Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-10-10 / 82. szám

Így nyilatkozik e' fontos tárgyról : „A' bőrt semmi nem haladja meg, azt mondja a’ tímár; nincs jobb a’torlaszoknál, azt mondja egy magas férfi , és hatalmas torlaszt határoz emeltetni egész Paris körül. Ez azon egyet­len eset, mellyben a’ francziák királya torlaszok szolgálatira emlékezik, ak­iknek különben,,non mi ricordo 44 válasz szokott ellenökbe tartatni; van­nak azonban, kik hiszik, hogy a’ városon kívül fölállítandó óriási torlasz czélja a’ belül netalán emelkedendő!«, fölött uralkodhatás, vagyis, hogy a'jó Paris várost­ szükség esetén olly pánczélba lehessen fűzni, melly­ben minden mozgásról le kellene majd mondania, holott most azt hitetik el a’jámborral, hogy e’fényes fegyverzet épen csak saját utalmára ké­szült. Lajos Fülöp egy idegen követhez így szóla: „szeretem a’békét és azért Parist erősítem.44 Ha e’békeszeretetet az erősítés nagyszerü­­ségihez szabad mérni, úgy jó, hogy az nem nagyobb ennél, mert külön­ben a’nagy békeszeretet mellett egész Francziaországot khinai fallal kellene környezni. Azon békeszeretet, melly h­arczkészületekben nyilat­kozik, és üstökinél ragadja meg Mars istent, valóban igen is kicsapon­gó és veszélyes szenvedély. E’ békeszeretet azon délseelandi vadember felebaráti szeretetéhez hasonlít, ki a’ térite azon kérdésire, hogy szereti e felebarátját, ezt felelé: „Én igen szeretem őt, és mihelyt megfoghatom, azonnal megeszem.44 Ha valahol sánczokat láttok ásatni, mellvédeket emeltetni, és álgyakat töltetni, akkor bízvást mondjátok ki, hogy ott valamelly magas szív béke mellett buzog.A’franczia király ezen törvényt követi : „Ha a’ békét tartósan be akarjátok sózni, mártsatok vesszőt sós vizbe szomszédaitok számára.44 Úgy látszik azonban, hogy most maga a’ béke is csávában ázik. Homer legbölcsebb hőse nem követi ez uj tant, hanem nyíltan mondja: „Távolitsátok el a'fegyvereket, hogy a’ vasnak látása használatára ne gerjessze a’férfiakat.Ha férfit kivont kard­dal látunk közelíteni, természetesen kérdezzük őt : „Mit akar Ön ?44 Ha e’ férfi franczia, úgy ezt feleli : „Békét akarok eszközleni.44 Tehát a’ va­dász nem azért megyen puskával az erdőbe, hogy vadat lőjön. E’szerint várjuk már most, hogy majd a’ quaekerek is leöltik szelíd kabátjokat és főtől talpig vértezve lépendnek föl a’ béke ügyében. Legnagyobb sze­rencsétlenség most ránk nézve Törökország, mellynek már csak darab­jait szedegethetjük össze. De mit is tehetnénk egyebet? Európa sebét be kell dugnunk, ’s e’ végre a’ négy hatalom közzül mindegyik csak egy úját duggatja belé, nehogy valamellyik mind a’ négygy­el ’s hüvelykével együtt kapjon utána. Furcsa helyzet ! Anglia keleten egyik karjában fegyvert emel Russzia ellen , mig a’ másikkal Európában , különválva Francziaországtól, keblére szorítja azt. 3 mind szépet, de meddig tart, meddig tarthat? Jöhet­­ Törökország valaha olly állapotba, hogy maga gondoskodhassál a.sorsáról? Nehezen, ellenben négy dajkát egyszerre sokáig sem török, sem pogány nem tűrhet el. Eljö majd az idő, hogy Törökország csupán egy dajkáról fog gondoskodni ,s mi lesz aztán?Való­ban kár, hogy rosz politika annyira megrendíté barátságunkat Franczia­­országgal, melly most olly hatalmasul fegyverkezik béke-föntartásra. Azonban, ha a’fegyverfogás békét jelent, úgy a’ mi kormányunk két­­ségkül harezra készül,mivel tunyán ölbe horgasztja karjait.Minto­l.pedig valóságos hős,mert mostan tulajdon szemeivel győződik meg arról, hogy tengeri állomásunkon egyetlen hadihajó sem várakozik bölcs vizsgála­tára.“4 (Az orosz hajóhad a’ csatornában.­ London, sept. 26ikán ., ,Teg­­nap délután Lloyd kávéházban következő jelentés volt kifüggesztve : North Foreland (a’ kenti partvidék éjszaki csúcsa Margate mellett) sept. 22 ikén : A’ 18 vitorlaerős orosz hajóhad, a’ telegraf mai tudósítása sze­rint a’földközi tengerre vitorlázott. Watson, a’ telegraf főügyelője.44 A’ tengerész-hivatal ez eseményrül még nem kapott hivatalos tudósítást, minélfogva sokan az egész hirt alaptalannak mondják. A’ M. Herald boszusan igy kiálta föl e’ Mr terjedése után : „Helyzetünk minden pilla­natban bonyolultabb, s mind ezt Palmerston makacs vaksága okozta. Hailistint nyilván­os népgyűlések nem tartatnak Angliában, hathatós nyilatkozásra az orosz szövetség ellen , úgy a’háború Francziaország­­gal mellőzhetetlen. Miért nem fejezi ki London mindenekelőtt a’ nem­zeti kívánatot?44 Az ingerültség a* moszka szerződés miatt napról napra növekszik a’nép minden osztályiban , melly nem szereti ugyan a’fran­­cziákat, de a’ moszkokat kim­ondhatlanul gyűlöli. — I?rABi­&iaofl‘$zág§. (Pótlék-oklevelek a'négyesszövetségi szerződéshez.}Parisi lapok­ban következő két fontos oklevél jelent meg :­} Jegyzék, mellyben Pál merstoni. sept. leikán a’ franczia követséggel hivatalosan tudatja a’jul. 15iki szerződést : „Alulirtnak jul. 17ikén szerencséje volt Guizot úrral tudatni, mikép a’ török ügyre nézve azon hó lóikén Ausztria, Anglia, Poroszország, K­usszia és a’ porta között szerződés íratott alá. Miután most a’ szerződés kicserélteték , alulirtnak továbbá szerencséje van Gui­zot­urnak, a’franczia kormánnyal tudatás végett párban az érintett szer­ződést mellékleteivel együtt megküldeni. Alulirt a’ közleményt Guizotur­­nak nem teheti őszinte sajnálata ismételt kifejezése nélkül, hogy a’ fran­czia kormány elégörditett nehézségi miatt, Francziaország e’ szerződés­ben nem részesülhetett. De a fels. kormánya reményű, miszerint a’ tuile­­riák kormánya kétségtelen bizonyítványokat látand e’ szerződésben, hogy annak kötésekor a’ négy hatalom részrehajlatlanul törekvék Tö­rökországra nézve azon politikai elveket követni, miket Francziaország többször nyilványosan tulajdoninak vallott; hogy t. i. kitűzött rendszabá­­lyik által semmi külön hasznot nem akarnak részükre biztosítani, ’s hogy egyedüli törekvésük az európai súlyegyént föntartani, és azon eseménye­ket­ eltávolitni , mik az általán­os békét zavarhatnák 44 11­ Jegyzőkönyv. „Ausztria , Anglia, Poroszország és Russzia meghatalmazotti a’jul. 15- iki szerződés kicseréltetése után, annak megmutatására, hogy tetteiket semmi magányos haszonkereset nem vezérlő, ünnepélyesen kijelenteni határozák, miszerint a" felebbi szerződés végrehajtásánál semmi birtok­­nagyobbítást, semmi kizáró befolyást és kereskedési kedvezményt nem keresendnek,m­it más nemzetek is nem fognak megnyerhetni. A nevezett hatalmak megbízotti és határzatot jegyzőkönyvbe iktatták. A magas por­ta meghatalmazottja , az egyesült hatalmak politikájának illő megisme­rést nyújtván , jelen jegyzőkönyvi nyilatkozványt tudomásul véve, és udvarával közleni fogja azt. Neumann. Palmerston. Schleinitz. Brunnow. Schekib.44 — (Leszállítások a’ franczia hadsereg számára. Napoleon Lajos a’ pairszék előtt. Elegy.­ Paris, sept. 28 ikán . .,A’franczia katonaság számára már 3 ezer német ló érkezett Dünkirchenbe, ’s rövid idő múlva számos ezer fogja még ezeket követni. A’ német szövetség meg akará ugyan a’lovak kivitelét tiltani ; de szándékát tüstint megmásító, miután Francziaország határzottan nyilványitá, hogy az illy tilalmazást háború­­üzenetnek fogja tekinteni. Mind­ez világosan kitünteti, hogy Franczia­ország minden előfordulható esetben kész akar lenni, ámbár egyébiránt a’ háborút nem kívánja, mert hadi érdekei nincsenek, és a’ nemzet szivét nem akarja legmagasbra hangolni, jól tudván, hogy e’ húrok megpendi­­tése minden esetre iszonyú mozgalmakat fogna szülni. A’ francziák meg vannak győződve, miszerint Anglia egészen megsemmizni törekszik ha­­jóhadjokat, ’s hogy Németország hiszi, mikép Francziaország az 1815iki határok által még nincs eléggé korlátozva, ’s hogy Alzátziát még el le­hetne szakitni Francziaországtól. A’ becs vágyás franczia ifjúság hábo­rút liheg, még pedig minden pártkülönbözés nélkül, ’s a’ háború az egész franczia ifjúságot egy zászló alá gyűjtené, és talán hosszabb időre töké­letesen megszüntetné a’ felekezeti súrlódásokat A’ gyártók mind egy lélekkel fognának fegyverhez külső m­egrohanás esetén dolgozóikkal, és a’földesurak nem maradhatnának visszavonulásban , mert különben földmivelőjik boszuja alatt vérzenének el;e’ szerint tehát a’ kormány a’ franczia nemzetben könnyen olly ösztönt ébreszthet, mit elég baj leend leküzdeni bármelly külföldi ellenségnek. A’respublicai elvek megma­radnának ugyan azért Francziaországban, de munkásságra csak csata­­vesztés esetén ébrednének, midőn aztán félelmes propagandával fognák zajra riasztani Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot, Belgiu­mot és Schweizot. Szerencse esetén még a’ jacobinusok is a’kormány mellett ny­ilatkozandnak. ’S már most ugyan hol azon hatalom, melly nyugott lélekism­erettel merészelheti Francziaországot háborúra kény­­tetni, mellyből illy megszámithatatlan károk számoznának? ! — Sept. 25ikén megkezdő ülésit a’pairszék, és bevezettető a’vádlottakat. La­jos hg fekete öltönyben jelent meg , mellén a’ becsületrend nagy csilla­gával. Vele Berryer, Montholon és Voisin léptek a’terembe, többi vád­lottak kiséretében.Igen szembeszökő volt az agg paireket látni Napoleon diszjegyeivel pompázva, midőn épen unokaöcscsét készültek elitélni. A’ vádlottak mosolygva tekintgettek körül, ’s a’ bírák arczán unatkozás és rész kedv jelei váltogaták egymást. Lajos hg alacsony termetű, szőke hajú és bajszú, arczvonalai nem szépek ugyan , de férfiasak, ámbár egyébiránt érdektelenek. Védelmében többi közt ezeket mondó Lajos hg : „Én itt egy elvet, egy korszakot ’s egy veszteséget képviselek: a’ népfölséget, császárságot, Waterloot. Vállalatomra azért határzám ma­gamat , mivel tapasztaláta, hogy a’ fönálló kormány tiz év alatt nem ten semmit a’ franczia nemzet kivánati betöltésire. Ha vétkes vagyok, úgy csupán barátim ellenében lehetek az, mivel őket ez állapotba hozóm; meg vagyok azonban győződve, hogy engem közülök egy sem fog vádolni, ’s nem gondolhatom, hogy engem a’pairszék vétkesnek nyilatkoztat­hat, mivel a’ császárság elveit és nagyságát ismét fölébreszteni törek­vőm, melly alatt biráim nagyobb része szolgált ’s magosra emelkedők.44 Egyébiránt semmi olly kérdésre nem akart válaszolni, melly merény­­társait veszélyeztette volna. E’ kihallgatásban semmi nyomosb esemény nem történt. — Ibrahim basa Balbecben áll 15 ezer emberrel, és rövid idő múlva Szolimán 30 ezer fegyveressel fog hozzá csatlakozni. A’ hegység lakosi mind mellette nyilatkoztak. — (Uj ajánlatok a’ keleti ügyben. Elegy.­ Paris, sept. 27 ikén : „Kor­mányunk, mint hírlik , uj ajánlatokat ten a’ nagy hatalmaknak a’ keleti ügyre nézve, mellyek lényeges tartalma imez : Ibrahim basa, M. Ali fia , Szyriát élete fogytáig birja,Egyiptust pedig atyja halála után kapja meg. Ha még e’ módosítások is összetörnek Palmerston érezfején, akkor vég­­re csakugyan karddal kell majd szétvágni a’föl nem oldható csomót. ~ Beszélik, miszerint a’ moszka hajóhad a’ balti tengerből a’ földközi ten­gerre fog vitorlázni. E’ fontos esemény Francziaország egész keleti be­folyását megsemmithetné. Ha ezt Russzia csakugyan megteszi, vájjon mit fog akkor majd tenni Francziaország ? — Lafarge Mária felebbviteli törvényszékhez folyamodott a s tullei ítélet megsemmittetése iránt,mi kön­nyen meg fog történhetni,miután egy igen nagyhírű vegy tudós Orfila el­len nyilatkozott, mondván, hogy ő vegytani működések által minden roz­zant butorból is bir annyi mérget kivenni, mennyit Orfila az elhunyt La­farge testében talált. Es végre, ha csakugyan a’ testben talált méreg ál­tal halt meg Lafarge, vájjon mikép bizonyíthatni be, hogy valóban neje adta be neki a’mérget? E pör érdeke folyvást növekszik, ’s végkime­nete minden számítást meghiúsíthat. A’ vádlott maga folyvást szilárdul tagadja a’ráruházott iszonyú bűnt, és a’közvélemény határzottan mel­lette nyilatkozik.— Néhány nap óta egyéb képtelenség közt annak is hite jár, miszerint a’ kormány hiarczkészületi tulajdonkép nem a’ londoni né­gyes szerződést illetik, hanem Spanyolország elfoglalására irányozvák a’ kormányzó királyné számára.—Lajos hg védelmi rendszere leginkább e’két pontban alapszik: 1­ A’ pairszéki eljárás jogszerűtlen, mivel azon törvény , melly a’ kormányt bűnesetekben pairszéki törvénykezésre jó-

Next