Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-10 / 55. szám

l?Magyarország és Erdély , cs. ’s ap. kir. Fels. Hadáry Antalt, a’ am. magyar kir. udv. kan­­itaria titoknokát, a’ magyar kir. szent-István-rend czímernökévé, Zirty oly ugyanazon kormányszéki titoknokot pedig a’ nevezett jeles rendirne­­k mélt. kegy. kinevezni ’s Pillér József eszéki szárnokot nyugalmazni. Fels. aszszonynak Reviczky Ádámné szül. Szumlanszka Szidónia gróf­­palotahölgygyé mélt. kegy. kinevezni. Hudai­esti napié. Az uj félév beállott ’s időszaki sajtónkon, a’ ■gélő“ ideigleni megszűntén kívül semmi egyéb lényeges változás nem tör­­t, ’s külsőre nézve még a’ „Nemzeti újság“ is „nemzeti elszántsággal é pülni törekszik, mi Kulcsár István nagyérdemű hazánkfia özvegyének di­­retére válik, ’s lelkűnkből óhajtjuk, hogy a’kiadó tulajdonosnő nagy hasz­­náthassa buzgó áldozatinak. — A’„Pesther Tageblatt“ le akarván magá­­n’ nemzetiség­ elleni törekvés vádját mosni, nagyobb figyelemmel látszik mint nemzetiségi ’s közéleti mozgalmunkat kisérni, ’s egyszersmind ezekkel magyarul nem tudó közönséget megismertetni, hogy ekkép közlöny- kap­­il szolgálhasson nemzetünk és német rokonunk közt, melly szándék való­­t dicséretes és korszerű, hat.i.azt mindenkor tiszta igazságszeretet vezér­­li. "S e’ tekintetből, ámbár egyes hírlapi czikkeknek nem akarunk rend­üli fontosságot tulajdonítani, mégis igen czélszerünek látjuk az ellenőrködést, tévhitek és adatok, minden szenvedély nélkül, megczáfoltatván, az igaz- 5 napfényre hozassék. Ezen újabb irányt hírlapi szemlével nyitja meg a’Ta­­blattban Hirsch ur, ’s illő dicsérettel emlékezvén a’ ,Pesti Hirlap* tartal­­mról, a’ Jelenkort is magasztalja kissé; tudván azonban, hogy a’ szerfölötti­­séret ártalmas, valamint a’ sok édesség is megrontja a’ gyomrot, gáncsait­­ hallgatja el, ’s azt igen jól cselekszi, mert ha valaha, úgy most annak iie, hogy hibáinkat egymásnak nyiltan mondjuk ki, mert az éretlen kölcsö­­s jegyezgetés gyáva kora szerencsére már elmúlt. Kívánatos, sőt szüksé­­g, azonban, hogy a’gáncsok mindenkor igazságosak legyenek’s azért annak, mint biró akar föllépni, minden esetre jól kell értesittetve lennie azon ügy­­, mellyben ítélő szózatot emel. Hirsch úr , mint első szemléjéből látszik,­­ ismeri egészen az erre szükséges adatokat, mert némelly ollyas dolgo­­t mond el, mellyek egészen máskép állnak ’s azért meg vagyunk győződ­­, hogy gáncsainak egy része csupán nem- v. félszeg- tudásból származott, koránsem roszalható szándékból. Említi ugyanis, hogy a’ ,Jelenkor£ fény­­utóbb árnyék-időszakkal birt, mostan pedig, a’ ,Pesti Hirlap* által verseny­­sre buzdittatva ébredő korszaknak indult, különösen megjegyezvén, mikép Budapesti napló a’ P. Hp. fővárosi ujdonságinak nyomán halad. Mi a’ , Je­nkor* árnyék-időszakát ’s mostani fölébredtét illeti, arra csak azt jegyezzük eg, miszerint azon időben megyéink ’s egyéb hatóságinkról többnyire csak a’ szlujitások névsorát közölhettük,most azonban hála kormányunknak­ a’közgyü­­si eredményeket is szabad­­. Olvasóink elibe terjesztenünk, az árnyékkorszaknak­­vezelt időben pedig azért nem tettük ezt, mert nem tehettük, ’s itt legbuz­­ább szándéka mellett más hírlap sem tehette volna. H.­ur e’ vádja tehát igaz­­ígtalan, mert azon balhiedelemre vezetheti a’ német közönséget, hogy mihn­­yag kényelemből nem pillantottunk hatóságink termeibe, holott akkori pálya­­íróink igen jól tudják, hogy azon termek ajtai ’s történetei hírlapírók előtt csu­­án privát­ tudomásul voltak tárva. A’ napló­ elleni vád magától oszlik el, ha leggondoljuk, hogy az már több év óta iratik, a’ fővárosi újdonságok pedig sok ez évben indultak meg. Illy dolgok első tekintetre csekélységeknek lát­­zanak ugyan, de mégis említést érdemlenek, mert egyik hírlapot igazságta­­anul bármiben a’másik rovására magasztalgatni v. gyalázni, nem dicséretes tett’s ;sak haszontalan viszályt szülhető, melly ritkán eshetik meg a’közügy’s igaz­ság némi csorbája nélkül, minthogy hoszszas vitázásokra vezethet, ’s időt ve­­szittet, mit jobbra lehetne használni. Még egyet, Hirsch úr, ’s előtte már ebben, azt hiszik ’s mondják, hogy szabadelmüségünk csupán abban áll, miszerint mi Szerbiát Magyarország rovata alatt közöljük, ’s ezt nevetségesnek alálják. Nevessenek bízvást, mi jobban örvendünk a’ nevetőknek, mint a’ sajnálkozóknak , ’s csak azt sajnáljuk, hogy e’ vigság első okozóji nem mi vagyunk, ’s igy a’ feltalálás dicsősége nem minket illet. Igenis, mi e’ tekin­­tetben csak utánzók vagyunk. Becses emlékű Kulcsár Istvánuak ugyanis 1806- ban megindítván „Hazai Tudósítások“ czim­ű lapját, csupán hazai dolgokat köz­­lött, mivel külföldiekre nézve akkor még nem kapott szabaditékot. Itt melles­leg megjegyezzük, miszerint a’,Pesti Hírlap* múlt félévi egyik számában meg­jelent azon állítás, hogy Kulcsár újsága 1805ben indult meg ’s csupán kül­­földi híreket közlött, egészen tévedésen alapszik. Mivel tehát külföldi híreket eleinte nem közölhete Kulcsár, legalább lehetőségig kiterjeszteni törekvék szűk­re szabott határit, ’s mind azon tartományt, következőleg Szerbiát is, mel­lyek hajdan a’ „Nagy Magyarországot“ alkoták, Magyarország rovata alá so­rozó, miben akkor senki nem botránykozott meg. ’S vájjon minek most e’meg­­botránykozás ? Nincsenek e fejdelmek, kik czimeik közé olly tartományokat is soroznak, mellyek századok óta nincsenek már birtokukban ? És Szerbia, Oláh­­ország’sat.czimeres zászlóji nem jelennek e maiglan meg teljes díszben fejdelmink koronáztatásakor ’s az egyházi tiszt, czimpolczokra kinevezés maiglan nem illeti­é apostoli királyinkat? Mi tehát e’ nevetők szives engedelmével a’ nélkül, hogy illyenek által jogfentartásra v. követelésre czéloznánk, meglehet, ezentúl is meg­maradunk e’ szokásunknál, annyival is inkább, mivel más országok p. o. An­glia czime alatt is látunk franczia híreket ’s viszont ’s több­et, ’s mivel keleten kön­nyen olly dolgok fejlődhetnek idővel ki, hogy példánkat talán a’ nevetők is kénytelenek lesznek követni, ’s mi, ha élünk, majd akkor fogunk nevetni. E’ nyílt szózatunkért H. ur bizonyosan nem fog neheztelni, hanem dicséretes buzgalmát ezentúl nagyobb szemességgel ’s tökéletes részrehajlatlansággal pá­­rositandja.Magát a’kiadó urat pedig arra figyelmeztetjük, hogy olly forditóról gon­doskodjék , ki kellő jártassággal bir a’ magyar nyelvben, mi különösen ott szükséges, hol hivatalos dolgok fordulnak elő, különben több illy szarvas hiba fog lapjába csúszni­ hirdettetik ugyanis a’ csődjelentések közt, hogy Grobetti Mátyás nyugalmazott kamrai exactor városi tan. csődperében Zory a­ pelügyelő ’s a’ t.; holott Grobetti Mátyás sem exactor, sem városi tanácsos, hanem nyugalma­zott kamrai számvevőtanácsos, Zory pedig: Jóry, mikép azt a’ Pesti Hírlapban he­lyesen olvashatni, ’s mikép azt minden budai polgár tudja. Illy fordítási vastag hi­bát hivatalos jelentésekben alig menthetni. —A’műkiállitást folyvást számosan látogatják. — „A’ kelet népe“ Széchenyi István gróftul már mind elkelt, ’s mond­ja aztán még valaki, hogy a’ magyar könyvnek nincs vevője! ? Csak jót és érde­kest adjunk a’ közönségnek, ’s a’ részvét soha nem fog hiányzani. Kívánatos, hogy e’jeles munka­­dik kiadása minél előbb jelenjék meg, mert könyvárosun­­kat naponkint folyvást számos venni akaró ostromolja. — Wagner mitátusnál Kossuth Lajos arczképe e’ napokban jelent meg, ’s 4 húszason kapható ; a’ rajz igazán élethü, ’s kétszeres érdekkel biránd ismerősi ’s kivált baráti előtt. Ugyanott kaphatni Files kis művész hazánkfia szinte élethü arczképét. Wagner vállalkozói buzgalma dicséretre méltó. — Jövő hét elején jelenik meg a’ Szín­­műtár 21 dik füzete második kiadásban, tartalma: „Egy pohár viz“, vigj. 5 felv. Scribetől; e’ kötet első kiadása már egészen elkelt — A’ „Kliegl könyv Is” kötete 20 ivén fog megjelenni, ’s előfizetési ára csak 2 for. Igő; ez úgy olly osztatlan részvétre méltó, hogy számos gyámolóra méltán számíthat. Az irók résziről olly nagy a’ buzgalom, hogy e’ gyűjtemény hihetőleg legalább 3 kötetre fog terjedhetni, ’s mi, kik a’ pesti 3 könyvnyomó intézet tulajdono­sit ismerjük, szinte jóslani merjük, hogy vetélkedve buzgandnak egy egy kö­telet ingyen v, legalább igen olcsón kinyomulni, mert hisz ha ingyen járulnak az irók munkáikkal e’ szép vállalat előmozdítására, holott nagyobb részök bi­zony nincs olly fényes állapotban, hogy ajándékokat osztogathasson , várjon miért ne tehetnék meg e’ nem nagy áldozatot a’ tehetősb sajtótulajdonosak ? De minek ez őket sérthető kéteskedés, ők bizonyosan örömmel mozditandják elő a’ rájok nézve olly igen fontos találmány sikerülhetését. — Nemzeti szín­padunkon f. hu­nikán „Genfi árva“ szinj. 3 felv., adalék, változatosság ked­véért újdonságul jó lenne talán Genovévát is színpadra hozni. mikán „Romeo és Júlia**, dall. 4 felv., ki éneklé Rómeót? Természetesen Scott Emma, ki színházunknak 5 ezer forinttal fizetett rendes tagja ’s húsz nap előtt szinte Ró­meót éneklé , hihetőleg sokoldalúsága kitüntetésire. Lábszíj csizmadia Lum­­pacivagabundus bohózatban ezt énekli „Eduárd és Kunigunda, Kunigunda és Eduárd**, ’s igy folyvást e’ két szót variálja; ugyan nem lehetne­­ ezt éne­kesnőinkre is némileg alkalmazni, például igy: „Bátori Mária és Romeo, Romeo és Bátori Mária** ? Mikén „Enzersdorfi postalegény**, bohózat 3 felv., nézők, ám­bár vasárnap volt, botránykozásig kevesen; egy uj paródia v. bohózat nem ár­tana már, mert a’ közönség az unatkozásig elkoptatott ócskaságokat nem akar­ja újdonságoknak tekinteni; Szerdahelyi azon mentséget éneklé el zajos taps közt, hogy a’ színészek örömest tanulnának uj bohózatot, ha az színpadra hozatnék; sajnos, hogy nem hozatik oda azok által, kiknek az hatalmokban áll; inkább igen középszerű újdonságot, mint illy régiséget. mikén: „Vol­taire szünnapjai“ vigj. 2 felv., és „Éjfél után** vigj. 1 felv.; Gikán „Alvajá­ró** , dall. 2 felv., Carl Henriette Amina szerepében mint vendég; Zikén „Gar­­rik Bristolban**, vigj. 4 felv.; 8ikán „30 év egy játékos életébül**, szinj. 3 felv.; valamire való újdonságot május óta nem láttunk! N. I. — (A’ vakok pesti intézete javára júniusban köv. ajándékok folytak be) Schwingenschlegel János pesti ker. hagyománya pengő pénzb. 2 fr. Bibanko I. E. tanítóé 5 fr., Szász Mátyás Pest-városi tanácsnok hitvese Klott Aloiziáé 10 fr., kir. tan. Császár Sándor ur ajándéka az intézet házé­pítésére 100 fr., Káptalan Vácz város tanácsa szintarra 10 fr., a’ váczi lö­vész társaság szintarra 10 fr. 21 b/fokr., J. F. Ebner pesti választott polgár szintarra 100 fr., t. Bicskey Lajos pestmegyei fősz.biró ur szintarra 5 fr., t. Sárközy Károly szintarra 5 fr., t. Késő-Ensel Sándor tb. szintarra 5 fr., t. Kozitz Sándor tblai ügyvéd szintarra 5 fr., t. Galovics Vincze tb. szintarra 10 fr., ft. a’váczi káptalan szintarra 100 fr., ft. nyáradi káptalan szintarra 200 fr. — Építési anyagokban Grosinger Leopold pesti vasárus 200 font vasat; Un­ger Antal pesti vasárus 200 font vasat; Landtner Vilmos p. vasárus 200 font va­sat; Aigner Ferencz p. vasárus 100 font­ vasat; Sebastiány József és fia p. va­sárus 100 font vasat; Wurm és Heinrich társak 400 ft. vasat; Michl Károly 1841. OGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések; budapesti napló: az időszaki sajtó némelly változásai és törekvései, Széchenyi István gr. „Kelet né­pe“ már°elkelt; a” Szinmatár­odik kiadásban, játékszíni krónika, ’sa’t.; adakozások a’vakok pesti intézete számára; Kisdedovó intézetek terjedése; Turóczmegye: törvénykezési rend, vegyesházassági ügy, megyeház-épités, ’sa’t.; Hont megye­, Pongrácz L. igazolása, kettős beneficium, törvény­kezési eljárás, ’sa’t.; igazolási szózat a’ hitszónokok ügyében; észrevételek a’ „babona és kuruzsolás-áldozat“ czim­ü czikkre Mező-Túr jelen mi­­veltségi állapodja vázlatával; kéregető bosnyák keresztyének Magyarországban; válasz G. urnák „Hajtóvadászat a’ zemplényi felföldön azaz Hru­­bón“­­czim­ü tudósítására; tiszapalkonyai gazdas. hírek; ’s a’t. Szervia (Lyubicza hgné— az öreg Milosné —lázitása ’s kiutasi­ttatása Szerbiából). Spa­nyolország (indítvány a’ papság rendes dijaztatása ügyében; Izabella királyné beteges; a’ gyámsági kérdés; ’sa’t.) Anglia (Brougham ismét London­ban; merény a’ normandiai ág ellen; választási előkészületek; ’sa’t.) (Külföldi elegyhir. —

Next