Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-19 / 83. szám
törvényes neme van az adónak, a’közvetlen egyenes adó. Vannak városok,habár kevés is,mellyek nem adóul, hanem jövedelműl használnák. Az ipar előmozdítására nyomasztó lenne, mint Bécs acolsai nyomják hazánk kereskedését. ’S ha ez megengedtetnék, Pest ugyan fölemelkednék, de magába is szívná a’ haza kincseit. Határozás nélkül, hogy miként administráltassék a városoktól, nem is adathatnék. Impracticabilis és leírása statutarius jogot haladó. Az adóra nézve, törvény rendeletén túl, nem léphetni. A’ melly városoknak illy privilegiumjok van, azok súrlódásban vannak, gyakorlata miatt saját megyéikkel. Jövendőt tekintve, Magyarország kereskedésére csapás lenne. Mig a’törvény másként nem rendelkezik , jelen 84. §. el nem fogadható. Máskor is próbáltatott már az illy adó neme, de a’ nemzet gravamenül tette ki. A’ megyék nem vethetnek ki indirect adót, tehát a’ városoknak sem lehet. A’ melly kir. városok eddig kivetették is, nem úgy tették mint kir. városok, hanem mint földesúr. Ha illy jog adatik most a’ városoknak , szükség szólani az egész adórendszerhez. A’statusgazdaság újabb szerkesztőji sem ismerték még el, hogy ez adó csak a’ consumenst nyomná; hazánkban a’ körülmények miatt nyomná inkább a’ termesztőt. A’ külföldiekre is nyomasztó lenne; pedig most is e’ miatt panaszkodunk Ausztria ellen. Az accisának nagyobb terhét viselné az ki a’ városnak nem polgárja, a’ producens. A’ haza érdekében áll ugyan, hogy a’ városok emelkedjenek; de azért csak a’ városok önkényére bizni ezen jogot nem tanácsos; mert eddigelé is volt rá példa, hogy önérdekeik ferde felfogása miatt, visszaéltek vele, bár csak magoknak tettek kárt. Egy szóló, többek közöt, melly városoknak eddig ezen joguk volt, most el nem venné, sőt többitől sem, hanem korlátok közt engedné gyakorolni. T. i. elvül kell felállitni, hogy ezentúl 1) törvényhozás adja meg ezen jogot, 2) de nem korlát nélkül, hogy túl ne menjenek a’ határon, mellyet a’ törvény kiszabott nekik. Másik rész okai: Ezen jog a’kir. városok autonómiájához tartozik ’s nincs egyéb hátra mint kimondani. Az elrendezéssel közelebb hozatnak a’városok a’ megyékhez, ezentúl szabadon’s nyíltan tanácskoznak,az eddigi viszszaélések eltűnnek; polgári jogokban is és nem nemes egyaránt részeinek, tehát nincs mitől tartani hogy a’ városok viszszaéljenek vele. Itt nincs uj neme az adónak. A’ magyar szűz vállait mindenkor féltékenyül és szemesen őrizte a’ direet adótól, de ázsiai gondtalansággal azért minden indirect adót elvállalt’s viselt, miilyenek többfélék, mint a’harminczad,’s a’ magyar szinte minden illynemű ausztriai terhet visel. Itt nem értetik egyéb, mint a’ consumtio, mi bár különböző utakon fizettetik, kereskedési tekintetben nem. Ha volt eddig a’ vsoknak illyjoguk, most el nem vehetni. A’ direct és indirect adó közös, egy szóló, inkább az utóbbit választaná. Példa erre Anglia is, hol csak ‘/3-át teszi az adónak az egyenes adó. Felruházhatni ezen joggal a’osokat mivel állásuk ezentúl már nem privilegákon hanem köztörvényen fog alapulni. Mit egyik hatóságnak megadunk, adjuk meg a’ másiknak is. Némellyek a’ városok privilegiumiban adóztatás eszméjét látván a’ meglevőket is elakarják venni. A’ 19. század lelkével, aránylag részülni a’ teherben,’s nem kibúni alóla egyező ’sat.Történetileg, és nem pártolólag mondá egy szóló, miként hazánkban nem ismeretlen az indirect adó. Illyen volt p. o. hajdan az 1222:23 az arany szabadságlevélben; illyen most a’ só, ennek fölemelt ára. Két ellenvéleményü, ’s az e’ napokban fenforgó kérdéseknél csak most nem együttszavazó követ közt bizonyos aneedotán, köv. szóváltás történt. Egyik: 1832.-ban , X. követe szavára mondom, midőn a’ budapesti hidvám fizetésére bizonyos dús magyar ur azt mondá a’laetuszvédöleg:inkább felülök Corpus Jurisomra ’s úgy megyek rajta át a’ Dunán, mint egy krajezárt fizessek. Másik: ha azt mondtam volna mit azon nagy úr, lehetett volna ellenem használni az anekdotát, de a’ melly anekdota engem igazol. Mert ha illyen nagy ur is azt mondta, hogy nem fizet, hányan fognak lenni a’hazában,kik hasonlag nem fizetnének.Egyébiránt csak most látván, miként X. követe eddig mindig velem szavazott, neki is lesz helye a’ Corpus Jurison, ’s együtt úszhatunk. Egy másik követ az előbbi szólóra: Igen, de X. jó úszó! Föltetetvén a’ kérdés: „kimaradjon ” a’ 84 §. a’ szerkezetből, vagy nemu ? 24 megye, 17 ellen „kimaradjon“TM szavazott. Nem szavaztak : Nyitra,Esztergom ’s Ugocsa;nem voltak jelen:Trencsény Somogy, Szerém, és Torna. Az előbbi inditvány után ’s utóbbi tárgy vitatása előtt, egy m. követ az épen kezében levő 288 ik számú pesti Hírlap ellen curiákrai szavazatára vonatkozólag némi panasza lévén, ’s ezt ellenkezőre kérés mellett is, fenhangon elmondván: panasza, mint nem ide tartozó, nem pártoltatott senkitől. 74ik kér. Illés oct. 10én. Elnökök: Semsey Béla, és Latinovich. Jegyző : Szentkirályi. NaplóVive: Eischl. Kezdete 992, vége 2 ór. d.u. Olv. a’ kir. városok elrendezési 99dikja, egy városi követ köv. nyilatkozott. Mielőtt a’ 99. §. értelméhez szólanék, kénytelen vagyok a’ polgár és község nevezetére némelly megjegyzést tenni. Ugyanis, ha a’magyart valaha a’ sors annyira sújtaná, miként századokat ért ősi alkotványa kül erő ’s belviszálkodás által, az európai statusok sorából kivágatva a’ nemzet elpusztulna ; ha édes hazánkból kiűzetve, egy idegen, egy uj hazát lennénk kénytelenek túl a’ tengereken keresni; ’s ha illy szomorú helyzetben egy uj alkotványt kellene alakítanunk, akkor igen is állanának, vagy legalább némi részben, az uj alkotványnak alapul szolgálnának, azon szabadelmü elvek, mellyeket Cs. és T. érdemes követei, Philanthrop tekintetekből, a’ kir. városi lakosok ’s polgárokra nézve, a’ tegnapi kerületi ülésben kifejtettek. De midőn nem uj alkotvány-készitésröl, hanem a’ meglevőnek az idő szelleméhez ’s kor kivánatihoz alkalmazásáról van’s lehet szó, midőn bármelly statusban a’ tökéletes egyenlőség ideája még most igévé nem lehet, azon elveket pártolni vagy épen elfogadni annyit tenne, mint egy egész statusnak törvényinken alapított százados jogait megrázni. Igenis t. KK. és RR. lánczszem módjára folynak azon kapcsolatok, mellyek a’ nemzet személyzetét egybekötik, ’s csak egy lánczszem tágítása, vagy ok nélküli kiszakitása, az egésznek minden hatását ’s erejét megsemmisítéé, vagy legalább gyengítené. És midőn a’ jelenlegi alkotványi kapcsolatok sorozatából kiemelkedve, egyedül a’ kir. városokban állíttatnék föl a’ más statusokban nem létező polgári jogok egyenlősége; szomorú következésű zavar származhatnék az egész alkotványra nézve, így nálunk, a’ kir. városokban egyedüli demokratia állíttatnék föl, holott a’ demokratia ha megpróbáltatott is édes hazánkra nézve, mindannyiszor bizonyító a’ próba, hogy mérges növény vala. Ezen kijelentett, de soha teljesülésbe nem vehető polgári egyenlőség eszméire megjegyzésin vannak. CFolytatása köv. Folyt, a' Főrendei Illéseknek sept. 27—30-án a' v. házasságok , pápai breve, tetszvényjog 's főpapi körlevelek ügyében. A’ beszédeket mind két részről élénkség jellemzé, ’s némelly élesebb kifejezések elnöki figyelmeztetést vonanak magok után. Egyébiránt a’szólók szintúgy 3. felé oszlottak mint a’két első nap; voltak ollyanok, kik a’ KK és UH javaslatát egész kiterjedésében pártolták , midőn mások ezt egészen elvetendőnek álliták , legtöbben azonban az első napi főispáni indítványhoz járultak. Kik a’ 1. KK és RK felirási javaslatához ragaszkodtak , mintha kisebbségben maradástól látszottak volna félni, sürgették, hogy a’ papságnak, mint ezúttal vádlott félnek, szavazata számba ne vétessék. Mire nádor ő fens, válaszoló, miképvalamint a’ statusok táblájánál a’ jelen kérdés tárgyaltatásakor senkinek sem jutott eszébe a’ papságtól a 1 szavazatot megvonni, szintúgy nem tagadhatni itt meg tettleg az orsz.első statusának szólásbeli törv. jogát, sőt igazság ’s méltányosság kívánja, hogy ha itt nyilványosan vádoltatnak , nyilványosan védhessék is magokat, mihez egy főpap , ki a’ 3 napi tanácskozás folytában mondottakon remek hosszas beszédében mintegy czáfoló szemlét tartott, még ezt is adá, hogy ha a’vádlottak a’szavazástól elzárathatnának az osztó igazság kívánná , hogy a’ vádlókat is ugyan azon sors érje ; a’ szóltak közül egy m. gróf a’ tegnapelőtt megtagadott rozsnyói körlevelet illetőleg úgy nyilatkozott , miképp e tényre nézve, bármennyire tiszteli is az egyes kimondásokat, a. hatóságok azon hivatalos jelentéseiknek, mellyeket az átküldés által már az alsó tábla is igazolt, hajlandóbb hitelt adni, mint az egyes tagadásoknak. Arra, hogy az áldásmegtagadás óta is számos v. házasság keletkezett ’s igy az áldásmegtagadás által a’ v. házasságok nem gátoltattak, mondatott, mikép ezen körülmény csak azt bizonyítja , hogy az akadály nem volt legyőzhetlen, egyébiránt ezen egész mentség csak oda vág, mintha az, ki a’ közlekedésül szolgáló hidakat ’s hajókat fölszedi, azt állítaná , miszerint ő a’ közlekedést nem szakasztotta meg , mert azóta hid és hajók nem létében is átúsztak , a’ kik úszni tudtak. Továbbá helyeseltetett ugyan egy részről egy ifjú bárónak azon nyilatkozata , hogy a’ status az egyházi szertartások elintézésébe nem avatkozhatik, csak hogy másrészről az is kiemeltetett, mikép az igenis áll akkor , midőn a státusban egy vallásfelekezet létezik, de midőn arról van szó, mikép működhessenek egymás mellett valamelly országban a’ különböző vallásfelekezetek háborittathatlanul, egészen másképen van a’ dolog. Illy esetben nem engedheti azt a’ status, hogy egyik vallásfelekezet a’ másikon hatalmaskodjék, illy hatalmaskodás történnék például a’ kath. részről a’ protestánsok ellenében a’ v. házasságokat illetőleg, ha a’status megengedné, hogy a’ v. házasságokat a’ kath. clerus tetszése szerint most igy majd amúgy kezelhesse, mert ha a’ clerus magára vállalta a’ v. házasságok összekötését azon szertartásokkal, mellyeket a’ törvény hozatalakor követett ’s aztán 50 évig gyakorolt, természetesen következik, hogy e’ tekintetben többé nem független, hanem elvállalt kötelességét úgy és nem máskép tartozik teljesíteni , miként az előtt 50. évvel teljesítette ; különben a’ v. házasságok összekötését, miként eredetileg nem bízhatta volna rá a’ törvényhozás, úgy jövendőre sem bizhatná és igy ,,a’ dicto secundum quid ad dictum simpliciter“ nem okoskodhatni. Az is mondatott, hogy a’ prot. változtatják elveiket, a’ kath. pedig stabilismus emberei ’s ez ellentét oda volt számítva , hogy a’ protestánsok ingatagoknak kereszteltessenek , holott a’ szóló feledé, mikép az ingatagság és perfectibilitas közt mégis van némi különbség , és a’ protestánsokra nem süthetni akkor ingatagság bélyegét, midőn ők a’ perfectibilitas elvének hódolnak. Ugyanezen szóló által többnek mondatott gyanúsításnál azon állítás, mintha a’ v. házasságok meg nem áldatása miatt a’ megyei hatóságok ingerelték volna fel a’ kedélyeket és szomorúnak nyilványitatott azon polgári állapot , miszerint a’ főrendi tábla magát a’ nemzettől elkülönítve sérelmet nem akart látni, hol közösen panaszkodik a’ nemzet. Ez oka, hogy itt e’ táblánál pártok vannak , mellyeknek egyesülését tegnap nádor ő feni, olly buzgón óhajtá. Egyébiránt hiszi , hogy habár a’ RK és RR ez ügybeni javaslata többséget nem nyerend is, azok, kik fels. királyunk trónjához közelebb állnak, nem fogják eltitkolni, hogy ezúttal a’ főrendi tábla nem egy két megye, hanem az egész nemzet kivonatának áll ellenében. Egy gróf beszédéből annyit emelünk ki, miszerint a’ hitet törvény felett állónak mondván, azonntá a királyt a’ törvénynyel ’s arra emlékezteté a’ protestánsokat, hogy ha eddig, mig nyomattak, rokonérzelmü részvételre találtak a’ kath. világiaknál , ne higyék , hogy ezen részvétre akkor is számíthatnak , midőn ők más vallásfelekezetet nyomni akarnak, sőt győződjenek meg, mikép a’ kath. világiakban van még annyi vallásos értelem, hogy ha papjaikat olly hitágazaton alapuló szertartásért látják sanyartatni, mellyet az egész kath. anyasz- egyház sajátjának vall, szintúgy fogják tudni védeni méltatlanul nyomott hittfelekezetöket, mint a’ milly nemes önmegtagadással kellek a’ nyomatás szomorú napjaiban a’ protestánsok védelmére.—Sept 28-án azon számos szónok közül, kik, miként ők kifejezek,— Had nap óta állnak, egy gróf emelt legelőbb is szót. Beszédének töredékei ezek: Ötven évig megtartattak a’ törvények , mig a’ papság kedvező körülményeket nem látott azok megrontására. A’ magyar főpapság 50 évig törvény alá tudta simítani lelkiösméretét, most azonban az egyházi rend a’ polgári törvényt megsérti és uralkodni akar a’ státuson, feledve üdvözitőnk ama mondását „az én országom nem e'világból valót’. Követni kellett volna a’ papságnak kedvezitőnk példáját , ő azonban nem tette, hanem a’ polg. törvények fölé emelkedve , erköltsileg kényszerítő másokat is, hogy a’ törvényt sértsék. A’ papságtörvényinket meggyőződéséhez akarja mérni; a’ kormánynak pedig nem kellett volna ez ügyben Magyarországra nézve csupa kath. szempontból indulnia ’s a’ t. A’ köv. szónok azt mondá, hogy miként a’ zsinat nem országgyűlés , úgy az országgyűlés sem zsinat; annálfogva , polg. szempontból akarván indulni, nem felelek amaz igen tudós mélt. grófna, ki minap számtalan adatot hozott fel az iránt, hogy századokról századokra mit tartottak a’ protestánsok a’ v. házasságok felől, csak a’ tegnap szólt n. m. püspök észrevételire van szerencsém megjegyezni, hogy mind a’ dunamelléki mind a’ dunántúli sőt tiszántúli prot. egyházkerületben is vannak prot. lelkészek, kik kath. nővel v. házasságban élnek Ezeket készakarva nem említem, hanem polg. szempontból indulva szólok azon két elvről, miszerint mondatik, hogy az egyház független és a’ hierarchiát a’vallástól nem lehet megkülönböztetni. Kérdem , mirevaló a’ vallás a’ statusban? nem azon vallást értem, mi kinek kinek szivében ’s eszében rejlik , hanem azt, melly a’ népet felekezetekre osztja’s kormányoztatik. Kérdem: mirevaló illyen vallás? arra hogy a’ statust boldoggá tegye , mi által teszi boldoggá ? törvények tiszteletére buzditás által; ha tehát az egyház kormányzóji tévutakra vezérlik a’ népet, abba igenis szólója van a’ statusnak, mert ki ezt tőle meg akarná tagadni, az annak önfentartási jogát tagadná meg. Hát a’ népnevelés, mi az egyh. kormányzók kiváltságos és eredeti rendeltetése, olylyan dologé, mibe a’ statusnak szólója nem lehet? meg vagyok győződve, mikép a’ statusnak igenis van joga , sőt kötelessége arra ügyelni, mikép járnak el az egyházi férfiak a’ statusélet kérdésébe vágó foglalkozásaikban. így van ez minden eddig feltalált országban, mert hogy a’ fel nem találtakban mikint van, azt csak egy tegnap szólt m.gr. tudja.— Illy felügyelési joga lévén a’ statusnak , joga van azt is kérdeni: megtartotta é a’ clerus a’ törvényt? csepegtetett é az iránt hiveibe tiszteletet? a’ jó egyetértést előmozdította é a’hon polgárai között? minden törvénynek gyakorlat adja meg értelmét , nem magától, hanem a’ törvény nyomán keletkezett usus; a’ papság maga fejétől nem változtat- 445