Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-11 / 30. szám
.. . , tlnavármegyei ur tisztikar; budapesti napló; magyar játékszín FOOIJAIL/IT : Magyarország és Erdély (országgyűlési hirek, határzatok; budapesti énekiskola ; ’sat.) ‘ és franczia vígjáték, ’sa’t. sz. fehérvári hírek; tabajd, rabas ; békés nyiirlik; Caballero és Lopez a’ corte,bol ki(elnöki üzenet a’ pénzügy dolgában: sat.) Spanyolország ( a )i ~• inditványa a’ hannoverai király ellen megbukik; ’sat.) franczia lépnek; ’4„a t) AnSlú· (a’ minhrersé« ««, a, «»díto «’ keresztyének ellen; ’.at.) ■oLig (a’ marokkói Mr háborút üzenő franczaországnak ! Benjo « 0»u« bu»'-c.,e Törökország. Oroszország. Olaszország. Svédország H Magyarország és Erdély. ORSZÁGI | V ÜLESI IMRÉK. Váltó tövénykönyvi javaslat. (Folyt.)157. §. A’ bírói összeírás, a’ törvényszéki személy ’s a’ végrehajtó fél által aláírva, jelentésként a’ kiküldő törvényszékhez beadandó; a’ 149. §. értelmében bírói őrizet alá vett tárgyak pedig ugyanottan leteendők. A’törvényszék a’bírói összeírást (Beschreibung) megvizsgálja, ’s ha az összeírásban olly tárgyak foglaltatnának, mellyeket a’ felebbi 155. §. értelmében más valaki tulajdonának állít, ezen állításokat a’követelők beadott bizonyítási után tuszint elitéli, s ha a’ követelést valóságosnak találja, azokat az összeírásból kitörölve, birói zár alól felmenti. 158. §. Ha pedig az illetősél birtokjogát világosan bebizonyítani képes nem volt, a’ kérdéses tárgy ugyan a’leírásból ki nem töröltetik; azon megjegyzés azonban hozzá tétetik, hogy csak akkor kerülhet árverés alá, midőn a’ követelés kielégítésére az adósnak egyéb ingó vagyona nincsen. 159. §. Bejegyzett közkereseti társaságok a’ közös tárgyakból semmit nem követelhetnek. 160. §. Más egyéb, a’végrehajtás alá került adóssal közösségben levő, vagy együtt lakó személyek követelhetik, hogy az, mi egyenesen csak ön használatukra szolgál, továbbá a’közös tárgyak árából a’számuk szerinti arányban rajok eső rész nekik kiadassák. 161. §. Mindezt a’ váltót.szék végzésbe foglalja, végzését pedig az összeírás másával, mellynek eredetije a’ váltót.szék jegyzőkönyve mellett megtartandó, a’ feleknek kiadja. 162. §. Ki a’ végzéssel meg nem elégszik, az ellene a’váltófeltszékhez folyamodhatik; de ezen folyamodás a’ kielégítési végrehajtást, hol annak helye vagyon, nem akadályoztatja. 163. §. Ha azonban a’végrehajtás alá került fél a’ biztosítási összeírást ’s ingó javainak birói zár alá vételét magától elhárítani kívánván, az ellenfél követelésének teljes biztosítására kezest állítna, ’s a’ kezességet ’s állított kezest a’ biztosítás - kívánó fél is elfogadná, akkor összeírás nem történik, hanem a’ kezességi kötés a’ végrehajtási öszszeírás végett kiküldött törvényszéki tag előtt három példányban írásba foglaltassák, kettő a’feleknek kiadatván, adik a’kiküldőtörvényszéknek mutattassék be. Az illy kezes állítás puszta ajánlgatása azonban a’ megrendelt biztosítási öszszeirás és birói zár alá vétel elhalasztásának soha ürügyül ne szolgáljon. 164. §. Midőn a’ végrehajtásnak átküldő levél mellett más hatóság által kell eszközöltetni, köv. szabályok lesznek megtartandók: 165. §. A’ váltót szék a’ végrehajtási folyamodást felebbi szabályok szerint tárgyalás alá vevén’s a’végrehajtást megrendelvén, az esedezésre írott végzést mellékleteivel együtt a’ végzés hozatala után legfelebb 24 óra alatt két példányban, átküldő-levél mellett, az illető hatósághoz elküldeni ’s a’ megtörtént átküldés napját az esedezés 3dik példányára, melly a’ folyamodónak visszaadandó, feljegyezni köteles. 166 §. Midőn a’ végrehajtási foglalás alá veendő érték sz.kir. vagy első bírósági hatósággal ellátott rendes tanácsú mezővárosokban vagyon,nemesek ellen szintúgy mint nem-nemesek ellen a’ városi tanácshoz, egyebütt pedig, még a’ földesúri hatóság alatt levőkre nézve is, az első alispánhoz történik az átküldés. 167. §. Az igy megkeresett tanács tartozik a’ kívánt végrehajtás teljesítése végett a’ megkereső levél vételétől számítandó 24 óra alatt, a’ szükség úgy hozván magával, elnökileg is, egy tanácsbeli tagot kiküldeni,’s egyúttal azon személyt, ki a’váltót, széki végzésben, mint a’ végrehajtást kívánónak megbízottja, megneveztetett, haladék nélkül tudósítani. 168. §. A’kiküldött tanácsbeli, mihelyt a’ végrehajtást kivánó, vagy annak megbízottja által felszólíttatik, köteles szinte 24 óra alatt minden előre teendő tudósítás nélkül a’helyszínére kimenni, ’s a’birói foglalást, legyen bár a’ végrehajtás alá kerülő érték nemesé vagy nemtelené, elkezdeni és szakadatlanul folytatni. 169. §. A’ megkeresett alispán hasonlag köteles a’ megkereső levél vételétől számítandó 24 óra alatt még a’ földesúri hatóság alatt levők ellen is a’ megyei szolgabirák egyikét szinte a’ felebbi módon a’ kívánt végrehajtás teljesítésére megbízni, ’s arról a’ végrehajtást kívánónak a’ váltótszéki végzésben megnevezett megbízottját haladék nélkül tudósítani. Ezek után a’kiküldött szolgabiró,a’végrehajtást kívánó fél, vagy megbízottja által, felszólíttatva, legfelebb négy nap alatt, minden egyéb dolgai félretételével, tartozik a’ helyszinére szinte kimenni, ’s a’ végrehajtást azonnal elkezdve, szakadatlanul folytatni. 170. §. A’ biztosítási összeírásra és birói zár alá vételre nézve mind a’ kiküldött tanácsbeli tag, mind a’ szolgabiró szorosan megtartják azon szabályokat, mellyek az ez iránt követendő eljárásra nézve a’ fentebbi §-ban a’ váltótszéki tagra nézve körűlirattak, olly különbséggel mindazáltal, hogy 171. §. A’teljesített összeírást és birói zár alá vételt a’ tanácsbeliek az őket kiküldő tanácsnak mutatják és jelentik be, ’s a’ netalán birói őrizet végett átvett készpénzt ’s drágaságokat ugyanannál teszik le,’s azokat, kik az összeirt vagyonnak valamellyikére a 155. §. értelmében tulajdonosi követeléseket formálnak, az őt kiküldő tanácshoz utasítja, melly azt a 157. §. szerint szinte legrövidebb uton azonnal elintézi, ’s minderről az összeírás megküldése mellett a’ megkereső váltót.széknek haladék nélkül jelentést teend; s az összeírás egyik példányát a’ feleknek, ha kívánják, kiadja; a’ kiküldött szolgabiró pedig az illy követeléseket azonnal maga elintézi, a’ netalán által vett pénzt ’s drágaságokat a’ kiküldő alispánnak nyugtatvány mellett beadandja, ’s ez a’ váltót,széket mindenekről tudósítja az összeírást a’ váltót.széknek megküldi, sőt a’feleknek is, ha kívánják, hiteles példányban kiadja. 172. §. Mind a megkeresett városi tanácsok és alispánok, mind a’kiküldött tanácsbeliek és szolgabirák kötelesek a’ legsúlyosabb felelet terhe alatt a’ fentebb kitett rövid határidőket szorosan megtartani, ’s a’megbizásban pontosan eljárni; ellenkező esetben minden,mulasztás vagy halasztás által okozott kárt vagy hátramaradást a károsított félnek megtéríteni. 173. §. Midőn a’ követelését biztosítani akaró fél,az ellenfélnek ingó javaiban elegendő biztosítást nem találván, annak ingatlan javai által kívánja követelését biztosítani, azaz ingatlanokra nézve a t. törvényczikkben mind formájára, mind következéseire nézve körülirt betábláztatás által eszközölhető. 174. §. A’ kielégítési végrehajtás rendesen az adósnak összeírt s birói zár alá vett ingó vagyoniból árverés útján történik,’s annak teljesítése ugyanazon birói hatóságokat illeti, mellyek a’ fentebbi szakaszokban a biztosítási végrehajtás teljesítésére kijelöltetik. 175. §. A’ kielégítési végrehajtást kívánó fél, ha neki ahoz a’146.§. értelmében joga vagyon, olly esetben, midőn követelésére nézve a’biztosítási végrehajtás már előbb megtörtént, folyamodását azon birói hatósághoz nyújtja be, mellynél előbb a’ biztosítási végrehajtás teljesítését eszközlötte; folyamodásához melléldi azon váltót, széki határozatot, mellynek erejével kielégítési végrehajtást kér; megnevezi azon személyt, kit megbízott, hogy érdekeire a’végrehajtásnál felügyeljen, ’s az összeírást és arra következett végzést is bemutatván, kéri az összeírt javaknak árverés általi eladatását. 176. §. Az ekkép megkért birói hatóság ha bizonyítva látja azt, hogy a’ felnek a’ kert végi elijtáshoz törvényes joga vagyon, az árverést azonnal megrendedni , ’s annak teljesítésére a’fentebbiek értelmében egy birói személyt kiküldeni tartozik. 177. §. Midőn pedig a’ félnek a’ nélkül, hogy előbb már biztosítási végrehajtás történt volna, egyenesen kielégítési végrehajtáshoz vagyon joga, folyamodását,mellyben kérelmének törvényes alapját is bebizonyítani ’s megbízottját hasonlad megnevezni tartozik, a’ vállát,székhez adja be, ez pedig a’ végrehajtást végzés által megrendelvén, azt a’ fenebbiek szerint, vagy maga teljesíti, vagy teljesítését átküldő levél által az illető birói hatóságnál eszközli. Illy esetekben, minthogy azt adósnak foglalás alá veendő ingó javai még összeírva ’s birói zár alá téve nincsenek, mindenek előtt az összeírás és birói zár lesznek eszközlendők, azon módon, mint a’ biztosítási végrehajtásnál köriliratott.Megvizsgáltatván pedig ugyanazon birói hatóságnál az összeírás ’s elintéztetvén azon követelések, mellyek az összeírásba foglaltak iránt netalán mások által felhozattak, az árverés minden újabb folyamodás nélkül azonnal megrendelendő,’s annak teljesítésére egy birói személy kiküldendő. 178 §. Az árverés teljesítésére kiküldött birói személy az árverési határnapot kitűzi, melly azonban sz. kir. városokban és első bírósági hatósággal bíró rendes tanácsú mezővárosokban 8 napnál, falun pedig 15 napnál későbbre, a’felek megegyezése nélkül, nem határoztathatik, ezen határnapról a’feleket, vagy azoknak helybenlevő ügy viselőjét tudósítja, ’s az árverést szokott módon közhírré teszi. 179. Az árverésre kitűzött nap eljöttével mindenek előtt azon kész pénzt vagy drágaságokat, mik összeíráskor találtattak, ’s a’ kiküldő törvényszéknél, tanácsnál, vagy alispánnál letetettek, ismét kezéhez veszi,’s a’helyszinére kimenvén, ott az elmarasztási sommához adván az összeirási költségeket is, a’ kielégítési summát a’felek előtt összeszámolja, magában értődvén, hogy a’ még következő árverésnek előre ki nem számítható költségei a, árverés berekesztésével fognak felszámíttatni,’s az árverés által bejött sommából kifizettetni. Ezek után azon kész pénzt, melly összeíráskor találtatott, ’s birói őrizet alá vétetett, a’ nyertes félnek azonnal átadja,’s a’ mennyiben ez az egész tartozást fel nem üti, az árverést elkezdi. 180. §. A’ végrehajtást szenvedő félnek szabadságában áll, kijelölni azon sort,mellyel összeirtás birói zár alá vett ingó javai egymás után árverésnek kitétessenek, sőt ha valamelly az összeírásban foglalt tárgyat külnösen megkívánná eladástól menteni, helyette más ollyan ingó javakat ereszthet árverés alá , mikről szabadon rendelkezhetik, habár azok még összeírva nem voltak is, csakhogy a’ követelési somma, minden járulékival együtt teljesen kikerüljön. Midőn pedig a’ végrehajtást szenvedő ezen jogával élni nem akar,az eladás az összeírás sora szerint történik. III. §. Árverésnél minden tárgy készpénzzel fizetendő , a’ végrehajtó fél jogában állván, mindazt, a’ mit vészén, követelésébe számítani. 182. §. Az árverés alá kitett tárgyak a’ legtöbbet ígérőnek mindenesetre oda fognak adatni, ugyanazért, ha az első kikiáltási árt sem akarja senki azokért megadni, a’ kikiáltási ár alább szállítandó. 183. §. Az árverés addig folytatandó , mig a’ bejött pénzből a’követelés ’s minden járuléki, és az árverési költségek födözése kitelik.184. §. A’végrehajtó fél nem köteles,adósa követelésit,vagy aativ kereseteit átvenni mindaddig, mig más javakat talál. 185 §. Az árverés-teljesítő birói személy az árverésről pontos jegyzőkönyvet tartozik vezetni, mellyben következő rovatok legyenek: a) A’ tárgy megnevezése, b) A’ vevő neve. c) Az eladási ár. 186. §. Az árverés bevégzése után a’ birói személy, a’ bejött pénzből na árverési költségeket kifizetvén,a’ nyertes fél egész követelését kielégíti,’s a’ mi ezenfelül marad, a’végrehajtást szenvedőnek általadja, azon javakat, mellyek az összeírásban és birói zár alatt voltak, de el nem adattak, tilalom, zár és pecsét alól felszabadítja, ’s a’birói őrizet alatt volt, de el nem adott drágaságokat neki visszaadja, mindenekről pedig az őt kiküldő törvényszéknek, tanácsnak, vagy alispánnak jelentést tesz. 187.§. Az átküldő levél mellett történt kielégítési végrehajtásokról a’ megkért tanács vagy alispán a’ megkereső váltót,széket minden iratmegküzdésével tudósítja. 188. §. Azon esetben, ha a’ marasztalt fél, az árverés előtt, vagy annak folytában az egész elmarasztási sommát és járulékit készpénzül letenné, minden további lépés azonnal megszűnik. 189. §. ha netalán az összeírt javak árverési árából a’követelés ki nem kerülne,’s az elmarasztaltnak még egyéb ingó javai is volnának, mellyek még biztosítási összeírás és birói zár alá másnak valakinek részire nem vétetvén,teljesen szabadok,hatalmában áll a’ követelőnek , ugyanazon birói hatóságnál a’még meglevő javak folytatólagi öszszeírását ’s árverését kívánni, mi is azonnal minden újabb folyamodás nélkül teljesítendő.190.§.Ha pedig a’végrehajtást szenvedőnek több ingó javai nem volnának, akkor az ingatlan javakra is kiterjesztethetik ugyan a’ foglalás, de illy esetben soha nem a’ váltótszék, hanem ennek felszólítására, átküldő-levél mellett, mindenkor az illető bíróság teljesítendi a’ végrehajtást, ’s mind a’ foglalás módjára, mind annak következéseire nézve a’ polgári törvények általányos rendelete áll fen. Ellenállás vagy viszszafoglalásnak azonban helye akkor sem lesz. 191. §. Külföldi váltóteszékek Ítéletei csak akkor hajtathatnak végre Magyarországban, váltótörvény szerint, átküldő-levél mellett, ha: a) Clly keresetek iránt hozattak , mellekhez hasonlók itt is váltót.székekbe tartoznak. b) Ha azon kültartomány a’ magyar váltót.székek itéleteinek végrehajtásában viszonosságot tart. 192. §. Külföldi váltót.székek ítéletei, mellyek Magyarországon végrehajtandók, mindenkor a’ váltó fel törvényszékhez fognak utasíttatni, melly a’ végrehajtásnak, a’ fentebbi §. értelmében , helyét látván, azt az illető birói hatóságnál annak rende szerint eszközli. Az itteni váltót.székek ítéleteinek külföldön leendő végrehajtását pedig az illető váltót.székek a’ magy. udv.kanczellaria utján eszközlendik. (Vége köv.) Ő cs. ’sáp. kir. Fels. hajnácskői gr. Vécsey Auguszt altábornagyot a’ magy. kir. nemes testőrsereg kapitányává’s lovassági tábornokká nevezni kegyelmesen méltóztatott. Budapesti napló.Drezdai magányos levelek szerint Liszt hazánkfia legnagyobb lelkesülés közepett folytatja ott hangversenyig miken a’ kir. udvar is megjelenik ’s magyar zenéji legnagyobb elragadtatást szültek. — A’ magyar nyugpénz intézetnek i.e. május-juniusban mintegy 90 ezer váltó f. tőkéje lesz budapesti házakra kamatra kiadandó. — Fischer czukrász a’szervita-téren közelgő nyárra nagyszerű fagylaltsá