Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-07-27 / 60. szám

folyamodó hatóság sérelmeit orvoslam, a’ bűnösöket minden tekintet nélkül szi­gorúan fenyittetni , sőt a’veszélyes irányú szláv túlcsapongásokat elfojtatni ke­gyesen méltóztassék. 3) Beregmegyének a’ r. kath. egyház függetlensége iránti­­ indítványára megiratik, miszerint felszólító levelét vevők ugyan, de nem pártol­tak. 40 Somogynak a’kereskedési tárgyak és viszonyoknak a’ kir. előadások kö­zé soroztatása iránti,­ ugyszinte Szabadka városnak a’ kir. városok országgyű­lési szavazatát a’ sopronyival ellenkezőleg tárgyazó, a’ BR. által igen szívesen fogadott felszólítása az országgyűlési választmányra utasittatott. 5) Temesnek az ismeretes szinerszegi katonakicsapongás tárgyában utan érkezett felszólító levele nyomán ő fels. komoly elhatárzottsággal alázatos felírás intéztetek, kéret­vén ő fels. hogy a’ hű magyar népet hálátlan idegenek által annyira marczangol­­tatni, és az öldöklött német tisztet történt előléptetése helyett érdeme szerint szi­gorúan megfenyíttetni méltóztassék. 6) Varasdmegye latin levele nyomán ő ap. kir. fels.ismét megkéretett, miszerint a’ szomszéd tartományokban, mellyek jog szerint egyébkint is koronánkhoz tartozók, a’ török rablók által sanyargatott ke­resztyéneket hatalmas pártfogása alá venni kegyeskedjék. E’ szerint tehát a’ BR. méltánylák a’felszólító megye keresztyén indulatát, egyszersmind azonban arra figyelmeztették azt, hogy illy szép emberszeretet mellett a’hazai törvények iránt is mutassanak tiszteletet, különben ha tovább is a’ századokig nemzetiségünkön életelőleg lidérczkedett latin nyelven szólandnak hozzánk, lev. visszakülde­­tését törvényekhezi ragaszkodásunknak tulajdonítsák. 7.) Ugyancsak Varasd fel­szólítása, miszerint bizonyos öröködést sommás útról rendesre áttevő kir. pa­rancsban velünk is sérelmet akar láttatni,országgyűlési választmányhoz utasítta­­t­ott. 83 Odajön utasítva Torontálnak igen bölcs és czélszerű indítványa is, hogy országos választásokba a’ követek utasítás nélkül ne folyjanak, hanem a’ kijelöl­tek neveit előbb küldőikkel közöljék választás végett. Világos, hogy ennek elmu­lasztása eddig csak visszaélés volt, mert vagy mindenben legyen képviselet, vagy semmiben. 9) A’jobbágytelkektöl adózó paksi nemesség folyamodott a’ megyéhez hogy a’ haza minden polgárit egyaránti érdeklő adó a’nemesi javak birtokosival osztassék meg, ’s ez alkalmat nyújtott az adókérdésnek újabb megpendittetésére mihez hajlamát Tolnamegye már előbbi gyűlésében nyilványitá, ’s alkalmazás vé­gett azt az országgyűlési választmányhoz utasitá, ’s ez történt a’folyamodással is. Törvényszékünk aug. 22, rendkívüli gyűlésünk sept. 5én, évnegyedes pedig nov. 2 jén veszi kezdetét. ♦Bá*ZiSÚn­' és Hu­­lSág. (A’jászkim tisztek adómentessége ügyében.) A’jászkun kerületek közgyűlésiben a‘ tiszt, urak adómentessége iránt két n. kun tiszt ugyan a’ természeti és társasági szent igazságok levéből szóltak bölcsen és bőven, még is csuda, hogy több tiszt azokat nem pártolta. Úgy van az. .Nehéz az embereknek az önszeretetet meggyőzni, a" legfénylőbb igaz­ság is felnő , ha ellenünk fénylik. Illy esetben sok , törvényes diaetai köte­­leztetés van. De minek vár akárki is e’ tárgyban diaetai végzést, hiszem van már elég törvény, mellyek minden polgári funduson lakóiul, adófizetést pa­rancsolnak akár vagyonosok akár nem, mihez képest a‘ királyi városok fize­tik is, p. o. Debreczenben a' főbírótól fogva az utolsó lakosig , még a’ papo­kat sem vevén ki, ha jószágosak, mi jászkunok is pedig polgári fundusokon lakunk — azonban privilégiumunk maga nem törvény­é? Werbőczy a­ privilé­giumot lex privatának mondja, talán mivel a‘ koronás fejdelemtől származik, an­nyival is a’mi privilégiumunk nem törvényünké? négy conditiói vagynak sine qui­­bus non, mellyek közt első és leghatósb az adó megajánlása é s örökös fizeté­se, mellyről igy iratik : et vei maximé ideo. .Nincs pedig privilégiumunkban a’ tisztek iránt kivétel és különböztetés, sőt inkább igy mondja­tik pontjában, hogy a’jászok és kunok mind egyforma sorsú lakosok lesznek ’s annak hasznai­ban terheiben egyformán részesek.. Kétség kívül a' privilégium születése tá­ján fizeték is altisztek az adót; de hogyan, mikor és mi biztosságból hárították azt el magukról? mi utódok nem tudjuk : elég az, hogy az azt adó koronás fejdelmen kivü­l senki más az alól fel nem szabadíthatta őket; arról pedig nincs resolutio, sőt inkább a­ kormánytisztek is azon privilégium tartalma sze­rint voltak kötelesek őket igazgatni más azt követett kir. rendeletek utasítási­val eg­yütt. Még egy két mondanivalóm van ez alkalomhoz képest: 1831 ben a’ vagyon országos összeiratása rendelteték's az erre szolgáló sinórmérték kimun­kálása végett országos biztosság, melly azon munkájában a’ jászkim tiszt ura­kat is conscriptio alá vétetni rendelte; és épen ez tévé nyugtalanokká a' közön­ségekette’ részben, azonban ekkor is miképen húzhatták el magokat ez alól? nem tudjuk. Végre azon tiszt ur, ki a’ Jelenkor idei 46 száma szerint inkább fizetés nélkül ajánlja szolgálatját, mint adófizetést, talán felejtkezett arról, hogy itt nem salariumtóli, hanem birtok­os vagyontóli köz adófizetés forog fen; vagy tán mint­ nemes személy azon it sérelmesnek tartja fizetni azt, holott a­ polgári fundusokon lakó nemeseket is több országos törvény névszerint az 1635ik 22. czikk kötelezi annak fizetésére. Utoljára, a’ nm. magyar kanczel­­laria, nem régiben e’ kerületekhez intézett vissz­airásában az itt lakó akara­tos nemeseket kiutasitandóknak ítélte. Nagy-kunság jun. fogytán 1342. egy jászkun ügyvéd. (Erdélyi országgyűlés) A vallási sérelmek folytatása. De végre az eddigi huzamos gyakorlattal meg nem egyezhető áldás-megta­gadási újítása a’ kath. papságnak behozatalmódjára nézve is­merőn ellenkezik az appr. törvény ezen szavaival: in minoribus , ’s a’mellyek az egyházi Ren­deket illetik, magok az egyházi Rendek is condludálhatnak, de azokat is genera­­lis gyülésekben a’hallgatókkal’s külső Rendekkel köt, vagy azokra is nézendő dolgokban pedig nemkülönben, hanem azokkal is közértelemből, úgy mint kiki magok religioján levő fő magistratusok és patronusoknak egyenlő tetszéséből. A’ fenebbiek következtiben alázatosan keressék­ meg . Fels., méltóztassék ezen tetemes sérelem orvoslására olly sürgető rendeléseket tenni, mellyek követ­keztiben a’ pápai körlevél ’s ennek nyomán a’ róm. kath. püspök pastoraléja ki­­bocsáttatása által e’ honban is mutatkozott viszszaélések végkép szüntessenek­­ meg, ’s méltóztassék a’kath. papságot, ezen törvényellenes viszszaélés további gyakorlásától az Ulászló király VId dec.8 czikkében meghatárzott büntetés terhe alatt eltiltani.­­ Az egyház-igazgatás kezelésébe polgári kormány avatkozásá­nak sérelmes példái mutatkoznak abban, hogy a’ prot. egyházi igazgatóságok­nak jegyzőkönyveik a’ kir. kormányszék által megvizsgáltatni parancsoltatnak , továbbá a’ protestánsoknál házassági véd rendeltetvén, minden válóügy, ha szin­te a’ generalis synodus ítéletén a’ felek megnyugodnának is, a’ felső trón elibe felkéretik, ’s hogy a’ protestánsok egyházi igazgatóságába polgári, sőt ka­tonai befolyás férkezett, az illy egyházi igazgatás hatóságát keskenyitő idegen beavatkozás általányos szempontból tekintve sérelmére van a’ leopoldi körlevél ezen rendeletének : in causa receptarum religionum , scholarum nihil altera­­bitur’, contradictionibus seu sacri, seu profani ordinis nihil in contrarium va­­lentibus , különösen pedig annál sérelmesb az 1831. 505 7. kormányi szám alatt kelt rendelet által a’ prot.egyházi igazgatóság jegyzőkönyveinek a’ kormányszék utjáni fölkéretése, mivel ez által rézs nyílik világos törvények ellenére egyik val­lásbeli tanácsosoknak befolyni a’ kormányszéknél a’ más bevett vallások egy­házi dolgaiknak ellátásába. Mi illeti továbbá az 1813 ki 1204. udv. szám alatti felsőbb rendelést, miszerint a’ protestánsok válóperei az udvar elibe fölkéret­nek, az ellenkezik az 1­791 ki 324. czik. ezen szavaival: benigne annuente sua Ma­­jestate sacratissima, omnia fora judiciaria, civilia , ecclesiastica et criminalia tami superiora, quam inferioratrium in magno principatu Transsylvaniae nationum in pristinam legalem et respective diplomaticam formam et activitatem restituri­­lur, mert a’ felhozott törvény szavaiból tisztán kitetszik , hogy a’ házassági ü­­gyek olly hatósággal rendeltettek­ viszsza az előtti törvényszékekre , miilyen­nel bírtak, mielőtt fels. II. József császár polgári itélőszékekre utasította volna azokat, hogy pedig a’protestánsoknál a’ házassági ügyeknek papi itélőszék, azaz generális synodus előtt kelle bevégeztetni, ezt kétségen kívül bizonyítja a’ nemzeti fejdelmek alatt hozott’s azok által ünnepélyesen is megerősített 93. canonjok illy szavakban . Episcopus evocatis secum in consistorium seniori­­bus et assessoribus communes causas appellatas, et transmissas, bona fide, et secundum dictamen conscientiae revident, discutiat, peremtorie decidat,nec illine ad superiorem sedem appellare licet ’s ezen egyházi törvénynek szaka­datlan és tettleges gyakorlatában találta a’protestánsokat, a’ bevett vallások jogait biztosító leopoldi kötéslevél lső pontja is. Továbbá a’ vallások jog­egyenlőségéből folyó következetesség kívánja, hogy valamint a’ katolikusok­nak válópereik tökéletes bevégzésükig , mind csak spirituale fórumokon foly­nak , úgy a’ protestánsoknak illyetén ügyeik, a’végső elhatározás stádiumá­ban se vitessenek fejdelmi tanács ekibe. — Végre nem mellőzhetik el a’ Rdek annak megemlítéséiig, hogy mivel a’ válópereknek a’ fels. udvarhoz felküldetése által azoknak végzése , némellykor több évre halad , ezen körülmény nem rit­kán okoz az ügy ellátása alatt erkölcstelen életre fajulást, különösen a­ szegé­nyebb sorsú személyeknél, kiknek az élet súlyos terhei hordozása miatt leg­inkább van szükségük házi körökben segédtársra, egyszersmind elszegényülés kútfeje, mert sok költségbe kerül a’ távol fekvő városban Bécsbeni perlekedés’s annak folyamára való felügyelet. — A’ protestánsok egyházi igazgatósságába polgári hatalom befolyásának sérelmes jelei következőkben mutatkoznak: az Appr. 1. 1. 1. czíme­dik czikke ezen rendelése : Az eklésiai directiokban és rí­tusokban reformálnak , vagy variálniok az eklésiáknak eleitől fogva szabados volt, melly keresztyéni szabadság ezutánra sem rekesztetik és tiltatik el, ellené­re a’ reformátusok egyházi gyűlésének maga keblébeni igazgatást ’s javítását tár­­gyazó rendelkezése felsőbb parancs által 1836b. megsemmisittetett; ezenkívül a’kir. főkormányszék a’ n. enyedi főiskolánál 183­5. a’ főegyházi tanács elmel­­lettével némelly ifjak dolgában polgári és katonai biztosságot rendelt nyomo­zás végett; ugyanazon főiskolában Szász Károly prof. ellen törvénytelen nyo­mozást vitetett­ véghez; székely- udvarhelyi professor Eresei Jánosnak hivata­lától felfü­ggesztetése ’s köz kereset alá vettetése iránti rendelések adattak­ ki, és ns Bardóczfiuszékben a’ vargyasi eklésinfungens papja Szabó István az 1831. oct. 20-i 4654. udvari szám alatt kelt rendelésnél fogva az unitarium consis­­toriumnak 183­2beli felírása ellenére is polgári itélőszék előtt pereltetett­ meg, sőt még a’külső hatalom házasságok megsemmisítésébe is elegyedett, midőn fel­sőbb rendeletből, a’ hathéti oktatás elmulasztása miatt későbben történt házas­sági szövetség törvénytelennek nyilványittatott ’s megsemmisitletett, a’ felek to­vábbi együtt lakástól eltiltottak , mint Udvarh­elyszéken aldobolyi Miklós Ger­gely és felesége Lázár Borbála, úgy szintén Kolozs megyében szász ludvégi lakos Kis Mihály és felesége Jakab Éva, de többek példáju­l bizonyítják. — A’ rom. katholikusok sem kevésbbé vannak megterhelve, midőn közülök is a' polgári főbb hivatalbelieknek és patronusoknak soha az Appr. 1. rész 1. czime­adik czikkje szerint (melly az egyházi igazgatásra nézve a' vallások között különb­séget nem teszen) épen azon jogok van az egyházi dolgok, nevelő-intézetek és alapítványok elrendezésibe befolyni, mint a’protestánsoknak, még is el vagy­nak zárva egyházi gyűlések nem léte miatt mindattól, hogy egyházi kormányzás­nak a’ törvény rendelete szerint hozzá­járulásuktól függő ágaiba befolyhassa­nak , hogy őseik kegyes hagyományiból alakult alapítványaik kezelésibe, mel­­lyeket pedig az 1­79­4. 54.törvényczikk rendszabásához képest az alapitók által elintézett czélra kell fordítani — szólhassanak is, ’s mind attól, hogy gyermekeik nevelési rendszerébe tekinthessenek, ’s igy e’ mindenek felett fontos feladatát a polgári kötelességnek t­örvények által biztosított igazuk szerint teljesít­hessék 's igy kénytelenek mind ezen hatóságokat egy országban, hol egyoldalú kormányi rendeletek által egyéb a’nevelésnél kevesebb fontosságú dolgok sem kormányoz­­tatnak, a’törvények jelesen az 1­791 ki­rikczikknél fogva törvények korlát­ köz­zé szorított igazgatás által, szabad tetszésü elrendezés szerint, az igazgatás, és papság kirekesztő szabad bánása alatt látni; következőleg kénytelenek ezen ren­­szerböl kifolyólag növendékeiket ollyanok kezé ’s általányos befolyása alá adni, kiknek e’ fontos vállalatra kiszemelésében részt nem vesznek, ’s e’ szerint merő i­smeretlen, ’s a’ honnak, mellynek számára kell nevelniök, érdekébe nem avul­takra bízni gyermekeiket. (Folyt, következik.) Tiö$íZ(Ínet nyilványUÁ^* Társas emberéletünk működése csak ijiig haladhat érvényesen ha az erkölcsi testület minden egyedei kisebb, na­gyobb körük irányzatát el nem tévesztve viszonyos segélyi részvétben álla­nak, ha az crash, tehetős!) a’ gyöngébbet 's kisebb tehetségűt erejét túlhala­dó iparában elő­segélli. Hogy ez elvet kegy. földesurunk — am. Zichy István gr. ur Veszprémmegye érdemteljes főispánja ő exc. vezérül választa meggyő­ző erősítésül csak e" következőként is kiviláglik : Múlt évi septemberben szerencsénk tején kisded helységünkben Sz. Istvánon V­eszprémmegye) ( exc. örömérzet közt­ üdvözleni , ő amlg a ref. gyülekezetünk ujj­­án épült csinos al­kotásit ,szentegyházát is figyelmére méltata­­s azt mind kívül mind belül meg­tekintvén ’s javallatára szerencsésitvén ott helyben mindjárt gyülekezetünk

Next