Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-05-30 / 44. szám

175 lámáit emelni, ’s a’ gyönyörű völgység áldásdús téréit rövidke perc­, alatt egészen beözönlő, hogy a' falvak, mint Egyptusban Nilus áradása­kor, mintegy a’ vízből látszottak kinőni. Azon tömérdek kár , mellyet e’ vízáradás különösen vetésekben okozott, fölszámíthatlan. Számos épü­let ’s híd rongáltatok meg ezen kivil , ’s mint beszélik, utazó szekerek, is lettek áldozatai a’ dühös elemnek. Városunk mellett négy ágban foly­ván le a’ Maros, a’ négy híd köztti úton a’ közlekedés egészen elzára­tott. Több utas a rögtön történt áradás miatt megrekedt, ’s fűzfákra vonta magát, hogy élete megmaradhasson. Közdicséretet érdemel két tanuló ifiú a’ ref. collegiumból, kik életük veszélyével néhányat fel— buzdítván, úszás által mentének meg négy illy elcsüggedt személyt­, 's eg­y városi ifjú, ki magát több szerencsétlen megmentésiben nemes el­szán­ással tünteté ki. A’ víz még nem vonult medrébe , csak annyit apadott, hogy az utasok járhatnak. Színészink eltávoztak. A’ reformá­tusok mindkét temploma perselyei a' közelebbi megvizsgálás alkalmával fölvezetve üresen találtattak. Szen­t-E­n­d­r­e, mint a' magyarországi szerbek legrégibb szék­hel­ve , melly annyi üdvös, de más részről mostoha időszakot is érte, ennek viszonyin átesvén, f. máj. 3kán tanúja és színhelye volt egy öröm­ünnepnek. t. i. m. Athanaczkovics Plató püspök urnak m. pethőfalvai I­zo­­vics Ján. cs. k. kam. helytartósági tan. ’s Esztergom vgye főispáni helyet­tese mint kir. biztos által püspöki székébe iktatásának. Ez ünnephez lé­nyegileg járult bácsi megyés püspök Chraniszlaw György ur mint a’ kar­­loviczi metropolita­ érsek képviselője. A’ beiktatás előtti napon kir. biz­tos urnál megjelent egy, papságból és világi úri személyekből, budai pesti és szentendrei községek küldöttiből keletkezett fényes választmány, melly a­ kir. biztos urat ünnepiesen meghivá az uj püspök beiktatására. Más nap megindult Szent-Endréröl kocsin és lovag szinte sok tagú kül­döttség a’ kir. biztos elibe ’s a’ határnál Belgrády Pál városi tan, mint szó­nok által megüdvözöltetvén, a’ város felé folytatá útját a’ választmány kí­séretében ’s igy a’hatg. n.e. templom’s a’r. kath. szentegyház harang­jai zúgása, ’s szüntelen mozsárdurrogás közt a’ városba érkezők. Kis idő múlva egy más küldöttség járult hozzá őt megüdvözlendő, ’s a’ sz.egy­­házba hivandó , mire a’k. biztos, ez alkalmi segédével (actuarius) je­les buzgóság. Írónk Joannovics Döme Buda fővárosi levéltárnokkal fé­nyes kíséretben harangzúgás és taraczkdörgés közt, a’ templomhoz érke­zők, hol öt a’ püspöki lak kapujánál a’ papság és nép , a’templomajtónál pedig a’ beiktatandó püspök fényes egyházi öltözetben, a’ metropolita­­érsek képviselőjével ’s maga segédével, ki a’k. k. okleveleket, és me­tropolita­ érsek bulláját kezében tartá,—nem különben a’ miséző papság­gal várta ’s üdvözlő beszéddel fogadta, mire a’ k. biztos válasza után a’ püspök és metropolitai képviselő őt a’templomba vezeték, a’ hold, szűz képe előtt számára diszesitett helyre, melly fölött fels. urunk képe füg­gött. A’kir. biztos mellett oldalvást az oltárhoz széket foglalt annak se­gédje , jobbról pedig az éneklő szék előtt ült a’ metropolita­ érsek képvi­selője budai esperes Vitkovics János segédestül, mire a’beiktatandó püs­pök a’ metropolitai képviselő által helyére vezettetvén, megszűnt a' ha­rangszó, és mozsárdörgés, akkor k. biztos ur jeles tartalmú ’s remek szó­noklata diák beszéddel nyitá meg a’ beiktatási szertartást, mellyben fels. országiunknak minden alattvalóji ’s ezek közt a' keleti szentegyház ke­resztyén hívei lelki műveltethetésök iránt viseltető atyáskodó gondossá­gát rajzolván, a’ beiktatandó püspöknek mint ezelőtt kezdeni archiman­­dritának szentegyház iránti, már szinte hívei kiképezése tekintetéből e­­redt érdemeit elősorozá ’s őt a' fejdelemnek köteles hűségi eskü letételére szok­tá. Mit is­ten szóval a’metrop. kévpiselője elöszavalta után elmond­ván ’s ugyanezt a’metrop. képviselője mint már a’püspök tulajdon kezé­vel aláirottal a’ kir. kegy. oklevelekkel a’ k. biztosnak átadván, ez az utóbbiakat segédje által előbb latin eredeti szerkezetben, azután szerb nyelven fenhangulag fölolvastatá ’s a’ népnek megmagyaráztatá. Ezekbül kitűnik, hogy fens. urunk nevében a’ nm. m.k. kanczellaria és hadita­nács által kiadott két oklevél szerint Zsivkovics Panteleimon püspöknek temesi püspökségre áttétele által a’ budai püspökszék megürülvén, ezzel ő fels. eddigi bezdini archimandritát Athanaczkovics Pláto urat mint a’kar­­loviczi metropol. által jeles tulajdonságiért ő felségének ajánlottat, és zsinatilag is el választottat megjutalmazni kegy. volt, ’s hogy megyéjében püspöki teljes hatalommal élhessen, mig letett esküje szerint fejedelméhez hű maradand. A’ k.k. adomány-levelek után a’k. biztos ur a'metropoli­tai bullát rendelő felolvastatni a’metropol. képviselő által. Erre ugyanaz kijelenté szerb nyelven a’ népnek Athanaczkovics Plátó püspöki válasz­tatását és kineveztetését, Vitkovics János esperes segéde által pedig föl­olvastatá az érsek metrop. bulláját, mellyben a’beiktatott püspöknek egy­házi részről püspöki teljes hatalom adatik mindaddig, mig hű leend a’sz. egyházhoz. Ezután a’kir. biztos kijelenté, hogy az ujdon püspök űrbe van hivatalába vezetve, kit is azonnal széken ülve éljen kiáltások közt a’ papság háromszor fölemelt, miután a’ kir. biztos ur bezárólag köszön­tő és örömrészvétét nyilatkoztatá mind a’fölavatott püspök, mind a’hívek iránt diákul. Erre az uj püspök ur ékes latin alakkal válaszolt­a­k, biztos­nak , hálát mondván elsőbben is a‘ fejdelemnek, azután a’ k. biztos urnak, ajánló magával együtt híveit, 's egyházát s népének előhaladását pártfo­gó kegyeibe, az I­zovics család ’s nemzedéki magasztalásával rekesztvén válaszát vivat harsogás közt. Ezután az érseki képviselő m­ondá el tiszt­köréhez alkalmazottá már beiktatott püspökhöz irányzott érdekes beszé­dét , mellyre a’ püspök szivhatólag felelt, hálásan említvén, mikép ő mint a’ metrop. képviselőnek egykori tanítványa ’s kedvencze, benne tanító­ját és jótevőjét tiszteli ’s ez úttal pedig még társai legidősbikét is méltólag dicsérte mit hasonlag vivat rekeszre. Mire a’kir. biztos ur a’ beiktatott püspököt maga állandó templomi püspökszékébe vezettetni rendelő, kit is az érsek - képviselő karonfogva odabehelyze , honnét az ujdon püspök kellemes beszéddel üdvözlő lelki híveit, intvén őket, és oktatván enge­delmességre, egyességre s mindenre , a’mi jó és üdvös. Ezek után el­­zengék az ismeretes „mnogaja lyetát (számos évig) mire harangzúgás és mozsár durrogás közt elkezdeték a' Iithurgia egy archimandrita, 3 klas­­tromi főnök (igninan) 2 plébános , és 3 diakon segéddel, kik közül egyik ez alkalommal áldozópapnak szentelteték. Lythurgia után, mellyen szá­mos urivendég vala jelen , a' kir. biztos ur egy felől az érseki képviselő­­tűl más felől a’ beiktatott püspökiül fényes egyházi köntösben előttük men­­vén a’ szinte diszruhás papság közt karon vezettetve a' tempi, kiindul’s a' püspöki lakba ment, hol egymás eskü példányt az arra irt tanúsággal e­­gyütthogy t. i. előtte a'beiktatott püspök az esküt letevő, mig szinte a* mimódon történt beiktatásról szóló hitelesített bizonyítványt kiadató, melly két oklevelet a’ k. biztos a’metrop. képviselőjének átadó, az adományi le­veleket pedig a­ beiktatott püspöknek, ’s igy nem sokára ugyanazon lova­gok kísértében harangzúgás és mozsárdurrogás közt szállására vezet­­teték. A’ templomból visszatért püspök rá várakozó hivatalos vendégit, megüdvözölvén az érseki képviselővel a­ k. biztos urat a’ városháznál !” teremben 150 személyre terített lakomára (a’papság ezen kívül a’püs­pöki lakban vendégelteték meg) vezető, holis ebéd közben áldomások ürittettek az ujdon püspöki ül­ő felségekért, az özvegy császár 's király­néért, félig nádorért, az egész uralkodó házért, a­ k. biztosért, az érsek metropolitáért ’s biztosáért, a’ jelenlevő vendégek közül Dercsik püspök­ért, Mérey Sándor ő evei áj­áért, a’ kir. biztos úrtól pedig a’ beiktatott püspökért. Ezekután egyik vendég Gozsdu Em­ánuel ur a' k. h. t. tanácsno­ki ’s titoknokiért, Szimits Elek szerb tartományi pénzügy­ ministerért (ki Pesten levőn e’ díszes ünnepen megjelent) Pest és Esztergom vmgye, mint szinte Budapest és Zombor városok küldötteiért. Ez áldomásokat kö­veté a’mellékszobában levő iskolamester és tanitványinak zenéje „Szá­mos évig“ (mnogaja lyeta). Lakoma után a­ kir. biztos ur Budára indult szintazon fényes kísérettel sz. Endre határszéléig, mellyel ide jött, hol ez búcsút von tőle. Diszesiték ez ünnepet költészeti ajándékok szerb és diák nyelven. 1 ni c r i k a. Ujyorki levelek szerint most két dolog tartja elfoglalva az ame­rikaiak figyelmét: az elnökválasztás, és határkérdés. Még most a­ köz­akarat , úgy látszik, Harrison táb. mellett nyilatkozik , kitür a­ bank gyámolittatását reményük. Van Buren ism­éti megválasztatása pedig, ki a’ bank-szoritási rendszer képviselője, mindinkább kétséges lesz. — A’ határkérdési választmány tudósítása kinyomatott, 's az általában béké­sen hangzik. Clay e’ tárgyban legderekabb beszédet mondott: „Nézzé­tek, úgymond, szállítási eszközeinket, az ujyorki csatornákat, a­ sok vasutat, a’népesség növekvésit, melly nagy tömegben a’ határ felé ter­jed! Mit félhet 16 millió szabad, erős, bátor polgár Angliától, mely­­lyet most a’ khinai háború fenyeget ’s jövedelme rendes költségeit sem üldözheti és ministerei csak alig alig bírják magokat helyükön fentar­­tani?” — Mexico ’s az egyesült statusok közt végre szerződés létesült, miszerint az amerikai polgároktól követelt kármentesítést két amerikai és két mexicoiból álló bíróság 1842 jan.­­jeig elitélendi. Ha a’bíróság meg nem tudna egyezni, a’ porosz királyt, vagy ha az el nem fogad­ná, Viktoria királynőt, vagy pedig végre a' hollandi királyt keresik meg, hogy egy tisztviselőt amerikai - mexicoi költségen küldjön Wa­shingtonba, kinek ítéletén mind a’ két fél megnyugodni tartozik. — Spanyolország. (Újabb győzelmi hírek.) Alpuente május 2kán m­egnyitá kapuit As­­piroz előtt, ki az egész őrséget hadifogollyá tevő. tárgyú, 250 puska és minden nemű számos hadiszer jutott ez alkalommal a’győzök birtokába. Cabrera még most is halálosan beteg és mindinkább közelebb vonul a­ ten­gerparthoz, hogy könnyen elillanhasson, mihelyt az utolsó zendü­lő is lete­­endi fegy­verét. Perpignanban titkos carnosi juntát üldöztek föl, m­ellynek írásai annyira kitüntetik a’ zendülők minden tervét, hogy bukásuk raul­­hatlanul rövid idő múlva be fog következni. — Anglia. (Russell nyilatkozata a választási vesztegetésekről.) A’ május 14- iki alsóházi ülésben következőleg nyilatkozók Russell a’ választási vesz­tegetésekről: „Szükségesnek látom, miszerint a’ ház némi általán­os szabályt hozzon a’ választásoknál divatozni szokott vesztegetések és úgy­nevezett megvendéglés ellen, mert mi ez utóbbit illeti, t. i. vendég­­fogadók meghatárzását, hol ingyen töltheti meg gyomrát és iltatja le eszét mind­az , ki egyik vagy másik jelölt számára szándékozik adni szavát, úgy hiszem, hogy ezt legszigorúbban kellene tiltani, mert nyilt, szemtelen és legártalmasb neme a’vesztegetéseknek.“ A'minis­ter e' nyilatkozata nagy megindulást okozott ugyan, de egyéb határzó következménye nem lett.­­ (Nézetek a’ khinai háború következésirül) A’ német nemzeti újság köv. nyilatkozik a’khinai háború lehető következésirül: „Anglia háborúja Khina ellen egyike azon nagy eseményeknek, mellyek erő­szakosan uj pályát nyitnak az emberiség kifejtésinek. Ázsia végső határán tenger és hegység által védetve, ment maradt Khina minden idegen be­folyástól. Buddha tanítása’s a’ keresztyén vallás ottani terjedése mit sem változtatott a’ khinaiak gondolkozásmódján. Khina meghóditóji szinte khi­nai gondolkozás módot venek­ fel. Ha mindent elhinnénk, mit a'khinai re­gek mondanak, a khinai miveltség, férfisérfirül, bűnhődnénk a történeti a­­domány ellen. Marco Polo ideje óta kevés változás történt a mennyei bi­rodalomban. Ha újabb utazók tudósitásit olvassuk, csak azon csuda dolgok megvalósulását találjuk, mellyeket a’ derék velenczei álmélkodó kortár­sainak elbeszélt. A’fenállónak változatlan megtartatását, miért az európai

Next