Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-05-30 / 44. szám

Pest. 44dik szásit. FOG fj A II .­10­ . Magyarország és Erdély (országgyűlési föl­írások , kinevezések és előléptetések; budapesti napló; á­j hírek külföldi lapokban, lit­e­­raturai újdonságok műkiállitás , magyar játékszín, ’so’t. ; művészeti egyesület; pécsi casino ; budapesti énekiskola; sz­­endrei püspöki szék­­foglalás ; erdélyi hírek ;’s a’t.) Amerika (elnökválasztás és határkérdés ügye ;­­’s a’t.) Spanyolország (újabb győzelmi terök; ’s a’ t.) Anglia (Russell nyilatkozata a’ választási vesztegetésekről ; ’s a’ t.) Francziaország (utóhangok Napoleon hamvai áthozatásáról . ’sa*t.) Törökország, Olaszország, Német ország.— szombat, május 30. M Magyarország és Erdély. Országgyűlési felírások: VII. A’ váltótörvénykönyv tárgyában. (Költ máj. 9.) Fels. ksa’t. A’ váltótörvénykönyv tárgyában f. é. april. 30-án kia­dott k. kir. választ tanácskozás alá vettük, ’s őszinte bizodalommal ismét ki­jelentjük, mikép a’ váltótörvényszéki bíráknak kinevezésére nézve­ meg nem nyugodhatunk abban , hogy ez az ország törvényhatóságainak minden befo­lyása nélkül történjék, mert legnagyobb része azon pereknek, mellyek a’ vált­ótörvényszékek előtt fognak most folyamatba tétetni, eddig szabadon vá­lasztott birák előtt folyt. Az eddigi gyakorlatból kiindulva, kétségtelenül fen­­álló jusainkat kívánjuk tovább is fentartani, és mivel a’ váltótörvényszékek nem egyes megyéknek és városoknak külön is élőszékéi, hanem mindenik­­nek bírói hatóságához több törvényhatóságok tartoznak, legalább azt, hogy minden törvényhatóságnak az illető váltótörvényszék tagjainak kinevezésébe törvényes befolyása legyen, igazságosnak találjuk. Készek vagyunk mi arra is , minden ebből vonható következés nélkül, hogy a’ váltó-feltörvényszék­­nek elnöke ’s minden tagjai, ’s az altörvényszékek elnökei egyenesen fels. kinevezésétől függjenek ; de kérjük felségedet, méltóztassék abban kegye­sen megegyezni, hogy az altörvényszékek tör­vény­tudó biráira nézve fele részben az illető városok vagy kerületek, másik fele részében pedig az ille­tő megyék tegyenek előadást, és pedig a’ megyékben különösen ollyképen, hogy minden megyében a’főispán három alkalmas törvénytudó ’s a’ Sdik­t. szerint már megvizsgált tagot jelöljen ki, ezekből a’ megye egyet választ­ván, azt felségednek felterjessze, ’s a' kinevezés mindenkor az igy felter­jesztett tagokból történjék. Ezek szerint a’ 9dik §t ekkép vélnénk m­ódosí­­tandónak: „9dik§. Az első birósági­ váltótörvényszékek elnökeit és jegyzőit egyedül fels. fogja kinevezni; a’ törvénytudó bírói tagokra nézve pedig minden megyei, városi és szabad kerületi törvényhatóság azon váltótörvényszékhez, mellynek birói hatósága alá tartozik, egy egy törvénytudó ’s a’ 8tk §. sze­rint már megvizsgált tagot terjeszt elő, ’s ő felsége a’ váltótörvényszékhez szükséges törvénytudó birákat ezekből fogja kinevezni, és pedig hasonfelét a’megyei, másik felét a’ városi kerületi előterjesztettekből. A’ pesti első bi­­rósági­ váltótörvényszékhez azonban az annak vidékéhez tartozó megyék is szinte ku­lönkülön három tagot, a’ k. városok és kerületek is szinte kü­lön­­külön hármat fognak előterjeszteni, ’s ezekből történik a’ fentebbiek sze­rint azon váltótörvényszék hat tagjának ő fels. általi kinevezése__Megyék­ben pedig ezen előterjesztés ollyképen történik , hogy a’ főispán minden tagra külön három személyt jelöl ki, ’s a’ megye közönsége ezekből egyet választ, ki a’megye nevében ő felségének előterjesztetik. A'későbben meg­ürült birói hivatalok szinte i­lyen kijelelés ’s a’ t.“ — A’ 12ik §. pedig igy volna módosítandó: „12ik §. A’ váltó feltörvényszékhez felállításakor az el­nököt s minden tagot ő fels. fogja egyenesen kinevezni, ’s utóbb megürül­vén valamelly birói hely, azt szinte ő fels. a’ váltótörvényszékek tagjaiból fogja betölteni.“ Végre vagy ezen szakaszhoz, vagy — a’ mi még czélsze­­rűbb volna—a’ 6ik §hoz különösen azon szavak után: „és hat birákból ál­lami“ még ezeket vélnénk hozzáteendőknek: „kik közül kettő rendes előadó leszen “ A’ 1 6ik §ra tett észrevétel következtében azon § igy állana: ,,l()ik §. Az elnök ’s törvénytudó birák örökösök, azért csak bűn vagy hivatalbe­li visszaélések miatt az 1805. 5. törvényczikk 6dik §. szerint rendes ítélet által fosztathatnak meg hivatalaiktól.“ A’mi a’ felállítandó váltótörvényszé­kek helyeit illeti, ezek iránt ez úttal is megmaradunk előbbi határozatunk­nál a’ f. é april. 25ről felterjesztett felírásban bővebben kifejtett ’s keres­kedési viszonyokon alapuló okainknál fogva, továbbá is meg ínvén győződ­ve arról, hogy Kassa a felvidéki váltótörvényszék legalkalmasb helye, és hogy mind Szeged városának kereskedési fontossága, hol az ország termé­kenyebb alsó részeinek ’s a’minden egyéb lakhellyel szűkölködő felső-tiszai vidéknek többnyire váltólevelek kiadásával űzött kereskedése központosul, mind az Araddal összeköttetésben nem levő, Pesttől pedig távolabb eső ti­szai és határőrségi vidékeknek kereskedési érdeke múlhatatlanul megkíván­ja, miszerint a nemzet köz óhajtása szerint »Szegeden már jelenleg váltótör­vényszék állít­tassé­k fel. "És ezek azok , miket felségednek jóváhagyása vé­gett, előterjeszteni kívántunk. Kik egyébiránt ’sa’t. — Vili A’ mezei rend­őrség tárgyában. (Költ máj. 10.) Fels. k.sa’t. A’ mezei rendőrség tárgyában e f. ha­tdik napján költ felírásunk mellett felterjesztett törvényczikk iránt fels. k. k. válaszát tanácskozásba vévén, megállapodásunkat következőkben terjesztjük elő: A 3dik­­ra, hogy a magyar kir. helytartó-tanács akkép em- 1 ittessek meg, valamint azt cs. kir. fels. kívánni méltóztatik, megegyezünk, ’s ezen §. végének szerkezetét következőleg óhajtanak megállapíttatni: „3. §• — hogy ha azoknak pontos teljesítése erejüket felülhaladná, az illető törvény­hatóságok tisztviselőik számának szaporítását a’magyar helytartó tanács út­ján feljelentendő szükséghez képest szorgalmazhatják , ’s ez tőlük a’ szük­ség valósága esetében megtagadtatni nem fog.“ A’ ódik és ódik óra : Meg­egyezünk, hogy a pénzbeli elmarasztalásokat magában foglaló ítéletektől a’ feljebbvitel, ha a marasztalási summa 200 Irtot meghalad, a’ törvényszék­re birtokon belől történjék; a’törvényszéktől azonban feljebb mindenkor, a’ marasztalási summa bármennyire rúgjon is, csak birtokon kívül engedtes­sék meg; miután azonban a’ kérdésben forgó kártételek igen egyszerű ese­tet foglalnak, azon sommás eljárást, melly a’ 4dik §ban az első bíróságnak zsinórmértékül szabatik, megtartani óhajtjuk; ehez képest a’ 4dik és 5dik§. következőleg módosítandó: „4dik §. A’ káros, panaszát, a’ kárnak szokott törvényes módon végbevitt becsűjével együtt, bármennyire rúgjon is a’kár becsűje, az illető ezen törvényben kijelentett biró eb­be terjesztvén, ez meg­tartván az előtte függőben levő panaszokra nézve a’beadás sorát, az 1S3216: 20. tvenyezikkben elrendelt sum­más után jár el, a’ netalán még szükséges tiszti vizsgálatot és a tanuk hit alatti kihallgatását teljesíti. Ítéletet mond, és ha a marasztalási summa 200 folyó ezüst forintot meg nem halad, ítéle­tét a’ panasz beadásától számítandó, legfeljebb 15 nap alatt végre is hajtja. Hogyha pedig sa­t.“ ,,5dik §. A pénzbeli marasztalásokra nézve a' feljebb­­vitel , ha a’ marasztalási summa 200 forintot meg nem halad, csak birtokon kívül a törvényszékig, vagy városi tanácsig és nem feljebb engedtetik meg; h­a pedig a’ marasztalási summa 200 forintot felülhaladna, a’ feljebbvitel az illető törvényszékre vagy városi tanácshoz birtokon belől és feljebb is tör­ténhetik, úgy mindaz­által, hogy a’ törvényszék vagy városi tanács ítéletét, bármennyire rúgjon is az elmarasztalási summa, az elmarasztalt fél minden­kor csak birtokon kívül vihesse feljebb.“ A’Gik­ára nézve : „Megegyezünk­­hogy a’ földesur és az ország egyéb nemesei a’ helybeli elöljáróság birás­­kodása alól kivétessenek , és egyedül a’ szolgabiró hatósága alá adassanak; e’ czélból­­. első osztálya után következő szerkezetet kívánnánk ragasztani: „Kiv­etetnek a’ földesurak, és nemes személyek, kik ellen a' helybeli elöl­járóság ítéletet nem hozhat, hanem egyedül az illető szolgabiró járhat el.“ A’ kik §ra: Megegyezünk abban is, hogy ezen §ban a’ fák becsülésének a’ jövő haszonra is leendő kiterjesztése kihagyassék, e’szerint a’ §. végén ezen szavak: „a’ fa nemének nemességét, úgy hozzávetőleg azon fákból reményl­­hető hasznot is­ kimaradnak. A’ 21ik újra : A­ csőszök rendkívüli hi­telességgel leven felruházva, szükséges, hogy azok, kik csőszöknek felfogadtatnak, erkölcsi tekintetben olly emberek legyenek, kiknek hi­telessége ellen kifogást tenni nem lehet. Azonban a* 2lik ÿ. koránsem foglalja magában azt, hogy a’ szolgabiró megegyezése nélkül csőszt fogadni nem lehet, hanem csupán azon, az egyesek biztosítására el­­kerülhetlenül szükséges óvást fejezi ki, hogy ha valaki csőszt a’ szol­gabiró megegyezése nélkül fogad, tanuzásuk ezen­­ban tulajdonított teljes próba erejével bírni nem fog ; ezen oknál fogva a’ 21 ik­et ép­ségben megtartatni kívánjuk­ at mi pedig a’ csőszök eleresztését illeti, miután azoknak félfogadására nézve, kik a’ hitet letenni, és ekkép hi­telességgel felruháztatni fognak, úgyszintén azokra nézve is, kik ha­mis tanúságban tapasztaltattak, elegendő óvás foglaltatik, a’ törvény­­czikkhez azt, hogy a’ csőszöknek elbocsátását a’ szolgabiró sikeresen kívánhassa, hozzáadni ’s ekképen a’ földesur jusait megszorítani olly csőszökre nézve, kik hitelességgel bírni nem fognak, czélszerűnek nem tartjuk. A’ 40ik §. kihagyásában megegyezünk. A' 42ik §ra: A' fog­sági büntetés legnagyobb mértékét fél évre véljük meghatározandónak, ehhez képest ezen §nak elején e’ szavak után: „folyó ezüst két forint­ért egy napot számítván, fogsággal“ — ezen szavakat : „m­elly azon­ban fél évnél hosszabb időre semmi esetben nem terjedhet,“ vélnénk hoz­zá adandónak. A’ 43 ik óra : A’ hatalmaskodási per útját általán fogva mind azon esetekben, midőn kártétel, birtokbeli jusok fentartása, vagy a’ békeséges birtok-gyakorlat megháborítása végett történik, fentar­­tatni kívánván, ezen­­nak következő végszavait : „fenmaradván azon­felül a’ vizek tulajdonosának azon joga, hogy a’vizeiben elkövetett ha­talmaskodást a’ törvények értelmében annak rendes útján követelje,* ki­­hagyandónak véljük, ellenben egy különös, a* felvett sorozat szerint a’ 40ik §. kihagyása után most 44ik §ban a’ fenebb említett általányos fentartást ekkép vélnénk kifejezendőnek : ,,44ik §. Mindazon esetben , midőn kártétel a’ békeséges birtok-gyakorlat háboritása tekintetéből , vagy a’ birtoki jog fentartása végett történik , a’ kárnak ezen törvé­nyek szerinti megtérítésén és a’ birságokbani, úgy egyéb elmaraszta­lásokon kívül a’ hatalmaskodási közönséges törvényes per és bírói el­járás a’ sértett félnek fenmarad.“ Ezek azok, miket cs. kir. fels. ele­jébe a’ f. hó­skén költ felírásunk folytában felterjeszteni kívántunk. Kik egyébiránt ’s a’ t. — IX. A’ honosítandók iránt alkotandó törvényezikk tárgyában. (Költ máj. 9.­ Fels. 's a’t. Az ország honosított nemesei kö­zé leendő bevételre érdemeseknek talált külföldiek iránt alkotandó czik­­keket midőn ide rekesztve felségednek k. jóváhagyása alá terjesztenék, felségedet egyszersmind alázatosan arra kérjük, hogy a­­mennyiben az 1836ik évi ápril. 24ről költ felírásunkban feljelentve volt honosítandók iránt, ugyanazon hónap 27-éről kiadott k. válaszában fels. azt váéltóz­­tatott jelenteni, hogy honosítás-nyerés végett többek közt felterjesztve volt Nikkel Károly és Drechsler Györgyre nézve is a­ k. k. válasz kö­vetkezni fog, az pedig még eddig elmaradt, az említett két honosí­tandó személy felöl is k. akaratját tudtunkra adni ,s egyszersmind ab­beli törvényes kérésünket is elfogadni méltóztassék, hogy az olly, bár különben mágnási czimmel felruházott, ’s most hazafiusitandó külföldiek, kikre nézve az országgyűlési ülés­ és szavazati jus a­ jelenleg alko­tandó törvényczikkekben megadva nincs, magok és törvényes maradé­kaik az országgyűlésre k. kir. levelekkel személyesen meg ne hivassa­nak. — A’ kik egyébiránt ’s a' t.­­ cs. 's ap. kir. Fels. a' beszterczebányai székesegyház követke­ző kanonokait, u.m. Fogt Józsefet éneklő-kanonokká, Veisz Nép. Jánost őr-kanonokká, — és Cher­ven Tamást székes­egyházi főes­­peressé­ beszterczebányai tiszttartóvá és szerügyelővé Prean László urtelki k. bányaigazgatót­ az ekkér megürült urtelki k. bányaigazga­­tó-tisztségre pedig Patera János magurkai k. bányászmunkamestert méltóztatott kinevezni. A’ magyar kir. udv. kamra a­ keblebeli számviv­őségnél Lechner János halála által megürült ingrossistai tisztségre Raymann Mihály eddigi járulnokot­ — helyébe pedig járulnokká S­c­h­r­e­y­e­r K­ieophil eddigi díjas gyakornokot alkalmazta. Cuclaponti napló. Többször kaczagta már hazánk azon alap­talan balgaságokat, miket egyes idegen utazók rólunk s életünkről és mindennemű viszonyaikról, részint folyóiratokban , részint önállásu na­gyobb utazási munkákban a’ legmulattatóbb felületességgel elmondogat­­tak , ámbár némellykor boszankodásra is el­ég ok adalék, midőn azon jó 1­940.

Next