Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-12-12 / 100. szám
398 házasságoknál ; de elkerülhetlenül szükségesnek azt soha nem iratkoztatá. Ez elveket nem az egyház, hanem a’ zsinatok is mindenkoriban fejezék ki ’s ezeken alapszik a’ magyar főpapság legújabb felszabálya is. A’ kath. egyház semmit nem vészén föl dogma gyanántni a’ sz. írásban, vagy az egyházatyák első hagyományiban világosan nősen kifejezve. Minden törvényszerüleg kötött házasságot szentségn tart tehát; hogy azonban a’ papé a’ sacramenti minister, vagy a’ házalók, azt határzottan soha nem fejezé ki ; az egyház nézete mindazátt ez utóbbi véleményhez hajlott.Igy a’ tridenti zsinat is (Sess. XXIV CII de reform.Matrim.)lényegileg különbözteti meg az összekötést’s megdást. Az előbbit ugyanis titkos házasságok meggátlására kívánja,’s ezekbul 3 szori kihirdetést követel a’ pap ’s két tanú jelenlétiben és az e.házkönyvbe följegyeztetést. Megáldásra nézve ellenben semmit nem fancsol , hanem csupán inti a’ házasulókat : „hogy a’ házasok templabani megáldatás előtt együtt ne lakjanak (ne Conjuges ante recipiemm in templo benedictionem cohabitent") .Itt megjegyzendő,miszerint a sinat mindjárt szerződés-kötés után,tehát az egyházi megáldás előtt,má megkötöttnek tartá a házasságot, ’s nem szól többé jegyesekről, hani házasokról (conjuges). De mi több,a’ pápai szék már a’16ik századin, ’s azóta többször nyilványitá, hogy, habár ürügy, csel, vagy épen éiszak által eszközöltetnék is ki házasság-kötésnél a’ pap jelenléte, az is kötött házasság mégis jogszerű és bonthatatlan legyen. Mivel az egyáz a’ megáldást soha nem tekinté a’házasság szentségi részének, tehát, midőn protestáns házasok kath. vallásra tértek, kik esketést soha nem beánt, hanem az elsőnek jogszerüségével tökéletesen megelégült. Ez az a álláspont, mellyből a’ kath. egyház e’ kérdést tekinti ; erre, mi sem ’ vegyes házasság-kötést nem gátolja, sem a’ kormány kötelezésire nem ütközik össze,vitte most e’ tárgyat ismét a’ magy.főpapság vissza, midőn reversalis nélkül teljesítteti a’ szenvedőleges eljárást. Ezzel, mint megmutattuk, mind a’ két rész beérheti, kormány és egyház ! De fájdlom, Magyarországban,valamint szinte számos más országban is, azon sempontot, mellyből a’ vegyes házasságok miatti kérdést tekinteni kell, minden oldalról elferditék, ’s tudva és nem tudva nagy mértékben tétettek az igazság ellen. Midőn egy oldalról a’protestánsok résziről seasus belli állíttatott föl, hol az nem létezett, ’s hol a’kath. egyház egészin világos, tiszta’s el nem utasítható jogokat igénylett, addig más részöl a’ kath. papság tagjai sem tudák szilárdul azon irányt megtartani, hl a’ lelki hatalom a’ polgáritól külön szakad. Ők a’ vegyes házasságokat általában akadályozák, holott csupán a’ kath. megáldás megtagadására jogosittatvák. Az illy összeütközésekből származott ügyhelyzet, Magyarország törvényszerű határzati, az eddigi gyakorlás, a továbbra halasztott véghatárzás miatt növekedett ingerültség az országban, az vallás és erkölcs érdekeit fenyegető kitűnő veszély, ezek képezik azon czélt, melly miatt a’ magyar főpapság pápa ő szentségihez folyamodott. Alig kétkedhetni, miszerint e’ sajnos, és mind az egyházi mind világi békét már hosszasb idő óta zavaró forrongások tökéletes és kívánatos lecsöndesitést nyerendnek. Méltán óhajthatjuk tehát, hogy a’ sok oldalról fölizgatott kedélyek Magyarországban ez alkudozások végét várják be nyugottan, ’s hogy elhamarkodott lépést egyik rész se tegyen. Magyarország e’mellett azon dicsőséget nyerendi,hogy törvényhozósága szabott e’fontos ügyben határzatot. Föltehetni egyébkint, hogy a’Magyarország számára megállapítandó rend az ausztriai örökös tartományok javára is fog majd fordittatni, ’s az egész birodalomban általányos kötelező erővel birand. Hogy azonban a’ világ Magyarországnak olly nagy jólétet köszönhessen, mint általában az egyházi meghasonlások kiegyenlítése, úgy szükséges , hogy az ország is azon méltóságos, nyugott ’s erőteljes tartást tüntesse ki megyegyülésein , minőt e’tárgyban az országgyűlésen olly dicséretesen gyakorlott.“ — (Adakozások HUNYADY MÁTYÁS lovagszobrára. Vége.) Nagy sz. miklósi járás alsókirói kerület : nákófalvai község 2 f. 3) kr., Retzler Imre jegyző 50 kr., Telbitz Kálmán 25 kr , Suchs Antal 15 kr., Trierl János 25 kr., sz. huberti község 3 f. 20 kr., Maksz Antal lelkész 1f. 15 kr., Szabó Józs. jegyző 1 f. 40 kr., Mosaik József biró 50 kr , Mosory Péter 50 kr., Jáger István 2 f. 30 kr., Johanovszky Károly 50 kr., Holof Dienes 50 kr., Hessz Miklós 50 kr., Fogél Józs. tanító 25 kr., szollumi község 2 f. 30 kr., Winkler Jakab biró 50 kr., Kirinosz Este 50 kr., charlevillei község 2 f. 30 kr., Ailer Péter biró 50 kr., Stein Péter 50 kr., Teibl Ferdinand lelkész 2 f. 30 kr., Pasch Gáspár 15 kr., oszterni község 2 f. 30 kr., Herman Ferencz eskütt 25 kr., Frauhofer Tamás biró 50 kr., Schlachter János 25kr., Wágner Mihály 50kr., Pasch Péter 33 kr., grabaczi község 2 f. 30 kr. Horermi Zsig. jegyző 50 kr , Vadder Péter 50kr., Klein József 25 kr., Mangel Péter 25 kr.,Paul Jakab 25 kr., Schuller Mátyás 25 kr., Markovits Alajos lelkész 50 kr., Albert Bálint tanító 50 kr., Lázár 50 kr., Gierch Antal 25 kr., Unterreimer Jakab 25 kr., Klein Károly 25 kr., Horváth János lelkész 25 kr., N. N. 1 f. 45 kr., családi község 2 f. 30 kr., Krizsanits Miklós 50 kr., Bretz Mátyás 25 kr., Tippler Péter 25 kr., Biber Péter 25 kr., bogárosi község 50 kr., Krizsanits Mihály jegyző 50 kr., Schmied János biró 50 kr., Lenhardt Jakab gyógyszeres 50 kr., Weisz Simon 50 kr., Springer János kasznár 50 kr., Dankó Sándor 1 f. 15 kr., Dukhony József lelkész 50 kr., Bohr József kalmár 50 kr., Meneságy Ferencz kasznár 50 kr., Kovách József tiszttartó 1 f. 40 kr., Spaler Józs. jegyző 25 kr., billed község 2 f. 30 kr., Klarka Károly ispán 50 kr., Bung József lelkész 1 f. 15 kr., Eigner Károly 50 kr., nagytécsai község 2 f. 30kr., Csupkay Ferencz lelkész 50kr., Lukus Augsen tiszt. 1 f., Stankovics Józsefi f., Vuketics Margit 37 kr., bécsai község 2 f. 30kr., Speidl Pál ispán 50kr., viczesdai serházhaszonbérlő 1 f. 40kr., viczesdai község 1 f. 40kr., Sayman Lajos gyógyszeres 50kr., Ivanovics Szabbás 50 kr., Stambol Konstantin 50kr., Stamboli Pannjol 50kr., Rusz Gergely 50kr., Bogdán György 50 kr. , Török - kanizsai járás főszbirói kerületei). Gyöngyössy József biztos 7 f. 30 kr., Dániel Kristóf esküdt 2 f. 30 kr., Kengyelász Lukács kikindai biró 2 f. 30 kr., Stanoevits Sándor alügyész 2 f. 30 kr., Margotics János tanácsnok 1 f. 40 kr., Cmdcsics János tanácsnok 2 f. 30 kr., Tanazevics János főjegyző 2 f. 30 kr., Kongyelátz Kristóf 2 f. 30 kr., Baczkovics Kozma 2 f. dekr., Vajdics Fülöp 2 f. 30 kr., Isákovics Sándor főügyész 6t. főkr., Stojanovics Miklós 2 f. 30 kr., Konstantinovics Gábor 2 f. 30kr., Viskidenczy János 50 kr., Daubner 50 kr., Huzek 50kr., Ivacskó 50 kr., Kempel 2 f. 30 kr., zsombolyi község 12f. 30kr., Tullits jegyző 50kr., Bisko Vazul jegyző 50kr., Csuncsics István kér. adószedő 50 kr., Chirchner József 2 f. 30 kr., Weisz Lajos 50 kr., Kiszlinger 50 kr., Khus 50 kr., Pintér József 50 kr., Bekren Jakab 50 kr., Vlaszkalics 2 f. 30 kr., Kalinovics János 2 f., nagykikindai község 15 f.,Nagyszent. Miklóson , rácz sz. miklósi község 12 f. 30 kr., Schman Ferencz vásáros 2 f. 30 kr., Knoth János gyógyszeres 1 f. 40 kr., Triebl János 1 f. 40 kr , Klar Ferencz 1 f. 40 kr., Strobl Ferdinand 1 f. 40 kr., Kuln László biztos 5 f., Tóth János mérnök 2 f. 30 kr. Miksics János biztos 3 f. 20 kr., Schmadth József 2 f. 30 kr., czipes ezék 2 f. 30 kr . gombkötő, magyar szabó és szűrszabó ezéh 2 f. 30 kr., ács ezéh 2 f. 30 kr., magyar timár ezéh 2 f. 30 kr., szűcs ezéh 2 f. 30 kr., nemes sz. miklósi község 5 f , Georgevics István jegyző 2 f. 30kr., Tököly Mihály tiszttartó lf.,Demko Vincze t. b. 2 f. 30kr., Bodor Károly tanár 2 f. 30kr., Hartvigh József sebész 1 f. 15 kr. ,Nagy-Becskereken: Nagy Jánost, b. 26 f., Damaszkin Antal t. b. 12 f. 30 kr., Drahos Ernészt 2 f. 30 kr , Drahos Gergely lelkész 5 f., Varga Ferencz nevelő 2 f. 30 kr., Botka Ferencz 2 f. 30 kr , Bárány Ágostont, b. 12 f. 30 kr., Gesztesy Sándor kiadó 5 f., Ladányi György számvevő 5 f., Borbély Károly tb. 5 f., Petráskó Mihály pénztárnok 5 f., Veodreos Sándor ügyész 5 f., Sinkai János 5 f., Massa József mérnök 2 f. 30 kr., nagybecskereki község 50 f.; a lakosok közül : Tichy János biró 5 f., Mihajlovics Eustách kapitány 2 f. 30 kr.,Uhlarich János főjegyző 5 f., Szabics Pál tanácsnok 2 f. 30 kr., Joannovics Tivadar 2 f. 30kr., Stepkulich Mihály 2 f. 30 kr., Nach Károly kamarás 2 f. 30 kr., Stefanovics Ferencz adószedő 2 f. 30kr., Percs testvérek 2 f. 30 kr ,Hadzics Péter 50 kr., Eisenstetter ’s társa 5f., egyesült kőmives , ács , cserépfedő , és kéményseprő ezéh 12 f. 30 kr., bánlaki uradalom 25f., váltó. Költ Pesten sept. 30kán 1840. Nyáry Pál m. k. egyesületi jegyző. Hont, Telelő okén . Pótlékkép évnegyedi közgyűlésünk harmadheti folyamárul még a’ következőket közleni nem lesz tán egészen érdektelen. Felolvastatott Borsod-megyének a’ vegyes házasságok tárgyában e’nemes megyéhez küldött ’s orvoslásra felhívó levele, valamint érintett megyének fels. fejedelmünkhöz remektollu alázatos fölirása , de e’ tárgynak utabbi részletes fölvétele főleg azon nemes okból, hogy egy tag sem vola jelen az egyházi rendbül, jövő évi félhó 2ekén tartandó közgyűlésre halasztatott. Egyéb házi tárgyink közt előkerült a’szokott és jövő évre szolgálandó megyei adó-és költségkivetés, mellybül némi örömmel észrevehettük , hogy házi adónk egy két ezerrel ez évben kevesült,mi egy részrül talán bizonyságul szolgálhat öreginknek jobb gazdálkodásunkra , más részrül pedig szem előtt tartandó emlékké válhatik előttünk, hogy ne bízzuk el magunkat, mert háziadónk még most is fölülhaladja hadiadónkat ! Gazdasági fiókegyesületünk is tart a szokott évnegyedi közgyűlését,’s az igazgató tagoknak tttk. szavazattali megválasztatásán kivűl tettleg is elkezdő munkálkodását, körlevelek által kezdő pénzerejéhez arányzott ’s már jövő évben kiadandó jutalmat hirdettetni rendelvén a’ földnépnél : a) a’legszebb lóher-termesztőnek ; b) a’ legjobb gyűmölc afácskák ótójának ;c) a’ legtöbb szederfa ültetőjének. Közgyűlésünk egyik estvéjén néhány kisebb tisztviselőbül álló ifjak a’ „megyebeli Miklósok tiszteletére“ mint névnapjok előhetében esti lakomát adának. P. L. Spanyolország (Krisztina királyné bucsunyilatkozata a’ spanyol nemzethez.) Midőn szomorúság ’s keserű fájdalom egy napján spanyol földről távozom, könyűs szemeim éghez fordultak az irgalmas istent kérők, hogy kegyét ’s áldásit hintse reátok. Idegen földre érkezvén, lelkem első szüksége volt, és szivem első mozgalma, jóakaró szózatot emelni, azon szózatot, mellyet szerencsében ’s balsors közepett mindenkor kimondhatlan szeretettel hangoztatok. De elhagyatva, legmélyebb szomorúságnak kitétetve, e’ nagy szenvedésimben egyetlen vigasztalásom csak az, hogy istenemmel és veletek, atyámmal és gyermekimmel közlekedhetem. Ne tartsatok attól, hogy haszontalan panaszoknak és sérelmeknek ad kifejezést szavam,’s hogy kormányzói bánásmódom fölvilágitására majd szenvedélyiteket fogom fölizgatni. Midőn hazámat elhagyóm,a’ spanyol szivekben újat keresendő, a’ hit meghozó nekem nagy tetteitek ’s tulajdonságitok történeteit. Tudtam,hogy mindenkor legnemesb buzgalommal rohantatok harczba , királyitok trónját véretekkel ótalmazandók ’s hogy dicső emlékű napokban hazátok és Európa ellenében magatoknak érdemeket szerzettetek. Esküvőm akkor magamat azon nemzet boldogságának áldozni, melly vérét ontó királyai fogságának megszüntetéséért. Eskümet a’mindenható hallá; örömnyilatkozatitok bizonyítják, hogy ti azt gyanitátok,’s öntudatom mondja , hogy én eskümet megtartom. Abdon királytok a’sir szélin haldokló kezekkel nyújtó nekem az ország kormányzatát, szemeim fölváltva majd férjemre, majd bölcsőben fekvő lyányomra és a’ spanyol nemzetre fordultának, szerelmem e' tárgyait egybe forrasztva, hogy imádságomban isten utalmába ajánlhassam. Fájdalmas próbákat álltam ki mint nő és anya, midőn férjem élete ’s lyányom trónja veszélyeztetve volt; de ezek kötelességimtől nem tántoríthattak el, miket, mint királyné, teljesitni tartoztam. Szózatomra a’ tudom, egyetemek megnyíltak, meggyökerezett visszaélések eltűntek, hasznos és bölcsen megfontolt javítások kezdetüket vevők ,s azok ismét meglelék hazájokat, kik külföldön tévelygve hibásan keresők azt. Később, midőn tons, férjemet az isten magához szólító, mint szelíd kormányzónő törekvőm az országot igazgatni. Hatalomra emeltetésem és cortes-összeülés megnyitása közt hatásköröm osztatlan hatalom volt, de nem zsarnok és kénymes nem önkényszerü, mert akaratom határt tüze hatalmamnak. Midőn magas helyzetü férfiak és kormánytanácsom, mellyet föns. férjem akaratjából fontos ügyekben kihallgatnom kelle, elembe terjesztek, hogy a közvélemény tőlem,mint a legfőbb hatalom végrehajtójától, más kezességet kiván , én önként megadom azt és az ország képviselőit összehivom. Megadom az alkotmányt, és nem sértem azt meg, ha mások lábbal taposok az intézvényeket, isten előtt felelősek tettükért, ki szentnek parancsoló a’ törvényt tartatni. Miután az 1837iki alkotványt elfogadóm és esküvel