Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-03-28 / 26. szám
Pest, szombat, mártz. 28. FOGKALLAT : Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; budapesti napló: m. heti előadások a'magyar színpadon; ’sa’t.; magyar tudós társaság; havasalföldi gyűlésnyitó beszéd; Jezuiták Galicziában és Ausztriában; változások a’cs. kir. hadseregnél; ’s a’ try Amerika. Portugália, (a’cortes föloszlatva; ’s a’ t) Anglia (Palmerston nyilatkozata Chináról ; elegy; ’s a’ t ) Francziaország (Thiers hitvallása; elegy; ’s a t.) Törökország. Belgium (a’ belga ministerség fölbomlott; ’s a’t.) Olaszország. Dánia. Oroszország. Gabonaár. — Magyarország és Erdély. ORSZAGGYŰLÉSI HÍREK. Múltkor közhitt k. kir. e iratok magyar fordítása/ez : I. O cs. ’s ap. kir. Fels. ’sa’t. Minthogy ugyanazon véleményt, mellyet Ő Fels. dicsőült atyja , ki már az 1807dik évi országgyűléshez intézett kegy. kir. előadásiban megvallotta, hogy Magyarország és a’ hozzá kapcsolt Ré.szek műipara ’s kereskedése nem másunnai, mint a’ váltótörvényszékek alkotásától nyerend nagyobb gyarapodást, azok intézvényének hasznáról táplált. Ő Felsége is atyai szivén viseli ’s ugyanazon törekvést az ország hasznainak minden jobb módon leendő előmozdítására, ugyan O Felségének a’KK. és RRe. által a’ váltó-kereskedési törvénykönyv készítésére fordított munka igen kedves. Rendben pedig a’KK. és RR. folyó hónapokai felírásukban javaslati törvények intézkedési Ő Felsége által annál nagyobb gonddal fontoltattak meg,mivel azoktól mindent távol lenni kiván, mite’nemű intézkedésekben a’ tapasztalás mint nemcsak nem hasznost, hanem ártalmast is , és a’rendes itélőszékek tekintetét kisebbitőt gáncsol, ugyan O Felsége a’ KK. és RRnek a’ következőket jelentetni kegy. parancsolta: ’S jelesül az 1. Rész Ildik czikkére, valamint ennek ldikkában idegen váltókra vonatkozólag a’ teljeskorúság világosan megemlittetik, úgy ez a’ lldikába is, melly saját váltókra szól, szükségképen beiktatandó; mindazáltal mind e’kétra nézve ismételve megfontolandó a’ KK. és RR. által: váljon, midőn azon visszaélések eltávoztatására, mellyek a’ váltókkal a’kötelezvényeknek leginkább e’ nemét, melly a’ pénzszámlálás próbáját nem kívánja, sóvárogva hajhaszó uzsorások csalárd mesterségivel követtetnek el , a’ másutt már meglevő ovások szigorúsága szinte alkalmazandónak látszik, illy tág kaput, minőt e’ ayok majd megszorittatlant mutatnak, efféle kötéseknek itten nyitni tanácsos e ? Nem is kétkedik . Felsége, hogy a’ KK. és RR., a’ dolgot, ’s az előbbi értelemben az 1826:8.czikk által kirendelt országos küldöttségtől is felhozott okokat bővebben megfontolván, most mindjárt úgy használandják e’ felhívást, nehogy azon veszélyt,melly e’§§okbóli kedvezés színe alatt a’magányosakat érheti, ezeknek ’s a’jólelkű hitelezőknek saját kárukkal szenvedniök’s az ország rendes itélőszékeinek hatósága ’s a’ váltó és kereskedési törvényszékek között levő határoknak felbomlani kelljen. Az Írástudatlan emberekről a’ Zildik czikk 14. §ában foglalt rendelkezés, tekintve a’váltótörvények szigorúságát, szinte nincs veszély nélkül; ennek tehát, ha most nem lehetne, legalább jövendőre leendő eltávoztatása végett kegyelmesen kívánja . Feli, hogy a’ KK. és RR., mint a’ dolog hozza magával, vég-határidőt szabván, arról gondoskodjanak, hogy e’ határidő után csupán azok által, kik írást tudnak, adathassanak ki váltók érvényesen. A’II. Részre ’s különösen ennek Iső czikkére, Ő Felsége ez Ország ’s a’hozzá kapcsolt Részek iránti szíves indulata jeléül a’váltó-kereskedési törvényszékek, ugyszinte a’váltófeltörvényszék ’s a’ legfelsőbb itélőszék fizetésiről gondoskodást legfelsőbb, noha igen sok más kiadással terhelt, kincstárára a’ 14 dikgban érintett módon kegy. elfogadja; a’tagok ez itélőszékekhez, azoknak nemesi’s nem-nemesi állapotjok különbsége nélkül, egyszersmind illő tekintettel az országnak az illető váltókkedési törvényszékekhez tartozó részeire’s illetőleg vgyékre, városokra ’s kerületekre, ugyszinte egy részről a’ vgyék, más részről a’ városok és kerületek közti igazságos arányra, váltójogtudós és az előadott módon megvizsgálandó férj fiakból . Felsége által lévén kegy, kinevezendő!«. A’ törvényszékeknek ugyanazon czikksorában javaslati számát és helyeit illetőleg, ugyan ő Felsége a’ Filmében már létező váltó-kereskedési törvényszéken és tengeri ügyviselőségen kívül, ama’ törvényszékeket Pesten , Pozsonyban, Sopronyban, Debreczenben, Aradon, Eperjesen és Károlyvároson felállíttatni, az lső és 2dike t tehát ezekhez módosíttatni kegy. rendelte, egyébiránt az 3dik és 4dik , valamint az 6dikban foglalt intézkedések helybenhagyatván azon hozzáadással, hogy ez utóbbinak foglalatában világosan kijelentessék miskép az itélethozás teljességére kivántató tagok számában mindig több számú bíráknak kell lenni,mint a’ kereskedők közül választandó ülnököknek, ’s a’ 6, 7 és 8dik §§ban foglalt intézkedésekre sem lévén észrevétel; a’9 és 12dik §§ok érdeme pedig már az előrebocsátottak által eligazíttatván: a’ l6dik §. első tagja úgy szerkesztendő , hogy a’ mondandónál tovább ne terjedjen, hogy t. i. az elnök és birák hivatalai holtiglaniak lesznek, mivel pedig arról, mi e’§. 2dik tagjában érintetik, különben is már fenáll az 1805:5 tczikk közönséges rendelése, melly ezekre nézve is szabályul szolgál, ama’§. ezen részére sincs szükség: a’Ildik §. Ő Felsége legfelsőbb hatalmával is helybenhagyatván, a’ 13dik §. felől ugyanő Felségének kegy. szándéka az, hogy ehhez világosan toldassék, mikép a’ váltó-kereskedési ügyeke’ legfelsőbb itélőszékén a rendes elnök távolléte vagy gátoltatása esetén helyét a’ hivatal korára nézve idősb ülnök töltendi be, azok helye pótlását illetőleg pedig, kik bármi okból a’ törvényszék ülésében nem lehetnének jelen, az 1723:24 törv. czikk isojának rendelése, tekintettel mindazáltal mindenkor a’ megkivántató váltójogtudásra, tartassák szabályul. A’ mennyiben tovább a’ törvényszéki ülések tartásának rendes napjai a’ lődik szerint törvénybe iktattatni szándékoltatnak, egyszersmind arról kell gondoskodni,vájjon az ülés, ha azon napokra ünnep esik, a’következő vagy más napra halasztandó e? E’ czikk 16 és 17dikk-ira, ugyszinte azokra , mik a’II. és III. czikk tartalmában mint törvénynyel megállapítandók adatnak elő, nem lévén semmi észrevétel; az óvásokra pedig és tudósításokra nézve, mellyekről a’ IV. czikk szól, önkint értetvén, hogy ezeket, a’mennyiben külföldi hatóságokhoz intéztetnek, latin nyelven kell írni; az V. czikk 60 cikkára előfordul, hogy az ollykor magoka’ váltó-kereskedési törvényszékek által rendeltetni szokott letétemények ’s az ezekhez kapcsolt dijak, midőn a letétemények ugyanazon törvényszékeknél tartatnak , azok tagjainak jutván, kelletinél nagyobb terhekül eshetnek a’ feleknek; hogy azt kívánja ennélfogva a felsége, hogy ennek eltávoztatása végett, az ezenban javaslati intézkedést a’ KK.és RR. további gonddal fontolják meg, ’s e’gondot a’ V II. czikkben foglalt 78dik §rais., s jelesül a’ 2dik számban jelelt szám vetési perekre , mellyek a’következő 79dik §. által mint szóbeli utón végzendők adatnak elő, terjesszék ki azért, mivel az e nemű perek, igen gyakran terjedelmes , mindkét részről igen sok, a kereskedési könyvek fáradságos vizsgálatival és összehasonlításival felvilágosítandó pontból összeálló tárgy tömege miatt, más perek nyilvános késleltetési nélkül igen ritkán végeztethetnek, sokkal jobb azért, mily pereket írásban vinni, vagy mint másutt divatot, az illy utú pereket kényszerítő választott bírósági utón kereskedők által eligazíttatni, azok ítélete aztán az illető kereskedési törvényszék által lévén végrehajtandó. Ezek jelentése mellett tehát Ő Felsége a’többi javaslati törvények intézkedésiben kegy. megnyugván , a’ KK.és RRket Felszólíttatni parancsolta, hogy azon törvénykönyvnek fentebb említett felírásukban érintett egyéb részei kidolgozását is mindenkép siettessék, mellyek iránt, mihelyt föl lesznek terjesztve, szinte kiadandja kegy. válaszát. — Egyébiránt ’s a’ t. cs. ’s ap. kir. Fels. által. Bécs, mart., 14 napján 1840. Bartal György s. k. „ N. O cs. ’s ap. kir. Fels. nevében ’s a’ t. () cs. k- fels. a’ hazai nyelv további gyarapulására szolgáló, a’igk. és RR. által is é. jan. 31kei föliratokban foglalt eszközökrül, ugyanazon kegyességgel, mellyet,mint előbb már számos alkalommal bizonyítottat, magok a’ RK. és RR. is hálás lélekkel emlenek, az igazságos és fedlő intézkedési okok ’s azok megerősítési módjában, az 1792ki 7ik.czikk. üdvös értelme szerint alkalmazva megfontold ’s a’ KK. és KRnek következőket jelentetni parancsold: Különösen mi a’ fenső ház hgeinek maryar nyelvbeni oktatását illeti, ti, az 1836-i apr. 26ikán kiadott ’s a’ KK. és KR. által idézett törvényekkel teljesen egyező kegyes válaszára utal, egyszersmind , mit már e’ jelen országgyűlésből fölterjesztendő fölirásokra nézve kegy. megelégedett, azt a’ thatóságoknak is megadja, hogy t. i. legfelsőbb helyre küldeni; fölirásikat ezentúl csupán magyar nyelven is készíthessék. A’KK. és RR. óhajtása iránti fönebb kijelentett kegyelmének bővebb tanúságaid továbbá megegyezését adja a cs. kir. Feli, hogy a’ kir. helytartó-tanács nemcsak intézvényit, hanem körleveleit is az ország minden hatóságihoz magyar nyelven bocsássa; hogy továbbá az egyházi hatóságok a’világi hatóságokkal,’s ezek egymás közt szinte az ország határin belől csupán magyar nyelven köteleztessenek levelezni. Mi mindazáltal a’ törvények tartalmát illeti , miután a’magyar tartalom ereje iránt azok által, mik az 1836: 3. tczikkben rendeltetnek, eléggé van gondoskodva, ’s a’ kettős tartalom közt netalán eredő kétségre nézve illő intézkedés történt, O cs. ’s kir. Fels. e’ czikk rendeletéhez ’s kegyes kir. lellati’s válaszinak kiadására nézve fönálló gyakorlathoz képest, a’ latin nyelvhez kegyesen ragaszkodik. A’hozandó törvények czikkei tehát, akkép, mint ez az utóbbi országgyűlésen történt, mindkét nyelven fölterjesztendők ’s általa is mindkét tartalomra nézve kegy.k, helybenhagyással megerősítendők lesznek.A’könyv, iránt minthogy az annak foglalatát tevő eredeti latin törvények tartalma tekintethetik különben is mindenkor csak eredetinek, a’ mondott czélra kinevezendő országos küldöttségnek szüksége épen nem forog fen; a’többire nézve, cs.’s kir. Felsége, legfelsőbb jogainak az 1723.16. t. ez. szerint épségben maradása mellett, kegy. rendelkezni fog, hogy a’ m. kir. udv. kincstár a’ hozzá magyar nyelven írandó hatóságokkal, ugyanazon levelezzen; arra, hogy a’ káptalani kiadások bevezetését ’s befejezését magyar nyelven kelljen készíteni, az anyakönyvek pedig olly helyeken is, hol a’ sz. beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a’jelen országgyűlés végétől számítandó három év után magyar nyelven vitessenek; végre, hogy ezentúl minden valláskülönbség nélkül csak olly papok, lelkészek, káplánok és segédpapok alkalmaztassanak,kik a’magyar nyelv ismeretével birnak, O cs. ’s kir. Fels. kepy. helybenhagyja. A’ Kir. és RRnek a’ magyar hatóságok ’s a’ fels. ház egyéb birodalminak hatósági közti levelezést tárgyazó azon előterjesztése, hogy ezek mindkét részről latinul vitessenek, hasonlag kegyesen megerősíttetik, mire nézve, ugyszinte oda irányzólag is, hogy az 1792. 7. t. ez. elveinek épsége mellett a’ magyar nyelv ismerete a’határszéleken is előmozdittassék, végre, hogy a’ magyar ezredbeli parancsnokságok a’ magyar hatóságokkal ugyané’ nyelven levelezzenek, a Fels. kegy. gondoskodni fog. Szinte nem ellenzi ő Felsége, hogy az országos pénztárak számadásai magyar nyelven vitessenek; azt mindazáltal, hogy a’ magányosak számvitelei máskép ne, hanem csak úgy vétethessenek törvényes tárgyaltatás alá, hogy ha e’ nyelven készültek, mivel ezen rendelet a’magányosak jogainak biztosságával ’s az 1687: 13 és 1723 : 53. ’s egyéb országos t.czikkek szellemével össze nem egyeztethető, a Fels. meg nem engedheti, ’s ugyan , a’perek folyamára nézve indítványzott rendeletek iránt is annyival inkább ragaszkodik az 1836:3. t.czikk intézkedéséhez, minthogy épen nem kételkedik, miszerint a’Kir. és Ili. csak úgy akarják a’hazai nyelv gyarapítását, hogy az országnak bizonyára sok tekintetben hasznos latin nyelvet,’s leginkább azokra nézve, mik a’törvényes bíróságokat illetik. Miksa Ydik végzése 4. törv. czikke Edik §ának, és VI. végzése 16. t.czikke 3. §ának útmutatása szerint is általában szükségest, el nem hanyagolják. A’ pecsétek magyar köriratát az 1600: 25. t. czikk. utján kérelmező hatóságoknak, mint eddig, úgy ezentúl is megadandja : Fels. Az utóbbi országgyűlés alatt kiadott kegy. válasz tekintetében,mellynek erejénél fogva Magyarországban kijött mindenféle munkából egy példány a’ m. tudós társaságot illeti, megengedi . Fels, hogy ez törvénybe iktattassék. A’ KK. és RR. óhajtásának azon része iránt, mellynél fogva a’ magyar nyelvet a’ tudományok előadási nyelve gyanánt megállapíttatni kívánják, minthogy ezt, a’tudományok különféle tanítási módszerének épsége mellett, sem általányosan, sem máskép, hanem csak bővebb megfontolás után, határozhatni el biztosan. Fels. e’ tárgyban a’ m. kir. helytartótanácsot kegy. meghallgatandja,’s mennyire lehet, a’Kir. és RR. óhajtásának közelebbi betöltése végett, illően rendelkezni fog. A’ RK. és RR. az országban praeparandiák fölállítására nézve előterjesztett kivonatát a Fels. már megelőzte, ugyanis ezeknek czélszerű helyeken leendő minél előbbi létrehozatalát már kegy. megrendelte. Végre nem kételkedhetni , hogy a’ kapcsolt Részek is önkint illő figyelembe veendik az 1741: 61,1790: 58 és 1792:18.czikkeket, mellyeknek hogy a’ magyar nyelv megtanulására bővebb mód nyíljék,több nyelvtanítói szék fölállítása által kegyesen gondoskodvást lesz, minélfogva az ezek iránti törvényes rendelkezés mellőzendő. ’S ezek azok, miket Ő Fels. a’ Kir. és RR- fölidézett föliratának következtében kegyesen válaszol , ’s ugyanazon fölirat többi tartalmára nézve, az 1790,1.10.czikkre ’s ennek folytában kiadott kegyes diplomaticai biztosításira , törvényekre ’s az 1836iki april. 26 ikán ’s több más ízben ismételve kinyilatkoztatott, szándékára hivatkozva, azoknak alkotandó törvény alakba szerkesztését,’s majd megerősítését kegy. megengedi. Többnyire ’s a’t. , cs.’sáp. kir. Fels. által. Bécs. mártz. 14 ikén 1840. Bartál György m. k. m. oes. ’s ap.kir. Fels. nevében ’stb. Azon tárgynak igen nagy fontosságánál fogva, mellyet épen ez okbul : Fels.kegy. kir. előadásinak so 1840. 261ikszám.