Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-21 / 76. szám
Hagyarország és Erdély. ORSZÁGGYŰLÉSI HÍREK. Pozsony, sept. Iokán: A’ múlt. Fi RR. mai ülésében a’ t. KK és RRnek hozzájok intézett következő üzenetet fogadtattak el, részint változtatás nélkül, részint némi módositátásokkal: 1) a’ k. k. előadások 2dik pontja (az illető válasz felolvastatott); 2) az országos feliratoknak egyedül magyar nyelven leendő készítése ’s fölterjesztése iránt kikért ’s elfogadott nádori közbenjárás 3) Középi-Szolnok megye birtokos nemesei által benyújtott folyamodás, 4) Kővár vidék ’s az ottani k. hivatalosaknak ’s 5) a’ főrendi Tábla némelly tagjainak ezen országgyűlésre meg nem hivatása, végre 6) az Iloedik évi máj első napján felterjesztett előleges sérelmek és kivájnatok tárgyában. — A’ katona élelmezést és szállásolást tárgyazó üzenet részletei. E’tárgyban az 1832/6-ik évi Ildik t. czikk által kirendelt orsz. küldöttség illető munkálata szolgált anyaggul ’s vezérfonalul a t. Kir. és Rliek tanácskozásinak, kik a’ katonaélelmezésnek és szállásolásnak eddig szokásban levő módját czéliránytalannak tartván, óhajtanák, hogy a’ katonaság élelmezéséről minden tekintetben a’ k. kincstár gondoskodjék, az adózók teljesen fölmentessenek a’ termesztmények kiszolgáltatása terhétől, a’ házán kinti beszállítás pedig az állandóan szállásoló katonaságra nézve megszüntetvén, kaszárnyák épittessenek; egyszersmind kinyilatkoztatják, hogy ezen terhek megszüntetése végett, mennyiben azok eddig is a’ törvénynyel nem ellenkeztek, a’ kincstárnak adandó kárpótlás iránt egyezkedésbe bocsátkozni készek, hogy pedig annál biztosabb sikerrel munkálkodhassanak, szükségesnek látnák megkérni ő Felségét, hogy az építendő kaszárnyákra nézve terveket készíttetni, ’s ezeknek közlésével egyszersmind a’ katonaság részéről tagokat kinevezni méltóztassék, kikkel egy kiküldendő orsz. választmány e’ tárgyak felett értekezhessek. Addig is a’ következőket vélnék megalapitandóknak: I. Az átkelő katonaságra nézve a’ fentebb javaslatt általányos élelmezési és szállásolási rendelkezéseken kívül, még azzal lenne az országnak némi könnyebbség szerezhető, ha a’ katonai költözéseknek vonala« állandóan j©loltct»e«ek ki, „amküionben következők tsatároztatnának el: a) Nagyobb átkelések a’ nm. magyar k. helytartó-tanácsnak előre teendő jelentés, a’ kisebbek pedig a’ katonai és tartományi biztosságok közlései és utalványai nélkül meg ne indíttassanak, b) Mihelyt valamelly nagyobb csapat megindításának esete a’ helytartó-tanácsnak tudtára esendik, az ennek számára szükséges utazási terv a’ tartományi biztosság főigazgatója által dolgoztassák ki és közöltessék nyomban mind a’ tartományi biztosokkal ’s az illető törvényhatóságokkal, mind a’ katonai biztossággal. c) Egyszersmind az illyetén katonai átkelések számára megkivántató vontatásoknak jegyzékei azon törvényhatóságokkal, mellyeket a dolog érdekel, jókor közöltessenek , hogy ezek , menynyiben az illető állomásokon az átkelő katonaságnak befogadására alkalmas kaszárnyák vagy más középületek nem lennének, annak szállásolása iránt a’ szükséges rendeleteket megtehessék; melly végre az illető jegyzékek azon kerületnek, mellyből a’ katonaság megindul, katonai biztosi hivatala által, ugyanazon kerületben tartományi biztosnak azonnal szolgáltassanak kézhez, d) Az ekkép kiadott utazási tervben bármi szín alatt akár önkénytelen változásokat tenni, akár illyeneket a’ törvényhatóságoknál erőszakosan eszközölni a’ katonai rendnek a’ legszorosabb felelet terhe alatt tilalmas, e) Nagyobb átkelések eseteiben némelly kirendelt tagok is előre küldendők lesznek , hogy a’ szükséges intézkedések megtétele végett a’ helybeli elöljárókkal értekezhessenek. f) Kisebb átkelések eseteiben csak biztosi jegyzékek és utalványok kivántatnak, sőt némelly különös körülményekben alispáni rendeletek, rendkívüli szükség eseteiben pedig, például parancsvivőkre, betegek és rabok szállítmányaira nézve, az illető főtisztek által kiadott bizonyítványok is elegendők. g) Az átkelő közembereknek, altiszteknek és primaplanistáknak járó salgamalis szolgáltatások, a’ mennyiben őrhelyeken, kincstári vagy különös kvártélyházakban, vagy ideiglen kijelölt közönséges szobákban alkalmaztatnak, a’ kincstár által, ezeknek hiányában pedig, ha ugyan illy helyeken egyes adózókhoz szállíttatnának, a’ szállást adó gazda által lesznek megszerzendők, h) A’ síkon pedig, ha egyes lakosokhoz szállíttatnának, ezen szolgáltatásokkal az adózó, kinek a’salgamalis bér (egy gyalog katonától 3, lovastól 4 ezüst kr.) nyomban kifizetendő lenne, fog tartozni, i) Az egyes lakosoknál szállásoló átkelő katonaságnak salgamuma csak abban állami, hogy ezt egyedül a’ szalmazsákhoz aránylag szükséges szalma ’s a tűzifának és világítónak olly mértékben, mellyben azzal maga a' gazda ellátva vagyon , közös használata illetendik) Az átkelő katonatisztek alkalmazása pedig, ha kaszárnyákba vagy egyéb középületekbe nem szállíttathatnának, semmi bizonyos illetőség szerint nem szabályoztathatik , hanem csak egyedül abban állami , hogy ezen tisztek az elkerülhetetlen szükséghez mért szállást nyerjenek. 1) Ezen átkelő tisztek számára a’ tűzifa is nem rendszerinti illetőségükhöz, hanem egyedül a’ szükséghez szabva, olly formán lenne kiszolgáltatandó, hogy ha a tiszt maga tart konyhát, főzéshez kiválható fája is legyen, téli időben pedig lakó szobája elegendőképen fizessék. Melly használatokért és szolgáltatásokért az illető lakosok minden előkerülő esetben tüstint kielégítendők a’ salgamalis bérrel, melly a’ katonatisztek személyeire nézve, a' személyért (foge krt,mind maga, mind cselédjei lovaiért pedig egyenkint külön véve 1 krt, a’ cselédekért pedig mint a’közkatonákért 3 kit tenne, ni) Ha a’ katonatisztek ,állomásaikról magok dolgában akárhová utaznának, azoknak sem átkelési sem maradandó szállás ne adassák. n) Ma valamelly katonaság megindittatik, minden terhesebb vagy ragadós betegek tükéletes felgyógyulásokig előbbeni tanyázásuk helyén hagyassanak, az útközben megbetegedők pedig a’ legközelebbi katonakórházba vitessenek, innen egészségük visszanyerése után ezredökhöz utasítandók, ha mégis megtörténnék, hogy útközben a’ betegségnek hirtelen elsulyosodása miatt a’ beteget a’ legközelebbi állomáson túl szállitani nem lehetne, illy esetben egyes lakosnál alkalmaztathatik, melly alkalommal az élelmezésért ’s orvosi szerekért, úgy szinte a) a’ betegeknek és raboknak adózóknál leendő beszállítása esetében a’ kincstár által salgamalis bér fog fizettetni, önkint értetvén, hogy nemesek házaiban ’s curiákban, nemkülönben mindenféle vallásuaknak parochialis házaiban, tanítói lak, jegyző, vám, iskola, malom, major, serház és korcsma, valamint mindenféle egyéb urasági, ugyszinte só- és harminczadbeli hivatalokhoz tartozó épületekben, az ezeket illető tisztviselőknek lakásaiban, gyárakban és kereskedők lerakóhelyeiben az átmenő katonaságnak beszállítása jövendőben is mindig tilalmas legyen. p) Végtére mindezen szabályok azon esetekre is kiterjesztendők lennének, midőn kisebb számú katonaság szokott tanyázási helyéről máshová rendeltetik, u. m. hadfogadásra, ujonezok átvételére, vagy őrködés végett, ugyszinte a’törvényhatóságok által bármi czélra hatalomkalkint kívánt katonaság, melly is tartózkodásának egész ideje alatt átkelő gyanánt lenne tekintendő. II. A’ szekerezések és vontatások tárgyában a’ KKésRR az illető bért a’katonatisztekre nézve ’s közlegényekre egyaránt, jelenleg 1 stállóra 1 pgő írtban, a’ középponti helyekből pedig 24 pgő garasban vélnék megállapítandónak. Egyébiránt e’részben megKÖvTOcPzö intézkedéseket kivannak: a) A’ katonai vontatások adásának kötelessége egyedül a’ legfelsőbb szolgálati szükségeit tárgyazván, egyéb esetre ki ne terjesztethessék, b) A legfelsőbb szolgálat eseteiben a’ vontatásokat kívánó katonai testület vagy személy a’ katonai biztosságnak jegyzékével ’s a’ tartománybelinek utalványával ellátva lenni , ’s e’ kettőt minden állomáson előmutatni tartozik; ha pedig valamelly előre nem látható körülmény miatt az érdeklett irományokat magok helyén megszerezni nem lehetne, az illető zászlóalj vagy század paranc** nokai a’ megkivántató jegyzékeket, az alispánok pedig az utalványokat adhatják ki. c) Minden vontatási jegyzékben nemcsak az illető ezrednek, vagy zászlóaljnak, vagy utazó személynek neve, hanem minden egyéb körülmények is , a fizetendő bérrel együtt, mindig pontosan kizétessenek. A* helységek községeinél minden vontatások a’jegyzőkönyvbe iktaltassanak. d) A’szekerek és vontatásuk illetőséget mindig a’biztosi jegyzék mutassa ki. Az átkelő stábot két négylovas szekér , egy gyalog századot ismét kettő, egy lovas századot egy , száz főre menő, vagy azon alól levő ujonczokat, máshová rendelteket, vagy felgyógyulókat, pedig ismét csak egy illeti. Ha azonban ezen mennyiség az átkelő katonaság holmijának tovább szállítására elegendő nem lenne, az ezeken felül kívántaté szekereknek kiállítását a’ törvényhatóságok eszközlendik. e) Ha a’máshová rendeltek szekereken szállítanánk , jóidban hat, főre, roszban pedig négyre egy négylovas szekér számít rátik, ide értvén a’ szállítandók holmijet is ; továbbá ha betegek , katonai asszonyok gyermekeikkel , vagy invalidusok szállítanánk , egy szekérre csak négy fő számíttatik. A’vontatások mindig csak négylovas szekerekkel eszközöltessenek, etabális és főtisztek holmijukat tulajdon lovaikon tartoznak ugyan szállítani, ha azonban vontató lovakat kívánnának , illyenek nekik a’megállapított bérfizetés mellett szolgáltassanak ki. f) A’ vontató szekerek erejűkhöz mérve , mégpedig nyolcz mázsát soha felül nem haladva,terheltessenek meg. g) A’ vontatást szolgáltató marhak számára a' szükséges széna és zab felrakatható. h ) Ugyanazon megye keblében a szállítmány szekerezéseket a'szokott állomási helyeken túl szolgáltatni nem kötelesség, ha pedig a’ szállítmányok a megye kebelén túl más törvényhatóságokba lennének vontatandók, az illető törvényhatóságoknak eziránti kölcsönös értekezése mellett a lerakás az utóbbinak legközelebbi állomási helységében történhetik,ezen szekerezési bér fele felrakáskor másik fele lerakodáskor fizettessék a vontatóknak az illető bérlők jelenlétében. ) Utalványok nélkül szűkölködő tiszteket vontatások nem illetnek, a vontatásokért, járó bér elére a’ helybeli bírónak, vagy jegyzőnek jelenlétében fizettessek le. k) Ha átkelések alkalmával az adózókra nézve katonai kihágások történnek , az azok iránti panaszok az illető parancsnok tiszt. által füstint., és pedig felesetteher alatt, a’helybeli tisztviselők vagy elöljárók hozzájárulsával intézhessenek el, ha pedig egyes személyek átköltözésekor történnének, és a‘ panasza' megyére feladat vár,orvoslás azonnal nem szereztethetnék , a’lehető legrövidebb idő alatt a'tartományi biztosság által. A’vontatásokat szolgáltató adózók jöldés menet mindenféle vámtól mentek. A' fiumei kerületnek az 1825/7 országgyűlés által felterjesztett azon kívánatot, hogy a' vonó marhák hiánya miatt a’ katonai fuvarozástól mentessék föl , a’RK és RR most is igazságosnak vélik, ’s azt ő felsége ekibe olly módon óhajtanák újólag felterjesztetni hogy az említett kerületen átkelő katonaság számára a’szükséges szekerezés a‘ kincstár által árverés útján szereztessék meg, vagy pedig , mivel a’ vontatás e’kerületben aránytalanul drágább, mint más helyeken , minden statióra a’középponti helyekre megállapított fuvarbér kétszeresen fizettessék. III. A’katonaságnak fegyvergyakorlás végetti nagyobb összehúzására nézve a’ KK és IIR azon általányos óvással, hogy az ez alkalommal való tartás minden esetre egyedül a’ kincstárt illetvén, az az ország