Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-15 / 4. szám

na és Paracsina kerületek igen nyugtalanok ’s Milost óhajtják v­issza. Konstantinápolyból Kramil pasa pa­rancsot kapott, hogy a’politikai bűnösöket szabadon bocsáttassa, de annak sikeréről még mi sem nyilvá­­nyult. Újabb rendelet szerint az ausztriai alattvalók Belgrádból kitiltattak ,­­s a‘ túlsó parton nem szabad horgonyt vetniük. — Ausztria. (Czáfolat.) A’ lipcsei köz­ újság decem. 12ről Bécsből olly tudósítást közle , miszerint a' Welsben fekvő nádori huszár ezred L. kapitánya egy közle­gényt, ki a' lórul leesett , kegyetlenül megveretvén, a' boszutól elragadt közlegény a’ kapitányt arczul csapta, mire őt a" kapitány kardjával halálosan meg­szórta, a' kapitányt pedig a' katonasorból neki ro­hant 4 huszár összevagdalta ’s darabokra fölkonczolta. Ezen álhirt a’ welsi polgármesteri hivatal az augsb. köz. újsághoz dec. 26 tól intézett nyilatkozattal meg­­czáfolja, egyenesen kijelentvén, hogy a’ nevezett huszárezredből, néhány főtiszten kívül ez időben semmi fegyveres legénység nincs Wellsben , ’s hogy az egész nádori huszárezredben L. nevű kapitány nincs ’s ezen ezred a’ városban töltött L év alatt min­dig a' legjobb erkölcsű ’s magaviseletü volt.— Spanyol« ív* Zit« .A’ kormány ismét kölcsön iránti ajánlatot kap­ Espartero fogadtatása Valenciában.) Mindig találkoz­nak még merész nyerészkedők, kik jó remény fejében pénzzel kinálgatják a’ spanyol kormányt, melly foly­vást legnagyobb pénzzavarban van. Legközelebb ismét egy angol kereskedőház 1­56 millió reállal kínálta meg Spanyolországot, és zálogul az almadeni higanybá­nyákat kívánja leköttetni, még pedig 7 évre. A’kor­mány 8 petét fogna kamatul fizetni. — Esparterot Va­lenciában legnagyobb ünnepélylyel fogadák ; 30 ezer nemzetőr állott fegyverben ’s 60 diadalíven ment ke­resztül a’ barcelonai győztes ; ámbár ez utóbbi dia­dala alkalmasint nem igen fogja röpkényeit szaporí­tani.—A’ cataloniai határszéli városokban híre terjedt, hogy a’ Perpignanban tartózkodó spanyol menekvők fegyveres kézzel készülnek Spanyolországba rontani, mi annyira elrémíté a’ határszéli lakosságot, hogy minden faluban a’ vészharangot kongaták ’s a’lakos­ság éjjel nappal fegyverben állott. E’ hir azonban nem valósult, mert a’ kivándorlottaknak eszekben sincs a’ polgárharcz zászlóját ismét fölfűzni az szerencsétlen Spanyolországban.—A’ szabadelmű­ sajtó igen határ­zott hangon utasít vissza minden idegen befolyást ’s lényegileg ezekben öszpontositja véleményét: „Mi nem akarunk Francziaország és Anglia közt választani, mert nekünk egyik sem kell, miután koránsem élet és halál közti választással kínálnak bennünket, hanem csupán a’ fegyverekben fekszik a’ különbség, mikkel hazán­kat nyomorúságra kívánják juttatni, szabadságiakat pedig meg akarják gyilkolni. Ámde nyíltan kimondjuk, miszerint mindaddig, meddig csak mozoghatunk, nem engedjük hazánkat oda juttatni, hogy ezen két ha­talom közt csak holttesthez hasonlítson, melly körül az éhes hyénák vonítanak!“—­s Anglia. [Bowring nyilatkozata a’ gabnatörvény ügyében.] London, jan.­lsején: „Bowring, ki egykor hazánkban utazott, ’s a’ magyar irodalmat is megismertető némi­leg honfitársaival, nem rég a’ bostoni népgyűlésen két fiatal magyar utazót mutatott be a’ közönségnek , ’s többi közt e’ szókat intézé az összesereglett néphez: „íme, uraim, itt két tisztelt barátomat van szerencsém Önöknek bemutatnom; ezek magyarok. Én voltam ha­­zájokban ’s többi közt azon tapasztalást tevem, hogy Magyarországban annyi gabona terem , hogy lakosai el sem bírják azt fogyasztani. Azonban a’ magyarok­nak nincs nadráguk, Önök pedig annyi mindenféle szö­vetet gyártanak, hogy szükség esetén akár az egész világot meg bírnák nadrágosítani, buzájok ellenben nincs. Ha tehát a’kártékony gabonatörvény megszűn­nék, úgy Önök elegendő olcsó búzát kapnának Magyar­­országból, a’ magyarok pedig olcsó nadrágokhoz jut­nának, mikre jelenleg olly igen nagy szükségök van, ’s igy mind a’ két rész megkapná azt, a’ mije nincs.“ E’ beszéd igen nagy tetszést nyert; Peel azonban nem igen hajló a’ gabonatörvényt megváltoztatni, habár az egész világ nadrágtalanul didergene is, vagy habár egész Angliában csupán vasárnap ehetnék is minden ember egy falatka kenyeret.—Manchesterben jan. 30 án nagy népgyülést szándék tartani, mellyek czélja a’ chartistái izgatást a’ gabonatörvény elleni mozgalmak­kal egyesíteni; mi azonban alkalmasint nem fog sike­rülni, miután Birminghamben már megbukott e’ terv, mivel a’ chartista főnökök attól félnek, hogy befolyá­suk csökkenni fog, ha tehetősb és műveltebb emberek is részt fognak ez izgatásban venni.—A’ kanadai főkor­mányzó veszélyesen beteg; utódja hihetőleg Elliot 1. leend.—A’ khinai kárpótlási pénz egy millióval fogja az angol bank pénzerejét szaporítani, ’s ez alkalma­sint tetemes élénkséget hozand az angol kereskedésbe.“ Francaiaország: (Üdvözletek az új évre. Uj torzkép ugyanez al­kalomra.) Paris, jan. Aikán: „Ezúttal az udvari újévi üdvözletek semmi feltűnőbb politikai jellemet nem vi­selnek magokon, ’s leginkább csak Orleans hg. halá­lán sajnálkoztak, egyszersmind ismételvén, hogy egész Europa békét óhajt, miután annak áldásos következ­ményiről olly bensőleg meg van győződve. — A’ Cha­rivari sem maradt el szokott modorú újévi üdvözleté­vel. A’ kaszás halál ugyanis iszonyú seprővel törli el a’ múlt év balgaságait, az új év pedig mint bűvész je­lenik meg, kezében varázs veszszőt­ tartva. Az euró­pai súly egyen sudár fenyüszál tetején lebeg, ’s a’ mi­­nisterek egymás fzakjaiba kapaszkodva iparkodnak azt elérni. Az angolok és khinaiak barátságot isznak, a’ törökök és kozákok összeölelkeznek, a’ magyarnak két kezét pedig nyájasan szorongatják a’ tótok és né­metek ’s hátulról kizsebelik. Végre az összes fegyve­res erőt a’ patkányok kiirtására használják a’ nagy ha­talmak, hogy a’ magtárakat ezentúl csupán a’ biztosak és fölügyelők pusztíthassák.“ — Réiuetország. s Poroszországból a’ lipcsei köz. újság kitiltatik. Duninf . Berlinben két felsőbb rendelet nagy benyo­mást okozott. Egyik a’ híres Hervegh költőt a’ város­ból kitiltátiszerint másikt pedig a’lipcsei Allg.Zgot f. jan. - tól kezdve az egész porosz birodalomból kizárta. A’ költő száműzetésének okát nem tudják; a’ második ren­deletet sokan előre gyanították, mivel a’ lipcsei újság kivált az utolsó hónapokban Poroszországra nézve el­lenséges, gyanusitgató sőt rágalmazó czikkeket köz­­lött. A’ vasúti összeköttetés Lipcsét olly közel hozá Berlinhez, mintha kapuji előtt állana, ’s azért a’ lip­csei újság olly befolyást gyakorolhatott a’porosz biro­dalomban, mintha belföldi lett volna. Eichhorn, Bülow és Arnim miniszterek följelenték ez újság veszélyes irányát, mire a’ királytól következő rendelet kell hoz­­zájok: „Mentésükhöz képest ezennel határoztam, hogy a’ Brockhaus könyvárusnál megjelenő lipcsei köz újság 1843.jan.­­ től kezdve tartományimban további ren­deletig teljesen tiltassék meg, ’s ennek következté­ben azt behozni kiadni ’s országomon átvinni a’ törvé­nyekben, névszerint az 1819. oct. 18-i intézvény 16 czikke, ’s 183­7. aug. 6kai rendelet 4. §ában meg­szabott büntetések súlya alatt tilalmas legyen, mihez­­képest a’ többit önök tegyék meg. Berlin dec. 28-án 1842. Fridrik Vilmos.“ A’ kitiltott lap helyébe más hírlap fog lépni. — A’ poseni érsek Dunin, kinek a’ vegyes házasságok miatt sok viszályt szenvedett, múlt dec. 26 án délután meghalálozott.—A’Porosz- és Orosz­ország közti Cartelszerződés megszüntetése végre hi­vatalosan hirdet­tetet­t ki, mi eddig még bizonytalan volt.­­ (Etna kitörése.) A’ nápolyi hírlap leírása szerint Etna dec.­­án még folyvást munkás kitörésben volt; a’ láva 1811 évi meder mellett folyt, azon nap délu­tán a’ hegy rendkívüli villanyosságot fejtett ki, gya­kori villámlás szaggatá meg czikázólag a’ légkört, éj­jel pedig hó esett a’hegy felsőbb részén. Decs 3kán iszonyú füstfellegek gomolyogtak a’ főtölcsérböl, este felé csökkent a’ kitörés; a’ kihányt sok hamu és kő magasra tornyosult a’ főtölcsérben ’s egészen uj alakot adott a’ hegytetőnek; 5én uj erővel forrongott a’ hegy belseje ’s iszonyú villámlás halgatá a’ levegőt, míg vég­re az ó tölcsér éjszaknyugoti oldalán uj nyílást törve, töménytelen tüzes salak, hamu és kő a’ hegytetőjül számítva, melly a’ tenger színe fölött több mint 10 ezer lábnyira emelkedett, mintegy 4 ezer lábnyi magasság­ra szökdelt. Ezen nyiladékból láva Zappinelli felé folyt. A’ környéket erős földingás háborítja, melly azonban még kárt nem okozott. Cataniából dec. 15én irt levél szerint a’lávafolyam szélessége 580, magassága pedig 20 — 22 franczia láb. Dec. 7én a’ melléknyiladékok szakadatlanul tüzeskedtek, a’ láva azonban mintegy 2 órányira esvén a’ legközelebbi szántóföld és helység­től, még semmi kárt nem okozott. 18 ír KÖNYV-JELENTÉS.­ Alulírtak a’tisztelt közönségnek jelentjük, hogy mi K­isfaludi Haggles Ignácz kir. udv. ágens ur ezen czinni munkájának: PRAXIS JURISICA CIVILIS. et Stylare Juristarum Latino-Hu­ngaricum­ harmadik me­g­bővített és az újabb törvényekhez alkalmazott kiadását magunkra vállaltuk , melly már sajtó alatt is vagyon , ’s nem sokára megjelenendik­. Előfizetési ára 4 for. 30 kr. Bolti ára pedig 5 sor. 30 kr. p. p. Ezen jeles munkának ezélszerüségéről, k­ö­z h­a­s­z­n­á­ról és kivált a t­ör­vé­ny-gyak­or­lókra nézve szükséges volta felől a tisztelt közönség már eléggé tudósítva vagyon , és a’ közvéleményt igazolja azon körülmény is , hogy az előb­bi két kiadásának példányai már rég elkelvén , annak harmadik kiadását, szük­ségessé tették. Kilián ég tár­ga, pesti könyvárusok.2—2. Haszonbér­ árverés. Békés vármegyében a’1. sz. andrási uradalmi ángos és freske­.birtokos urak részükről ugyan Sz. András helységbeni közös kir. haszonvételek, nevezetesen: 2 korcsma; 1 bolt igen alkalmas lakházzal ; 5 száraz malom ; 2 mészárszék, az egyikben szalonnát és egyéb aprólékosakat mérhetni, az ezekhez tartozó ka­szálóval — és a’ körösvizi halászat — sz. György naptól 1843. sz. György napig 1846 , azaz három évre­­Sipki január hó 3­­ ik napján regg. 9 órakor nyilványos árverés utján haszonbérbe fognak adatni , mellyre elegendő ’s bátorságos vagyo­naik hiteles bebizonyítása mellet­t az izraeliták is hivatalosak. Egyébiránt minden fel­tét­től időlegesen is megtudhatni Sz. Andráson Paul József uradal, tiszttartó ’s közös tisztnél. 2—3. Hinletvén­y. A’ csákóvai királyi alapítványi uradalom részérül ezennel közhirré tétetik, hogy jövő 1843dik évi január hó­dikén Csákován szokott reggeli órákban tartandó nyilványos árverés utján következendő uradalmi földek 1843dik évi martini és május elsejétől kezdetüket véve három egymásutáni folyó évre fensőbbi jóváha­gyás fentartása mellett fognak bérbe adatni— úgymint: Petrományban nevezetesen a' keresztúri pusztán ...... Zsebelyen Csernán . Oláh-Sztamorán Iklodán Giládon A’ bérleni kívánók » majorság! földek, szánthatok kaszálhatok kivágások. N­­o I fi a fe zen arvero 1661— 104— 348— ___ 1471540/. 200 105200/: 500*/. 13160/: 56123V.— 1 1­­956/.— 17557 V.— shoz bánatpénzzel ellátva ezennel illendően meghivatnak. Kelt Csákován decemb. hó 31 Kén 18­12. a csákovai kir. alapitv. tiszttartóság által.­­*ak­olóascf, tiszttartó. 1—3. Gyógyszertár-eladás. Fejérmegyébe keblezett A ds­o­n­y­avárosban egy jó készületű­ gyógyszer­tár házzal együtt , tulajdonosának halála miatt szabad kézből eladandó Bér­­mentes levelek által közelebb értesülhetni a­ feltétekről a’ tulajdonos özveg­­­­gyel vagy Farkas József paksi gyógyszerész úrral. Adony , január elején IM3. Sch­mid Er*N ébet, J J özv. gyógyszerészné. 2—3. Szerkeszti Helme­czy. — Ny­­malik Tr­at­tu­er ~ Károlyi betűivel, uriutexa 453.

Next