Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-22 / 85. szám

J­ EÁT, szombat, october 22k én M­­agyarország és Erdély. Ő cs. kir. apost. fels. legkegyel, megengedni méltóztatott, hogy a' zombori kir.kamrai igazgatóságra’s az ennek alárendelt kamrai tisztségek ’s uradalmak­ra nézve uj szabályozás történjék, mellynél fogvást a' jelenleg fenálló szem­ély­­ség következő, ujdon engedvényzett tisztségekkel fog ideiglen szaporittatni: 1) Az Igazgatóságnál a’ lajstromzó hivatal nyer egy kiadót, egy iktatót ’s egy díjpénzes gyakornokot; a’ számvevő hivatal egy járulnokot,’s a­ központi­ pénztár egy tisztirnokot. Az ujdon­ alakitott kis-sztapári uradalomban leend egy tiszt­tartó, egy tisztirnok,egy számtartó, ki egyszersmind kasznár ennek ellenére,egy tisztirnok az egyesült számtartói és kasznári hivatalra nézve; és egy úrbéri ispán Csonopolyán. 3) a’ kulai uradalomban Pettau pusztai birtokban egy ispán. 4) a’ palánkai uradalomban Szilbáson egy urb. ispán. 5) Szántavai uradalomban egy tiszttartó, ki egyszersmind szám tartó leend. 6)Az erdőszetnél egy fizetéses gya­kornok, egy alerdősz Szontán ’s egy alerdősz Hukinban. 7) az ügyészi­ hivatal­nál egy központi fiscalis Zomborban, ’s egy oscalis O Becsén. 8) Az árva- és községi számadásokat vizsgáló hivatalhoz egy tisztsegéd. 9) A’ mérnök-hivatal­nál egy úrbéri mérnök; egy fizetéses gyakornok az építészi­ mérnök, ’s egy fize­téses gyakornok az urb. mérnök mellé. A’ nm. m. kir. udv. kamra a’ beszterczebányai erdészethivatal megü­rült első és 2dik irnokhelyére Neubehler Pál és Melchiori Laj. erdész-gya­­kornokokat alkalmazá. A’ hazai első takarékü­lési setár 1842 évi sept. hónapbani betételei és visszafizetései ekkint állnak: sep. 2kán visszafizettetett 2707 ft 40 kr., 3án betét. 5575 ft 12 kr., 6 kán 8611 ft 20 kr.; 9kén visszaf. 765 ft 19 kr.; 16kén betét. 4066 ft 22 kr.,13kán 3739 ft 33 kr.; 16kán visszaf. 2926 ft 40 kr.; 17kén bet. 1958 ft 18 kr., 20kán 1952 ft 56 kr.; 23kán visszaf. 2695 ft 4 kr.; 24kén bet. 2774 ft, 27kén 2329 ft 35 kr.; 30kán visszaf. 2571 ft 47 kr. — Összes betétei 23,272 ft 16 kr.; vissza f. 11,666 ft. 30 kr pengő pénzben. Kelt Pesten, oct. 6kán 1842. Mátray József mk., pénztárnok. A’ kisdedovó­i. M. t. egyesület f. e. nov. 13k. d. e. 10 órakor a’ megyeház teremében rendkivüli közgyűlést fog tartani, mellyre a’ tárgy fon­tosságánál fogva minden rendes tag megjelenése illő tisztelettel kéretik. A’ vá­­lasztottság határozatából Pesten Oct. 16. Kacskovics L. egyesüle­ti titok. Pesti gyermekkórház- Midőn a’ pesti szegénygyermekkórház igazgatta, választmánya hálás köszönetet mond azon szives részvétért, melly sorsjátéki vállalata iránt az egész hazában mutatkozik, szabadságot vesz egy­szersmind magának, azon — később sajtó utján megnevezendő — t. ez. egyházi és világi hatóságokat, mellyekhez sorsjegyeket küldeni bátorkodott, egész tisztelettel megkérni, méltóztatnának az emlitett sorsjegyek elkelését e’ szent ügy iránti ismeretes buzgóságuknál fogva eszközleni, ’s azok árát, a’ netaláni sorsokkal együtt,vásári vagy egyéb biztos alkalommal Pestre az egyesület pénz­tárnokához Rádosi Ferencz úrhoz (váczi­ utcza, a’­­fehér oroszlányhoz) kegye­sen beküldeni, miután a’ f. é. nov. ledikeig meg nem érkezett sorsok elkel­teknek tudatni ’s mindenesetre játszani fognak. Pesten, oct. 18án 1842. Az igaz­gató választmány nevében Frankenburg Adolf m. k. egyesületi titoknak. A n­ép köny­v­k ki dó egyesület részérül figyelmessé tétetnek minden, a’ népnevelés ügyét tettleg előmozdítani kívánó hazafiak , különösen a’ közelebbi érintkezésöknél fogva köznépünkre legjótékonyabban hatható magyar földesurak, lelkészek, és iskolai tanítók, hogy Tarczy Lajos koszoruzott Népi Physikájá­nak 3 első füzete a’következő pesti novemberi vásárkor, díszes és olcsó kia­dásban fog megjelenni. A’többi 2 füzet is ezután nem sokára létre jövend.A’könyv vevőji a’ 3 első füzet átvételekor egyszerre teendik le az egésznek árát. Pest oct. I .k. 1842. Választmányi határozatból. Va­cho­­ Imre egyesületi jegyző. A’ ]icstimolai fiangása-egyesü­let részérül 1839­. évtől fog­va f. évig nem közöltetett számadási jelentések, az egyesületi ’s énekiskolai alap­­pénztár jelenlegi állapotával együtt, h­a ezennel közhírré tétetnek , és pedig : 1) . Az 183%­.d. évben a’ kiadási összeség 1683 pft. 20 hr.; a’ bevételi össze­­seg pedig csak 1283 f.20k.volt,m­ellyhez a’Liszt F.ur alappénzéb.kölcsönvett 400 fr. hozzáadatván, ezen összeség 1683 p­oft 20 kr., minthogy ez évben a’ befizető tagok száma kisebbült, az egyesület Liszt F. ur által , 1840. évi janu­nkán az egyes, alap­pénze szaporítására adatott hangversenyből bejött 917 pft 58 kr.pénzmennyiségből, az ezen évben volt költségek födözésére 400 pft visszafizetés terhe alatt, kölcsön­­zeni kénytelen vala. Továbbá Liszt F. ur által, 1840dik évi jan. Ildikón a’ magyar színházban nemzeti Conservatorium felállítása végett adott műelőadásból 1377 előft. 12 kr. jött be ; ennek, mint a’ ns. Pest vármegye kezelése alá adott tőkének kamat­jai az énekiskola pénztárába, Liszt F. alapítványa szerint, folynak be. 2) . 184 m il­k évben a’ bevétel 2598 pft. 38 kr , a’kiadás pedig csak 2165 pft. II kr. volt; a’ múlt évben tett adósság tehát visszafizettetett 400 pft,a’ pénztári kész­pénz volt 33 ft 27 kr., ezen összeség hasonló a’bevételhez 2598 pft 38 kr. E’jelen évben az egyesület részint „Pál“ czimű Oratorium , részint pedig műkedvelők ál­tal a­ városi német színházban adatott operákból nyert jövedelmei által azon szeren­csés állapotba helyeztetett, hogy nemcsak az alappénztárból múlt évben kölcsön fel­vett 400 pftnyi tartozását egészen visszafizetette, hanem azonkívül még a’ hasz­nálatára olly igen szükséges klavirt — is 240 pfton megszerezhette magának. 3) Az 184%dik évben a’bevétel volt 1838 pft 27kr., a’kiadás csak 1489 pft. 13 kr. Tőke gyanánt kamatra kiadatott 150 pft, a’pénztári készpénz 199 pft.Ukr., és igy az öszszeség hasonló a’ bevételhez 1838 pft. 27 kr. Az egyesületi a­l­a­p­p­é­n­z­t­á­r tehát e’ jelen 1842 évig köv. áll­­aj Statuskötelezvényben van.......................................300 pft. U kr. b) Az 1839dik évi sorsjegyeken . . . . 517 „ 58 „ e) Kamatra kiadott tőkében • 550 .. — „ Összesen . . 1337 „ 58 „ * Az énekiskolai alap pénztár: aj Liszt Ferencz ur alapítványában van . bj flasselt-Barth assz. alapítványában ej Xovák Bániel u­r alapítványában .... dj Barabás Antal ur alapítványában .... ej Augusz Antal ur alapítványában .... f J Kamatra kiadott tőkében . Összesen . . 3927 pft. 12 kr. Miután az 1836dik évtől fogva fennálló hangász-egyesület igazgató-vá­lasztmánya a­ szabályok értelmében legnagyobb szorgalmát arra forditá, hogy nagy remek-h­angművek méltó előadása által nemcsak két testvérváros miveit lakosinak, hanem jeles bel- és külföldi hangmű­vészek részvétét és érdekét meg­nyerhesse, azoknak jótékony hozzájárultával annak jóvoltát sikerrel előmozdít­hassa, ’s mind saját, mind pedig általa felállított, és kormányzása alatt levő é­­nekiskola (később leendő nemzeti conservatoriumi alappénztárát szaporíthassa ; — az pedig ezen most említett czél elérésében csak sok jeles részvényes és jóté­­vék által segíttethetik hasznosan elő ; ennek következtében azon fennérintett kor­mányzó biztosság mást­odik hangászati év­kezdete alkalmával leköteleztetve ér­zi magát, ezen egyesület t.­ez. részvényeseit, és a’ többi műbarátokat ezennel egész alázattal felszólítni, miszerint azok eg jelen új hangászati éven is ezen jótékony egyesületben részt venni, amazok pedig hozzájárulásukkal annak czél­­ját tettlegesen előmozditni méltóztassanak. Az egyesületi t. ez. tagok és a’ harig­­művészet kedvelőji tehát illően kéretnek, méltóztassanak minél elöbb évi részvé­nyüket’s illetőleg a’jelen évi november hónapban kezdendő 6dik műelőadásra elő­fizetésöket letenni Pesten egyesületi pénztárnok Krausz A. L urnái, (színházte­re, tükörtár, városi színház épületében). Az ev f. évi oct. 9dik napján Pesten tar­tatott közgyűlés rendeletéből. — Ritter Sándor hites ügyvéd , mint egyesü­leti titoknok. — Sz­­kir. városok. Ha végig pillantunk teendőink hosszú során, mindenekelőtt azon óhajtás ragadja meg keblünket: vajha közelgő országgyű­lésünk ne árasztaná el mindjárt első üléseit a’ feltorlódott sérelmek tengerével ’s fris erejét ne vesztegetné főleg a’ már váltig megvitatott vallási súrlódásban az együttmunkálás körül olly szükséges barátságos kedélyek elkeseritésére és szét­­szakadoztatására; hanem ihlettetvén nagy hivatása értelmétől, első kézzel a’ ha­ladás és javítás nehéz munkájához fogna. A’ külön irányok, érdekek ’s erők ösz­­szeforrasztását, úgy hisszük, nem kevéssé eszközlené a’ sz. k. városok belszer­­kezete’s országgyűlési állásának olly előleges elrendeztetése, miszerint azok, ü­­gyök eldöntetése után nyomban élhessenek jogaikkal. Hogy ez csak a’két táb­lának megegyezte, ’s a’ felség helybenhagyása után eshetik meg,és statútum,vagy kir. leirat által nem eszközölhető, arról nem kétkedik senki, ki tudja, hogy sta­tútum a’ hatóság körén túl nem terjeszkedhetik, ’s ha valamit, bizony a’ válasz­tási ’s országgyűlésrendezési törvényt nem tehetni kir. leirat tárgyává. Azért csudálkoznunk kell, hogy még jelen időben is akadhatott ember, ki a’ minden or­szágban olly lényeges választási törvényt országgyűlésen kívül szabályozható­vá kívánta törpíteni. Vétessék föl az ügy országgyűlésen első tárgyát, ’s mig a’ tör­vényjavaslatra a’ kir. megerősítés leérkezik ’s a’ követek az új törvény szerint új­ra megválasztatnak ’s kiszabott helyeiket elfoglalhatják , addig tárgyaltassék ’s fejeztessék be a’ nemzetiség ügye, mert a’mostani nem magyar polgárságtól e’ tekintetben bizony kissé tartanunk kell.—Mi az alkotandó törvény tartalmát ille­ti, annak a’ városi belszerkezet ’s országgyűlési állás szerint két fő része lenne. Az elsőre nézve lehetetlen nem méltánylanunk a’ múlt országgyűlésen megpen­dített ’s azóta hitelre kapott azon eszmét, miszerint a’ városok szerkezete a’ me­gyei rendszerhez lehetségig hasonlóvá tétessék. Méltányoljuk ’s óhajtjuk ezt a­­zért, mivel általa hazánkfiai szorosabban csatoltatnának öszsze, ’s mivel annál jobbat, nemzeti jellemünk ’s alkotványunkhoz illőbbet nem tudunk, de nem is képzelhetünk. Egy van, mit a’ megyei szerkezetből nem szeretnénk a’ városiba átvitetni, ’s ez az,hogy valamint minden nemes, úgy minden polgár tárgyalhassa a’ közügyeket. A’ tanácskozás, törvénykezésbe ’s közügyekbe felavatás sok időt emésztene ’s vonna el a’ kézimunkától, ha t. i. a’ polgárság illy hivatásának meg­felelni akarna; azért mi is azt óhajtjuk: választassék a’törvényben jártas polgár­ságba a’város népességéhez arányzandó 30 — 40 vagy —100 tagú testület, melly a’ megyékéhez hasonló gyűléseket tartson, hol mindenki jelen lehessen , szavazattal azonban csak a’ választottak bírjanak; ezek adják a’ követi utasítá­sokat, tárgyalják a’ gazdasági ’s egyéb közügyeket ’s minden 3 évben újra vá­lasztassanak. A’ külön tagokból álló tanácshoz tartozzék kizárólag a’ bíráskodás és rendőrség,bünperek a’büntetőtörvény rendeletétől függvén ; a’ tanácsnokság lehetne tán örökös,mint a’ kir. törvényszéki bíróság, vagy több évig tartó, ezen hivatalra tudományos előkészület kívántatik ’s mellette más keresetmódot igazán nem folytathatni; a’ tanács elnöke azonban, a’biró, mint jelenleg, 3 évenkénti vá­lasztás alá eshetnék, választatása azonban sohase történjék akkor, midőn a’ gyűléstartó polgárok ujittatnak, hogy ő ezek választatásánál, ezek elnöke pedig, a’ polgármester,az övénél elnökölhessen;biróválasztáskor a’megürült tanácsnoki helyek is töltessenek be. Minden választásban minden polgár egyenlőn vehessen részt ’s követül,bármelly polgár választathassék.A’ biró,polgármester és tanács­nokok, mint honoratiorok, az illető megyénél is szavazattal bírjanak 5 a’ me­ 1377pff.12kr. 500— V 60— 40— 100— 1850— 97 1842. 85dik szá­m. |||­| Magyarország és Erdély (a’ zombori kam­. tisztvis.’s urad. uj szabályoztatása; kisdedovó-egyesü­leti rendkívüli gyűlés; népkönyvkiadó PIP«« * egyesület; adakozások a' pesti nyilványos énekiskolára; irányczikk : szab. kir. városok; budapesti, napló :­ Hermine kápolnája már építtetik, botrány a’ német színészek részéről, irodalmi újdonságok, a’ magyar játékszini krónika, ’sa’t.j'm­agyar,országi vasutak ügyében; Komárom­­megye (adósin­getés, az illyr mozgalmak nem hevesül gáncsoltatnak , megyei körlevelek ’sa’t); Krassómegye (a megye német pörmellékleteket is elfogadand az oraviczai bányászattól, az ujonczok még sem állíttattak ki, husárszabás ’sa’t.) ; Zem­plén vmegye (a­ szatmári 12 pont nagy része megbukott, ’sa’f.j . uj szerencsétlenség földszakadás által; hirlapkivonat; változások a’ hadseregnél; Wj.‘) Spanyolország (ministeri jelentés a’ cortes összehivatása iránt; ’sa’t.) Anglia (czigány­ királyság Angliában; Francziaország (Krisztina özvegy spanyol királyné folyvást Malmaisonban ; Anmale és Joinville hgek elutaztak; ’sa’t.) Gabonaár. Pénzkelet. Limnavizállás.. Értesítő. —

Next