Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-23 / 85. szám
- 389 - gálhatni. A’ nép örömest látta volna a' szabadítékok korlátozás nélküli elfogadtatását. (A’ közbocsánati törvényjavaslat.)A’ kormányzó királyné már sept. 24ikén parancsot bocsáta közre, melly szerint minden hatóság tehetsége szerint köteles előmozdítani a’ kölcsönös kibékülést ’s történtek jeleütését a’ lakosok közt; ellenben minden újabb zavargási merényt kérlelhetlen szigorral büntetni. A’ cortes elibe terjesztett közbocsánati törvényjavaslat igy hangzik: 1) Közönséges és tökéletes bocsánat adatik a’ közelebbi háború alatt elkövetett politikai vétségekre nézve, következő határzatok mellett: 2) Az e’ vétségek miatt folyamatban levő perek e’rendelet kihirdetése után azonnal megszűnnek’s az illető foglyok tüstint viszszanyerik szabadságukat. Hasonlag szabadon távozhatnak lakhelyeikre azon foglyok, kik már elitéltetvék és büntetési helyükön vannak, vagy pedig útközben az illető helyekre. Ugyan illyetén kímélésben részesülendnek azok is , kik kormányzati rendszabály által jutottak fogságba. 3) Azok, kik politikai viszonyok miatt külföldön tartózkodnak, szabadon visszatérhetnek hazájokba ’s e’miatt a’ hatóságok semmi ürügy alatt nem nyugtalaníthatják őket. 4) Ha a’kormány bizonyos, e‘ czikkekben foglalt, polgárok egy vagy más helyen tartózkodását a’közcsendre ’s nyilványos bátorságra nézve veszélyesnek tartaná, úgy eltilthatja őket az illy helyekről bizonyos időre, melly azonban három évnél túl nem terjedhet. 5) A’ politikai vétségek miatt történt elkobzatások ’s lefoglalások megszűnnek, ’s az illető jószágok azon állapotban fognak átadatni jogszerű tulajdonosiknak,mellyben a’ jelen rendelet kihirdetésekor találtatnak. G) Az e’törvényben foglaltatott polgárok tökéletesen visszanyerik polgári jogaikat, minden korlátozó bélyeg nélkül, melly káros hatású lehetne rajok nézve ’s ezenkül visszanyerendik mindazon hivatalokat és diszjeleket, miktől politikai vétség miatt fosztá meg őket a’ kormány. 7) A’ háború miatti károsulások szb ef. miatt nem indíthatni párt. 8) Országos pénztőkék ’s jószágok kezeléji felelősek maradnak a’ fenálló törvények szerint, a’ háborús zavargások következetben történt elkobzatások iránt. 9íra körülmények gátlanák a’ jelen törvény kiterjesztését valamennyi tartományra, úgy felhatalmaztatik a’ kormány tüstint foganatba léptetni azt, hol eszközölhetni , egyszersmind határidőt szabván, melly alatt nyilatkozni tartozzék mind az, ki élvezni kívánja e’ közbocsánat jótékonyságát. 10) E’ közbocsánat semmi csonkítást nem ejt a’ bergarai ’s más egyéb szerződésen , melly a’ kormány tökéletes helybenhagytával történt, és ha teljesítést tapasztaland. 11) E’ közbocsánat minden vonatkozásiban a’tengertúli tartományokra is kiterjed. A’ főkapitányok parancsot kapnak ezt az illető tartományok megkivántató biztossága szerint kiterjeszteni és rendszabályikról azonnal értesíteni a’ kormányt. 12) Mihelyt a’ nemzet állapotja engedendi, annak idejében eszközöket ajánlaná a’ kormány a’ cortesnek, miket legczélszerűbbeknek itélend a’ belviszály által fokozott károk kiegyenlítésire , hogy igy az ínség minden nyoma lehetőségig gyorsan tűnjék el. 13) A’ közbocsánat jótéteményei élvezhetésire mulaszthatlanul szükséges , hogy az abban foglaltak Ildik Izabella királyné jogszerű kormányának hódoljanak, ’s az 1837iki alkotmányra esküdjenek meg, ha a’spanyol félszigeten’s ahoz tartozó tartományokban megmaradni szándékoznak. 14) Azok, kik előbbi bűneikbe visszaesnek, olly bánásmódot tapasztalandnak, mintha soha nem részesültek volna közbocsánatban. (A’ franczia követ beszéde a’ királynéhoz. Elegy.) Madrid, oct. Mikán : „Az uj franczia követ, Rumigni marg., tegnap adá megbízó iratát a’ királynénak által, melly alkalomkor következő beszédet monda: „Midőn a’ király azon fontos kötelességet kizárnám, miszerint képviselője legyek felségednél, egyszersmind parancsoló nekem, hogy résziről legőszintébb szerencsekivánatot nyilványitsak Önnek azon nagy és üdvös eseményekhez, miképen azok most történtek. Ezek, számba sem vévén azt, hogy fölséged és hű tanácsadóji fáradozást már is igazságos jutalommal tetézik, örökre híressé teendik Jöns. lyánya kormányzatát. Uram, a’ király , ’s egész Francziaország, rövid idő előtt mély bánatba voltak még merülve azon szenvedések miatt, mikkel a’ polgárháború Spanyolországot pusztitá, most pedig teljes bizalommal örvendnek a’ visszatérő békének, ’s minden spanyol egyetlen zászló alá sereglésinek, melly ismét életre szólíthatja a’régi spanyol dicsőséget. Ezek egyhangú érzelmei Francziaországnak, melly soha nem leend fösvény kivánatokban Spanyolország javára, ’s e’ kivánatok mindinkább szoros kapcsolatba hozzák egymással e’ két nemzetet. Fölséged meg fog nekem bocsátani, hogy én is bátor vagyok kifejezni, milly élénkül vagyok áthatva e’ kivánatoktól. Hála de la Victoria hű győzelminek, bölcs intézkedésinek’s irántam kintüntetett gondoskodásinak, mik szerint ő volt az első, ki hat év óta bántalom nélküli utazhatást eszközle nekem azon elpusztult tartományokon keresztül , mikben olly hosszas idő alatt folyvást rokonvér áztatá a’ földet. Láttam, mikép imádják ott felségedet ’s fönslványát. Hallám az öröm és remény kifejezésit, legélénkebb méltány kíséretében, mikkel a’ kormány első rendszabályit mindenütt fogadák. Asszonyom, szivem mélylen megilletődék ’s mint Spanyolország barátja és általjában mint franczia , nagyra becsülni tanulóm e’ birodalom föns. uralkodónéját, még pedig épen azoktól, kik legjobban tudhatják, mennyire érdemes arra fölséged.“ A’ kormányzó királyné igen lekötelező szavakkal válaszolt, mikép ő és Spanyolország mindenkor hálásan ismerendik meg, hogy Francziaország sokat tön a’ békeszerződés létesítése ügyében. — Ma végre teljes számú lett a cortes , ’s az elnök választás után tüstint a szabaditékok vitatását kezdé meg. — Rebesgetni kezdik, hogy Cabrera már késznek nyilatkozók fegyverletevésre; e’ hiz azonban további valósulást vár még, mert Cabrera makacssága mellett nem igen valószínű, hogy olly hirtelen tudna hajlani a’ józan ész szavára. —■ . (Egyes adatok d. Carlos mostani életmódjáról.). Walsh, a’ Mode szerkesztője , ezeket mondja a’ trónkövetelőnél tett látogatásáról: „Hétfőn este Bourgesba érkezvén, kedden 9 órakor már a' király (d. Carlost érti) lakában valók. Mit a’ ház komor külsejéről mondottak, azt mind valósulva lelem. Beléptemkor először is franczia kapussal találkozom , ki valamennyire habozni látszék, midőn a’ király titoknokát tudakozom tőle; e’ pillanatban mindazáltal egy spanyolt pillantok meg kék kabátban, spanyol czimerrel gombjain ’s vörös nadrágban , és azonnal hozzá fordulok. Nemzeti nyelve hallására tüszint vidám lön komor arczkifejezés s hoszszu folyosón át nagy szobába ment velem, hol Yargas osztály vezért , Zumalacarreguy egyik fegyvertársát, találtuk. Míg vele néhányszót váltok, belépe d. Sebastian infans, ’s ekkor élénk előadását haltám a’ spanyolországi legújabb történeteknek. Alig végzők beszédünket, midőn a’ király és királyné beléptek; az utóbbi, kivel már Salzburgban volt Szerencsém szólanom, azonnal rám ismert. Nemes szép homlokán szomorú gondolatok nyomait látom; de a’ fájdalom felhőit bátorság csillaga sugárzó keresztül. A’ királyném’ szókat kegyeskedék hozzám intézni: „Helyesen állító Ön lapjában, miképen mi csak akkor hagyok el Spanyolországot, midőn már teljességgel nem mulathattunk tovább ott. A’ föld eltűnt lábaink alól, ’s nem mi hagytuk azt el. Három szögletü zugba valónk szorítva, ’s csupán Francziaországba menekheténk. A’ sereg harczolva hátrált, az ellenség már Urdaxban volt, midőn a’király távozók. Köszönöm Önnek, hogy mind ezt nyilványossá tévé.“ — Anglia. (Fontos ezélzatok a’ keleti ügyre nézve.) A’ M. Chronicle egyik konstantinápolyi levelezője többi közt következő fontos ezélzatokat érint a keleti ügy mostani helyzetérül: „Francziaország, Anglia és Ausztria közt megegyezés létesült, miszerint e’ három hatalom kölcsönösen biztosító egymást, hogy birtokterjesztésrül nem gondolkozik, harmi segélyre lenne is szüksége a’ portának. Ez egyezkedésre leginkább némelly franczia lapok azon állítása szolgált alapul, mintha a'franczia kormány Czypnist, Smyrnát ’s még néhány szigetet szándékoznék elfoglalni. A’ moszkák természetesen örömmel kaptak e’ híreken , ’s török lapokban tudaták azokat az ozmánokkal, hogy gyanakodást gerjeszthessenek a’ francziák ellen. Továbbá, ugyanezen hírek szerint Russzia többet engede az egyesült hatalmak kivánatinak, mint valószínűleg reményleni lehetett. Egyébiránt mindenki átláthatja, hogy a’ porta egységét ’s független állapotját csak úgy biztosíthatni, ha M. Ali hatalmas befolyása valamennyire csökkentést szenved, mivel pedig ez utóbbit Francziaország nehezen fogja megengedni, ugy igen könnyen megeshetik, hogy a’ többi hatalom végre saját rovására fog dolgozni, mert illy kétes helyzetben nem hagyhatni tovább ez életkérdést.“ (O’ Connell Killarneyben.) Az izgató rendkívüli buzgalommal járja be hazája megyéit a’ választás-javítás ügyében, noha több lap épen nem palástolt kárörömmel szélütöttnek hitté őt. Killarneyben (Kerry megyében) is nagy népgyűlést tarta O’Connell, mellyben többi közt ezeket mondá: „Czélom volt egyesület-alapítás által lehető legnagyobb kiterjedést szerzeni a’ választásjognak. (Halljuk !) Óhajtom , hogy ti mindnyájan választási joggal bírjatok, (hangos tetszés), ’s reménytem , hogy meg is fogom érni azon napot, mellyen e’ kívánalom teljesülésül. (Tetszés.) Saját Hibátok lesz ha nem teljesülend kivonatom. (Halljuk! Halljuk!) Azok,kik választásjoggal bírnak, az azzal nem bírókhoz menendnek ’s unszolni fogják őket, tegye meg minden férfi kötelességét 's jogszerüleg fogja mondhatni, hogy hatalomban megtartani segité azon kormányt, melly valódi szándékkal bir a’ népboldogitásra. (Halljuk! Tetszés.) Öt fejedelem ült trónon a braunschweigi házból és az izlandi nép sorsa mindegyre roszszabbult. Ki ül most a’ trónon? (Tetszés.) Olly szép kedves szűz, mikép csak sziveink kívánhatják. (Dörgő tetszés.) Ő semmi párt által nem engedi magát izlandi hű népe elnyomatására vezéreltetni. (Hangos tetszés.) Családjából ő az első trónunkon, ki igazságot hajlandó kiszolgáltatni Izlandnak. Három éljent fiatal királynénknak !“ (Harsogó éljen! A’ hölgyek kendőiket lobogtatják.) (James Bryan Windsorban. Elegy.) London, ect. Oikén: „Múlt vasárnap Windsorban jelent meg James Bryan, a’ királyné ismert legujabb kérője, ’s az egész napot ott tölté el. Hegyi szkótnak volt öltözve, még pedig legtarkásabban; süvegén két pávatoll hajlonga. Czifra koczkás öltözetén fölül kék kabátot viselt, kezében pedig kék vászonesernyőt tarta. Reggel sz. György kápolnájába ment, délután pedig a’főszent egy házban mutatá magát, honnan az uj folyosóra siete, hol épen sétálva találta Viktória királynét. Ott az őr mellé állott a’ szerelmes hős, és a’ királyné néhány lépésig közelite hozzá mindenkor, midőn a’ folyosó másik oldaláról feléje ment. Valahányszor közelite ő fels., Bryan mindannyiszor magasra emelé pávatollas süvegét’s mosolygó szerelemteljes pillantásokat vetett a’ királynéra. Egy mellette álló gentlemannek bizalmasan súgó, hogy a’ királyné nem épen nagyon szép ugyan, de még is kedves lyányka.Azóta már többször látok Bryant Windsorban , de alkalmasint nem sokáig fogja űzhetni kalandozásig mert utóbbi ottlétekor már kimondó, hogy pénze fogyni kezd. Utolsó fillérével hihetőleg esze ’s lovagi szerelme is elröpül. — A’ tengerészeti kormányzóság parancsánál fogva a’ catami gyárban legnagyobb gyorsasággal két új sorhajót épitnek, mellyek mindegyike 80 álgyat viend födezetén. — Killarneyben többi közt ezeket is mondó O’Connell a’ királyné dicséretére: „Viktória nem fogja eltűrni, hogy bzonyos párt lábbal tapossa izlandi hit alattvalóit. Ő bizonyosan igazságos leend Izlandra nézve. Nem az ő vétke, hogy nincs nagyobb kiterjedésű választásjogunk; hogy nem kaptunk testületjavítást ,és hogy Izland nem áll Angliával mindenben egyenlő lábon. Mindent megnyertünk volna már, de ellenzésre talál a’ jó királyné azon pártban, melly egész Angliát lenyűgözni törekszik. (Halljuk! és fittyöles.) Mondják hogy az angol vitézül harczol; igaz, de még bátrabb akkor, midőn mellette viaskodik Paddy (irlandi). Azon párt rég elnyomta volna már az angolokat, ha szkotok és izlandiak nem állnának mellettük. Az alsóházban egyedül az nem-