Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-18 / 75. szám

300 — Lép. Bán Pesten kezdé meg évenkénti közgyűlését az ág. hitv. 4­ egyházmegye. Hírlapjaink vidéki tudósitásiból előre tudva lévén a’nagyszerü ’s fontos kérdések, mellyek e’ közgyűlésen tárgyaltatás alá vétetendők, csoda­­, hogy a feszült várakozás annyi részvevőt ’s hallgatót csöditett az ág.hitv.iskolaterembe,hogy a tanácskozást itten meg sem lehete kezdeni, hanem azt az egyházba ke­l átvinni. Itt Zay Károly gr. rövid de lelkes beszéddel megnyitván a’ gyűlést Kubinyi Fe­­rencz által legott szőnyegre hozaték azon pártszellem, mellynek a’ közönség már általán panszlavismus nevet adott ’s m­elly csak néhány­­akbuzgó egye hi­bája lévén, azt a’ testület, mint a’ hon ’s protestantismusra egyiránt kártékonyát, mindenkor kárhoztatá, minek elegendő tanúsága, hogy ellene ugyanezen testü­let tagai szólaltak fel ’s azt mindeddig mennyire lehetett,ostromlak is, és elfojta­ni törekvének; ’s a’ hökeblü felszólaló által az ág. hitv. főbb iskolákban létező tót társaságok általányos eltörlesztése inditványoztatván , az indítvány azon hoz­záadással hogy azért a’ papságra készülő ifjak jót és felváltva magyar, népsze­rű nyelvű egyházi beszédek írásában gyakoroltathatnak, elfogadtatott. Azon ta­nító ki illyen társaságokat életbe léptetne,’s a’végzéseket, mik szerint a’ pap­ságra készülő ifjaknak kül és belföldi szláv (p. o. illyr)társaságokkal, bármine­mű szövetkezés, levelezés ’s t. tiltatik erejűkben fen nem tartaná, hivatalvesztési perbe nyomban idéztetendik,mi papokra is kiterjeszteték.Jótékonyan hatott a’gyü­lekezetre, hogy a’jelek­ volt 3 superint., u. m. Jozeffy, Szeberinyi és Sztromsz­­ky, a’ papság részéről békés közeledést nyilványitának, a’középső pedig a papi rend mindazon tagaira, kik a’ nemzet ’s fejdelem törvényes parancsa ellen törni vagy véteni merészrendnek , épen anathemát tudita, mi a’ jelen volt panszlá­­vokat,kik egyébiránt magyarul szólának, utolsó támaszuktól is megfosztá.Melly végzésnek természetes következménye, hogy a’ tót társaságok pecséte ’s kü­lön könyvtáraik magoktól megszűnnek. ’S miután Zay Károly gr. e’ részbeni intézkedései miatt egyesektől sőt nyilván megtámadtatok, nehogy e megtámadá­sokat a’ tisztelt gróf többek véleménye, gyűlölete’s patvarkodása nyilatkoztának tekintse , intézkedései nemcsak egész terjedelműkben helyeseltetek, hanem a’ gyűlés által­­neki hálaköszönet is jegyzőkönyvileg szavaztatott. Ezek után 1) az unió ügye itt is a’legmelegebb pártolásra talált’s a’helvét hitv. felek egy meleg felszólításban, mellyet küldöttség adott által az egyházgyűlésileg Pesten tanács­kozott ref. atyafiaknak, a’ kölcsönös ügy egyesült erővel előmozdítására’s a’ testvérileg nyújtott jobbnak testvéri szeretettel elfogadására felhivattak. 2. A’ Zay-Ugróczon felsőbb iskolai tanítók által készített tanitásrendszer az egyes superintendentiákkal ’s ezek által az egyes esperességekkel a’ végett közöltetni rendeltetett, hogy illető véleményeiket jövő évi jul.­i­ukén tartandó egyetemes egyházi gyűlésre adják be. 3) A’jegyzőkönyv ez úttal múlt évi állapotában, t. i. hogy a’ magyar eredeti szerkezet mellett azon superintendentiának , melly azt kívánná, latin fordításban is kiadathassék, hagyatott. 1­43 Bukva Lajosnak a’ bányakerület által ide felhozott viszszahivatása, ha adóssága aláírás útján fog lerovathatni, mihez nem nagy a’remény, elfogadtatott.­­ 5) A’ nm. m. k. hely­tartótanács megkéretni határoztatok, hogy meg. intézvényeit az ág.hitv. testület­hez is magyar nyelven bocsátani méltóztassék. 6) Lissovényi László által mult évben kitett jutalomra (10 arany), néhai Balogh Péternek bármi nyelven készí­tendő legjobb életiratára, egy pályamunka sem érkezvén, a’jutalom ismét kifü­­zeték ’s hírlapokban is kihirdettetni határoztaték azon hozzáadással, hogy a’ pályamunkák beküldésének határideje jövő 1842 ki jul. 1­5-én tartandó egye­temes gyűlés, mikorig a’ kéziratok jelmondatos és a’ szerző nevét rejtő levéllel ellátva beküldendők. — A’ panszlavismus fölötti viták eléggé üledékes és komoly hangon történtek, mellőzve a’ kedély-ingerlést; de a’jegyzőkönyv hitelesítése­kor mindent elkövetett az ellenpárt hogy a’végzést,ha nem is egészen,felforgassa, vagy legalább erejét meggyöngitse. (Magyar gazdasági egyesület határozati.) A’ magyar gazdasági egyesület korm. választottsága aug. 29én délelőtt a’ n. casinóban egyesületi elnök Ká­rolyi György gr. előlülése alatt, és számos, választottsági, és r. tag jelenlé­tében ülést tartott, melly alkalommal I.) A’ szőlőmivelési szakosztály jelen­tése következében a­ köszönettel fogadtatott Bazalicza Mátyás nyitraperesz­­leni plébános ur ajánlata, melly szerint az országos szőlő-iskolában hiányzó nyitra-megyei szőlő-fajok veszszőinek megküldését ígérte. b) Minthogy az érintett szőlő- iskolában egy megye osztály-táblája sem foglalja magában tel­jesen ugyanazon vármegye szőlő- fajainak mindenikét , a’ meglevő fajok laj­stroma egy tárgy-ismerő ’s részvétteljes azon vidéki férjfiúval közöltetni, ’s ugyanaz felszólittatni rendeltetett, hogy a’ hiányzó fajokat szinte megküldeni szíveskedjék. c.) Határoztatok , hogy azon fajoknak idei szaporulata, mely­­lyet a’ szőlő-iskola nélkülözhet, miután azoknak lajstroma’s árjegyzéke hírla­pokban közre fogott tétetni, adassék el. d.) A’ szőlő- iskolai hajlék, borház , és pincze szüksége naponkint sürgetése lévén, annak még az őszszel megkez­dendő építtetése elrendeltetett. e.) A’ szőlő-iskolai termés, minthogy vele ad­dig, mig az egyesületnek korlátolt helyzeténél fogva, sem pinczéje sem e­­dényei, s egyéb szükséges készületei nincsenek, próbákat sem lehetni legna­gyobb részben szinte elfog­adatni. 1.) Azon hazafiaknak, kik a’ szőlő-iskola átvizsgálásául, s a’ fajok elrendezésinek megkezdésére honunk távolabb vi­dékeiről buzgók valának ide fáradni, köszönetet szavazott a’választották II. A’ kertészeti szakosztály jelentésére következők határoztattak: a) A’ kőha­zában ismeretes e’szakbeli tárgy-ismerők és kedvelők főleg pedig a’lelki pász­torok felszólittatni rendeltettek, hogy a’ kertészeti és gyümölcsfa - tenyésztési szakosztály munkálkodásiban minél élénkebb és sikeresb részt vegyenek ’s a’ gyümölcsfa-tenyésztést, nemesítést, és szaporítást vidékükön tettleg is elő­segíteni iparkodjanak, b.) Azon hazafiak, kiknek köztudomású jelesebb gyü­­mölcsfa-iskoláik vannak, fel fognak szólittatni, hogy fanövendékeiknek lajstro­­mot , s árjegyzéket koronként küldjék be az egyesületnek; miszerint azok itt a’ közönség által mindenkor megtekintethetvén, a’jó fajta gyümölcsfák az illeték almi, annál könnyebben megszereztethessenek, ’s ekkér a’ gyümölcstenyésztés annál gyorsabban terjedjen; felfognak továbbá szólittatni ’s ezennel felszólit­tatnak arra is, hogy gyümölcseik terméséből évenként mutatványokat legyenek szívesek beküldeni az egyesület gyümölcs-kiállítására. c) A’fiók-egyesületek­nek különösen ajánltatik , hogy a’ gyümölcstenyésztés minél gyorsabb terjesz­tésül helybeli faiskolákat iparkodjanak hatás-körükben alkotni addig is, mig az egyesület olly állapotba fog jutni, hogy Budapesten egy országos gyümölcs­fa-iskolát alapíthasson, d.) Minthogy a’szakosztály jelentése szerint is való, mikép a’ gyümölcs- termesztés hazánkbani terjedésének legnagyobb akadálya köznépünk indolentiája, és erkölcstelensége, ennek minél sikeresb zabolázá­­sául azon óhajtását rendelé a’ választottság közre tétetni, vajha az imént al­kotott üdvös mezei rendőrségi törvények olly toldalékkal pótoltatnának a’ leg­közelebbi országgyűlésen , hogy azon helyeken, hol az élőfákon ejtett sére­lem bűntettese ki nem puhatoltathatik, a’ tulajdonost maga a’ község in­soli­­dum tartozzék kártalanítani. — Ezek után III.az egyesület örökítéséül követ­kező újabban kelt alapítványok jelentettek be, mellyek szerint Eltz Imre gr. 500. p. ftot, Lumnitzer József tb., és jószágigazgató ur 200. p. ftot, Mank Sándor 200. p. ftot, Móth Endre tb. és jószágigazgató 200. p. ftot, Niczky Sándor tb. ur 200. p. ftot, Pejacsevich Ferdinand gr. 200. p. ftot, Szögyényi László cs. kamarás és m. kir. udv. kanczelláriai tanácsos ur 200. p. ftot, Szú­nyog Jenő Trencsény vármegyei szolgabiró ur 200 pengő ftot, Ullmann László Trencsény vármegyei főadószedő ur 200 pftot, Ürményi János cs. kamarás, és tábornok ur 600. p. ftot, a’ váli urod. tisztség helyett Ürményi Ferencz val. belső titk. tanácsos ur ő excja 200. pftot, Zay Károly gr. 200. p. ftot valának szívesek tökéül kötelezni, ’s ezekért a’ tisztelt alapítóknak, valamint szives köz­benjárásukért Móth Endre és Katona Ferencz ügyviselő uraknak is köszöne­tét nyilványitja a’választottság. IV. Rendes tagokká következő hazafiak jelen­tettek be : Álgyay Leopold, Balassa Antal báró, Bánhidy Antal kir. tan.­Blas­­kovics Pál kir. kapitány, ’s megyei táblabiró, Bazalicza Mátyás nyitra-peresz­­leni plébános, Fiáth István tb, Glacz János aradmegyei főmérnök ’s táblabiró, Kappel Fridrik pesti vál. polgár, ’s nagy kereskedő, Karika Pál a’ n.körösi tanodában a’ természettan és gazdaság- tud. r. oktatója, Lipp Prokop jószág­­igazgató , Obersteiner Antal jószágbérlő, Hamszauer Ferencz urod. gazda­tiszt, Richter Alajos a’ praemonstráti rend jászai prépostja (két részvény) pá­pai casino nevében Stettner György nyil. oktató, Perlaky Károly tb. és jószág -­igazgató, Salamon Lajos tb, Schönborn Ferencz gr. (két részvény) Semsey Lajos kamarás , Stand Imre Eszterházy hg. urod. tiszttartója, Vitéz György tb., kiknek a’ választottság szinte köszönetét rendelé kijelentetni, valamint szives közbenjárulásokért Bérczy Lajos egyesületi ügyvis. Szent Imrey György a­­bauj-megyei aljegyző, Glacz János, és Vargha Lajos ügyviselő uraknak is. (Folytatása következik.) Bácsból, sept.­l0én. Mult hó 23án első alispánunk elnöklete alatt meg­nyitott közgyűlésünkben, mindenek előtt szőnyegre kerülvén a’királyi Htó-ta­­nácsnak 1. évi jul. 6dik napján kelt k. intézvénye, melly szerint legfelsőbb uta­sításnál fogva az országban tanyázó lovas katonaság fegyver­gyakorlás végett az idén is szokott módon, jelesül e’ megyében szállásozó szász király nevet vi­selő nehéz vasas ezred előbb ugyan osztályonkint, utóbb egész ezredben ösz­­szevonulni rendeltetik. Ez intézvény legutóbbi kisgyülés alkalmakor terjesztet­vén elő,­­s az ezredi öszszevonulásra is innét határoztatván az elhelyezés, a’ kisgyülési jegyzőkönyv e’ számánál lelkesen említvén meg P. A. szolgabiránk , miként igen érzékeny illetődéssel hallá a’fönérintett határozatot a’ kisgyülés­­böl, melly illy eldöntő végzemény - hozatalra nem volt ’s nem is lehet jogosítva; vagy ha már bebocsátkozott a’ kisgyülés az öszszevonulás tárgyalásába, inkább várta volna, hogy a’Karok és Rendek szomorúan tudván az idei rendkívüli szá­­razság­ okozta ínséget ’s takarmányhiányt, legalább az ezredenkinti öszponto­­sulás ez úttali terhétől szorgalmazták volna fölmentésöket, mert soha fontosabb ’s igazabb fölterjesztéssel nem járulhatának felsőbb helyekre, mint épen most , midőn a’valóban szegény adózó nép barmai táplálatára sem szénát sem zabot vé­res verítékkel műveit földjéről nem nyerhetvén, pénze természetesen nem lévén, nemcsak katonának, de magának sem képes előteremteni takarmányi szükségeit, így pedig kénytelen oda adni utolsó részleteit. Veszélyben forog tehát közszol­gálati tekintetben, de nagyobbal küzd ön és számos gyermekei jövendője fölött, mert az ég ezeket áldván meg leginkább számos­ magzatokkal, sok telkes gaz­dának nem termelt annyi gabonája , hogy őszi vetésre készitgetett földét egé­szen bevethesse, ’s miután a’mult hosszú télen még a’régibb évekből fen volt takarmányi készlet (Yorrath) is fölemésztetett, kettős veszély között sírva küzd nyomorú sorsával, mert a’ közügyi terheknek ő lehetne az első áldozata. Oda hajlitá tehát indítványát,hogy miután a’ most csakugyan szegénynek nevez­hető adózó nép a’ takarmány’s első szükségü termesztvények legnyomasztóbb ’s pótolhatlan hiánya miatt sanyarú állapotban vonaglik, egy velős ’s érzé­keny felírásban — sebes postán küldendőben — tisztelettel keressék meg a’ nm. Helytartótanács, miként Bácsmegyét nemcsak ez évben ezredenkinti öszszese­­regléstöl fölmenteni, hanem annyiszor ismételt’s igazságosnak ismert azon ké­relemnek foganatját is eszközleni méltóztassék, miszerint e’megyében szállá­sozó vasas ezred harmadik osztálya máshova szállittassék, mert Bácsban egy egész lovas ezred tanyát!! Azon nem reménylett esetre pedig, ha hogy e’ kérelemre ezúttal is tagadó válasz érkezendik , a’ megyei telkeken (portákon) lakozó adózók java ’s fuvarozás könnyebbsége tekintetéből az ezredenkinti fegyvergyakorlási­g nem sz. kir. Zombor városában, hanem mint mult évben Kúla mezővárosban tartatni javassá. — Zombor és Iyúla hangzott most — Kúlát 1­5 szónok pártolá, Zom­bort csak kilencz, — ’s kivántatott a’ többség által pártolt határozat kimondása. Az elnök ingadozott, ’s ez olly heves szólalkozásra lob­­bantá a’ többségi oldalt, leginkább akkor, midőn az vitattatott, miként a’nem szó­lók csak bizonytalan lárma-hősök hangjai is voks gyanánt fontolandók, hogy ha végre az elnöki elszántság változatra nem hajlik, széllyel oszlik a’ gyülésközön­­ség ! kimondatott végre közgyűlésiig­yúla, 's a’ kisgyülési Zombor módosítást nyert. Másnap főszámvevőnk előadván az 184­k évre készített adós lajstromot.

Next