Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-06-03 / 45. szám

179 rencsés. Legközelebb bizonyos Eusebio Lopez önkényt jelenté magát a’ belvai kormányzónál, 's 80 bűnbocsánati jegyet ’s több e'félét nyújta át neki, mit a' katonaság elcsábítására, vagy lelkesitésire kellett volna használnia. — Angii«(Parliament) ülések. Elegy. A’ parliament legközelebbi ölésiben a’költségvetés, és izlandi választásjavitás volt napirenden. A’ kincstári lordkanczellár előadása szerint a' jövő évi költségek 850 ezer font sterlinggel haladandják meg a’ bevételt, mit leginkább a’ levéldij-leszállitásnak és khinai hadi készületeknek kell tulajdonítani. Hume e’ hiányt az ingatlan örökségekre szabandó adó által kívánta födöztetni, mivel minden új adózásnál a' gazdagokat szükség inkább terhelni, mint a’ szegénységet, mellyet már az ág is húz. Hume igen jól tudja ugyan, mikép az angol főnemesség hatalmasul fogja ellenzeni ez újítást; de barátilag inti azon jó urakat, vegyenek magoknak példát az 1789iki franczia események gyászsorábul, és iparkodjanak a’ szegénység általányos fölkelését józan engedélyekkel megelőzni. — Courvoisier ellen ismét uj gyanú támadt; a’ nyomozó rendőrségt. i. egy pár véres keztyűjét találta meg a’ folyvást tagadó komornoknak. — O'Connellt Mik Van Amburgh állatszeliditőnek nevezgetik, kinek lábainál morogva kénytelen farkát csóválni az angol oroszlán. — A’ protestáns egyesület május 13k án szokott évi gyűlését tartá, mellyben legtürelmetlenebb beszédeket harsogtattak némelly vakbuzgó szónokok, egyenesen azon elvet törekedvén bebizonyítani, mikép Anglia szabadságát végveszély fenyegeti, ha a’ kathol. fölszabadittatását vissza nem veszi a’ parliament. ■— ( Parliamenti viták az izlandi választás-rendszer fölött. A’ május 19i-i alsóházi ülésben Stanley izlandi választás-rendszer iránti törvényjavaslata jutván vitatási szőnyegre , Dillon Browne az indítvány ellen nyilatkozók , mivel a’ kérdéses törvényjavaslat minden izlandi szakadéinál választásjogát kérdésbe hozná. Beszédjét e’ latin szavakkal zárá : „Nos neque imperium, neque divitias petimus, sed libertatem, quam nemo bonus, nisi caeca anima simul omittet.“ Roche azért nem kiváná választmányilag rostáltatni e’ törvényjavaslatot, mivel véleménye szerint kár reá azon időt vesztegetni, melly alatt sokkal jobb ’s egészen új törvényjavaslatot alkothatni. Sinclair az indítvány mellett buzgott,s lényegileg igy nyilatkozók: „Egyik legjobb következménye e’törvényjavaslatnak az leend, miszerint a’ köznép föl fog általa mentetni rész lelki vigasztalási befolyása alól, mig most, számosan az illy kényszerítéseknek engednek, és jobbadán olly emberek mellett szavaznak, kiket nem is ismernek. O’Connell leginkább egyesület-fölbontással fenyegeti a’ ministereket, kik még most is félnek ez agyrémtől, ámbár Izland már maga is neveti az egész dolgot. És most újra e’ régi cselfogást használja a’ dublini igen tisztes követ. Egyébiránt O'Connell csupán pénzt akar csikarni e’ haditerve által ; azonban Izland már kezdi szemeit megnyitni és erszényét bezárni, mert észrevette valahára, hogy nagy vezetője , egészen Fallstaff gyanánt, nem szereti a’ visszafizetés fáradságos munkáját gyakorlani, ’s hogy feneketlen kincstárába tömérdek pénz fér ugyan, de belőle többé semmi nem jő vissza. Valóban soha nem volt még e’ világon ennél derekabb bohócz. (Kaczaj. O'Connell föláll ’s a’ szónokra mutat, hogy t. i. e’ czim csupán őt illetheti. Ma Liverpoolban ebédel, holnap la Trappéban, ma zsidók előtt bókol, holnap pedig jezuiták karjaiba veti magát. Jaj azon szegény férfinak , ki nem az ő kivánata szerint szavaz ; tulajdon hitvese ’s gyermekei fognak szemei közé lökni.“ Ezután Stanley határtalan magasztalásába bocsátkozék Sinclair, mire Grattan következőleg nyilatkozik : „Megbántást feledhet ugyan Izland , de meggyaláztatást soha. E’ most szőnyegen forgó törvényjavaslat pedig valóságos meggyaláztatás ; ha keresztül megy, úgy alkalmasint utólszor van most szerencsém itt a házhoz szólni, ha nincs kedvem azon meggyaláztatás alá vetni magamat, hogy valamelly cziradás főnemes kinevezettjévé aljasuljak. E törvényjavaslat egyenesen népszabadság elleni harczkezdés, nemcsak Izlandban, hanem egyszersmind Angliában. A’ törvényjavaslat tartalma megbecstelenitő, szabadságsértő és rendkívül ellenkező minden józan okszerűséggel. Hallék embereket elalittetni, kik vas álarczot viseltek ; de a’ as lord (Stanley, kinek gőgjét csupán gonoszságához hasonlíthatni, » szemtelensége jelképeid kőálarczot viselhetne.“ Wood sajnálatát fejezé ki, hogy ezúttal nem szavazhat barátival (a’ whigekkel), mivel véleménye szerint választmányi tanácskozás által csakugyan javíthatni anynyira a kérdéses törvényjavaslaton, hogy némi haszon származhassék belőle Izland választási rendszerére. Howick hasonlag nyilatkozók. O' Connell ’s Home ülés-elhalasztást kívántak, de óhajtásuk nagy többséggel megbukott ; másodszori indítványuk még több ellenzőre talált, mig végre Stanley önkényt engedett, azon föltét alatt, hogy másnap mindjárt ülés elején vetessék vitatás alá kérdéses törvényjavaslata. — Telegrafi sürgönyök szerint másnap e’ kérdésben csatát vesztettek a' ministerek , mert az alsóház három szónyi többséggel a' törvényjavaslat választmány elibe hozatalát határzá ; ha ez csakugyan valósul, úgy hihetőleg parliament-föloszlatást várhatni. — Kalkutta, mart. 10. Mint halljuk a’ bokharai khán Dost Mohammedet elfogatta, és azon esetre kiadatását ígéri, ha segítségére megyünk az oroszok megtámadásakor, mivel ha ezek földjeiket ki akarják ab szolgaságból szabadítani, úgy az indusig kell nyomulniok. Most Mohammed biztos felügyelet alatt van és Shudsha shahtól nyugpénzt fogadott el. 11ly dolog koronázza a nevezetes és mély politikai bölcseséggel kiszámolt Afghanistán elleni táborozást, így határunk az indul volna, kereskedési összekötettésünk többé meg nem szakasztatnék és ha valami éjszaki hatalom csakugyan meg akarna támadni, volna szövetségesünk. Mivel Bokhara roppant fontossággal bir orosz megtámadás esetében, azért a kormány Abbot hadnagyot oda küldötte, ki egyszersmind Dost Mohammed kiadatását is eszközlendi. Egy más tiszt meg Khivába ment. A’ Khiva elleni hadszállitványnak nagyobb jelentése van, mint gondolnék, 25 ezer ember, ’s 75 álgyu nem kell egy kis ország ellen.— K. Ss . E. a. A cantoni lap köv. nyilatkozik a pekingi udvari újságban kijött két rendeletről : „E két rendelet, mellyet a cantoni hatóság múlt évi oct. és novemberben bocsátott ki, világosan mutatja, milly roszkarban van Khina belső állapotja. Az említett rendelet az utonállók és tengeritolvajok ellen adatott ki, 's láthatni belőle, mennyire süllyedhetett a’ kormány tekintete, midőn illy kicsapongás ellen nem tud mást tenni, mint határzatot kibocsátói, mit és a’ zsiványok ellen küldött katonák azokhoz állottak. — A' pekingi újságban több parancs van a’ mákony ellen, ’s kitetszik, hogy a' tisztviselők három ötöde mákony - használó volt. Utóbbi császári parancs igen kemény büntetéssel fenyegeti a' mákony-használókat, ’s ha valamelyik mandarin mákonyrágó barátját menteni merné, ugyanazon büntetés érné ; a’ hamis feladók is szinte azon büntetés alá esnek. Kvangse tartományban igen termesztik a' mákonyi, több parancs ment kiirtatása végett, de a’ katonák igen hanyagul teljesítették. A’ hukwangi felügyelő keservesen panaszkodik az idő romlottságán, ’s azt a’ vallás-tanitás hiányának tulajdonítja. „Ezelőtt, úgymond , az iskolákban a’ régi nagy bölcs tanjait taniták , a’ szent parancsokat olvasák ’s magyarázák. Ezen dicséretes szokás megszűnt, és a’nép úgy nő fel mint barom a’mezőn, önzőleg és minden nemes benyomásra alkalmatlanul.“ — A’ khinai kormány pénzrendszere ollyanforma mint a’ török basarendszer, azaz: mindenik mandarin felelni tartozik a’ jövedelemről, ’s ha mind künn marad, maga tartozik azt befizetni ; de illy esetben van joga kölcsönözni, mit meg is tesznek. Francziaország. (Abdelkader főserge megveretett. Elegy. Touloni telegrafi sürgöny szerint Valée tábornagy Hausch-Musaya közelében vérengző csata után Abdelkader fősergét megveré, mire a’ katonaság azonnal átkészitéshez fogott Medeah felé. A’francziák kevés embert vesztettek. — A' Comerce szerint a* tengerészministerség éjjel nappal terveken dolgozik Napoleon hamvainak átszállittatása iránt. „Favorite“ corvette fogja ez alkalomkor „Belle-Poule“ fregátot kisérni. A’ koporsó az előbbi hajón fog áthozatni. Azon férfiak közt, kik e’ drága maradványokért utazandnak, neveztetnek : Gourgand, Montholon és Las Cases. Marchand , a’ császár hű komornoka, szinte tagja leend a' küldöttségnek. — Azon ismeretlen gyermeknek, ki hosszabb ideig közszemléletre volt kiállítva a' Morgueben, gyilkosát végre csakugyan felfedezék Bordeauxban , miután újabb kettős gyilkosságot követett el. Bordeauxi lapok részletes adatokat közlenek most e’ borzasztó történetről ; a’ gyilkos neve Escisabid, születéshelye a’ pyrennei határvonal. 1839 folytában Parisba érkezvén, igen egyszerű szállást kérle, és leczkéket adott felsőbb számtanból. Korábban egy bordeauxi özvegygyel meghitt viszonyban élt ’s két gyermeket nemzett vele. Elhagyatott kedvese sokáig levelekkel ostromalá őt , ’s végre fiát küldé hozzá. Escisabid azonnal megváltoztatá szállását ’s fiát megölé, mivel, mint utóbb kivallá, útjában volt, ’s tartásáról nem volt kedve gondoskodni. Az anya rövid idő múlva bánni kezdi fiátóli elválását, és tudata kedvesével, hogy lyányával együtt Parisba szándékozik utazni. Escisabid azonnal elébe utazott, és Libourne közelében félre vezetvén őt az országútról, tulajdon lyánykáját az anya szemei előtt meggyilkoló. Eszközül éles kődarabot használt, mellyel a’ gyermek fejét összezúzó. Midőn az anya fájdalmit látó, félni kezde, hogy titkát elárulandja, és őt is megölé azonnal ott helyben, a’két holttestet pedig össze vissza vagdaló, hogy senki ne ismerhessen a’ szerencsétlenekre. Még ezzel sem érte be a' szörnyeteg , hanem végre mind az anyát, mind gyermekét különböző helyeken vízbe dobó. Több pár látó öt ugyan, de senki nem háborító, mivel a' czipelt teher miatt csempésznek tartók őt. A’ borzasztó tett után azonnal Bordeauxba utazott a’ gyilkos, és alkalmas szállást bérle. Komor ’s mogorva tekintete mindazáltal csakhamar annyira gyanus jön, hogy háztulajdonos kíváncsian betekinte a’ szoba kulcslyukán, még pedig igen jókor, mert épen akkor mosa véres ruháit a’ gyilkos. Escisabid azonnal mindent kivallott és a’ börtöni étkeket igen jóizún költi el. Szállásán illy czimü eredeti kéziratát letéli : „Keresztyén vallás története, kis gyermekeknek irta Escisabid.“ A’ munka elárasztva jámbor és istenfélő mondásokkal. (Az algíri hadsereg a' teniahi szoroson átront. ) Touloni telegrafi sürgönyök szerint a franczia hadsereg május 12-kén a' teniahi szoroson erőszakkal átrontott, ámbár 6 ezer főnyi sereggel és számos álgyuval otalmazó Abdelkader e’ fontos állomást. Az emir hadserge legnagyobb rendetlenségben visszavonulni lön kénytelen; 14-kén még folyvást Teniahban állomásozott a hadsereg. Reményük, hogy Izikán már Medeah is franczia hatalom alatt leend. Orleans hy csapatja elől harczolt. Aumale hg karddal kezében személyesen vezeté ostromrohanásra a gránátosokat. Az ellenség veszteségit tetemesnek mondják, a francziák ellenben csak 50 holtat és 150 sebesültet számláltak. Teniahig minden szántóföldön fölgyúrták a’ vetéseket a’ francziák, és az egész vidékről tova robbanták az arabokat. Valamennyi magányos levél egyhangúlag állítja, mikép az utóbbi összeütközésekben az arabok nagy bátorságot mutattak ugyan, de ügyességre nézve még most sem mérkőzhetnek a francziákkal. Ben-Arash alkudozásba kívánt bocsátkozni Orleanséggel, ki azonban válaszra sem méltató ez iránti sürgetésit, jól tud-