Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-06-01 / 44. szám
mér uz illő felkéréssel a’ superintendenst válszló begyült szavazatok általvételére a’ kinevezett küldöttségben néhai Szűcs Lajos úr helyett, székfoglalásra az elöfordulandók felöli tanácskozásba leendő befolyásra ’s annak az e vidékkel minél előbbi közlésére teljesen megbizatott. Tárgyaltatás alá vétetvén a’ Pesten folyó évi martius 13dikán tartatott egyházi kerületi kisgyülésnek superintendens-választásra kimutató szabályzati , mind a’ világi jeles egyedek , mind a’ jelen volt lelkészek közt köz élénk vita kelt. Sokan óhajták a’ beküldött szavazatokat egyenesen a’ közkerületi gyűlésre adatni be ’s ott sürgetni minden az eddigi rendszer szerint történt szavazásmódnak kellő érvényességét. — Indítvány tetetett, hogy az egyh. vidéki képviselők sürgessék a’ kerületi közgyűlésen a’ kerületi kisgyűlés eltörlesztését; nehogy valamelly alakulható egyed-uralkodás bárhol is táplált reménye, a’Protestantismus minden túlnyomóság felett szentül őrködő alapelvével harczra kelve , az olly igen szükséges egyházi békességet károsan zavarja meg. A’ kezdetben különböző 's mind két rendből számosan egybegyült jelenvoltak által előadatott’s a’ szabados fejtegetések után mindinkább összehangzó észrevételeket, a’ tisztelt elnökség bátorító szerénységgel hallgatván meg, e’jegyzőkönyve iktatott határozatban jelenté a’ közakaratot. Az egyházkerületi kisgyülés püspökválasztásra irányzott szabályzatiban, nagyrészben mind az egyházi törvények, mind az eddigi gyakorlat rendszerétől eltérvén, e’ lépést ezen teljes nyilvánossággal tartatott e. vidéki gyűlés kötelező erejűnek nem tekinti, hogy azonban azezélzett püspökválasztás hátramaradást ne szenvedjen, a’kiadott szabályoknak ezen e. vidéki ekklézsiákkal történt közöltetése után, a’ szavazatokat a’kijelölt helyre, e’ közös sérelmet pedig az egyházkerűleti közgyűlésre orvoslás végett fölterjeszteni kívánja azon megjegyzéssel, hogy minden az eddigi gyakorlat által szentesített móddal megegyezőleg készült szavazatok érvényeseknek tekintessenek.A’választási modor újdonságát az e.vid gyűlés rendkívül nyomasztónak , elvben pedig a’ szabad választást végkép megsemmisítőnek tekintvén , határzottan kijelenti: mikép a’ mostani presbyterialis képviseleti józan, és semmi részletes irányzat által el nem forgatható rendszerhez szorosan ragaszkodva, minden ezen rendszerre ártalmasan ható rendeletnek nyíltan ellent mond. A’ szavazatok általányos többségét ez e. v. gyűlés nem érti. Hogy egy particulars gyűlés, mellynek határozatira a’kerületi közgyűlés adhatja az érvényesség bélyegét, mint rendelkezhetik sokkal fölebb , mint lehetne magának a’ közgyűlésnek, ezen az e. v. gyűlés bámultát jelentette Az általános többségre nézve tehát ez e. vidék az egyházi törvény első osztályú bik czikkénél tovább menni, mig ezt zsinati határzat nem változtatja meg, nem akar és nem fog; hol is numerus major jelenti ’s a’t. a többséget, egygyel, kettővel, vagy hárommal több szám. E’ nézeténél fogva ez e. v. gyűlés kijelenti megbizottja által azon akaratját, hogy ezen e vidékből begyűlt szavazatok a’ felbontás előtt, a’ kerületi közgyűlésre mutattassanak be vagy csakugyan felbontatván, az ez iránti sérelem a’ legközelebbik gyűlés első napján vétessék föl. Különösen pedig az e. v. gyűlés jegyzőkönyvileg nyilványitja, hogy az e. kerület, csak kebelbeli e. vidékekből alakulhatván, minden kötelező erejű végzés csak az egyház-vidék meghallgatása után azok többségének akaratjával keletkezhetik: az olly szavazatok, mellyek nem az e. vidékek képviseletéből, hanem külön egyedektől erednek, határozó egyensúllyal nem vétethetnek. Szükségesnek látta tehát ez e vidék megbízottai által a’ közelebbi kerületi közgyűlésen ünnepélyes óvást tétetni. E’ határozatnak pedig, a’ többié, vidékkel leendő közöltetése ’s ezek atyafiságos pártolás végetti felszólása a’ rokon vélemény reménysége alatt megrendeltetett. Egy kebelbeli ekklézsiának küldöttei lelkészek elmozdittatását újra sürgetvén — miután semmi az elmozdittatást kívánható ok nem hozatott fel, sőt a’ többszöri illedelemteljes felszólításnak is hallgatás jön eredménye: a’ vádlás végett megjelent, de a’ felfogadott hallgatási szerénység ismételt ürügye alatt, semmi váddal elő nem állott küldöttek , a’ békeség büntetés nélküli meg nem zavar hatására figyelmeztetvén, — haza utasittattak. Egy két ekklésia küldöttjei iskolatanitóik ’s elöljáróik iránt panaszt adván be, a’ panasztott békétlenség lecsöndesitésére részint küldöttség neveztetett, részint a’ vádlottnak komoly megintésére tekintetbe vétetvén annak házi körülményei, még egyszer ’s legutoljára az elnök megbizatott. Egy ekklézsiának már a’ múlt évi gyűlésen is jelen volt követei, elömozdittatását kérte lelkipásztoruk helyibe, egy már más ízben felszólitlatott, ’s meghívott, a’ gyűlésen megjelent lelkészt újra felkértek, ki is olly esetben ajánlván magát, ha a’ marasztalását kérő lelkipásztort az e. v. gyűlés olly hellyel biztositandja , melly azt a’ kellő felszólítás után készszivvel fogadja el: az e. v. tanács erre több időt látván szükségesnek, az ekklézsiai követek pedig más egyedre nézve megbízva ismerellenségnél fogva nem lévén, a’ mozdulni kívánt lelkész helyén ismét megmaradt. Közli V. L. (Kelélyi országgyűlés.) folyt. A’második,és katonáskodó székely nemzet keblében létező kiváltságos városok, úgymint: Kézdi-Vásárhely, Sepsi Sz. György, Illyefalva, Bereczk és Csíkszeredára nézve felküldendő alázatos feliratban hivatkozva általányosan mindazokra, mellyek az első alázatos feliratban elősoroltattak , részletesen fejeztessenek ki következendők: a A’fenemlitett taxalis városok katonáskodás alá lelt veltetése által nemcsak azon törvények, mellyek a’székelységet érdeklőleg az első alázatos feliratban elősoroltattak , hanem a’ Comp. Const. 3ik részedik czimedik czikke is megsértetett, mivel kiváltságaikban megcsonkiltattak, mellyekben az 1791 beli 14-ik czikk tiszta rendszabása ellenére legális állapotokba vissza nem helyeztettek, melly legális állapoton nem lehet egyebet érteni, mint azt, hogy ők a’ mostani fegyverviselés súlyától felmentesitve azon taxafizetés mellett, mellyel kiváltságuk értelmében adni tartoztak, élelmök megszerzésére ’s tételök fentarthatására nézve olly annyira szükséges kereskedést ’s mesterségeket szabadon folytathassák, melly által mind az egész hazára mind a’kincstárra nézve szembetűnő haszon háramolnék. b) A’ kiváltságos székely városoknak katonáskodás alóli felmentetésök és törvényes állapotokba helyeztetés iránt a’ RK. és RR. hol törvényhozás, hol felirat utján több rendbeli lépést tettek; Illyenek: az 179 i ki 67ik, 1792ji 15ik és 1909beli fő törvényjavaslatok, hasonlók az 179jbeli országgyűlési jegyzőkönyv 198ik, 418ik 428ik ’s nevezetesen a’ 440ik lapokon látható végzések , melly ez utolsóbb lapon is ki van fejezve ’s több ott felhozott törvénnyel támogatva, mikép a’ fenemlitett székelység taxás városok sorsa mind kiváltságleveleiknél, mind mesterség’s kereskedés szempontjából, mind pedig egyéb tekintetekből különböző a’ több nemes székely állapotától. Hódoló tisztelettel keressék meg annálfogva ő ige , hogy a’ székely kiváltságos városokat — a’törvények tiszta értelmében — ’s közelebbről az 1791 ben keletkezett 14ikczikk tiszta rendszabályánál fogva törvényes és kiváltságos állapotukba viszszahelyeztetni méltóztassék. A’ 3dik alázatos feliratban pedig a’ szélbeli katonáskodás alá szorított adományos és czimeres nemeseknek, bajoroknak törvényes nemesi szabadságukba leendő visszahelyeztetésök és oláh szélbeli ezeredek leszállítása ismételve sürgettessék, hivatkozván mindazon sérelemre, melylyek az 1834ki és jelenlegi külön a’ nemes székely nemzetet érdeklő alázatos feliratban e’ tárgyra vonatkozólag megfejlettek’s még orvoslást nem nyertek.E’sérelmek mind a’ személy mind a’ vagyonbátorságot illetőleg itt is úgy mint a’ nemes székely nemzet keblében tetnek ’s mint a’ feudális rendszer kártékony következményei legkisebb kétséget sem szenvednek , ez úttal sem mellőzhetvén el a’ KK. és RR. annak nyilványtását, hogy a’ Comp. Constitute 2. 1. 1 lit 5 art. 24-ik pontja, ’s ezzel egybehangzólag a'leopoldi kötéssévélőik pontja tiszta értelmek ellenére történt a szélbeli katonáknak országgyűlés megegyezésén kívüli felállítása, melly sérelem — az oláh ezeredekre vonatkozólag — annál inkább nyomja az országot , mivel ez által a’ törvényhatóságok köre csonkiltatott, a’ fiscus fekvő javai elidegenittettek , az ország adója’s kincstár jövedelme kevesittetett; ennélfogva itt egészen uj és soha ezen alakban nem létezett katonai rendszer keletkezett, melly a’nemzeti kiváltságot sérti,’s melly átal a’képviseleti szerkezet lényegesen félszegesedett. Egyébiránt a’ mi ezen kegy. kir. leirat azon ágát illeti, mellyben a’ nemeseknek a’ katonáskodás terhe alóli kimenekülésükre productio útja rendeltetik, ezt a’KK. és RR. törvényes alapossággal bírónak el nem ismerhetik, mivel a törvényellenesen behozott szolgálati teher megszüntetése olly úthoz vagyon kötve, melly igen sok akadályt foglal magában. E’ nehézségeket ha szinte valaki eloszlatni nem tudná is, abból nem lehet azon törvényes következést húzni,hogy tulajdon birtokától szolgálatokat is tegyen,melyekkel törvény értelmében nem tartozik, miután világos, hogy a’ productio útja csak az adó alól menekhetésre nyittatott meg, mit bizonyít az is, hogy az illy perekben az alperes mindenkor azon adófizető közönség, mellynek keblében producálnii kívánó személy lakik. Ez alkalommal fedeztessék fel azon tetemes sérelem is, miszerint a’ főhaditanács által — az elégtevő hatalom kijátszásával — mindazok, kik 1779ben, 1781ben és közelebb időkben is ö ige által törvényesen nemes embereknek ítéltettek, mindez ideig fegyver alatt tartatnak, jóllehet ő ige mostani k. k. leiratában is kinyilatkoztatni méltóztatott hogy erre nézve szükséges rendelésit az illető helyekre meg ette legyen. (Folyt köv.) Amerikai egyesült statirált. (Az egyesült statusok a’ hajómotozásjognak ellenmondanak . A’ Times ’s utána a’többi angol lap, — közli azon óvást, — mellyel Cass tábornok’s az egyesült statusok követe Párisban, a’ franczia kormánynak a’ motozásjog iránt mult évi dec. 20-án kötött szerződéshez csatlakozása ellen Guizothoz intéze. Szerinte az 5 hatalmasságtól aláírt szerződés az afrikai rabszolgakereskedés elnyomatása iránt olly nemzetjogi kérdés, mellyhez szólhatási igényei minden diplomatának lehetnek. Az egyesült státusoknak , mivel ők nem szerződő fél, nincs joguk a’szerződést közelebbről vizsgálni, kivévén annyiban, mennyiben általa saját jogaikat veszélyeztetve látják. Mert bár miként kívánják is az egy. statusok a’ rabszolgakereskedést megszüntetni, mégsem engedhetik meg, hogy a’ hajózási törvények egyedül más kormányok kényésül függjenek; azért ők szavazatot követelnek minden illy közös jogba vágó szerződésnél, különben kényszerűlendnek nem kétértelmű beszédben nyilatkozni. It Sianyolország:. (Az ország helyzete Anglia és Francziaország ellenében. A’ költségvetés a’ cortesben.) Madrid, máj. 2kán: „Krisztina özvegy királyné már tökéletesen megegyezett Lajos Fülöppel az iránt, hogy Izabellát, mihelyt 12ik évét betölti, azaz 1.évfed.lőkén, bourboncsaládi hgnek jegyzendik el, akár mutatand arra kedvet a’ fiatal királyné, akár nem. Már a’ pápát is megkérték e’szándék előmozdítására, ’s onnan hihetőleg kedvező választ fognak kapni. Gonzales ministerségét megbuktatni szándékozik az özvegy királyné, ’s helyére Olozagát ültetni, ki nagy barátsággal viseltetik Francziaország iránt; ha ez csakugyan sikerül, úgy minden további akadály nélkül azonnal létesitheti Krisztina a’házassági tervet.Anglia most sem bir hasznos kereskedési szerződésre vergődni Spanyolországgal, igen világos tehát,hogy azon esetben épen semmit nem reménylhet, ha csakugyan franczia királyfi ül a spanyol királyné oldala mellé. Angliának mindenesetre kötelessége most mindent elkövetni a franczia befolyás ez irányának megváltoztatására; úgy azonban, hogy az igen gyöngyéd spanyol böcsületérzést valamikép meg ne sértse, melly utóbbi esetben orvoslás helyett még nagyobbítani fogná a’bajt. —A’ költségvetést élénkül vitatják a’ cortesben; de kevés szerencsével, mert a’ hiány olly nagy, hogy az országos adósság kamatjának fizetésire még csak nem is gondolhatni, és ezenkül a’ legtöbb szükséget sem födözhetni egészen. — Asigiá készletek az udvari álarezos tánczvigalomrul. Szerencsés csata az afghínokkal.) Más, fékén olly pompával ment véghez az udvari álarezos tánczvigalom Londonban,az óriási hasábú angol lapok alig találnak leirására helyet.A diplomatakar teljes számban jelent meg az ünnepélyen; az alakoskodásban csak hölgyeik részesültek. Viktoria, mint hennegani Filippa egy millió font sterlingnyi gyémántokkal volt elárasztva. Albert hy a’ lovagias szellemű Edvárdot ábrázolás szépsége által kitünőleg vonta magára a’szépek figyelmét. Pembroke gr. csupán kalapján 18 ezer font sterlingnyi értékű gyémántokat viselt. A’Sun megjegyzi, hogy az ezen este villogott gyémántok és gyöngyök árából egész Hamburgot szebben föl lehetett volna építeni, mint valaha volt. Palmerston kissé üreges hitvese mint SOS