Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-21 / 75. szám
nincs benne büntetés határozva azon esetekre, midőn a’ törvényesen megajánlott tartozások be nem fizettetnek ’s ennek eszközlése elmulasztatik;mint szinte arról sincs benne szó, mi történjék, ha valamelly törvényhatóság egy vagy más viszonyok miatt önkeblüleg határoz adót ’s ebbeli rendeletét semmi kormányszékhez föl nem terjeszti ’stb. Bizzunk tehát a’ nemzet azon ősi jellemében, miszerint alkotványos szabadsága felett őrködő buzgalmánál fogva , még legmostohább helyezetében is elég életerőt tuda kifejteni jogai birtokába visszatételére. Most egy m. követ kívánta, hogy a’ 45. fejezet alapjául szolgáló közjogi kérdés ne vonassék a’ büntető törv.könyv körébe, vagy ha oda vonatik, ne egyoldalúig történjék az, hanem segítsünk a’ m. tisztviselők vagy hatóságok hanyagságából eredő azon bajokon is, miszerint jelen szomorú állásunkban a’ törvények végrehajtására biztosan soha nem számíthatunk; szóval ha a’ kormányszékeket felelősekké akarjuk tenni, tegyük azokká a’ hatóságokat is. Más szónokok azon jogok biztosítására, mellyek felülről eredhető impulsusnál fogva veszélyeztethetnek, nem látták elegendőknek a’ már létező törvényeket, mert a’ tiltó törvényekhez sanctio kell, főleg azokhoz, mellyek a’ fejedelmi jogokkal egyformán biztositandók és a’constitutio sarkát tevő adó ’s katonabilitási országgy. jogok sértetlenségét illetik, alönben az alkotvány csak írott malaszt, mellyet lassanként szokás aláásni, hogy az adó és subsidiumok orsz.gyülés kívüli sürgetése mindig felülről járt ’s a’ megyékben ollyanok által sikeresittetett,kik keresztek, csillagok ’s hivatalok után áhítoznak ’s illy esetben azokról mindenkép biztosittatvák, egy szónok e’ vélemény pártolóji közül számos adatra hivatkozva hosszasan fejtegető; azt pedig, hogy a’ hatóságok által, mint kellene, végre nem hajtatnak, egyenesen a’ kormányszékeket okolák, mondván, mikép ezek saját intézvényeik foganatosításáról igen lelkiösmeretesen gondoskodnak, a’ törvények végrehajtására pedig nem ügyelnek. Általában beszéltek itt a’ kormányszékek és kormány-emberek politikai részrehajlás okozta visszaéléseiről, a’tanácsosok ’s megyei főkormányzók felekezetes eljárásiról, a’ kormányszéki fogalmazók imigy amúgy tenni szokott jegyzőkönyv-vizsgálásaikról; volt szó a’ praesidialisokról, politikai téritgetésekről, tisztügyészi fogásokról, gátugrató versenyekről,’s az országot 1822 ben bejárt kir. biztosakról 's megfordítva viszonválaszok utján a’megyei visszaélések ezer nemeiről, mig végre a’ többször ismételt „maradjon“ után a’ szerkezet elfogadottnak jelentetett. Ezután a’ tisztviselők ellen elkövetett sértésekről szóló 48 ik fejezet ’s törvényellenes pápai bullák és brevék kerületileg megállapított büntetés általi korlátoztatása jőve szóba. A’ tisztviselők elleni sértésre nézve elnök ő nagyméltósága figyelmeztetése következtében, nem állhatván ellen egy megyei követk izbeni élénk felszólalása aziránt, hogy a’ kér ülés határozatának felforgatása veszedelmes, elfogadtatott ezen módosítási javaslat, hogy a’ becstelenités visszahúzásának csak úgy legyen büntelenitő hatása, ha a’ visszahúzás a’ becstelenités helyén rögtön, minden haladék nélkül történik; a’ törvényellenes pápai bullák ’s brevék büntetés általi korlátozására nézve kevés nyilatkozat után, mi majd egyedül a’ kápt. követek részéről történt, a’ kerületi szerkezet ismételt „maradjon“, után újra megállapittatott. XLI. orsz. ülésben cé KK. és Rh.-nél sept. 9kén. Szerencsésen bevégeztetett a’ büntetőtörvénykönyv első része, mellynek hátulján toldalékképen a’ közpenyíték alá tartozó rendőrségi kihágások ’s azok büntetései foglaltatnak. A’ tanácskozásoknak élénkebb fordulatot adott ama körülmény,miszerint k. szerélynek önmgának azon figyelmeztetését, hogy a’ büntetli cselek közül kettő kimaradt t. i. a’ káromkodás ’s valamelly bűntett-elkövetés tőlünk telhető gátlásának vétkes elmulasztása. Az inditványozási joggyakorlás kezdését neheztelő szózatok emelkedtek. Vádoltatott t. i. az elnökség, hogy inditványozási joggyakorlatot látszik kezdeni akarni, e’ vád több nyilatkozatra szolgált alkalmul, mellyek egyrészről azzal végződtek, hogy jelen esetben az elnöki figyelmeztetést indítványozásra magyarázni azért sem lehet, mert azonkívül, hogy a’ káromkodás iránt, már némelly követek részéről előzőleg különben is szó emeltetett,a’másik eset olly szoros összeköttetésb. áll a’ munkával, hogy annak 2. személynök runga általi felhozását indítványul teljességgel nem tekinthetni, más részről pedig elnök ő nmnga határzottan többször kijelenté, hogy ő jogaihoz tovább is ragaszkodik. Mielőtt feloszlott az ülés, a’ m. főúk viszonválaszai felolvasztván, köziratra bocsáttatak. A’ m. fők. sept. 11. és 12én tartott XLII. és XLIII. országos üléseiben a’ vallásbeli törvényjavaslataik és kik szakaszit ugyanazon sors érte,mi az előbbi szakaszokat,azaz: »’többség által hoszszabb vitatkozás után sem fogadtattak el. LV. kerületi ülés sept. 13 án. Tárgyaltatott a’ büntető törv.könyv 3dik részének a’ többség által elfogatott börtön-költségek viseléséről szóló 48ik fejezete, mellynek tárgyalása alkalmul szolgált egy kér. választmány kinevezésre aziránt hogy a’nemesség által külön vagy az adózókkal együtt viselendő orsz. ajánlatoknak mind megyei mind egyedi kivetésére nézve lehető legigazságosabb kulcs megállapításául a’ szerzendő adatok nyomán tervet készítsen. XLIV. orsz. ülés a' féknélsept. 13cm d. e. 112 órakor. Felolvastatván bánt. törv könyvi javaslat iránti üzenete a’ KK. és RRnek, mint szinte a' m. főRnek a’ vallásbeli sulyok és nehézségek iránti viszonüzenete a’ KK. és RRhez a’ gyűlés eloszlott. LV. kerül. ülés. sept. 13kán. Elnökök: Sőtér és Török; jegyző : Szemere. Az LIV. kerül. ülésben el -fogadott börtöni költségekről szóló 481k fejezet tartalma ez: 382 §. Mindazon költséget, mellyek az egyes törvényhatóságok fogházaik és börtöneiknek a’törvénynyel megállapított rendszer elvei és szabályai szerinti első felépítésére, nagy fenálló fogházi ’s börtöni épületeiknek azon rendszeri modorhoz leendő alkalmazására, továbbá fogházi ’s börtöni épületeik belső elrendezésére , bútorozására ’s fentartására, ’s idővel szükségessé válható bővítésére,úgy szinte évenkint a’ törv.hatósági fogházakra’s börtönökre felügyelő tiszti személyzetre,őrökre, közszolgákra, elzárt vádlottakra, megítélt foglyokra ’s rabokra is rendszeresen megkívántatnak, ezentúl azon egyes törv.hatóságok keblökben nemesek ’s nem nemesek birtokuk és tehetségök mivoltához szabandó igazságos arányban, kivétel és különbség nélkül, közösen fogják viselni. 383. § A’kerül. minden börtönök felépítési ’s első bútorozási költségit, mint a’közállományt illetőket, a’ kft.pénztár fogja általányosan kiszolgáltatni. 384 §. A’ kerül. börtönök fentartására kívántaté költségeket azonban, az ország ’s ehez kapcsolt részekbeli törvényhatóságok olly formán viseljék,hogy minden törvényhatóság, kerül, börtönbe küldött rabjai tartásáért, ruháztatásáért, a’rájok fordítandó gyógyszer-költségekért, ’s a’nekik kiszolgáltatandó dolgozási szerszámokért járó kiadásokat, a’ mennyiben ezek a’rab munkabéréből, v. a’büntetési eljárásban megállapított szabályok szerint annak vagyonából ki nem kerülnek, saját pénztárából fizesse. 385. §. A’kerületi börtönökhez rendszeresített tiszti és szolgálatbeli személyzet fizetésére , úgy minden ügyébre szükséges költségeket pedig , az egész ország ’s ehez kapcsolt részekbeli összes törvényhatóságok közösen viseljék. 386. §. A’ felebbi 384,385. §-okban említett minden költség is, szinte a’ . 382.§ban megállapított módszerint a’nemesek’s nemnemesekre lévén kivetendő, azon költségek igazságos arány szerinti kivetésének kulcsa (valamint jelenleg történt) ezentúl is mindenkor és egyedül az országgyűlésen kidolgozva fog megállapitattni. 387. §. A’ kerül, börtönbeli raboknak saját vagyonaikból vagy munkabérökből visszakerült költségek; azon kerül, börtön pénztárát illetik, mellyben azon rabok elzárva valának’s dolgoztak, és mindenkor azon törvényhatóság részire lesznek betudandók, mellynek törvényszéke azon rabokat megítélte. Egy megyei követ indítványozó, hogy a’ kér. börtönépűleteknek nemcsak első felépitése, hanem további fentartása’s tataroztatása is a’ kir.pénztárra rovassák.Ez indítvány azonban azon válaszszal ültetettél, miszerint ki azt akarja hogy kér. börtönink legyenek, meg fog elégedni, ha a’ kincstár a’ kér. börtönök felépitése’s első butoroztatása költségit elvállalja. Találkozott ollyan kö - vet is, ki a’ kivetés szót a’ törv.könyvből ki akarta töröltetni, mert úgymond, a’ börtönköltségek nem közadó hanem subsidium útján ígértettek meg. Eloszlató azonban e’ követnek a’ kivetés szóban fenkadását annak kijelentése mikép a’subsidium szintúgy ki szokott az egyedekre vettetni, miként a’ köz adó ki vettetik. A’ kivetésre szóba hozta egy m. követ a’ kivetés kulcsát’s indítványozta, hogy miután az orsz. ajánlatok kivetése a’ megyékben önkényesen ’s igy igazságtalanul történik, a’ mennyiben van rá példa, p.o. hogy kinek busz jobbágy telke van, többet fizet, mint a’ ki 1000 télek majorsági földdel bir, a’ kivetés kulcsain országgyűlésen határoztassék meg. Ezt a’ fizetés küszöbén állva annál inkább szükség tenni, mert számosan vannak, kiket a’ köz adóbani részesüléstől nem annyira rosz akarat, mint az önkényes megravatástóli félelem ijeszt vissza. Ez indítvány következtében egy m. követ szükségesnek mondó ugyan, hogy még ez orsz.gyűlésen határoztassák meg az adókivetési kulcs, csakhogy jelen pillanatban azért nem akarná azt egyenesen tárgyaltatni, mert könnyen mondhatnák, hogy csak azért kezdünk lelkiisméretesen törekedni a teher igazságos felosztásán, mert épen most határoztatok el, hogy magunknak is fizetnünk kell. Jobbnak látná tehát a bűnt. törvkönyv bevégzése után egy választmányt kinevezni, melly az adókivetés kulcsát lehető legigazságosabban kidolgozná; ennek úgymond, jó hatása lenne különösen a’ háziadó tárgyaltatásakor, mellytől csakugyan sokan az igazságtalan kivetés ürügye alatt kívánnak menekedni. Egy másik m. követ így nyilatkozott: az adókivetési kulcs országgyűlési meghatározása nem új eszme, már a’ múlt országgyűlésen megpendítették azt a’fők, midőn azért nem akartak az országgy. költségek viseléséhez járulni, mert úgy mondanak, nincs igazságos kivetési kulcs. A’kivetési kulcs megállapitása által az adózni nem akarók egy ellenvetése megszűnik, kiket részemről—mond szóló—mindenféle subsidium indítványozásával addig fogok szorongatni, mig végre megunván a’subsidiumszerü különözködést, a’ köz adó viseléséhez járulnak. Sok azért nem akar közterhet viselni, mert az önkény szerint vettetik ki: ismerjük e’ geniust, ’s tudjuk milly furcsán esik a’ magyarnak a’ fizetés, ’s mint rimánykodnak a’nádornál a’megyék, hogy portáik száma szállíttassák alá, mit hogy teljesíthessen a’ nádor, még egy új Magyarországot kellene hódítania, hogy a’ régi Magyarországról leszedvén a’ terheket, azokat az újra rakhatná , és mi e’ régi Magyarországban kényelmesen élhetnék szép napjainkat. Nem szeretünk fizetni ’s innen van , hogy az orsz. conscriptio nem egyéb mint egy eskü mellett készült hazugsági tömeg, sőt még a’ jobbágy is azt hiszi már, hogy ha mindenét eltagadja, semmit sem fog fizetni. Óhajtanék tehát e’ tárgyban tüstint választmányt neveztetni ’s az általa készítendő javaslatot a’ megyéknek jó idején annál inkább megküldetni, mert minden lépten nyomon az a’ panasz, hogy nincs utasítás, mi ha folyvást így tart, egyszer az országgyűlés vége előttünk toppan, ’s mi att leszünk kénytelenek látni, hogy utasításokra várakozóinkban semmit sem tettünk. Egyik követ szinte jelen mondotta lenni az időt az adókivetés kulcsának orsz. megállapítására, mert annyi visszaélés van már e’részben, hogy az is történik egynémelly megyében, mikep a’falusi plebánus két annyi adót fizet mint püspöke. Egyébiránt az ügy sikeresb előmozdítása kedvéért orsz.választmányt kívánna kineveztetni,mert ha valahol, épen itt kívántatik a’ kölcsönös értesülés ’s egyesülés, azonban a’ méltányosság is kívánja, hogy a’ fők, kik tagadhatlanul legtöbbet fognak fizetni, közremunkálásra bocsáttassanak. Az eddig mondottakból, kivehetni, mikép a’ kérdéses tárgy iránti vélemény fejlett ki: a’ két első vélemény pártolóji megegyeztek abban, hogy a’ kivetési kulcs kidolgozásra két választmány neveztessék ki, csak hogy az első vélemény hívei most mindjárt, a' másodikéi pedig ez országgyűlésen ugyan, de későbben akartak választmányt neveztetni; a’kikéi szinte mindjárt akartak, de nem kerületi, hanem orsz. választmányt. A’ subsidium és adó értelmezése, az elhalasztás szükségének mutogatása,az orsz. választmányt sürgető inditványzónak aristocratiai’s oligarchiai szellemről vádoltatása forogván jó darabig szőnyegen, végül szavazásra került a’ dolog ’s előbb is az iránt szavaztatván, hogy mindjárt neveztessék e választmány vagy sem? egy szótöbbséggel határozattá lett, miszerint a’ kivetési kulcs kidolgozására tüstint neveztessék választmány. A’ másik kérdés , t. i. ker. vagy orsz. választmány neveztessék ki, szinte szavazatra bocsáttatván, nagy többséggel kér. választmány neveztetése állapíttatott meg. Arról folyt aztán a’ vita, micsoda utasítás adassék a’kinevezendő választmánynak? váljon csupán a’ subsidium vagy egyszersmind a’ közadó kivetési kulcsának kidolgozásával foglalkozzék-é? ’se’ munkálatában minő adatokra építsen, eziránt többfelé ágaztak ismét a’vélemények. Voltak kik Istennek hálát adva állították hogy miután tegnap nem subsidium hanem közteher állandó viselése vállaltatott,és ha ez őszinteséggel történt, subsidiumról szó sem lehet többé; a’ választmánytól pedig catastralis tökéletességű munkát 2 — 3 hónap alatt nem igényelhetni; annálfogva, mi a’ többi választmánynyal p. o. az ősiség eltörlése, városok rendezése iránt nevezettekkel történt, ugyanaz történjék a’most kinevezett választmánynyal is, kör.végzésnél fogva ne szokltassék az sem egy sem más adatokra, hanem utasittassék azon szerény körbeni munkálkodásra, mikép lehetne catastrom nélkül a’ mostaninál igazségosb kivetési kulcsot készíteni.Mások csak a’ subsidiumot emlegették, mert szerintük subsidium lévén a’ vitatkozás tárgya, a’ kinevezett választmányt utasító határozat azontúl nem terjeszkedhatik. A’ subsidium le-