Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-23 / 16. szám

1839. felie szám. FOGLALAT: Magyarország és Erdély­­kinevezések és előléptetések; budapesti napló: a’ bécs-budai vasút ügye; magyar játékszini előadások, ’s a’ t.; gőzhajótársasági határzatok ; kisdedovó intézet; gazdasági egyesület; különféle: a’ rég Győr alul elment, temesvári adakozások ’sa’t. Amerika (részletes tudósítás a’ veracruzi csatáról;­­sa’t.) Spanyolország (a’ ministerelnök Madridban; elegy; ’s­a’t.) Anglia (a’ ministeri szellemű válaszfelirat mind a’ két házban elfogadva; parliamenti viták; a’ politikai pártok helyzete Angliában parliamentnyitáskor; a’ gyar­­mnai minister lemond hivataláról; ’s a’t.) Francziaország (Persil hivatalától megfosztatva; ’s a’t.) Lengyelország, Belgium; - — • • , , . •... -r-i=rfTrr-»^ag;---rr-~;----1------is-. ;r -nr.Ti»-;---r" j t - r . T" irrir-irrn-r^„;rr-• f, — ----- - J—r"~’ümr I a §■ y­ai­r o­r­s­z­á­g é­s E­p­at­é­l­y.­­) cs. ’s ap. kir. fölsé­ge f. é. február 9iki határzatában P­a­u­l­i­ki­­ Gusztáv szomolnoki huza­ ellenőrt, ki huzamosb ideig mint tüzakna-ügye­­lő volt átengedve a’ török kormánynak, a’ portától magasztalt jó alkal­mazása tekintetéből dijm­enten valóságos cs. királyi bányásztanácsossá; Milvius Józsefet Siglisberg mellett, Selmeczbánya közelében, ideigl. gazdasági ügyelővé; ’s ugyanazon gazdasági hivatalnál 2dik ideigl. ellen­őri állomást alapítván, ada első ellenőrré Thuránszky Ferencz eddigi­­ másodellenőrt nevezni méltóztatott. — A’ m. kir. udv. kamra V­i­dr­a Mi­hály oberbieberstollni bányászirnoksági napdíjnokot körmöczbányai bá­­nyászirnoksági járulnokká alkalmazó. Kam. tud. Legfelsőbb helyen azon biztossághoz , melly Zárán­d, Közép- Szolnok és Kraszna vármegyék ’s Kővárvidéknek visszakapcsolta­­tását eszközlés végett küldetett ki, a’ m. kir. udv. kamra részéről Lu­by Imre kamrai tanácsos, Erdélyország’részéről pedig gr. Rhédei Ádám kincstárilök , Bedeus József tartományi főbiztos , és Horváth Ferencz , publico-fiscalisi ügyek rendes igazgatója, neveztettek ki. sí­k. Fels. királyunk nemzeti iparunk lelkének, a’ kereskedésnek, eme­lésére ghymesi gróf Forgách­ Miklós sír folyamodtára as Zabolcs mgyei M­ándok­­váro­sb­an tartandó 4 országos vásárra szabaditékot adni méltóztatott, mellyek lsője Judica vasárnap utáni hétfőre, 2ka Péter Pál, 3ka Simon és Judás hétben, 4ke pedig Advent Iső vasárnapja utáni hétfő­re határoztatok. Pesten folyó febr. 17-én délutáni 5 óra tájban született hazafi­as emberi­ségi tettei által országszerte ismeretes Károlyi György grófnak Zichy Karo­lina gr. hitvesétől második fia, ki febr. Ilkén Victor, Pál, István, An­tal és Simon nevet kapott a’ keresztvízen. A’ nmm. k. kamra Szentes Lajos tiszántúli kerületi ügyvédet már­­marosi kam. ügyvéddé provisorie nevezte ki. Budapesti napló. A’ m. kir. helytartó tanács f. hó Síkon 5457 sz. a. költ határzatában Sina György b. szabadságot kapa valamint Bécs, Győr és Gönyő, úgy Gönyő és Buda közt is vasúti élőmunkákhoz kez­désre, melly okból a’ vasútvonal hosszában fekvő hatóságok föl vannak szólítva mind azon dologhoz értőket, mérnököket ’s egyéb e’ czélból a’ vállalkozó által megbízandó férfiakat munkálkodásikban a’ fönálló törvé­nyek értelmében gyámolítani. E’határzat reményl­eti, hogy az óhajtott vasútvonal csakugyan létesülend. — F. hó­lfitkán este 9 óra tájban érke­­zik meg a’ jég Dunánk felső részeiről ’s másnap délelőtti 11 óráig nagy részét lepé el fővárosink közt a’ folyamnak. Most már Bécstűl Pestig egé­szen tiszta a’ Duna, ’s a’ gőzhajózás néhány nap múlva megnyílik; Zrínyi ugyanis 25ké­n Pozsony felé induland ’s a’ Fischamendnél telelt Nádor, Ár­pád és Maria Anna is el kezdik pályájokat. A’ hajóhíd berakatását jövő héten szándék megkezdeni, hogy az elővásár előtt meg lehessen nyitni a’két város közti szakadatlan közlekedést. — Egressy G., Fáncsy és Szigligeti jelentik, miszerint a’hirdetett „Drámafüzér“ nem jöhet ki ez úttal, mivel a’ közönség nem pártolá azt elegendő előfizetéssel, ’s hogy kiadását jobb időkre kénytelenek halasztani. Sajnos, hogy részvétlenség miatt nem lé­tesülhetett e’czélszerű vállalat, melly olly nagy mértékben fogott volna használni nemzeti szinművészetünk emelésire. Némi vigasztalásul azon­ban halljuk, miszerint ugyane’ czél elérésire Nagy Ignácz „Színmívtár“ czim alatt eredeti ’s idegen eredetiből fordított jeresb színmüvek gyűjtemé­nyét szándékozik megindítani egyes ’s különösen megszerezhető füzetekben, mellyek mindegyike egy eredeti vagy fordított színmüvet foglaland magá­ban. Minden füzet árn ivszám szerint leend meghatározva, ’s 12 illy fü­zet egy kötetet fog képezni, mellyhez tartalomjegyzék ’s czímlap járuland. Az első füzet f. e. máj. utolján fog megjelenni.— Nemzeti színpadunkon f. hó lóikén ,­Adorjánok és Jenők“ Jósika Miklós szomorújátéka adaték szép szám­ú közönség előtt, melly némi tetszéssel fogadá e’ czélszerüleg vál­toztatott művet; Egressy (Örs) szokott jelességgel adá a’ boszuszomjas Adorjánt, ’s mellette kedvesen mírködik Lendvayné (Lenke), Udvar­helyi (fekete lovag) szerep-nemtudása azonban botránkoztató vala, ’s igen ártott hatásának; liiikán „Aggszínész és leánya“ , ez ismétlés kissé hamar történt, annyival is inkább, minthogy e’darabot leginkább Me­gyeri mesteri játéka teszi élénk hatásúvá, ezúttal Szentpétery játszó sze­repét? ki nevetséges oldalait jól fölfogá ugyan annak , de az atyai szere­teted, minden ármánya fő éltető rugóját, nem tünteté ki kívánt élénkséggel­­’s valósággal elünkbe; Szikon „Enzersdorfi postalegény“ ; Izikán „Ro­meo és Julia“ dalmű ; Felbér Mária (Julia) és Sátorfy különösen kitünte­­ték magukat ez este; 19kén bérszünettel először „Fehér és fekete“ ere­deti szomorul. 4 felv. Kuthy Bajostul; a’ közönség buzdító tetszéssel fo­gadá ez uj művet, melly elejétől végig folyvást élénk érdekű vala, ’s olly tömött tartalmasságu ’s folytonos tényü (cselekvésű­), hogy tartalma részletes közlése túlhágja e’ lapok körét; fő charakterei e’ darabnak ezek: egy szerecsen, ki minden műveltség nélkül romlatlan természeti ösztön­nél fogva nemeslelkü ; egy szerencsehős, ki a’ romlottság minden ösvé­­nyit összejárta , ’s lelkében mégis egy tiszta helyet tuda megtartani, mely­ben hon iránti szeretetet táplált, egy nagyszivü nő, ki gonosz férjével kötelessége szent érzetében szenvedni kész inkább ’s gyermekétől is meg­válni, hogy a’ férj vétkéért eleget tehessen, mintsem tőle elváljék; a’ má­sik hölgy ellenben a legdühösb féltékenységet feledve, önmagát tagadja meg, hogy az erényt megjutalmazhassa. Az előadás kielégítő vola; különös dicséretet érdemel Fáncsy (szerecsen) Egressy (Bézer) és Bartháné (Esti-I­va), ki ezen osztályán kívül fekvő szerepre követésre méltó szorgalmát fordita; 20ikán „Mátkanézés“ 21én „Fra Diavolo.“ — M­i­h­á­l­k­o­v­i­c­s József, több megye táblabirája, jászkerületi ka­pitány (előbb Fessler egypár történeti regényinek fordítója; a’ Jász és Kurt kerületek sok évi főjegyzője’s több országgyűlésen követte) ’s legközelebb a’ katonaság-élelmezési országos küldöttség tagja munkás életének 63 évé­ben P­esten meghalálozott. Szintezel­ f. hónapban két érdemes tagjától foszta meg: a’ halál a’ Jász Kun kerületeket u. m. Barcsik József és Péter Imre nádori táblabiráktól — ^IDmaia­ g­ozSaatozas.­ A’ duna-gőzhajózási társaság f. hó 21-kén Bécsben tartott közgyűlése, mellyen SO részvényes 1104 részvényt képvi­selt , következőket határzott: 1) a’ társaság részvényei száma 4200 darab­ról 0300ra fog szaporittatni. 2) A’ pénzalapszaporitás olly móddal történik meg, hogy két korábbi részvény birtokosa egy egész 500 frtos új részvényt , egynek tulajdonosa pedig fő vagyis 250 frtos részvényt fog követelhetni. Ko­rábban kibocsátott részvényekből felet bírók csak úgy lehetnek ez újabb ki­bocsátás részesei, ha közülök ketten egyesülnek két fél részvényük egész­­szé átírására, midőn aztán joguk leend egy uj fél részvényt aláírni. 3) A’ legkésőbb határidő , mellyig a’ részvényesek az aláirt uj részvények felét egyenkint 250 forinttal lefizetni tartoznak, 1839diki junius első napja. E” határidő elmúlta után korábbi részvények birtokosai nem igényelhetnek többé jogot eredeti áron új részvényaláírásra. 4) A’ részvényenkénti 2dik 250 for. lefizetése 1339iki October 1jeig történendő , ellenkező esetben a’ nem fize­tő az alapszabályok 15ik czikke szerint a’ már befizetett első mennyiséget elveszti. 5) A határidő előtt történt befizetésektől 4°j0 kamat fog megtérít­tetni. 6) Ez uj kibocsátás részvényeit 1S40iki mart.­ljén adandja ki a’ tár­saság, melly naptól kezdve 5°0 kamatélvezésbe lépnek azok. 7) Azon rész­vények, mikre 1839ki junius lsejeig nem történnek befizetések, a’társaság további rendelkezési alá jutnak. L) Az osztalékot (Dividend) az 1838diki nyereségből 10 pgc forintra határozó a’ társaság minden 500 frtos részvény után. Ennek kifizetése 1839iki mart. 1 jén fog megkezdetni. 9) Az 5 petos kamatok eddigi nyugtatványok melletti kifizetése ezentúl kamatszeletek (Gous lli­ns) mellett fog történni, mellyek minden év martziusa és septembere­lsejért leendőek készpénzért fölválthatók. A’ mart. kamatszeletek mellett egyszer­smind az évenkinti közgyűlés által meghatározandó osztalék fog kifizettetni. Ezt tudomásul a’ részvény-birtokosoknak. Az uj részvényekre 1839ki april­­sejétül kezdve a befizetéseket elfogadják: Bécsben, a’ központi i­ószobá­­ban (Bauernmarkt 581 sz.) ; Pozsonyban, Colloseus J. B.; Pesten, a’ gőz­hajó-hivatal. Az 1839diki 10 pgő forintnyi osztalékot, minden 500 forintos részvény után, i. e. mart.­lsejétül kezdve, osztályszerinti bélyegzett nyug­­tatvány mellett a félévi 50­0 kamattal együtt, a’ társasági központi szószo­­bában fizetik ki Bécsben. Átíratások és átengedési felj­egyeztetések korábbi részvényekre nézve, az uj befizetések miatt ápril­isejétül julius lsejéig föl leendnek függesztve. A’ kiadandó uj kamatszelet-ívek iránt később jelenend meg a szükséges utasítás. Az 1836iki közgyűlési jegyzőkönyv nem sokára ki fog osztatni. Bécs, febr. 12-én 1839. — A h. gazdasági e­g­y­e­s­ü­l­e­t tisztválasztásaiul közeledő mártzius 17kén reggeli 10 órakor a’ n. casinoban közgyűlés fog tartatni, mellyre a’ r. tagok szives megjelenése annyival inkább kéretik, mivel azon fölül több fontos tárgyai is lesznek a’ tanácskozásnak. Pest február 21eskén 1839 Kacskovics Lajos, s. k. egyes, títoknok. A’ kisded ovó-intéz­eteket Magyarországban t­e­r­j­e­s­z­­tő egyesület ügyében. A’ közgyűlési határzatokat tárgyazó közle­ménybe csúszott leírói hibának pótlásául jelentetik , miképen a’ többiek sorában Ne­ke­del Ferencz, és Szabó János urak is választottsági tagjaivá lettek az egyesületnek. Magyar bori­s­m­ertető egyesület: Schams Ferencz urnak Németországban a’constanzi-tó mellékén’s Elsasz ( Alzátzia) egy ré­szén tett oenologi utazásáról szóló jelentése , a’ bortisztázás Módjával együtt az egyesület költségin kinyomtattatván , minden tagnak megküld­­­tik, — ’s minthogy e’jelentésből főleg az is tetszenék ki, hogy közön­séges borainknak egyedül hordóban , csemegeborainknak pedig üvegek­ben­ kivitele is jutalmazó ’s hogy csemegeboraink a’ külföldön különö­sen kedveltetnének , ’s ha jó minőségűek, áruk iránt ellenvetés nemcsak nem létetik sőt ha nagyobb lenne is az , szivesen fizettetnék , annálfog­­va minden bortermesztőt eziránt figyelmetessé tenni, sőt az egyesület tag­jait kisebb fiók-társaságoknak — mellyek időközben a’csemegeborok be­­küldhetési végett az egyesületnél kérdést tegyenek — alakításaira fel­­szólitni az egyesület czélszerűnek találja. Schams Ferencz urnak a’ ma­gyar szólómivelés ’s borkészítés körül tett újabb fáradozásit az egyesület, nyilványos köszönete mellett, jegyzőkönyvileg is elismerni határozta. Szinte Schams ferencz urnák Budán létező venyigeiskolája fölségélésire az egyesületi közpénztárból 1839ik évre 100 pgő forint kifizettetni ren­deltetett ; a’ mennyiben pedig ezen venyige-iskola fen tartása ’s gyarapí­tására nagyobb segedelem és pártolás kivárhatnék, az egyesület azt a’ magyar gazdasági­ egyesület pártfogásába ajánlani, ’s iránta a’ tisztelt egyesülettel értekezésbe bocsátkozni kiván. Ez alkalommal egyszersmind az egyesületi tagok különösen felszólittatnak , hogy csak , j­ó n­e­m .

Next