Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-04-27 / 34. szám

SSi1, szzerda , april. 2­7, imL2. 8&'k szám V ' házi v hat adatnak not bolíviai s /- á­g (­­ „ , , . . tatnak; ’s a’ t.) Gabonaár. Penzkelet. Dunavizallas. Erk­.-ito — Magyin­­ oro­zág és Ki­dés­. Abrudbányán 3dik kir. aranyváltói üilnök Butyka Károly Nagyágra bá­nyász­­ércztörö-mesternek neveztetett. Beleznai gr. Belezna­y János több ns vmegye táblabiráj­a­­. 1842. évi tavasz hó 23dik napján elhunyt, hideg tetemei Pilisen nemzetsége sírbolt­jába ugyanazon hó­fokán tétettek le; jó keresztyén , emberbarát, ’s alattva­lóinak valódi atyjok volt. Nyugodjanak békével porai ! A’ pozsonyi lóverseny- társaság alapszabály­ilag határozott tavaszi közgyűlése f. 1842ik évi május hó 16 án délelőtti 10 órakor a’ casi­­noi termekben fog tartatni, mellyre a’ t. ez részvényesek ezennel meghivatnak. Pozsony, april 24én 1842 az igazgatóság által. Kontárom, f. hó 5kétül 17keig tartatott évnegyedes közgyűlésünk al­kalmakor köztiszteletü főispánunk elnöklete alatt újabb tanujelét tapasztalok annak , mint kell a’ politikai és törvényes discussiók kormánytüjét alkalmazni, hogy a’ köz­­czélra, t.i. mindnyájunk jóllétének révpartjára aggály és veszély nélkül evezhessünk. Egyébiránt megyénk értelmisége sokkal érettebb’s lelkülete sokkal higgadtabb, sem­mint egykönnyen izgalmak labyrinthiába tévedhetne; ’s ez az, mi azt minden di­vatos politikai zajoskodástól megóvna’ nélkül, hogy minket a’fehér és fekete tol­lasok körmeitől egy másnak pártatlansága szabadított volna meg. Ezt kell vala tud­ni a’ p. hírlap levelezőjének , ’s bizonyára a’ szennyes félelmet nem vette volna fel tollára, hogy megyénk pártosságát csak közelítve is gyanúsítsa. Valamit pedig a­­dat nélkül állítani, vagy ok nélküli gyanusítgatásokat tenni csak azért, hogy beszéde vagy jelentése egy nagybetűvel kezdett praefatio tudományos színezetét viselhes­se, nem egyéb , mint tudományszomjas kábaság. — A’gyűlés meglehetősen számos volt ’s a’16án meghitelesitett jegyzőkönyv érdekesb kivonataimoz:­­)Fölvétetett leg­először is a fels. a’nm. httan. utján kiadott és hat.aszerte ismert statutarius körlevele, melly a’ hatóságokat a’ törvény szoros megtartására utasítva, minden törvényen­­ kí­vüli intézkedéstől eltiltja.Némellye’a hazafias örömmel fogadták ő fels. ezen­­örv.ovó gondoskodását 's ezt hálás felirattal megköszönni is kívánták ; azonban a’ többség úgy vélekedett, hogy csak ott van helye az intésnek , hol hiba vagy vétek követte­­ték el, ’s e’ részben semmi m­egrovandót magában nem érezve , szinte felirat által a­­kará megtudni : várjon mit­­ön e’ megye törvény ellen , miért a fels. atyai intését ér­demelte? de ezen elágazó két véleményt id. Pázmándy Dénes érdemteljes tbiránk igen szépen össze tudá simítani e’ kijelentésével, miszerint a’fenforgó körrende­letben semmi hatóság név szerint érintve nem lévén ’s így a’törvények értelmében el­járt megye által magát illetve nem érezhetvén, hibátlanságunk ’s törvényszerűsé­günk e’ tiszta tudatával azon k. rendelet csak egyszerű tudomásul vétessék. Mi köz­helyeslés mellett el is fogadtatott. 2) A’ nm. h. tan. azon közhírré tételére , miszerint ő fels. a’k. udv. kincstár utján a’selyemgolyók beváltása iránt 1827dik évben bécsi nagykereskedő Hoffmann és L. G. Goldsteinnal kötött ’s 1836ban kiterjesztett szer­ződést újólag 1846ig kiterjesztette , határoztatok , hogy ámbár azon alkalommal már, midőn ezen szerződés kiterjesztetett, a’rendelet-tárgyaláskor méltó aggoda­lomba ejtette a’KK. és Riket az , hogy netalán ezen szerződés némi egyedárusság magvát magában rejtő ’s egykor e’czikkbeli virágzandó kereskedésünk útjába aka­dályokat gördíthetendő , egy felírásban jelentve ki aggodalmukat, biztosíttattak az e’ részben semmi szín alatt nem történendhető korlátozásról, mindazáltal e’ tárgyban magokat újabban is biztosíttatni kívánják. Kétesnek látszatván továbbá a’ KK. és RR. előtt a’ körlevélben kitett ,,k. u. kincstár“ betűk jelentése ’s méltán nevelvén ag­godalmunkat az, hogy ezen betűk alatt csupán a’ közöns. udv. kincstár értethetik, ’s e' részben a’ m. k. kincstárnak a’ közönségestéli függése rejlenék, mellyet a’ Rendek épen úgy károsnak , mint törvénytelennek látván, valamint az első pont, úgy az u­­tóbbi körülmény iránt is a’ nm. ht tanácshoz egy kérdező felirat rendeltetett. 3) A’ nm. h. tan. az 183­­-ben fölterjesztett állapotjárói pénztárunknak, olly utasítással küldé vissza az összeegyesítési jegyzéket, hogy az a’ hozzámellékelt példány sze­rint kidolgoztatván , minél előbb felküldessék, melly intézvény az illető pénztárno­koknak kiadatván, a’nm. httan, egyúttal megkéretni rendeltetett, hogy Pulay Gá­bor volt pénztárnok számadásit minél előbb megvizsgálva, megküldeni méltóztatnék, nehogy a’ kesedelem miatt, az időközben megindított csődperben netalán formálható követeléstől elesven , a’ megye adózóji rövidséget szenvedjenek, kik különben is a megyének e’ részbeni gyámgondoskodását, mint kötelességet, méltán igénylik. 4) Ugyan egy másik httan, intézvényben az adó is­nét sürgettetett, de erről, népünk több osztályinak eléggé sanyarú helyzete s körülményi mellett a’ Adók már rendel­­keztek. 5) Indítványba hozatván , a’ megyénkben már egészen elhanyagolt, s több kellemetlen körülmény- és viszonynyal összekötött bábolnai ménesintézet mellett is elhanyagolt ’s pangásban levő lótenyésztésnek czélszerű módokkali elő­segítése, határoztatott, hogy a’ jobbágyokkal biró földesuraságok és uradalmak szó­­littassanak fel , vájjon micsoda föltételek alatt lennének hajlandók rendes ménlova­kat felállítani ! 6) Szinte a’ nm. httan. utján fölvétetett azon intézvény , miszerint a’ zsidó rabbik a’ zsidó személyeknek öszszeadásától még akkor is, midőn ezek t. hatóságuk e elen kívül tartózkodnak, illető törvényhatóságuktól nyert engedelem nélkül, eltiltatnak , melly rendelet kihirdetésének végzésbe hozatalakor figyelembe vetette, egyszersmind a zsidók temetkezésinél divatozó azon veszélyes, habár val­­lásszertartási szokás, miszerint halottaikat halál után egy pár órával mindjárt el­temetik, és ez által a gyakran megtörtént szerencsétlenségek hihetőségét még na­gyobb fokra emelik , elhatározák a’ idek, hogy ezentúl a’temetkezés ideje körül tett czélszerü felsőbb rendeletek megtartására az izraeliták is köteleztessenek. 7) Bihar és Pozsony megyéknek az elöfogatozás megszüntetését jelentő levelükre néz-' Ve’ fontolom veven a BR. az adózó nép e’ részbeni önkényes terheltetésének igaz­­talanságát, miszerint ez ollyan kötelességnek teljesítésére szorittatik, mire nézve ő sem kihallgatva, sem szavának hozzáadására felszólítva nem volt, de eddigelé ro­vására önkényes rendelkezés történt, ’s fuvarozása nem kereskedés , de gyakran a’ legsúlyosabb teher vala : győztek azon okok, mik e’ részben a’ jelentő megyék le­veleiben felhozattak , ’s elhatároztatott, hogy nem hivatalból utazó idegenekre néz­ve az előfogatok kiszolgáltatása, jun. Ise napjától kezdve megszüntetik; ’s ezen szabályt a’ BR. a’ katonaságra is kiterjeszteni kívánták , azon magyarázattal, hogy ezentúl csak menetjegyzék (marschroute) mellett utazók fognak elláttatni szabott sir melletti előfogattal,minélfogva különösen jónak láták még azon óvást is följegyeztetni, hogy a’ katonaságra nézve hozott rendszabályaikat csak addig kívánják életben tar­tani, m­i ez iránt a’ jelenleg munkálkodó orsz. választmány az adózó nép sorsát könnyít'meg, az eddigi szokásnál méltányosabban intézkedendik ; a’ naplókat, vagyis heteinket illetőleg pedig elhatároztatott, hogy az eddigelé szokásban volt négy já­­rásbeli lovak helyett, csak egy járásbeli négy ló rendeltetik be hetenként, azon szükséges oknál fogva, mivel a’dologházban kibocsáttatlanul ’s a’hallgató-rend­szer szabályi mellett letartóztatott rabok számára szükséges vizhordás miatt, ’s is­mét rögtön érkezhető katona-hivatalosak végett, a’ közelebbi helységek terheltetése nélkül, egy előfogatnak kéznél tartása elkerülhetlennek látszik ; azon tisztviselők, vagy tbirák pedig , kik a’ nyugtatokkal visszaélnek, a’ postapénz megfizetésére kö­­teleztetnek. 8) Sopronymegyének, a’ bécs-trieszti vasútnak Magyarországon leen­dő keresztül vezetésére nézve­ egy küldöttség által a’ kir. szék­ek­be terjesztendő felírást illető indítványa nem pártoltathatván tudomásul vétetett. 9) Temesmegyé­­nek a’keblében történt katonai kicsapongások büntetésére nézve irt körlevele ér­telmében, elégtétel végett ő felségéhez felírás határoztatott; ezen levél pedig adatul az orsz. utasításokkal foglalkodó választmánynak följegyzés’s használat vé­gett kiadatni rendeltetett; a’ nyerendő elégtételről továbbá a’tiszt. megyétől annak idejében értesítés kéretik. 10) Zalavgyének lev.Zágrábban nyilványos közhelyen egy gyalog ezredes által játszatott nemzetiség-sértő gunyoal iránt ő föls. szinte felírás intéztetik. 11) Sopronymegyének az ausztriai tartományok és a’ két magyarhon közt fenálló vámok megszüntetésének tárgyában , ’s továbbá a’ német vámegyesülethez­ csatlakozásra nézve küldött levelét illetőleg határoztatott, hogy, mivel gyárak és kézmüvek nélkül vagyonosság fokára egy ország sem emelkedett ’s e’ czél elé­résére nem concurrentia , hanem műiparban kifejlett versenyzéstől okszerű véd vám általi védelem volna szükséges, a’RR. ő felségéhez viseltetett azon határtalan bi­­zodalomnál fogva, hogy az ország vámrendszere törvényszerű állapotjába egyszer valahára visszahelyeztetik ; hazánk és az ausztriai tartományok közt létező vámok­nak tömérdek áldozatokkali megszüntetését— mire nézve azonban tudósitó a’ p.hír­lapnak e’ szavakra tett jegyzetében teljesen osztozik —’s a’ német vámegyesület­­hezi csatlakozást, a’ nemzet anyagi érdekének tekintetéből inkább károsnak, mint hasznosnak vélik ; de még ezenkívül, miután ezen csatlakozás nemzetiségünket, or­szágunk függetlenségét és önállását veszélyeztethetné, ennélfogvást az indítvány, örömére nemzetiségünk körül mindinkább fejlődő elveink szentségének , el nem fo­gadhatott; azon fájdalom érzetével azonban, hogy hazánkban az anyagi szükség már olly magas fokra emelkedett, m­elly lehetővé tette, hogy őseinknek a’ haza leg­­veszélyesb idejében állandón tanúsított önfentartási gyönyörű példájának ellenére az ország lakosai között illy eszme támadhatott. 13) Zólyommegyének a’vallás dolgá­ban tett ujabbi intézkedései tudomásul vétettek , azon oknál fogva , mivel ez ügyben már mi is tettünk lépéseket. Indítványba hozatván ez alkalommal a’ M. A. tb. ur által a’ közelebb kibocsátott pápai brevén alapult primási körlevél törvényszerűtlensége , ennek tanácskozásba vétele érdekes vitákra nyújtott alkalmat. Némellyek a’ mindin­kább halmozódó vallássérelmek miatt rendkívüli országgyűlést sürgettek, hogy ezen bajok kiegyenlítése törvényhozás útján , a’ múlt országgyűlésen e’ részben hozott törvényjavaslatok tekintetbe vételével intéztetnek el minél előbb . P. D. úr azonban óvakodott a’ rendkívüli országgyűléstől, nehogy a’bűnt. törvényszerek ’s a’ katona­élelmezés rendesitésével foglalkodó országos választmányok be nem fejezhetvén ak­korra szinte országosan fontos és közérdekű munkálat­okat, ezeknek minél előbb szükséges törvénybe hozatala megint hátrább essék, minélfogva olly értelmű felí­rást javaslat j­ó fels, eb­be terjesztetni, miszerint ezen több törvénytelen mód által bomlásba hozott vallásügyet 1791dik évi állapotjába visszah­elyeztetni méltóztatnék; nem csupán tehát a’primási körle­vél érvénytelenítésére kéretik meg, mint az az e­­lőbbi tudósításban áll, mert hiszen már annak keletkezte előtt is megszülettek a’ viszályok, m­ellyek az 1791 ki valláshelyzet törvényességét felbontották; ’s köz­­tiszteletü táránk ezen indítványa ’s módosítása el is fogadtatott. 13) .Szatmármegyé­­nek a’ 13 pont haláláróli nekrológja , úgy szinte , 14) Tornamegyének a’ magy. út­levelek iránti levele , e’részbeni intézkedésünk után , tudomásul vétetett. 15) Or­czy György b. urnak, mint az orsz. gyümölcskertészeti szakosztály elnökének rész­vények gyűjtését kérő levele, segélyek gyűjtése végett a’ 4 fösz.biró urnak kia­datott , melly után nálunk bárminemű segedelmezések is nagyon ritkák szoktak len­ni, mit tanúsít az orsz. érdekű iparegyesület pártoltatásárul szóló jelentése is fő­­biráinknak , miszerint annak gyámolitására a’járásokbul csak egyetlen krajezár sem szedethetett be. Szomorú igazság , de lelkünket nyomja, ’s ezt nyíl­ványítani köteles­ség. 16) Bem­utattatott gr. Zichy Istvánnak , Nagy István, Nagy Károly, Bődüs Pé­ter és Mészáros István csicsói jobbágyok közt történt örök megváltási szerződése, mellynek egyik eredeti példánya levéltárba tétetni, másika pedig a’ nm. ht tanácshoz a’törvény értelmében felküldetni rendeltetett. Legelső példa eddigelé megyénkben, melly nemcsak figyelmet, de közörömet is gerjeszte keblünkben. 17) A’ marha­hús ára a’régi maradt 18) Jövő közgyűlésünk határnapjául pedig jul.­éke tűze­tett ki. — Törvényszékink 16‘kán kezdődtek , menyekről, minthogy a’ vegyesházas­sági tszék is megkezdő már munkálatát, a’ nevezetesb tárgyakra nézve tudós,tandom önt. F. hó 13ka délutánján jeles maneuvrei mulatságnak villánk tanuji, midőn a’vá­ros csallóközi részénél a’két dunát egyesitő bástyák ’s földalatti utak árgyazássali próbáját láttuk. Tömérdek nép tolonga már 3 órakor a’ bástyák felett, mik renge­­deztek az alattok ellőtt számtalan álgyu­ dörgésre , ’s valódi harczi élemény volt hallani e’ bömböléseket, ’s látni a’sűrűn karikázó lőpor-füstöt, m­elly a’környé­ket népestül ellepé.— A’ próba megtörtént ’s minden veszély nélkül­;­­s a’ nép, melly figyelmesen szokott venni minden illy katonai műtétért, megnyugodtab vágy­­elégültséggel távozott el. 99. Sümeg. apr. főkén: Érnegyedes közgyűlésünket Zala-Egerszegen elnök alispánunk szokott üdvözlések után i. e. apr. 1 lén nyitván meg, kik ennek szin­te befejezteig fül- és szem­­tanuji voltunk, méltán elmondhatjuk, hogy azt kez­­detétül fogva végeztéig komoly férfiasság ’s érett megfontolás jellemzé, ’s egyúttal meggyőződtünk arról, hogy illy szellemben nemes megyénk municipalis joga­

Next