Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-22 / 84. szám

telnek, a’ statusban statust képeznek. Kívánja, hogy az emancipate ex asse vétessék föl, ’s így a’zsidók előbb nyernek polgári jogokat. Más megyei követ, a’ zsidók ellen felhozott gyű­lölségre nézve azt mondá , hogy föl­desurak adják az utasítást, kik legtöbb hasznát veszik a’ zsidóknak, ’s ezért búvik ki a’zsidó büntetés alól is olly sokszor. Parasztok talán nem olly utasítást adnának.Ha egyébiránt csak városokban nem pedig megyékben is nyernek polgári jogokat, akkor elnyomják a’ városi gaz­daságot ’s mindent. Keresztyének is vannak uzsorások?! a’ nyerekedéshez még is talán csak jobban értenek a’zsi­dók. Egyébiránt tagadja, hogy Angliában a’ törvényho­zás csak egyet is emancipált volna, ott a’ közvélemény, nem pedig törvényhozás szüntette meg a’ gyülölséget. De nincs is egész Angliában annyi zsidó, mint csak ma­gában Pozsonymegyében. 13dik: nem­­városi hanem haza polgárnak kívánja előbb a’zsidót. 4-ik : szinte egy hónapja, midőn sept. 12kén Sz. érdemes követe által a’ liberalismus pályáján kihiva valék. Felvettem a’ kez­­tyű­t, ’s im itt tartom kezemben’s felszólítom most a’tisz­­telt követet, mikép ne maradjon el, különben kihívás je­léül tartom meg az orsz.gyülés legutolsó napjaig.Mire a’ felhívott követ: Ha most ezen tárgyra ollyan utasításom volna, mint akkor volt Z. érd. követének, ’s nekem is, azon tárgyra nézve, bizonyosan most is vele szavazok. De arról nem tehetek, hogy utasításom nem ollyan, mint azon kettyn­, mellyet most egyik, majd a’ másik kezünk­re is felhúzhatunk. (nevetés.) Ugyanezen 99 ik§. a. b. különösen c. pontjaira nézve mellyekben azon kellékek megh­atvak, mellyek a’polgárrá lehetést föltételezik, volt egy hirtelen múló vita, jelesen egy v. követ birtokhoz nem köti a’ polgári jogot; mert a’ birtokos már gazdasá­gánál fogva is elég részt vesz a’ polgári jogokban, ’s majd az lenne belőle,hogy mikorra ezen törvény sanctio­náltatnék, már két annyi,tiszt-’s követválasztásnál pedig 3 annyi summa kivántatnék; vagy ha ettől elüttelik, ké­ri ezen summákat lejebb szállíttatni. Egy m. követ: szo­­m­orú lesz ha csak a’ birtok (nagy városokban 400, kö­zép városokban 300,kis városokban pedig 200 pft. a’ szerkezet szerint) ’s nem az intelligentia lehet alapja a’ polg. jogoknak. Kívánja a’polgári jogokat minél széle­sebbre kiterjesztetni, különösen azokra, kik birnak ér­telmi képességgel, ha szinte birtokuk nincs is, mert igy a’ szerkezetben igaztalanság van. Azonban ezt nem úgy érti, hogy ha valaki magát művésznek v. írónak tartja, polg. joggal birjon;hanem kiket törvény ’s közvélemény megkülönböztetnek: ezekre kiterjesztetni kívánja Kéri tehát a’ pénzsommák kimaradását; mert ritkán jár együtt a birtokosság az élelmességgel. Másm. követ a’9 Tik­abani definitiót sem szereti, mert ez egy osztályát a’ la­kosoknak név nélkül hagyja,­mi nem fog jó hatást szülni ’s a’ meghatározást másként tette volna. Minden embernek természet-adta neve a’polgár; de miután már elhatá­roztatott, átmegy szóló a’91k­­. a. b.e. pontjaira. Miu­tán a’ definitio úgy áll, hogy polgár az, ki jogokat gya­korol, ezen basist szélesíteni kell, mert nem igazság , hogy egy osztály még a’névből is kizárassék. Ha ezen a) b) c) három ponthoz kiszélesítésül tesszük meg, hogy az intelligentia is képviselve legyen,mindent megtettünk. A’ két elsőt helybenhagyja, de a’ c) pontot kihagyná Ez a’ név „polgárnak lenni“ a’ legfőbb jog.Egyébiránt ezen 3 quatificatio a’ körülmények ’s érdekekhez képest ér­­telmeztethetik úgy is, miként egy sem leend meg senki­nek utoljára. Szóló tehát a’4et 3, a’ 3at 2,a’2tőt­ száz pengő forintra csökkentené ’s hozzá tenné, kik 60, 40, és 20 forint lakbért fizetnek évenként, ’s a’ város­­pénztárába v prt egyenes adót. Ezekután d) pontul tenné : kik tudományos vagy művészeti tehetségeiket illető okleveleikkel bebizonyítják.Ülés végén , ugyan­csak a’ 99ik§. második sorábani ,uri hatalom­ ellen egy megyei követ kifogást tett’s azon oknál fogva, hogy kü­lönfélekép értelmezhető vagy épen nem is érthető lenne, kihagyatni kívánta. Mind a’ kihagyás, mind a’ benmara­­dás mellett hozattak fel okok, tétettek felvilágosítások ’s magyarázatok. Utoljára is feltétetvén a’ kérdés, mi­ként az ,,uri hatalom“ szó kimaradjon-é vagy nem? 28 megye 19 ellen kimaradására szavazott. October ilyén vitatás alá került a’ 99ik §. tar­talma, mellyben a’polgárok értelmezése és szükséges qualificatiójok foglaltatnak; az e’ tárgyban felszólalt m. követ a’ szerkezetbe nem foglalt ném­elly sajátságokat kívánta’polg.Jogok megnyerhetése föltételéül kitüzet­­ni, mellyek különösen a’ nemzetiség előmozdítására leg­­főkép megkívántatok volnának, p. o. a’ nemzeti nyelv tudását. Szóltak ném­elly tagok a’ qualificatiók határzat­­lansága felöl is , különösen mi a’ birtokot illeti, melly­­re nézve az osztatlan testvérek a’ szerkezet értelmében polg. jogok részesei nem lehetnének, minthogy nem­­e­gyedül és kirekesztőleg őket magukat­ fogná illetni, mint­­ ezt a’szerkezet megkívánja. — A’ mondott­­­beli sok-­­ féle qualificatiót azonban a’ kér. Rek együtt tárgyaiba­ j­­ónak nem látván , egyenkint kívánták többen tanácsko­­zásba vétetni, mihez képest a’ felszólalt tagok főkép csak ■ a’ tulajdonbeli qualification szorították előadásaikat. Egy m. követ törv. könyvbe foglalt határozatát hoz­ván föl elöször is a’ város fogalmának, miután azt az u­­nitas civium szavakkal találja mindenütt kifejezve,midőn most ezen fogalom tágíttatni szándékoltabib, legnagyobb vigyázatosságot ajánlott, nehogy ollyanok is foglaltas­sanak abba, kik a’ város valódi érdekét nem képvisel­hetik. Illyeneknek tekinti ő a’tegnapi tanácskozásban ki­fejtett eszmék szerint a’ szolgákat, kik a’munkának már megállapított 5 k­k­t. értelménél fogva sem tekinthetők megtelepülteknek, holott a’ megtelepülés első föltétele a’ polgárisodásnak De határozatlannak tekinti ő a’ tu­lajdonnak általányos ideáját, nem fejeztetvén ki a’ szer­kezetben világosan , minő ’s mennyi fekvő birtok ki­­vántassék a’polg. jogokban részesülhetéshez; mert meg­történhetnék , hogy kinek csak egypár ölnyi fekvő bir­toka van is, polgárságot igényelne , miből azon vissza­élések ezrei támadhatnának, mellyek a’ megyékben olly veszélyes módon űzetnek. Találkozhatnék ugyanis olly vagyonos polgár , ki 100 piros földet néhány élenkint káposztás-kertekké felosztva elajándékozna száz pro­­letáriusnak ’s igy 100 voksot vásárolhatna magának. Sem censust sem általányos birtokot nem lát elég biztos­ságnak a’ szavazási jog nyerhetésére, hanem alapul kí­vánja vétetni a’birtok értékét olly arányban, mint a’vá­lasztmány által is fölállított városi három osztályzat meg­kívánja’s e’ szerint a’nagy városok lakosira 1 500 , a’ középvárosokra 1000, a’ kisvárosokra 500 pft birtok­értéket kiván szabatni. Utána rokonvéleményüleg egy megyei követ sem látott, fontosabbat e’kérdésnél a’ vá­ros belszerkezetének egész szövegében , ’s ennek el­döntésétől hiszi függni a’ városok jövendőjét. A’legab­­solutabb demokratiai szerkezetben is két osztályt szo­kás fölállítani a’lakosokra nézve; egyiket képezik az ide­genek ’s nem teljes korúak, másikat a’ polgárok és nagy­korúak ; amazok mindenütt kizáratnak a’ befolyástól, részint mert az ország viszonyaival ismeretlenek, de an­nak érdeke sem függ össze saját egyedi érdekükkel; ré­szint mert értelmi fejletlenségüknél fogva elégtelenek­nek tartatnak a’status érdekének jól felfogásához,’s a’ czélszerű eszközök megválasztásához. Kettős alakja mu­tatkozik tehát mindenütt a’ polg. jogokban részesülhe­­tésnek t.i. a’ közös érdek és az eléggé kifejlett értelem. Mindkettőt föltételezi a’ birtok bizonyos mennyisége, t. i. mennyi kapocs gyanánt szolgálhat a’ közérdekkel egybeforrasztásra ’s az értelmiség bizonyos fokának megszerzéséhez kívántatik. Ki napjait folytonos kézi­munkában tölti, csupán élelme megszerezhetése végett, nem tekinthető máskép,mint kiskorúnak v.idegennek; mert részint csak annyi érdekkel vi­sel­teth­eti­k a­ haza iránt, részint nem szerezhet ma­gának elég értelmiséget, nem maradván annyi üres ideje a’munkától, mennyi a’ statusérdekek és ezé­­lok tiszta felfogására, szükséges. Nem akar a’ szónok szemrehányást tenni senkinek, nem is vonja kétségbe, hogy azoknál hazafiság v. áldozatra­ készség nem volna, de igen nagy a’ különbség azon hazafiság közt, melly va­lakit csatákba visz ’s meghalásra készt ’s a’ közt, melly önnön és polgártársai érdekét helyes szempontból fel­fogni tanít ’s melly a’ közjóllétet előmozdítni tudja is a­­karja is. Ennek megszerzéséhez szabad idő, tanulmány, ’s a’ tulajdonnak bizonyos mennyisége kívántatik, hogy valaki magának szabadidőt szerezhessen. Ha a’ közü­­gyekbe befolyáshoz a’ mondottak nem kivántatnának , miért tagadnék meg a’ külkereskedők ágenseitől a’köz­­ügyekbei befolyást? Ha a’ tulajdonnak bizonyos men­nyisége nem határoztatik meg, azon csekély birtokuak , kiknek csak egy káposztás-Bertecskejök , vagy pár öl­nyi birtokuk van,a’gazdagoknak mindig eszközül fognak szolgálni, részint megvesztegetés által, részint mert csendesrend m­egháboritásával kevés birtokuk koczkáz­­tatása mellett, több ’s nagyobbnak nyerésére nyilik szá­mukra remény. Készek lesznek tehát a’ zavarosban ha­lászni ’s magokat zsarnokság v. factiók eszközeivé oda adni. Biztosságot tehát valódi birtokban’s nem szintettben kell keresni; mert ha már az érdekek elég erősek volná­nak , úgy egy jó hir­névben álló orvos vagy prókátor reputatiója sokkal nagyobb biztosságot nyújthatna, mert azok sokkal jobban köttetvék a’városhoz, mint kinek a­­lig van 2 ft tiszta jövedelmet hozó tulajdona. Fejtegető azután a’ szónok a’régibb ’s újabb korbeli intézkedése­ket , felhozá az angol finnének példáját, kik mintegy a mi curialistáinhoz hasonlítnak ; elsorolta a’ Franczia­ország ’s Amerikában megkívánt választói tulajdonsá­gokat, a’ badeni ahgség polgár-kategoriáját ’s ezekből kimutatá, m­ikép a’ polgárjogok gyakorlata mindenütt tölegbirtokhoz kapcsoltatik. Maga az intelligentia ’s becsületesség felyül sem vétetett elégséges biztosítékul, miután a’ birtokbeli garantiát Angliában még a’ forra­dalom korszakaiban is fentartották, Francziaország pe­dig, mindaddig zajlott’s vonaglott, miglen a’ birtokbeli garantia újólag helyreállittatott, nem látja át, miért kell­jen épen nekünk éttől elállani Itt tények szólnak ’s ő a’ tényeknél okosabb lenni nem tud’s nem akar. Meg van győződve kétségkívül mindenki, hogy a’ megyékben l­egfőbb okai a’ kicsapongásoknak a’ proletariusok, miért akarjuk tehát e’kinövéseket a’ városok körűidébe át­ültetni? Ezek szerint ő a’ birtokértéknek bizonyos mennyiségben­ meghatároztatását pártolja a’ szerint mi­kép ezt előtte egy más­t követ javasla­t.­i, hogy a’ vá­lasztmányi munkálatban javaslótt várososztályzás sze­rint a’ nagy városokban 1500, középvárosokban 1000,’s a’kis városokban 8 vagy 500 ezüst forintnyi érték föltételezze a’polgári jogokban részesülhetést. A’ főbb szónokok egyike a’ korábbi nyilatkozatok rész­letes bonczolgatásával kezdé meg beszédét; ő nem lá­tott különbséget a’ hazafiságban, mikép egy előtte szó­nokié, ’s azon hazafit, ki ön jószántából emelkedik az ex­­altatio azon fokára, mellyben hazájáért halni kész , a’ megfontolásra is eléggé képesnek tartja. Arra nézve, mit ismételve hallott mondatni, t. i. hogy a’szerkezeti javas­lat megtartása mellett ugyanazon visszaélések fognak történni a’ városokban, mellyeket a’ megyékben tapasz­talunk, szigorú bírálatot kívánt. Ő azt hiszi, hogy a’ status jónak ismeri a’ municipiumokeat, ’s így ellensége annak, hogy minden erő centralisatióba folyjon öszsze. Ha ez áll, úgy a’ status csak azokat foszthatja meg muni­­cipalis jogok gyakorlatától, kik azokkal viszszaéltek, ’s így azt kell megvizsgálni: vaj­jon visszaélnek­­ azzal a’ szegényebb osztálybeliek. Nem akarja tagadni, hogy a’ szegénység nagy oka a’ megvesztegetésnek; de azért a’ szegényeket általjában megvesztegethetésröl vádolni nagy merészség volna; mert ez annyit tenne, mint azo­kat, kik a’ birtok bizonyos mennyiségével nem bir­nak, mintegy tolvajoknak jelelni ki, mi legigazságtala­­nabb következtetés is volna. A’ valódi erény birtokhoz kötve nincs, ’s kunyhókban szintúgy található mint pa­lotákban. Ki mindennel bir, nem igen szokott máséra vágyni,’s így ha hozzá nem nyúl, nem erény, mert való­di erény csak az , ha ínség és sanyargattatás közben sem tántorul el. Illy erényre van szüksége az ország­nak; a’csend és rendnek ez legbiztosabb kezese; e’nél­kül hiábavalók lennének a’ bayonettek, mert ezek mil­lióit egy pár óra alatt is megsemmisíthetni. A’ javaslati birtokmennyiség meghatározását a’ practicabilitással összeütközőnek látja, mert az azon csalhatlan tényen alapulnak látszik, hogy mindennépesb város lakosának szükségkép gazdagabbnak kell lenni, mi pedig az élet­ben nem úgy áll; ’s így ama javaslat mathem, calculus­­nak­ látszó legvilágosabb igaztalanság. Tétetett, úgy­mond, említés a’ jövedelemadóról is; de a’ jövedelem kitudása igen nehéz ’s ezer önkény­nyel jár; egyszers­mind azon igaztalanságot idézi elő, hogy néhány fo­rintnyi jövedelem kevesbség miatt meg kell tagadni a’ jogokat. Sehol sem nehezebb pedig kitudni a’ jövedel­met mint épen nálunk, hol erre nézve minden előkészü­let hiányzik. De alig is van e’ tekintetben nagyobb vál­­tozóság bárhol, mert e’ hazában a’ földbirtok ném­elly évben alig hozza be felét, mint máskor, ’s így értéke folytonos habozásban van. E’ szerint a’censust jogok a­­lapjaul fölvenni lehetlenség, mert e’ szerint megtörtén­nék , hogy egyik városban részesülhetne polgárjogok­ban az, ki a’másikban nem, mi világos igaztalanság. Mi a’ káposztás-kerteket illeti , ezek nem minden vá­rosban vannak, ’s ki azzal bir, ritkán van egyéb birtok nélkül. Kik azt hiszik, hogy csak a’ nagyobb vagyonú polgár érdekeltetik rend és csend által, iszonyúan té­vednek; ’s midőn egy részről azt akarják, hogy minél többen érdekeltessenek a’ közügyek iránt, következet­lenek más részről, midőn a’lakosok többségét a’jogok általi érdektől megfosztani akarják, ’s a’ kisebbséget kí­vánják a’ többség fölött praedominálóvá tenni. ’S ha mint némellyek mondák, a’ vagyontalanabbak a’ vagyo­nosak fölött hatalmat úgy sem gyakorolhatnának, miért félnek azon kisebbségtől, mellyet proletariusoknak ne­veznek. A’ külföldről ’s óczeánon­ túli statusokról elő­hozott példákra egyszerű válasza csak az, hogy ott nem közvetett, hanem közvetlen választási joggyakorlás lé­tezik, ’s így az ottani körülményeket hazánkra nem il­leszthetni. Mi a’ netalán keletkezhető zavarokat illeti, figyelmezteti a’ Höket, hogy az ottani viszszaéléseknek 45.

Next