Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-05-28 / 43. szám

PEST szombat, május 28k án Magyarország és Erdély. Öcs. ’sáp. kir. fels. Mis­ke Imre bárót a’ m. kir. udv. kanczellária tisz­teletbeli fogalmazójává, a’ tajovai Iiutász-hivatalra pedig Röszner József körmöczi próbáló-segédet, az óbányaira Priem Imre helybelyi hutaszénmé­­rőt’s ideiglenes ellenőrt méltóztatott legkegy. kinevezni. A’ am. m. kir. udv. kamra Lichtenberg Zsigmond gróf Doroszlóra lett áthelyzése által megürült fuccinai kam. erdőmesteri hivatalra, Matheo­­v­i­c­h Antal fuccinai ideiglenes kir. erdőszt alkalmazd. A’ samóczi kir. harmin­­czados­ hivatal megürült. Wilt Ignácz pesti kir. sómázsáló f. e. máj. Odikén meghalálozott. Dr. Zip­szer András, a’ beszterczebányai nőnevelő intézet tulajdo­nosa ’s 35 év ótai fáradhatlan szorgalmú tanítója, hazánk nagyhírű minera­­logja , legközelebb a’ sz. pétervári orosz cs. orvos-sebészi akadémia tiszteletbe­li tagjának, a’ voigtlandi régiség-búvár egyesület tisztbeli’s a’münsteri orvosi társ. kültagja neveztetett; Kubi­nyi Ágoston a’ nógrádi evang. egyházmegye felügyelője pedig a’ szász-altenburgi úgynevezett osterlandi természetvizsgáló társaság levedezőtagjának. fifimlagiesti (Községek ) Az értélűzés *) igen sokszor vonz maga után vitatkozásokat, mellyek inkább szók mint tárgy körül forognak. ’S azért, a’ hol lehet, szeretem, azt mellőzve, inkább, egyszerűn elmondani a’ do­­logruli nézetimet, így a’ községekre nézt is előadandom gondolatimat, mellye­­ket, mikint homlokomat, nyíltan szeretek viselni, szóözön és tudományi korány­lat (aureola) nélkül. A’ községi rendszer két főtekintet alá esik, első a’ köz­ségi ügyek mikinti elintézését, a’ másik azon oldalát illeti, mellyhez képest az a’ közigazgatás részeibe több kevesebb befolyással bir. Mindkét tekintetben a’ községi rendszer megbecsülhetlen , községi ügyekre nézi a’helybeli ismeretsé­get, ’s azon érdekeltséget hozván magával, miszerint saját ügyeink lehető leg­jobb elvégzésén telhetőleg igyekszünk ; közigazgatási tárgyakra nézve pedig­­azoknak egyszerűbb ’s ennél fogva kevesebb teherrel járó vitelét eszközli, ’s­­egyszersmind a’ közélet nagy tanodája, mellyben a’ honfiak nagyobb (megyei s országos) körbeni munkásságra gyakorlatilag előkészülnek , ’s a’ közügyek iránti részvét, e’ rugója a’ polgári erénynek, kifejlődik .... Minden egyesnek úgy mint a’ köznek érdeke hozza magával, hogy kiki azon körben, mellyben la­kik, a’ közügyek elintézésébe folyhasson. Csak birtokosoknak adni e’ befolyást annyi, mint azt mondani hogy csak a’ birtokos érdekeltetik a’ közügy által, hogy csak azokért kell rend a’ társaságban, hogy csak azok bírjanak ama’természe­tes szabadsággal, hogy magok intézkedjenek önügyeikr­il. Adózás szerinti ké­pesség szintúgy képtelenség, mert azt teszi föl, hogy csak az kívánja körének jó­létét, ki például 100 fr. adót fizet, holott épen ellenkező foly a’ társulat esz­méjéből; mert mindaz, ki egy községben lakik, érdekeltebik annak jóléte által, minden községi lakos a’ község ügyében részes, tehát az a’ körüli rendelke­zésnél mint részszerint önügye körülinél, befolyásának — szavazatának — kell lenni. ’S ugyaninnen természetesen következik, hogy csak az általán­os (absolut) és nem viszonylagos (relativ) többség határozhat, valamint az is , hogy a’ községi elöljárók, tisztek, bírák és szegődöttek választásába minden köz­ségi lakosnak egyenlő befolyással kell bírni,’s hogy e’ választottak, válasz­tóiknak felelősek. — Ha tekintjük a’ mostani gyakorlatot, az ezen elveknek na­gyobb részt megfelel, ámbár a’ nem nemes községekben a’ biróválasztás még nincs egészen a’ községi tagok kezében. De e’ korlátozás is a’ hűbéri viszo­nyok mindinkábbi tágultával megszünendik. A’ Illik rész­eik czimének azon ren­delete , hogy nemnemes községek csak cum consensu superiorum suorum hoz­hatnak határzatokat, gyakorlatban már nem igen létezik’s hol még fenáll , ott is csak az urbériség elválasztásáig, ’s megváltásáig fog megmaradni. — A’ községi költségek meghatározása szerintem legczélszerűbben magára a’ község­re bizathatik. Korlátozni e’ jogot fölötte sok nehézséggel jár, ha nem épen lé­­tesithessen. Az országos adómennyiséghez arányozni a’ községit alig lehet, mert az országos adó mennyisége sokképen változhatik. Sok intézet állittathatik fel országos költségen, mi időnkinti adónevelést okoz, és viszont lehet, hogy sok or­szágos költség kisebbedik egy vagy más okból, mint például közjavaknak bér­beadás által nagyobb jövedelmezésénél fogva, appropriatio - billister­ által. De különben is a községi költségek nagysága annyira helybeli körülményektől füg­­gő , hogy azt általán meghatározni nem lehet. Egy község posványos helyén sok hidat kénytelen tartani ’s többeféle, mig más kedvezőbb fekvésű illy költsé­gekkel nem terheltetik. ’S ugyanezért lehetlennek tartom egy maximum meg­­határzását is. Ugyanis némelly helységben 5 — 600 fr. évenkinti költség a’köz­ségi szükséget ki nem elégitné, míg máshelyt szeres szükségfölötti lenne. Mind­­azáltal annak nem vagyok ellene, hogy ollyneme az ellenörségnek engedtes­sék a megyéknek, miszerint azon esetben, ha a’ községi tagok szerfölötti ter­­heltetésrűl panaszt tesznek, a’ kitétel valóságát megvizsgálni,’s a’dologügy­­hoztával a’fölösleget korlátozni jogosittassanak fel.Mi hogyne váljék eső utáni köpönyeggé, jónak látnám olly törvényt hozni, miszerint a’ községek előle­­ges fölvetésüket (budget) augustus utoljáig tartozzanak elkészitni, a’ valóságos kivetés ’s beszedés pedig csak novemberben kezdethessék. De általányos sinór­­mértéket — ismétlem — bajos lesz felállitni. — A’ számadások átnézésire a’ mostani törvény az uradalmat kötelezi. Én azt hiszem hogy ez uradalmi gyám­kodás ez idő szerint, mellyben minden még csak távolról is hűbérre emlé­keztet, roskadó épülethez hasonlít, nem igen fog tartós lenni, ’s úgy vélekszem, hogy a’ községi tagokat bízván meg a’ számtér nyilványos közgyűlésbeli meg­vizsgálására, elégséges, és kíméletlen ellenőrködést hozandunk be. Azonban a részt sem ellenezhetem a’megyei felügyelést, melly mostani törvényünk (1836. 10 ) szellemén épült, ’s mih­ez képest — a’ mód változtatásával — pártos vagy tökéletlen helységi állvizsgálás esetében megyei küldöttség átltekinthesse a pa­­nasztott község számadását, ’s a’körül a’szükséghez képest intézkedhessék. Mi már a’ községi rendszer azon oldalát illeti, miszerint a’ közigazgatásba be­folyással bir, ez jelenleg is már nevezetes. A’ mezei rendőrségi törvény sze­rint a’ helybeli bíróságok bizonyos (ámbár szerintem nem elég nagy) meny­­nyiségig ítélhetnek illynemű kártétek iránt. A’világos adóssági, sőt némelly­­helyt egyéb pörökbeni itélhetés (bár szerintem ismét nem eléggé nagy öszvegig) szinte nagy könnyitésésére szolgál mind az érdeklett feleknek mind a’ közigaz­gatás egyéb ágaival fölöttébb terhelt köztisztviselőknek. — A’rendőrség el­leni kisebb vétségek megfenyitése szinte a’községi elöljáróságokra bizathatik, sőt némi részben a’ jelen gyakorlat szerint már is sokhelyt rájok van bízva. Ezen ’s hasonló tárgyaknak községi elvégzése a’ nagy közönségnek ’s közsé­geknek egyenlő hasznára szolgálnak. — Röviden a’ községi rendszer iránti né­zetimet ezekbe foglalom: községi tag mindaz, ki annak határában lakik, vagy kinek abban birtoka van, és szavazattal bir, mihelyest 14ik évét elérte.—Minden községi tag egyenlő szavazati joggal van felruházva. — A’ község minden ügyeit a’ község tagjai intézik el nyilványos közgyűléseikben. — A’ gyűlések idejét a’község határozza meg. Rendkívüli esetekben azonban a’ helybeli elöljáróság is összehrivatja a’ gyűlést. Községi határozatokat és szabványokat (statútumokat, vagyis községi törvényeket) csak a’ gyűlésen megjelenő községi tagok általá­n­os (absolut) és nem viszonylagos (relativ) többsége hozhat. — Ha községi gyűlésben valaki szóval követ kihágást, csak azon gyűlés által vonathalik kérdőre ’s marasztalhatik el a’ törvényes büntetésben, melly gyűlés előtt a’ ki­hágás történt. Ha pedig a’ gyűlésben valaki egyéb vétkes tettet követ el, annak megfenyitése végett rendes uton emeltetik vád. — A’ község a’ megye ’s ország törvényei ellen nem hozhat határozatot, vagy községi szabványt. — A’község minden elöljáróját, biráját, tisztét, szegődöttét maga választja titkos szavazattal,’s minden évben megújítja. A’ községi elöljárókat, bírákat vagy tiszteket újítás (re­­stauratio)határideje előtt birói ítélet következtében lehet hivatalaikul elmozdítani. A’ községi határozatokat és szabványokat a’ közs. tiszts. hajtja végre. A’ községi tisztség a’községnek felelős.De egyes községi tagnak is joga van,ha valamelly tiszt eljárása által sértve véli magát, az ellen a’ rendes törvényes után polgári elégtételt kívánni. — A’ községi költségeket és adót a’ község határozza el, veti ki és sze­deti be. De tartozik — ha utójáig a’ költségvetést elkészíteni, ’s a’ valóságos beszedés csak — hóban kezdethetik el. A’ községi tagok szabadságában áll ez időközben, ha szerfölött terheltetve vélik magokat, a’ megyéhez folyamodni, melly a’ dolog mibenlétét megvizsgálni, ’s a’ szükséghez képest körűlé intéz­kedni fog. — A’ községi pénzekről, jövedelmek ’s kiadásokról a’ község ren­delkezik , ’s vesz számot, szabadságukban állván a’ községi tagoknak , ha a’ számlét áltvizsgálását hi­ányosnak vélik, a’ megyéhez folyamodni, melly illy esetben a’ bepanasztott község számadását áltvizsgálni, ’s a’ dolog mibenléte szerint aziránt intézkedni fog. Somogyi Ant. — Játéksz. krónika máj. 20kán. ,Tudtán kivül kém' vígját. 2 flv. és ,Szélmalom'tánczj. 1 felv.; 2 lén ,Alvajáró' dalj. 2 flv.; 2 lén,Havasi rémkirály' bohózat 2 felv.; 23kán ,Az amerikai' vigj. 4 felv.; 24.,Molnár és gyermeke' szom­j. 5 felv .25én bérsz.,János kulacsa' vgj. 1 felv. Kisfaludy Károlynéi, ’s Bishop assz. és Bochsa ur londoni művészek hang­versenye , nézők a’fölemelt belépti dijak daczára számosan ; 26án ünnepi zár­nap ; 2­7kén Bartha jutalmára bérszünettel először ,,Larahét fia" dráma 5 felv. Malefille után francziából ford. Fekete Soma a’ magyar tudós társaság költsé­gin. Lang Pauline és Mochonaky Amália énekesnők hirszerint el akarják hagy­­­ni nemzeti színházunkat. Jövő kedden május 3 jén a’nemzeti színpadon bér­­let-szünéssel, az egykor alapítandó nemzeti Conservatorium alaptőkéje nevelé­sére , olasz nyelven nagy opera 2 felvonásban. Irta Roma­ni, — zenéjét Bellini. Van­ Masselt Barili asszony, ausztriai csá­szári ’s kir. ’s bajor kir. kamra-énekesnő ezen ügynek csupán a’ nemzeti szín­padon kívánván áldozni műkedvelők társulatában a’ czimszerepben lesz sze­rencsés föllépni. Az operát megelőzi „Jer ide" czimű drámai feladat, magyar nyelven. — A’ májusi gyakor és jótékony esőzések miatt az idén a’ birkanyi­­rés későbben veendi kezdetét, azért Medárdvásár első hetében csekély meny­­nyiségü gyapjú fog beszállittathatni Pestre. A’ losonczi májusi vásáron 1800 — 2000 mázsa idei gyapjú jelent meg ’s egyszálig elkelt mázsája 52—65 pen­gő fr. a’ divatozó 2 font ráadás nélkül mázsájától, de a’ gyapjú igen tiszta mosam ’s hófejérsége mellett minden nyirkosság nélkül volt. Jól magyarul: definiálás: 18*2. 48.­ szám

Next