Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-22 / 84. szám
telnek, a’ statusban statust képeznek. Kívánja, hogy az emancipate ex asse vétessék föl, ’s így a’zsidók előbb nyernek polgári jogokat. Más megyei követ, a’ zsidók ellen felhozott gyűlölségre nézve azt mondá , hogy földesurak adják az utasítást, kik legtöbb hasznát veszik a’ zsidóknak, ’s ezért búvik ki a’zsidó büntetés alól is olly sokszor. Parasztok talán nem olly utasítást adnának.Ha egyébiránt csak városokban nem pedig megyékben is nyernek polgári jogokat, akkor elnyomják a’ városi gazdaságot ’s mindent. Keresztyének is vannak uzsorások?! a’ nyerekedéshez még is talán csak jobban értenek a’zsidók. Egyébiránt tagadja, hogy Angliában a’ törvényhozás csak egyet is emancipált volna, ott a’ közvélemény, nem pedig törvényhozás szüntette meg a’ gyülölséget. De nincs is egész Angliában annyi zsidó, mint csak magában Pozsonymegyében. 13dik: nemvárosi hanem haza polgárnak kívánja előbb a’zsidót. 4-ik : szinte egy hónapja, midőn sept. 12kén Sz. érdemes követe által a’ liberalismus pályáján kihiva valék. Felvettem a’ keztyűt, ’s im itt tartom kezemben’s felszólítom most a’tisztelt követet, mikép ne maradjon el, különben kihívás jeléül tartom meg az orsz.gyülés legutolsó napjaig.Mire a’ felhívott követ: Ha most ezen tárgyra ollyan utasításom volna, mint akkor volt Z. érd. követének, ’s nekem is, azon tárgyra nézve, bizonyosan most is vele szavazok. De arról nem tehetek, hogy utasításom nem ollyan, mint azon kettyn, mellyet most egyik, majd a’ másik kezünkre is felhúzhatunk. (nevetés.) Ugyanezen 99 ik§. a. b. különösen c. pontjaira nézve mellyekben azon kellékek meghatvak, mellyek a’polgárrá lehetést föltételezik, volt egy hirtelen múló vita, jelesen egy v. követ birtokhoz nem köti a’ polgári jogot; mert a’ birtokos már gazdaságánál fogva is elég részt vesz a’ polgári jogokban, ’s majd az lenne belőle,hogy mikorra ezen törvény sanctionáltatnék, már két annyi,tiszt-’s követválasztásnál pedig 3 annyi summa kivántatnék; vagy ha ettől elüttelik, kéri ezen summákat lejebb szállíttatni. Egy m. követ: szomorú lesz ha csak a’ birtok (nagy városokban 400, közép városokban 300,kis városokban pedig 200 pft. a’ szerkezet szerint) ’s nem az intelligentia lehet alapja a’ polg. jogoknak. Kívánja a’polgári jogokat minél szélesebbre kiterjesztetni, különösen azokra, kik birnak értelmi képességgel, ha szinte birtokuk nincs is, mert igy a’ szerkezetben igaztalanság van. Azonban ezt nem úgy érti, hogy ha valaki magát művésznek v. írónak tartja, polg. joggal birjon;hanem kiket törvény ’s közvélemény megkülönböztetnek: ezekre kiterjesztetni kívánja Kéri tehát a’ pénzsommák kimaradását; mert ritkán jár együtt a birtokosság az élelmességgel. Másm. követ a’9 Tikabani definitiót sem szereti, mert ez egy osztályát a’ lakosoknak név nélkül hagyja,mi nem fog jó hatást szülni ’s a’ meghatározást másként tette volna. Minden embernek természet-adta neve a’polgár; de miután már elhatároztatott, átmegy szóló a’91k. a. b.e. pontjaira. Miután a’ definitio úgy áll, hogy polgár az, ki jogokat gyakorol, ezen basist szélesíteni kell, mert nem igazság , hogy egy osztály még a’névből is kizárassék. Ha ezen a) b) c) három ponthoz kiszélesítésül tesszük meg, hogy az intelligentia is képviselve legyen,mindent megtettünk. A’ két elsőt helybenhagyja, de a’ c) pontot kihagyná Ez a’ név „polgárnak lenni“ a’ legfőbb jog.Egyébiránt ezen 3 quatificatio a’ körülmények ’s érdekekhez képest értelmeztethetik úgy is, miként egy sem leend meg senkinek utoljára. Szóló tehát a’4et 3, a’ 3at 2,a’2tőt száz pengő forintra csökkentené ’s hozzá tenné, kik 60, 40, és 20 forint lakbért fizetnek évenként, ’s a’ várospénztárába v prt egyenes adót. Ezekután d) pontul tenné : kik tudományos vagy művészeti tehetségeiket illető okleveleikkel bebizonyítják.Ülés végén , ugyancsak a’ 99ik§. második sorábani ,uri hatalom ellen egy megyei követ kifogást tett’s azon oknál fogva, hogy különfélekép értelmezhető vagy épen nem is érthető lenne, kihagyatni kívánta. Mind a’ kihagyás, mind a’ benmaradás mellett hozattak fel okok, tétettek felvilágosítások ’s magyarázatok. Utoljára is feltétetvén a’ kérdés, miként az ,,uri hatalom“ szó kimaradjon-é vagy nem? 28 megye 19 ellen kimaradására szavazott. October ilyén vitatás alá került a’ 99ik §. tartalma, mellyben a’polgárok értelmezése és szükséges qualificatiójok foglaltatnak; az e’ tárgyban felszólalt m. követ a’ szerkezetbe nem foglalt némelly sajátságokat kívánta’polg.Jogok megnyerhetése föltételéül kitüzetni, mellyek különösen a’ nemzetiség előmozdítására legfőkép megkívántatok volnának, p. o. a’ nemzeti nyelv tudását. Szóltak némelly tagok a’ qualificatiók határzatlansága felöl is , különösen mi a’ birtokot illeti, mellyre nézve az osztatlan testvérek a’ szerkezet értelmében polg. jogok részesei nem lehetnének, minthogy nemegyedül és kirekesztőleg őket magukat fogná illetni, mint ezt a’szerkezet megkívánja. — A’ mondottbeli sok- féle qualificatiót azonban a’ kér. Rek együtt tárgyaiba jónak nem látván , egyenkint kívánták többen tanácskozásba vétetni, mihez képest a’ felszólalt tagok főkép csak ■ a’ tulajdonbeli qualification szorították előadásaikat. Egy m. követ törv. könyvbe foglalt határozatát hozván föl elöször is a’ város fogalmának, miután azt az unitas civium szavakkal találja mindenütt kifejezve,midőn most ezen fogalom tágíttatni szándékoltabib, legnagyobb vigyázatosságot ajánlott, nehogy ollyanok is foglaltassanak abba, kik a’ város valódi érdekét nem képviselhetik. Illyeneknek tekinti ő a’tegnapi tanácskozásban kifejtett eszmék szerint a’ szolgákat, kik a’munkának már megállapított 5 kkt. értelménél fogva sem tekinthetők megtelepülteknek, holott a’ megtelepülés első föltétele a’ polgárisodásnak De határozatlannak tekinti ő a’ tulajdonnak általányos ideáját, nem fejeztetvén ki a’ szerkezetben világosan , minő ’s mennyi fekvő birtok kivántassék a’polg. jogokban részesülhetéshez; mert megtörténhetnék , hogy kinek csak egypár ölnyi fekvő birtoka van is, polgárságot igényelne , miből azon visszaélések ezrei támadhatnának, mellyek a’ megyékben olly veszélyes módon űzetnek. Találkozhatnék ugyanis olly vagyonos polgár , ki 100 piros földet néhány élenkint káposztás-kertekké felosztva elajándékozna száz proletáriusnak ’s igy 100 voksot vásárolhatna magának. Sem censust sem általányos birtokot nem lát elég biztosságnak a’ szavazási jog nyerhetésére, hanem alapul kívánja vétetni a’birtok értékét olly arányban, mint a’választmány által is fölállított városi három osztályzat megkívánja’s e’ szerint a’nagy városok lakosira 1 500 , a’ középvárosokra 1000, a’ kisvárosokra 500 pft birtokértéket kiván szabatni. Utána rokonvéleményüleg egy megyei követ sem látott, fontosabbat e’kérdésnél a’ város belszerkezetének egész szövegében , ’s ennek eldöntésétől hiszi függni a’ városok jövendőjét. A’legabsolutabb demokratiai szerkezetben is két osztályt szokás fölállítani a’lakosokra nézve; egyiket képezik az idegenek ’s nem teljes korúak, másikat a’ polgárok és nagykorúak ; amazok mindenütt kizáratnak a’ befolyástól, részint mert az ország viszonyaival ismeretlenek, de annak érdeke sem függ össze saját egyedi érdekükkel; részint mert értelmi fejletlenségüknél fogva elégteleneknek tartatnak a’status érdekének jól felfogásához,’s a’ czélszerű eszközök megválasztásához. Kettős alakja mutatkozik tehát mindenütt a’ polg. jogokban részesülhetésnek t.i. a’ közös érdek és az eléggé kifejlett értelem. Mindkettőt föltételezi a’ birtok bizonyos mennyisége, t. i. mennyi kapocs gyanánt szolgálhat a’ közérdekkel egybeforrasztásra ’s az értelmiség bizonyos fokának megszerzéséhez kívántatik. Ki napjait folytonos kézimunkában tölti, csupán élelme megszerezhetése végett, nem tekinthető máskép,mint kiskorúnak v.idegennek; mert részint csak annyi érdekkel viseltethetik a haza iránt, részint nem szerezhet magának elég értelmiséget, nem maradván annyi üres ideje a’munkától, mennyi a’ statusérdekek és ezélok tiszta felfogására, szükséges. Nem akar a’ szónok szemrehányást tenni senkinek, nem is vonja kétségbe, hogy azoknál hazafiság v. áldozatra készség nem volna, de igen nagy a’ különbség azon hazafiság közt, melly valakit csatákba visz ’s meghalásra készt ’s a’ közt, melly önnön és polgártársai érdekét helyes szempontból felfogni tanít ’s melly a’ közjóllétet előmozdítni tudja is akarja is. Ennek megszerzéséhez szabad idő, tanulmány, ’s a’ tulajdonnak bizonyos mennyisége kívántatik, hogy valaki magának szabadidőt szerezhessen. Ha a’ közügyekbe befolyáshoz a’ mondottak nem kivántatnának , miért tagadnék meg a’ külkereskedők ágenseitől a’közügyekbei befolyást? Ha a’ tulajdonnak bizonyos mennyisége nem határoztatik meg, azon csekély birtokuak , kiknek csak egy káposztás-Bertecskejök , vagy pár ölnyi birtokuk van,a’gazdagoknak mindig eszközül fognak szolgálni, részint megvesztegetés által, részint mert csendesrend megháboritásával kevés birtokuk koczkáztatása mellett, több ’s nagyobbnak nyerésére nyilik számukra remény. Készek lesznek tehát a’ zavarosban halászni ’s magokat zsarnokság v. factiók eszközeivé oda adni. Biztosságot tehát valódi birtokban’s nem szintettben kell keresni; mert ha már az érdekek elég erősek volnának , úgy egy jó hirnévben álló orvos vagy prókátor reputatiója sokkal nagyobb biztosságot nyújthatna, mert azok sokkal jobban köttetvék a’városhoz, mint kinek alig van 2 ft tiszta jövedelmet hozó tulajdona. Fejtegető azután a’ szónok a’régibb ’s újabb korbeli intézkedéseket , felhozá az angol finnének példáját, kik mintegy a mi curialistáinhoz hasonlítnak ; elsorolta a’ Francziaország ’s Amerikában megkívánt választói tulajdonságokat, a’ badeni ahgség polgár-kategoriáját ’s ezekből kimutatá, mikép a’ polgárjogok gyakorlata mindenütt tölegbirtokhoz kapcsoltatik. Maga az intelligentia ’s becsületesség felyül sem vétetett elégséges biztosítékul, miután a’ birtokbeli garantiát Angliában még a’ forradalom korszakaiban is fentartották, Francziaország pedig, mindaddig zajlott’s vonaglott, miglen a’ birtokbeli garantia újólag helyreállittatott, nem látja át, miért kelljen épen nekünk éttől elállani Itt tények szólnak ’s ő a’ tényeknél okosabb lenni nem tud’s nem akar. Meg van győződve kétségkívül mindenki, hogy a’ megyékben legfőbb okai a’ kicsapongásoknak a’ proletariusok, miért akarjuk tehát e’kinövéseket a’ városok körűidébe átültetni? Ezek szerint ő a’ birtokértéknek bizonyos mennyiségben meghatároztatását pártolja a’ szerint mikép ezt előtte egy mást követ javaslat.i, hogy a’ választmányi munkálatban javaslótt várososztályzás szerint a’ nagy városokban 1500, középvárosokban 1000,’s a’kis városokban 8 vagy 500 ezüst forintnyi érték föltételezze a’polgári jogokban részesülhetést. A’ főbb szónokok egyike a’ korábbi nyilatkozatok részletes bonczolgatásával kezdé meg beszédét; ő nem látott különbséget a’ hazafiságban, mikép egy előtte szónokié, ’s azon hazafit, ki ön jószántából emelkedik az exaltatio azon fokára, mellyben hazájáért halni kész , a’ megfontolásra is eléggé képesnek tartja. Arra nézve, mit ismételve hallott mondatni, t. i. hogy a’szerkezeti javaslat megtartása mellett ugyanazon visszaélések fognak történni a’ városokban, mellyeket a’ megyékben tapasztalunk, szigorú bírálatot kívánt. Ő azt hiszi, hogy a’ status jónak ismeri a’ municipiumokeat, ’s így ellensége annak, hogy minden erő centralisatióba folyjon öszsze. Ha ez áll, úgy a’ status csak azokat foszthatja meg municipalis jogok gyakorlatától, kik azokkal viszszaéltek, ’s így azt kell megvizsgálni: vajjon visszaélnek azzal a’ szegényebb osztálybeliek. Nem akarja tagadni, hogy a’ szegénység nagy oka a’ megvesztegetésnek; de azért a’ szegényeket általjában megvesztegethetésröl vádolni nagy merészség volna; mert ez annyit tenne, mint azokat, kik a’ birtok bizonyos mennyiségével nem birnak, mintegy tolvajoknak jelelni ki, mi legigazságtalanabb következtetés is volna. A’ valódi erény birtokhoz kötve nincs, ’s kunyhókban szintúgy található mint palotákban. Ki mindennel bir, nem igen szokott máséra vágyni,’s így ha hozzá nem nyúl, nem erény, mert valódi erény csak az , ha ínség és sanyargattatás közben sem tántorul el. Illy erényre van szüksége az országnak; a’csend és rendnek ez legbiztosabb kezese; e’nélkül hiábavalók lennének a’ bayonettek, mert ezek millióit egy pár óra alatt is megsemmisíthetni. A’ javaslati birtokmennyiség meghatározását a’ practicabilitással összeütközőnek látja, mert az azon csalhatlan tényen alapulnak látszik, hogy mindennépesb város lakosának szükségkép gazdagabbnak kell lenni, mi pedig az életben nem úgy áll; ’s így ama javaslat mathem, calculusnak látszó legvilágosabb igaztalanság. Tétetett, úgymond, említés a’ jövedelemadóról is; de a’ jövedelem kitudása igen nehéz ’s ezer önkénynyel jár; egyszersmind azon igaztalanságot idézi elő, hogy néhány forintnyi jövedelem kevesbség miatt meg kell tagadni a’ jogokat. Sehol sem nehezebb pedig kitudni a’ jövedelmet mint épen nálunk, hol erre nézve minden előkészület hiányzik. De alig is van e’ tekintetben nagyobb változóság bárhol, mert e’ hazában a’ földbirtok némelly évben alig hozza be felét, mint máskor, ’s így értéke folytonos habozásban van. E’ szerint a’censust jogok alapjaul fölvenni lehetlenség, mert e’ szerint megtörténnék , hogy egyik városban részesülhetne polgárjogokban az, ki a’másikban nem, mi világos igaztalanság. Mi a’ káposztás-kerteket illeti , ezek nem minden városban vannak, ’s ki azzal bir, ritkán van egyéb birtok nélkül. Kik azt hiszik, hogy csak a’ nagyobb vagyonú polgár érdekeltetik rend és csend által, iszonyúan tévednek; ’s midőn egy részről azt akarják, hogy minél többen érdekeltessenek a’ közügyek iránt, következetlenek más részről, midőn a’lakosok többségét a’jogok általi érdektől megfosztani akarják, ’s a’ kisebbséget kívánják a’ többség fölött praedominálóvá tenni. ’S ha mint némellyek mondák, a’ vagyontalanabbak a’ vagyonosak fölött hatalmat úgy sem gyakorolhatnának, miért félnek azon kisebbségtől, mellyet proletariusoknak neveznek. A’ külföldről ’s óczeánon túli statusokról előhozott példákra egyszerű válasza csak az, hogy ott nem közvetett, hanem közvetlen választási joggyakorlás létezik, ’s így az ottani körülményeket hazánkra nem illeszthetni. Mi a’ netalán keletkezhető zavarokat illeti, figyelmezteti a’ Höket, hogy az ottani viszszaéléseknek 45.