Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-21 / 75. szám

nincs benne büntetés határozva azon esetekre, midőn a’ törvényesen megajánlott tartozások be nem fizettetnek ’s ennek eszközlése elmulasztatik;mint szinte arról sincs benne szó, mi történjék, ha valamelly törvényhatóság egy vagy más viszonyok miatt önkeblüleg határoz adót ’s ebbeli rendeletét semmi kormányszékhez föl nem ter­jeszti ’stb. Bizzunk tehát a’ nemzet azon ősi jellemé­ben, miszerint alkotványos szabadsága felett őrködő buzgalmánál fogva , még legmostohább helyezetében is elég életerőt tuda kifejteni jogai birtokába visszatételé­­re. Most egy m. követ kívánta, hogy a’ 45. fejezet a­­lapjául szolgáló közjogi kérdés ne vonassék a’ büntető törv.könyv körébe, vagy ha oda vonatik, ne egyolda­lúig történjék az, hanem segítsünk a’ m. tisztviselők vagy hatóságok hanyagságából eredő azon bajokon is, miszerint jelen szomorú állásunkban a’ törvények vég­rehajtására biztosan soha nem számíthatunk; szóval ha a’ kormányszékeket felelősekké akarjuk tenni, tegyük azokká a’ hatóságokat is. Más szónokok azon jogok biz­tosítására, mellyek felülről eredhető impulsusnál fog­va veszélyeztethetnek, nem látták elegendőknek a’ már létező törvényeket, mert a’ tiltó törvényekhez sanctio kell, főleg azokhoz, mellyek a’ fejedelmi jogokkal egy­formán biztositandók és a’constitutio sarkát tevő adó ’s katonabilitási országgy. jogok sértetlenségét illetik, a­­lönben az alkotvány csak írott malaszt, mellyet lassan­ként szokás aláásni, hogy az adó és subsidiumok orsz.­­gyülés kívüli sürgetése mindig felülről járt ’s a’ megyék­ben ollyanok által sikeresittetett,kik keresztek, csilla­gok ’s hivatalok után áhítoznak ’s illy esetben azokról mindenkép biztosittatvák, egy szónok e’ vélemény pár­­tolóji közül számos adatra hivatkozva hosszasan fejte­gető; azt pedig, hogy a’ hatóságok által, mint kellene, végre nem hajtatnak, egyenesen a’ kormányszékeket okolák, mondván, mikép ezek saját intézvényeik foga­natosításáról igen lelkiösmeretesen gondoskodnak, a’ törvények végrehajtására pedig nem ügyelnek. Általá­ban beszéltek itt a’ kormányszékek és kormány-embe­rek politikai részrehajlás­ okozta visszaéléseiről, a’ta­nácsosok ’s megyei főkormányzók felekezetes eljárási­ról, a’ kormányszéki fogalmazók imigy amúgy tenni szo­kott jegyzőkönyv-vizsgálásaikról; volt szó a’ praesi­­dialisokról, politikai téritgetésekről, tisztügyészi fogá­sokról, gátugrató versenyekről,’s az országot 1822 ben bejárt kir. biztosakról 's megfordítva viszon­válaszok utján a’megyei visszaélések ezer nemeiről, mig végre a’ többször ismételt „maradjon“ után a’ szerkezet elfo­gadottnak jelentetett. Ezután a’ tisztviselők ellen el­követett sértésekről szóló 48 ik fejezet ’s törvényellenes pápai bullák és brevék kerületileg megállapított bünte­tés általi korlátoztatása jőve szóba. A’ tisztvise­lők elleni sértésre nézve elnök ő nagyméltósága figyel­meztetése következtében, nem állhatván ellen egy me­gyei követ­k izbeni élénk felszólalása aziránt, hogy a’ kér­ ülés határozatának felforgatása veszedelmes, el­fogadtatott ezen módosítási javaslat, hogy a’ becsteleni­­tés visszahúzásának csak úgy legyen büntelenitő hatása, ha a’ visszahúzás a’ becstelenités helyén rögtön, minden haladék nélkül történik; a’ törvényellenes pápai bullák ’s brevék büntetés általi korlátozására nézve kevés nyi­latkozat után, mi majd egyedül a’ kápt. követek részéről történt, a’ kerületi szerkezet ismételt „maradjon“, után újra megállapittatott. XLI. orsz. ülésben cé KK. és Rh­.-nél sept. 9kén. Szerencsésen bev­égeztetett a’ büntetőtörvény­­könyv első része, mellynek hátulján toldalékképen a’ köz­penyíték alá tartozó rendőrségi kihágások ’s azok büntetései foglaltatnak. A’ tanácskozásoknak élénkebb fordulatot adott ama körülmény,miszerint k. szer­élynek ö­nmgának azon figyelmeztetését, hogy a’ büntetli cse­lek közül kettő kimaradt t. i. a’ káromkodás ’s valamelly bűntett-elkövetés tőlünk telhető gátlásának vétkes el­mulasztása. Az inditványozási joggyakorlás kezdését neheztelő szózatok emelkedtek. Vádoltatott t. i. az el­nökség, hogy inditványozási joggyakorlatot látszik kez­deni akarni, e’ vád több nyilatkozatra szolgált alkalmul, mellyek egyrészről azzal végződtek, hogy jelen esetben az elnöki figyelmeztetést indítványozásra magyarázni azért sem lehet, mert azonkívül, hogy a’ káromkodás iránt, már némelly követek részéről előzőleg különben is szó emeltetett,a’másik eset olly szoros összeköttetésb. áll a’ munkával, hogy annak 2. személynök runga általi felhozását indítványul teljességgel nem tekinthetni, más részről pedig elnök ő nmnga határzottan többször kije­lenté, hogy ő jogaihoz tovább is ragaszkodik. Mielőtt fel­oszlott az ülés, a’ m. főúk viszonválaszai felolvasztván, köziratra bocsáttatak. A’ m. fő­k. sept. 11. és 12én tartott XLII. és XLIII. országos üléseiben a’ vallásbeli törvényjavaslat­aik és kik szakaszit ugyanazon sors érte,mi az előbbi szakaszokat,azaz: »’többség által hosz­­szabb vitatkozás után sem fogadtattak el. LV. kerületi ülés sept. 13 án. Tárgyaltatott a’ büntető törv.könyv 3dik részének a’ többség által elfo­gatott börtön-költségek viseléséről szóló 48ik fejezete, mellynek tárgyalása alkalmul szolgált egy kér. választ­mány­ kinevezésre aziránt hogy a’nemesség által külön vagy az adózókkal együtt viselendő orsz. ajánlatoknak mind megyei mind egyedi kivetésére nézve lehető legi­gazságosabb kulcs megállapításául a’ szerzendő adatok nyomán tervet készítsen. XLIV. orsz. ülés a' féknélsept. 13cm d. e. 11­­2 órakor. Felolvastatván bánt. törv könyvi javaslat iránti üzenete a’ KK. és RRnek, mint szinte a' m. főRnek a’ vallásbeli sulyok és nehézségek iránti viszonüzenete a’ KK. és RRhez a’ gyűlés eloszlott. L­V. kerül. ülés. sept. 13kán. Elnökök: Sőtér és Török; jegyző : Szemere. Az LIV. kerül. ülésben el -­­­fogadott börtöni költségekről szóló 481k fejezet tartalma ez: 382 §. Mindazon költséget, mellyek az egyes tör­vényhatóságok fogházaik és börtöneiknek a’törvénynyel megállapított rendszer elvei és szabályai szerinti első felépítésére, nagy fenálló fogházi ’s börtöni épületeik­nek azon rendszeri modorhoz leendő alkalmazására, to­vábbá fogházi ’s börtöni épületeik belső elrendezésére , bútorozására ’s fentartására, ’s idővel szükségessé vál­ható bővítésére,úgy szinte évenkint a’ törv.hatósági fog­­házakra’s börtönökre felügyelő tiszti személyzetre,őrök­re, közszolgákra, elzárt vádlottakra, megítélt foglyokra ’s rabokra is rendszeresen megkívántatnak, ezentúl azon egyes törv.hatóságok keblökben nemesek ’s nem neme­­sek birtokuk és tehetségök mivoltához szabandó igazsá­gos arányban, kivétel és különbség nélkül, közösen fog­ják viselni. 383. § A’kerül. minden börtönök felépítési ’s első bútorozási költségit, mint a’közállományt illetőket, a’ kft.pénztár fogja általányosan kiszolgáltatni. 384 §. A’ kerül. börtönök fentartására kívántaté költségeket a­­zonban, az ország ’s ehez kapcsolt részekbeli törvény­­hatóságok olly formán viseljék,hogy minden törvényh­a­­tóság, kerül, börtönbe küldött rabjai tartásáért, ruház­­tatásáért, a’rájok fordítandó gyógyszer-költségekért, ’s a’nekik kiszolgáltatandó dolgozási szerszámokért járó kiadásokat, a’ mennyiben ezek a’rab munkabéréből, v. a’büntetési eljárásban megállapított szabályok szerint annak vagyonából ki nem kerülnek, saját pénztárából fizesse. 385. §. A’kerületi börtönökhez rendszeresí­tett tiszti és szolgálatbeli személyzet fizetésére , úgy minden ügyébre szükséges költségeket pedig , az e­­gész ország ’s ehez kapcsolt részekbeli összes tör­vényhatóságok közösen viseljék. 386. §. A’ felebbi 384,385. §­-okban említett minden költség is, szinte a’ . 382.§ban megállapított módszerint a’nemesek’s nem­­nemesekre lévén kivetendő, azon költségek igazságos arány szerinti kivetésének kulcsa (valamint jelenleg tör­tént) ezentúl is mindenkor és egyedül az országgyűlésen kidolgozva fog m­egállapitattni. 38­7. §. A’ kerül, bör­tönbeli raboknak saját vagyonaikból vagy munkabérök­­ből visszakerült költségek; azon kerül, börtön pénztárát illetik, mellyben azon rabok elzárva valának’s dolgoztak, és mindenkor azon törvényhatóság részire lesznek be­­tudandók, mellynek törvényszéke azon rabokat megí­télte. Egy megyei követ indítványozó, hogy a’ kér. bör­­tönépű­leteknek nemcsak első felépitése, hanem további fentartása’s tataroztatása is a’ kir.pénztárra rovassák.Ez indítvány azonban azon válaszszal ültetettél, miszerint ki azt akarja hogy kér. börtönink legyenek, meg fog e­­légedni, ha a’ kincstár a’ kér. börtönök felépitése’s első butoroztatása költségit elvállalja. Találkozott ollyan kö - vet is, ki a’ kivetés szót a’ törv.könyvből ki akarta töröl­tetni, mert úgymond, a’ börtönköltségek nem közadó ha­nem subsidium útján ígértettek meg. Eloszlató azonban e’ követnek a’ kivetés szóban fenkadását annak kijelen­tése mikép a’subsidium szintúgy ki szokott az egyedekre vettetni, miként a’ köz adó ki vettetik. A’ kivetésre szóba hozta egy m. követ a’ kivetés kulcsát’s indítványozta, hogy miután az orsz. ajánlatok kivetése a’ megyékben önkényesen ’s igy igazságtalanul történik, a’ mennyi­ben van rá példa, p.o. hogy kinek busz jobbágy telke van, többet fizet, mint a’ ki 1000 télek majorsági földdel bir, a’ kivetés kulcsain országgyűlésen határoz­­tassék meg. Ezt a’ fizetés küszöbén állva annál inkább szükség tenni, mert számosan vannak, kiket a’ köz adó­­bani részesüléstől nem annyira rosz akarat, mint az ön­kényes m­egravatástóli félelem ijeszt vissza. Ez indít­vány következtében egy m. követ szükségesnek mondó ugyan, hogy még ez orsz.gyűlésen határoztassák meg az adókivetési kulcs, csakhogy jelen pillanatban azért nem akarná azt egyenesen tárgyaltatni, mert könnyen mondhatnák, hogy csak azért kezdünk lelkiisméretesen törekedni a teher igazságos felosztásán, mert épen most határoztatok el, hogy magunknak is fizetnünk kell. Jobb­nak látná tehát a­ bűnt. törvkönyv bevégzése után egy választmányt kinevezni, melly az adókivetés kulcsát le­hető legigazságosabban kidolgozná; ennek úgymond, jó hatása lenne különösen a’ háziadó tárgyaltatásakor, mellytől csakugyan sokan az igazságtalan kivetés ürü­gye alatt kívánnak menekedni. Egy másik m. követ így nyilatkozott: az adókivetési kulcs országgyűlési meg­határozása nem új eszme, már a’ múlt országgyűlésen megpendítették azt a’fő­k, midőn azért nem akartak az országgy. költségek viseléséhez járulni, mert úgy mon­danak, nincs igazságos kivetési kulcs. A’kivetési kulcs megállapitása által az adózni nem akarók egy ellenveté­se megszűnik, kiket részemről—mond szóló—minden­féle subsidium indítványozásával addig fogok szoron­gatni, mig végre megunván a’subsidiumszerü különöz­­ködést, a’ köz adó viseléséhez járulnak. Sok azért nem akar köz­terhet viselni, mert az önkény szerint vette­tik ki: ismerjük e’ geniust, ’s tudjuk milly furcsán esik a’ magyarnak a’ fizetés, ’s mint rimánykodnak a’nádor­nál a’megyék, hogy portáik száma szállíttassák alá, mit hogy teljesíthessen a’ nádor, még egy új Magyarorszá­got kellene hódítania, hogy a’ régi Magyarországról le­szedvén a’ terheket, azokat az újra rakhatná , és mi e’ régi Magyarországban kényelmesen élhetnék szép nap­jainkat. Nem szeretünk fizetni ’s innen van , hogy az orsz. conscriptio nem egyéb mint egy eskü mellett ké­szült hazugsági tömeg, sőt még a’ jobbágy is azt hiszi már, hogy ha mindenét eltagadja, semmit sem fog fi­zetni. Óhajtanék tehát e’ tárgyban tüstint választmányt neveztetni ’s az általa készítendő javaslatot a’ megyék­nek jó idején annál inkább megküldetni, mert minden lépten nyomon az a’ panasz, hogy nincs utasítás, mi ha folyvást így tart, egyszer az országgyűlés vége előttünk toppan, ’s mi att leszünk kénytelenek látni, hogy uta­sításokra várakozóinkban semmit sem tettünk. Egy­­ik követ szinte jelen mondotta lenni az időt az adókivetés kulcsának orsz. megállapítására, mert annyi visszaé­lés van már e’részben, hogy az is történik egynémelly megyében, mikep a’falusi plebánus két annyi adót fizet mint püspöke. Egyébiránt az ügy sikeresb előmozdítá­sa kedvéért orsz.választmányt kívánna kineveztetni,mert ha valahol, épen itt kívántatik a’ kölcsönös értesülés ’s egyesülés, azonban a’ méltányosság is kívánja, hogy a’ fő­k, kik tagadhatlanul legtöbbet fognak fizetni, köz­­remunkálásra bocsáttassanak. Az eddig mondottakból, kivehetni, mikép a’ kérdéses tárgy iránt­i vélemény fejlett ki: a’ két első vélemény pártolóji megegyeztek abban, hogy a’ kivetési kulcs­ kidolgozásra két­ vá­lasztmány neveztessék ki, csak hogy az első vélemény hívei most mindjárt, a' másodikéi pedig ez országgyű­lésen ugyan, de későbben akartak választmányt nevez­tetni; a’kikéi szinte mindjárt akartak, de nem kerületi, hanem orsz. választmányt. A’ subsidium és adó értel­mezése, az elhalasztás szükségének mutogatása,az orsz. választmányt sürgető inditványzónak aristocratiai’s oli­garchiai szellemről vádoltatása forogván jó darabig szőnyegen, végül szavazásra került a’ dolog ’s előbb is az iránt szavaztatván, hogy mindjárt neveztessék e vá­lasztmány vagy sem? egy szótöbbséggel határozattá lett, miszerint a’ kivetési kulcs kidolgozására tüstint nevez­tessék választmány. A’ másik kérdés , t. i. ker. vagy orsz. választmány neveztessék­­ ki, szinte szavazatra bocsáttatván, nagy többséggel kér. választmány nevez­­tetése állapíttatott meg. Arról folyt aztán a’ vita, micso­da utasítás adassék a’kinevezendő választmánynak? vál­jon csupán a’ subsidium vagy egyszersmind a’ közadó kivetési kulcsának kidolgozásával foglalkozzék-é? ’se’ munkálatában minő adatokra építsen, eziránt többfelé ágaztak ismét a’vélemények. Voltak kik Istennek hálát adva állították hogy miután tegnap nem subsidium ha­nem közteher állandó viselése vállaltatott,és ha ez őszin­teséggel történt, subsidiumról szó sem lehet többé; a’ választmánytól pedig catastralis tökéletességű munkát 2 — 3 hónap alatt nem igényelhetni; annálfogva, mi a’ többi választmánynyal p. o. az ősiség eltörlése, városok rendezése iránt nevezettekkel történt, ugyanaz történ­jék a’most kinevezett választmánynyal is, kör.­végzés­nél fogva ne szok­ltassék az sem egy sem más adatokra, hanem utasittassék azon szerény körbeni munkálko­dásra, mikép lehetne catastrom nélkül a’ mostaninál i­­gazségosb kivetési kulcsot készíteni.Mások csak a’ sub­­sidium­ot emlegették, mert szerintük subsidium lévén a’ vitatkozás tárgya, a’ kinevezett választmányt utasító ha­tározat azontúl nem terjeszkedhatik. A’ subsidium le-

Next