Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-01-26 / 8. szám

33 által bejelentetvén, hogy ügyvédjök, ki még december derekán egy távolabb fekvő megyébe utazott, itthon nincsen, ezen oknál fogvást a’ határnap itéleti­­leg febr. 15re halasztatott. — Magányos köreinket most leginkább egy far­sangi tánczmulatság tartása foglalkodtatja , mi némileg a’ politikai eszmélke­­déseket is háttérbe tolni látszik, mitsem ügyelvén egyébiránt arra , hogy még fő­ispánunk beiktatási ünnepélye, annál kevesebb a’ tisztválasztás ideje elhatároz­va nincsen; a’ tisztválasztási szokott tervezgetések valósulására mindazáltal semmi olly készületek még nem történnek , miket másutt éorteskedésnek szokás nevezni. A’ jövendőt nehéz megjósolni, ezt idő és körülmények határozand­­ják meg. Z­a­l­a-E­gerszegen január 10kén tartatott évnegyedes közgyűlésün­ket elnök­e sö alispán ur az uralkodó zordon tél daczára is a’közügyek elintézé­sére számosan egybegyült KK. és RR. üdvözlésével nyitván meg , az időszakhoz alkalmazott szónoklatát e’ még zsengéjében levő esztendőnek áldásteli leélhetése kívánásával zárta be, elnökileg buzdítván főkép a’ tisztviselőket a’ gyűlés egész folyamatjának kitartására. A’ tömlgy magyar kanczellariától érkezett több­nyire magányosak dolgait illető kegyes parancsolatok fölvétele után 1) a’köz­­igazgatási tárgyak sorában előadatván, hogy egy helytartósági egyed a’ nemesi birtokra történt országgyűlési költségek kivetési aránykulcsát statistikai adatok gyanánti használás végett magának kiadatni kéri; minthogy a’ sessiók összeírása magányos bemondások szerint történvén a’ kívánt czél elérésére amugy sem hasz­náltathatnék, annak megyei után leendő kiadatása megtagadtatott. 2) A’ közbá­­torságra ügyelő választmány munkálat­­a kerülvén tanácskozás alá több czélra ve­zető rendelés után, az üldöző megyei őrcsapatnak mind fölosztása, mind újabb és jobb fegyverekkel leendő ellátása,’s azokbani czélszerűbb gyakoroltatása határoz­­tatott el. Ennek folytában azon korszerű indítvány következtében , hogy a’ bel­­bátorság kellő föntartását a’ KK. és RR. csak úgy biztosíthatják , ha annak napi­renden levő akadályit is előleg elháritandják, a’megpendített cselédrend, ta­karékpénztár és községek elrendezési tárgyában, egy kimerítő vélemény-ké­szítő választmány neveztetett. 3) Pest megye fölszólitására a’ Pesten fölállí­tandó ref. főiskola ügyében a’szabad ajánlások beszedése jár. sz. bírákra bí­zatott. 4) Zólyommegyének megkereső levele , mellynél fogvást a’ vegyeshá­zasságoknál a’vőlegény papja által határozta el a’ jegyesek összeadatását, ’s ezen végzését pártoltatni kéri, mint a’ még mindenkor épségben fenálló ez ér­­dembeni hazai törvényekkel homlokegyenest ellenkező viszhangra nem találván egyedül tudomásul vétetett. 5) Az újabban kibocsátandó bankjegyek érdemé­ben a’ h. tanács utján érkezett kegyes intéz­ményben azon kitételek ellen, hogy ezek elfogadandók’s használandók lesznek , ,még 4816dik évben­ legfelsőbb helyről érkezett kegyes biztosíték nyomán jegyzőkönyvileg is óvás tétetvén­y ő felségéhez fölirás határoztatok .) Pest megye azon fölszólitására, hogy a’ Du­na balpartján vaspályát fölállítani szándékló részvényes társaságot, melly jólle­het e’ részben minden törvényszabla előzvényt sőt tetemes áldozatokat is megtett, még is ezen vállalatában hátráltatik,Zalamegye erdei pártolásuk alá vevén a’ nm. kormányszékhez szinte fölirást intézendnek , minthogy a’ közlött iromá­nyok tar­talma szerint a’ vállalkozó társaság mind ekkorig terve létesítésében tettleg nem gátoltatott, ez érdembeni felírásukat csak a’nem reménylett esetben használandják. 7) Az adózó népsorsán könnyitni óhajtván a’BR.több­es megye példájára az elöfo­­gatok használhatását egyedül a’ hivatalosan utazókra szorították, ’s ennek, mint szinte a’ketelő előfogatoknak megszüntetését is i.e. máj.­t­ól kezdve közgyülésileg elhatározták. 8) a’ marhahús fontjának ára az előbbi árszabás szerint 9 —10 krban meghagyatott. 9) jövő közgyűlésünk határnapjául f. évi apr. like, a’ törvényszékeknek pedig azon hó 24ke tűzetett ki. Majd bővebben. (Őszinte válasza’ p. hírlap 95ik számában megjelent Varasdmegye közgyűlési részleteinek egyoldalú leírására). A’ p. hírlap varasdi levelezője, ki 3. alatt, lapjai­nak vedik számában Varasd vgye nov. 2ban tartatott közgyűlésének eredményit köz­leni szándékozván, egy czikkel azon indítvány foganatjáról föllépett, hogy t. i. a’ magyar megyék közrehatása Varasd várgya által két követnek országgyűlésre küldhetése végett keressék meg; sokkal nagyobb egyoldalúságot tanúsított közlé­sében, mintsem azt nyugalom és hallgatással eltűrni lehetne. Azért is, mennyire az akkor előadottak és történtek emlékezetemből ki nem estek, csupa igazságsze­­retetből az iránt, következőt megjegyezni szoros kötelességemnek tartottam. Min­denek­előtt figyelmeztetnem kell, hogy a­ közlő úr az egész kérdést nem való­di szempontból fogta föl, mivel Varasd ügye szándékában soha nem volt, csupán maga részére az országgyűlésen két külön követ által k­épviseltetést sürgetni , hanem ezen jogot minden horvátországi vármegyére kiterjesztetni óhajtotta; sér­tetlenül föntartván azonban országos gyűlésünknek nemcsak a’ főrendi táblához vá­lasztási jogát e’ társ-országok képviselőjére, hanem a’ municipalis kérdésekre nézve elintézésében is őt törvényesen illető kizáró hatalmát. Az pedig soha semmiképen sem határoztatott el, hogy Varasd vármegye magát azon köteléktől, melly őt a’ többi Horvátországgal municipalis és nemzeti életre nézve összefüggésben tartja , akármi módon elválassza, mint azt a’ tudvalevő többször kinyilatkoztatott közös akarat, és hivatalos jegyzőkönyv eléggé bizonyítják. Ezeket előre bocsátván , lehetetlen azon egyoldalú előadást, melly az említett czikkben kezdetétül fogva végig foglaltatik, félre ösmerni, csak azt vevén szemügyre, hogy mint mondó dr. G. L. több rokon érzelmű egyeddel, szerb, vagy ha úgy tetszik , illyr köntös­­ben Zágrábból megjelent, kik magok személyes szavazattal nem bírván közneme­­seinktől nyert credentionalisukkal valának ellátva. Miért hallgatja itt el a’ közlő úr az öltözet nevére nézve az ősi horvát nevezetet, melly arra legjobban illett volna , mivel valóságosan is az volt. Ha továbbá igazság szeretetétű­l ihletve a’ valót mind két részrül elmondani akarta, miért nem ismerte el, hogy a’ másik rész hasonlóképen credentionalisokkal volt ellátva. Azok közt pedi­­ , kiket nem­zeti köntösben Zágrábból jöttekképen említ, megyebeli nemesek is találkoztak, kiktől a’ szavazási jogot csak nem tagadhatni meg. De nemcsak köz­nemesiek, hanem más nagytekintetű mágnások ’s megyebeli földesuraságok is voltak, kik hivatal, vagy más ok miatt személyesen nem jelenhetvén meg, ezen, levelező úr szemeiben annyira alacsony pártnak megbízó leveleiket, mégpedig az előveendő kérdéses tárgyra nézve különös kikötéssel osztották el, mit annál nagyobb jog­gal tehettek , mert megbízottaik közt nem miveletlen köznemesekhez hasoníítható hanem személyes fontossággal bíró egyedek Voltak , kikkül elég csak egyet is em­líteni, t.i. köztiszteletü Draskovich) János grófot, kinek a’hazáért tett áldozatai és érdemei nálunk sokkal ismeretesbek, mintsem azokat itt bővebben magyaráznom kellene. A’mi tovább a’tartott beszédeket illeti, minden dologba avatottnak nem nem levő, hirrögtünzések tévéitől kisérve. 2) Gr. Eszterházy Miklós részéről a’ győri árva-intézetnél megszaporodott iskolai segély-pénzekre nézve a’ tatai ura­­dalom által lett’s e’megyétől­­ölterjesztett ajánlatra szinte a nm. h. t. tanácstól válaszul adatott, h­ogy az említett urodalom az alapító végrendelménye értelménél fogva, a’ nevezett intézetre kirekesztőleg árvákat jelölvén ki, ajánlata mutat­­tassék föl. 3) A’ nm. h. tanács utján az uj bankjegyek másolat-példányai káz­­isméret végett megyénkhez is megküldetvén, azok az illető járásokban köztu­domásul adatni rendeltettek; a’ mennyiben pedig minden kétségen kívül volna, mikép a’bankjegyeknek rögtöni és olly gyakori változtatása, az apróbb jegyek­hez szorult nép financzi életében nem kevés alkalmatlanságot, sőt hátramara­dást is szülhetne : szó támadt az iránt, hogy e’ tárgyban e cs. k. felségéhez alázatos felírás intéztessék; de m­­el ezen dolog különben is országos sérelmül tekintethetnék, annak tárgyalása mindinkább közelgő országgyűlésre halaszta­­tott; ’s itt sem áll tehát a’ p. Hírlap’ levelezőjének állítása, mintha e tárgyban a felírás csakugyan el is határoztatok volna. 4) A’ csallóközi járásban a duna­­mentében készített töltések védelmére szükséges sarkantyúk minemüsége, hely­zete és száma meghatározása végett Tenczer Károly épitész-kormányt mérnök ki­küldetett, mi a’ másod-alispáni hivatalnak ahoz alkalmazandó intézkedés végett kiadatott. 5) Nehogy az utazók, vagy levelezések fenakadjanak, a megye az utak­ és hidaknak jó karban tartására helyt, tanácsilag felszólíttatik. b) Beöthy Zsigmond t. aljegyző, mint e’ megyében megbízott tag—gyűjtő előterjesztésére, az iparegyesületnek, hazánk’ iparosztályosai műfejleményét czélzó igen korszerű, ügye köz méltánylattal fogadtatván, az aláirási­ ivbe rögtön több díszes név íra­tott be, ’s ugyanannak másolatpéldányi a’ négy fészbiró urnák olly utasítás­sal adattak ki, hogy járásainkban az ügy emelésére tagokat gyűjteni buzgó­­kodjanak. 7) Tekintvén a’ BR., hogy a’ téli takarmányozás által a’ marhatar­tás nagyobb költséggel jár, a’ marhahús’ árát 1 krral fölebb emeltetni határoz­ták; e’szerint tehát a’marhahus 13,sertés 18, juh 10, nyers fagygyú 23, száraz 25, szappan 33, márt. gyertya 26, öntött 42 kr. 8) Pozsonymegye idei arról értesítenek, hogy a’ dunabalparti vasút,némelly magányos érdekek hathatós befo­lyásánál fógva törvény ellenére még máig is akadályoztatik, minélfogva kény­telenek felírásban kérni hogy ő felsége parancsoltaim méltóztassék a’törvény­nek életbe léptetése végett, szükséges intézkedések megtételét; ’s ezen levél mellett 9) hasonlag ez ügyben Pestmegye levele is felolvastatván, ezen két pa­nasz a’ KK. és RRnél is aggodalmat szült, ’s ő felségéhez alázatos felírás határoz­­tatott. 10) Beregvgyének a’ vándorkönyvek iránti ismeretes levele elfogadtatott, ’s ő felségéhez feliratik. 11) ellenben a’hónapnevek’ magyarosítása iránti véle­ménye csak tudomásul. 12) Zólyom levele a’vegyes házasságok ügyében, miután az illynemű tárgyak már megyénkben is régebben megállapított törvényes pro­cedúrában vannak, csak tudomásul szolgált.* 13) Borsodmegyének a’papi jó­szágok fölösleges jövedelmét illető szinte ismeretes levele az orsz. utasítá­sokkal foglalkodó választmányhoz utasíttatott. 14) Olvastatott Trencsény­­me­gyének levele a’ megsértett nemzetiség ügyében egy tábornokot érdek­­löleg, ki Trencsénymegyének egy keblebeli cadet ügyében hozzá irt igen díszes magyar levelére hátiratilag németül válaszolt; kívánván , hogy ezután neki né­metül, vagy tótul irassék. Mire nézve Trencsénymegye, felírásában, a’gúnyolt alkotmányos nemzetnek elégtételt szereztetni kér; ’s ezen felírást me­gyénk által is pártoltatni kérvén, minthogy a’ sértett nemzetiségért szerzendő elégtétel közös érdekű, elégtétel eszközöltetése végett részünkről is felírás h­a­­tároztatott. 1 5) Bácsmegye tudósíta, hogy Beliczay János hamis nemesi bizo­­nyitvány-koholát elfogatván, bünperbe idézte, melly jelentés folytában kéri a’ megyei Rdeket, hogy a’ kiadandó nemesi bizonyítványok ezentúl ne a’ folya­modónak, hanem egyenesen a’ megyének, hol közhírül tétetendők — küldessenek; de miután a’Rdek senki igaz tulajdonát visszatartóztatni nem kívánják, az aján­lat nem fogadtatott el. 16) Bártfa városa polgárainak *) közönsége az iránt kérte meg a’ édeket, hogy miután a’ Hrabovszky Péter alapítványait illető per már befejeztetett, a’ róla szóló ítélet beczikkelyeztetését jövő országgyű­lésen pártolnák, mi egyetemileg elfogadtatott. 17) Gévay Antalnak, hazánk török-magyar korát illető ’s könyvtárunknak megküldött szép szorgalmú könyve szívesen vétetett. 18) Igen sajnos, hogy egy közérdekű folyamodás, mellyben élő törvényinknek, a’ haza köz indignatióját méltán magára vonható sérelme nyil­­ványíttatott, a’ gyűlésnek leggyérebb számú napján jöhetett figyelem ’s tárgya­lás alá, melly röviden ebből áll, hogy szilasi lakos Végh Károly, Lajos és Jó­zsef testvérek édes atyja, szinte ottani közbírtokos meghatározván, kath. sir­­kertben eltakaríttatni nem engedtetett. A’ folyamodóka’ kor. e. 1608: 1, 1467 : 5,1­791 : 26, különösen az 1647: 14­­. czikkelyek’ értelméhez képest a’val­lás-nyugalom háborgatóit büntettetni kérik;mire nézve ugyanazon járásban lakók. E. közkedvességü tbiránk ’s az illető fő-és alszbirák a’ dolognak körülményes megvizsgálása végett kiküldettek. 19) A’ kisdedovó intézet megkeresésére, ezen, megyénkben is mindinkább szükséges intézet felállítására az egész megyei kö­zönség felszólíttatik. 20) a’ m. tud. társaság mult évi munkálkodásáról ’s pénz­ügyi dolgairól jelentést adott. 21) Gr. Nádasdy Leopold örökös főispánunk a’ megye által névnapjára tett üdvözletét szíves köszönettel fogadván , egyúttal a’ jövő közgyűlés határnapjául április 5két tüzé ki, mit a’ KR. és RR. is elfo­gadtak. .... r. ... s. Tu­r­óczbul, jan. 1 Ikén. Előbbi közlésekből tudva van, miképen a’ vegyes házasságok akadályozása miatt az illető kath. papok ellen indított pör hiteles másolatban felsőbb helyre küldetvén, egyszersmind a’ pör folytatása a’ felpörös ügyésznek szorosan megh­agyatott, ’s e’ végett a’ vegyes törvényszéki ülés gyülésileg mai napra határoztatott. Feszült figyelemmel vártuk ezen határ­nap megérkezését, mert sok azt ilivé, hogy addig valami felsőbb rendelet, melly a’ törvénykezési eljárást félbenszakitandja, érkezik; sok ellenben a’végítélet ho­zását ’s kihirdetését reményré , azonban egy sem történt, hanem az alperesek .) Örömmel értettük ezen­­szót, polgárainak közönsége, mert általa egy lépést lát­tunk azon jogkivánath­oz, melly a’ várasokat a’ törvényhozásba beigényíi.

Next