Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-06-01 / 44. szám

mér uz illő felkéréssel a’ superintendenst válszló begyült szavazatok általvé­­telére a’ kinevezett küldöttségben néhai Szűcs Lajos úr helyett, székfogla­lásra az elöfordulandók felöli tanácskozásba leendő befolyásra ’s annak az e vidékkel minél előbbi közlésére teljesen megbizatott. Tárgyaltatás alá vétet­vén a’ Pesten folyó évi martius 13dikán tartatott egyházi kerületi kisgyülés­­nek superintendens-választásra kimutató szabályzati , mind a’ világi jeles egyedek , mind a’ jelen volt lelkészek közt köz élénk vita kelt. Sokan ó­­hajták a’ beküldött szavazatokat egyenesen a’ közkerü­leti gyűlésre adatni be ’s ott sürgetni minden az eddigi rendszer szerint történt szavazásmódnak kel­lő érvényességét. — Indítvány tetetett, hogy az egyh. vidéki képviselők sür­gessék a’ kerületi közgyűlésen a’ kerületi kisgyű­lés eltörlesztését; ne­hogy valamelly alakulható egyed-uralkodás bárhol is táplált reménye, a’Pro­testantismus minden túlnyomóság felett szentül őrködő alapelvével harczra kel­ve , az olly igen szükséges egyházi békességet károsan zavarja meg. A’ kez­detben különböző 's mind két rendből számosan egybegyült jelenvoltak által előadatott’s a’ szabados fejtegetések után mindinkább összehangzó észrevéte­leket, a’ tisztelt elnökség bátorító szerénységgel hallgatván meg, e’jegyzőköny­ve iktatott határozatban jelenté a’ közakaratot. Az egyházkerületi kisgyülés püspök­választásra irányzott szabályzatiban, nagyrészben mind az egyházi tör­vények, mind az eddigi gyakorlat rendszerétől eltérvén, e’ lépést ezen teljes nyilván­ossággal tartatott e. vidéki gyűlés kötelező erejűnek nem tekinti, hogy azonban azezélzett püspökválasztás hátramaradást ne szenvedjen, a’kiadott szabályoknak ezen e. vidéki ekklézsiákkal történt közöltetése után, a’ szava­zatokat a’kijelölt helyre, e’ közös sérelmet pedig az egyházkerűleti közgyűlés­re orvoslás végett fölterjeszteni kívánja azon megjegyzéssel, hogy minden az eddigi gyakorlat által szentesített móddal megegyezőleg készült szavazatok érvényeseknek tekintessenek.A’választási modor újdonságát az e.vid gyűlés rend­kívül nyomasztónak , elvben pedig a’ szabad választást végkép megsemmisí­tőnek tekintvén , határzottan kijelenti: mikép a’ mostani presbyterialis kép­viseleti józan, és semmi részletes irányzat által el nem forgatható rendszer­hez szorosan ragaszkodva, minden ezen rendszerre ártalmasan ható rendelet­nek nyíltan ellent mond. A’ szavazatok általányos többségét ez e. v. gyűlés nem érti. Hogy egy particulars gyűlés, mellynek határozatira a’kerületi közgyű­lés adhatja az érvényesség bélyegét, mint rendelkezhetik sokkal fölebb , mint lehetne magának a’ közgyűlésnek, ezen az e. v. gyűlés bámultát jelentette Az általán­os többségre nézve tehát ez e. vidék az egyházi törvény első osztályú bik czikkénél tovább menni, m­ig ezt zsinati határzat nem változtatja meg, nem akar és nem fog; hol is numerus major jelenti ’s a’t. a­ többséget, egygyel, kettővel, vagy hárommal több szám. E’ nézeténél fogva ez e. v. gyűlés kije­lenti megbizottja által azon akaratját, hogy ezen e vidékből begyűlt szava­zatok a’ felbontás előtt, a’ kerületi közgyűlésre mutattassanak be vagy csaku­gyan felbontatván, az ez iránti sérelem a’ legközelebbik gyűlés első napján vétessék föl. Különösen pedig az e. v. gyűlés jegyzőkönyvileg nyilványitja, hogy az e. kerület, csak kebelbeli e. vidékekből alakulhatván, minden kötele­ző erejű végzés csak az egyház-vidék meghallgatása után azok többségének akaratjával keletkezhetik: az olly szavazatok, mellyek nem az e. vidékek kép­viseletéből, hanem külön egyedektől erednek, határozó egyensúllyal nem vé­tethetnek. Szükségesnek látta tehát ez e vidék megbízottai által a’ közelebbi kerületi közgyűlésen ünnepélyes óvást tétetni. E’ határozatnak pedig, a’ többié, vidékkel leendő közöltetése ’s ezek atyafiságos pártolás végetti felszó­­lása a’ rokon vélemény reménysége alatt megrendeltetett. Egy kebelbeli ekklézsiának küldöttei lelkészek elmozdittatását újra sürgetvén —­ miután semmi az elmozdit­­tat­ást kívánható ok nem hozatott fel, sőt a’ többszöri illedelem­teljes felszólítás­nak is hallgatás jön eredménye: a’ vádlás végett megjelent, de a’ felfogadott hall­gatási szerénység ismételt ürügye alatt, semmi váddal elő nem állott küldöt­tek , a’ békeség büntetés nélküli meg nem zavar hatására figyelmeztetvén, — haza utasittattak. Egy két ekklésia küldöttjei iskolatanitóik ’s elöljáróik iránt panaszt adván be, a’ panasztott békétlenség lecsöndesitésére részint küldöttség neveztetett, részint a’ vádlottnak komoly megintésére tekintetbe vétetvén annak házi körülményei, még egyszer ’s legutoljára az elnök megbizatott. Egy ek­klézsiának már a’ múlt évi gyűlésen is jelen volt követei, elömozdittatását kér­te lelkipásztoruk helyibe, egy már más ízben felszólitlatott, ’s meghívott, a’ gyűlésen megjelent lelkészt újra felkértek, ki is olly esetben ajánlván magát, ha a’ marasztalását kérő lelkipásztort az e. v. gyűlés olly hellyel biztositandja , melly azt a’ kellő felszólítás után készszivvel fogadja el: az e. v. tanács erre több időt látván szükségesnek, az ekklézsiai követek pedig más egyedre néz­ve megbízva ismerellenségnél fogva nem lévén, a’ mozdulni kívánt lelkész he­lyén ismét megmaradt. Közli V. L. (Kelélyi országgyűlés.) folyt. A’második,és katonáskodó szé­kely nemzet keblében létező kiváltságos városok, úgymint: Kézdi-Vásárhely, Sepsi Sz. György, Illyefalva, Bereczk és Csíkszeredára nézve felküldendő alá­zatos feliratban hivatkozva általányosan mindazokra, mellyek az első alázatos feliratban elősoroltattak , részletesen fejeztessenek ki következendők: a­ A’fen­­emlitett taxalis városok katonáskodás alá lelt veltetése által nemcsak azon tör­vények, mellyek a’székelységet érdeklőleg az első alázatos feliratban elősorol­tattak , hanem a’ Comp. Const. 3ik része­dik czime­dik czikke is megsértetett, mivel kiváltságaikban megcsonkiltattak, mellyekben az 1791 beli 14-ik czikk tisz­ta rendszabása ellenére legális állapotokba vissza nem helyeztettek, melly le­gális állapoton nem lehet egyebet érteni, mint azt, hogy ők a’ mostani fegyver­­viselés súlyától felmentesitve azon taxafizetés mellett, mellyel kiváltságuk értel­mében adni tartoztak, élelmök megszerzésére ’s tételök fentarthatására nézve olly annyira szükséges kereskedést ’s mesterségeket szabadon folytathassák, melly által mind az egész hazára mind a’kincstárra nézve szembetűnő haszon háramolnék. b) A’ kiváltságos székely városoknak katonáskodás alóli felmen­­tetésök és törvényes állapotokba helyeztetés iránt a’ RK. és RR. hol törvényho­zás, hol felirat utján több rendbeli lépést tettek; Illyenek: az 1­79 i ki 6­7ik, 1792ji 1­5ik és 1909beli­­ fő törvényjavaslatok, hasonlók az 179­jbeli országgyű­lési jegyzőkönyv 198ik, 418ik 428ik ’s nevezetesen a’ 440ik lapokon látha­tó végzések , melly ez utolsóbb lapon is ki van fejezve ’s több ott felhozott tör­vénnyel támogatva, mikép a’ fenemlitett székelység taxás városok sorsa mind ki­váltságleveleiknél, mind mesterség’s kereskedés szempontjából, mind pedig e­­gyéb tekintetekből különböző a’ több nemes székely állapotától. Hódoló tisz­telettel keressék meg annálfogva ő ige , hogy a’ székely kiváltságos városo­kat — a’törvények tiszta értelmében — ’s közelebbről az 1­791 ben keletkezett 14ik­­czikk tiszta rendszabályánál fogva törvényes és kiváltságos állapotukba viszszahelyeztetni méltóztassék. A’ 3dik alázatos feliratban pedig a’ szélbeli katonáskodás alá szorított adom­ányos és czimeres nemeseknek, bajoroknak tör­vényes nemesi szabadságukba leendő visszahelyeztetésök és oláh szélbeli eze­­redek leszállítása ismételve sürgettessék, hivatkozván mindazon sérelemre, mely­­lyek az 1834ki és jelenlegi külön a’ nemes székely nemzetet érdeklő alázatos feliratban e’ tárgyra vonatkozólag megfejlettek’s még orvoslást nem nyertek.E’sé­­relmek mind a’ személy mind a’ vagyonbátorságot illetőleg itt is úgy mint a’ ne­mes székely nemzet keblében­­ tetnek ’s mint a’ feudális rendszer kártékony kö­vetkezményei legkisebb kétséget sem szenvednek , ez úttal sem mellőzhetvén el a’ KK. és RR. annak nyilvány­tását, hogy a’ Comp. Constitute 2. 1. 1 lit 5 art. 2­4-ik pontja, ’s ezzel egybehangzólag a'leopoldi kötéssévé­­lőik pontja tisz­ta értelmek ellenére történt a szélbeli katonáknak országgyűlés megegyezésén kívüli felállítása, melly sérelem — az oláh ezeredekre vonatkozólag — annál in­kább nyomja az országot , mivel ez által a’ törvényhatóságok köre csonkiltatott, a’ fiscus fekvő javai elidegenittettek , az ország adója’s kincstár jövedelme ke­­vesittetett; ennélfogva itt egészen uj és soha ezen alakban nem létezett ka­tonai rendszer keletkezett, melly a’nemzeti kiváltságot sérti,’s melly átal a’kép­viseleti szerkezet lényegesen félszegesedett. Egyébiránt a’ mi ezen kegy. kir. le­irat azon ágát illeti, mellyben a’ nemeseknek a’ katonáskodás terhe alóli kime­nekülésükre productio útja rendeltetik, ezt a’KK. és RR. törvényes alapossággal bírónak el nem ismerhetik, mivel a törvényellenesen behozott szolgálati teher meg­szüntetése olly úthoz vagyon kötve, melly igen sok akadályt foglal magában. E’ nehézségeket ha szinte valaki eloszlatni nem tudná is, abból nem lehet azon törvé­nyes következést húzni,hogy tulajdon birtokától szolgálatokat is tegyen,melyekkel törvény értelmében nem tartozik, miután világos, hogy a’ productio út­ja csak az adó alól menekhetésre nyittatott meg, mit bizonyít az is, hogy az illy perekben az alperes mindenkor azon adófizető közönség, mellynek keblében producálnii kí­vánó személy lakik. Ez alkalommal fedeztessék fel azon tetemes sérelem is, mi­szerint a’ főhaditanács által — az elégtevő hatalom kijátszásával — mindazok, kik 1­7­79ben, 1781ben és közelebb időkben is ö ige által törvényesen nemes embereknek ítéltettek, mindez ideig fegyver alatt tartatnak, jóllehet ő ige mosta­ni k. k. leiratában is kinyilatkoztatni méltóztatott hogy erre nézve szükséges ren­delésit az illető helyekre meg ette legyen. (Folyt köv.) Amerikai egyesült statirált. (Az egyesült statusok a’ hajómotozásjognak ellenmondanak . A’ Times ’s utána a’többi angol lap, — közli azon óvást, — mellyel Cass tábornok’s az egye­sült statusok követe Párisban, a’ franczia kormánynak a’ motozásjog iránt mult évi dec. 20-án kötött szerződéshez csatlakozása ellen Guizothoz intéze. Szerinte az 5 hatalmasságtól aláírt szerződés az afrikai rabszolgakereskedés elnyomatása i­­ránt olly nemzetjogi kérdés, mellyhez szólhatási igényei minden diplomatának le­hetnek. Az egyesült státusoknak , mivel ők nem szerződő fél, nincs joguk a’szerződést közelebbről vizsgálni, kivévén annyiban, mennyiben általa saját jogaikat veszélyeztetve látják. Mert bár miként kívánják is az egy. statusok a’ rabszolgakereskedést megszüntetni, mégsem engedhetik meg, hogy a’ hajózási törvények egyedül más kormányok kényésül függjenek; azért ők szavazatot kö­vetelnek minden illy közös jogba vágó szerződésnél, különben kényszerűlendnek nem kétértelmű beszédben nyilatkozni. It Sianyolország:. (Az ország helyzete Anglia és Francziaország ellenében. A’ költségvetés a’ cortesben.) Madrid, máj. 2kán: „Krisztina özvegy királyné már tökéletesen meg­egyezett Lajos Fülöppel az iránt, hogy Izabellát, mihelyt 12ik évét betölti, azaz 1.évfed­.­lőkén, bourboncsaládi hgnek jegyzendik el, akár mutatand arra ked­vet a’ fiatal királyné, akár nem. Már a’ pápát is megkérték e’szándék előmozdí­tására, ’s onnan hihetőleg kedvező választ fognak kapni. Gonzales ministerségét megbuktatni szándékozik az özvegy királyné, ’s helyére Olozagát ültetni, ki nagy barátsággal viseltetik Francziaország iránt; ha ez csakugyan sikerül, úgy minden további akadály nélkül azonnal létesitheti Krisztina a’házassági tervet.Anglia most sem bir hasznos kereskedési szerződésre vergődni Spanyolországgal, igen vilá­gos tehát,hogy azon esetben épen semmit nem reménylhet, ha csakugyan franczia királyfi ül a spanyol királyné oldala mellé. Angliának mindenesetre kötelessége most mindent elkövetni a­ franczia befolyás ez irányának megváltoztatására; úgy azonban, hogy az igen gyöngyéd spanyol böcsületérzést valamikép meg ne sért­se, melly utóbbi esetben orvoslás helyett még nagyobbítani fogná a’bajt. —A’ költségvetést élénkül vitatják a’ cortesben; de kevés szerencsével, mert a’ hiány olly nagy, hogy az országos adósság kamatjának fizetésire még csak nem is gon­dolhatni, és ezenkül a’ legtöbb szükséget sem födözhetni egészen. — Asigi­­á­ készletek az udvari álarezos tánczvigalomrul. Szerencsés csata az afghí­­nokkal.) Más, f­ékén olly pompával ment véghez az udvari álarezos tánczvigalom Londonban,az óriási hasábú angol lapok alig találnak leirására helyet.A­ diploma­takar teljes számban jelent meg az ünnepélyen; az alakoskodásban csak hölgyeik részesültek. V­iktoria, mint hennegani Filippa egy millió font sterlingnyi gyémán­tokkal volt elárasztva. Albert hy a’ lovagias szellemű Edvárdot ábrázolá­­s szép­sége által kitünőleg vonta magára a’szépek figyelmét. Pembroke gr. csupán ka­lapján 18 ezer font sterlingnyi értékű gyémántokat viselt. A’Sun megjegyzi, hogy az ezen este villogott gyémántok és gyöngyök árából egész Hamburgot szebben föl lehetett volna építeni, mint valaha volt. Palmerston kissé üreges hitvese mint SOS

Next