Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-09-19 / 76. szám

303 hélyi fajú igen szép anyakanczát, darabját 300 pengő forinton. Midőn az erdélyi lovak több dicséretre méltó tulajdonságuk m­ellett,főkép tartós­ságuk é s gyorsaságuk tekintetéből, a’ külföld figyelmét is magokra von­ták, reménythetni, hogy honi ménesgazdáink, az angol teli vérű lovak méltánylása mellett, a’ régi törzsök, eredeti erdélyi lovak fentartásáról sem feledkeznek el. Fáncsi Lajos, a’ pesti nemzeti színház tagja , ki pár év előtti itt mutatása alkalmakor néhány játékával maigtan élő ked­ves emlékezetét hagyta a' kolozsváriaknál, városunkba érkezett, itt da­rab ideig mulatandó. — Időjárásunk már több hét óta esős és hires. — A’ bécsi cs. kir. orv. egyesület utóbbi egyik ülésében (nyárhó 15én) két korosszü­leményi eset jött elő,melly igazolni látszik a' nép régi hiedelmét az anyai képzelő-erőnek a’ fajzat életére hathatós befolyásáról. Z­in­k orvos az orthopaedi intézet alapítója (Alser külvárosban Bécsben) , t. i. egy tizenegy évű fiút mutatott elő, kinek a­ természettől megtagadott helyében mesterséges kézszáza volt. Anyja, ki született párisi és egy helybeli vargamester neje, szerencsétlen volt egy estén (11 év előtt, midőn a’ fiúval viselős volt) az éji takarodó­ dobverés idejekor, Bécs­­ben a’ Schlosser utczán átmentekor, egy hüvelytelen karddal utána siető mámoros katonától(a’ szoros sikátoron elegendőkép előle ki nem térhet­vén­ jobb vállán vágással megsebesittetni. A’szorultságban fejét,melly­­re a' vágás irányozva volt, megmenteni akarván, előre hajlott, mialatt jobb kézzel bal karját fogá meg. A' sebesités, melly hathatós gyuladást és dagot vont maga után, szerencsésen meggyógyittatott ugyan, de a’ nyolcz hónap múltán bekövetkezett szülés alkalmával, fiú jött világra, kinek bal karja épen azon helyről hiányzott, mellyen a’ szorongó anya jobb kezével balját meg ragadá. Ez elbeszélés hitelességét még élő ta­núk bizonyítják. Zink orvos e’mesterséges kar készítésével, melly a’ szegény fiúnak nemcsak testi csonkolását pótolja, de egyszersmind olly állapotba helyzi, hogy jövendőbeli életmódjáról személyesen gondoskod­­hassék, igen nagy érdemet szerze magának. A’második hasonló eset egy gyermek korcsképzésében állott, ki a’ külbőr felületének nagyobb részén szőrrel borítva születők. Ennek anyja a’ hirre, hogy a’ ház elébe futott ölebecskéje a’ kutyapeczér közellétte miatt életveszélyben forog, nagyon megijedett, épen midőn fi­jával jó reményben volt. Két lett dolog, melly bizonynyal a’physiologi vizsgálóknak érdekes lehet, bár a’ ter­mészetbúvár Haller igy kiált is fel: „Természet helyébe teremtett lélek nem hathat.4. R — 6. — V­idefalva.(Nógrádiban­. A’könyvnyomt. fel­találása négyszázados ünnepét igen kevés város vagy testület i­llé meg hazánkban. Annál örvendetesb hallani, mi Videfalván magánykörben történt. Itt Kubinyi Ágoston aug. 16kán délutáni órákban tartott ünne­pet, szeretett és szerető gyermekei’s számos vendég közt, Guttenberg­­nek, a’ könyvnyomtatás feltalálójának. Az ünnepet zene kezdé meg. En­nek végével a' társaság mellékterembe menvén, ott virágokba­ díszített oltáron Guttenberg télizölddel koszorúzott képe által lepetett meg, melly alkalommal a’ ház 13 éves fia Géza és tanulótársa Geduly Ferencz az ün­nepre alkalmazott verseket, többek közt Vörösmarty’Guttenbergjét is, szavaltak. Továbbá a’ háziúr egy csinosan bekötött emlékkönyvet adott át a’ vendégeknek, hogy emlékül neveiket írják be. Ennek első lapján Kammerlohr Henrik házi rajzmester által Guttenberg’ szobra tollal és fekete festékkel igazán remekül volt leábrázolva, m­ellynek talapza­tán Székácstól ez alkalomra készített, következő sorok állottak: „Azt hitték, a’ világ hogy hatvan százados , és ez Ábránd tartja ma is fogva az embereket. Nem tudják, hogy csak négy­száz éveknek előtte Gut­tenberg által jött a’ világba világ.4’Miután a'negyven vendég nevét az elmékkönyvbe irta, barátságos lakoma és tánczvigalom fejezi be az ünnepet.­­ (Változások a cs. kir. hadseregnél.) Rothkirch Lénárd gr., altábornagy és­ főhadiszállásmester-kari elnök , parancsnokló tábornokká lön Al -Ausz­triában , Illyrországban és Tyrolban . Gorczkovszky Károly , altábornagy és laibachi katonaparancsnok, ugyanazzá Trospanban. Előléptettek, vezérőr­­nagyokból altábornagyokka : Herbert-Kathkeal Henrik b., Falkenhayn Jenő gr., F­erencz Károly cs. kir. fhg főudvarmestere , hivatala megtartásával, és Droste József b., ezredesekből vezérőrnagyokká: Thurn-Taxis Fridrik hg , Hohenzollern-N­echingen hg 2 sz. könnyülovasezr., és Niederlahnstein Ferdi­nand b., Károly fhg 3 sz. gy. ezr. ; őrnagyokból alezredesekké : Gud­linger Antal, T­ridrik fhg 16sz. gy. ezr.,csász. 1 sz. gy. ezr.; Kovács György, szardí­niai 5 sz. huszárezr. ; Brodorotti I­ridrik, Hohenzollern-N­echingen hg 2 sz. könnyülovasezr., az ezredtulajdonos segédje, hivatala megtartásával; Som­ery Lajos gr., Hohenzollern-N­echingen hg 2 sz. könnyülovasezr. és Schmerzing Antal b., császár 1 sz. huszárezr., mind az ezredben • Cavriani Károly gr., po­rosz király lüsz. huszárezr., Liechtenstein hg 5 sz. könnyülovasezr. , kapitá­­nyokból őrnagyokká: Hartmann Vilmos , császár 1 sz. gy. ezr., Fridrik fhg 16­sz. gy. ezr.; Tschopp Károly, Fridrik fhg 16 sz. gy. ezr.; Grube Miksa, Fe­rencz Károly 52 sz. gy. ezr., Binder Tódor , Wacquant b. 62 sz. gy. ezr.; Jab­­lonowszky Móricz hg és Annoni Ferencz gr., szardiniai király 5 sz. huszárezr.; Sztankovics József, császári sz. huszárezr., mind az ezredb.; Schiefel Eduárd, I­­irstenwaerther b. 56 sz. gy. ezr., Lucca hg 21 sz.gy.ezr.; Malaguzzi Ferencz gr., József thg 2 sz. huszárezr., szolgálattevő kamrás Miksa kir. fhgnél, Fer­­dinánd fhg 3 sz. huszárezr., hivatala megtartásával ; és Laningen Auguszt b., Slohenzollern-Hechingen hg 2 sz. könnyülovasezr., Nostiz gr. 7 sz. könnyülo­vasezr.; Tichy Venczel, Ferencz Károly fhg 52 sz.gy. ezr. őrnagy­­.erőid grá­nátos zászlóalj parancsnoka lett. Nyugalmaztalak , alezredesekből : Fleisz­­ner f­erencz b., Liechtenstein hg 5 sz. könnyülovasezr., és Leiden György , császár 1 sz. huszárezredből, ezredesi ranggal ; őrnagyokból : Boni Fridrik, Wacquant b. 62 sz. gy. ezr.; Mattei Ferencz, Fridrik fhg 16 sz. gy. ezr., és Schanpel János , a veronai ruhatár parancsnoka, alezredesi ranggal; Sehroft József, kassziai és rajnamelléki Emil hg 54 sz. gy. ezr., és Winkler F­erencz , prágai őrkórházi parancsnok, kapitányokból : Ziegler Antal, helykapitány Bécsben , őrnagyi ranggal ’s nyugdíjjal ; Taufkirchen Aloiz gr., Benczúr 34 cz.gy. ezt., Lang Boldizsár, a’12dik vadász-zászlóaljból; Weltheim János b., szász király 3 sz. vasasezr.; Bitterlieb Ant., császár lsz. vasasezr.; és Javorsz­­ky Antal, a­ galicziai határvonaltól, mind őrnagyi­ ranggal. Bán Sándor, ha­jóhadnagy (kapitány) a’ Bagno maritimo parancsnokává lön őrnagyi ranggal ; külrendeket és azok elfogadhatására ’s viselhetésre légi­ engedelmet kaptak. Ferdinand szász Coburg Gotha­ng , altábornagy a’ franczia kir. becsületrend nagykeresztjét; Wengerszky Eduárd gr., Paumgartten b. 21 sz. gy. ezr. pa­rancsnoka, Károly Ferdinánd cs. kir. fhg főudvarmestere , a Toskana aég­­ségi sz. Józsefrend középkeresztjét; Weinhardt István b., Leopold fhg 53 sz. gy. ezr. őrnagy, Károly Ferdinánd cs. kir. fhg udv. kiséreténél, ugyanő rend kiskeresztjét. ; Managetta Venczel, mérnöktesti őrnagy, a szász Emészt hgi házrend kiskeresztjét ; és Normann Sándor b. szász Coburg Gotha hg 8sx. huszárezr. kapitány , az ezredt­ulajdonos segédje a’ franczia kir. becsületrend kiskeresztjét. — Spanyolország (Ismét uj m­inisterség. Forrongás a’fővárosban.) Alig. 281ki kir. rendelet következő uj ministerséget neveze ki: Cortazar, jogminister és ideigl. ministerelnök 5 Aspiroz tábornok, had-; Antonio y Zayas , kü­l-; Finnin Arteta, bel-; Armero, tengerész-; Lecades R­ideigh pénz­­ügyminister. E’ mérsékpárti m­inisterség kineveztetése hírére a' mad­ridi helyhatóság sept.­lsején állandónak nyilatkozók, és a' nemzetőrség fegyvert ragadván a’ főbb állomásokat elfoglalá. Aldama főkapitányra az utczán lőttek és segédjét megsebesiték. Byerem kormánytisztviselőt el­­fogák és a’ városháznál őrizet alá helyzék. Ennyi fontos esemény daczá­ra is tökéletesen nyugott maradt a­ fővárosi lakosság. (A’ fővárosban az ingerültség növekszik.) Madridi újabb hírek szerint a’ mérsékpárti szellemi uj m­inisterség kineveztetése annyira na­­gyobbitá ezt az ingerültséget, hogy számos előbbkelő család, komolyabb zavar-kitöréstől rettegés miatt a’fővárost elhagyni készül. Az Eco del Commercio illy fenyegető hangon nyilatkozik : „Reszkessenek a' gyáva szolgált azon naptól, mellyen a’ nép törvényszéket tartand ’s ön­m­aga fog magának igazságot kiszolgáltatni. Azon udvaronczok, kik szabadság­oló tanácsokkal mérgezik meg jó királynénk füleit, hagyjanak föl tüstint e’ terveikkel, és szűnjenek meg a' népet ingerleni, különben el fogja ez majd őket zúzni, ’s a’ t. ’s a’ t.44 Általjában az ingerültség olly magasra emelkedők már, hogy minden pillanatban zendülés-kitöréstül félnek, — Anglia. (Állítások ’s vélemények béke és háború iránt.) Londoni lapok részletes adatok hiánya miatt jobbadán csak jóslatokkal s vélemények­kel telvék a’ mostani politikai viszonyokrul. A’ tory M. Herald ugyanis ezeket mondja : „Mi Russziával a szoros­ szövetségtől inkább félünk , mint háborútól Francziaországgal. Nyílt háború Európa bárm­elly ha­talmával nem fogna annyit ártani Anglia érdekeinek , mint olly baráti álnokság, minővel bennünket Russzia kinál. Ha a’ britt nemzetben csak egy részecskéje élne is azon szilárd nemzetiségi érzetnek , m­ellynek fénykorában még nem voltunk készek olly drágán értelmiséget’s bölcsel­kedést vásárlani, mint most, úgy azon szövetség, mit Palmerston Ke­letre nézve Russziával kötött, általányos kiáltást harsogtatna egész Angliában a’ whigek letételéért és szigorú megbüntetéséért, mert ez­úttal ők nyilt ellenségei voltak a’hazának. Nem mondjuk, hogy Pal­merston és társai megvesztegetés által lettek árulókká, és nem is oszta­­kozunk Attwood azon be nem bizonyított vádjában , hogy az orosz szö­vetség ocsmány pénztőzsérkedés eredménye ; de azért csakugyan két­ségbe­ vonhatlanul igaz,miszerint Palmerston és ügytársai királynéjokat ’s hónukat elárulák, midőn a’ moszkákkal olly szerződésre léptek, melly a’török birodalom sorsát a’moszka hatalom kényére bizza, kivévén, ha Francziaország hathatós ellenállásra szánná magát,mi azonban épen nem valószínű. Anglia rövid idő múlva azon felfedezésre jutand , miszerint nem a'török birodalom épségben föntartása okoz fez egy ciptus­ elleni szö­vetséget, hanem inkább Russzia nagyobbitása.44 A’ ministeri lapok igy okoskodnak ugyanezen tárgyról : „(M. Chronicle.) Meg kell vallanunk, vannak befolyásteljes és politikai ügyekben gyakran igen jártas férfiak, kiket az utolsó ajánlatok m­egvetése". Ali résziről rendkívül megdöbben­tő , mert a­ city számos lakója szilárdul hivő , hogy a’ basa engedni fog, és vannak talán némellyek, kik még most is hiszik, hogy az ostrom­zár tettlegesítése előtt csakugyan engedni fog. Erre nézve a’ vélemények megoszlanak,’s csak egyben öszpontosul minden vélemény, hogy t. i. Francziaországgal háborút senki nem kíván. ’S bármennyire legyen is mindenki meggyőződve a‘ török birodalom egysége föntartása fontossá­gáról , még sem titkolhatja el senki azon mély aggályt, mellyet érez , midőn lát­ja, hogy moszka hatalmat szándék használni a’ porta Ügyében M. Ali ellen.4’ (Globe.) Azon emlékiratot, mit Guizothoz intéze Palmer­ston , a’ franczia ministeri lapok két pontban hiányosnak mondják, és ámbár ezt nem bizonyiták adatokkal, az egész franczia közönség előtt mégis rendkívül nagy hatást eszközlöttek. A’ franczia sajtó azonban makacsul állítja, miszerint e’hatás háborúnak kedvez, míg mi alaposan véljük mondhatni, hogy Francziaország hangulata tökéletesen békéhez hajlik, és a’harczkinézések nemcsak nem szaporodtak, hanem inkább gyérültek, mit a’ franczia lapok mérsékeltebb hangja is elég világosan tanúsít. Csatornán túli barátink soha nem fognak olly vállalatba bocsát­kozni , m­ellynek nevetséges létérül meg vannak győződve. Ennek kö­­vetkeztében már a’ legzajgobb lapok sem tudják, hogy tulajdonkép m­illy oldalról kürtöljenek csatalármát Anglia ellen. Hogy m­­indazáltal Anglia semmi tekintetben nem félhet, azt következő adat is tanúsíthatja : aug. 27-kén Sheernestbe parancs érkezett Howes 120 álgyús sorhajó lengő­­vé tételére. Déli tizenkettedfélkor fogtak munkához: a’ büszke hadihajót a’révmedenezébe vagyis öbölbe vontaták, onnan pedig szárazza, vala­mennyi árboczával, álgyaival és egyéb szereivel ’s eszközivel együtt. A’ vizet gőzerőművekkel szivattyúzták ki, a’ réz-hajófenéket kitataro­­zák , és ugyanazon este már vitorlakészen tánczolt hullámokon a nagy sorhajó. Melly ország illy gyorsan bir készülni, annak nincs mitől tartania.44 —

Next