Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-03-28 / 26. szám

Pest, szombat, mártz. 28. FOGK­ALLAT : Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; budapesti napló: m­. heti előadások a'magyar színpadon; ’sa’t.; magyar tudós tár­saság; havasalföldi gyű­lésnyitó beszéd; Jezuiták Galicziában és Ausztriában; változások a’cs. kir. hadseregnél; ’s a’ try Amerika. Portugália, (a’cortes föloszlatva; ’s a’ t) Anglia (Palmerston nyilatkozata Chináról ; elegy; ’s a’ t ) Francziaország (Thiers hitvallása; elegy; ’s a t.) Törökország. Belgium (a’ belga ministerség fölbomlott; ’s a’t.) Olaszország. Dánia. Oroszország. Gabonaár. — Magyarország é­s Erdély. ORSZ­AGGYŰ­LÉSI HÍREK. Múltkor közhitt k. kir.­­ e i­r­at­o­k magyar fordítása/ez : I. O cs. ’s ap. kir. Fels. ’sa’t. Minthogy ugyanazon véleményt,­­ mellyet Ő Fels. dicsőült atyja , ki már az 1807dik évi országgyűléshez intézett kegy. kir. előadásiban megvallotta, hogy Magyarország és a’ hozzá kapcsolt Ré­­.­szek műipara ’s kereskedése nem másunnai, mint a’ váltótörvényszékek alkotá­sától nyerend nagyobb gyarapodást, azok intézvényének hasznáról táplált. Ő Felsége is atyai szivén viseli ’s ugyanazon törekvést az ország hasznainak min­den jobb módon leendő előmozdítására, ugyan O Felségének a’KK. és RRe. által a’ váltó-kereskedési törvénykönyv készítésére fordított munka igen kedves. Rendben pedig a’KK. és RR. folyó hónapokai felírásukban javaslati törvények intézkedési Ő Felsége által annál nagyobb gonddal fontoltattak meg,mivel azok­tól mindent távol lenni kiván, mite’nemű intézkedésekben a’ tapasztalás mint nemcsak nem hasznost, hanem ártalmast is , és a’rendes itélőszékek tekintetét kisebbitőt gáncsol, ugyan O Felsége a’ KK. és RRnek a’ következőket jelentet­ni kegy. parancsolta: ’S jelesül az 1. Rész Ildik czikkére, valamint ennek ldik­ká­­ban idegen váltókra vonatkozólag a’ teljeskorúság világosan megemlittetik, úgy ez a’ lldik­ába is, melly saját váltókra szól, szükségképen beiktatandó; m­indaz­­által mind e’két­­ra nézve ismételve megfontolandó a’ KK. és RR. által: váljon, midőn azon visszaélések eltávoztatására, mellyek a’ váltókkal a’kötelezvények­­nek leginkább e’ nemét, melly a’ pénzszámlálás próbáját nem kívánja, sóvárogva hajhaszó uzsorások csalárd mesterségivel követtetnek el , a’ másutt már megle­vő ovások szigorúsága szinte alkalmazandónak látszik, illy tág kaput, minőt e’ ayok majd megszorittatlant mutatnak, efféle kötéseknek itten nyitni tanácsos e ? Nem is kétkedik . Felsége, hogy a’ KK. és RR., a’ dolgot, ’s az előbbi értelem­ben az 1826:8­­.czikk által kirendelt országos küldöttségtől is felhozott okokat bővebben megfontolván, most mindjárt úgy használandják e’ felhívást, nehogy azon veszélyt,melly e’§§okbóli kedvezés színe alatt a’magányosakat érheti, ezek­nek ’s a’jólelkű hitelezőknek saját kárukkal szenvedniök’s az ország rendes ité­­lőszékeinek hatósága ’s a’ váltó és kereskedési törvényszékek között levő hatá­roknak felbomlani kelljen. Az Írástudatlan emberekről a’ Zildik czikk 14. §ában foglalt rendelkezés, tekintve a’váltótörvények szigorúságát, szinte nincs veszély nélkül; ennek tehát, ha most nem lehetne, legalább jövendőre leendő eltávozta­­tása végett kegyelmesen kívánja . Feli, hogy a’ KK. és RR., mint a’ dolog hoz­za magával, vég-határidőt szabván, arról gondoskodjanak, hogy e’ határidő után csupán azok által, kik írást tudnak, adathassanak ki váltók érvényesen. A’II. Részre ’s különösen ennek Iső czikkére, Ő Felsége ez Ország ’s a’hozzá kapcsolt Részek iránti szíves indulata jeléül a’váltó-kereskedési törvényszékek, ugyszin­­te a’váltófeltörvényszék ’s a’ legfelsőbb itélőszék fizetésiről gondoskodást leg­­felsőbb, noha igen sok más kiadással terhelt, kincstárára a’ 14 dik­gban érintett módon kegy. elfogadja; a’tagok ez itélőszékekhez, azoknak nemesi’s nem-ne­mesi állapotjok különbsége nélkül, egyszersmind illő tekintettel az országnak az illető váltókkedési törvényszékekhez tartozó részeire’s illetőleg vgyékre, váro­sokra ’s kerületekre, ugyszinte egy részről a’ vgyék, más részről a’ városok és kerületek közti igazságos arányra, váltójogtudós és az előadott módon megvizs­gálandó férj fiakból . Felsége által lévén kegy, kinevezendő!«­. A’ törvényszé­keknek ugyanazon czikk­­so­rában javaslati számát és helyeit illetőleg, ugyan ő Felsége a’ Filmében már létező váltó-kereskedési törvényszéken és tengeri ügyviselőségen kívül, ama’ törvényszékeket Pesten , Pozsonyban, Sopronyban, Debreczenben, Aradon, Eperjesen és Károly­városon felállíttatni, az lső és 2dik­e t tehát ezekhez módosíttatni kegy. rendelte, egyébiránt az 3dik és 4dik , vala­mint az 6dik­­ban foglalt intézkedések helybenhagyatván azon hozzáadással, hogy ez utóbbinak foglalatában világosan kijelentessék miskép az itélethozás tel­jességére kivántató tagok számában mindig több számú bíráknak kell lenni,mint a’ kereskedők közül választandó ülnököknek, ’s a’ 6, 7 és 8dik §§ban foglalt in­tézkedésekre sem lévén észrevétel; a’9 és 12d­i­k §§ok érdeme pedig már az előre­­bocsátottak által eligazíttatván: a’ l6dik §. első tagja úgy szerkesztendő , hogy a’ mondandónál tovább ne terjedjen, hogy t. i. az elnök és birák hivatalai holtig­­­laniak lesznek, mivel pedig arról, mi e’§. 2dik tagjában érintetik, különben is már fenáll az 1805:5 tczikk közönséges rendelése, melly eze­kre nézve is szabá­lyul szolgál, ama’§. ezen részére sincs szükség: a’Ildik §. Ő Felsége legfelsőbb hatalmával is helybenhagyatván, a’ 13dik §. felől ugyanő Felségének kegy. szán­déka az, hogy ehhez világosan toldassék, mikép a’ váltó-kereskedési ügyeke’ legfelsőbb itélőszékén a rendes elnök távolléte vagy gátoltatása esetén helyét a’ hivatal korára nézve idősb ülnök töltendi be, azok helye pótlását illetőleg pedig, kik bármi okból a’ törvényszék ülésében nem lehetnének jelen, az 1723:24 törv. czikk iso­jának rendelése, tekintettel mindazáltal mindenkor a’ megkivántató váltójogtudásra, tartassák szabályul. A’ mennyiben tovább a’ törvényszéki ülé­sek tartásának rendes napjai a’ lődik szerint törvénybe iktattatni szándékol­­tatnak, egyszersmind arról kell gondoskodni,vájjon az ülés, ha azon napokra ün­nep esik, a’következő vagy más napra halasztandó e? E’ czikk 16 és 17dik­k-ira, ugyszinte azokra , mik a’II. és III. czikk tartalmában mint törvénynyel megállapítandók adatnak elő, nem lévén semmi észrevétel; az óvásokra pedig és tudósításokra nézve, mellyekről a’ IV. czikk szól, önkint értetvén, hogy ezeket, a’mennyiben külföldi hatóságokhoz intéztetnek, latin nyelven kell írni; az V. czikk 60 cik­kára előfordul, hogy az ollykor magoka’ váltó-kereskedési tör­vényszékek által rendeltetni szokott letétemények ’s az ezekhez kapcsolt dijak, midőn a letétemények ugyanazon törvényszékeknél tartatnak , azok tagjainak jutván, kelletinél nagyobb terhekü­l eshetnek a’ feleknek; hogy­ azt kívánja en­nélfogva a f­elsége, hogy ennek eltávoztatása végett, az ezen­­ban javaslati in­tézkedést a’ KK.és RR. további gonddal fontolják meg, ’s e’gondot a’ V II. czikk­­ben foglalt 78dik §rais., s jelesül a’ 2dik számban jelelt szám vetési perekre , mellyek a’következő 79dik §. által mint szóbeli utón végzendők adatnak elő, terjesszék ki azért, mivel az e nemű perek, igen gyakran terjedelmes , mindkét részről igen sok, a kereskedési könyvek fáradságos vizsgálatival és összehason­lításival felvilágosítandó pontból összeálló tárgy tömege miatt, más perek nyil­­ván­os késleltetési nélkül igen ritkán végeztethetnek, sokkal jobb azért, mily pe­reket írásban vinni, vagy mint másutt divatot, az illy utú pereket kényszerítő vá­lasztott bírósági utón kereskedők által eligazíttatni, azok ítélete aztán az illető kereskedési­ törvényszék által lévén végrehajtandó. Ezek jelentése mellett tehát Ő Felsége a’többi javaslati törvények intézkedésiben kegy. megnyugván , a’ KK.és RRket Felszólít­tat­ni parancsolta, hogy azon törvénykönyvnek fentebb em­lített felírásukban érintett egyéb részei kidolgozását is mindenkép siettessék, mellyek iránt, mihelyt föl lesznek terjesztve, szinte kiadandja kegy. válaszát. — Egyébiránt ’s a’ t.­­ cs. ’s ap. kir. Fels. által. Bécs, mart­., 14 napján 1840. B­a­r­­t­al Gy­örgy s. k.­­ „ N­. O cs. ’s ap. kir. Fels. nevében ’s a’ t. () cs. k- fels. a’ hazai nyelv további gyarapulására szolgáló, a’igk. és RR. által is é. jan. 31kei föliratokban foglalt eszközökrül, ugyanazon kegyességgel, mellyet,mint előbb már számos alkalom­mal bizonyítottat, magok a’ RK. és RR. is hálás lélekkel emle­nek, az igazságos és fedlő intézkedési okok ’s azok megerősítési módjában, az 1792ki 7ik­­.czikk. üdvös értelme szerint alkalmazva megfontold ’s a’ KK. és KRnek következőket jelentetni parancsold: Különösen mi a’ fenső ház hgeinek ma­ryar nyelvbeni ok­tatását illeti, ti, az 1836-i apr. 26ikán kiadott ’s a’ KK. és KR. által­ idézett tör­vényekkel teljesen egyező kegyes válaszára utal, egyszersmind , mit már e’ jelen országgyűlésből fölterjesztendő fölirásokra nézve kegy. m­egelé­gedett, azt a’ thatóságoknak is megadja, hogy t. i. legfelsőbb helyre küldeni; fölirásikat ezentúl csupán magyar nyelven is készíthessék. A’KK. és RR. óhajtása iránti fö­­nebb kijelentett kegyelmének bővebb tanúságaid továbbá megegyezését adja a cs. kir. Feli, hogy a’ kir. helytartó-tanács nemcsak intézvényit, h­anem­ körle­veleit is az ország minden hatóságihoz magyar nyelven bocsássa; hogy továbbá az egyházi hatóságok a’világi hatóságokkal,’s ez­ek egymás közt szinte az or­szág határin belől csupán magyar nyelven köteleztessenek levelezni. Mi mindaz­­által a’ törvények tartalmát illeti , miután a’magyar tartalom ereje iránt azok által, mik az 1836: 3. tczikkben rendeltetnek, eléggé van gondoskodva, ’s a’ ket­tős tartalom közt netalán eredő kétségre nézve illő intézkedés történt, O cs. ’s kir. Fels. e’ czikk rendeletéhez ’s kegyes kir. lell­ati’s válaszinak kiadására néz­ve fönálló gyakorlathoz képest, a’ latin nyelvhez kegyesen ragaszkodik. A’ho­zandó törvények czikkei tehát, akkép, mint ez az utóbbi országgyűlésen történt, mindkét nyelven fölterjesztendők ’s általa is mindkét tartalomra nézve kegy.­k, helybenhagyással megerősítendők lesznek.A’könyv, iránt minthogy az annak foglalatát tevő eredeti latin törvények tartalma tekintethetik különben is min­denkor csak eredetinek, a’ mondott czélra kinevezendő országos küldöttségnek szüksége épen nem forog fen; a’többire nézve,­­ cs.’s kir. Felsége, legfelsőbb jogainak az 1723.16. t. ez. szerint épségben maradása mellett, kegy. rendelkez­ni fog, hogy a’ m. kir. udv. kincstár a’ hozzá magyar nyelven írandó hatóságok­kal, ugyanazon levelezzen; arra, hogy a’ káptalani kiadások bevezetését ’s befe­jezését magyar nyelven kelljen készíteni, az anyakönyvek pedig olly helyeken is, hol a’ sz. beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a’jelen országgyűlés végé­től számítandó három év után magyar nyelven vitessenek; végre, hogy ezentúl minden valláskülönbség nélkül csak olly papok, lelkészek, káplánok és segédpa­pok alkalmaztassanak,kik a’magyar nyelv ismeretével birnak, O cs. ’s kir. Fels. kepy. helybenhagyja. A’ Kir. és RRnek a’ magyar hatóságok ’s a’ fels. ház egyéb birodalminak hatósági közti levelezést tárgyazó azon előterjesztése, hogy ezek mindkét részről latinul vitessenek, hasonlag kegyesen megerősíttetik, mire nézve, ugyszinte oda irányzólag is, hogy az 1792. 7. t. ez. elveinek épsége mel­lett a’ magyar nyelv ism­erete a’határszéleken is előmozdittassék, végre, hogy a’ magyar ezredbeli parancsnokságok a’ magyar hatóságokkal ugyané’ nyelven levelezzenek, a Fels. kegy. gondoskodni fog. Szinte nem ellenzi ő Felsége, hogy az országos pénztárak számadásai magyar nyelven vitessenek; azt mindazáltal, hogy a’ magányosak számvitelei máskép ne, hanem csak úgy vétethessenek tör­vényes tárgyaltatás alá, hogy ha e’ nyelven készültek, mivel ezen rende­let a’magányosak jogainak biztosságával ’s az 1687: 13 és 1723 : 53. ’s egyéb országos t.czikkek szellemével össze nem egyeztethető, a Fels. meg nem engedheti, ’s ugyan­­ , a’perek folyamára nézve indítványzott rendeletek iránt is annyival inkább ragaszkodik az 1836:3. t.czikk intéz­kedéséhez, minthogy épen nem kételkedik, miszerint a’Kir. és Ili­. csak úgy akarják a’hazai nyelv gyarapítását, hogy az országnak bizonyára sok tekintetben hasznos latin nyelvet,’s leginkább azokra nézve, mik a’törvé­nyes bíróságokat illetik. Miksa Ydik végzése 4. törv. czikke Edik §ának, és VI. végzése 16. t.czikke 3. §ának útmutatása szerint is általában szük­ségest, el nem hanyagolják. A’ pecsétek magyar köriratát az 1600: 25. t. czikk. utján kérelmező hatóságoknak, mint eddig, úgy ezentúl is meg­­adandja : Fels. Az utóbbi országgyűlés alatt kiadott kegy. válasz tekin­tetében,mellynek erejénél fogva Magyarországban kijött mindenféle mun­kából egy példány a’ m. tudós társaságot illeti, megengedi . Fels, hogy ez törvénybe iktattassék. A’ KK. és RR. óhajtásának azon része iránt, melly­nél fogva a’ magyar nyelvet a’ tudományok előadási nyelve gyanánt megállapíttatni kívánják, minthogy ezt, a’tudományok különféle tanítási módszerének épsége mellett, sem általányosan, sem máskép, hanem csak bővebb megfontolás után, határozhatni el biztosan.­­ Fels. e’ tárgyban a’ m. kir. helytartótanácsot kegy. meghallgatandja,’s mennyire lehet, a’Kir. és RR. óhajtásának közelebbi betöltése végett, illően rendelkezni fog. A’ RK. és RR. az országban praeparandiák fölállítására nézve előterjesztett kivonatát a Fels. már megelőzte, ugyanis ezeknek czélszerű helyeken leendő minél előbbi létrehozatalát már kegy. megrendelte. Végre nem ké­telkedhetni , hogy a’ kapcsolt Részek is önkint illő fig­yelembe veendik az 1741: 61,1790: 58 és 1792:18­­.czikkeket, mellyeknek hogy a’ magyar nyelv megtanulására bővebb mód nyíljék,több nyelvtanítói szék fölállítása által kegyesen gondoskodvást lesz, minélfogva az ezek iránti törvényes rendelkezés mellőzendő. ’S ezek azok, miket Ő Fels. a’ Kir. és RR- föl­­idézett föliratának következtében kegyesen válaszol , ’s ugy­anazon föl­irat többi tartalmára nézve, az 1790,1.10­­.czikkre ’s ennek folytában ki­adott kegyes diplomaticai biztosításira , törvényekre ’s az 1836iki a­pril. 26 ikán ’s több más ízben ismételve kinyilatkoztatott, szándékára hivat­kozva, azoknak alkotandó törvény­ alakba szerkesztését,’s majd megerő­sítését kegy. megengedi. Többnyire ’s a’t. , cs.’sáp. kir. Fels. által. Bécs. mártz. 14 ikén 1840. Bar­tál György m. k. m­. o­es. ’s ap.kir. Fels. nevében ’stb. Azon tárgynak igen nagy fon­tosságánál fogva, mellyet épen ez okbul : Fels.kegy. kir. előadásinak so­ 1840. 261ikszám.

Next