Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-09-17 / 75. szám

• , i ürlíhijon mint gyalog.Ime van hazánkban egy népfaj, melly rint az ember „tj. , melly magyar nemzet mint nemzetellen so­hazantnak egész kelet, hata min­tnemzet mindeddig semmi l.gye -ha partot nem v ott. Jg C' » llép kere­i vallása , pedig tudjuk milly met ne-/o^i oU ; ^­­ J, y­ ‘c, varázse6akö,, mellynek Orosz-Tvl JZeten S befolyását, protectoratyit, sőt birodalmának olly hallatlan gy­or 8° érj­ed­és­ét is köszöni. ’S e’ nép egykor közös zászlók «latt­anta vert ama hazáért 4 állványért, melly őt olly mindenig ellenere kitagad» prokebul. Le­rván ezután értekező az oláhok szomorú állapotát azt mondja hogy az Magyaror­­szan még tűrhető, mert itt legalább vallásilag be vannak az oláhok fogadva az alkotvány sánczai közé; de Erdélyben a’nem egyesült olahok sanyarú s föld,esur’ önkény tül függő helyzete meghalad mindent, mit e’ reszt a polgansodott ismerünk. Ki a’ földesúri önkény legdurvább nemeit akarja ismerni, menjeni Er - be , hol sokat tanulhat, miért nem lesz szükség Izlandba utazni,­­s meg is e g­­­zen foganszik meg az urbérnek csak eszméje is a lelkes es sza a­on. És mig mi néhány gyümölcsteán harczainkban kifáradun­­, a ( 10 s/'‘*" . eped­ve vár tőlünk segélyt, mit ha nem nyer , e’ szép számú tömegnek is ^el­met kell veszni! És be akarjuk é várni, mig e’ nepne­k sóvár /es ete hasonlat, el fordul a’ hontul, mellynek gyermeke, ’s átteved a’ délkeleti is tetemes az orosz véduraság alatt álló moldvai, ’s havasalföldi oláh nemzet már is tetemes haladást tön? Óhajtjuk, hogy e’ kérdés nemcsak nálunk de Kolozsvárt is megéres­sék. Eddig még az oláhoknál idegen sympathiak erre nem vetettek s tole függ hogy soha se mutatkozzanak, ha ( ’s ez a’ szlávokra nezve is áll ) erkölcsi es szellemi, de minden esetre nemzeti képező intézetek által értelmüket , erkölcsisé­­güket emelvén, ’s korszerű polgári és jogi rendszabályok által helyzetüket javi van. Őket a’ humanitás szelídlánczaival kapcsoljuk nemzetiségünk érdekéhez, melly az ő érdekük is, D­e a’ pillanat sürget, ’s itt a’ nemzet egész erkölcsi erejére szük­sége van. — A’ p. Ilirlap 169dik számának vezérczikke :Fogházjavitás.‘ Előre bo­csátja büntető rendszerünk vagyis rendszeretlenségünk rajzát, ’s azon reményt fejezé ki, hogy az 1840diki törvényhozás érezvén már az e’részti javítás szüksé­gét most olly declamatiók hogy „szép börtönöket akarunk építeni, miszerint a’ bűntettes elkövetett csinya után jobb hajlékban lakjék, mint mig böcsületes ember volt, ’s pedig azok rovására, kik semmi bűnt nem követtek el,“ nem fogják a’kor­szerű javítást hátráltatni. Sajnálkozását jelenti ezután értekező a’ fölött, hogy az időszaki sajtó e’tárgyat nem fejtegethette, minél fogva a’ közvélemény e fontos ügybeni határozásra előkészítve meg épén nincs , ’s ezért kettős üdvözlettel fogad mindent , mi e’ mélyen érzett hi­ány pótlására van intézve. Ilyen a’b. Eötvös Jó­zsef’s Lukács Móricz által újabban kiadott ,Fogházjavitas.‘ Kijelenti ezután , hogy e’ munka a’hallgató rendszert pártolván reményű hogy Szemere Bertalan a’magány­­rendszerrül eddigi értekezésénél terjedtebbet készitend, hogy igy a’közönség mind a’ kettőről rendszeresben értesíttessék.A’ mi minket illet, igy folytatja, addig is mig Szemere várva várt munkáját olvashatnók, nem ketségeskedünk oda nyilatkozni, hogy pusztán elméleti szempontból szólván azon két körülmény, miszerint a’ hall­gató rendszer fogházi disciplinája hot, korbács nélkül főn nem tartható, a’ mun­kát pedig (a’legnagyobb áldást, mit isten embernek adhatott) átok’s büntetés szí­nében tünteti föl, a’magányrendszer pártolásához vonz ; ellenben azt hogy még a’ két rendszerközti választás eredménye minden esetre problematicus , más részrül a’ hallgató rendszer sokkal olcsóbb, fájdalom! lehetlen minálunk (!!) nyomadékos kö­rülménynek el nem ismernünk. Egyébiránt kettő van , mire nézve a’ két ellenkező vélemény pártolési egyetértenének , egyik az, hogy akármellyik fogadtatik el, fog­házaink mostani állapotához képest megbecsülhetlen javítás leend ; másik az, hogy a’ hallgató rendszer a’ még el nem ítélt vádlottakra , ’s a’ kevés idei fogságra ítélt kisebb vétségünkre semmi esetre sem alkalmazható, ’s igy csak azon központosí­tott kerületi nagy fogházaknál lehet még szó, mellyeknek a’ nagyobb vétségnek szá­mára felállítását uj börtönrendszerünk alkalmasint behozandja; ezekre nézve pe­dig meg kell vallanunk, hogy miután ezen nagy ’s költséges börtönöknek kellő szám­­bani fölépítése egy időben financiális szempontból nem igen várható , még legta­­nácsosbnak vélnők, ha ezen kénytelen késedelem némi kis gyakorlati tapasztalás szerzésére fordittatnék, ’s a’ legelőbb építendő két nagy fogház egyike a’magány­másika a’ hallgatórendszerhez idomittatnék ; mert annyit csakugyan tagadni lehet­len , hogy minő hatással leend egyik vagy másik rendszer hazánknak nyelvben, jel­lemben, szokásban,erkölcsben véletlenül szerte­ágazó zagyvalék népességgére,sem elméletből,sem más nemzetek néhány évi tapasztalásaira nem lehet előre kiszámítni.“ Mi nem akarunk hirlapkivonatunkban terjedtebb taglalásba ereszkedni ; azonban még sem mellőzhetünk egy megjegyzést. Ha a’ hallgató rendszer fenyitéki rendje bot, korbács nélkül fon nem tartható (minthogy a’ tapasztalás szerint főn nem tart­ható) úgy határzottan a’ hallgató rendszer ellen kell nyilatkoznunk. Mi nem ér­tünk egyet a’ Századunk 62 sz­­áma’véleményével hogy vannak gonosztettek, me­lyek minden emberi érzelembüli kivetkezést föltételeznek annyira, hogy az illy elvetemült egyed még csak állatias bánásmódban részesülhet.“ ’S ugyanazért hisz­­szük hogy a’ törvényhozás a’ botot még a’ biró kezéből is kiveendi. És kérdjük, hogy adhassuk azt a’ börtönfelügyelő kezébe , ha a’ biróébűl is — mint emberlealázót — kivettük ? De a’ fogházi fenyitékrend meg nem állhat nélküle.“ Ne válasz­­szatok olly .fogházrendszert, mellynek fenyitékrende máskép­pen nem tartathatik, mintha az igazoknak vallott elvek megtagadtatnak. — Ugyan­e’ szám Értekezö­­jében Csendes illy czimü czikke áll „Adó és Anglia“ Peel azon állítása ellenére hogy,veszedelmes elv lenne az egész népes, terhelni egyik részének javára/ Csen­des azt mondja hogy az angol expediture minden tétele, elkezdvén a’ szegények taksáján egész a’ China expeditionig azt bizonyítja hogy­­az egész társaságnak kell azon terheket viselnie , mellyek egyik részének jobblétét’s javát mozdítják elő. A’ megfordított eset merő képtelenség.“ „Ha honunkban a­ nemesi adó kérdése felol­dáshoz közeli rend, aligha vezércsillagunk nem lesz azon tapasztalás, mellyel szer­­zendünk ama nagy (angol) nemzet jelen intézkedéseiből. Szükségtelen tán említ­­nem , hogy h­a ez intézkedések másolata, vagyis egyszerű utánzása gondolatomban helyt nem talál, de megjegyzem, hogy számtalan analógia fog mutatkozni. Je­lenleg csak két észrevétet koc­káztatok. Első, hogy az új státusczéloknak meg­felelőig évről évre növő budget, tehát adómennyiség , semmikép nem következ­teti a’nép adóztatási tehetségének növését. Ezt Nagybrittannia kétségen fölül bi­zonyítja. Szorgalmának minden itt nyílt, népessége tán maximumát éré. Megleljük az adózhatás legfőbb polczának minden föltéteit, ’s legnagyobb kifejlést erkölcs­ben, értelemben , szorgalomban, népességben, vagyonban, földkiterjedésben’sat. — az uj statusczélok mégis nagyobb áldozatokat kívánnak? —Azt mondják, hogy a’czápa magánál nagyobb halat is el tud nyelni. Angliában az adónemek sokszor transfiguráltatnak, ’s a’csökkentett adó még több jövedelmet húz, mert lealázza magát a’ kunyhókig. Az angol statusbölcsek ki tudják számitni, hogy sokkal több kerül be, ha csak egy forinttal is többet fizet 24 millió per, mintha 400 vagy hány lordnak mindegyike 50 ezer forintot fizetne. Mibül az is kihozható, hogy a’ gaz­dagokat nem érdemes adóztatni. Csakugyan ha lehetne eszközölni, hogy azon 24 milliónyi nép évről évre többet tudna keresni ’s dolgozni, ’s igy többet adózni, az uj statusczélok biztos alapon nyugodnának, ’s az adóphilosophia aenigmája föl lenne födözve. De van mindennek határa. A’szorgos kímélet béke idején igen he­lyén van tehát. ’S igen üdvös, ha valamelly nemzetnek tetemes vagyona ’s gaz­dagsága van, mire szükség idején támaszkodni lehessen. Végromlás elibe rohanó tartozásai emésztik föl minden keresetét, ’s igy nem engedik vagyonát ’s jöve­delmeit, vagy is tőkéit szaporitni. Anglia’s Gallia alig lesz kénes iszonyu áldoza­tok nélkül nagyobb e­r­ő­t kifejteni, mert gazdagságának kutforrása kiszáradt, t. i. a’ nép elszegényült. — Az angol jövedelmi adó rendkívüli, ’s ideigleni, legalább felvéve van így. ’S innen foly második észrevétem. Ha jól felfogtam t.i. az eddig e’ tárgyban történt nyilatkozásokat, a’ magyar nemesség állandón akar a­­ránylag a’ nép házi adójához járulni, ’s változatlanul adózni rendesen minden idő­ben : itt tehát lényeges különbségre találunk az angol megtett, ’s a’magyar czél­­ba vett rendszabása közt.“ — 8. Erdélyi országgyűlés.(Vége.)12.§.A­ falusi elöljáróság közfenyí­ték alá eső ügyekben, hivatalos kötelességében ingyen köteles eljárni; de ma­gányügyi személyes bántalmak és követelések körüli eljárásért a’ faluszéki bírás­kodást és a’ földesúri fenyítő itéletekeni tanutételt, mellyek mindenesetre in­gyen szolgáltattalak ki, kivéve, 12 kr. napi bér illeti, az elöljárók, valamint hite­lesek mindenikét; ha pedig fél napon túl nem terjedt az elfoglaltatás, úgy a kr. 13. §. A’ földesurakat illeti az adó, élés, falu költségei, közmunkák ’s általjában min­den közterhek helybeli kiosztása ’s a’ fölszedettek kezelése és falu jövedelme sá­­fároltatása körüli legközelebbi ellenörködés. Azért minden rovatai fölül, a’ föl­szedés megkezdetése előtt a’ földesúrnak vagy közbirtokosoknak a’ falugyűlési végzés és kiosztási jegyzékek közlése mellett értesíttetniök kell; valamint min­den számadásnak is, a’ bírságokról szólókat is ideértve, minden év végén kö­­zöltetni, mellyek iránt lehető észrevételeiket az átvételtől számlálva harmincz nap alatt megtehetik, azontúl a’ falusi elöljáróságnak visszaszolgáltatni a’kö­vetkezhető felelet és kár terhei alatt minden esetre tartoznak, a’ törvényhatóságok kötelessége lévén egyébiránt pontos számvétel felöl czélszerűen intézkedni. 14. §. Hol nemesek elégséges számmal laknak, ugyanazon faluban vagy szomszéd­helységekben a’ többség kívánsága nyomán a’ törvényhatóság közgyűlése hely­benhagyásával állíthatnak föl magok közt helybeli elöljáróságot, mellynek rájok nézve ugyanazon hatósága lesz, mint a’ falu székének és gyűlésének a’ közlako­sokra nézve. Egyébiránt nemeseknek a’helybeli igazgatásra nézve, a’ közlako­sokkal egyesülni, ezután is szabadságukban marad. E­ törvényjavaslat megál­lítása alkalmával nemes marosszéki követ Nagy Józef óvását kívánta jegyzőkönyv­be íratni’s Nemes Hunyadmegye követe Székely Szabó József nyilatkozatát kí­vánta a’ 96ik ülés 3­53 ik száma alatt tett óvásának visszavételére nézve jegyző­könyvbe iktattatni. Másnapi ülésre az úrbéri tárgyak fölötti tanácskozás tűzetett napirendre, mellyek az napon bevégeztettek.Az august­ 23-án tartott 9­5. országos ülésben befejeztetett az úrbéri tárgyakban kiszemelőleg szerkesztett törvényja­vaslat. A’ közlegelő arányosítása és a’ birtokosok külön gazdálkodása biztosítá­sára szerkesztett rendszeres választmányi javaslat nagy többséggel nem fogad­tatott el; egyfelől, mert azon terv gyakorlatba vétele majd felmulhatlan nehéz­ségekkel lenne összekötve, másfelől mert nem is czélszerű józanabb elvű mezei gazdaságra utat nyitni. Mindkét fél emberei sokkal hajlóbbak voltak a’ tagosításra, mint a’ legelő-arányositásra,azért az úrbéri rendszeres választmány arra utasit­­tatott, hogy a’ szétdarabolt birtokok tagosztály általi öszszesithetése iránt készít­sen tervet urbér körüli javaslatával kapcsolatban. Inditványoztatott, hogy ad­dig is, mig a’fenebbi határozattá vált indítvány létesülhetne, készíttessék törvény­­javaslat, miszerint minden birtokosnak tulajdona iránti, törvény által biztosított teljes jogából folyólag szabadságában áll saját helyeit mások kirekesztésivel használatára fordítni, legrövidebb uton felvehető büntetés szabatván arra, ki mást megháborítana saját helyei külön fogott használatában; nehogy azonban ezen be­fogások miatt a’ közlegelők szerfelett megszükittessenek , a’ törvényhatóságok tiszte legyen a’ kir. főkormányfelügyelése alatt arról gondoskodni, hogy a’ köz­lakosok igavonó marháik szükséges számában — a’ birtokosok legeltetési ará­nyos joga tekintetben tartása mellett — a’ helybeli körülményekhez képest meg ne szórhassanak. A’ KK. és RR. azon okból, mivel a’birtokosak a’fenálló tör­vények által saját helyeiknek mások kirekesztésévek­ használhatására nézve, ha azoknak bekeríteni tetszik, eléggé vannak biztosítva, uj törvényt alkotni fölösle­gesnek találták. Belevéne’ szerint az úrbéri szemelvények végezve, főkormány­zó ö­nmaga javaslatára határozattá vált elvárni, mig a’ közigazgatási rendszeres választmánya’ 89 és 9 -ik ülésekben hozott határozatok következében munkála­tát beadandja, hogy azután az urbér tárgyában alkotott törvényezikki javaslatok kiegészítve soroztassanak. Ezekután Alsó-Fejér követe indítványozd megbizat­­ni a’ rendszeres választmányt, hogy a’ szemelvények (excerpták) közt következő 8 tárgyban szerkesztessen törvényjavaslatot: 1) Hogy ezután a’ törvényhatósá­gok első altisztéi közül ne az idősbik vegye által főtisztek nem léte, vagy be nem nem folyhatása esetében, a’ kormányt, hanem az, ki arra választatok. 2) Törvény­­hatósági táblabirák czélszerűbb választásáról és hatóságok szabályozásáról. 3) A’ törvényhatóságokbeli alsószékek eltörléséről. 4) Esketések készülése körüli viszszaélések megelőzéséről. 5) Perfolyamatról, mellyben különösen a’legrövi­debb perek útja kijeleltessék; a’ folyamodás (recursus) és ü­gyvéd-viszszahivás (procurators revocatio) szabályoztassék és a’ törvénykezésbeli szembetűnőbb visszaélések és anomáliák igazíttassanak meg.6)Gazdasági rendőrségről. 7)Köz­­jövedelmek vásárlása körüli hittelenség és hivatalnál fogva elkövetett megká­rosítások esetei kitudhatása és megbüntetése felől. 8) Alapítványi (fundationalis) adósságok fölvétel-módjáról. A’RK. és RR. ezen indítványt elfogadván, a’rend­szeres választmányra bízták, hogy ezen nyolcz pont alatt elősorolt tárgyak felől hová hamarább véleményt adjon be; az öt elsőbbet az eddig ellátott törvényja­­vaslatokkal öszszeköttetésbe hozva kívánván minél előbb erősítés alá küldeni.To­­vábbá indítványba hozaték, hogy miután már a’ RK.és RR­ egyik országosan meg­állított törvényjavaslatukban, a’ haza minden rendű lakosit fekvő javak szerez­­hetése és birhatása teljes jogával ruházták fel, igen czélszerű lenne azon inga­tagság megszüntetésére, melly az ősiségből verés utján szerzett birtokokra há­ramlik, valamint a’ statusgazdasági tekintetben innen eredő káros következmé­nyek elhárítására nézve is kiszemelőlegl rendelkezni. Melly indítvány következté­­ben a’ törvénykezési tárgyak kidolgozására kinevezett rendszeres biztosság arra utasíttatott, hogy ezen tárgyat is munkálat alá vevén, az adás-vevés állandó biz­tosításáról kiszemelőleg dolgozzék ki tervet, a’törvényhatóságokkal közlendőt. E’ határzat ellen Küküllőmegye követei utasitványuk nyomán óvást jelentenek. Spanyolország (Kényszeritett kölcsön. Elegy.) A’ pénzszükség annyira emelkedők, hogy Fennrfp.rn kpTVVf Alfaíl vnlf n’ Parsac alfal rwarralónlaff f , 549

Next