Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-19 / 84. szám

-­­ 33 Esparteroval. Ezek megkötök a’ békeszerződést, mellynek én csupán any­­nyiban vagyok része­se, hogy aláirám nevemet.“ E’ föl­szólitás mellett közli Maroto azon tisztek neveit, kik a’ szerződést tulajdonkép köték, va­lamint azokéit is, kik a’békekötésre többször ismételve fölszóliták. — A’ Sentinelle des Pyrenéesoet. Ítérül ezt irja: ,,A’guipuscoai guerillahad, Zabala lelkész parancsi alatt, tökéletesen eloszlott. A’ parancsnok ’s tisz­tek sept. 25dikén Vergarába érkeztek, 30 katona pedig franczia földre menekvélt. A’ többi sokfelé oszlott el, ’s fegyvereit lerakd az illető ha­tóságok előtt. A’ többi guerilla csapat hihetőleg rövid idomulva követni fogja ezen példát, ’s igy a’ bokorh­arcz is tökéletesen megszünend, Cab­rera pedig mindenkitől elhagyatva, ismert makacssága daczára is kény­telen leend hódolni a’ királyné alkotmányos kormányának.“ — (Espartero és O’Donnell Cabrera ellen indulnak. Késkedés a’ szaba­­ditékok ügyében.) Madrid, sept. 28ikán: „Espartero sept. 23ikán meg­indult Aragónia felé 37 zászlóaljjal ’s kétezer lovassal; a’ tartomány la­kosi leghőbb óhajtással várják őt. Az ottani zendülőknek már nincs egyéb czéljok, mint azon pillanatig, mellyben futniok kellend , lehetőségig dús zsákmányt összerablani. A’ saragossai országút folyvást véres kicsapon­gások színhelye. Cabrera el van tökélve utolsó pillanatig harczolni,’s min­den erősséget katonasággal ’s élelmi­szerekkel lát el, mit annál könnyeb­ben eszközölhet, mivel O’Donnell parancsot kapa, miszerint Espartero oda érkezése előtt nem szabad a’ zendülőket megtámadnia. Espartero egyet­len csapással akarja tönkr­* zúzni az ellenséget. — A’ szabaditékok ügye igen lassan halad előre, ámbár a’ cortesválasztmány már benyújtó véle­ményét. A’ corteselnök indítványára a’ választmányi javaslat vitatását azon időre halasztá el a’ cortes, midőn valamennyi követ jelen leend a’ gyű­lésben. Az ellenzés e’ határzat következében minden mérsékpárti követ beléptének akadályokat gördít eb­be , ’s igy hosszas időre halasztja el a’ szabadszéki ügy végképi eldöntetését. Ez ármány méltó boszusággal tölt el minden valódi honfi keblet, ’s a’ ministerség alkalmasint elhalasztani le­end kénytelen a’ cortes ülésit, mert a’ mostani ellenzés mellett általjában nem folytathatja hivatal viselését; ez elhalasztást végképi feloszlatás fogja követni.“ — (Közbocsánat.) Oct. wiki bayonnei telegrafi sürgöny szerint a’ spa­nyol kormány törvényjavaslatot terjeszte a’ cortes eb­be általányos és tö­kéletes közbocsánat iránt, mind azokra nézve, kik a’ zendületi bábom alatt politikai vétséget követtek el. /d­ei­g I­­­a. (James Bryan és a’ királyné.) London , oct. Mikén: „Azon őrültek számát, kik Viktória királynénak szerelmi nyilatkozatokkal alkalmatlan­­kodnak , ismét szaporító egy gentleman, ’s igy rövid idő múlva egész tizedre fog növekedni e’ hősek száma. Most bizonyos James Bryan Crow­ley­ból lépett e’ szerencsések sorába. E’ hős 30 esztendős, arcza naptól bámult, bajusza téglavörös ’s öltözete hegyi skóté, így jelent meg od­. ijén a’ kensingtoni negyed törvényszéke előtt, ’s panaszkodék, miszerint előbbi háziasszonya Sutton - streetben, kinél házbér helyett több bútort hagya, néhány „fontos oklevelet“ nem akar kiadni neki. Az asszony elő­terjesztő az iratokat ’s ki világlék , hogy azok szerelmi levelek a’ király­néhoz, két levél pedig Kent­hynőhez ’s Melbourne lordhoz. Kérdőre vo­natván, igy nyilatkozók James Bryan: ,,E’ levelek mind elmentek rendel­tetésük helyére. Én igen fontos dolgokat mondhatnék önöknek, ha ked­vem­ volna ezt tenni. Én (fejére mutatva) nem vagyok őrült, mint Önök­nek talán kedvük van gondolni, mert tökéletesen ép elmével birok. Én szeretem a’ királynét ’s örökre szeretni fogom.“ A’ levelek magok, mely­­lyek „titkos természetük“ daczára is fölolvasásra jutottak, bármint el­lenző is azt Bryan, igaz, szépen h­atvák , de hemzsegnek helyesírási hi­­báktól’s legőrjöngőbb szerelmi nyilatkozatokká,egyszersmind pedig kevervék ájtatos buzgókodásokkal, mellyek angoloknál ritkán szoktak hiányzani. „Drága Viktóriám! hangzik többi közt egyik levél, mellyet a’ministeri M. Chronicle is közöl, eddig csak szemeinkkel szóltunk ugyan egymás­sal; de a’ szem értelmesen tud avatottak közt nyilatkozni. A’ szemek a’ lélek ablaki, ’s mivel szemeink majd egészen egyenlők, tehát lelki ro­konságot gyanítok köztünk létezni. Véleményem szerint, Viktória, ne­ked csakugyan jogod van férjhez menésre, még pedig saját tetszésed és akaratod szerint. Ne gondolj a’ világi emberek fecsegésivel; csak a’ min­denhatónak ’s nekem iparkodjál tetszeni. Bégi szokás szerint koronázás­kor köteles fölséged , megengedni, hogy balarczát minden peer és püs­pök , vén és ifjú, tiszta és tisztátlan, házas és nőtlen csókolja meg és ez összesen 4 — 5* száz csókot teszen, ’s reményiem , fölséged nem fogja többé megengedni ez undok szokás teljesítését.“ E’ levelet kérelem zár­ja szegényi iskolák fölállittatása iránt, melly tettért áldást igér a’ királyné­nak. Más levél így hangzik: „Forrón szeretett lady Viktória ! Fájlalom hogy leveleim , mint látszik, olly különös benyomást tettek reád, mi­szerint arczodat sem mutatod már nekem az isten házában. Első tanács­adód indítványára történik az talán , hogy szerető Jakabodnak nem sza­bad többé varázshatalmú gyönyörű arczodat látni, vagy terhedre van je­lenlétem? Én nem kívánok neked alkalmatlanságot szerezni. Gondolom, hogy szeretsz engem, és azért még inkább szerettelek, de úgy hiszem, hogy Melbourne, ki egymás iránti föltűnő szerelmünket észrevéve, min­dent elkövete , mi hatalmában volt, hogy szivedet ellenem megmérgezze. Higy szavaimnak, ő haszonleső czélokból közelit hozzád ’s nem tartja valódi szerencsédet szemei előtt, mint szeretőd J. B.“ — Kent­hynőhez írt levelében többi közt ezeket mondja az ábrándos szerelmes: „A’ked­ves bárány ! valóban ő jó szívvel látszik irántam viseltetni,különben nem fordulnék meg annyiszor Windsorban ; csak az ő kedviért történik az ’s drága uram és mesteremért. Én szegény vagyok ugyan ; de mégis Wind­sorban hűnek tekintettek engem a’ katonák, ’s az emberek megálltak az utczákon, mondván: „Milly szép fiatal férfi­ olly kedves mint a’ fölkelő nap, valóban szinte különösen teremtve látszik férjül fiatal királynénk számára.“ A’ Melbourne lordhoz intézett levél szerelme történetét foglalja magában, t.i. mikép tekinte reá nyájasan sétalovaglás közben a’ királyné ’sat., ’s némi kormányzatot tárgyazó javaslatokkal rekeszti az egészet. James Bryan alkalmasint elődei sorsára jutand es „Lunatic asylum“ tag­ja leend. — Spanyolországban igen dúsan fizetett a’gabna’s minden ve­szély nélkül magtárokba juta, e’ szerint csupán a’gabnatörvény tiltja az angoloknak , hogy ne egyenek a’ jó olcsó spanyol kenyérből, ’s e’ ti­lalom miatt az éretlen angol gabnán tengnek, mellyet azonkal 25 shilling­gel drágábban fizetnek. Illy tett dolgokat naponkint emleget e’ sajtó , az angol nép pedig napról napra nagyobb ínséget szenved, ’s a’ gabnatör­vény ellen még is olly gyönge az izgatás, hogy alig várhatni tőle vala­mennyire üdvös sírkért. Francziaország.­­Házmotoztatás los Valles bárónál. Elegy.) A’ rendőrség sept. 30- dikán megmotoztatá los Valles b­­lakját, ’s minden magányos leve­leit ’s egyéb iratait elszedé; mikben mindazáltal, a’ Gazette szerint, semmi nevezetesre nem talált; mig egy más lap egészen ellenkező­leg igy nyilatkozik: „Don C­a­r­l­o­s­n­a­k Franczi­a­o­r­s­z­á­g­b­a lépte óta folyvást szorgalmasan őrködik a’rendőrség, mert igen jól ismeri a’ trón­­követelő segédének rendkívüli vakmerőségét, melly egyszer utat tuda már nyitni d. Carlosnak Spanyolországba. E’ segéd franczia, neve: Anguet de st. Sylvai­n, les Valles b. czimmel, ’s néhány nap óta kitűnő figyelmi tárgyul szolgált a’rendőrségnek. Lakásának meg­­motoztatása igen sok érdekes oklevelet’s egyéb irományt juttatott a’kor­mány birtokába. Sylvain megszökött ugyan, de a’ rendőrség nyomába akadt ügyes cselszövénye fonalának. Az elfoglalt írások több magas ál­lású férfira bélyegző homályt vetnek.“ — A’ National szerint sept. 30 án mint bizonyost említek a’spanyol követségnél, mikép Szardínia ismét meg­nyitó kikötőit a’ spanyol kereskedő hajóknak, ’s hogy azon hajók­, m­ely­­lyek ottani kikötőkben fegyverrel voltak megrakva d. Carlos számára, azon­nal kiralták terheket, mihelyt hire érkezők a’ trónkövetelő Francziaor­­szágba szöktenek. — A’ ministeri lapok még hallgatnak d. Carlos szaba­don bocsáttatása ügyében, noha már bizonyosnak hitté azt a’ jogszerű­ségi sajtó. A’ Temps határzottan tagadja, hogy a’ kormánynak joga le­gyen szabadon bocsátani d. Carlost, mert ez bizonyosan megnyitná a’véres háborút Spanyolországban. — A’ baya­derek kik Bordeaux - ban hajóra várnak, melly hazájokba szállitanalja őket . September 26di­­kán a’ porosz consul kezeiből négy igen becses karpereczet kaptak, mint a’ würtembergi királyné ajándékát, ki egyszersmind igen lekötelező le­velet irt nekik. (Anglia alkudozása Russziával.) Paris oct. sikén: „Azon alkudozá­sok , mellyek a’ keleti ügyre nézve Russzia és Anglia közt folynak, mint látszik, nem igen felelnek a’ Londonban táplált várakozásnak meg. Mi­után bizonyosan állíthatni, miszerint ez alkudozások fő alapját nem annyi­ra a’ keleti ügy, mint inkább a’ kölcsönös viszonyok meghatárzása teszi, tehát előre is biztosan állíthatni, hogy ez ellenkező nézetű két hatalom nem olly könnyen jutandhat egy kalap alá, így Russzia kész ugyan lemon­dani a’hunkiar-skelessii szerződés megújításáról a’kikötött határidő elmúl­ta után; ellenben mellőzhetlenül követeli, hogy a’ dardanellák elzáratási elvét az európai népjog egyik czikkévé tegyék. Ki józanul meggondolja, mi okból tagadók meg leginkább az érintett szerződés megismerését a’ ten­geri hatalmak, az jogosítva érzendi magát Russzia ez indítványát vagy tréfás szójátéknak, vagy világos gúnynak tekinteni. Azonban várni kell a’ még folyamatban levő alkudozások bevégeztét, mivel csak a’ végkövet­kezményből ítélhetni majd meg: mellőzhetlen föltétnek tekintendő e Rusz­­szia felebbi kivonata, vagy pedig csupán kisértésnek minél nagyobb ked­vezmények nyerésére ? Francziaország nyugodtan tekint el törekvésekre, mivel igen jól tudja, mikép Anglia és Russzia közt tartós szerződés vagy kü­lön szövetkezés soha nem létesülhet, főleg a’keleti ügyre nézve, mert ke­leten mind a’ két hatalom felsőségi jogot kíván gyakorlani, egy hüvelyben pedig nincs két kardnak helye. Anglia csupán Francziaországgal szövet­­kezhetik e’ tekintetben, ’s végre bizonyosan átlátandja ez állítás alaposságát. — Lavoisier gőzös Marseillebe indult, ’s onnan Konstantinápolyba szálli­­tandja Pontois uj grófot és követet. Marengo, Marseille, Scipio és Souverain sorhajók tatarozásin szorgalommal dolgoznak, ’s nem sokára vitorlakészen állandnak e’ roppant vízi várak, azonnal a’ dardanellák torkolatához indu­­landók. Francziaország és Anglia olly féltékeny szemekkel nézik egymás haderejét azon ponton, hogy mihelyt egyik hatalom újabb hajóval szaporít­ja hadát, azonnal kettőt indít oda a’ másik; ha ez így tart, rövid idő múlva minden hajója egy helyen leend­őszpontosulva e’ két hatalomnak. — A’jour. d.Débats koholmánynak mondja azon hirt, melly szerint Vemet festész M. Ali által a’ nezbti csata leföstésire szólittatott volna föl, ’s azt állítja, hogy Vemet csupán mulatságból szándékozik meglátogatni kelet neveze­­tesb részeit.­­- A’király a’ sok esőzés miatt már eloszlató a’ fontainebleaui tábort ’s több tiszt közt becsületrendi diszjeleket oszta ki. — Törökország­. (Az ausztriai rendkívüli követ kihallgattatása.) Sept. 23dikán vezető Chosrew basa elibe Hesz cs. kir. vezérőrnagyot és Zichy-Ferrari* Viktor gr. alezredest Stürmer b., e’ látogatásnál Besid basa, külminister, is jelen volt. 251kén átadák a’ nevezett haditisztek Abdul Medzsid szultánnak meg­bízó irataikat és az ausztriai császár ő fels. azon szóbeli nyilatkozatát , miszerint folyvást föntartani szándékozik azon baráti érzelmeket, mellyek a’ porta és Ausztria közt léteznek, mire a’ nagyúr háláját fejezé ki e’ megtiszteltetésért. Metternich­ig felgyógyultál­ különös örömét nyilványi­­tá a’ szultán, ’s a’ két rendkívüli küldöttet a’ török niseham­­ iftihar rend­jellel díszesité. A­ török kormányhivatalokban több változtatás történt. 1 ) -

Next