Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-16 / 5. szám

­ FOGLALAT: Magyarország Gábor­nyi különféle, lek Pai­gium.Oroszország. — 1841. 5.sik szám. kisdedovó intézet; Földváry torontálmegyei hírek; Avhigek uj ellenségei; nézet­e Dánia. Németország. Bel­­ ­­ l?Sagn’ar«ir»fort,g és Erdély» If iMBapesti im­»lló . Lapjaink már hivatalosan közlék az országos választmány csödjelentésit nemzeti színházunk igazgatóságára, ’s a’tárgy közérdekűsége kívánja, hogy a’ fő igazgató számára szabatott alapszabályok rövid kivonatát is közöljük, mellyböl a’ távolabb lakó folyamodni akarók is láthassák, mihez fognak. E’ pontok lényegesbei ezek. 1) az igazgató mellé tollvivő és gazda is adatik, az utóbbi, ha lehet, színészek közzül, mindkettőt csak a’ biztosság bocsáthatja el; a’ cselédek elbocsátása azonban az igaz­gatót illeti , ki az újak fölfogadásáról a’ biztosságot értesitni tartozik. 2) színészeket és színésznőket az igazgató fogad, de havi­ díjokat a’ biztosság határozza meg , ’s elbocsáttatásuk is csak a’ biztosságtól függ. Minden szí­nész v. színésznő egyenlő szerkezetű szerződést irand alá, ’s kivétel nélkül a’ színházi törvények alatt fog állani; 3) az igazgató semmi tárgyat nem vá­sárolhat; 4) a’ játékrend megvizsgálása ’s megítélése a’biztosságot illeti; 5) a’ színészekre és színésznőkre szabandó törvények teljesítése fölött az igazgató fog őrködni; 6) a’ játékrendet az igazgató egy hónapra készíti el; 7) olly darab iránt, mellynek előadatása 200 pgo frtnál többe kerül, elő­leg a’ biztosságnál tartozik jelentést tenni; 8) a’ játékszíni, törvények meg­szegése esetén a’ színészek v. színésznők fölött az igazgatóság ’s illetőleg biztosság itél; 9) a’ biztosság teljes hatalommal bir, ’s tetteiről annak ide­jén az országos küldöttségnek számol. Az országos választmány tagjai olly jeles fér­fiakból áll, hogy minden tartózkodás nélkül véljük elmondhatni ész­revétel­üket e’ pontokra nézve, annál is inkább, mivel több oldalú vitatások által minden jó ügy csak nyerhet, ’s ezenkúl minden vitatás új eszméket ébreszthet más elmékben, míglen végre önként kisül a’ legjobb irány, melly felé haladni szükséges. Sokan magával a’ csőddel sem bírnak megbarátkozni, mivel olly jeles tulajdonú férfiak, minek nemzeti színház kormányzatára kí­vántainak, bajosan fognak ez után igazgatókul jelentkezni; ez azonban már megtörtént, ’s így csupán a’ föltétekről legyen szabad nézetűiket kifejezni, mert e’ föltéteket még módosíthatni. Nemzeti játékszín igazgatója, vélemé­nyünk szerint, szerencsés sikerrel csak olly férfi lehet, ki a) színészet kö­rül elméleti alapos ismérvekkel bir; b) ki nemcsak vidéki színházakat ismer vagy szemléletből, vagy legalább külföldi lapok szorgalmas olvasásából, ha­nem főleg mindenkor szorgalmas és figyelmes látogatója volt a’ magyar szín­háznak Budapesten, ’s valamint színészink egyediségét, úgy parányi közön­ségünk ízlését ’s kivánatit is tökéletesen ismeri; c) ki a’ drámai literaturát, külföldit és hazait, tökéletesen ismeri, ’s ezen ismereteit már tettleg bizo­nyíta be ; d) kinek neve a’ hazában jó hangzatu, ép ítélete pedig, játék­színt érdeklő ügyekben, a’ közönség előtt némi nyomadékossággal bir. Hogy illyes férfiak nem nagy számmal léteznek hazánkban, azt bővebb mutogatás nélkül is mindenki kiendi, valamint azt is, hogy illy férfi a’ fönebbi fölté­tek alatt alig fogja nemzeti színházunk igazgatását magára vállalni, mert midőn minden színésznő és színész, sőt szolga is, tudja, hogy sorsa, ter­mészetesen előre megállapítandó törvények szerint, nem az igazgatótól függ, hanem a­ biztosságtól, akkor az igazgató tekintete puszta rendezőévé süllyed alá, mi az intézetre nézve káros következményű leend, mivel utat nyithat egye­­dek pártolására a’ biztosság egyik vagy másik tagja által az igazgató ro­vására, mi aztán olly meghasonlásokat vonhatand maga után, minek nemzeti színészetünk ügyét eddig már eléggé fájdalmasan fujták. De az igazgató e’ pontok szerint nem is fogadhat színészeket, mert a’ fizetést a’ biztosság ha­tározza meg, a’ félfogadást pedig minden esetre leginkább csak a’ fizetés föl­­tétezi. Változhatlan játékrendet még olly jól rendezett színháznál sem készít­hetni egy egész hónapra, mellynél minden szerepre 2 — 3 egyedet alkalmaz­hatni, annál kevesebbé tehát nálunk, hol egyetlen színész vagy színésznőnek megbetegülte ’s elutazása több színművet több hétre gátol előadatni, ’s van­nak példáink, hogy egy heti játékrendet is alig képes föntartani változtatás nélkül a’rendezőség, nem is említvén a’rendkívüli körülményeket, minek p.v. idegen művészek érkezése, olly mulatságok , mik a’ közönséget más helyek­re vonják, v. összeütközések a’ német szinjátékrenddel, ’s a’t. mellyek gyakran rögtön változtatást szükségesitnek a’ játékrendben. Az pedig talán végkép leal­­jasitná az igazgatót, hogy még a’ játékrendet is, mintegy helybenhagyásul, a'biztosság elibe kelljen terjesztnie, holott külföldi udvari színházaknál is a’ rendezőség s néhány színészből álló biztosság szokta készíteni a’ játékren­det , mit aztán az igazgató csak megvizsgál ’s nyomós okok nélkül abban változtatást nem teszen. Illy nyomasztó körülmények közt az igazgatót legfö­­lebb csak első rendezőnek nevezhetni, erre pedig olly férfi , kire szeren­csés sikerrel lehetne nemzeti színházunkat bízni, bajosan szánandja el ma­gát. Csekély belátásunk szerint tehát legtanácsosabb lenne szoros kötelező rendszabályokat készíteni az igazgató számára, ’s őt szigorú felelősség alá helyezni, ’s ellenőrségül és pénzkezelésre biztosságot nevezni ki; az igazgatót azonban följogositni, hogy színészeket és színésznőket fogadhasson’s bocsát­hasson is el, minden fölebbvitel nélkül a’ színészek résziről, ’s hogy játékrendet tetszése szerint készíthessen ; szóval, hogy a’ belkormányzásban csak neki le­gyen eldöntő szava; mindenkor magától értődvén, hogy havonként, vagy évne­­gyedenkint, szigorú feleletre vonhassa őt a’ biztosság. Nemz. színházunkat csak illy igazgató emelheti azon polczra, hol azt minden valódi honfi minél előbb látni óhajtja. — Lágyult lucskos időnk miatt a’ közlekedést Dunánk jegén nem minden veszély nélkül eszközölhetni, főleg miután itt e’tekintetben mindent csak a’jó természetre szokás hagyni, és úgy szólván semmi készületek nem tétetnek a’ közönség bátorságára ’s kényelmére. E’ hanyagsághoz még az is járult e’ napokban, hogy holmi dologtalan ifjonczok lödözésben gyakorlók magokat a’ jégén ; ’s csak a’ jó szerencsének köszönhetni, hogy a’ szerte röpdező ke­mény töltés ember életébe nem került. Az illető hatóságok mindenütt nem le­hetvén személyesen jelen , bizonyosan méltánnyal fogadandják ny­oványos lap­jaink illy megjegyzésit. — Néhány nap előtt egy 10 éves gyermek sok pá­­lyinkaivás következében meghalt; szülési büntetésre méltók, mert illő felvigyá­­zás mellett e’ szomorú esemény alig fogott volna megtörténhetni. — Nemzeti színpadunkon f. hó­dikén „Messinai hölgy“ szomorul. 5 felv. adalék Schillertől Szenvey fordítása szerint, az előadást általányosan sikerültnek mondhatni; 1 Dikén „Dús paraszt“ bohózat; Lipcsey Klára az ifjúságot igen feszesen ját­szotta; e’ fiatal színésznő, ha tanulni kedve van, biztosan reményiheti a’közön­ség tetszése megnyerhetését, de eddig minden előadását természet-elleni feszes­ség és sértő egyhangúság jellemző. Ilikén „Ikrek“ vigj. 4 felv., Schneider után ford. N. I., Ilikén Lendvayné jutalmára először bérszünettel „Az ide­­gen nő“, szinj. 5 felv., Weissenthurn Franus Janka után ford. Kiss Iván a’ magyar tudós társaság költségin; a’ darab tetszett, ámbár az ismert Ifflland- Kotzebue-féle iskola majd minden hibáját viseli magán, azon egy különbség­gel , hogy mégis legalább két élethű természetes jellem találkozik benne. Az egész 5 felvonás tartalma csak abból áll, hogy egy gróf egy ismeretlen nőt szeret, ki egy vargánál tartózkodik; a’ grófnő-anya illy szerelemhez termé­szetesen nem adhatja megegyezését, azért tehát az írónő utoljára száműzött lengyel grófnőre változtatja át az idegen lyányt, s a’ házasság in optima for­ma véghez megy! Az előadás jó volt, a’darabot több helyen emberiség mellett buzgó kifejezések melegítik, ’s igy a’ szép számú közönség elégülten hagyá el a’ színházat. Lendvayné koszorúval ’s érdemlett zajos tapsokkal ’s több­szöri kihivatással tiszteltetek meg; 13ikán „Fekete aszszony“, bohózat 3 felv., e’ darabot leginkább Szentpéteri (Csörgő tanácsszolga) és Szerdahelyi jeles játéka szokta érdekesitni , most az előbbinek betegsége ’s utóbbinak műutazása miatt Hubenay és Egressy Béni voltak kénytelenek e’ szerepe­ket elvállalni; 14ikén „Az idegennő“ szinj. 5 felv., Weissenthurn F.J.után ford. Kiss Iván. — Szigligeti „Ál-Endre“ czimü uj eredeti drámája rövid idő múlva színpadra jutand. Általjában az uj igazgatóság mindent elkövet­ni késznek nyilatkozik, hogy minél több eredeti színmű juthasson színpa­dunkra ; Fáncsy Lajos rendező pedig folyvást lehetőségig érdekes játék­rendet buzog szerkeszteni, mikép azt az e’ hónapi 14 előadásból is lát­hatni. N. 1. — A’ kisdedovó intézeteket Magyarországban terjesz­tő Egyesület alapszabályai­nik pontja szerint i. e. télutó (február) 14ik ’s a’ szükséghez képest folytatva 21én délelőtti 10 órakor a’ n. casinóban közgyűlést tartana , mellyre a’ r. tagok ’s ügybarátok szives megjelenése tisztelettel kéretik. Pest tébhó 14én 1841. Kacskovics Lajos s. k. egyes. t­t. (Nemzeti színház-igazgatás iránti nyilatkozás.) Olvasván azokat, miket az utóbbi országgyűlésnek a’ magy. színház tárgyában alkotott 441k­­.czikkje által kinevezett országos választmány, múlt karácsonhava 20ikán tartott vá­lasztmányi üléséből, hírlapokban tudat a’ közönséggel, kötelesnek érzem ma­gam a’részvényes társaság és színházi volt igazgató választmány részérül, min­den gyanúsítás és félreérthetés távoztatása tekintetéből, némelly felvilágosító észrevételeket tenni. Igaz, hogy a­ tisztelt országos választmánynak alválaszt­mány­a által, annak előadása mellett, hogy nem lévén még azon helyzetben, miszerint a’ színházat­­ elitjeihez illő diszszel és fényűy­el most meg­nyithassa, annak husvétig leendő igazgatására felszólittatánk, és mi négyen , am. alul irton kivű­l, gr. Ráday Gedeon, Ilkey Sándor, és Nyáry Pál egye­dül azon tekintetűül, ne talán a’ színház bezárassák, az igazgatásnak husvétig leendő vitelére magunkat az itt látható feltételek alatt ajánlottuk: 1.) hogy a’ szín­ház minden hozzátartozóval együtt múlt 1­40ki dec. 1 Okán az ország részére átvétessék. 2) Készíttessék el az átveendők iránt mind t. Pest vgyével, mind a’ részvényes társasággal a’ szerződés, a’ mi az ország által e’ végre ajánlott 50 ez­er pengő ftból telik, mindegyiknek fizettessék ki, a’ fenmaradandó sum­mának pedig kamatja is járjon. 3) Mivel a’ színészekkel kötendő szerződések ideje itt van ’s erre nézve a’ tisztelt választmány bizonyosan igazgatót már most nevez, ezen igazgató a’ husvétig elvállalandó igazgatásba magát ne avas­sa. 4) a’ nemzeti színház, akármelly mutatványokra nézve is husvétig ne legyen a’ német színháznak alá rendelve. 5) Ha a’ színházi ruhatár ’s egye­beknek, a’ husvétkori reinventáláskor valami híja leend , azt azokkal, kik­nek az közvetlen felvigyázásuk ’s gondviselésük alatt van, ’s ezért is fizet­tetnek, megtéríttetjük. 6) számadásokat az illető pénztárnokkal elkészíttetjük. 7) A’ színház fentartására annyi pénzt adjon a’ tisztelt választmány, mennyi a’ legnagyobb gazdálkodás mellett elég lesz. Ezt pedig azért, mivel bizonyos summát meghatározni nem lehetne, mellyböl ha valami fenmaradna , úgy is visszaadnék, ha pedig elég nem lenne, mármost magunkéból pótolni sem far­

Next