Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-27 / 86. szám

Magyarország és Erdély , cs. ’s ap. kir. Fels. A­l­m­á­s­y Dienes grófot, a’ cs. kir. közönséges udvari Kamra tiszteletbeli fogalmazóját a’ m. kir. udv. Kamra tiszteletbeli iitoknokává nevezni, a’ mármarosi kir. kamrai igazgatóságnál az ülnökük eddigi számát meg­hagyván, első ülnöki hivatalt — az ottani többi ülnök mellékjárandóságin (253 fr. 20 kr. lótartási költségen, 3 mázsa són, 54 pozsonyi mérő zab é s kész szállá­son) kívül—1200 for. évpénzzel ellátva és „kir. tanácsos" czimmel felruházva méltóztatott legkegy. alapítani — Ő cs.’sáp. kir. föls. Inkey Eduárd, Miklós czár ezredi huszárkapitányt, és Festetics György gr., Windischgraetz hg ezredi huszár kapitányt, cs. kamrá­sokká méltóztatott nevezni. — A’ nm. m. k. u. kamra Schmuczer Józsefet selmeczi szersáfári ellenőr­ködő tisztirnokságra alkalmazó. — A’ magyar gazdasági egyesület f. é. nov. 1 jén délelőtti 10 órakor a’ n. Casinóban nagygyűlést, az ezt megelőző napokon pedig ugyanott választott­sági és szakosztályi üléseket tartand, mellyekre az illető t. ez. tagok szives meg­jelenése kéretik ezennel is. A’ gazdasági Tudósítások ez idei adik, sor szerint XVIdik füzete a’ sajtót elhagyó, tárgyai köv.: Értekezések­. 1) Honi kecske (Richter Adolf Fridrik) 2.) Az üres úrbéri telkek (Tóth József) 3.) Mértani gazdaság (folytatva Győry Zsigmondtól) 4.) Javaslat a’ honi gazd. fiókegyesü­letekhez , jelesen a’ szathmármegyeihez intézve (Szendrey Ignácz) 5) A’ sz. balázsi gyümölcsfák rendszeres leírása (folytatva Skublics Károlytól) 6.) A’ szántóföld legközelebbi ’s egyszersmind legfontosb létrészei természet-és vegy­tani tekintetben (Kun Tamás) 7.) Rét és legelőjavitás (F. Farkas Ferencz) 8.) A’ gabona- üszögről, anya- rozsról, kalász- szipolyról és zsizsikről. (Zsard­­­ányi Márton Ferencz.) Értesítő. Hivatalos 1.) Küldöttségi munkálatok a’honi gazdasági fiók-egyesületek ügyében. 2)Választottsági ülés. 3.) 4.) Szakosztályi munkálatok. 5.) 6.) Honi czukorgyárak: a) gácsi(gr. Forgách Antal) b) csé­­csényi (Sibrik Bálint) 7.) A’ nagy - surányi angol - amerikai műmalmok (Cz.) 8.) Állatteny. - szakosztály ülése. 9.) Állatmutatás. 10.) Nagygyűlés ered­ményei. — A’ mezei naptár jövő 1842dik évi kiadását illetőleg jelentetik, mikép ennek több mint­­ része már elkelt; kik tehát azt magoknak vagy meg­bízóik részire megszerezni óhajtják, ne terheltessenek szándékuk felöl alulirtat a’ közeledő pesti vásárig bérmentes levél által tudósítani; különben sajnálni fog­ja, ha a’ még fenmaradt példányok elkelte után a’ t. hazafiak óhajtása teljesület­­len maradand. Pest oct. 14. Kacskovics Lajos egyes, titoknok. — Komárom , öszhó’ 2­5kén. Sietek önt egy rémletes tüneményről tudó­­sítni, mellyre tegnap városunk egész népe megreszketett. Délutáni óra és 10 perczkor mintegy két pereznyi, de olly erős földrengés rázta meg városunkat, hogy fölrepedezett mészlapok és több helyen leomlott vakolatok boríták el a’ szobákat. Néhány kémény és tűzfal öszszeomlott, ’s a’ megyeház’ kőfaragványu czímere a’homlokzatról lehullva szertezúzott, ’s igen kevés ház van , mellynek vakolatai ’s mészlapjai meg nem hasadoztak volna el annyira,hogy igen sok szo­ba’ festvényei teljesen használhatatlanokká lőnek.A’lakosság egész nap folytonos nyugtalanság­’s félelemben volt, hogy e’jelenet, miilyenre csak 1822 dik év­ből emlékeznek — ismét ’s tán az éj’ leple ’s tehetlen zsibbadása közt újuland meg. Tapasztalául, mikép olly megragadó istenszerüség volt e’ jelenetben ki­fejezve , mintha e’ földet, mellyen úgy is annyi önkény, és bűn fész­ke van, istenkarok rázták volna meg az emlékeztetés nagy jeléül. Szokatlan és csodálatos volt még, hogy e’ földrengés iszonyú szél kíséretében érkezett, ho­lott a’tapasztalás illy esetben mindig ellenkezőt bizonyíta. Eddigelé még több nem történt. 99. Kolozsvár: Az országgyűlési előkészületek szorgalommal folynak.Néhány megye és sz. kir. város követeit már megválasztotta’s utasitványnyal látta el. Örömmel mondhatjuk, hogy az eddig elé választott követektől honunk csak jót várhat, ’s az utasitványok szelleme sokat ígérő. Hazánkban jelenleg három fő­­párt van: maradási, sérelmi és haladási. Az elsőhöz számíthatók mindazok , kik a’korszerű haladásoknak különböző, gyakran ellenkező okokból ellenzője. Ezek száma gyűlésinkben nagyon kevés,de otthon annál több.Ez részint örven­deztető előjel, mert azt mutatja, hogy az értelmesek, kik közhelyeken föl merik szavokat ’s arczokat emelni, átlátták, hogy hazánk jelen alkotványa hasonlít egy roskadozott régi épülethez, melly hajdan igen kényelmes volt, de az idő annyi­ra megrongálta , miszerint javítás nélkül nemcsak a’ vihar ellen nem elég alkal­mas védeni, hanem könnyen öszszeomlással ’s romjai közé temetéssel fenye­get; azonban méltán óhajtandó, hogy azon világosság, mellyet ez értelmesek magányos szorgalommal szereztek,mind nagyobb növekedést kapjon a’ nép közt is, mert a’ javítások mindaddig, mig a’ nemzet nagy tömegében nem vernek gyökeret, csak kevés hasznú erőfeszítések. A’ második párt átlátta , hogy a’ ház már jelenleg is kényelmetlen, jövendőre nézve pedig épen szomorú kinézést igér, azért a’ javítást akarja , de elégnek tartaná a’ kifoltozást, még azt is úgy, hogy szálljunk perbe azokkal,a kik gyanúnk szerint a’ megrongálást tették , ’s nyert perünk után velők magokkal csináltassuk meg. Ez magyar természetünk­höz igen illő számítás , csak az a’ kár, hogy a’ per hoszszas, az idő pedig nem vár ; ’s téli időben, ha perünk legigazságosabb lenne is , sok didergést kellene kiállanunk, ’s még akkor is , ki tudja mit nyernénk ; mert mint épen törvény­­könyvünkben meg vagyon írva :,,a’ per kimenetele bizonytalan.“ Átlátták ezt magok a’ sérelmi párt emberei is, azért zászlójokon változtatni akarnak ’s ra ,,haladjunk“át irni;szerintök azonban országgyűlés csak előkészületi gyűlés len­ne ’s talán évek, ha nem évtizedek, után foghatnának a’ munkához. A’ 3 dik párt hívei melegen érzik azon sebeket, mellyekért az előbbiek panaszkodnak’s haza­fias egyetértéssel folyamodnak enyhítésért a’ közorvoshoz, de egyszersmind magok munkához akarnak kezdeni, mert tudják, hogy az idő aranynál be­­csesb ’s a’ mi lehet ma, talán nem lehet holnap. Ezeknek eszökbe jut, hogy kevés idő alatt szomszédjok háza is illy gyarló állapotban volt, ’s látják hogy most egészen megújult és szomszédjok, ha még egészen nem állott is lábra , de már is hozzájok képest sorsa irigylendő, ők tehát azon útat akarják követni, mellyet szomszédjok, a’ hoszszas és siker nélküli pörlekedés félretételével vá­lasztott. Ezek fő elve, hogy mivel hazánk földmivelési ország, legelőbb a’ föld­­mivelést szabadítsák meg bilincseitöl.Ezt leginkább hiszik elérhetőnek czélszerű urbér által, mellyet még e’ gyűlés alatt óhajtanának létesitni, ’s melly szomszéd­­­joknak olly jól sült el, hogy annak ’s a’ vele szoros kapcsolatban álló javítások­nak létesítése által a’földbirtok becse ötszörre nagyobbra szökkent. Ezek az ország sok méltányos követelésit szintén egész lélekkel pártolandják , de mivel mindennek lelke a’jól rendezés , óhajtanák, hogy a’ haladási kérdések közül csak az adó jöjön az úrbérrel feltétezö kapcsolatba, mert az adó rendszerezése előtt az úrbéri öszszeirás tönkre juttatná adózóinkat. V. U. Háromszék követeivé b. Apor Józsefet és Bartha Károlyt, kik múlt két országgyűlésen is képviselték, Kolozs város pedig Topler Antal és Méhesi Jan. tanácsosokat választotta. Udvarhelyszéknek követválasztási közgyűlésén báró Wesselényi Miklós, ki azon­os széknek 1834ben fényes érdemű ’s 1837ben is megválasztott,de az országgyűlésre meg nem jelenhetett követe volt,most új­ra közegyetértéssel követnek kiáltatott ki, olly határozattal, hogy megbízó levele küldessék kezébe, ’s óhajtott megjelenése esetén hitét a’ székely nemzeti gyűlésben tegye le ; mivel azonban méltán kétkedhetni, hogy a’ sok érdemű honfi szomorúan hallott betegsége vagy más körülményei miatt megjelenhessek, ez úttal is, mint 1837 ben választassák még két követ, de olly kikötéssel, hogy ha Wesselényi az országgyűlésen megjelenik, akkor ha a’ választott két követ közül valamellyik református lesz, az, ellenesetben a’ kevesebb szózatot nyerő adja át a’követséget a’tisztelt bárónak’s igy ifj. gr .Bethlen János és Szombatfalvi József választatott ’s eskettetett föl követnek; Felsöfejérben: Bethlen Gábor gr. és Horvát János; Fogaras- vidékén : Teleki László gr. és Boér György; Kő­vár vidékén : Hoszszu László és Katona Miklós; Csikszékben: Bialis Ferencz és Miklós Mihály; Kézdi­vásárhelyen: Kovács Dániel és Szotyori Sámuel. A­ helvét vallású tiszántúli egyházkerület 497 szavazattal választotta meg superintendensévé szoboszlai Pap István urat a’ hold. Budai Ezsaiás helyére s az igy megürült egyházi jegyzőség Karap Sándor váltótörvényszéki ülnök ke­zeibe jutott. — Eger oct. 12kén: Sok érdemű Ivánszkynk nyugalmaztatása után Ma­­káry György h. n. több rendű költeményei által szépirodalmunk mezején isme­­retes hazánkfia neveztetett ki az illető felsöség által magyar nyelv ’s irodalmi tanítóvá az egri lyceumban f. iskolai év kezdetén. Szüretünk a’jégtűl meg nem csapott vagy az esőzések miatt rothadásnak nem indult hegyeken a’ középszerű­ségen túl jobbacskán fizetett valamivel jelesb hegyeinken , miilyen az Eged, Sikhegy’sa’t. Félig töppedt szőlő jócskán mutatkozott ugyan, de valódi aszú, mint p. o. az 1827 ki. nem volt, sőt még ollyan sem, mint az egy pár év előtti. ’S igy tiszta valódi aszúbort készíteni alig lehetett. — De a’ félig töppedt sok fürt zamatosb termésű hegyeinken noha tetemesül csökkenté a’ közöns­ bor­mennyiséget, annál jobb ésszeszesb levet adott ’s igy a’ mennyiséghi­ányt a minőség csakugyan pótolja. Csak vásárló lengyel vendégink ne szegényültek volna úgy el, ’s csapatonként és gyakran üritgetnék, mint ezelőtt, pinezéinket! De már főleg 1836 óta csak gyéren hullong ide egy kettő ’s az is nem száz v. ötven vagy húszanként, hanem csak öt hatonként veddegeli hordáinkat. A’pá­­lyinka-és serivók szaporodása is fogyasztja főleg tiszaháti vevőinket’s legtöbb­­nyire talán a’ mindenütt elhatalmazott sikföldi szöleség, holott ennek nyomorult zagyva bort csorgató kövér tévéin tan jövedelmezőbb lenne buja buzakalászok­nak lengeni ’s lisztous buzajokat zamatos egri vagy más jó hegyi borral fölcse­rélni. Rendetlenebb szüretidőszakra mi egriek nem emlékezünk, mint az idei volt; mert ez most mintegy sept. 17től oct. 7keig tartott, pedig máskor épen ez idő­­tájban, sőt néha későbben, szokott megnyílni nálunk a’ szüret. De az idén má­sutt is igy volt ez talán országszerte több vagy kevésb különséggel. (Veszprém megye politikai tekintetben.) Mióta a' nyilványosság mezején journalistikai vágyunknak tágabb ösvény nyittatott, szüntelen szemünk előtt fo­rog Szemere Bertalannak azon korszerű mondása , hogy a’ lelkiösmeretes kor­mány a’nyilván­osságtól soha sem retteghet, mert úgymond, a’ statusban a’bé­­keszerető ember több lévén azonnal előáll annak védelmére. A’ magyar kor­mány kiegészítő részét 52, sőt fictione juris több testületből álló hatóság mu­­nicipalis rendszere tevén, ha ez kellő méltánylattal gyakoroltatik , szelíd kor­mányunk minden intézkedésünket helyeselve annak épségbeni föntartására se- 1841.

Next