Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-19 / 84. szám

589 (Iskolák iránti jólét, kora tél, elmefuttalás.) Zacharias Antal sz. domokosi bányamű-igazgató(Erdélyben)a’l­rassai kath. diákiskolák részire ezer váltóforin­tot vala szives ajándékozni, mi által a’ miveltség ’s nevelés barátinak, mint szinte az ifjúságnak forró hálájára érdemesült. — Brassóban az idén szokottnál koráb­ban köszönt be a’ tél, mert od­­ 9kén délelőtti órákban ott nagymennyiségű hó e­­sett. Pesten is a’ sok esés után kiderülvén, csípős deres­ésekre fordult az idő, úgy hogy füttetlen szobában dermedez a’ test ’s h­ó kéz, ’s fűtésre szorultunk negyed ötöd nap óta. Ha ez igy halad, félhetni hogy az esők után megújult legelő el avarul ’s korábban jászolra szorul a’ szarvasmarha mint vélhetnek, pedig vajmi jótékony volna ez idén is a’ tavalyi hosszú enyhes ősz részint az osztagokban heverő sok élet kinyomtatása, részint a’ szántás vetés kellőleg bevégezhetése s bokrosulha­­tása, részint takarmány-kimélhetés végett, melly főkép a’ szénameddő dunántúli részekre vajmi kivánatos! De még a’Hegyaljára s minden később szüretelő vidé­kekre is, valamint a’ felázott utak szikkadása ’s javulására, mellyek olly annyira elnehezültek ’s dágványosultak szokott roszaságuk mellett, hogy t­estrül Debre­­czenig egy mázsa teherrül még most is 4 váltó forintot követelnek ’s fizetnek is. Mellyik nemzedékünk éri meg e’ vonalon a’ vasutat, annyi különféle tervezgetés után? Nálunk úgy szólván gombaként tenyészik a’sok terv ’s tán azon, ha nem nagyobb, arányban szaporul, mellyben, uzsorások ládáit kivéve, fogy a’ pénz ’s minden termékfajunk olcsó, csak a’pénz, köntösféle ’s kézműves drága minden kenyérolcsóság mellett is. A’sors-és módfeletti fényűzés mind tovább harapó­­zik ’s óriásul. Ez még is tűrhető volna talán, ha hazai saját gyár- és kézműveink elégíthetnék azt ki, de mind­ez jobbadán külföldrül özönlik be hozzánk ’s még gondosan megkímélt ’s takarított filléreinket is kiröpik­, így, nemesuda, ha tönkre szegényülünk. Mosonyban csökkent áron kel az élet, legközelebb 30 ezer pozso­nyi mező bánsági tisztabuzára 6 — 6­ kyston szerződtek. A’dunántúli (győrvi­­déki borokról azt írják, hogy mennyiségre termett elég, de minőségre nézve a­­lig középjóságu, ’lakójáért mos­t legalább nehezen reméllnek többet kaphatni 3 váltó forintnál. Hírlap-ki­vonat.­ ­ A’ Világ 75­. számában egy névtelen a’ türelmetlenség helytelenségét ron­­togatván„korszerűnek véli a’ figyelmeztetést különösen a’ journalistika önérdekében, hogy mindenekelőtt kezelőji vetkezzék le a’ türelmetlenséget, ’s ne engedjék a’ vé­lemények ez orgánumit mások türelmetlenségének eszközeivé alacsonyittatni. Félre tehát a’ sok czáfolattal, válasszal, felelettel, félre a’ visszatorlási viszkeséget ta­núsító czikkekkel a’sa’t. S e’ leczke a’ Világban áll! Csak örökké igaz marad Roche­­feaucaulde állítása : a’ szabályokat másoknak a’ kivéteket magunk számára találtuk. A’ Ifi Ilit és a Felen 74ik számában „magyar nyelv“ czim alatt ezeket ir­t­ja: ,Most közelebbrő il valánk tanuji, hogy a’ szász nemzet követei a’ magyar nyelv ü­­gyében az országgyűlésre új ellenvéleményt adtak be , mellyben — a’ legszelídebb kitételt használva —• sajnálásra méltó követelésük mellett állnak, azt ismétlik, hogy a’honi törvények német nyelven is (!) szerkesztetve legyenek, bár a’ törvényhozó ’s végrehajtó hatalom e’ pontban tökéletesen egyező határozata által azon kívánsá­gokkal egyszer elutasittatttak ’s reraellhetni örökösen elutasítva maradnak. Némi fejtegetés után még a’ Zágrábmegyei határzatot (Györmegyének levele iránt, mit olvasóink már ismernek) ’se’ szókkal zárja be czikkét „Erre nem kell commenta­­rius , hanem fölsohajtani és fohászkodni talán szabad : magyarok , szászok és illye­nek Istene , ne vigy minket a’ kisértetbe, de szabadíts meg a’ gonosztul!“ — A’ Hasznos Mulatságok 77dik számában dr. Gall Lajos ,,a’ pá­linkaégetés üzésérül“ ezeket mondja : ,,A’ porosz statuskincstárba a’ pálinkagyár­tás megadóztatásábul 22 millió váltó ft foly be évenkint, melly somma Magyaror­szággal egybevetőleg az országnak egy krajezárjába, a’ népnek egy órányi mun­kába sem kerül. A’nevezett adójövedelem t. i. 4 millió adó 20 fokú pálinkagyártást tesz föl.A’magyar ép ugyminta’poroszoknak ezelőtt 15 évvel egy akó 20 fokú B. pá­linka kiállítására szükséges SOO ft burgonya, 40 ft árpa,V10 ölfa. ’S igy a’porosz kö­zépár szerint a’ 4 millió akó pálinkaégetéshez kivántató burgonya,árpa,’s fa kerül 44 millió forintba. Poroszorságban egy akó 20 fokú pálinka kiállításához most már elég 425 font burgonya, 25 font árpa, és 11 ló öt fa. E­szerint 4 millió akó pálinkához kellő burgonya, árpa és fa kerül 24, 500,000 forintba. És így Magyarországban ugyanannyi mennyiség kiállítására kivontató 44 millió ellenében csupán nyers anya­gokban 19,500,000 ft kiméltetik meg. Ezen öszveghez még adhatni 2,500,00­0 frtot mint a’ mennyivel t. i. 4 millió akó pálinka kiállítása a’ pályinkagyártásban fekvő — ’s­­ forgótőke kamatjait és a’ felhasznált ember- ’s állaterőt illetőleg a’ poroszoknál ke­vesebbe kerül. Mindöszre tehát 22,000,000 váltó sz­ép annyi, minnyit a’ porosz kor­mány pálinkagyártásból adóul bekap. Igazán elmondhatni tehát, hogy midőn a’po­rosz kormány a’ pályinkagyártást leggazdagabb státusjövedelemű forrásává tette, ak­kor egyszersmind megtanította az iparűzöket, miszerint azt, mit adó fejében kell fi­zetniük, saját értelmükben , ’s iparkodásukban föltalálhatják. — E’féle megadóz­tatása a’ pálinkagyár­tásnak, közhasznú czélokra Magyarországnak évenkint 10 mil­lió forintot hozna be, melly 10 millió ft az eddig semmi haszon fejében elharácsolt nyers­anyagok, munkaerő és főpénzek megtakarításából kerülne ki. És már most gon­doljuk meg azon üdvös eredményeket, mellyeket e’ summa, évenkint belső javítá­sokra, folyók szabályzására, csatornák építésére, műegyetem alapítására szentelve, előidézendne. Aztán mellyik adóztatás neme lehet igazságosb, mint az, mellynek a’ fizető önként veti magát alá ; mert az adót a’ pályinkagyárbirtokosak fizetnék ugyan valósággal, hanem utoljára mégis csak fogyasztók viselnék azt, még pedig úgy, hogy meg sem éreznék.“ Mi csak azt szeretnék tudni: honnan számította ki értekező úr azt, hogy a’ magyarhoni pályiinkagyártás a’ porosszal hasonlag adóztatván meg, 10 millió adót hozna be? Mert megváltjuk, hogy nem tudjuk a’ honunkban készített pá­­lyinka mennyiségét, ’s értekező úr megírja ugyan a’ Poroszországban készített pálin­­kamennyiséget (4 millió ako. 20 fokú) de a’ nálunk készített mennyiséget nem teszi ki. Adatokat kérünk alázatosan , kétségtelen adatokat. Az Érd- Ik­­railo 70 ikszáma,a’ polgárok felsőbb hivatalra juthatásáral értekezik. Mi e’ tárgyról már értekezvén,itt csak azon reményünket fejezzük ki, mi­szerint hisszük, hogy nem fog találkozni törvényhatóság, melly e’ kérdésre nézt kö­veteit ne látná el korszerű utasítással. (Vál­t­o­z­ás­o­k a’ cs. kir.hadseregnél.) Ceccopieri Ferdinand gr.,altábor­nagy és osztályfő, alkapitánynyá lett a’lombard-velenczei nemes tesörségnél; u­­gyanott főhadnagygyá:J Birago Károly, ezredes és első őrmester, alhadnagygyá: Chizzola Pál, alezredes Kress b. 7sz. könnyülovas ezr., első őrmesterré Alfoldi Pál vezérőrnagy és alhadnagy a’testörségnél, ugyanazon testőrségnél Mylius Jenő báró, vezérőrnagy’s zászlóaljparancsnok , várparancsnokká lett Zárában. Előléptettek, vezérőrnagyokból altábornagyokká: Auersperg Károly gr., és Khevenhüller-Metsch Ferencz gr., ezredesekből vezérőrnagyokká: Fröhlich Károly, a’ broodi 7 sz. gy. határ arezr., és Moga János, Ferencz Károly fhg 52 sz. gy. ezr., alezredesekből ezredesekké: Dreihann Ignácz, Schön 49 sz.gy. ezr., föhadi kormányszéki segéd Alsó-Ausztriában, az ezr., egyszersmind föhaditaná­­csi katonai előadóvá; Zitla Manó, a’ mérnöktestnél, ugyanott; Pottornyay Endre Ferencz Károly fhg 52 sz.gy. ezr.; Neustaedter József b., a’broodi 7 számú ha­­táröri gy. ezr., mindketten az ezredben , őrnagyokbal alezredesekké; Möller György, a’ morva örpattantyus kerület parancsnoka ugyanazzá a’lombard-velen­czei királyságban; Isack Ferencz, a’ mérnöktestnél, ugyanott; Kheinbach Mihály, a’broodi 7 sz. gy. határőrezr., és Tichi Venczel, Ferencz Károly fhg 52 sz. gy. ezr., gránátos zászlóaljparancsnok, mindkettő az ezr., kapitányokbal őrnagyok­ká: LeGay Ferencz, Fürstenwaerther b. 50 sz. gy. ezr. Sivkovich b. 41 sz. gy. ezr., Bitschel János, Bertoletti b. 15 sz. gy. ezr.; Fürstenwaerther b. 56 sz. gy. ezr.; Augustin Ferdinand b., Lajos fhg 8 sz.gy. ezr., Schön 49 sz. gy.ezr.; Vojno­­vics György,Ferencz Károly fhg 52 sz.gy. ezr., az ezr.; Tkalcsevics József b., a’ broodi 7sz.gy. határőr ezr.az ezr.; Weiss Fer, a’ 12. vadász zászlóaljtól a’ 9. pa­rancsnokává; Frossard Károly, Vilmos király 20 sz. gy. ezr., János cs. kir. fhg tábori segéde, Piret b. 2­7 sz. gy. ezr., hivatala megtartásával; Rödling Károly, a’ bel-ausztriai ötpattantyus kerülettől a’ morvaországinak parancsnokává; Ebner János, a’ mérnöktestnél, ugyanott; Lonaul József, a’ mérnöktesttől, temesvári helyparancsnokká; Henczy Henrik, mérnöktesti ezredes árkászi parancsnokká; Wanka Manó,Hochenegg gr. 20 sz. gy.ezr. őrnagy, Sternfeld gránátos zászlóalj parancsnokává; Collery Eduárd, őrnagy ’s parancsnoka a’9dik vadász zászló­aljnak, ugyanazzá lett a’ 12iknél. Khuen Henrik gr., alezredes és helyparancs­nok Comoban, várparancsnokká Ferrarában; Heymann József, alezredes és fer­­rarai várparancsnok, comoi helyparancsnokká; Kolb János, nyugalmazott alezre­des, szállitóházi parancsnokká Bécsben; Pfeiffer Ferencz, őrnagy, parancsnoka a’ velenczei katonarendőrségnek, alezredesi rangot nyert. (Vég. köv.) Erdélyi országgyűlés, 1. A’ sept. 12-én országos ülésből ő felségéhez megerősítés végett a’magyar nyelv tárgyában felküldött törvényezikk magyarul. Törvényezikk a’magyar nyelvről: Ő felsége kegyelmes megegyezé­séből az 1791 beli törvényezikk következőleg módosíttatik.— 1. §. A’törvények ezentúl magyar nyelven szerkesztessenek. 2. §. Az országgyűlés, nemcsak a’ jegyzőkönyv szerkesztésében,hanem királyi biztossali értekezéseiben is,úgy szinte az ő felségéhez küldendő fölterjesztéseiben magyar nyelvet használjon. 3. §. A’ királyi kormányszék, királyi kincstári hivatal, királyi tábla ’s ezeknek alája rendelt hivatalok, nemcsak jegyzőkönyveik szerkesztésében, hanem úgy magok közli mint a’ magyar és székely törvényhatóságokkali közlekedésökben magyarul írjanak. A’szász nemzet törvényhatóságaira nézve az 5dik­óban megirt eddigi gyakorlat továbbra is megmaradván, a’ királyi kormányszék rendeletei a’ több törvényhatóságokhoz és hivatalokhoz bevezetéseikkel’s berekesztéseikkel együtt magyar nyelven készüljenek. 4.§. A’ székely és magyar nemzet keblében min­den törvényhatóságok, polgári hivatalok és ítélő székek, mind a’ jegyzőkönyvek szerkesztése­ és tárgyalására, mind pedig a’ kezelésekre a’ magyar nyelvet használják.— 5.§. A’szász nemzet minden levelezéseire ’s tárgyalájira nézve, valamint a’ királyi kormánnyal ’s az erdélyi nagyfejdelemség főtörvényszékeivel, itélőszékeivel ’s tisztségeivel, úgy magok közt ’s a’ több törvényhatóságokkal is, az 1791 beli 31 dik törvényezikk kelése óta követett gyakorlatban, ezentúl is meghagyatik. 0. §. Az anyakönyvek, azon helyeken, hol a’gyülekezethez szent beszédek magyar nyelven tartatnak, magyarul vitessenek, ’s azon egyházi ha­tóságok ugy a’ magok közti, mint a’ magyar és székely polgári törvényhatóságok­kali levelezéseikben hasonlóul magyar nyelven írjanak, az ágostai vallást követő egyházi hatóságok, valamint a’ szász földön, ugy a’ magyar nemzet keblében lé­tezők is az eddig használt gyakorlatban tovább is meghagyatván. 7. §. A’ hazai e­­zeredek kormányai a’ magyar és székely törvényhatóságokkal magyarul levelez­zenek. — (Vég. köv.) Szervin. (Vucsics kegyetlenkedései. Rémuralkodás. Mérgezés.) A’ szerviai pár­toknak hazánkban is akadtak orgánjai ’s a’ közvélemény itélőszéke előtt munkás ügyvédei. A’ zágrábi német hírlap, de még hatályosabban a’ „Serbske narodne nobine“ Vucsics pártját véve védszárnyai alá, mig a’ budai német újság folyvást a’ Mihály hg ellen elkövetett sérelmekkel van telve, ’s hír szerint azokat Zimony­­ból Mihály hg íratja. Való e ezen állítás ? nem tudjuk ; annyi azonban bizonyos , hogy Mihály hg németül nem tud. A’felidézett szerb újság szerint Mihály hg a’ lázadás kitörése előtt szörnyű kegyetlenségeket követett el Belgrádban : t.i. több embert karóra huzatott, sokat saját kezével lőtt agyon ’s állítása szerint szivé­nek egyéb vad kicsapongásai miatt megérdemlő sorsát. A’ budai német lap ismét Vucsicsot ’s az ideiglenes kormányt vádolja durva, embertelen kegyetlenségek­ről , miszerint az engedelmeskedni nem akarók’s­ elégületlenekkel a’belgrádi bör­tönök már tömve lévén , a’mindinkább szaporuló foglyokat Vucsics egy kútnak ásatott verembe hányatja, ha eső esik, a’ vizet belé ereszteti, sőt emberei emész­­tékit is oda bocsáttatja , ugy hogy az egymásra hányt foglyok évig ganéjban áll­­ván, kik ebben meg nem fúlnak, azokat az éhség ’s bűz fojtja meg. Ha valaki a’ táborban elégületlennek nyilatkozik, azt Vucsics éjjel a’ táborból kihurczoltatja ’s alattomban meggyilkoltatja, legyen az bármilly előkelő személy, ’s aztán vesz­tett nevét költi, hogy a’ csatatéren maradt, vagy Mihály hghez szökött. Egy hit­tanuló sajnálkozva beszélt a’ jelen zavargásokról, a’ melly nép, úgymond, 3 év alatt két uralkodót szöktet meg ’s maga dúlja fel vérrel szerzett alkotványát, az szabad és boldog nem lehet, hanem előbbutóbb megérdemlett rabigába görbéd ; Vucsics erről értesittetvén, a’jámbor tanulót irgalmatlan ütlegezés közt maga elibe hurczoltatá a’táborba, hol kérdezvén őt: igaz ő, a’ miről vádoltatik? miután válaszul igent hallott, karvastagsága dorongot ragadott rá, ’s agybafőbe ver­te őt ’s miután ártatlan lelkét kiadá, a’ gyilkos fölemelkedvén a’ sereg fölött, teli torokkal kiáltá, hogy minden elégületlennek ez leend sorsa. Vucsics ezenkül nem szűnik Mihály hget a’legméltatlanabb vádakral gyanúsítani a’nép előtt ’s fenen hirdeti, hogy Mihály magával vivé az ország pénztárát, holott ő Zimonyba fut.

Next