Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-23 / 85. szám

-­­ 389 - gálhatni. A’ nép örömest látta volna a' szabadítékok korlátozás nélküli elfogadtatását. (A’ közbocsánati törvényjavaslat.)A’ kormányzó királyné már sept. 24ikén parancsot bocsáta közre, melly szerint minden hatóság tehetsége szerint köteles előmozdítani a’ kölcsönös kibékülést ’s történtek jeleüté­sét a’ lakosok közt; ellenben minden újabb zavargási merényt kérlelhet­­len szigorral büntetni. A’ cortes elibe terjesztett közbocsánati törvényja­vaslat igy hangzik: 1) Közönséges és tökéletes bocsánat adatik a’ köze­lebbi háború alatt elkövetett politikai vétségekre nézve, következő­ ha­­tárzatok mellett: 2) Az e’ vétségek miatt folyamatban levő perek e’ren­delet kihirdetése után azonnal megszűnnek’s az illető foglyok tüstint visz­­szanyerik szabadságukat. Hasonlag szabadon távozhatnak lakhelyeikre azon foglyok, kik már elitéltetvék és büntetési helyükön vannak, vagy pe­dig útközben az illető helyekre. Ugyan illyetén kímélésben részesülendnek azok is , kik kormányzati rendszabály által jutottak fogságba. 3) Azok, kik politikai viszonyok miatt külföldön tartózkodnak, szabadon vissza­térhetnek hazájokba ’s e’miatt a’ hatóságok semmi ürügy alatt nem nyug­talaníthatják őket. 4) Ha a’kormány bizonyos, e‘ czikkekben foglalt, pol­gárok egy vagy más helyen tartózkodását a’közcsendre ’s nyilványos bá­torságra nézve veszélyesnek tartaná, úgy eltilthatja őket az illy helyek­ről bizonyos időre, melly azonban három évnél túl nem terjedhet. 5) A’ politikai vétségek miatt történt elkobzatások ’s lefoglalások megszűnnek, ’s az illető jószágok azon állapotban fognak átadatni jogszerű tulajdono­­siknak,mellyben a’ jelen rendelet kihirdetésekor találtatnak. G) Az e’tör­vényben foglaltatott polgárok tökéletesen visszanyerik polgári jogaikat, minden korlátozó bélyeg nélkül, melly káros hatású lehetne rajok nézve ’s ezenkül visszanyerendik mindazon hivatalokat és diszjeleket, miktől politikai vétség miatt fosztá meg őket a’ kormány. 7) A’ háború miatti károsulások szb ef. miatt nem indíthatni párt. 8) Országos pénztőkék ’s jószágok kezeléji felelősek maradnak a’ fenálló törvények szerint, a’ há­borús zavargások következetben történt elkobzatások iránt. 9­­íra kö­rülmények gátlanák a’ jelen törvény kiterjesztését valamennyi tartományra, úgy felhatalmaztatik a’ kormány tüstint foganatba léptetni azt, hol esz­közölhetni , egyszersmind határidőt szabván, melly alatt nyilatkozni tar­tozzék mind az, ki élvezni kívánja e’ közbocsánat jótékonyságát. 10) E’ közbocsánat semmi csonkítást nem ejt a’ bergarai ’s más egyéb szerző­désen , melly a’ kormány tökéletes helybenhagytával történt, és ha telje­sítést tapasztaland. 11) E’ közbocsánat minden vonatkozásiban a’tenger­­túli tartományokra is kiterjed. A’ főkapitányok parancsot kapnak ezt az illető tartományok megkivántató biztossága szerint kiterjeszteni és rend­­szabályikról azonnal értesíteni a’ kormányt. 12) Mihelyt a’ nemzet álla­­potja engedendi, annak idejében eszközöket ajánlaná a’ kormány a’ cor­­tesnek, miket legczélszerűbbeknek itélend a’ belviszály által fokozott ká­rok kiegyenlítésire , hogy igy az ínség minden nyoma lehetőségig gyor­san tűnjék el. 13) A’ közbocsánat jótéteményei élvezhetésire mulaszthat­­lanul szükséges , hogy az abban foglaltak Ildik Izabella királyné jogsze­rű kormányának hódoljanak, ’s az 1837iki alkotmányra esküdjenek meg, ha a’spanyol félszigeten’s ahoz tartozó tartományokban megmaradni szán­dékoznak. 14) Azok, kik előbbi bűneikbe visszaesnek, olly bánásmó­dot tapasztalandnak, mintha soha nem részesültek volna közbocsánatban. (A’ franczia követ beszéde a’ királynéhoz. Elegy.) Madrid, oct. Mikán : „Az uj franczia követ, Rumigni marg., tegnap adá megbízó ira­tát a’ királynénak által, melly alkalomkor következő beszédet monda: „Midőn a’ király azon fontos kötelességet kizá­rnám, miszerint képvise­lője legyek felségednél, egyszersmind parancsoló nekem, hogy résziről legőszintébb szerencsekivánatot nyilványitsak Önnek azon nagy és üdvös eseményekhez, miképen azok most történtek. Ezek, számba sem vévén azt, hogy fölséged és hű tanácsadóji fáradozást már is igazságos jutalommal tetézik, örökre híressé teendik Jöns. lyánya kormányzatát. Uram, a’ ki­rály , ’s egész Francziaország, rövid idő előtt mély bánatba voltak még merülve azon szenvedések miatt, mikkel a’ polgárháború Spanyolorszá­got pusztitá, most pedig teljes bizalommal örvendnek a’ visszatérő béké­nek, ’s minden spanyol egyetlen zászló alá sereglésinek, melly ismét életre szólíthatja a’régi spanyol dicsőséget. Ezek egyhangú érzelmei Fran­­cziaországnak, melly soha nem leend fösvény kivánatokban Spanyolor­szág javára, ’s e’ kivánatok mindinkább szoros­ kapcsolatba hozzák egy­mással e’ két nemzetet. Fölséged meg fog nekem bocsátani, hogy én is bátor vagyok kifejezni, milly élénkül vagyok áthatva e’ kivánatoktól. Há­la de la Victoria hű győzelminek, bölcs intézkedésinek’s irántam kintünte­­tett gondoskodásinak, mik szerint ő volt az első, ki hat év óta bánta­­lom nélküli utazhatást eszközle nekem azon elpusztult tartományokon ke­resztül , mikben olly hosszas idő alatt folyvást rokonvér áztatá a’ földet. Láttam, mikép imádják ott felségedet ’s föns­­lványát. Hallám az öröm és remény kifejezésit, legélénkebb méltány kíséretében, mikkel a’ kor­mány első rendszabályit mindenütt fogadák. Asszonyom, szivem mély­len megilletődék ’s mint Spanyolország barátja és általjában mint fran­czia , nagyra becsülni tanulóm e’ birodalom föns. uralkodónéját, még pe­dig épen azoktól, kik legjobban tudhatják, mennyire érdemes arra föl­­séged.“ A’ kormányzó királyné igen lekötelező szavakkal válaszolt, mi­kép ő és Spanyolország mindenkor hálásan ismerendik meg, hogy Fran­cziaország sokat tön a’ békeszerződés létesítése ügyében. — Ma végre teljes számú lett a cortes , ’s az elnök választás után tüstint a­ szabadi­­tékok vitatását kezdé meg. — Rebesgetni kezdik, hogy Cabrera már késznek nyilatkozók fegyverletevésre; e’ hiz azonban további valósulást vár még, mert Cabrera makacssága mellett nem igen valószínű, hogy olly hirtelen tudna hajlani a’ józan ész szavára. —■ . (Egyes adatok d. Carlos mostani életmódjáról.). Walsh, a’ Mode szer­kesztője , ezeket mondja a’ trónkövetelőnél tett látogatásáról: „Hétfőn este Bourgesba érkezvén, kedden 9 órakor már a' király (d. Carlost érti) lakában valók. Mit a’ ház komor külsejéről mondottak, azt mind valósulva lelem. Beléptemkor először is franczia kapussal találkozom , ki vala­mennyire habozni látszék, midőn a’ király titoknokát tudakozom tőle; e’ pillanatban mindazáltal egy spanyolt pillantok meg kék kabátban, spa­nyol czimerrel gombjain ’s vörös nadrágban , és azonnal hozzá fordulok. Nemzeti nyelve hallására tüszint vidám lön komor arczkifejezé­s s hosz­­szu folyosón át nagy szobába ment velem, hol Yargas osztály vezért , Zumalacarreguy egyik fegyvertársát, találtuk. Míg vele néhány­­szót váltok, belépe d. Sebastian infans, ’s ekkor élénk előadását haltám a’ spanyol­­országi legújabb történeteknek. Alig végzők beszédünket, midőn a’ király és királyné beléptek; az utóbbi, kivel már Salzburgban volt Szerencsé­m szólanom, azonnal rám ismert. Nemes szép homlokán szomorú gondolatok nyomait látom; de a’ fájdalom felhőit bátorság csillaga sugárzó keresz­­tül. A’ királyné­m’ szókat kegyeskedék hozzám intézni: „Helyesen állító Ön lapjában, miképen mi csak akkor hagyok el Spanyolországot, midőn már teljességgel nem mulathattunk tovább ott. A’ föld eltűnt lábaink alól, ’s nem mi hagytuk azt el. Három szögletü zugba valónk szorítva, ’s csu­pán Francziaországba menekheténk. A’ sereg harczolva hátrált, az ellen­ség már Urdaxban volt, midőn a’király távozók. Köszönöm Önnek, hogy mind ezt nyilványossá tévé.“ — Anglia. (Fontos ezélzatok a’ keleti ügyre nézve.) A’ M. Chronicle egyik kon­stantinápolyi levelezője többi közt következő fontos ezélzatokat érint a ke­leti ügy mostani helyzetérül: „Francziaország, Anglia és Ausztria közt megegyezés létesült, miszerint e’ három hatalom kölcsönösen biztosító egymást, hogy birtokterjesztésrül nem gondolkozik, har­mi segélyre len­ne is szüksége a’ portának. Ez egyezkedésre leginkább némelly franczia lapok azon állítása szolgált alapul, mintha a'franczia kormány Czypnist, Smyrnát ’s még néhány szigetet szándékoznék elfoglalni. A’ moszkák ter­mészetesen örömmel kaptak e’ híreken , ’s török lapokban tudaták azokat az ozmánokkal, hogy gyanakodást gerjeszthessenek a’ francziák ellen. Továbbá, ugyanezen hírek szerint Russzia többet engede az egyesült hatal­mak kivánatinak, mint valószínűleg reményleni lehetett. Egyébiránt min­denki átláthatja, hogy a’ porta egységét ’s független állapotját csak úgy bizto­síthatni, ha M. Ali hatalmas befolyása valamennyire csökkentést szenved, mivel pedig ez utóbbit Francziaország nehezen fogja megengedni, ugy igen könnyen megeshetik, hogy a’ többi hatalom végre saját rovására fog dol­gozni, mert illy kétes helyzetben nem hagyhatni tovább ez életkérdést.“ (O’ Connell Killarneyben.) Az izgató rendkívüli buzgalommal járja be hazája megyéit a’ választás-javítás ügyében, noha több lap épen nem palástolt kárörömmel szélütöttnek hitté őt. Killarneyben (Kerry megyében) i­s nagy népgyűlést tarta O’Connell, mellyben többi közt ezeket mondá: „Czélom volt egyesület-alapítás által lehető legnagyobb kiterjedést szer­­zeni a’ választásjognak. (Halljuk !) Óhajtom , hogy ti mindnyájan válasz­tási joggal bírjatok, (hangos tetszés), ’s reménytem , hogy meg is fogom érni azon napot, mellyen e’ kívánalom teljesülésül. (Tetszés.) Saját Hi­bátok lesz ha nem teljesülend kivonatom. (Halljuk! Halljuk!) Azok,kik választásjoggal bírnak, az azzal nem bírókhoz menendnek ’s unszolni fog­ják őket, tegye meg minden férfi kötelességét 's jogszer­üleg fogja mond­hatni, hogy hatalomban megtartani segité azon kormányt, melly valódi szándékkal bir a’ népboldogitásra. (Halljuk! Tetszés.) Öt fejedelem ült trónon a­ braunschweigi házból és az izlandi nép sorsa mindegyre rosz­­szabbult. Ki ül most a’ trónon? (Tetszés.) Olly szép kedves szűz, mikép csak sziveink kívánhatják. (Dörgő tetszés.) Ő semmi párt által nem en­gedi magát izlandi hű népe elnyomatására vezéreltetni. (Hangos tetszés.) Családjából ő az első trónunkon, ki igazságot hajlandó kiszolgáltatni Iz­­landnak. Három éljent fiatal királynénknak !“ (Harsogó éljen! A’ hölgyek kendőiket lobogtatják.) (James Bryan Windsorban. Elegy.) London, ect. Oikén: „Múlt va­sárnap Windsorban jelent meg James Bryan, a’ királyné ismert legujabb kérője, ’s az egész napot ott tölté el. Hegyi szkótnak volt öltözve, még pedig legtarkásabban; süvegén két pávatoll hajlonga. Czifra koczkás öltö­zetén fölül kék kabátot viselt, kezében pedig kék vászonesernyőt tarta. Reggel sz. György kápolnájába ment, délután pedig a’főszent egy házban mutatá magát, honnan az uj folyosóra siete, hol épen sétálva találta Vik­tória királynét. Ott az őr mellé állott a’ szerelmes hős, és a’ királyné néhány lépésig közelite hozzá mindenkor, midőn a’ folyosó másik olda­láról feléje ment. Valahányszor közelite ő fels., Bryan mindannyiszor magasra emelé pávatollas süvegét’s mosolygó szerelemteljes pillantásokat vetett a’ királynéra. Egy mellette álló gentlemannek bizalmasan súgó, hogy a’ királyné nem épen nagyon szép ugyan, de még is kedves lyányka.Az­óta már többször látok Bryant Windsorban , de alkalmasint nem sokáig fogja űzhetni kalandozásig mert utóbbi ottlétekor már kimondó, hogy pén­ze fogyni kezd. Utolsó fillérével hihetőleg esze ’s lovagi szerelme is elröpül. — A’ tengerészeti kormányzóság parancsánál fogva a’ c­atami gyárban legnagyobb gyorsasággal két új sorhajót épitnek, mellyek mindegyike 80 álgyat viend födezetén. — Killarneyben többi közt ezeket is mondó O’Connell a’ királyné dicséretére: „Viktória nem fogja eltűrni, hogy b­­zonyos párt lábbal tapossa izlandi hit alattvalóit. Ő bizonyosan igazságos leend Izlandra nézve. Nem az ő vétke, hogy nincs nagyobb kiterjedésű választásjogunk; hogy nem kaptunk testü­letjavítást ,és hogy Izland nem áll Angliával mindenben egyenlő lábon. Mindent megny­ertünk volna már, de ellenzésre talál a’ jó királyné azon pártban, melly egész Angliát le­nyűgözni törekszik. (Halljuk! és fitty­öles.) Mondják hogy az angol vi­tézül harczol; igaz, de még bátrabb akkor, midőn mellette viaskodik Pad­dy (irlandi). Azon párt rég elnyomta volna már az angolokat, ha szko­tok és izlandiak nem állnának mellettük. Az alsóházban egyedül az n­­em-

Next