Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-04-20 / 31. szám
F. évi april. Zrétai Junius végéig terjedő évnegyedes. 7 fz. 30 pengő az Országgyűlés miatt elfogad a’ szerkesztősébe. FOGLALAT. Magyarország és Erdély: Budapesten april, ikei ünnepély,főlig. Nádorunk újra Bécsbeutazok; Kubinyi Ágost, múzeum igazg.;Általányos megváltás; kisd. évo int. folyóirat; nemzeti színházi zene pályadijra 22 darab verseny hangmű érk. Esztergom m. követutasitó gyűlés (Kulpa-szabályozás, fiumei vasút, kir. városok, káptalanok országgy., ország, hivatalok, népnevelés, nemesség fegyverben gyakor. követi szállás, napidíj,feskis, nemz. színház, Erdély visszacsatoltatása, szólásszabadság. 16 szép. város ’sat) Mosony vgyei követutasitás (magy. nyelv dipl. palezra emelt, kapuszám-csökkentés, sóár, vallási sérelem, táblai napló , katonai kihágások fékezése, orsz. pénztár ’s házi adó elvállalva, fiumei vasút, skorsz.gyűl. rend biztosíttassák. 16 szép. város, Lajta-Bruk ’sat.) Komárom megyei kövelutasitás (szólás szab. népnevelés,é1 hazai nyelv, vallássérelem, hadiadó évenkénti országgy. napló, ország színes czimere, kir. tábla, oroz. hivat. honfiusitás, bécsi concursus, fiumei vaspálya ’s vizi utasat.) Szatmármegyei közgyűlés (előleges censura nem kell, Debreczen körlevele ’s egyéb közgyűl. tárgyak) Mamarosi követutasitás vége. Spanyolország: Cortes megnyittatása, ministerség-módositási hir, higanybányák Rotschild kezében. Portug’áliai Angliával még semmi szerződés; a’ püspökök kevésbittetése tervben. Anglia: Nagy kivándorlás készül,Chinából hírek, ’Napier győzedelme, ujjmerény a’ királyné ’s Peel ellen /névnegyedes bevétel ’sat. Francziaország: Coburg hg. Párizsban; pótlék a’guadeloupei nyomorral; Dorsat f, Lamartine -beszéd, kelete , Cabrera, Algírii hírek. Értesítő, Magyarország és Erdély Fels. urunk születésnapját tegnap Budapest szokott szíves alattvalói lelkesedéssel ünneplette. Már regg. 5/2 kor számos álgyulövés tudaté a’ két testvér várossal ’s környékkel a’ napjelességét, 6 órakor pedig a harsogó katonai zenekar vonult végig utczáinkon ez öröm tanujeléül. A’ tudom, egyetemi ’s kegyes iskolai sz. egyházban végezvén buzgó fohászait a’ tanuló ifjúság elöljáróival,a’ Koudelka ezredbeli 2.Esteezredi zászlóalj, polgári vadász-század, pallantyusságo s, dzsidás tüzércsapattól környezett főtemplomba sereglének az egyházi és világi tiszthatóságok, hol dömötöri Németh György úr mutatta be az áldozatot legjobb fejdelmünkért, mellyet 3szori üdvlövés zára be számos álgyurobaj-kisérellel ’s a’vakok pesti intézete növendékei által magyarul elzengett népdal; Budán pedig’Geccopieri ezred két zászlóalja ’s a’ gránátos osztály tisztelgései, puskaropogásai,’s a’ bástyafoki pattantyúk sokszoros dörgedezési közt minden polgári ’s katonai tiszthatóságok jelenlétében m. Karner Antal püspök fényes egyházi szolgálattal terjeszté föl az egek urának fels. uralkodónk minden boldogságáért ’s boldogittatásunkért a’ nemzet [őszinte],kivánatit ’s óhajtásit. Az örömünnep díszét kitünöleg emelte a’borútlan ég, ’s tavaszi kellemes hangyával áldást hintő napfény is.—Fens. főhg.Nádorunk f. hó 17kén reggel gőzhajón s Bécsbe utazott. Fens. Főhg.nádorunk f. april. 12én, figyelembe vévén, felső-kubini és nagyolaszi Kubinyi Ágoston több megye táirájának jeles tulajdonit ’s tehetségit, mint szinte ösméreteit ’s azon a’ külföld részéről is méltányoltatott igyekezetét és szeretetét, mellyel a’ tudományok ’s ezek szerzésire ’s előmozdítására vezető segédszerek iránt (millyek különösen a’ hazát érdeklő hajdan-’s jelenkori nevezetes tárgyak ’s a’ természet és művészet műveiből álló gyűjtemények) [viseltetik ; nemkülönben 1821 töl fogva 1842/g Nógrád vgyében eleinte aljegyzői, utóbb főbiztosi hivataloskodása által nyilványos elismeréssel’s polgártársai birodalmának tanúsítványival a’közjó előmozdítására tett szolgálatit, őt a’ nemzeti Muzeum igazgatójává méltóztatott kegy.é kinevezni. Melly méltó kitüntetésén a’ közszeretetü ’s tiszteletű férjfiunak a’ tudományok ’s művészetek baráti főleg hazai szempontból a’legőszintébbérzéssel örvendenek! Általányos megváltás. Elmondám előbbi számban az okokat, mik nézetem szerint a’ megváltás körül alkalmazandó kényszerűsége mellett szólnak,— elmondám azt is, miért nem tartom elégségesnek a’megváltásra nézve törvény által csak azt rendelni el, hogy azon esetekben, midőn a’ jobbágy úrbéri tartozásainak biróilag meghatározandó annyitérőjét (aequivalensét) tőkében letenni kész, a’ földesúr ezt elfogadni köteleztessék, ’s ekép a’ jobbágy hűbéri adózásaitul fölmentessék ; szóval, elmondám okaimat: miért kívánok általányos megváltást, miszerint a’ hűbéri kötelezések az egész országban minden úrbéri telekre nézve szüntessenek meg Hátra van hogy a’módról szóljak, melly által e’ czélt elérhetőnek vélem. Szerintem e’végre elég volna olly törvény hozatala, hogy a’ földesúr kárpótlásul vegye a’ jobbágytelek tizedrészét viszsza. Tegyünk egy kis számítást. Vegyünk föl egy 18 hold földbül, ’s 6 hold rétbül álló jobbágytelket; tegyük föl hogy a’ szántóföldek minden bevetett egy szem után tíz szemet adnak. Számítsuk e’ föllét szerint; mi jövedelme van e’ telekbül a’ földesúrnak? Iszer 54 igás napszám (ide értve a’ hosszufuvar helyébe tett két napi robotot is) egy napszámot 24 pokrra böctsülvén ami bizonnyal elég, ha megfontolják, mikép a robotok egy harmadrésze téli időre hagyandó, ’s mikép a’ munkákat halmozni az utabbi törvény szerint nem szabad, ’s a’ heti szakmány kétszerezése is csak ritka kivétként van megengedve) a’ robotbeli jövedelem készpénzben fölvetveC54X24=1296 kr.=21 fr. 30 kr.) 21 fr. 36 kr. 2szor 1 p. f. füstpénz. 1 fr. 3szor. Kilenczed. Példánkban a’ kilenczed alól föl lesz mentve a) a’ belső lelek=1 hold. b) a’ rét—6 hold. c) az ugarföldek—7 hold. Öszszesen tehát kilenczedtül ment 14 hold; mert a’törvény a’ belső telket, a’réteket’s harmadik dülőbeli (ugar) földeket kilenczedtül mentesiti. Járni fog tehát a’ kilenczed 10 holdtul. Már ennek termése föltétünk szerint 100 köböl, minek kilenczede 11 % köböl, és ennek ára (őszit, tavaszit, egybe ’s középárut is. 30 krt. véve) 16 fr. 40 kr. ’S így a’ földesúr öszszes jövedelme 39 fr. 16 kr.*—Mert a’ faizással vagy nádlástul járó robotot nem vehetni számba, minthogy faizással, ’s nádlással nem mindenütt bir a’ jobbágy, s mivel ott, hol e’ czím alatt robot szolgáltaik, a’ földesúr faizási vagy nádlási javazatot ad érte a’jobbágynak. És általában nagy kérdés marad—közbevetőleg hozva föl e’ tárgyat — mikép a’ faizási ’s nádlási ügy elintéztetni ? értem akkor, ha a’ hűbéri viszonyok megszünendnek. Mert annyi bizonyos, hogy, ha a’földesur az erdőt kiirtja, és szántófölddé alakítja, vagy, ha a’ tavat ki akarja szárítani, ’s föld vagy rétkint használni, ebben őt a’ jobbágyság nem hátráltathatja. Mi legyen tehát annak alapja, hogy a’földesur, míg az erdő áll, faizást, vagy míg a’ tó ki nem száríttatik, nádlást adni köteleztetik“—bajos volna tisztán meghatározni, hacsak a’ folytonos szokás nem adatik okul. Azonban hagyjuk e’ rekeszleg (per parenthesim) közbeszőtt kérdést, annyival is inkább, minthogy a’ faizásért ’s nádásért járó szakmányok úgyis legkisebb részét teszik a’ hűbéri szolgálatoknak, ’s térjünk tárgyunkra. — A’földesúr valóságos jövedelme tehát példánkban középszámitás szerint 39 f. 16 kr. p. Ezt kellene tehát a’ jobbágynak megváltakozáskor pótolni.Már lássuk kissé: mennyire menne a’ visszaadandó telki tizedrész jövedelme? Példánkban a’24 holdas telekbül visszaadatnék kéthold és Vio. Ennek föltésünk szerinti termése — 24 köböl, minek ára, ismét tavaszit, őszit egybe — ’s középárul 1 f. 30 krt. véve — 36 ft. p. A’ jövedelem mostani értéke, ’s a’ helyette adandó váltságérték közti különbség tehát 3 ft., 16 kr. p. De most vegyük is még tekintetbe a’ földesurnak kötelességeit, vagyis azon terheket, mellyek úrbéri telkeilül járó jövedelmeivel törvényszerint egybekapcsoltatvák. Nemde a’ földesur köteles az úrbéri pörök elintéztetése végett uriszékeket tartani? Vessen kiki számot magával: mennyibe kerüljenek azok ? Továbbá a’ földesúr köteles a’ jobbágyok közt igazságot szolgáltatni; és ennélfogva mint szinte az urbériség körüli ügyek miatt is kénytelen ügyészt díjazni. ’S ezt épen semmibe sem vennék?[semmibe azon terhet, miszerint a’ földesur jobbágyai árvájának tömegére gondot viselni,a’||község számadásit átvizsgálni tartozik? Bizonnyal e’ terheket, miktül a’ földesur a’ hűbériség megszűntével[[természetesen menekülend, szinte számba kell venni. A’ kényszerűést megváltás kérdése tulajdonkép kárpótlás melletti kisajátítás kérdése. És vájjon a’ kisajátításnál nem kell figyelembe venni, hogy az, kitül valamelly jószág vagy jövedelem kisajátitlalik, a’ kisajátítási intézkedés által milly hasznokban részesülés milly terhektől menekszik? Nézetem szerint erre igenis tekintettel kellene lenni. És az éjszakamerikai tartományok csakugyan illy elvből indultak ki. Ott ugyanis a több státus kisajátítási törvényei rendelik, hogy midőn valakitől akár csatorna-ásás akár vasút építés miatt valamelly föld kisajátittatik,necsak az számíttassák föl, mennyi jövedelme volt legyen ama földébül középszámitás szerint a’ kisajátításig, hanem az is, mennyi haszna leend az ásandó csatorna vagy építendő vasútból az által, hogy birtokában nagyobb lesz a’ közlekedés, hogy terményit könnyebben szállíthatja a’ vásár helyére ’sat ’sat. És valamint én az éjszakamerikai statusok törvényinek ezen rendelkezését igen czélirányos’s méltányosnak tartom, úgy azt hiszem, hogy nekünk is a’ földesúri jövedelmek kisajátítása iránt hozandó törvényünkben hasonló elvből kell kiindulnunk. Aztán: figyelmezzünk arra is, hogy az úrbéri szakmányok értéke máris csekély és csekélyebb lesz naponkint, és annyiba semmikép sem számíttathatik, mint az önkéntes szerződés által nyert napszámi munka. Hiszen közmondássá vált már a’ lassan dolgozó munkásról: úgy iparkodik, mintha ar dolgában járna. És semmi kényszerítés sem fogja többé eszközleni azt, hogy hűbéri szolgálat—de csak legtávolabbról is —értékegyenlőségre hozassák az önkéntessel. Fölebbi példámba foglalt számítás ellen előre sejtem azon ellenvetést, hogy az ország vidékeiben nem egyenlő, sőt nagyon is különböző a’ földek minősége termésre nézve, következőleg a’ lizszem-termésre épített számvetés sok helyütt meg nem fog állani. De erre az megjegyzésem, hogy—hol kevesebb a’ termés ott a’ kilenczeddüli jövedelem is aránylag kisebb, következve a’ telek tizedrészének visszaadása általi pótlás aránylag fog minden vidéken növekedni vagy csökkenni a’ terméssel. Mi pedig a’ szakmányokat illeti: közönségesen tudva van, hogy ezek az országnak ép azon vidékein drágábbak, hol jobb a’föld minősége, ’s így e tekintetben is a’számítás alkalmasint kiegyenül és ha a’ pótlás nem lesz is épen ex asse , bizonnyal több mint ex dodtrante lesz; szóval a’ vidékek miatti különbségek a’ pótlásra nézve olly csekély különbségeket fognak szülni, hogy ezeket a’ ,,minima non curat praetor“ mondás szerint bátran kihagyhatandjuk a’számitásból. Végül álljon itt még egy kis megjegyzés a’ legelőről. Hogy ezt a’váltsági számitásból egészen kihaggyám, az olvasó természetesnek fogja találni, ha megfontolja, hogy a’ borjú ’s vajbeli adózást az újabb törvények végkép megszüntetvén, a’ földesúrnak a’ jobbágyi legelőből úgyis semminemű különös jövedelme nem jár, ’s így nincs miért pótlást rendelni. Óhajtom egyébiránt, hogy a’ tárgy, mit én itt tudi penicillo a’ közönség elé állitok, az időszaki sajtó utján minél bővebben megvitattatván, az országlali hatalmaknak is nagyobb figyelmét vonja magára, miszerint végre mi is kibontakozhassunk lassanként czélszerű ok és móddal a’ polgárisát világ által egy szóval kárhoztatott hűbériség ipargátló viszonyaiból. ..