Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-03-26 / 24. szám
let választaná minden 6 évben a’ tisztviselőket,’s ezekkel egyetemben utasítaná az országgyűlési követeket, a’várost illető tárgyak fölött (kivévén a’ bíráskodásiakat nyilványosan tanácskoznék ’s határzatai végrehajtására a’ tisztviselőket utasítaná; tanácskozási nyelv Magyarországban magyar legyen. Ha Horvátországban nyelvünk nem lesz diplomatikaivá, akkor kivált midőn egész K. országnak csak egy szava van az alsó táblánál, a’ horvát kir. városokat a’ szavazatadásnál nem tanácsos azon arány alá venni, melly alá a’ nyelvünkkel élendő városok vétetnek. Az assimilatio elvénél fogvást a’ k. városok azon öszszegnek, mellyel a’ k. kamrának adóznak, tőkéjét lefizetvén, a’ k. kam.alól szabadhassanak fel,’s közigazgatásra nézve a’ nm. ttanács felügyelése alá jőjenek, pörlekedésre nézve pedig a’ k. kúria alá rendeltessenek; miből önként foly, hogy mind a’ nm. htanácshoz, mind a’ k. kúriához k. városok köréből is alkalmaztassanak tagok. Mart. 22ét egészen azon egy kérdés húzta ki: váljon a’ város országgyűlési követeit a’ képviselő testület, vagy az egész polgárság válaszsza? Mert alapos megjegyzés történt, hogy a’ követeket az utasítás meg nem tartása miatt csak azok híhatják vissza, kik őket utasították, mivel mások nem is tudhatják az utasítás mivoltát. Ezen ellenvetést azonban jóformán gyöngítvén az utasító gyűlések nyilványosan tartatása, a’ többség oda nyilatkozók, hogy a’ követeket egyenesen az egész polgárság válaszsza. Mart. 23án azon kérdés támadt: szükséges e a’ követekül választatandókat némi megszorításokhoz kötni? Mi úgy döntetett el, hogy a’ város választhat követéül az ország lakosai közül akárkit, ki alkotványos jogokkal bir. Következett a’ szavazatarány. Itt igen észrevehető vala, hogy a’ választmányi munkálat a’ p. Hírlapból úgyszólván mintegy kiíratott, ’s mivel megyénkben a’sebesen haladó párt viszi’s követi is a’kolompot, azért az e’ tárgy mellett is diadalmaskodók. A’ nagyobb rész kivált az ujongók nemigen szeretik fejeiket olly nehéz dolgokon törni, miilyen a’ k. városok ügye, azért a’ többség nagy készséggel fogadá el a’ királaktat. Előleg is sinórmértékül némi elvek tűzettek ki köztük, miszerint a’ k. városok elrendezését, az egész országgyűlés rendszeresítésével nem kell öszszezavarni. És Pest megye RRoinek mégsem elvük: semmit nem tenni, ha egyszerre mindent nem tehetni; ők az utasításban nyilván kimondják, hogy a’ fokozatos javítás legczélszerűbb, mert részleteket létesíteni könnyebb, mint egészet: nem jobb lett volna , tehát a’ k. városokat mindjárt most úgy helyezni a’ törvényhozás épületébe, hogy azokat többé bolygatni ne kelljen, hanem azok azonnal olly szilárd sarkkövekké válnának, hogy a’rajtok nyugvó épület idővel részletenkint könnyű szerrel javíttathatnék? Valóban szomorú sorsunk, mintha mi arra volnánk kárhoztatva, hogy csak azért rendezzünk valamit nagy ügygyel bajjal és költséggel, hogy azt ismét rendeznünk kelljen! De hagyjuk ezt, ’s adjuk elő a’történteket. A’ kir. városoknak a’ megyék és sz. kerületek ellenében adandó szavazat főrehatároztatott, melly szám akkép osztatnék fel lakosok száma szerint a’ városok közt, mikép arról az országgyűlésen megegyezhetendni. A’ választmány Fényes Elek ur statistikája adatit vevén felsinórmértékül a’ 15 voksot azon elv szerint osztá el, miszerint az egész k. városi népség 4ttel eloszlatván, melly városra 30 ezer lakos esik, vagy ezt megközelíti, az annyi szavazatot nyerjen, mint egy megye. ’S mivel e’ szerint több város fél, sok pedig ennyi szavazatot sem kapand, a’ gyakorolhatás ’s topographiai helyzet miatt, minden megye ’s 30 ezres város 2 szavazattal bírjon, az apróbb városok pedig kerületekbe foglaltassanak ’s e’ szerint válaszszák és utasítsák követeiket. Egyik szónok azonokbul, mivel a' kerületenkinti követutasitás tetemes nehézségekkel páros, ’s minden városnak egyes érdekei szoktak lenni, más, azonban a’választmányéhoz hasonló tervet ajánlott: u.m. minden megyének 2 voks adatván a’ városoknak adandók száma 3 óra szabassék, miből 14 városnak, Selmeczet Bélabányával egynek vége m egy, 32 városnak pedig fél fél adassék. E’ szerint a Pestnek is csak fél annyit adna, mint egy megyének, mert szerinte nem Pest, hanem Budapest a’ fővárosunk. Ezen tervet kevesen pártolták, mivel általa egy város sem elégittetnék ki és szerinte még Ruszt is eldöntő szóval bírhatna. Egyébiránt oda utasíttattak a’ követek, hogy ez ügyet mindjárt az országgyűlés kezdetén terjeszszék elő , iránta kerületi választmányt szorgalmazzanak, melly a’városi követekkel tervet készítsen, a’ megyével azonnal közlendőt. — A’ többi tárgyat hely szűke miatt jövőre halasztván, most előleg csak annyit említünk, miszerint a’szabad kerületek rendszeresítése után az ősiség hitrebizottságokkal együtt eltöröltetett; a’ hirhatásjog, a’ zsidókon kívül, mindenre kiterjesztetett, ki az országban született, vagy külföldről bejött, magát valamelly hatóságnál bejelentette, itt lakik, ’s a’ magyar nyelvet megtanulta. Ehez azon hibás toldalék ragasztaték, hogy jövendőben ez legyen a’ honfiusitás egyedüli módja ’s az indigenatus töröltessék el; holott a’mágnásokra nézve ezután is meg kellene szabni: kik bírjanak üléssel a’ felső táblánál? mert hogy akármelly vagyontalan felrendü törvényhozásunkban eldöntő szót nyerjen indigenatus nélkül azt tán Pestrel sem kívánják; ’s aztán a’szegény országnak jólesnék az indigenatusért járó taxa is, mellyet soha sem kellene elengedni. E’ napon még kötelező örökmegváltáshatároztatok és a’ házi adó elvállaltatok. (Folyt. köv. Szabolcsmegyei követutasitó közgyűlés. F. hó 13.’s 14ikén követi utasítások készitéseül eleve kitűzött közgyűlésünkön rögtönzött határzatok, a’homály lepte századok vaskora emlékit idézék megyénk fölébe, melly határozatokat közlendő akaratlanul esék ki toltam kezemből, kétséggel küzdve: ne mellőzzemé hallgatással e’napok eseményeit, mellyeket Zabolcs évkönyveiből kitörölhetni, nem enmagam’s elvrokonim , hanem haladási korunk kivánatival ellentétben álló törvényink sértetlenül életben maradását féltékenyül őrző bármelly honpolgár hővágyának egyike lehetne; óhajtanám a gyakorlott képviseleti modort örök feledés fátyoléba hű rejtés végett átadni. De hiszen egy alkotmányos nemzet képviselettel bíró testülete közgyűlési folyamat, több mint ezer, képviseleti jogokat gyakorló nemes tanácskozása eredményét titok leple nem fátyolozhatván , az érdeklett határzatokat nagy részt mint jegyzőkönyveinkbe iktatvák, mint közelgő hongyülésünkre követinknek adandó utasitásunk tényező alapját közleni, ’s ez alkalommal nem kedves levelezői kötelességet teljesíteni kényszerülve érzem magamat, egyszersmind a’ küldöttség javaslata vázlatát érintve. A’ házadó nemesség általi aránylagos elvállalása iránt hőn táplált eszmét, a’ választmányi tagokon kívül megjelent, számra közgyűlést képező egyedeknek már választmányilag sikerült megbuktatni; azonban népnevelésre , Fiumétól Pestig, Pesttűl Debreczenig vezető vonalom vasut-készitésre, fogház-rendszeresitésre, vizszabályozásra, kisebb országutak készítésére, a’ választmány országos segedelem útján meghatárzandó mennyiséget ajánlani javasolván, közgyűlésileg határoztatott. ,,A’ nemesség semmiféle adót, sem pedig bárminemű ajánlást, semmi szin alatt magára nem vállal ’s nemesi szabadságához híven ragaszkodik.“ — Az ősiségre nézve, a’ majorátust adik nemzedékig, olly módosítással, hogy a’ tulajdonos által reá húzandó terhek kielégítése alapjául szolgáljanak, kiterjeszthetőnek, az örök eladásokat fölbonthatlanoknak, a’ zálogságokat a’ meghatárzandó zálogos évek teltével, megállapitandó évek után elidősülendőknek ’s örökös tulajdonul tekinthetőknek; az eddigiek kipöröltethetésire záros határidő kitűzése mellett vélvén a’ küldöttségi határzat. „Az ösiséget minden sértés nélkül fentartani kívánják.“ A’ már hitelesített fentebbi határzatok ujabbi felolvastatása szorgalmaztatván, E. A. tb. a’ nemességnek adótuki örök mentességére nézve az 174 ük évi 8dikt.czikkelyrei hivatkozást indítványozván határozat: „Az indítvány elfogadtatott.E.A. tbtb. a’ nemesek adóztatásának országgyülésileg tanácskozás alá nem vétethetését, ’s ha nemesség terheltetését tárgyazóknak kellene szőnyegre kerülniük, a’közgyűlés határideje ’s tanácskozás tárgya közhírré tételét indítványozván, határozat ,az indítvány elfogadtatott— A’ nem nemeseknek az alkotvány sánczaiba befogadtathatása ’s ekkép a’ nemzeti érdekek ’s külön néposztályok egyesítése ’s a’ nemzeti erő szilárdítása nézetéből, a’ nem nemeseknek'nemesi vagyonok birhatási joga, a’nemesek által viselt hivatalokrai képesség megadása választmányilag javasoltatván, határozat: „az illyetén javaknak birtokolhatását, az eddig nemesek által viselt hivataloknak nem nemesek általi viselését a’ nem nemesekre kiterjeszteni nem kívánják.“ — A’ főpapi jószágokra nézve, bárha azokat mint törvényes fejdelmink ’s magányosak adományibul birtakat sértetlenül fentartani javaslá a’ küldöttség , miután azon javak adományozása jövedelmének több üdvös czéllal forditattását föltételezi, mennyire felelnek meg birtokosi hivatásuknak, annak megvizsgáltatását ’s ha a’ kormány által nem törvényszabta ’s adományozás föltételezte terhekkel illettetnének, azon terhek megszüntetése, ’s a’felesleges jövedelmeknek népnevelésre fordítása eszközlését véleményezé a’ küldöttség, határozat: ,,A’ megye rendei ezekre nézve semmi újabb rendelkezést nem kívánnak' — Korlátozandó törvények mellett, az elővizsgálat nélküli sajtószabadság pártoltatását, már fenálló megyei határozatunk nyomán is javasolván a’ küldöttség, határozat: ,,A’ közcsendre nézve veszedelmesnek találtatván, az előleges könyvvizsgálat is meghagyatni határoztatott.“ — E. A. tb által a’ honoratiorok adóztatása indítványoztatván, határozat: „Elfogadtatott’s foganatba vétele az illető tisztviselőknek kötelességükbe tétetett/ — E. A. tb a’ só felemelt ára leszállittatása iránt tett indítványnyal , ellenvéleményét nyilványitván, előadása folytán határoztatott: „A’ só felemelt árának leszállittatása nehogy,helyette újabb adó követeltessék, eszközlendőnek nem találtatott.“ — A’ Fiumétól Pestig, Pestiűl Debreczenig vezető vonalon vasút létesítése , Libái által ezüst-sodronybul készített b. e. Ferencz kir. mellképe, Drevenyák ásványgyüjteménye megvásároltatása, az országgyűlési felső táblai napló kinyomatása, országgyűlési szállások fizetése eszközlését javasló véleménye a’ küldöttségnek nem fogadtatott el. Nem kétlem bármiily elfogult olvasó, a’ fentebbi közgyűlési határozatokból első tekintettel látandja, hogy azok nem érett’s fontoló tanácskozás ’s higgadt kedélyű vitatkozások, hanem szeszes italoktól felhevült izgatott néptömeg rivalgó lármája következményei, ’s bárha a’ keletkezett határzatok hű tolmácsai e’ gyűlések folyamának,szabad legyen némelly tényeket jellemzésül szárazon mint állnak , elősorolnom, hogy a’felebbi határzatok kifejtett elv ’s alap nélkülisége okát kereső, a’ körülményekből ’s következményekbűl következtethessen. A’ háziadó aránylagos elvállalása iránti eszmével nem kevesen barátkozván meg, annak elfogadtatását igénylették, az adó elvállalása iránt iszonynyal viseltető párt, a’ táplált eszmét megbuktatandó, tervkészítés fölötti tanácskozásra elvbarátaik felhívása mellett összejövetelt tartottak, minemü eredménynyel, a’ tanácskozásban résztvevő M. M. ügyvédnek Hr. ügyvédhez írott levele tanúsítja; ezen érdeklelt levél, — mellynek eredetije mint értesítve vagyok , a’ p. hírlap szerkesztőségénél letéve leend , — roszalja Hr.nak a’ 4kionferentián meg nem jelentést’s a’ lodik választmányi ülésem megjelenése, a’távolabbi helyekről ételital 5 nyitó hr. napibér melletti nemesség behozására felhíja, tudatván hogy a’ közelebbiek behozására rendelkezések tétettek, ’s jelszavuk nem adózni. Illy készületek mellett a’ nemesség azon gyanúsításokkal , mint erről magoktól a’ nemesektől többen értesilteténk — hogy a’ tisztviselők fizetősök négyszerezése tekintetéből, a’ kisebb értékű nemességet adóztatni, utak készítésére szorítani, zsidó-biró elibe állítani szándékoznak, felizgatván, jogaik védelmére’s közgyűlésein megjelenésre felhivattak. Nem tévesztő ez alacsony gyanusitgatás számított hatását, nem hangzék el eredménytelenül, gyalog, szekeren, more patkolóháton tömegestül özönlék a’ népgyűlésünk helyére, hol azon egyedeket, — kik mint adózási párthoz tartozók már feketére mosva lehettek előttük, — kíméletlen kifejezésekkel, ablakom kidobatással fenyegetve, rivalyálták a’nem fizetés, nem adózás, ösiség fentartására készült alkalmi dalokat, vetekedve rohantak nemesi jogaik védelmére, ’s bárha néhánytól sikerült is bátorsági biztosainknak a’ tanácskozásnál alkalmazni kívánt gyámokokat, a’ hatalmas ónos és furkós botokat elkérni, de többen ez egyszerű okból, ha őseink szokása nyomán karddal övezve illő tanácskozásokba résztvenni, miért nem lehetne ónosokkal tanácskozni? azoktól megválni nem kivántak ’s épen a’ tán botjaiktól megvált egyedek voltak vakmerők, botjaikra lelt viszszaemlékezés szülte dühkel, közbizalmat méltán igénylett főügyvédünket megrohanva , erőszakkal fosztani meg felövezett kardjától tanácskozási teremünkben , ’s kezét megsebzeni. Első alispánunk székét foglalva többszörös kísérlet után eszközlött pillanati zajongástóli szünet alatt a’ Rendeket mérséklet, egymás iránti figyelem ’s kölcsönös türelemre alig szólíthatta fel néhány szóval, legott kitört a’nem adózunk, nem fizetünk, maradjon az ősiség jelszavak moraja, főjegyzőnk, majd főbíróink, majd táblabíráink egyike által megkísértett választmányi jelentést (az ismételt nem fizetünk , nem adózunk rivalgások, nevelje az anyja, népnevelést értve, nevelje a’ ki —, ’s több botrányos kifejezés , az adózni avagy fizetni, az ösiséget eltörleni akarók terembél ki nem menetellel, ablakom kidobatással lett fenyegetések mellett kevésnek jutott, ezertől két ezerig jelen volt néptömeg közül a’ szerencse hallatni ’s a’ nélkül, hogy bárki is képes lett volna a’ választmányi jelentés nyomán komoly tanácskozási modorban szavát emelni, alkottattak az adózást’s ősiséget tárgyazó 16- 121