Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-04-20 / 31. szám

F. évi april. Zrétai Junius végéig terjedő évnegyedes. 7 fz. 30 pengő az Országgyűlés miatt elfogad a’ szerkesztősébe. FOGLALAT. Magyarország és Erdély: Budapesten april­, ikei ünnepély,főlig. Nádorunk újra Bécsbeutazok; Kubinyi Ágost, múzeum igazg.;Általányos megváltás; kisd. évo int. folyóirat; nemzeti színházi zene pályadijra 22 darab verseny hangmű érk. Esztergom­ m. követutasitó gyűlés (Kulpa-szabályozás, fiumei vasút, kir. városok, káptalanok országgy., ország, hivatalok, népnevelés, nemesség fegyverben gyakor. követi szállás, napidíj,feskis, nemz. színház, Erdély visszacsatoltatása, szó­lásszabadság. 16 szép. város ’sat) Mosony vgyei követuta­­sitás (magy. nyelv dipl. palezra emelt, kapuszám­-csökken­­tés, sóár, vallási sérelem, táblai napló , katonai kihágások fékezése, orsz. pénztár ’s házi adó elvállalva, fiumei vasút, skorsz.gyű­l. rend biztosíttassák. 16 szép. város, Lajta-Bruk ’sat.) Komárom megyei kövelutasitás (szólás szab. népneve­­lés,é1 hazai nyelv, vallássérelem, hadiadó évenkénti országgy. napló, ország színes czimere, kir. tábla, oroz. hivat. honfiusi­­tás, bécsi concursus, fiumei vaspálya ’s vizi utasat.) Szatmár­­megyei közgyűlés (előleges censura nem kell, Debreczen körlevele ’s egyéb közgyű­l. tárgyak) Mamarosi követutasi­­tás vége. Spanyolország: Cortes megnyittatása, ministerség-módosi­­tási hir, higanybányák Rotschild kezében. Por­tug’áliai Angliával még semmi szerződés­; a’­ püspökök kevésbittetése tervben. An­glia: Nagy kivándorlás készül,Chinából hírek, ’Napier győ­­zedelme, ujjmerény a’ királyné ’s Peel ellen /névnegyedes bevétel ’sat. Franc­ziaorsz­ág: Coburg hg. Párizsban; pótlék a’guadelou­­pei nyomorral; Dorsat f, Lamartine -beszéd, kelete , Cab­rera, Algírii hírek. Értesítő, Magyarország és Erdély Fels. urunk születésnapját tegnap Budapest szo­kott szíves alattvalói lelkesedéssel ünneplette. Már regg. 5­/2 kor számos álgyulövés tudaté a’ két testvér várossal ’s környékkel a’ napjelességét, 6 órakor pe­dig a harsogó katonai zenekar vonult végig utczáinkon ez öröm tanujeléül. A’ tudom, egyetemi ’s kegyes iskolai sz. egyházban végezvén buzgó fohászait a’ tanuló ifjúság elöljáróival,a’ Koudelka ezredbeli 2.Esteezredi­­ zász­lóalj, polgári vadász-század, pallantyusságo s, dzsidás tüzércsapattól környezett főtemplomba sereglének az egyházi és világi tiszthatóságok, hol dömötöri Németh György úr mutatta be az áldozatot legjobb fejdelmünkért, mellyet 3szori üdvlövés zára be számos álgyurobaj-ki­­sérellel ’s a’vakok pesti intézete növendékei által ma­gyarul elzengett népdal; Budán pedig’Geccopieri ezred két zászlóalja ’s a’ gránátos osztály tisztelgései, puska­ropogásai,’s a’ bástyafoki pattantyúk sokszoros dörge­­dezési közt minden polgári ’s katonai tiszthatóságok jelenlétében m. Karner Antal püspök fényes egyházi szolgálattal terjeszté föl az egek urának fels. uralko­dónk minden boldogságáért ’s boldogittatásunkért a’ nemzet [őszinte],kivánatit ’s óhajtásit. Az örömünnep díszét kitünöleg emelte a’borútlan ég, ’s tavaszi kelle­mes hangyával áldást hintő napfény is.—Fens. főhg.Ná­­dorunk f. hó 1­7kén reggel gőzhajón s Bécsbe utazott. Fens. Főhg.­nádorunk f. april. 12én, figyelembe vévén, felső-kubini és nagyolaszi Kubinyi Ágoston több megye táirájának jeles tulajdonit ’s tehetségit, mint szin­te ösméreteit ’s azon a’ külföld részéről is méltányolta­­tott igyekezetét és szeret­etét, mellyel a’ tudományok ’s ezek szerzésire ’s előmozdítására vezető segédszerek iránt (millyek különösen a’ hazát érdeklő hajdan-’s je­lenkori nevezetes tárgyak ’s a’ természet és művészet műveiből álló gyűjtemények) [viseltetik ; nemkülönben 1821 töl fogva 1­84­2/g Nógrád vgyében eleinte aljegy­zői, utóbb főbiztosi hivataloskodása által nyilványos elismeréssel’s polgártársai birodalmának tanúsítványi­val a’közjó előmozdítására tett szolgálatit, őt a’ nem­zeti Muzeum igazgatójává méltóztatott kegy.é kinevezni. Melly méltó kitüntetésén a’ közszeretetü ’s tiszteletű férjfiunak a’ tudományok ’s művészetek baráti főleg ha­zai szempontból a’legőszintébb­­érzéssel örvendenek! Általányos megváltás. Elmondám előbbi­­ számban az okokat, mik né­zetem szerint a’ megváltás körül alkalmazandó kénysze­rűsége mellett szólnak,— elmondám azt is, miért nem tartom elégségesnek a’megváltásra nézve törvény által csak azt rendelni el, hogy azon esetekben, midőn a’ jobbágy úrbéri tartozásainak biróilag meghatározandó annyitérőjét (aequivalensét) tőkében letenni kész, a’ földesúr ezt elfogadni köteleztessék, ’s ekép a’ jobb­ágy hűbéri adózásaitul fölmentessék ; szóval, elmon­dám okaimat: miért kívánok általányos megváltást, miszerint a’ hűbéri kötelezések az egész országban minden úrbéri telekre­ nézve szüntessenek meg Hát­ra van hogy a’módról szóljak, melly által e’ czélt el­érhetőnek vélem. Szerintem e’végre elég volna olly tör­vény hozatala, hogy a’ földesúr kárpótlásul vegye a’ jobbágytelek tizedrészét viszsza. Tegyünk egy kis számítást. Vegyünk föl egy 18 hold földbül, ’s 6 hold rétbül álló jobbágytelket; te­gyük föl hogy a’ szántóföldek minden bevetett egy szem után tíz szemet adnak. Számítsuk e’ föllét szerint; mi jövedelme van e’ telekbül a’ földesúrnak? Iszer 54 igás napszám (ide értve a’ hosszufuvar helyébe tett két napi robotot is) egy napszámot 24 po­krra böctsülvén ami bizonnyal elég, ha megfontolják, mikép a­ robo­tok egy harmadrésze téli időre hagyandó, ’s m­ikép a’ munkákat halmozni az utabbi törvény szerint nem sza­bad, ’s a’ heti szakmány kétszerezése is csak ritka ki­­vétként van megengedve) a’ robotbeli jövedelem kész­pénzben fölvetveC54X24=1296 kr.=2­1 fr. 3­0 kr.) 21 fr. 36 kr. 2szor 1 p. f. füstpénz. 1 fr. 3szor. Kilen­­czed. Példánkban a’ kilenczed alól föl lesz mentve a) a’ belső lelek=1 hold. b) a’ rét—6 hold. c) az ugarföl­dek—7 hold. Öszszesen tehát kilenczedtül ment 14 hold; mert a’törvény a’ belső telket, a’réteket’s har­madik dülőbeli (ugar) földeket kilenczedtül mentesiti. Járni fog tehát a’ kilenczed 10 holdtul. Már­ ennek ter­mése föltétünk szerint 100 köböl, minek kilenczede­­ 11 % köböl, és ennek ára (őszit, tavaszit, egybe ’s kö­zépárut i­s. 30 krt. véve) 16 fr. 40 kr. ’S így a’ földes­úr öszszes jövedelme 39 fr. 16 kr.­*—Mert a’ faizással vagy nádlástul járó robotot nem vehetni számba, mint­hogy faizással, ’s nádlással nem mindenütt bir a’ jobb­­­ágy, s mivel ott, hol e’ czím alatt robot szolgáltaik, a’ földesúr faizási vagy nádlási javazatot ad érte a’jobb­ágynak. És általában nagy kérdés marad—közbevető­­leg hozva föl e’ tárgyat — mikép a’ faizási ’s nádlási ügy elintéztetni ? értem akkor, ha a’ hűbéri viszonyok megszünendnek. Mert annyi bizonyos, hogy, ha a’föl­desur az erdőt kiirtja, és szántófölddé alakítja, vagy, ha a’ tavat ki akarja szárítani, ’s föld vagy rétkint hasz­nálni, ebben őt a’ jobbágyság nem hátráltathatja. Mi legyen tehát annak alapja, hogy a’földesur, míg az erdő áll, faizást, vagy míg a’ tó ki nem száríttatik, nád­­lást adni köteleztetik“—bajos volna tisztán meghatá­rozni, hacsak a’ folytonos szokás nem adatik okul. A­­zonban hagyjuk e’ rekeszleg (per parenthesim) köz­beszőtt kérdést, annyival is inkább, minthogy a’ faizás­ért ’s nád­ásért járó szakmányok úgyis legkisebb ré­szét teszik a’ hűbéri szolgálatoknak, ’s térjünk tár­gyunkra. — A’földesúr valóságos jövedelme tehát példánkban középszámitás szerint 39 f. 16 kr. p. Ezt kellene tehát a’ jobbágynak megváltakozáskor pótolni.Már lássuk kis­sé: mennyire menne a’ visszaadandó telki­ tizedrész jö­vedelme? Példánkban a’2­4 holdas telekbül visszaadat­nék kéthold és Vio. Ennek föltésünk szerinti termése — 2­4 köböl, minek ára, ismét tavaszit, őszit egybe — ’s középárul 1 f. 30 krt. véve­ — 36 ft. p. A’ jövede­lem mostani értéke, ’s a’ helyette adandó váltságérték közti különbség tehát 3 ft., 16 kr. p. De most vegyük is még tekintetbe a’ földesurnak kötelességeit, vagyis azon terheket, mellyek úrbéri telkeilül járó jövedelmeivel törvényszerint egybekapcsoltatvák. Nemde a’ földesur köteles az úrbéri pörök elintéztetése végett uriszékeket tartani? Vessen kiki számot magával: mennyibe kerül­­je­nek azok ? Továbbá a’ földesúr köteles a’ jobbágyok közt igazságot szolgáltatni; és ennélfogva mint szinte az urbériség körüli ügyek miatt is kénytelen ügyészt dí­jazni. ’S ezt épen semmibe sem vennék?[semmibe azon terhet, miszerint a’ földesur jobbágyai árváj­ának tö­megére gondot viselni,­a’||község számadásit á­tvizs­­gálni tartozik? Bizonnyal e’ terheket, miktül a’ föl­desur a’ hűbériség megszű­ntével[[természetesen mene­­külend, szinte számba kell venni. A’ kényszerűést meg­váltás kérdése tulajdonkép kárpótlás melletti kisajátí­tás kérdése. És vájjon a’ kisajátításnál nem kell­­ fi­gyelembe venni, hogy az, kitül valamelly jószág vagy jövedelem kisajátitlalik, a’ kisajátítási intézkedés által milly hasznokban részesülés milly terhektől menekszik? Nézetem szerint erre igenis tekintettel kellene lenni. És az éjszakamerikai tartományok csakugyan illy elvből indultak ki. Ott ugyanis a több státus kisajátítási törvé­nyei rendelik, hogy midőn valakitől akár csatorna-ásás akár vasút építés miatt valamelly föld kisajátittatik,ne­­csak az számíttassák föl, mennyi jövedelme volt legyen ama földébül középszámitás szerint a’ kisajátításig, ha­nem az is, mennyi haszna leend az ásandó csatorna vagy építendő vasútból az által, hogy birtokában na­gyobb lesz a’ közlekedés, hogy terményit könnyebben szállíthatja a’ vásár helyére ’sat­ ’sat. És valamint én az éjszakamerikai statusok törvényinek ezen rendelke­zését igen czélirányos’s méltányosnak tartom, úgy azt hiszem, hogy nekünk is a’ földesúri jövedelmek kisa­játítása iránt hozandó törvényünkben hasonló elvből kell kiindulnunk. Aztán: figyelmezzünk arra is, hogy az úrbéri szakmányok értéke már­is csekély és cseké­lyebb lesz naponkint, és annyiba semmikép sem számít­­tathatik, mint az önkéntes szerződés által nyert nap­számi munka. Hiszen közmondássá vált már a’ lassan dolgozó munkásról: úgy iparkodik, mintha ar dolgában járna. És semmi kényszerítés sem fogja többé eszköz­leni azt, hogy hűbéri szolgálat—de csak legtávolabb­­ról is —értékegyenlőségre hozassák az önkéntessel. Fölebbi példámba foglalt számítás ellen előre sej­tem azon ellenvetést, hogy az ország vidékeiben nem e­­gyenlő, sőt nagyon is különböző a’ földek minősége termésre nézve, következőleg a’ lizszem-termésre épí­tett számvetés sok helyütt meg nem fog állani. De erre az megjegyzésem, hogy—hol kevesebb a’ termés ott a’ kilenczeddüli jövedelem is aránylag kisebb, következ­ve a’ telek tizedrészének visszaadása általi pótlás a­­ránylag fog minden vidéken növekedni vagy csökkenni a’ terméssel. Mi pedig a’ szakmányokat illeti: közön­ségesen tudva van, hogy­ ezek az országnak ép azon vi­dékein drágábbak, hol jobb a’föld minősége, ’s így e tekintetben is a’számítás alkalmasint kiegyenül és ha a’ pótlás nem lesz is épen ex asse , bizonnyal több mint ex dodtrante lesz; szóval a’ vidékek miatti különb­ségek a’ pótlásra nézve olly csekély különbségeket fog­nak szülni, hogy ezeket a’ ,,minima non curat praetor“ mondás szerint bátran kihagyhatandjuk a’­számitásból. Végül álljon itt még egy kis megjegyzés a’ lege­lőről. Hogy ezt a’váltsági számitásból egészen kihag­gyám, az olvasó természetesnek fogja találni, ha meg­fontolja, hogy a’ borjú ’s vajbeli adózást az újabb tör­vények végkép megszüntetvén, a’ földesúrnak a’ jobbá­gyi legelőből úgyis semminemű különös jövedelme nem jár, ’s így nincs miért pótlást rendelni. Óhajtom egyéb­iránt, hogy a’ tárgy, mit én itt tudi penicillo a’ közön­ség elé állitok, az időszaki sajtó utján minél bővebben megvitattatván, az országlali hatalmaknak is nagyobb figyelmét vonja magára, miszerint végre mi is kibonta­kozhassunk lassanként czélszerű ok és móddal a’ pol­gárisát világ által egy szóval kárhoztatott hűbériség ipargátló viszonyaiból. ..

Next