Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-05-28 / 43. szám
PEST szombat, május 28k án Magyarország és Erdély. Öcs. ’sáp. kir. fels. Miske Imre bárót a’ m. kir. udv. kanczellária tiszteletbeli fogalmazójává, a’ tajovai Iiutász-hivatalra pedig Röszner József körmöczi próbáló-segédet, az óbányaira Priem Imre helybelyi hutaszénmérőt’s ideiglenes ellenőrt méltóztatott legkegy. kinevezni. A’ am. m. kir. udv. kamra Lichtenberg Zsigmond gróf Doroszlóra lett áthelyzése által megürült fuccinai kam. erdőmesteri hivatalra, Matheovich Antal fuccinai ideiglenes kir. erdőszt alkalmazd. A’ samóczi kir. harminczados hivatal megürült. Wilt Ignácz pesti kir. sómázsáló f. e. máj. Odikén meghalálozott. Dr. Zipszer András, a’ beszterczebányai nőnevelő intézet tulajdonosa ’s 35 év ótai fáradhatlan szorgalmú tanítója, hazánk nagyhírű mineralogja , legközelebb a’ sz. pétervári orosz cs. orvos-sebészi akadémia tiszteletbeli tagjának, a’ voigtlandi régiség-búvár egyesület tisztbeli’s a’münsteri orvosi társ. kültagja neveztetett; Kubinyi Ágoston a’ nógrádi evang. egyházmegye felügyelője pedig a’ szász-altenburgi úgynevezett osterlandi természetvizsgáló társaság levedezőtagjának. fifimlagiesti (Községek ) Az értélűzés *) igen sokszor vonz maga után vitatkozásokat, mellyek inkább szók mint tárgy körül forognak. ’S azért, a’ hol lehet, szeretem, azt mellőzve, inkább, egyszerűn elmondani a’ dologruli nézetimet, így a’ községekre nézt is előadandom gondolatimat, mellyeket, mikint homlokomat, nyíltan szeretek viselni, szóözön és tudományi koránylat (aureola) nélkül. A’ községi rendszer két főtekintet alá esik, első a’ községi ügyek mikinti elintézését, a’ másik azon oldalát illeti, mellyhez képest az a’ közigazgatás részeibe több kevesebb befolyással bir. Mindkét tekintetben a’ községi rendszer megbecsülhetlen , községi ügyekre nézi a’helybeli ismeretséget, ’s azon érdekeltséget hozván magával, miszerint saját ügyeink lehető legjobb elvégzésén telhetőleg igyekszünk ; közigazgatási tárgyakra nézve pedigazoknak egyszerűbb ’s ennél fogva kevesebb teherrel járó vitelét eszközli, ’segyszersmind a’ közélet nagy tanodája, mellyben a’ honfiak nagyobb (megyei s országos) körbeni munkásságra gyakorlatilag előkészülnek , ’s a’ közügyek iránti részvét, e’ rugója a’ polgári erénynek, kifejlődik .... Minden egyesnek úgy mint a’ köznek érdeke hozza magával, hogy kiki azon körben, mellyben lakik, a’ közügyek elintézésébe folyhasson. Csak birtokosoknak adni e’ befolyást annyi, mint azt mondani hogy csak a’ birtokos érdekeltetik a’ közügy által, hogy csak azokért kell rend a’ társaságban, hogy csak azok bírjanak ama’természetes szabadsággal, hogy magok intézkedjenek önügyeikril. Adózás szerinti képesség szintúgy képtelenség, mert azt teszi föl, hogy csak az kívánja körének jólétét, ki például 100 fr. adót fizet, holott épen ellenkező foly a’ társulat eszméjéből; mert mindaz, ki egy községben lakik, érdekeltebik annak jóléte által, minden községi lakos a’ község ügyében részes, tehát az a’ körüli rendelkezésnél mint részszerint önügye körülinél, befolyásának — szavazatának — kell lenni. ’S ugyaninnen természetesen következik, hogy csak az általános (absolut) és nem viszonylagos (relativ) többség határozhat, valamint az is , hogy a’ községi elöljárók, tisztek, bírák és szegődöttek választásába minden községi lakosnak egyenlő befolyással kell bírni,’s hogy e’ választottak, választóiknak felelősek. — Ha tekintjük a’ mostani gyakorlatot, az ezen elveknek nagyobb részt megfelel, ámbár a’ nem nemes községekben a’ biróválasztás még nincs egészen a’ községi tagok kezében. De e’ korlátozás is a’ hűbéri viszonyok mindinkábbi tágultával megszünendik. A’ Illik részeik czimének azon rendelete , hogy nemnemes községek csak cum consensu superiorum suorum hozhatnak határzatokat, gyakorlatban már nem igen létezik’s hol még fenáll , ott is csak az urbériség elválasztásáig, ’s megváltásáig fog megmaradni. — A’ községi költségek meghatározása szerintem legczélszerűbben magára a’ községre bizathatik. Korlátozni e’ jogot fölötte sok nehézséggel jár, ha nem épen létesithessen. Az országos adómennyiséghez arányozni a’ községit alig lehet, mert az országos adó mennyisége sokképen változhatik. Sok intézet állittathatik fel országos költségen, mi időnkinti adónevelést okoz, és viszont lehet, hogy sok országos költség kisebbedik egy vagy más okból, mint például közjavaknak bérbeadás által nagyobb jövedelmezésénél fogva, appropriatio - billister által. De különben is a községi költségek nagysága annyira helybeli körülményektől függő , hogy azt általán meghatározni nem lehet. Egy község posványos helyén sok hidat kénytelen tartani ’s többeféle, mig más kedvezőbb fekvésű illy költségekkel nem terheltetik. ’S ugyanezért lehetlennek tartom egy maximum meghatárzását is. Ugyanis némelly helységben 5 — 600 fr. évenkinti költség a’községi szükséget ki nem elégitné, míg máshelyt szeres szükségfölötti lenne. Mindazáltal annak nem vagyok ellene, hogy ollyneme az ellenörségnek engedtessék a megyéknek, miszerint azon esetben, ha a’ községi tagok szerfölötti terheltetésrűl panaszt tesznek, a’ kitétel valóságát megvizsgálni,’s a’dologügyhoztával a’fölösleget korlátozni jogosittassanak fel.Mi hogyne váljék eső utáni köpönyeggé, jónak látnám olly törvényt hozni, miszerint a’ községek előleges fölvetésüket (budget) augustus utoljáig tartozzanak elkészitni, a’ valóságos kivetés ’s beszedés pedig csak novemberben kezdethessék. De általányos sinórmértéket — ismétlem — bajos lesz felállitni. — A’ számadások átnézésire a’ mostani törvény az uradalmat kötelezi. Én azt hiszem hogy ez uradalmi gyámkodás ez idő szerint, mellyben minden még csak távolról is hűbérre emlékeztet, roskadó épülethez hasonlít, nem igen fog tartós lenni, ’s úgy vélekszem, hogy a’ községi tagokat bízván meg a’ számtér nyilványos közgyűlésbeli megvizsgálására, elégséges, és kíméletlen ellenőrködést hozandunk be. Azonban a részt sem ellenezhetem a’megyei felügyelést, melly mostani törvényünk (1836. 10 ) szellemén épült, ’s mihez képest — a’ mód változtatásával — pártos vagy tökéletlen helységi állvizsgálás esetében megyei küldöttség átltekinthesse a panasztott község számadását, ’s a’körül a’szükséghez képest intézkedhessék. Mi már a’ községi rendszer azon oldalát illeti, miszerint a’ közigazgatásba befolyással bir, ez jelenleg is már nevezetes. A’ mezei rendőrségi törvény szerint a’ helybeli bíróságok bizonyos (ámbár szerintem nem elég nagy) menynyiségig ítélhetnek illynemű kártétek iránt. A’világos adóssági, sőt némellyhelyt egyéb pörökbeni itélhetés (bár szerintem ismét nem eléggé nagy öszvegig) szinte nagy könnyitésésére szolgál mind az érdeklett feleknek mind a’ közigazgatás egyéb ágaival fölöttébb terhelt köztisztviselőknek. — A’rendőrség elleni kisebb vétségek megfenyitése szinte a’községi elöljáróságokra bizathatik, sőt némi részben a’ jelen gyakorlat szerint már is sokhelyt rájok van bízva. Ezen ’s hasonló tárgyaknak községi elvégzése a’ nagy közönségnek ’s községeknek egyenlő hasznára szolgálnak. — Röviden a’ községi rendszer iránti nézetimet ezekbe foglalom: községi tag mindaz, ki annak határában lakik, vagy kinek abban birtoka van, és szavazattal bir, mihelyest 14ik évét elérte.—Minden községi tag egyenlő szavazati joggal van felruházva. — A’ község minden ügyeit a’ község tagjai intézik el nyilványos közgyűléseikben. — A’ gyűlések idejét a’község határozza meg. Rendkívüli esetekben azonban a’ helybeli elöljáróság is összehrivatja a’ gyűlést. Községi határozatokat és szabványokat (statútumokat, vagyis községi törvényeket) csak a’ gyűlésen megjelenő községi tagok általános (absolut) és nem viszonylagos (relativ) többsége hozhat. — Ha községi gyűlésben valaki szóval követ kihágást, csak azon gyűlés által vonathalik kérdőre ’s marasztalhatik el a’ törvényes büntetésben, melly gyűlés előtt a’ kihágás történt. Ha pedig a’ gyűlésben valaki egyéb vétkes tettet követ el, annak megfenyitése végett rendes uton emeltetik vád. — A’ község a’ megye ’s ország törvényei ellen nem hozhat határozatot, vagy községi szabványt. — A’község minden elöljáróját, biráját, tisztét, szegődöttét maga választja titkos szavazattal,’s minden évben megújítja. A’ községi elöljárókat, bírákat vagy tiszteket újítás (restauratio)határideje előtt birói ítélet következtében lehet hivatalaikul elmozdítani. A’ községi határozatokat és szabványokat a’ közs. tiszts. hajtja végre. A’ községi tisztség a’községnek felelős.De egyes községi tagnak is joga van,ha valamelly tiszt eljárása által sértve véli magát, az ellen a’ rendes törvényes után polgári elégtételt kívánni. — A’ községi költségeket és adót a’ község határozza el, veti ki és szedeti be. De tartozik — ha utójáig a’ költségvetést elkészíteni, ’s a’ valóságos beszedés csak — hóban kezdethetik el. A’ községi tagok szabadságában áll ez időközben, ha szerfölött terheltetve vélik magokat, a’ megyéhez folyamodni, melly a’ dolog mibenlétét megvizsgálni, ’s a’ szükséghez képest körűlé intézkedni fog. — A’ községi pénzekről, jövedelmek ’s kiadásokról a’ község rendelkezik , ’s vesz számot, szabadságukban állván a’ községi tagoknak , ha a’ számlét áltvizsgálását hiányosnak vélik, a’ megyéhez folyamodni, melly illy esetben a’ bepanasztott község számadását áltvizsgálni, ’s a’ dolog mibenléte szerint aziránt intézkedni fog. Somogyi Ant. — Játéksz. krónika máj. 20kán. ,Tudtán kivül kém' vígját. 2 flv. és ,Szélmalom'tánczj. 1 felv.; 2 lén ,Alvajáró' dalj. 2 flv.; 2 lén,Havasi rémkirály' bohózat 2 felv.; 23kán ,Az amerikai' vigj. 4 felv.; 24.,Molnár és gyermeke' szomj. 5 felv .25én bérsz.,János kulacsa' vgj. 1 felv. Kisfaludy Károlynéi, ’s Bishop assz. és Bochsa ur londoni művészek hangversenye , nézők a’fölemelt belépti dijak daczára számosan ; 26án ünnepi zárnap ; 27kén Bartha jutalmára bérszünettel először ,,Larahét fia" dráma 5 felv. Malefille után francziából ford. Fekete Soma a’ magyar tudós társaság költségin. Lang Pauline és Mochonaky Amália énekesnők hirszerint el akarják hagyni nemzeti színházunkat. Jövő kedden május 3 jén a’nemzeti színpadon bérlet-szünéssel, az egykor alapítandó nemzeti Conservatorium alaptőkéje nevelésére , olasz nyelven nagy opera 2 felvonásban. Irta Romani, — zenéjét Bellini. Van Masselt Barili asszony, ausztriai császári ’s kir. ’s bajor kir. kamra-énekesnő ezen ügynek csupán a’ nemzeti színpadon kívánván áldozni műkedvelők társulatában a’ czimszerepben lesz szerencsés föllépni. Az operát megelőzi „Jer ide" czimű drámai feladat, magyar nyelven. — A’ májusi gyakor és jótékony esőzések miatt az idén a’ birkanyirés későbben veendi kezdetét, azért Medárdvásár első hetében csekély menynyiségü gyapjú fog beszállittathatni Pestre. A’ losonczi májusi vásáron 1800 — 2000 mázsa idei gyapjú jelent meg ’s egyszálig elkelt mázsája 52—65 pengő fr. a’ divatozó 2 font ráadás nélkül mázsájától, de a’ gyapjú igen tiszta mosam ’s hófejérsége mellett minden nyirkosság nélkül volt. Jól magyarul: definiálás: 18*2. 48. szám