Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-19 / 84. szám
- 33 Esparteroval. Ezek megkötök a’ békeszerződést, mellynek én csupán anynyiban vagyok részese, hogy aláirám nevemet.“ E’ fölszólitás mellett közli Maroto azon tisztek neveit, kik a’ szerződést tulajdonkép köték, valamint azokéit is, kik a’békekötésre többször ismételve fölszóliták. — A’ Sentinelle des Pyrenéesoet. Ítérül ezt irja: ,,A’guipuscoai guerillahad, Zabala lelkész parancsi alatt, tökéletesen eloszlott. A’ parancsnok ’s tisztek sept. 25dikén Vergarába érkeztek, 30 katona pedig franczia földre menekvélt. A’ többi sokfelé oszlott el, ’s fegyvereit lerakd az illető hatóságok előtt. A’ többi guerilla csapat hihetőleg rövid idomulva követni fogja ezen példát, ’s igy a’ bokorharcz is tökéletesen megszünend, Cabrera pedig mindenkitől elhagyatva, ismert makacssága daczára is kénytelen leend hódolni a’ királyné alkotmányos kormányának.“ — (Espartero és O’Donnell Cabrera ellen indulnak. Késkedés a’ szabaditékok ügyében.) Madrid, sept. 28ikán: „Espartero sept. 23ikán megindult Aragónia felé 37 zászlóaljjal ’s kétezer lovassal; a’ tartomány lakosi leghőbb óhajtással várják őt. Az ottani zendülőknek már nincs egyéb czéljok, mint azon pillanatig, mellyben futniok kellend , lehetőségig dús zsákmányt összerablani. A’ saragossai országút folyvást véres kicsapongások színhelye. Cabrera el van tökélve utolsó pillanatig harczolni,’s minden erősséget katonasággal ’s élelmiszerekkel lát el, mit annál könnyebben eszközölhet, mivel O’Donnell parancsot kapa, miszerint Espartero oda érkezése előtt nem szabad a’ zendülőket megtámadnia. Espartero egyetlen csapással akarja tönkr* zúzni az ellenséget. — A’ szabaditékok ügye igen lassan halad előre, ámbár a’ cortesválasztmány már benyújtó véleményét. A’ corteselnök indítványára a’ választmányi javaslat vitatását azon időre halasztá el a’ cortes, midőn valamennyi követ jelen leend a’ gyűlésben. Az ellenzés e’ határzat következében minden mérsékpárti követ beléptének akadályokat gördít ebbe , ’s igy hosszas időre halasztja el a’ szabadszéki ügy végképi eldöntetését. Ez ármány méltó boszusággal tölt el minden valódi honfi keblet, ’s a’ ministerség alkalmasint elhalasztani leend kénytelen a’ cortes ülésit, mert a’ mostani ellenzés mellett általjában nem folytathatja hivatal viselését; ez elhalasztást végképi feloszlatás fogja követni.“ — (Közbocsánat.) Oct. wiki bayonnei telegrafi sürgöny szerint a’ spanyol kormány törvényjavaslatot terjeszte a’ cortes ebbe általányos és tökéletes közbocsánat iránt, mind azokra nézve, kik a’ zendületi bábom alatt politikai vétséget követtek el. /deig Ia. (James Bryan és a’ királyné.) London , oct. Mikén: „Azon őrültek számát, kik Viktória királynénak szerelmi nyilatkozatokkal alkalmatlankodnak , ismét szaporító egy gentleman, ’s igy rövid idő múlva egész tizedre fog növekedni e’ hősek száma. Most bizonyos James Bryan Crowleyból lépett e’ szerencsések sorába. E’ hős 30 esztendős, arcza naptól bámult, bajusza téglavörös ’s öltözete hegyi skóté, így jelent meg od. ijén a’ kensingtoni negyed törvényszéke előtt, ’s panaszkodék, miszerint előbbi háziasszonya Sutton - streetben, kinél házbér helyett több bútort hagya, néhány „fontos oklevelet“ nem akar kiadni neki. Az asszony előterjesztő az iratokat ’s ki világlék , hogy azok szerelmi levelek a’ királynéhoz, két levél pedig Kenthynőhez ’s Melbourne lordhoz. Kérdőre vonatván, igy nyilatkozók James Bryan: ,,E’ levelek mind elmentek rendeltetésük helyére. Én igen fontos dolgokat mondhatnék önöknek, ha kedvem volna ezt tenni. Én (fejére mutatva) nem vagyok őrült, mint Önöknek talán kedvük van gondolni, mert tökéletesen ép elmével birok. Én szeretem a’ királynét ’s örökre szeretni fogom.“ A’ levelek magok, melylyek „titkos természetük“ daczára is fölolvasásra jutottak, bármint ellenző is azt Bryan, igaz, szépen hatvák , de hemzsegnek helyesírási hibáktól’s legőrjöngőbb szerelmi nyilatkozatokká,egyszersmind pedig kevervék ájtatos buzgókodásokkal, mellyek angoloknál ritkán szoktak hiányzani. „Drága Viktóriám! hangzik többi közt egyik levél, mellyet a’ministeri M. Chronicle is közöl, eddig csak szemeinkkel szóltunk ugyan egymással; de a’ szem értelmesen tud avatottak közt nyilatkozni. A’ szemek a’ lélek ablaki, ’s mivel szemeink majd egészen egyenlők, tehát lelki rokonságot gyanítok köztünk létezni. Véleményem szerint, Viktória, neked csakugyan jogod van férjhez menésre, még pedig saját tetszésed és akaratod szerint. Ne gondolj a’ világi emberek fecsegésivel; csak a’ mindenhatónak ’s nekem iparkodjál tetszeni. Bégi szokás szerint koronázáskor köteles fölséged , megengedni, hogy balarczát minden peer és püspök , vén és ifjú, tiszta és tisztátlan, házas és nőtlen csókolja meg és ez összesen 4 — 5* száz csókot teszen, ’s reményiem , fölséged nem fogja többé megengedni ez undok szokás teljesítését.“ E’ levelet kérelem zárja szegényi iskolák fölállittatása iránt, melly tettért áldást igér a’ királynénak. Más levél így hangzik: „Forrón szeretett lady Viktória ! Fájlalom hogy leveleim , mint látszik, olly különös benyomást tettek reád, miszerint arczodat sem mutatod már nekem az isten házában. Első tanácsadód indítványára történik az talán , hogy szerető Jakabodnak nem szabad többé varázshatalmú gyönyörű arczodat látni, vagy terhedre van jelenlétem? Én nem kívánok neked alkalmatlanságot szerezni. Gondolom, hogy szeretsz engem, és azért még inkább szerettelek, de úgy hiszem, hogy Melbourne, ki egymás iránti föltűnő szerelmünket észrevéve, mindent elkövete , mi hatalmában volt, hogy szivedet ellenem megmérgezze. Higy szavaimnak, ő haszonleső czélokból közelit hozzád ’s nem tartja valódi szerencsédet szemei előtt, mint szeretőd J. B.“ — Kenthynőhez írt levelében többi közt ezeket mondja az ábrándos szerelmes: „A’kedves bárány ! valóban ő jó szívvel látszik irántam viseltetni,különben nem fordulnék meg annyiszor Windsorban ; csak az ő kedviért történik az ’s drága uram és mesteremért. Én szegény vagyok ugyan ; de mégis Windsorban hűnek tekintettek engem a’ katonák, ’s az emberek megálltak az utczákon, mondván: „Milly szép fiatal férfi olly kedves mint a’ fölkelő nap, valóban szinte különösen teremtve látszik férjül fiatal királynénk számára.“ A’ Melbourne lordhoz intézett levél szerelme történetét foglalja magában, t.i. mikép tekinte reá nyájasan sétalovaglás közben a’ királyné ’sat., ’s némi kormányzatot tárgyazó javaslatokkal rekeszti az egészet. James Bryan alkalmasint elődei sorsára jutand es „Lunatic asylum“ tagja leend. — Spanyolországban igen dúsan fizetett a’gabna’s minden veszély nélkül magtárokba juta, e’ szerint csupán a’gabnatörvény tiltja az angoloknak , hogy ne egyenek a’ jó olcsó spanyol kenyérből, ’s e’ tilalom miatt az éretlen angol gabnán tengnek, mellyet azonkal 25 shillinggel drágábban fizetnek. Illy tett dolgokat naponkint emleget e’ sajtó , az angol nép pedig napról napra nagyobb ínséget szenved, ’s a’ gabnatörvény ellen még is olly gyönge az izgatás, hogy alig várhatni tőle valamennyire üdvös sírkért. Francziaország.Házmotoztatás los Valles bárónál. Elegy.) A’ rendőrség sept. 30- dikán megmotoztatá los Valles blakját, ’s minden magányos leveleit ’s egyéb iratait elszedé; mikben mindazáltal, a’ Gazette szerint, semmi nevezetesre nem talált; mig egy más lap egészen ellenkezőleg igy nyilatkozik: „Don Carlosnak Francziaországba lépte óta folyvást szorgalmasan őrködik a’rendőrség, mert igen jól ismeri a’ trónkövetelő segédének rendkívüli vakmerőségét, melly egyszer utat tuda már nyitni d. Carlosnak Spanyolországba. E’ segéd franczia, neve: Anguet de st. Sylvain, les Valles b. czimmel, ’s néhány nap óta kitűnő figyelmi tárgyul szolgált a’rendőrségnek. Lakásának megmotoztatása igen sok érdekes oklevelet’s egyéb irományt juttatott a’kormány birtokába. Sylvain megszökött ugyan, de a’ rendőrség nyomába akadt ügyes cselszövénye fonalának. Az elfoglalt írások több magas állású férfira bélyegző homályt vetnek.“ — A’ National szerint sept. 30 án mint bizonyost említek a’spanyol követségnél, mikép Szardínia ismét megnyitó kikötőit a’ spanyol kereskedő hajóknak, ’s hogy azon hajók, melylyek ottani kikötőkben fegyverrel voltak megrakva d. Carlos számára, azonnal kiralták terheket, mihelyt hire érkezők a’ trónkövetelő Francziaországba szöktenek. — A’ ministeri lapok még hallgatnak d. Carlos szabadon bocsáttatása ügyében, noha már bizonyosnak hitté azt a’ jogszerűségi sajtó. A’ Temps határzottan tagadja, hogy a’ kormánynak joga legyen szabadon bocsátani d. Carlost, mert ez bizonyosan megnyitná a’véres háborút Spanyolországban. — A’ bayaderek kik Bordeaux - ban hajóra várnak, melly hazájokba szállitanalja őket . September 26dikán a’ porosz consul kezeiből négy igen becses karpereczet kaptak, mint a’ würtembergi királyné ajándékát, ki egyszersmind igen lekötelező levelet irt nekik. (Anglia alkudozása Russziával.) Paris oct. sikén: „Azon alkudozások , mellyek a’ keleti ügyre nézve Russzia és Anglia közt folynak, mint látszik, nem igen felelnek a’ Londonban táplált várakozásnak meg. Miután bizonyosan állíthatni, miszerint ez alkudozások fő alapját nem annyira a’ keleti ügy, mint inkább a’ kölcsönös viszonyok meghatárzása teszi, tehát előre is biztosan állíthatni, hogy ez ellenkező nézetű két hatalom nem olly könnyen jutandhat egy kalap alá, így Russzia kész ugyan lemondani a’hunkiar-skelessii szerződés megújításáról a’kikötött határidő elmúlta után; ellenben mellőzhetlenül követeli, hogy a’ dardanellák elzáratási elvét az európai népjog egyik czikkévé tegyék. Ki józanul meggondolja, mi okból tagadók meg leginkább az érintett szerződés megismerését a’ tengeri hatalmak, az jogosítva érzendi magát Russzia ez indítványát vagy tréfás szójátéknak, vagy világos gúnynak tekinteni. Azonban várni kell a’ még folyamatban levő alkudozások bevégeztét, mivel csak a’ végkövetkezményből ítélhetni majd meg: mellőzhetlen föltétnek tekintendő e Ruszszia felebbi kivonata, vagy pedig csupán kisértésnek minél nagyobb kedvezmények nyerésére ? Francziaország nyugodtan tekint el törekvésekre, mivel igen jól tudja, mikép Anglia és Russzia közt tartós szerződés vagy külön szövetkezés soha nem létesülhet, főleg a’keleti ügyre nézve, mert keleten mind a’ két hatalom felsőségi jogot kíván gyakorlani, egy hüvelyben pedig nincs két kardnak helye. Anglia csupán Francziaországgal szövetkezhetik e’ tekintetben, ’s végre bizonyosan átlátandja ez állítás alaposságát. — Lavoisier gőzös Marseillebe indult, ’s onnan Konstantinápolyba szállitandja Pontois uj grófot és követet. Marengo, Marseille, Scipio és Souverain sorhajók tatarozásin szorgalommal dolgoznak, ’s nem sokára vitorlakészen állandnak e’ roppant vízi várak, azonnal a’ dardanellák torkolatához indulandók. Francziaország és Anglia olly féltékeny szemekkel nézik egymás haderejét azon ponton, hogy mihelyt egyik hatalom újabb hajóval szaporítja hadát, azonnal kettőt indít oda a’ másik; ha ez így tart, rövid idő múlva minden hajója egy helyen leendőszpontosulva e’ két hatalomnak. — A’jour. d.Débats koholmánynak mondja azon hirt, melly szerint Vemet festész M. Ali által a’ nezbti csata leföstésire szólittatott volna föl, ’s azt állítja, hogy Vemet csupán mulatságból szándékozik meglátogatni kelet nevezetesb részeit.- A’király a’ sok esőzés miatt már eloszlató a’ fontainebleaui tábort ’s több tiszt közt becsületrendi diszjeleket oszta ki. — Törökország. (Az ausztriai rendkívüli követ kihallgattatása.) Sept. 23dikán vezető Chosrew basa elibe Hesz cs. kir. vezérőrnagyot és Zichy-Ferrari* Viktor gr. alezredest Stürmer b., e’ látogatásnál Besid basa, külminister, is jelen volt. 251kén átadák a’ nevezett haditisztek Abdul Medzsid szultánnak megbízó irataikat és az ausztriai császár ő fels. azon szóbeli nyilatkozatát , miszerint folyvást föntartani szándékozik azon baráti érzelmeket, mellyek a’ porta és Ausztria közt léteznek, mire a’ nagyúr háláját fejezé ki e’ megtiszteltetésért. Metternichig felgyógyultál különös örömét nyilványitá a’ szultán, ’s a’ két rendkívüli küldöttet a’ török niseham iftihar rendjellel díszesité. A török kormányhivatalokban több változtatás történt. 1 ) -