Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-21 / 76. szám

H­agyaror­szág és Erdély. ORSZÁGGYŰLÉSI HÍREK. Pozsony, sept. Iokán: A’ múlt. Fi RR. mai ülésében a’ t. KK és RRnek hozzájok intézett következő üze­netet fogadtattak el, részint változtatás nélkül, részint némi módositá­tásokkal: 1) a’ k. k. előadások 2dik pontja (az illető válasz felolvas­tatott); 2) az országos feliratoknak egyedül magyar nyelven leendő készítése ’s fölterjesztése iránt kikért ’s elfogadott nádori közbenjárás 3) Középi-Szolnok megye birtokos nemesei által benyújtott folyamodás, 4) Kővár vidék ’s az ottani k. hivatalosaknak ’s 5) a’ főrendi Tábla némelly tagjainak ezen országgyűlésre meg nem hivatása, végre 6) az Iloedik évi máj e­lső napján felterjesztett előleges sérelmek és kiváj­natok tárgyában. — A’ katona élelmezést és szállásolást tárgyazó üzenet részletei. E’tárgyban az 1832/6-ik évi Ildik t. czikk által kirendelt orsz. küldöttség illető munkálata szolgált anyag­gul ’s vezérfonalul a­ t. Kir. és Rliek tanácskozásinak, kik a’ kato­­­naélelmezésnek és szállásolásnak eddig szokásban levő módját czéli­­ránytalannak tartván, óhajtanák, hogy a’ katonaság élelmezéséről min­den tekintetben a’ k. kincstár gondoskodjék, az adózók teljesen föl­mentessenek a’ termesztmények kiszolgáltatása terhétől, a’ házán kin­ti beszállítás pedig az állandóan szállásoló katonaságra nézve megszün­tetvén, kaszárnyák épittessenek; egyszersmind kinyilatkoztatják, hogy ezen terhek megszüntetése végett, mennyiben azok eddig is a’ törvény­nyel nem ellenkeztek, a’ kincstárnak adandó kárpótlás iránt egyezke­désbe bocsátkozni készek, hogy pedig annál biztosabb sikerrel mun­kálkodhassanak, szükségesnek látnák megkérni ő Felségét, hogy az építendő kaszárnyákra nézve terveket készíttetni, ’s ezeknek közlésé­vel egyszersmind a’ katonaság részéről tagokat kinevezni méltóztassék, kikkel egy kiküldendő orsz. választmány e’ tárgyak felett értekezhes­sek. Addig is a’ következőket vélnék megalapi­tan­dóknak: I. Az átkelő katonaságra nézve a’ fentebb javaslatt általányos élelmezési és szállá­­solási rendelkezéseken kívül, még azzal lenne az országnak némi kön­nyebbség szerezhető, ha a’ katonai költözéseknek vonala« állandóan j©loltct»e«ek ki, „amküionben következők tsatároztatnának el: a) Nagyobb átkelések a’ nm. magyar k. helytartó-tanácsnak előre teendő jelentés, a’ kisebbek pedig a’ katonai és tartományi biztosságok köz­lései és utalványai nélkül meg ne indíttassanak, b) Mihelyt valamelly nagyobb csapat megindításának esete a’ helytartó-tanácsnak tudtára e­­sendik, az ennek számára szükséges utazási terv a’ tartományi biz­tosság főigazgatója által dolgoztassák ki és közöltessék nyomban mind a’ tartományi biztosokkal ’s az illető törvényhatóságokkal, mind a’ ka­tonai biztossággal. c) Egyszersmind az illyetén katonai átkelések szá­mára megkivántató vontatásoknak jegyzékei azon törvényhatóságokkal, mellyeket a­ dolog érdekel, jókor közöltessenek , hogy ezek , meny­nyiben az illető állomásokon az átkelő katonaságnak befogadására alkal­mas kaszárnyák vagy más középületek nem lennének, annak szállásolása iránt a’ szükséges rendeleteket megtehessék; melly végre az illető jegy­zékek azon kerületnek, mellyből a’ katonaság megindul, katonai biztosi hi­vatala által, ugyanazon kerületben­ tartományi biztosnak azonnal szolgál­tassanak kézhez, d) Az ekkép kiadott utazási tervben bármi szín alatt akár önkénytelen változásokat tenni, akár illyeneket a’ törvényhatósá­goknál erőszakosan eszközölni a’ katonai rendnek a’ legszorosabb fe­lelet terhe alatt tilalmas, e) Nagyobb átkelések eseteiben némelly ki­rendelt tagok is előre küldendők lesznek , hogy a’ szükséges intézke­dések megtétele végett a’ helybeli elöljárókkal értekezhessenek. f) Kisebb átkelések eseteiben csak biztosi jegyzékek és utalványok kiván­­tatnak, sőt némelly különös körülményekben alispáni rendeletek, rendkí­vüli szükség eseteiben pedig, például parancsvivőkre, betegek és rabok szállítmányaira nézve, az illető főtisztek által kiadott bizonyítványok is ele­gendők. g) Az átkelő közembereknek, altiszteknek és primaplanistáknak járó salgamalis szolgáltatások, a’ mennyiben őrhelyeken, kincstári vagy különös kvártélyházakban, vagy ideiglen kijelölt közönséges szobákban alkalmaztatnak, a’ kincstár által, ezeknek hiányában pedig, h­a ugyan illy helyeken egyes adózókhoz szállíttatnának, a’ szállást adó gazda ál­tal lesznek megszerzendők, h) A’ síkon pedig, ha egyes lakosokhoz szál­líttatnának, ezen szolgáltatásokkal az adózó, kinek a’salgamalis bér (egy gyalog katonától 3, lovastól 4 ezüst kr.) nyomban kifizetendő lenne, fog tartozni, i) Az egyes lakosoknál szállásoló átkelő katonaságnak salgamuma csak abban állami, hogy ezt egyedül a’ szalmazsákhoz aránylag szüksé­ges szalma ’s a tűzifának és világítónak olly mértékben, mellyben azzal maga a' gazda ellátva vagyon , közös használata illetendi­­k) Az átkelő katonatisztek alkalmazása pedig, ha kaszárnyákba vagy egyéb középü­letekbe nem szállíttathatnának, semmi bizonyos illetőség szerint nem sza­­bályoztathatik , hanem csak egyedül abban állami , hogy ezen tisz­tek az elkerülhetetlen szükséghez mért szállást nyerjenek. 1) Ezen átkelő tisztek számára a’ tűzi­fa is nem rendszerinti illetőségükhöz, hanem egye­dül a’ szükséghez szabva, olly formán lenne kiszolgáltatandó, hogy ha a tiszt maga tart konyhát, főzéshez kiválható fája is legyen, téli időben pedig lakó szobája elegendőképen fizessék. Melly használatokért és szol­gáltatásokért az illető lakosok minden előkerülő esetben tüstint kielégíten­­dők a’ salgamalis bérrel, melly a’ katonatisztek személyeire nézve, a' személyért (f­oge krt,mind maga, mind cselédjei lovaiért pedig egyenkint kü­­­lön véve 1 krt, a’ cselédekért pedig mint a’közkatonákért 3 ki­t tenne, ni) Ha a’ katonatisztek ,állomásaikról magok dolgában akárhová utaznának, azoknak sem átkelési sem maradandó szállás ne adassák. n) Ma valamelly katonaság megindittatik, minden terhesebb vagy ragadós betegek tükéle­­­tes felgyógyulásokig előbbeni tanyázásuk helyén hagyassanak, az útköz­ben megbetegedők pedig a’ legközelebbi katonakórházba vitessenek, in­nen egészségük visszanyerése után ezredökhöz utasítandók, h­a mégis megtörténnék, hogy útközben a’ betegségnek hirtelen elsulyosodása miatt a’ beteget a’ legközelebbi állomáson túl szállitani nem lehetne, illy eset­ben egyes lakosnál alkalmaztathatik, melly alkalommal az élelmezésért ’s orvosi szerekért, úgy szinte a) a’ betegeknek és raboknak adózóknál leendő beszállítása esetében a’ kincstár által salgamalis bér fog fizettetni, önkint értetvén, hogy nemesek házaiban ’s curiákban, nemkülönben min­denféle vallásuaknak parochialis házaiban, tanítói lak, jegyző, vám, iskola, malom, major, serház és korcsma, valamint mindenféle egyéb urasági, ugyszinte só- és harminczadbeli hivatalokhoz tartozó épületek­ben, az ezeket illető tisztviselőknek lakásaiban, gyárakban és kereske­dők lerakóhelyeiben az átmenő katonaságnak beszállítása jövendőben is mindig tilalmas legyen. p) Végtére mindezen szabályok azon esetekre is kiterjesztendők lennének, midőn kisebb számú katonaság szokott tanyá­­zási helyéről máshová rendeltetik, u. m­. hadfogadásra, ujonezok átvéte­lére, vagy őrködés végett, ugyszinte a’törvényhatóságok által bármi czélra hatalomkalkint kívánt katonaság, melly is tartózkodásának egész ideje alatt átkelő gyanánt lenne tekintendő. II. A’ szekerezések és vontatások tárgyában a’ KKésRR az illető bért a’katonatisztekre nézve ’s közlegé­nyekre egyaránt, jelenleg 1 stállóra 1 pgő írtban, a’ középponti helyek­ből pedig­ 24 pgő garasban vélnék megállapítandónak. Egyébiránt e’rés­z­ben megKÖvTOcPzö intézkedéseket kivannak: a) A’ katonai vontatások adásának kötelessége egyedül a’ legfelsőbb szolgálati szükségeit tárgyaz­­ván, egyéb esetre ki ne terjesztethessék, b) A­ legfelsőbb szolgálat ese­teiben a’ vontatásokat kívánó katonai testület vagy személy a’ katonai biztosságnak jegyzékével ’s a’ tartomány­belinek utalványával ellátva len­ni , ’s e’ kettőt minden állomáson előmutatni tartozik; h­a pedig valamelly előre nem látható körülmény miatt az érdeklett irományokat magok he­­lyén megszerezni nem lehetne, az illető zászlóalj vagy század paranc** nokai a’ megkivántató jegyzékeket, az alispánok pedig az utalványo­kat adhatják ki. c) Minden vontatási jegyzékben nemcsak az illető ezred­nek, vagy zászlóaljnak, vagy utazó személynek neve, hanem minden egyéb körülmények is , a fizetendő bérrel együtt, mindig pontosan kizétessenek. A* helységek községeinél minden vontatások a’jegyzőkönyvbe iktaltassanak. d) A’szekerek és vontatásuk illetőséget mindig a’biztosi jegyzék mutassa ki. Az átkelő stábot két négylovas szekér , egy gyalog századot ismét kettő, egy lovas századot egy , száz főre menő, vagy azon alól levő ujonczokat, máshová ren­delteket, vagy felgyógyulókat, pedig ismét csak egy illeti. Ha azonban ezen mennyiség az át­kelő katonaság holmijának tovább szállítására elegendő nem len­ne, az ezeken felül kívántaté szekereknek kiállítását a’ törvényhatóságok esz­­közlendik. e) Ha a’máshová rendeltek szekereken szállítanánk , jóidban hat, főre, roszban pedig négyre egy négylovas szekér számít rátik, ide értvén a’ szál­­lítandók holmijet is ; továbbá ha betegek , katonai asszonyok gyermekeikkel , vagy invalidusok szállítanánk , egy szekérre csak négy fő számíttatik. A’von­tatások mindig csak négylovas szekerekkel eszközöltessenek, etabális és fő­tisztek holmijukat tulajdon lovaikon tartoznak ugyan szállítani, ha azonban von­­tató lovakat kívánnának , illyenek nekik a’megállapított bérfizetés mellett szol­gáltassanak ki. f) A’ vontató szekerek erejűkhöz mérve , mégpedig nyolcz má­zsát soha felül nem haladva,terheltessenek meg. g) A’ vontatást szolgáltató mar­hak számára a' szükséges széna és zab felrakatható. h ) Ugyanazon megye keblé­ben a szállítmány­ szekerezéseket a'szokott állomási helyeken túl szolgáltatni nem kötelesség, ha pedig a’ szállítmányok a­ megye kebelén túl más törvényha­tóságokba lennének vontatandók, az illető törvényhatóságoknak eziránti köl­csönös értekezése mellett a lerakás az utóbbinak legközelebbi állomási helysé­gében történhetik,ezen sz­ekerezési bér fele felrakáskor másik fele lerakodáskor fizettessék a vontatóknak az illető bérlők jelenlétében. ) Utalványok nélkül szű­kölködő tiszteket vontatások nem illetnek, a vontatásokért, járó bér elére a’ helybeli bírónak, vagy jegyzőnek jelenlétében fizettesse­k le. k) Ha át­kelések al­kalmával az adózókra nézve katonai kihágások történnek , az azok iránti pana­szok az illető parancsnok tiszt. által füstint., és pedig felesetteher alatt, a’hely­beli tisztviselők vagy elöljárók hozzájárulsával intézhessenek el, ha pedig egyes személyek átköltözésekor történnének, és a‘ panasza' megyére feladat vár,orvos­lás azonnal nem szereztethetnék , a’lehető legrövidebb idő alatt a'tartományi biztosság által. A’vontatásokat szolgáltató adózók jöld­és menet mindenféle vámtól mentek. A' fiumei kerületnek az 1825/7 országgyűlés által felterjesztett azon kívánatot, hogy a' vonó marhák hiánya miatt a’ katonai fuvarozástól men­tessék föl , a’RK és RR most is igazságosnak vélik, ’s azt ő felsége ekibe olly módon óhajtanák újólag felterjesztetni hogy az említett kerületen átkelő ka­­tonaság számára a’szükséges szekerezés a‘ kincstár által árverés útján szereztes­sék meg, vagy pedig , mivel a’ vontatás e’kerületben aránytalanul drágább, mint­ más helyeken , minden statióra a’középponti helyekre megállapított fuvar­­bér kétszeresen fizettessék. III. A’katonaságnak fegyvergyakorlás végetti na­gyobb összehúzására nézve a’ KK és IIR azon általányos óvással, hogy az ez al­kalommal való tartás minden esetre egyedül a’ kincstárt illetvén, az az ország­

Next