Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-17 / 75. szám
• , i ürlíhijon mint gyalog.Ime van hazánkban egy népfaj, melly rint az ember „tj. , melly magyar nemzet mint nemzetellen sohazantnak egész kelet, hata mintnemzet mindeddig semmi l.gye -ha partot nem v ott. Jg C' » llép kerei vallása , pedig tudjuk milly met ne-/o^i oU ; ^ J, y ‘c, varázse6akö,, mellynek Orosz-Tvl JZeten S befolyását, protectoratyit, sőt birodalmának olly hallatlan gyor 8° érjedését is köszöni. ’S e’ nép egykor közös zászlók «lattanta vert ama hazáért 4 állványért, melly őt olly mindenig ellenere kitagad» prokebul. Lerván ezután értekező az oláhok szomorú állapotát azt mondja hogy az Magyarorszan még tűrhető, mert itt legalább vallásilag be vannak az oláhok fogadva az alkotvány sánczai közé; de Erdélyben a’nem egyesült olahok sanyarú s föld,esur’ önkény tül függő helyzete meghalad mindent, mit e’ reszt a polgansodott ismerünk. Ki a’ földesúri önkény legdurvább nemeit akarja ismerni, menjeni Er - be , hol sokat tanulhat, miért nem lesz szükség Izlandba utazni,s meg is e gzen foganszik meg az urbérnek csak eszméje is a lelkes es sza aon. És mig mi néhány gyümölcsteán harczainkban kifáradun, a ( 10 s/'‘*" . epedve vár tőlünk segélyt, mit ha nem nyer , e’ szép számú tömegnek is ^elmet kell veszni! És be akarjuk é várni, mig e’ nepnek sóvár /es ete hasonlat, el fordul a’ hontul, mellynek gyermeke, ’s átteved a’ délkeleti is tetemes az orosz véduraság alatt álló moldvai, ’s havasalföldi oláh nemzet már is tetemes haladást tön? Óhajtjuk, hogy e’ kérdés nemcsak nálunk de Kolozsvárt is megéressék. Eddig még az oláhoknál idegen sympathiak erre nem vetettek s tole függ hogy soha se mutatkozzanak, ha ( ’s ez a’ szlávokra nezve is áll ) erkölcsi es szellemi, de minden esetre nemzeti képező intézetek által értelmüket , erkölcsiségüket emelvén, ’s korszerű polgári és jogi rendszabályok által helyzetüket javi van. Őket a’ humanitás szelídlánczaival kapcsoljuk nemzetiségünk érdekéhez, melly az ő érdekük is, De a’ pillanat sürget, ’s itt a’ nemzet egész erkölcsi erejére szüksége van. — A’ p. Ilirlap 169dik számának vezérczikke :Fogházjavitás.‘ Előre bocsátja büntető rendszerünk vagyis rendszeretlenségünk rajzát, ’s azon reményt fejezé ki, hogy az 1840diki törvényhozás érezvén már az e’részti javítás szükségét most olly declamatiók hogy „szép börtönöket akarunk építeni, miszerint a’ bűntettes elkövetett csinya után jobb hajlékban lakjék, mint mig böcsületes ember volt, ’s pedig azok rovására, kik semmi bűnt nem követtek el,“ nem fogják a’korszerű javítást hátráltatni. Sajnálkozását jelenti ezután értekező a’ fölött, hogy az időszaki sajtó e’tárgyat nem fejtegethette, minél fogva a’ közvélemény e fontos ügybeni határozásra előkészítve meg épén nincs , ’s ezért kettős üdvözlettel fogad mindent , mi e’ mélyen érzett hiány pótlására van intézve. Ilyen a’b. Eötvös József’s Lukács Móricz által újabban kiadott ,Fogházjavitas.‘ Kijelenti ezután , hogy e’ munka a’hallgató rendszert pártolván reményű hogy Szemere Bertalan a’magányrendszerrül eddigi értekezésénél terjedtebbet készitend, hogy igy a’közönség mind a’ kettőről rendszeresben értesíttessék.A’ mi minket illet, igy folytatja, addig is mig Szemere várva várt munkáját olvashatnók, nem ketségeskedünk oda nyilatkozni, hogy pusztán elméleti szempontból szólván azon két körülmény, miszerint a’ hallgató rendszer fogházi disciplinája hot, korbács nélkül főn nem tartható, a’ munkát pedig (a’legnagyobb áldást, mit isten embernek adhatott) átok’s büntetés színében tünteti föl, a’magányrendszer pártolásához vonz ; ellenben azt hogy még a’ két rendszerközti választás eredménye minden esetre problematicus , más részrül a’ hallgató rendszer sokkal olcsóbb, fájdalom! lehetlen minálunk (!!) nyomadékos körülménynek el nem ismernünk. Egyébiránt kettő van , mire nézve a’ két ellenkező vélemény pártolési egyetértenének , egyik az, hogy akármellyik fogadtatik el, fogházaink mostani állapotához képest megbecsülhetlen javítás leend ; másik az, hogy a’ hallgató rendszer a’ még el nem ítélt vádlottakra , ’s a’ kevés idei fogságra ítélt kisebb vétségünkre semmi esetre sem alkalmazható, ’s igy csak azon központosított kerületi nagy fogházaknál lehet még szó, mellyeknek a’ nagyobb vétségnek számára felállítását uj börtönrendszerünk alkalmasint behozandja; ezekre nézve pedig meg kell vallanunk, hogy miután ezen nagy ’s költséges börtönöknek kellő számbani fölépítése egy időben financiális szempontból nem igen várható , még legtanácsosbnak vélnők, ha ezen kénytelen késedelem némi kis gyakorlati tapasztalás szerzésére fordittatnék, ’s a’ legelőbb építendő két nagy fogház egyike a’magánymásika a’ hallgatórendszerhez idomittatnék ; mert annyit csakugyan tagadni lehetlen , hogy minő hatással leend egyik vagy másik rendszer hazánknak nyelvben, jellemben, szokásban,erkölcsben véletlenül szerteágazó zagyvalék népességgére,sem elméletből,sem más nemzetek néhány évi tapasztalásaira nem lehet előre kiszámítni.“ Mi nem akarunk hirlapkivonatunkban terjedtebb taglalásba ereszkedni ; azonban még sem mellőzhetünk egy megjegyzést. Ha a’ hallgató rendszer fenyitéki rendje bot, korbács nélkül fon nem tartható (minthogy a’ tapasztalás szerint főn nem tartható) úgy határzottan a’ hallgató rendszer ellen kell nyilatkoznunk. Mi nem értünk egyet a’ Századunk 62 száma’véleményével hogy vannak gonosztettek, melyek minden emberi érzelembüli kivetkezést föltételeznek annyira, hogy az illy elvetemült egyed még csak állatias bánásmódban részesülhet.“ ’S ugyanazért hiszszük hogy a’ törvényhozás a’ botot még a’ biró kezéből is kiveendi. És kérdjük, hogy adhassuk azt a’ börtönfelügyelő kezébe , ha a’ biróébűl is — mint emberlealázót — kivettük ? De a’ fogházi fenyitékrend meg nem állhat nélküle.“ Ne válaszszatok olly .fogházrendszert, mellynek fenyitékrende másképpen nem tartathatik, mintha az igazoknak vallott elvek megtagadtatnak. — Ugyane’ szám Értekezöjében Csendes illy czimü czikke áll „Adó és Anglia“ Peel azon állítása ellenére hogy,veszedelmes elv lenne az egész népes, terhelni egyik részének javára/ Csendes azt mondja hogy az angol expediture minden tétele, elkezdvén a’ szegények taksáján egész a’ China expeditionig azt bizonyítja hogyaz egész társaságnak kell azon terheket viselnie , mellyek egyik részének jobblétét’s javát mozdítják elő. A’ megfordított eset merő képtelenség.“ „Ha honunkban a nemesi adó kérdése feloldáshoz közeli rend, aligha vezércsillagunk nem lesz azon tapasztalás, mellyel szerzendünk ama nagy (angol) nemzet jelen intézkedéseiből. Szükségtelen tán említnem , hogy ha ez intézkedések másolata, vagyis egyszerű utánzása gondolatomban helyt nem talál, de megjegyzem, hogy számtalan analógia fog mutatkozni. Jelenleg csak két észrevétet kockáztatok. Első, hogy az új státusczéloknak megfelelőig évről évre növő budget, tehát adómennyiség , semmikép nem következteti a’nép adóztatási tehetségének növését. Ezt Nagybrittannia kétségen fölül bizonyítja. Szorgalmának minden itt nyílt, népessége tán maximumát éré. Megleljük az adózhatás legfőbb polczának minden föltéteit, ’s legnagyobb kifejlést erkölcsben, értelemben , szorgalomban, népességben, vagyonban, földkiterjedésben’sat. — az uj statusczélok mégis nagyobb áldozatokat kívánnak? —Azt mondják, hogy a’czápa magánál nagyobb halat is el tud nyelni. Angliában az adónemek sokszor transfiguráltatnak, ’s a’csökkentett adó még több jövedelmet húz, mert lealázza magát a’ kunyhókig. Az angol statusbölcsek ki tudják számitni, hogy sokkal több kerül be, ha csak egy forinttal is többet fizet 24 millió per, mintha 400 vagy hány lordnak mindegyike 50 ezer forintot fizetne. Mibül az is kihozható, hogy a’ gazdagokat nem érdemes adóztatni. Csakugyan ha lehetne eszközölni, hogy azon 24 milliónyi nép évről évre többet tudna keresni ’s dolgozni, ’s igy többet adózni, az uj statusczélok biztos alapon nyugodnának, ’s az adóphilosophia aenigmája föl lenne födözve. De van mindennek határa. A’szorgos kímélet béke idején igen helyén van tehát. ’S igen üdvös, ha valamelly nemzetnek tetemes vagyona ’s gazdagsága van, mire szükség idején támaszkodni lehessen. Végromlás elibe rohanó tartozásai emésztik föl minden keresetét, ’s igy nem engedik vagyonát ’s jövedelmeit, vagy is tőkéit szaporitni. Anglia’s Gallia alig lesz kénes iszonyu áldozatok nélkül nagyobb erőt kifejteni, mert gazdagságának kutforrása kiszáradt, t. i. a’ nép elszegényült. — Az angol jövedelmi adó rendkívüli, ’s ideigleni, legalább felvéve van így. ’S innen foly második észrevétem. Ha jól felfogtam t.i. az eddig e’ tárgyban történt nyilatkozásokat, a’ magyar nemesség állandón akar aránylag a’ nép házi adójához járulni, ’s változatlanul adózni rendesen minden időben : itt tehát lényeges különbségre találunk az angol megtett, ’s a’magyar czélba vett rendszabása közt.“ — 8. Erdélyi országgyűlés.(Vége.)12.§.A falusi elöljáróság közfenyíték alá eső ügyekben, hivatalos kötelességében ingyen köteles eljárni; de magányügyi személyes bántalmak és követelések körüli eljárásért a’ faluszéki bíráskodást és a’ földesúri fenyítő itéletekeni tanutételt, mellyek mindenesetre ingyen szolgáltattalak ki, kivéve, 12 kr. napi bér illeti, az elöljárók, valamint hitelesek mindenikét; ha pedig fél napon túl nem terjedt az elfoglaltatás, úgy a kr. 13. §. A’ földesurakat illeti az adó, élés, falu költségei, közmunkák ’s általjában minden közterhek helybeli kiosztása ’s a’ fölszedettek kezelése és falu jövedelme sáfároltatása körüli legközelebbi ellenörködés. Azért minden rovatai fölül, a’ fölszedés megkezdetése előtt a’ földesúrnak vagy közbirtokosoknak a’ falugyűlési végzés és kiosztási jegyzékek közlése mellett értesíttetniök kell; valamint minden számadásnak is, a’ bírságokról szólókat is ideértve, minden év végén közöltetni, mellyek iránt lehető észrevételeiket az átvételtől számlálva harmincz nap alatt megtehetik, azontúl a’ falusi elöljáróságnak visszaszolgáltatni a’következhető felelet és kár terhei alatt minden esetre tartoznak, a’ törvényhatóságok kötelessége lévén egyébiránt pontos számvétel felöl czélszerűen intézkedni. 14. §. Hol nemesek elégséges számmal laknak, ugyanazon faluban vagy szomszédhelységekben a’ többség kívánsága nyomán a’ törvényhatóság közgyűlése helybenhagyásával állíthatnak föl magok közt helybeli elöljáróságot, mellynek rájok nézve ugyanazon hatósága lesz, mint a’ falu székének és gyűlésének a’ közlakosokra nézve. Egyébiránt nemeseknek a’helybeli igazgatásra nézve, a’ közlakosokkal egyesülni, ezután is szabadságukban marad. E törvényjavaslat megállítása alkalmával nemes marosszéki követ Nagy Józef óvását kívánta jegyzőkönyvbe íratni’s Nemes Hunyadmegye követe Székely Szabó József nyilatkozatát kívánta a’ 96ik ülés 353 ik száma alatt tett óvásának visszavételére nézve jegyzőkönyvbe iktattatni. Másnapi ülésre az úrbéri tárgyak fölötti tanácskozás tűzetett napirendre, mellyek az napon bevégeztettek.Az august 23-án tartott 95. országos ülésben befejeztetett az úrbéri tárgyakban kiszemelőleg szerkesztett törvényjavaslat. A’ közlegelő arányosítása és a’ birtokosok külön gazdálkodása biztosítására szerkesztett rendszeres választmányi javaslat nagy többséggel nem fogadtatott el; egyfelől, mert azon terv gyakorlatba vétele majd felmulhatlan nehézségekkel lenne összekötve, másfelől mert nem is czélszerű józanabb elvű mezei gazdaságra utat nyitni. Mindkét fél emberei sokkal hajlóbbak voltak a’ tagosításra, mint a’ legelő-arányositásra,azért az úrbéri rendszeres választmány arra utasittatott, hogy a’ szétdarabolt birtokok tagosztály általi öszszesithetése iránt készítsen tervet urbér körüli javaslatával kapcsolatban. Inditványoztatott, hogy addig is, mig a’fenebbi határozattá vált indítvány létesülhetne, készíttessék törvényjavaslat, miszerint minden birtokosnak tulajdona iránti, törvény által biztosított teljes jogából folyólag szabadságában áll saját helyeit mások kirekesztésivel használatára fordítni, legrövidebb uton felvehető büntetés szabatván arra, ki mást megháborítana saját helyei külön fogott használatában; nehogy azonban ezen befogások miatt a’ közlegelők szerfelett megszükittessenek , a’ törvényhatóságok tiszte legyen a’ kir. főkormányfelügyelése alatt arról gondoskodni, hogy a’ közlakosok igavonó marháik szükséges számában — a’ birtokosok legeltetési arányos joga tekintetben tartása mellett — a’ helybeli körülményekhez képest meg ne szórhassanak. A’ KK. és RR. azon okból, mivel a’birtokosak a’fenálló törvények által saját helyeiknek mások kirekesztésévek használhatására nézve, ha azoknak bekeríteni tetszik, eléggé vannak biztosítva, uj törvényt alkotni fölöslegesnek találták. Belevéne’ szerint az úrbéri szemelvények végezve, főkormányzó önmaga javaslatára határozattá vált elvárni, mig a’ közigazgatási rendszeres választmánya’ 89 és 9 -ik ülésekben hozott határozatok következében munkálatát beadandja, hogy azután az urbér tárgyában alkotott törvényezikki javaslatok kiegészítve soroztassanak. Ezekután Alsó-Fejér követe indítványozd megbizatni a’ rendszeres választmányt, hogy a’ szemelvények (excerpták) közt következő 8 tárgyban szerkesztessen törvényjavaslatot: 1) Hogy ezután a’ törvényhatóságok első altisztéi közül ne az idősbik vegye által főtisztek nem léte, vagy be nem nem folyhatása esetében, a’ kormányt, hanem az, ki arra választatok. 2) Törvényhatósági táblabirák czélszerűbb választásáról és hatóságok szabályozásáról. 3) A’ törvényhatóságokbeli alsószékek eltörléséről. 4) Esketések készülése körüli viszszaélések megelőzéséről. 5) Perfolyamatról, mellyben különösen a’legrövidebb perek útja kijeleltessék; a’ folyamodás (recursus) és ügyvéd-viszszahivás (procurators revocatio) szabályoztassék és a’ törvénykezésbeli szembetűnőbb visszaélések és anomáliák igazíttassanak meg.6)Gazdasági rendőrségről. 7)Közjövedelmek vásárlása körüli hittelenség és hivatalnál fogva elkövetett megkárosítások esetei kitudhatása és megbüntetése felől. 8) Alapítványi (fundationalis) adósságok fölvétel-módjáról. A’RK. és RR. ezen indítványt elfogadván, a’rendszeres választmányra bízták, hogy ezen nyolcz pont alatt elősorolt tárgyak felől hová hamarább véleményt adjon be; az öt elsőbbet az eddig ellátott törvényjavaslatokkal öszszeköttetésbe hozva kívánván minél előbb erősítés alá küldeni.Továbbá indítványba hozaték, hogy miután már a’ RK.és RR egyik országosan megállított törvényjavaslatukban, a’ haza minden rendű lakosit fekvő javak szerezhetése és birhatása teljes jogával ruházták fel, igen czélszerű lenne azon ingatagság megszüntetésére, melly az ősiségből verés utján szerzett birtokokra háramlik, valamint a’ statusgazdasági tekintetben innen eredő káros következmények elhárítására nézve is kiszemelőlegl rendelkezni. Melly indítvány következtében a’ törvénykezési tárgyak kidolgozására kinevezett rendszeres biztosság arra utasíttatott, hogy ezen tárgyat is munkálat alá vevén, az adás-vevés állandó biztosításáról kiszemelőleg dolgozzék ki tervet, a’törvényhatóságokkal közlendőt. E’ határzat ellen Küküllőmegye követei utasitványuk nyomán óvást jelentenek. Spanyolország (Kényszeritett kölcsön. Elegy.) A’ pénzszükség annyira emelkedők, hogy Fennrfp.rn kpTVVf Alfaíl vnlf n’ Parsac alfal rwarralónlaff f , 549