Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-11 / 30. szám

.. . , t­lnavármegyei ur tisztikar; budapesti napló; magyar játékszín FOOIJAIL/IT : Magyarország és Erdély (országgyűlési hirek, határzatok; budapesti énekiskola ; ’sa­t.) ‘ és franczia vígjáték, ’sa’t. sz. fehérvári hírek; tabajd, rab­as ; békés n­yiirlik; Caballero és Lopez a’ corte,bol ki­(elnöki üzenet a’ pénzügy dolgában: sa­t.) Spanyolország ( a )i ~• inditványa a’ hannoverai király ellen megbukik; ’sa­t.) franczia lépnek; ’4„a t) AnSlú· (a’ minhrersé« ««, a, «»díto «’ keresztyének ellen; ’.at.) ■oLig (a’ marokkói Mr háborút üzenő f­ranczaországnak ! Benjo « 0»u« bu»'-c.,e Törökország. Oroszország. Olaszország. Svédország H Magyarország é­s Erdély. ORSZÁGI | V Ü­LESI IMRÉK. Váltó töv­énykönyvi javaslat. (Folyt.)­­157. §. A’ bírói összeírás, a’ törvényszéki személy ’s a’ végrehajtó fél által aláír­va, jelentésként a’ kiküldő törvényszékhez beadandó; a’ 149. §. értelmében bí­rói őrizet alá vett tárgyak pedig ugyanottan leteendők. A’törvényszék a’bírói összeírást (Beschreibung) megvizsgálja, ’s ha az összeírásban olly tárgyak fog­laltatnának, mellyeket a’ felebbi 155. §. értelmében más valaki tulajdonának ál­lít, ezen állításokat a’követelők beadott bizonyítási után tu­szint elitéli, s ha a’ követelést valóságosnak találja, azokat az összeírásból kitörölve, birói zár alól felmenti. 158. §. Ha pedig az illetősél birtokjogát világosan bebizonyítani képes nem volt, a’ kérdéses tárgy ugyan a’leírásból ki nem töröltetik; azon megjegy­zés azonban hozzá tétetik, hogy csak akkor kerülhet árverés alá, midőn a’ köve­telés kielégítésére az adósnak egyéb ingó vagyona nincsen. 159. §. Bejegyzett közkereseti társaságok a’ közös tárgyakból semmit nem követelhetnek. 160. §. Más egyéb, a’végrehajtás alá került adóssal közösségben levő, vagy együtt lakó személyek követelhetik, hogy az, mi egyenesen csak ön használatukra szolgál, továbbá a’közös tárgyak árából a’számuk szerinti arányban rajok eső rész nekik kiadassák. 161. §. Mindezt a’ váltót.szék végzésbe foglalja, végzését pedig az összeírás másával, mellynek eredetije a’ váltót.szék jegyzőkönyve mellett meg­tartandó, a’ feleknek kiadja. 162. §. Ki a’ végzéssel meg nem elégszik, az ellene a’váltófeltszékhez folyamodhatik; de ezen folyamodás a’ kielégítési végrehaj­tást, hol annak helye vagyon, nem akadályoztatja. 163. §. Ha azonban a’végre­hajtás alá került fél a’ biztosítási összeírást ’s ingó javainak birói zár alá vételét magától elhárítani kívánván, az ellenfél követelésének teljes biztosítására ke­zest állítna, ’s a’ kezességet ’s állított kezest a’ biztosítás - kívánó fél is elfogad­ná, akkor összeírás nem történik, hanem a’ kezességi kötés a’ végrehajtási ösz­­szeírás végett kiküldött törvényszéki tag előtt három példányban írásba foglal­tassák, kettő a’feleknek kiadatván, adik a’kikü­ldőtörvényszéknek mutattassék be. Az illy kezes­ állítás puszta ajánlgatása azonban a’ megrendelt biztosítási ösz­­szeirás és birói zár alá vétel elhalasztásának soha ürügyül ne szolgáljon. 164. §. Midőn a’ végrehajtásnak átküldő­ levél mellett más hatóság által kell esz­közöltetni, köv. szabályok lesznek megtartandók: 165. §. A’ váltót szék a’ vég­rehajtási folyamodást felebbi szabályok szerint tárgyalás alá vevén’s a’végre­hajtást megrendelvén, az esedezésre írott végzést mellékleteivel együtt a’ vég­zés hozatala után legfelebb 24 óra alatt két példányban, átküldő-levél mellett, az illető hatósághoz elküldeni ’s a’ megtörtént átküldés napját az esedezés 3dik példányára, melly a’ folyamodónak visszaadandó, feljegyezni köteles. 166 §. Mi­dőn a’ végrehajtási foglalás alá veendő érték sz.kir. vagy első bírósági hatóság­gal ellátott rendes tanácsú mezővárosokban vagyon,nemesek ellen szintúgy mint nem-nemesek ellen a’ városi tanácshoz, egyebütt pedig, még a’ földesúri hatóság alatt levőkre nézve is, az első alispánhoz történik az átküldés. 167. §. Az igy megkeresett tanács tartozik a’ kívánt végrehajtás teljesítése végett a’ megkere­ső­ levél vételétől számítandó 24 óra alatt, a’ szükség úgy hozván magával, elnö­­kileg is, egy tanácsbeli tagot kiküldeni,’s egyúttal azon személyt, ki a’váltót, széki végzésben, mint a’ végrehajtást kívánónak megbízottja, megneveztetett, haladék nélkül tudósítani. 168. §. A’kiküldött tanácsbeli, mihelyt a’ végrehajtást k­ivánó, vagy annak megbízottja által felszólíttatik, köteles szinte 24 óra alatt minden előre teendő tudósítás nélkül a’h­ely­színére kimenni, ’s a’birói foglalást, legyen bár a’ végrehajtás alá kerülő érték nemesé vagy nemtelené, elkezdeni és szakadatlanul folytatni. 169. §. A’ megkeresett alispán hasonlag köteles a’ meg­kereső­ levél vételétől számítandó 24 óra alatt még a’ földesúri hatóság alatt le­vők ellen is a’ megyei szolgabirák egyikét szinte a’ felebbi módon a’ kívánt vég­rehajtás teljesítésére megbízni, ’s arról a’ végrehajtást kívánónak a’ váltótszéki végzésben megnevezett megbízottját haladék nélkül tudósítani. Ezek után a’ki­küldött szolgabiró,a’végrehajtást kívánó fél, vagy megbízottja által, felszólíttat­­va, legfelebb négy nap alatt, minden egyéb dolgai félretételével, tartozik a’ hely­szinére szinte kimenni, ’s a’ végrehajtást azonnal elkezdve, szakadatlanul foly­tatni. 170. §. A’ biztosítási összeírásra és birói zár alá vételre nézve mind a’ ki­küldött tanácsbeli tag, mind a’ szolgabiró szorosan megtartják azon szabályokat, mellyek az ez iránt követendő eljárásra nézve a’ fentebbi §-ban a’ váltótszéki tagra nézve körűlirattak, olly különbséggel mindazáltal, hogy 171. §. A’telje­sített összeírást és birói zár alá vételt a’ tanácsbeliek az őket kiküldő tanácsnak mutatják és jelentik be, ’s a’ netalán birói őrizet végett átvett kész­pénzt ’s drága­ságokat ugyanannál teszik le,’s azokat, kik az összeirt vagyonnak valamellyi­­kére a 155. §. értelmében tulajdonosi követeléseket formálnak, az őt kiküldő ta­nácshoz utasítja, melly azt a 157. §. szerint szinte legrövidebb uton azonnal elin­tézi, ’s minderről az összeírás megküldése mellett a’ megkereső váltót.széknek haladék nélkül jelentést teend; s az összeírás egyik példányát a’ feleknek, ha kí­vánják, kiadja; a’ kiküldött szolgabiró pedig az illy követeléseket azonnal maga elintézi, a’ netalán által vett pénzt ’s drágaságokat a’ kiküldő alispánnak nyug­­tatvány mellett beadandja, ’s ez a’ váltót,széket mindenekről tudósítja az össze­írást a’ váltót.széknek megküldi, sőt a’feleknek is, ha kívánják, hiteles példány­ban kiadja. 172. §. Mind a megkeresett városi tanácsok és alispánok, mind a’ki­küldött tanácsbeliek és szolgabirák kötelesek a’ legsúlyosabb felelet terhe alatt a’ fentebb kit­ett rövid határidőket szorosan megtartani, ’s a’megbizásban ponto­san eljárni; ellenkező esetben minden,mulasztás vagy halasztás által okozott kárt vagy hátramaradást a károsított félnek megtéríteni. 173. §. Midőn a’ követelé­sét biztosítani akaró fél,az ellenfélnek ingó javaiban elegendő biztosítást nem ta­lálván, annak ingat­lan javai által kívánja követelését biztosítani, azaz ingatla­nokra nézve a t. törvényczikkben mind formájára, mind következéseire nézve körülirt betábláztatás által­ eszközölhető. 174. §. A’ kielégítési végrehajtás ren­desen az adósnak összeírt s birói zár alá vett ingó vagyoniból árverés útján tör­ténik,’s annak teljesítése ugyanazon birói hatóságokat illeti, mellyek a’ fentebbi szakaszokban a biztosítási végrehajtás teljesítésére kijelöltetik. 175. §. A’ ki­elégítési végrehajtást kívánó fél, ha neki ahoz a’146.§. értelmében joga vagyon, olly esetben, midőn követelésére nézve a’biztosítási végrehajtás már előbb meg­történt, folyamodását azon birói hatósághoz nyújtja be, mellynél előbb a’ bizto­sítási végreh­aj­tás teljesítését eszközlötte; folyamodásához melléldi azon váltót, széki határozatot, mellynek erejével kielégítési végrehajtást kér; megnevezi azon személyt, kit megbízott, hogy érdekeire a’végrehajtásnál felügyeljen, ’s az összeírást és arra következett végzést is bemutatván, kéri az összeírt javaknak árverés általi eladatását. 176. §. Az ekkép megkért birói hatóság ha bizonyítva látja azt, hogy a’ felnek a’ kert végi el­­ijtáshoz törvényes joga vagyon, az árve­rést azonnal megrendedni , ’s annak teljesítésére a’fentebbiek értelmében egy birói személyt kiküldeni tartozik. 177. §. Midőn pedig a’ félnek a’ nélkül, hogy előbb már biztosítási végrehajtás történt volna, egyenesen kielégítési végrehaj­táshoz vagyon joga, folyamodását,mellyben kérelmének törvényes alapját is be­bizonyítani ’s megbízottját hasonlad megnevezni tartozik, a’ vállát,székhez ad­ja be, ez pedig a’ végrehajtást végzés által megrendelvén, azt a’ fenebbiek sze­rint, vagy maga teljesíti, vagy teljesítését átküldő­ levél által az illető birói ható­ságnál eszközli. Illy esetekben, minthogy azt adósnak foglalás alá veendő ingó javai még összeírva ’s birói zár alá téve nincsenek, mindenek előtt az összeírás és birói zár lesznek eszközlendők, azon módon, mint a’ biztosítási végrehajtás­nál köriliratott.Megvizsgáltatván pedig ugyanazon birói hatóságnál az összeírás ’s elintéztetvén azon követelések, mellyek az összeírásba foglaltak iránt netalán mások által felhozattak, az árverés minden újabb folyamodás nélkül azonnal megrendelendő,’s annak teljesítésére egy birói személy ki­küldendő. 178 §. Az árverés teljesítésére kiküldött birói személy az árverési határnapot kitűzi, melly azonban sz. kir. városokban és első bírósági hatósággal bíró rendes tanácsú me­zővárosokban 8 napnál, falun pedig 15 napnál későbbre, a’felek megegyezése nélkül, nem határoztathatik, ezen határnapról a’feleket, vagy azoknak helyben­­levő ügy viselőjét tudósítja, ’s az árverést szokott módon közhírré teszi. 179. Az árverésre kitűzött nap eljöttével mindenek előtt azon kész pénzt vagy drága­ságokat, mik összeíráskor találtattak, ’s a’ kiküldő törvényszéknél, tanácsnál, vagy alispánnál letetettek, ismét kezéhez veszi,’s a’hely­szinére kimenvén, ott az elmarasz­tási somm­ához adván az összeirási költségeket is, a’ kielégítési summát a’felek előtt összeszámolja, magában értődvén, hogy a’ még következő árverésnek előre ki nem számítható költségei a­, árverés berekesztésével fognak felszámíttatni,’s az árverés által bejött som­mából kifizettetni. Ezek után azon kész pénzt, melly összeíráskor találtatott, ’s birói őrizet alá vétetett, a’ nyertes félnek azonnal átadja,’s a’ mennyiben ez az egész tartozást fel nem üti, az árve­­rést elkezdi. 1­80. §. A’ végrehajtást szenvedő félnek szabadságában áll, kijelölni azon sort,mellyel összeirt­ás birói zár alá vett ingó javai egymás után árverésnek kitétessenek, sőt ha valam­elly az összeírásban foglalt tárgyat külnösen megkí­vánná eladástól menteni, helyette más ollyan ingó javakat ereszthet árverés alá , mikről szabadon rendelkezhetik, habár azok még összeírva nem voltak is, csak­hogy a’ követelési somma, minden járulékival együtt teljesen kikerüljön. Midőn pedig a’ végrehajtást szenvedő ezen jogával élni nem akar,az eladás az összeírás sora szerint történik. III. §. Árverésnél minden tárgy kész­pénzzel fizetendő , a’ végrehajtó fél jogában állván, mindazt, a’ mit vészén, követelésébe számítani. 182. §. Az árverés alá kitett tárgyak a’ legtöbbet ígérőnek mindenesetre oda fognak adatni, ugyanazért, ha az első kikiáltási árt sem akarja senki azokért megadni, a’ kikiáltási ár alább szállítandó. 183. §. Az árverés addig folytatandó , m­ig a’ bejött pénzből a’követelés ’s minden járuléki, és az árverési költségek fö­­dözése kitelik.184. §. A’végrehajtó fél nem­ köteles,adósa követelésit,vagy aativ kereseteit átvenni mindaddig, mig más javakat talál. 185 §. Az árverés-teljesítő birói személy az árverésről pontos jegyzőkönyvet tartozik vezetni, mellyben kö­vetkező rovatok legyenek: a) A’ tárgy megnevezése, b) A’ vevő neve. c) Az el­adási ár. 186. §. Az árv­erés bevégzése után a’ birói személy, a’ bejött pénzből na árverési költségeket kifizetvén,a’ nyertes fél egész követelését kielégíti,’s a’ mi ezenfelül marad, a’végrehajtást szenvedőnek általadja, azon javakat, mellyek az összeírásban és birói zár alatt voltak, de el nem adattak, tilalom, zár és pecsét alól felszabadítja, ’s a’birói őrizet alatt volt, de el nem adott drágaságokat neki visszaadja, m­indenekről pedig az őt kiküldő törvényszéknek, tanácsnak, vagy alispánnak jelentést t­esz. 187.§. Az átküldő­ levél mellett történt kielégítési vég­rehajtásokról a’ megkért tanács vagy alispán a’ megkereső váltót,széket minden iratm­egkü­­zdésével tudósítja. 188. §. Azon esetben, ha a’ marasztalt fél, az árve­rés előtt, vagy annak folytában az egész elmarasztási sommát és járulékit kész­pénzül letenné, minden további lépés azonnal megszűnik. 189. §. h­a netalán az összeírt javak árverési árából a’követelés ki nem kerülne,’s az elmarasztalt­nak még egyéb ingó javai is volnának, mellyek még biztosítási összeírás és birói zár alá másnak valakinek részire nem vétetvén,teljesen szabadok,hatalmában áll a’ követelőnek , ugyanazon birói hatóságnál a’még meglevő javak folyt­at­ólagi öszszeírását ’s árverését kívánni, mi is azonnal minden újabb folyamodás nélkül teljesítendő.190.§.Ha pedig a’végrehajtást szenvedőnek több ingó javai nem volnának, akkor az ingatlan javakra is kiterjesztethetik ugyan a’ foglalás, de illy esetben soha nem a’ váltót­szék, hanem ennek felszólí­tására, átküldő-levél mellett, mindenkor az illető bíróság teljesítendi a’ végrehajtást, ’s mind a’ foglalás módjára, mind annak következéseire néz­ve a’ polgári törvény­ek általányos rendelete áll fen. Ellenállás vagy visz­­szafoglalásnak azonban helye akkor sem lesz. 191. §. Külföldi váltóteszé­­kek Ítéletei csak akkor hajtathatnak végre Magyarországban, váltótör­vény szerint, átküldő-levél mellett, ha: a) Clly keresetek iránt hozattak , mellekhez hasonlók itt is váltót.szék­ek­be tartoznak. b) Ha azon kültar­­tomány a’ magyar váltót.székek itéleteinek végrehajtásában viszonossá­got tart. 192. §. Külföldi váltót.székek ítéletei, mellyek Magyarországon végrehajtandók, mindenkor a’ váltó fel törvényszékhez fognak utasíttatni, melly a’ végrehajtásnak, a’ fentebbi §. értelmében , helyét látván, azt az illető birói hatóságnál annak rende szerint eszközli. Az itteni váltót.szé­kek ítéleteinek külföldön leendő végrehajtását pedig az illető váltót.szé­kek a’ magy. udv.kanczellaria utján eszközlendik. (Vége köv.) Ő cs. ’sáp. kir. Fels. hajnácskői gr. Vécsey Auguszt altábornagyot a’ magy. kir. nemes testőrsereg kapitányává’s lovassági tábornokká ne­vezni kegyelmesen méltóztatott. Budapesti napló.Drezdai magányos levelek szerint Liszt ha­zánkfia legnagyobb lelkesülés közepett folytatja ott hangversenyig miken a’ kir. udvar is megjelenik ’s magyar zenéji legnagyobb elragadtatást szültek. — A’ magyar nyugpénz intézetnek i.e. május-juniusban mintegy 90 ezer váltó f. tőkéje lesz budapesti házakra kamatra kiadandó. — Fi­scher czukrász a’szervita-téren közelgő nyárra nagyszerű fagylalt­sá­

Next