Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-09-21 / 76. szám

T 553 gyűr szolgálhatná a’ felosztási hiány magát az adó kérdését érdemileg is megbuktat­ni. Ezek után áttér néhány feel­vre, mellyek az indirect adó megállapításánál figye­­lem­be veendők. Oly feelvnek tartja azt: ,,h­ogy ez adó neménél is lehetőségig ügye­lem leven az igazságos arányra. Ez elvbül indulva ki hibásnak tartja azon műkö­dést miszerint csekély számmal szemeltetnek ki az adózási tárgyak. Ezek termé­szetes következménye az, hogy néhány tárgy csak néhány által használtatván , egy részt sokan adómentesitletnek , mit a’ polgári társaságban tűrni nem szabad ;más­részt pedig néhány adózási czikket szerfölött kell terhelni, hogy a’ megkívántatit pénzesz kikerüljön ; pedig vigyáznunk kell, hogy se az egyesek, se a’ nemzet öszves törzsöktőkéje ne érintessék, mi a’ szerfölötti adózásnak önkéntes követ­kezménye, mert igen könnyen elvonnák azon költségektől, mellyek a’ törzsükva­­gyon megtartására vagy pedig a’productio szaporítására szükségesek. Különös fi­gyelem fordítandó ezek fölött azon elvre is , hogy az első szükségü tárgyak vagy igen keveset ravassanak meg, leginkább pedig a’fényűzési czikkek. Ez elv főleg honunkban nagy tekintetet érdemel, mert ha szinte a házi adót a’nemesség arány­lag elvállalná is , a’hadit még is kirekesztőig a’ parasztság maga viselendi, ’s igy direct adózás útján a’ nemességnél inkább terheltetik ; már ha meg ezenkívül az el­ső szükségü tárgyak az indirect adózásban lehetőségig nem kíméltetnek, neveltet­ni fő" inkább az gaztalanság,mellynek ép az indirect adó által kellene kiegyenlitteni". Továbbá figyelni°kell az indirect adó behozatalánál arra, hogy a’polgári szabad­ság fölösleg kutatások által ne háborgattassék. Ennek következtében inkább o­ly tárgyak választassanak indirect adó tárgyaiul, miket eltitkolni nehéz vagy épen lehetis. Hogy ezeken kívül az indirect adózással más nemzeti érdekeket is kap­csolatba kell hozni, világos. E’ rendszernél elkövetett hibák megboszulják mago­kat azon nemzet kárával, melly e’tekintetben gondatlanul működik.“ Kifejezi ez­után A. ur azon kívánságát: „bár a’ megyék adandó eredeti utasításaikban marad­nának, (itt úgy látszik, hibázik egy két szó) ’s a’törvényhozó testet előleges mun­kálatiban károsan ne korlátoznák. Csák a’ testület lesz ment lehetőségig ír’provin­ciális érdekek nyomasztó hatásátul, ’s ismervén az ország körülményit és csak országgyűlésiig megszerezhető adatokat használván nyújthat az öszves nemzet érdekeivel megegyezőbb munkálatot, melly ha szinte óhajtásunk szerint még a’ jö­vő hengyülés alatt pótló utasítások tárgyául tétetik is , mit mellőzni A. ur sem tart tanácsosoknak ,­­följegyeztethetnek e’ munkálatban az okok , mellyek a' provinciá­lis érdekek ellenében küzdendnek, minden esetre pedig nyujtatni fog a’ törvényha­tóságoknak alap, mellyen határozataikat biztosan hozhassák.“ — A’ 64dik szám­ban e’ czikk folytattatik. Az országos pénztár kutfőji 1) a’ harminczadok. „Különös figyelemmel van ezekre az Izlaki ’s 179liki országos választmány. Az első a’ kir. harminczadon felül fizetendő félharminczadot, ’s az asszonyi fényűzésre ’s férfi­­ruhakelmékre, mellyek külföldről hozatnak, különös adót javasol; a’ másik né­­melly kiviteli áruezikktül az országos pénztárba folyandó határvámot indítványoz, nevezetesen minden pár jótul vagy ükörtül egy ftát, sertés párjátúl 3 krt ’sat. A’ha­­tárvámok megállapításában óvatos mérsékleti alkalmazással's az ország iparának emelését, ’s nemzeti gazdaságot financiális ’s egyéb politikai elveket szem előtt tart­va kell föllépni. „A 1­2dik kútfő, mit az Izlaki országos választmány javasol : 15 kr. minden mázsa sósul; ’s igy már e’ választmány a’ fogyasztási adót elvben elfo­gadd , az 17­91 : 14. czikk pedig törvényesen az életbe átvivé.“ A' fogyasztási adót elvben szükségkép elfogadandónak mondja , hacsak kevéssé is nagyobb pénzöszve­­get akaarunk az országos szükségek pótlására fordítni, l­e e’ tárgyrul raáskorom­ bővebb fejtegetést igér. „A­ 3dik kútfő , mellyet szinte az Izladiki orsz. választ­mány javasol, a’ lajsíromzási adó. Az alföldi levelek nagy tekintetű szerzője a’ laj­­stromzási adót csak nemesi örökösödés , osztály, ’s bármineven nevezhető birtok­változásnál javasolja megállapíttatni, a’ p. hirlap szerkesztője pedig úgy financiális mint politikai tekintetekbül, nem figyelve a’ politikai osztályzatokra általányosnak óhajtja. Ha az tűnnék ki, hogy a’hadi adó viselése által a’ parasztság aránytalanul rovatik meg , akkor ezen aránytalanság más után egyenlittessék ki ’s e’ szempontból az alföldi levelek által tervezett különböztetést el lehet fogadni. Egyébkint miután a’ kiegyenlítés több más utón is történhetik, különösen ha figyelem fordittatik azon elvre, hogy az elsőszükségű tárgyak , mellyek a’parasztság főszüktségeit, ’s egy­szersmind főjövedelmét teszik , vagy épen nem vagy a’lehető legkevésbbé rovassa­nak meg, igen természetes , hogy e’megkülönböztetéshez nem kell körömszakadtig ragaszkodni. A’ p. hirlap még minden terhes szerződésre ’s kölcsönvételre is kíván­ja a’ lajstromzási adót kiterjeszteni még pedig kötelezőleg úgy , hogy a’ kötelező le­vél még érvényességgel se bírjon, hacsak bizonyos idő alatt be nem tábláztatik. A’ hitelezés az által a’ jelennél szilárdabb alapot nyerne ugyan, ha kinek kinek követe­lő ’s tartozó állapotja tisztába hozatnék; azonban e’ javaslat általa’ hitelen halálos döfés történnék. (Ein mit Referenten nicht einverstanden). Az összes tartozás be­­táblázása által a’ szenvedő állapot legnagyobb részben tisztába hozatik ; de mennyi az, mi a’betáblázható követelések fölött a’ cselekvő állapothoz tartozik. Az in­gatlan vagyon mindenki szemei előtt lévén , ennek mennyiségérűl tudomás (noha gyakran sok alkalmatlansággal) szerezhető. He hol marad az ingó javaknak, a’szek­rényben levő (!) vagy külföldieknek kölcsönzött, ’s igy be nem táblázható pénzek­nek öszvege ? hol azon tőke, melly a’ munkás embernek kezeiben ’s elmetehet­ségben rejlik? ’sat. ’S az ezekbűl járni szokott de sem betáblázható sem kellőleg meg nem tudható jövedelmi mennyiség? minek természetes következése az lenne, hogy a’ javaslati kötelező lajstromzás által olly mérleget idéznénk elő , mellyben a’szenvedő állapot igazságtalan túlnyomóságot nyerne, ’s ez által csekély hite­lünk még inkább csökkenne. Hogy a’pénztőkét is adó alá kell vetni, kétségtelen, ’s erre a’ Bélyegadó a’ legalkalmasb eszköz , miről azonban más alkalommal szó­lal­t. •­ Ugyan e' szám hírlapi kalászai méltatják ugyan 63dik számunkban az ,ősiseg ’s birdatlanság II.“ czikkünket; de hogy mégis modorjokbul ki ne essenek, azt a’ szokottaknál velősebbnek is nevezik. Csak rajta velős Világ velős hírlapi kalászszedője ! Tessék csak a’ piszkolódást folytatni, sőt ,­a’ szokottnál piszko­­lódóbb’ czikkekben is magát gyakorolni. Onne s’arréte pas dans un si beau che­­min. S igy még hírre is kaphat a’ nagy világban kalászszedő ur. Tentanda via est, qua te quoque possis Tollere humo et virum volitare per era. Erei * ***s*gyulés. Az aug. 29-ei országos ülésben az elnök jelenté, hogy az alapítandó nemzeti muzeum gyarapítása ügyében két írásba foglalt jelen­tés adatott be, mire olvastatok a­ köztiszteletükk­. fökormányzó széki gróf Te­leki József a nagyméltóságának köv. Írásbeli jelentése : T.Ékések! Mind azt, mi hazám javát akármikép előmozdítja, mint annak hű fia, szivemen hordozván ’s e­­lőmozdítani nemcsak szent kötelességeimnek érezvén, hanem ezt mindig legna­gyobb készséggel mégis tevén, csekély tehetségem szerint én is óhajtok járulni azon közhasznú tudományos intézethez, mellynek czélszerű megalapítása a’ t. Kk és Rk figyelmét most magára vonta. Több száz és némelly ritka ’s becses darab­ból álló első kiadások (editiones principes) és nyomtatási régiségek (incunabula artis typographicae) gyűjteményemet, valamint a’ magy. tudományos társaság ál­tal eddig kiadott minden nyomtatványnak egyegy példányát, némelly más magyar nyelven kijött könyvekkel mintegy megalapítandó magyar könyvtár első alapját’s mellé 3000 pengő forintot mint tőkét, mellynek évenkénti kamatjai fökint honi nyelven kijött régibb és újabb, ’s ezek közt különösen a’magyar tudományos tár­saság által kiadandó munkák megszerzésére fordíthassanak, bátorkodom a’ tek. Knak és Edeknek a’ nemzeti muzeum gyarapítására felajánlani. Fogadják a’ t. K. és­ak ezen ajánlatot szokott szivességökkel; ne tekintsék annak csekélységét , hanem azon tiszta hazafi buzgóságot,mellyel az nyujtatik’s legyenek meggyőződve hogy valamint ezen szépen keletkező nemzeti intézetet ’s minden más hazám di­csőségét, jóllétét, kifejlődését ’s javát érdeklő intézeteket tehetségemhez képest ápolni’s gyarapítani, m­ig élek, meg nem szűnöm, úgy változhatlan­ul maradok ha­zámnak hiv a’ t.sok és Rnek lekötelezett szolgája gróf Teleki Jós.m. k. A’ Karok és Rendek szeretve tisztelt kir. főkormányzó­k nagyméltóságának ez őszinte hazai» buzgalomszülte, honunk boldogsága ’s virágzása előmozdítására ezélzó nemes a­­jánlatát,mint magas helyzetének tudományokat kedvelő lelkével összehangzó tet­tét ah­oz illő tisztelettel kívánván méltánylani, küldöttséget neveztek ki, hogy tisz­­telet-nyilványitása mellett jelentse ki a’ KK.és RR. és az egész haza forró köszö­netét, egyszersmind pedig végeztetett mikint: ezen jelentés adassék át a’rendsze­­res középponti biztosságnak,hogy a’ kijelölt tárgyakkal együtt kapcsolatban ve­gye tanácskozás alá, és a’ KKnak és RR nek adjon erre nézve is javaslatot. — b) Ezután olvastatok Szászvárosszék rendes orvosa fogarasi Lészai Dánielnek jelen­tése , mellyben hétszáz római és görög pénzdarabot , u. m. négyszáz ezüstöt 's a’ többit vezet, kipótolva ezt a’jelen ’s közelebb múlt század külföldi réz ’s apróbb ezüst pénzeiből ezer darabra az erdélyi nemz.muzeum romai’s görög, nemkülönben külföldi pénzek gyűjteménye alapjául azon nyilatkozattal ajánlá hogy midőn felszó­­littatik, ajánlatát lajstromozva általadandja. A’RK.és RR. ezen hazafi szép tettért az alapitó orvosnak köszönetet szavaztak,meghatároztatván egyszersmind,hogy ezen jelentés is a’ fen érdeklett végzésekkel összefüggöleg adassék át a’ középponti rendszeres biztosságnak tárgyalás ’s javaslatadás végett. (Folyt. köv.) Szerbia. (A’ pártütés kitörése.) A’ Szerviában támadt összeesküvés keletkezését szokás szerint éjszaki befolyásnak tulajdonítják,azt a’ dideregtető éjszaki csillag oroz lekacsintgatásának nyilatkoztatják ’s mindenben az orosz hatalomnak a’Duna torkolatja körül óriás fejlődésére utalnak. Oroszország befolyása ezen tartomá­nyokban természetesen rémitő, és az még mindig titok marad: mikép lehet, hogy más hatalmak Oláhország utolsó évi eseményire nézve közönyösek maradhattak , sőt még anyagi tényeket is elnézhettek?Ha valakinek nekünk magyaroknak bizony érdekünkben fekszik, tudni: melly hatalom terjeszkedik Dunánk torkolatja körül azon tartományokban, mellyekhez koronánk ősjogát folyvást fentartogatjuk ’s mellyek hazánk állására olly roppant befolyással bírnak. A’ jelen szerb lázadás­­nak egyenes okozója azonban nem orosz cselszövény az aug. Alig. Zing szerint, a’ tett nyomozások kétségen túl tetszik, miszerint az összeesküvés az öreg Milos pártjától származott, melly a’ szerb kormánypaloza visszaszerzéséről végkép még sem mondott le. A’ titkos részt Resszavacz tanácsnok fiának eltévedt levele födözésel. Resszavaczot elcsípték, irományai megvizsgáltattak, mire már sept. 2kaig számos magas állású személyt elfogtak. Ezen elörvény az összeesküvés ki­törését nem nyomá el, hanem sietteté. Már az egész tartomány fel volt izgatva, a­ lázadók Kragujevaczba és Szendrőbe gyülekeztek. Mihály hg több ministerta­­nácsot tartván, Kragujevacz és Szendröbe biztosokat külde, az első azonban még az nap azon hírrel tért vissza, miszerint nagy csapat ember az utakat elfoglaló és senkit sem bocsát keresztül, a’ fellázadtak keresztül barangolják a’ helysége­ket, a’ nyilványos pénztárakat kirabolják ’s Nándorfejérvár felé tolulnak.A’ török biztos Sekib efendi, ki nemrég Bukaresztben az orosz biztossal Duhamellel újat húzott, megérkezte után egyenesen a’ kivándorlónak pártját véve uralma alá, ki­kért a’ török kormányzó Kramil basa hasztalan járt vala közben. Alkalmasint a­­zonban Sekib törekvései is sikertelenek lettek volna, ha azon párt főnökei a’ tö­rök kormánytól serkentetve, önerővel munkához nem nyúlnak vala. Ezen párt feje, Vucsics egykori ministerfőnök volt. A’lázadók elnyomatására Belgrádból katonaság küldetett, Mihály hg anyja kíséretében maga vezérlé azt, azonban sze­rencsétlenül. Mert ezen katonaság Kragujevacz vidékén két véres ütközetben sep. 3 ’s­zén megveretett, ’s miután a’ lázadók az ottani álgyutelepet hatalmokba es­­ték, rémülten futásnak eredeti, nagy része pedig elpártolt, ugy, hogy Vucsics mintegy 3600 embere lőezerre szaporodott. Mihály hg Belgrádba szökött visz­­sza, de biztos helyen ott sem érezvén magát, septe Tén reggel anyja Ljubicza Ágne ’s nagybátyja Jefrem Obrenovics kíséretében az ausztriai határon át Zimonyba menekült. A’győztes lázadók Vucsics vezérlete alatt Nándorfehérvár felé törtek, hol a’ törökök ’s keresztyének mind fegyverben vérengző ütközetre várnak. A’ bécsi újság szerint Vucsics Belgrád felé nyomultakor pártja nevében felszólítást bocsátott a’néphez, azt a’szultán iránti hűség’s engedelmességre intvén ’s ki­nyilatkoztatván, miszerint erőszakoskodása nem a’ szultán által fölemelt Mihály hg, csak az o­rosz tanácsnokai ellen van intézve. A’ hg eltávozta után Belgrádban a’ béke némileg helyreállott ’s a’ belgrádi basa Kramil, Sekibbel egyetértőleg, a’ parancsi alatt levő várerösségben intézkedéseket ten a’ csend fentartására. Egy­szersmind 5 tagú igazgatóság neveztetett, mellynek főnöke Vucsics ’s Petronie­­vics (nem való tehát a’ hir, miszerint a’ lig ez utóbbit lenyakaztatta volna), a’ 17 kerület követei pedig összehivattak, a’ felett tanácskozandók: mit kelljen tenni, mig a’nagy ügyet a’nagyúr elintézendi. További hírek bővebben deritendik fel a’ jelentős eseményt. Spanyolország (Árvíz általi pusztítások. Elegy.) Alig állitá helyre a’ csöndet ’s közbátor­ságot Cataloniában Zurbano vas karja, ’s már ismét más baj pusztítja e’ szeren­csétlen tartományt. Hosszas szárazság után ugyanis aug. 22k én ’s 23-án so­káig tartott zápor és felhőszakadás következében a’ legcsekélyebb folyamok is annyira duzzadtak, hogy a’ tartomány nagy részét egyetlen tengerré változta­­ták tajtékzó hullámaikkal. A’ Llobregat és Noya ellenállhatlan dühhel pusztítot­tak. Nyolcz helységben minden egyes ember legalább háromezer piaszternyi kárt szenvedett. 1746 óta nem volt e’ tartományban illy iszonyú pusztítás. Az olesai fürdőházak kéményei is alig látszottak ki a’ vízből, ’s a’ betegeket csak nagy bajjal lellett kiszabadítani. Az érezvizek csak négy nap múlva kezdének előbbi helyeiken ismét a’ földbül előtörni. Arragoniában szinte nagy pusztításo­kat okozott az árviz, ’s már addig is több emberéletet gyászol a’ lakosság. *·› A’

Next