Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-10-19 / 84. szám
589 (Iskolák iránti jólét, kora tél, elmefuttalás.) Zacharias Antal sz. domokosi bányamű-igazgató(Erdélyben)a’lrassai kath. diákiskolák részire ezer váltóforintot vala szives ajándékozni, mi által a’ miveltség ’s nevelés barátinak, mint szinte az ifjúságnak forró hálájára érdemesült. — Brassóban az idén szokottnál korábban köszönt be a’ tél, mert od 9kén délelőtti órákban ott nagymennyiségű hó esett. Pesten is a’ sok esés után kiderülvén, csípős deresésekre fordult az idő, úgy hogy füttetlen szobában dermedez a’ test ’s hó kéz, ’s fűtésre szorultunk negyed ötöd nap óta. Ha ez igy halad, félhetni hogy az esők után megújult legelő el avarul ’s korábban jászolra szorul a’ szarvasmarha mint vélhetnek, pedig vajmi jótékony volna ez idén is a’ tavalyi hosszú enyhes ősz részint az osztagokban heverő sok élet kinyomtatása, részint a’ szántás vetés kellőleg bevégezhetése s bokrosulhatása, részint takarmány-kimélhetés végett, melly főkép a’ szénameddő dunántúli részekre vajmi kivánatos! De még a’Hegyaljára s minden később szüretelő vidékekre is, valamint a’ felázott utak szikkadása ’s javulására, mellyek olly annyira elnehezültek ’s dágványosultak szokott roszaságuk mellett, hogy testrül Debreczenig egy mázsa teherrül még most is 4 váltó forintot követelnek ’s fizetnek is. Mellyik nemzedékünk éri meg e’ vonalon a’ vasutat, annyi különféle tervezgetés után? Nálunk úgy szólván gombaként tenyészik a’sok terv ’s tán azon, ha nem nagyobb, arányban szaporul, mellyben, uzsorások ládáit kivéve, fogy a’ pénz ’s minden termékfajunk olcsó, csak a’pénz, köntösféle ’s kézműves drága minden kenyérolcsóság mellett is. A’sors-és módfeletti fényűzés mind tovább harapózik ’s óriásul. Ez még is tűrhető volna talán, ha hazai saját gyár- és kézműveink elégíthetnék azt ki, de mindez jobbadán külföldrül özönlik be hozzánk ’s még gondosan megkímélt ’s takarított filléreinket is kiröpik, így, nemesuda, ha tönkre szegényülünk. Mosonyban csökkent áron kel az élet, legközelebb 30 ezer pozsonyi mező bánsági tisztabuzára 6 — 6 kyston szerződtek. A’dunántúli (győrvidéki borokról azt írják, hogy mennyiségre termett elég, de minőségre nézve alig középjóságu, ’lakójáért most legalább nehezen reméllnek többet kaphatni 3 váltó forintnál. Hírlap-kivonat. A’ Világ 75. számában egy névtelen a’ türelmetlenség helytelenségét rontogatván„korszerűnek véli a’ figyelmeztetést különösen a’ journalistika önérdekében, hogy mindenekelőtt kezelőji vetkezzék le a’ türelmetlenséget, ’s ne engedjék a’ vélemények ez orgánumit mások türelmetlenségének eszközeivé alacsonyittatni. Félre tehát a’ sok czáfolattal, válasszal, felelettel, félre a’ visszatorlási viszkeséget tanúsító czikkekkel a’sa’t. S e’ leczke a’ Világban áll! Csak örökké igaz marad Rochefeaucaulde állítása : a’ szabályokat másoknak a’ kivéteket magunk számára találtuk. A’ Ifi Ilit és a Felen 74ik számában „magyar nyelv“ czim alatt ezeket irtja: ,Most közelebbrő il valánk tanuji, hogy a’ szász nemzet követei a’ magyar nyelv ügyében az országgyűlésre új ellenvéleményt adtak be , mellyben — a’ legszelídebb kitételt használva —• sajnálásra méltó követelésük mellett állnak, azt ismétlik, hogy a’honi törvények német nyelven is (!) szerkesztetve legyenek, bár a’ törvényhozó ’s végrehajtó hatalom e’ pontban tökéletesen egyező határozata által azon kívánságokkal egyszer elutasittatttak ’s reraellhetni örökösen elutasítva maradnak. Némi fejtegetés után még a’ Zágrábmegyei határzatot (Györmegyének levele iránt, mit olvasóink már ismernek) ’se’ szókkal zárja be czikkét „Erre nem kell commentarius , hanem fölsohajtani és fohászkodni talán szabad : magyarok , szászok és illyenek Istene , ne vigy minket a’ kisértetbe, de szabadíts meg a’ gonosztul!“ — A’ Hasznos Mulatságok 77dik számában dr. Gall Lajos ,,a’ pálinkaégetés üzésérül“ ezeket mondja : ,,A’ porosz statuskincstárba a’ pálinkagyártás megadóztatásábul 22 millió váltó ft foly be évenkint, melly somma Magyarországgal egybevetőleg az országnak egy krajezárjába, a’ népnek egy órányi munkába sem kerül. A’nevezett adójövedelem t. i. 4 millió adó 20 fokú pálinkagyártást tesz föl.A’magyar ép ugyminta’poroszoknak ezelőtt 15 évvel egy akó 20 fokú B. pálinka kiállítására szükséges SOO ft burgonya, 40 ft árpa,V10 ölfa. ’S igy a’porosz középár szerint a’ 4 millió akó pálinkaégetéshez kivántató burgonya,árpa,’s fa kerül 44 millió forintba. Poroszorságban egy akó 20 fokú pálinka kiállításához most már elég 425 font burgonya, 25 font árpa, és 11 ló öt fa. Eszerint 4 millió akó pálinkához kellő burgonya, árpa és fa kerül 24, 500,000 forintba. És így Magyarországban ugyanannyi mennyiség kiállítására kivontató 44 millió ellenében csupán nyers anyagokban 19,500,000 ft kiméltetik meg. Ezen öszveghez még adhatni 2,500,000 frtot mint a’ mennyivel t. i. 4 millió akó pálinka kiállítása a’ pályinkagyártásban fekvő — ’s forgótőke kamatjait és a’ felhasznált ember- ’s állaterőt illetőleg a’ poroszoknál kevesebbe kerül. Mindöszre tehát 22,000,000 váltó szép annyi, minnyit a’ porosz kormány pálinkagyártásból adóul bekap. Igazán elmondhatni tehát, hogy midőn a’porosz kormány a’ pályinkagyártást leggazdagabb státusjövedelemű forrásává tette, akkor egyszersmind megtanította az iparűzöket, miszerint azt, mit adó fejében kell fizetniük, saját értelmükben , ’s iparkodásukban föltalálhatják. — E’féle megadóztatása a’ pálinkagyártásnak, közhasznú czélokra Magyarországnak évenkint 10 millió forintot hozna be, melly 10 millió ft az eddig semmi haszon fejében elharácsolt nyersanyagok, munkaerő és főpénzek megtakarításából kerülne ki. És már most gondoljuk meg azon üdvös eredményeket, mellyeket e’ summa, évenkint belső javításokra, folyók szabályzására, csatornák építésére, műegyetem alapítására szentelve, előidézendne. Aztán mellyik adóztatás neme lehet igazságosb, mint az, mellynek a’ fizető önként veti magát alá ; mert az adót a’ pályinkagyárbirtokosak fizetnék ugyan valósággal, hanem utoljára mégis csak fogyasztók viselnék azt, még pedig úgy, hogy meg sem éreznék.“ Mi csak azt szeretnék tudni: honnan számította ki értekező úr azt, hogy a’ magyarhoni pályiinkagyártás a’ porosszal hasonlag adóztatván meg, 10 millió adót hozna be? Mert megváltjuk, hogy nem tudjuk a’ honunkban készített pályinka mennyiségét, ’s értekező úr megírja ugyan a’ Poroszországban készített pálinkamennyiséget (4 millió ako. 20 fokú) de a’ nálunk készített mennyiséget nem teszi ki. Adatokat kérünk alázatosan , kétségtelen adatokat. Az Érd- Ikrailo 70 ikszáma,a’ polgárok felsőbb hivatalra juthatásáral értekezik. Mi e’ tárgyról már értekezvén,itt csak azon reményünket fejezzük ki, miszerint hisszük, hogy nem fog találkozni törvényhatóság, melly e’ kérdésre nézt követeit ne látná el korszerű utasítással. (Változások a’ cs. kir.hadseregnél.) Ceccopieri Ferdinand gr.,altábornagy és osztályfő, alkapitánynyá lett a’lombard-velenczei nemes tesörségnél; ugyanott főhadnagygyá:J Birago Károly, ezredes és első őrmester, alhadnagygyá: Chizzola Pál, alezredes Kress b. 7sz. könnyülovas ezr., első őrmesterré Alfoldi Pál vezérőrnagy és alhadnagy a’testörségnél, ugyanazon testőrségnél Mylius Jenő báró, vezérőrnagy’s zászlóaljparancsnok , várparancsnokká lett Zárában. Előléptettek, vezérőrnagyokból altábornagyokká: Auersperg Károly gr., és Khevenhüller-Metsch Ferencz gr., ezredesekből vezérőrnagyokká: Fröhlich Károly, a’ broodi 7 sz. gy. határ arezr., és Moga János, Ferencz Károly fhg 52 sz. gy. ezr., alezredesekből ezredesekké: Dreihann Ignácz, Schön 49 sz.gy. ezr., föhadi kormányszéki segéd Alsó-Ausztriában, az ezr., egyszersmind föhaditanácsi katonai előadóvá; Zitla Manó, a’ mérnöktestnél, ugyanott; Pottornyay Endre Ferencz Károly fhg 52 sz.gy. ezr.; Neustaedter József b., a’broodi 7 számú határöri gy. ezr., mindketten az ezredben , őrnagyokbal alezredesekké; Möller György, a’ morva örpattantyus kerület parancsnoka ugyanazzá a’lombard-velenczei királyságban; Isack Ferencz, a’ mérnöktestnél, ugyanott; Kheinbach Mihály, a’broodi 7 sz. gy. határőrezr., és Tichi Venczel, Ferencz Károly fhg 52 sz. gy. ezr., gránátos zászlóaljparancsnok, mindkettő az ezr., kapitányokbal őrnagyokká: LeGay Ferencz, Fürstenwaerther b. 50 sz. gy. ezr. Sivkovich b. 41 sz. gy. ezr., Bitschel János, Bertoletti b. 15 sz. gy. ezr.; Fürstenwaerther b. 56 sz. gy. ezr.; Augustin Ferdinand b., Lajos fhg 8 sz.gy. ezr., Schön 49 sz. gy.ezr.; Vojnovics György,Ferencz Károly fhg 52 sz.gy. ezr., az ezr.; Tkalcsevics József b., a’ broodi 7sz.gy. határőr ezr.az ezr.; Weiss Fer, a’ 12. vadász zászlóaljtól a’ 9. parancsnokává; Frossard Károly, Vilmos király 20 sz. gy. ezr., János cs. kir. fhg tábori segéde, Piret b. 27 sz. gy. ezr., hivatala megtartásával; Rödling Károly, a’ bel-ausztriai ötpattantyus kerülettől a’ morvaországinak parancsnokává; Ebner János, a’ mérnöktestnél, ugyanott; Lonaul József, a’ mérnöktesttől, temesvári helyparancsnokká; Henczy Henrik, mérnöktesti ezredes árkászi parancsnokká; Wanka Manó,Hochenegg gr. 20 sz. gy.ezr. őrnagy, Sternfeld gránátos zászlóalj parancsnokává; Collery Eduárd, őrnagy ’s parancsnoka a’9dik vadász zászlóaljnak, ugyanazzá lett a’ 12iknél. Khuen Henrik gr., alezredes és helyparancsnok Comoban, várparancsnokká Ferrarában; Heymann József, alezredes és ferrarai várparancsnok, comoi helyparancsnokká; Kolb János, nyugalmazott alezredes, szállitóházi parancsnokká Bécsben; Pfeiffer Ferencz, őrnagy, parancsnoka a’ velenczei katonarendőrségnek, alezredesi rangot nyert. (Vég. köv.) Erdélyi országgyűlés, 1. A’ sept. 12-én országos ülésből ő felségéhez megerősítés végett a’magyar nyelv tárgyában felküldött törvényezikk magyarul. Törvényezikk a’magyar nyelvről: Ő felsége kegyelmes megegyezéséből az 1791 beli törvényezikk következőleg módosíttatik.— 1. §. A’törvények ezentúl magyar nyelven szerkesztessenek. 2. §. Az országgyűlés, nemcsak a’ jegyzőkönyv szerkesztésében,hanem királyi biztossali értekezéseiben is,úgy szinte az ő felségéhez küldendő fölterjesztéseiben magyar nyelvet használjon. 3. §. A’ királyi kormányszék, királyi kincstári hivatal, királyi tábla ’s ezeknek alája rendelt hivatalok, nemcsak jegyzőkönyveik szerkesztésében, hanem úgy magok közli mint a’ magyar és székely törvényhatóságokkali közlekedésökben magyarul írjanak. A’szász nemzet törvényhatóságaira nézve az 5dikóban megirt eddigi gyakorlat továbbra is megmaradván, a’ királyi kormányszék rendeletei a’ több törvényhatóságokhoz és hivatalokhoz bevezetéseikkel’s berekesztéseikkel együtt magyar nyelven készüljenek. 4.§. A’ székely és magyar nemzet keblében minden törvényhatóságok, polgári hivatalok és ítélő székek, mind a’ jegyzőkönyvek szerkesztése és tárgyalására, mind pedig a’ kezelésekre a’ magyar nyelvet használják.— 5.§. A’szász nemzet minden levelezéseire ’s tárgyalájira nézve, valamint a’ királyi kormánnyal ’s az erdélyi nagyfejdelemség főtörvényszékeivel, itélőszékeivel ’s tisztségeivel, úgy magok közt ’s a’ több törvényhatóságokkal is, az 1791 beli 31 dik törvényezikk kelése óta követett gyakorlatban, ezentúl is meghagyatik. 0. §. Az anyakönyvek, azon helyeken, hol a’gyülekezethez szent beszédek magyar nyelven tartatnak, magyarul vitessenek, ’s azon egyházi hatóságok ugy a’ magok közti, mint a’ magyar és székely polgári törvényhatóságokkali levelezéseikben hasonlóul magyar nyelven írjanak, az ágostai vallást követő egyházi hatóságok, valamint a’ szász földön, ugy a’ magyar nemzet keblében létezők is az eddig használt gyakorlatban tovább is meghagyatván. 7. §. A’ hazai ezeredek kormányai a’ magyar és székely törvényhatóságokkal magyarul levelezzenek. — (Vég. köv.) Szervin. (Vucsics kegyetlenkedései. Rémuralkodás. Mérgezés.) A’ szerviai pártoknak hazánkban is akadtak orgánjai ’s a’ közvélemény itélőszéke előtt munkás ügyvédei. A’ zágrábi német hírlap, de még hatályosabban a’ „Serbske narodne nobine“ Vucsics pártját véve védszárnyai alá, mig a’ budai német újság folyvást a’ Mihály hg ellen elkövetett sérelmekkel van telve, ’s hír szerint azokat Zimonyból Mihály hg íratja. Való e ezen állítás ? nem tudjuk ; annyi azonban bizonyos , hogy Mihály hg németül nem tud. A’felidézett szerb újság szerint Mihály hg a’ lázadás kitörése előtt szörnyű kegyetlenségeket követett el Belgrádban : t.i. több embert karóra huzatott, sokat saját kezével lőtt agyon ’s állítása szerint szivének egyéb vad kicsapongásai miatt megérdemlő sorsát. A’ budai német lap ismét Vucsicsot ’s az ideiglenes kormányt vádolja durva, embertelen kegyetlenségekről , miszerint az engedelmeskedni nem akarók’s elégületlenekkel a’belgrádi börtönök már tömve lévén , a’mindinkább szaporuló foglyokat Vucsics egy kútnak ásatott verembe hányatja, ha eső esik, a’ vizet belé ereszteti, sőt emberei emésztékit is oda bocsáttatja , ugy hogy az egymásra hányt foglyok évig ganéjban állván, kik ebben meg nem fúlnak, azokat az éhség ’s bűz fojtja meg. Ha valaki a’ táborban elégületlennek nyilatkozik, azt Vucsics éjjel a’ táborból kihurczoltatja ’s alattomban meggyilkoltatja, legyen az bármilly előkelő személy, ’s aztán vesztett nevét költi, hogy a’ csatatéren maradt, vagy Mihály hghez szökött. Egy hittanuló sajnálkozva beszélt a’ jelen zavargásokról, a’ melly nép, úgymond, 3 év alatt két uralkodót szöktet meg ’s maga dúlja fel vérrel szerzett alkotványát, az szabad és boldog nem lehet, hanem előbbutóbb megérdemlett rabigába görbéd ; Vucsics erről értesittetvén, a’jámbor tanulót irgalmatlan ütlegezés közt maga elibe hurczoltatá a’táborba, hol kérdezvén őt: igaz ő, a’ miről vádoltatik? miután válaszul igent hallott, karvastagsága dorongot ragadott rá, ’s agybafőbe verte őt ’s miután ártatlan lelkét kiadá, a’ gyilkos fölemelkedvén a’ sereg fölött, teli torokkal kiáltá, hogy minden elégületlennek ez leend sorsa. Vucsics ezenkül nem szűnik Mihály hget a’legméltatlanabb vádakral gyanúsítani a’nép előtt ’s fenen hirdeti, hogy Mihály magával vivé az ország pénztárát, holott ő Zimonyba fut.