Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-03-26 / 24. szám

let választaná minden 6 évben a’ tisztviselőket,’s ezek­kel egyetemben utasítaná az országgyűlési követeket, a’várost illető tárgyak fölött (kivévén a’ bíráskodásia­kat­ nyilványosan tanácskoznék ’s határzatai végre­hajtására a’ tisztviselőket utasítaná; tanácskozási nyelv Magyarországban magyar legyen. Ha Horvátországban nyelvünk nem lesz diplomatikaivá, akkor kivált midőn egész K. országnak csak egy szava van az alsó táblá­nál, a’ horvát kir. városokat a’ szavazatadásnál nem tanácsos azon arány alá venni, melly alá a’ nyelvünk­kel élendő városok vétetnek. Az assimilatio elvénél fogvást a’ k. városok azon öszszegnek, mellyel a’ k. kamrának adóznak, tőkéjét lefizetvén, a’ k. kam.alól sza­badhassanak fel,’s közigazgatásra nézve a’ nm. ttanács felügyelése alá jőjenek, pörlekedésre nézve pedig a’ k. kúria alá rendeltessenek; miből önként foly, hogy mind a’ nm. htanácshoz, mind a’ k. kúriához k. városok köréből is alkalmaztassanak tagok. Mart. 22ét egészen azon egy kérdés húzta ki: váljon a’ város országgyű­lési követeit a’ képviselő testület, vagy az egész pol­gárság válaszsza­­? Mert alapos megjegyzés történt, hogy a’ követeket az utasítás meg nem tartása miatt csak azok híhatják vissza, kik őket utasították, mivel mások nem is tudhatják az utasítás mivoltát. Ezen el­lenvetést azonban jóformán gyöngítvén az utasító gyű­lések nyilványosan tartatása, a’ többség oda nyilatko­zók, hogy a’ követeket egyenesen az egész polgárság válaszsza. Mart. 23án azon kérdés támadt: szükséges e a’ követekül választatandókat némi megszorításokhoz kötni? Mi úgy döntetett el, hogy a’ város választhat követéül az ország lakosai közül akárkit, ki alkotvá­­nyos jogokkal bir. Következett a’ szavazatarány. Itt igen észrevehető vala, hogy a’ választmányi munkálat a’ p. Hírlapból úgyszólván mintegy kiíratott, ’s mivel megyénkben a’sebesen haladó párt viszi’s követi is a’ko­­lompot, azért az e’ tárgy mellett is diadalmaskodók. A’ nagyobb rész kivált az ujongók nemigen szeretik fejei­ket olly nehéz dolgokon törni, miilyen a’ k. városok ügye, azért a’ többség nagy készséggel fogadá el a’ királaktat. Előleg is sinórmértékül némi elvek tűzettek ki köztük, miszerint a’ k. városok elrendezését, az egész országgyűlés rendszeresítésével nem kell ösz­­szezavarni. És Pest megye RRoinek mégsem elvük: sem­mit nem tenni, ha egyszerre mindent nem tehetni; ők az utasításban nyilván kimondják, hogy a’ fokozatos javítás legczélszerűbb, mert részleteket létesíteni kön­nyebb, mint egészet: nem jobb lett volna , tehát a’ k. városokat mindjárt most úgy helyezni a’ törvényhozás épületébe, hogy azokat többé bolygatni ne kelljen, ha­nem azok azonnal olly szilárd sarkkövekké válnának, hogy a’rajtok nyugvó épület idővel részletenkint kön­nyű szerrel javíttathatnék? Valóban szomorú sorsunk, mintha mi arra volnánk kárhoztatva, hogy csak azért rendezzünk valamit nagy ügygyel bajjal és költséggel, hogy azt ismét rendeznünk kelljen! De hagyjuk ezt, ’s adjuk elő a’történteket. A’ kir. városoknak a’ megyék és sz. kerületek ellenében adandó szavazat főrehatároz­­tatott, melly szám akkép osztatnék fel lakosok száma szerint a’ városok közt, mikép arról az országgyűlé­sen megegyezhetendni. A’ választmány Fényes Elek ur statistikája adatit vevén fel­sinórmértékül a’ 1­5 voksot azon elv szerint osztá el, miszerint az egész k. városi népség 4­ttel eloszlatván, melly városra 30 ezer lakos esik, vagy ezt megközelíti, az annyi szavazatot nyer­jen, mint egy megye. ’S mivel e’ szerint több város fél, sok pedig ennyi szavazatot sem kapand, a’ gyakorol­­hatás ’s topographiai helyzet miatt, minden megye ’s 30 ezres város 2 szavazattal bírjon, az apróbb városok pedig kerületekbe foglaltassanak ’s e’ szerint válasz­szák és utasítsák követeiket. Egyik szónok azonok­­bul, mivel a' kerületenkinti követutasitás tetemes ne­hézségekkel páros, ’s minden városnak egyes érdekei szoktak lenni, más, azonban a’választmányéhoz hason­ló tervet ajánlott: u.m. minden megyének 2 voks adat­ván a’ városoknak adandók száma 3 óra szabassék, mi­ből 14 városnak, Selmeczet Bélabányával egynek vé­­ge m egy, 3­2 városnak pedig fél fél adassék. E’ szerint a Pestnek is csak fél annyit adna, mint egy megyének, mert szerinte nem Pest, hanem Budapest a’ fővárosunk. Ezen tervet kevesen pártolták, mivel általa egy város sem elégittetnék ki és szerinte még Ruszt is eldöntő szóval bírhatna. Egyébiránt oda utasíttattak a’ köve­tek, hogy ez ügyet mindjárt az országgyűlés kezdetén terjeszszék elő , iránta kerületi választmányt szorgal­mazzanak, melly a’városi követekkel tervet készítsen, a’ megyével azonnal közlendőt. — A’ többi tárgyat hely szűke miatt jövőre halasztván, most előleg csak annyit említünk, miszerint a’szabad kerületek rendszeresíté­se után az ősiség hitrebizottságokkal együtt eltörölte­tett; a’ hirhatásjog, a’ zsidókon kívül, mindenre kiter­jesztetett, ki az országban született, vagy külföldről bejött, magát valamelly hatóságnál bejelentette, itt la­kik, ’s a’ magyar nyelvet megtanulta. Ehez azon hibás toldalék ragasztaték, hogy jövendőben ez legyen a’ hon­­fiusitás egyedüli módja ’s az indigenatus töröltessék el; holott a’mágnásokra nézve ezután is meg kellene szab­ni: kik bírjanak üléssel a’ felső táblánál? mert hogy akármelly vagyontalan felrendü törvényhozásunkban eldöntő szót nyerjen indigenatus nélkül azt tán Pest­rel sem kívánják; ’s aztán a’szegény országnak jólesnék az indigenatusért járó taxa is, mellyet soha sem kelle­ne elengedni. E’ napon még kötelező örökmegváltásha­tároztatok és a’ házi adó elvállaltatok. (Folyt. köv.­ Szabolcsmegyei követutasitó közgyűlés. F. hó 13.’s 14ikén követi utasítások készitéseü­l eleve kitű­zött közgyűlésünkön rögtönzött határzatok, a’homály lepte századok vaskora emlékit idézék megyénk fölébe, melly határozatokat közlendő akaratlanul esék ki tol­tam kezemből, kétséggel küzdve: ne mellőzzemé hall­gatással e’napok eseményeit, mellyeket Zabolcs év­könyveiből kitörölhetni, nem enmagam’s elvrokonim , hanem haladási korunk kivánatival ellentétben álló tör­­vényink sértetlenül életben maradását féltékenyül őrző bármelly honpolgár hő­vágyának egyike lehetne; óhaj­tanám a­ gyakorlott képviseleti modort örök feledés fá­tyoléba hű rejtés végett átadni. De hiszen­ egy alkot­­mányos nemzet képviselettel bíró testülete közgyűlési folyamat, több mint ezer, képviseleti jogokat gyakorló nemes tanácskozása eredményét titok leple nem fátyo­lozhatván , az érdeklett határzatokat nagy részt mint jegyzőkönyveinkbe iktatvák, mint közelgő hongyülé­­sünkre követinknek adandó utasitásunk tényező alapját közleni, ’s ez alkalommal nem kedves levelezői köte­lességet teljesíteni kényszerülve érzem magamat, egy­szersmind a’ küldöttség javaslata vázlatát érintve. A’ há­z­­­adó nemesség általi aránylagos elvállalása iránt hőn táplált eszmét, a’ választmányi tagokon kívül meg­jelent, számra közgyűlést képező egyedeknek már vá­­lasztmányilag sikerült megbuktatni; azonban népneve­lésre , Fiumétól Pestig, Pesttűl Debreczenig vezető vo­nalom vasut-készitésre, fogház-rendszeresitésre, viz­­szabályozásra, kisebb országutak készítésére, a’ vá­lasztmány országos segedelem útján meghatárzandó mennyiséget ajánlani javasolván, közgyűlésileg hatá­­roztatott. ,,A’ nemesség semmiféle adót, sem pedig bárminemű ajánlást, semmi szin alatt magára nem vál­lal ’s nemesi szabadságához híven ragaszkodik.“ — Az ősiségre nézve, a’ majorátust adik nemzedé­kig,­­ olly módosítással, hogy a’ tulajdonos által reá húzandó terhek kielégítése alapjául szolgáljanak, kiterjeszthetőnek, az örök eladásokat fölbonthatlanok­­nak, a’ zálogságokat a’ meghatárzandó zálogos évek teltével, megállapitandó évek után elidősülendőknek ’s örökös tulajdonul tekinthetőknek; az eddigiek kipö­­röltethetésire záros határidő kitűzése mellett vélvén a’ küldöttségi határzat. „Az ösiséget minden sértés nélkül fentartani kívánják.“ A’ már hitelesített fentebbi határ­zatok ujabbi felolvastatása szorgalmaztatván, E. A. tb. a’ nemességnek adótuki örök mentességére nézve az 174 ük évi 8dikt.czikkelyrei hivatkozást indítványoz­ván határozat: „Az indítvány elfogadtatott.E.A. tbtb. a’ nemesek adóztatásának országgyülésileg tanácskozás alá nem vétethetését, ’s ha nemesség terheltetését tár­­gyazóknak kellene szőnyegre kerülniük, a’közgyűlés határideje ’s tanácskozás tárgya közhírré tételét indít­ványozván, határozat­ ,az indítvány elfogadtatott­— A’ nem nemeseknek az alkotvány sánczaiba be­­fogadtathatása ’s ekkép a’ nemzeti érdekek ’s külön néposztályok egyesítése ’s a’ nemzeti erő szilárdítása nézetéből, a’ nem nemeseknek'nemesi vagyonok birha­­tási joga, a’nemesek által viselt hivatalokrai képes­ség megadása választmányilag javasoltatván, határozat: „az illyetén javaknak birtokolhatását, az eddig nemesek által viselt hivataloknak nem nemesek általi viselését a’ nem nemesekre kiterjeszteni nem kívánják.“ — A’ főpapi jószágokra nézve, bárha azokat mint törvényes fejdelmink ’s magányosak adományibul bir­­takat sértetlenül fentartani javaslá a’ küldöttség , miu­tán azon javak adományozása jövedelmének több üd­vös czéllal forditattását föltételezi, mennyire felelnek meg birtokosi hivatásuknak, annak megvizsgáltatását ’s ha a’ kormány által nem törvényszabta ’s adományo­zás föltételezte terhekkel illettetnének, azon terhek megszüntetése, ’s a’felesleges jövedelmeknek népne­velésre fordítása eszközlését véleményezé a’ küldöttség, határozat: ,,A’ megye rendei ezekre nézve semmi újabb rendelkezést nem kívánnak­' — Korlátozandó tör­vények mellett, az elővizsgálat nélküli sajtó­sza­­badság pártoltatását, már fenálló megyei határozatunk nyomán is javasolván a’ küldöttség, határozat: ,,A’ közcsendre nézve veszedelmesnek találtatván, az elő­­leges könyvvizsgálat is meghagyatni határoztatott.“ — E. A. tb által a’ honoratiorok adóztatása indítványoz­­tatván, határozat: „Elfogadtatott’s foganatba vétele az illető tisztviselőknek kötelességükbe tétetett/­ — E. A. tb a’ só felemelt ára leszállittatása iránt tett indít­ványnyal , ellenvéleményét nyilványitván, előadása folytán határoztatott: „A’ só felemelt árának leszállitta­­tása nehogy,helyette újabb adó követeltessék, eszköz­­lendőnek nem találtatott.“ — A’ Fiumétól Pestig, Pest­iűl Debreczenig vezető vonalon vasút létesítése , Li­bái által ezüst-sodronybul készített b. e. Ferencz kir. mellképe, Drevenyák ásványgyüjteménye megvásárol­tatása, az országgyűlési felső táblai napló kinyomatása, országgyűlési szállások fizetése eszközlését javasló vé­leménye a’ küldöttségnek nem fogadtatott el. Nem két­lem bármiily elfogult olvasó, a’ fentebbi közgyűlési ha­­tározatokból első tekintettel látandja, hogy azok nem érett’s fontoló tanácskozás ’s higgadt kedélyű vitatko­zások, hanem szeszes italoktól felhevült izgatott nép­tömeg rivalgó lármája következményei, ’s bárha a’ ke­letkezett határzatok hű tolmácsai e’ gyűlések folyamá­nak,szabad legyen némelly tényeket jellemzésül szára­zon mint állnak , elősorolnom, hogy a’felebbi határ­zatok kifejtett elv ’s a­l­ap nélkülisége okát ke­reső, a’ körülményekből ’s következményekbűl kö­vetkeztethessen. A’ háziadó aránylagos elvállalása i­­ránti eszmével nem kevesen barátkozván meg, annak elfogadtatását igénylették, az adó elvállalása iránt i­­szonynyal viseltető párt, a’ táplált eszmét megbuktatan­dó, tervkészítés fölötti tanácskozásra elvbarátaik felhí­vása mellett összejövetelt tartottak, minemü eredmény­­nyel, a’ tanácskozásban résztvevő M. M. ügyvédnek Hr. ügyvédhez írott levele tanúsítja; ezen érdeklelt levél, — mellynek eredetije mint értesítve vagyok , a’ p. hír­lap szerkesztőségénél letéve leend , — roszalja Hr.nak a’ 4ki­onferentián meg nem jelentést’s a’ lodik vá­lasztmányi ülésem­ megjelenése, a’távolabbi helyekről ételital 5 nyitó hr. napibér melletti nemesség behozásá­ra felhíja, tudatván hogy a’ közelebbiek behozására rendelkezések tétettek, ’s jelszavuk nem adózni. Illy készületek mellett a’ nemesség azon gyanúsításokkal , mint erről magoktól a’ nemesektől többen értesilteténk — hogy a’ tisztviselők fizetősök négyszerezése tekinte­téből, a’ kisebb értékű nemességet adóztatni, utak készítésére szorítani, zsidó-biró elibe állítani szándé­koznak, felizgatván, jogaik védelmére’s közgyűlésein megjelenésre felhivattak. Nem tévesztő ez alacsony gya­­nusitgatás számított hatását, nem hangzék el eredmény­­telenül, gyalog, szekeren, more patk­o­lóháton töme­gestül özönlék a’ nép­gyűlésünk helyére, hol azon e­­gyedeket, — kik mint adózási párthoz tartozók már feketére mosva lehettek előttük, — kíméletlen kifeje­zésekkel, ablakom kidobatással fenyegetve, rivalyálták a’nem fizetés, nem adózás, ösiség­ fentartására ké­szült alkalmi dalokat, vetekedve rohantak nemesi jo­gaik védelmére, ’s bárha néhánytól sikerült is bátorsá­gi biztosainknak a’ tanácskozásnál alkalmazni kívánt gyámokokat, a’ hatalmas ónos és furkós botokat elkér­ni, de többen ez egyszerű okból, ha őseink szokása nyomán karddal övezve illő tanácskozásokba résztven­­ni, miért nem lehetne ónosokkal tanácskozni? azoktól megválni nem kivántak ’s épen a’ tán botjaiktól meg­vált egyedek voltak vakmerők, botjaikra lelt viszsza­­emlékezés szülte dühkel, közbizalmat méltán igénylett főügyvédünket megrohanva , erőszakkal fosztani meg felövezett kardjától tanácskozási teremünkben , ’s ke­zét megsebzeni. Első alispánunk székét foglalva több­szörös kísérlet után eszközlött pillanati zajongástóli szünet alatt a’ Rendeket mérséklet, egymás iránti figye­lem ’s kölcsönös türelemre alig szólíthatta fel néhány szóval, legott kitört a’nem adózunk, nem fizetünk, ma­radjon az ősiség jelszavak moraja, főjegyzőnk, majd főbíróink, majd táblabíráink egyike által megkísértett választmányi jelentést (az ismételt nem fizetünk , nem adózunk rivalgások, nevelje az anyja, népnevelést ért­ve, nevelje a’ ki —, ’s több botrányos kifejezés , az adózni avagy fizetni, az ösiséget eltörleni akarók te­­rembél­ ki nem menetellel, ablakom­ kidobatással lett fe­nyegetések mellett­ kevésnek jutott, ezertől két eze­rig jelen volt néptömeg közül a’ szerencse hallatni ’s a’ nélkül, hogy bárki is képes lett volna a’ választmányi jelentés nyomán komoly tanácskozási modorban szavát emelni, alkottattak az adózást’s ősiséget tárgyazó 16- 121

Next