Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-07-27 / 60. szám
folyamodó hatóság sérelmeit orvoslam, a’ bűnösöket minden tekintet nélkül szigorúan fenyittetni , sőt a’veszélyes irányú szláv túlcsapongásokat elfojtatni kegyesen méltóztassék. 3) Beregmegyének a’ r. kath. egyház függetlensége iránti indítványára megiratik, miszerint felszólító levelét vevők ugyan, de nem pártoltak. 40 Somogynak a’kereskedési tárgyak és viszonyoknak a’ kir. előadások közé soroztatása iránti, ugyszinte Szabadka városnak a’ kir. városok országgyűlési szavazatát a’ sopronyival ellenkezőleg tárgyazó, a’ BR. által igen szívesen fogadott felszólítása az országgyűlési választmányra utasittatott. 5) Temesnek az ismeretes szinerszegi katonakicsapongás tárgyában utan érkezett felszólító levele nyomán ő fels. komoly elhatárzottsággal alázatos felírás intéztetek, kéretvén ő fels. hogy a’ hű magyar népet hálátlan idegenek által annyira marczangoltatni, és az öldöklött német tisztet történt előléptetése helyett érdeme szerint szigorúan megfenyíttetni méltóztassék. 6) Varasdmegye latin levele nyomán ő ap. kir. fels.ismét megkéretett, miszerint a’ szomszéd tartományokban, mellyek jog szerint egyébkint is koronánkhoz tartozók, a’ török rablók által sanyargatott keresztyéneket hatalmas pártfogása alá venni kegyeskedjék. E’ szerint tehát a’ BR. méltánylák a’felszólító megye keresztyén indulatát, egyszersmind azonban arra figyelmeztették azt, hogy illy szép emberszeretet mellett a’hazai törvények iránt is mutassanak tiszteletet, különben ha tovább is a’ századokig nemzetiségünkön életelőleg lidérczkedett latin nyelven szólandnak hozzánk, lev. visszaküldetését törvényekhezi ragaszkodásunknak tulajdonítsák. 7.) Ugyancsak Varasd felszólítása, miszerint bizonyos öröködést sommás útról rendesre áttevő kir. parancsban velünk is sérelmet akar láttatni,országgyűlési választmányhoz utasíttatott. 83 Odajön utasítva Torontálnak igen bölcs és czélszerű indítványa is, hogy országos választásokba a’ követek utasítás nélkül ne folyjanak, hanem a’ kijelöltek neveit előbb küldőikkel közöljék választás végett. Világos, hogy ennek elmulasztása eddig csak visszaélés volt, mert vagy mindenben legyen képviselet, vagy semmiben. 9) A’jobbágytelkektöl adózó paksi nemesség folyamodott a’ megyéhez hogy a’ haza minden polgárit egyaránti érdeklő adó a’nemesi javak birtokosival osztassék meg, ’s ez alkalmat nyújtott az adókérdésnek újabb megpendittetésére mihez hajlamát Tolnamegye már előbbi gyűlésében nyilványitá, ’s alkalmazás végett azt az országgyűlési választmányhoz utasitá, ’s ez történt a’folyamodással is. Törvényszékünk aug. 22, rendkívüli gyűlésünk sept. 5én, évnegyedes pedig nov. 2 jén veszi kezdetét. ♦Bá*ZiSÚn' és HulSág. (A’jászkim tisztek adómentessége ügyében.) A’jászkun kerületek közgyűlésiben a‘ tiszt, urak adómentessége iránt két n. kun tiszt ugyan a’ természeti és társasági szent igazságok levéből szóltak bölcsen és bőven, még is csuda, hogy több tiszt azokat nem pártolta. Úgy van az. .Nehéz az embereknek az önszeretetet meggyőzni, a" legfénylőbb igazság is felnő , ha ellenünk fénylik. Illy esetben sok , törvényes diaetai köteleztetés van. De minek vár akárki is e’ tárgyban diaetai végzést, hiszem van már elég törvény, mellyek minden polgári funduson lakóiul, adófizetést parancsolnak akár vagyonosok akár nem, mihez képest a‘ királyi városok fizetik is, p. o. Debreczenben a' főbírótól fogva az utolsó lakosig , még a’ papokat sem vevén ki, ha jószágosak, mi jászkunok is pedig polgári fundusokon lakunk — azonban privilégiumunk maga nem törvényé? Werbőczy a privilégiumot lex privatának mondja, talán mivel a‘ koronás fejdelemtől származik, annyival is a’mi privilégiumunk nem törvényünké? négy conditiói vagynak sine quibus non, mellyek közt első és leghatósb az adó megajánlása é s örökös fizetése, mellyről igy iratik : et vei maximé ideo. .Nincs pedig privilégiumunkban a’ tisztek iránt kivétel és különböztetés, sőt inkább igy mondjatik pontjában, hogy a’jászok és kunok mind egyforma sorsú lakosok lesznek ’s annak hasznaiban terheiben egyformán részesek.. Kétség kívül a' privilégium születése táján fizeték is altisztek az adót; de hogyan, mikor és mi biztosságból hárították azt el magukról? mi utódok nem tudjuk : elég az, hogy az azt adó koronás fejdelmen kivül senki más az alól fel nem szabadíthatta őket; arról pedig nincs resolutio, sőt inkább a kormánytisztek is azon privilégium tartalma szerint voltak kötelesek őket igazgatni más azt követett kir. rendeletek utasításival együtt. Még egy két mondanivalóm van ez alkalomhoz képest: 1831 ben a’ vagyon országos összeiratása rendelteték's az erre szolgáló sinórmérték kimunkálása végett országos biztosság, melly azon munkájában a’ jászkim tiszt urakat is conscriptio alá vétetni rendelte; és épen ez tévé nyugtalanokká a' közönségekette’ részben, azonban ekkor is miképen húzhatták el magokat ez alól? nem tudjuk. Végre azon tiszt ur, ki a’ Jelenkor idei 46 száma szerint inkább fizetés nélkül ajánlja szolgálatját, mint adófizetést, talán felejtkezett arról, hogy itt nem salariumtóli, hanem birtokos vagyontóli köz adófizetés forog fen; vagy tán mint nemes személy azon it sérelmesnek tartja fizetni azt, holott a polgári fundusokon lakó nemeseket is több országos törvény névszerint az 1635ik 22. czikk kötelezi annak fizetésére. Utoljára, a’ nm. magyar kanczellaria, nem régiben e’ kerületekhez intézett visszairásában az itt lakó akaratos nemeseket kiutasitandóknak ítélte. Nagy-kunság jun. fogytán 1342. egy jászkun ügyvéd. (Erdélyi országgyűlés) A vallási sérelmek folytatása. De végre az eddigi huzamos gyakorlattal meg nem egyezhető áldás-megtagadási újítása a’ kath. papságnak behozatalmódjára nézve ismerőn ellenkezik az appr. törvény ezen szavaival: in minoribus , ’s a’mellyek az egyházi Rendeket illetik, magok az egyházi Rendek is condludálhatnak, de azokat is generalis gyülésekben a’hallgatókkal’s külső Rendekkel köt, vagy azokra is nézendő dolgokban pedig nemkülönben, hanem azokkal is közértelemből, úgy mint kiki magok religioján levő fő magistratusok és patronusoknak egyenlő tetszéséből. A’ fenebbiek következtiben alázatosan keressék meg . Fels., méltóztassék ezen tetemes sérelem orvoslására olly sürgető rendeléseket tenni, mellyek következtiben a’ pápai körlevél ’s ennek nyomán a’ róm. kath. püspök pastoraléja kibocsáttatása által e’ honban is mutatkozott viszszaélések végkép szüntessenek meg, ’s méltóztassék a’kath. papságot, ezen törvényellenes viszszaélés további gyakorlásától az Ulászló király VId dec.8 czikkében meghatárzott büntetés terhe alatt eltiltani. Az egyház-igazgatás kezelésébe polgári kormány avatkozásának sérelmes példái mutatkoznak abban, hogy a’ prot. egyházi igazgatóságoknak jegyzőkönyveik a’ kir. kormányszék által megvizsgáltatni parancsoltatnak , továbbá a’ protestánsoknál házassági véd rendeltetvén, minden válóügy, ha szinte a’ generalis synodus ítéletén a’ felek megnyugodnának is, a’ felső trón elibe felkéretik, ’s hogy a’ protestánsok egyházi igazgatóságába polgári, sőt katonai befolyás férkezett, az illy egyházi igazgatás hatóságát keskenyitő idegen beavatkozás általányos szempontból tekintve sérelmére van a’ leopoldi körlevél ezen rendeletének : in causa receptarum religionum , scholarum nihil alterabitur’, contradictionibus seu sacri, seu profani ordinis nihil in contrarium valentibus , különösen pedig annál sérelmesb az 1831. 505 7. kormányi szám alatt kelt rendelet által a’ prot.egyházi igazgatóság jegyzőkönyveinek a’ kormányszék utjáni fölkéretése, mivel ez által rézs nyílik világos törvények ellenére egyik vallásbeli tanácsosoknak befolyni a’ kormányszéknél a’ más bevett vallások egyházi dolgaiknak ellátásába. Mi illeti továbbá az 1813 ki 1204. udv. szám alatti felsőbb rendelést, miszerint a’ protestánsok válóperei az udvar elibe fölkéretnek, az ellenkezik az 1791 ki 324. czik. ezen szavaival: benigne annuente sua Majestate sacratissima, omnia fora judiciaria, civilia , ecclesiastica et criminalia tami superiora, quam inferioratrium in magno principatu Transsylvaniae nationum in pristinam legalem et respective diplomaticam formam et activitatem restiturilur, mert a’ felhozott törvény szavaiból tisztán kitetszik , hogy a’ házassági ügyek olly hatósággal rendeltettek viszsza az előtti törvényszékekre , miilyennel bírtak, mielőtt fels. II. József császár polgári itélőszékekre utasította volna azokat, hogy pedig a’protestánsoknál a’ házassági ügyeknek papi itélőszék, azaz generális synodus előtt kelle bevégeztetni, ezt kétségen kívül bizonyítja a’ nemzeti fejdelmek alatt hozott’s azok által ünnepélyesen is megerősített 93. canonjok illy szavakban . Episcopus evocatis secum in consistorium senioribus et assessoribus communes causas appellatas, et transmissas, bona fide, et secundum dictamen conscientiae revident, discutiat, peremtorie decidat,nec illine ad superiorem sedem appellare licet ’s ezen egyházi törvénynek szakadatlan és tettleges gyakorlatában találta a’protestánsokat, a’ bevett vallások jogait biztosító leopoldi kötéslevél lső pontja is. Továbbá a’ vallások jogegyenlőségéből folyó következetesség kívánja, hogy valamint a’ katolikusoknak válópereik tökéletes bevégzésükig , mind csak spirituale fórumokon folynak , úgy a’ protestánsoknak illyetén ügyeik, a’végső elhatározás stádiumában se vitessenek fejdelmi tanács ekibe. — Végre nem mellőzhetik el a’ Rdek annak megemlítéséiig, hogy mivel a’ válópereknek a’ fels. udvarhoz felküldetése által azoknak végzése , némellykor több évre halad , ezen körülmény nem ritkán okoz az ügy ellátása alatt erkölcstelen életre fajulást, különösen a szegényebb sorsú személyeknél, kiknek az élet súlyos terhei hordozása miatt leginkább van szükségük házi körökben segédtársra, egyszersmind elszegényülés kútfeje, mert sok költségbe kerül a’ távol fekvő városban Bécsbeni perlekedés’s annak folyamára való felügyelet. — A’ protestánsok egyházi igazgatósságába polgári hatalom befolyásának sérelmes jelei következőkben mutatkoznak: az Appr. 1. 1. 1. czímedik czikke ezen rendelése : Az eklésiai directiokban és rítusokban reformálnak , vagy variálniok az eklésiáknak eleitől fogva szabados volt, melly keresztyéni szabadság ezutánra sem rekesztetik és tiltatik el, ellenére a’ reformátusok egyházi gyűlésének maga keblébeni igazgatást ’s javítását tárgyazó rendelkezése felsőbb parancs által 1836b. megsemmisittetett; ezenkívül a’kir. főkormányszék a’ n. enyedi főiskolánál 1835. a’ főegyházi tanács elmellettével némelly ifjak dolgában polgári és katonai biztosságot rendelt nyomozás végett; ugyanazon főiskolában Szász Károly prof. ellen törvénytelen nyomozást vitetett véghez; székely- udvarhelyi professor Eresei Jánosnak hivatalától felfüggesztetése ’s köz kereset alá vettetése iránti rendelések adattak ki, és ns Bardóczfiuszékben a’ vargyasi eklésinfungens papja Szabó István az 1831. oct. 20-i 4654. udvari szám alatt kelt rendelésnél fogva az unitarium consistoriumnak 1832beli felírása ellenére is polgári itélőszék előtt pereltetett meg, sőt még a’külső hatalom házasságok megsemmisítésébe is elegyedett, midőn felsőbb rendeletből, a’ hathéti oktatás elmulasztása miatt későbben történt házassági szövetség törvénytelennek nyilványittatott ’s megsemmisitletett, a’ felek további együtt lakástól eltiltottak , mint Udvarhelyszéken aldobolyi Miklós Gergely és felesége Lázár Borbála, úgy szintén Kolozs megyében szász ludvégi lakos Kis Mihály és felesége Jakab Éva, de többek példájul bizonyítják. — A’ rom. katholikusok sem kevésbbé vannak megterhelve, midőn közülök is a' polgári főbb hivatalbelieknek és patronusoknak soha az Appr. 1. rész 1. czimeadik czikkje szerint (melly az egyházi igazgatásra nézve a' vallások között különbséget nem teszen) épen azon jogok van az egyházi dolgok, nevelő-intézetek és alapítványok elrendezésibe befolyni, mint a’protestánsoknak, még is el vagynak zárva egyházi gyűlések nem léte miatt mindattól, hogy egyházi kormányzásnak a’ törvény rendelete szerint hozzájárulásuktól függő ágaiba befolyhassanak , hogy őseik kegyes hagyományiból alakult alapítványaik kezelésibe, mellyeket pedig az 1794. 54.törvényczikk rendszabásához képest az alapitók által elintézett czélra kell fordítani — szólhassanak is, ’s mind attól, hogy gyermekeik nevelési rendszerébe tekinthessenek, ’s igy e’ mindenek felett fontos feladatát a polgári kötelességnek törvények által biztosított igazuk szerint teljesíthessék 's igy kénytelenek mind ezen hatóságokat egy országban, hol egyoldalú kormányi rendeletek által egyéb a’nevelésnél kevesebb fontosságú dolgok sem kormányoztatnak, a’törvények jelesen az 1791 kirikczikknél fogva törvények korlát közzé szorított igazgatás által, szabad tetszésü elrendezés szerint, az igazgatás, és papság kirekesztő szabad bánása alatt látni; következőleg kénytelenek ezen renszerböl kifolyólag növendékeiket ollyanok kezé ’s általányos befolyása alá adni, kiknek e’ fontos vállalatra kiszemelésében részt nem vesznek, ’s e’ szerint merő ismeretlen, ’s a’ honnak, mellynek számára kell nevelniök, érdekébe nem avultakra bízni gyermekeiket. (Folyt, következik.) Tiö$íZ(Ínet nyilványUÁ^* Társas emberéletünk működése csak ijiig haladhat érvényesen ha az erkölcsi testület minden egyedei kisebb, nagyobb körük irányzatát el nem tévesztve viszonyos segélyi részvétben állanak, ha az crash, tehetős!) a’ gyöngébbet 's kisebb tehetségűt erejét túlhaladó iparában elősegélli. Hogy ez elvet kegy. földesurunk — am. Zichy István gr. ur Veszprémmegye érdemteljes főispánja ő exc. vezérül választa meggyőző erősítésül csak e" következőként is kiviláglik : Múlt évi septemberben szerencsénk tején kisded helységünkben Sz. Istvánon Veszprémmegye) ( exc. örömérzet közt üdvözleni , ő amlg a ref. gyülekezetünk ujján épült csinos alkotásit ,szentegyházát is figyelmére méltatas azt mind kívül mind belül megtekintvén ’s javallatára szerencsésitvén ott helyben mindjárt gyülekezetünk