Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-19 / 83. szám

PEST, csütört. october 19-én­ 1843. ^­tb­ szám. FOGLALAT: Magyarország és Érd. (nemesítés; nemzeti szin­ , liszi újdonságok; országgyűlési közlemények; Ivánvá­­rommegye: az orszgyül. utas küldöttség munkálkodása; Somogymegye : határozatok és utasítások az országgü­­­­­­lési tárgyak körűl; Esztergommegye : tisztujitási határ-­­ nap kitüze­ése, országgyűlési ügyek vitatása; Fehérvár­ , megye : kikelés a' követek ellen, pótlékutasitási pontok; Verőczemegye : törvénytelen buzgás a' latin nyelv mel­­lett ; 'sa­t ) [ Ausztria (Ragusában földindulás; görög lázadás fölötti­­ elmélkedések.) Amerika (Mexikóban külföldi áruczikkek bevitele attilla- , főtt.) Spanyolország (Zurbano a­ kormányhoz pártolt; válasz­tási eredmény Madridban; lőpor-összeesküvés a fővá­­rosban.) Anglia (Mihály moszka alig Londonban ; O' Connell nö­vekedő zajjal folytatja izgatását.) Francziaország (Tudományos küldöttség Panamába; vé­lemény­e Connell legújabb nyilatkozatiról; Montpensier hű beteg.) Görögország (a­ csend helyreállott. Egyiptus (sem­aari viszonyok.) Orosz és Lengyelország (a’ moszka czár nem megy Wosnessenskbe.) Külföldi élegyhir. Értesítő és H Erdély Ő cs. ’sap. kir. föls. f. u. aug. i­dején kelt legf. ha­­tárzatában Bosics Miklós, nádor 12. sz. huszárezr. őr­nagyot, magyar nemességgel díjmenten regk. fölruházni méltóztatott.­­ (Nemzeti színház.) Pénteken oct. 20 án bor­­folyamban először: „Vén Sas“. Eredeti bohózat 4 fel­vonásban , Gaaltól zenéje Szerdahelyitől. Az utolsó felvonást­ egészen új a’ balaton­füredi sétáiért egész látkörével ábrázoló diszitvényt festette Neefe Herman. Szombaton oct. 21 én Konti Károly rendező javára, bér­­letszünéssel: ,,Bál-és“nagy opera 5 felvonásban Seri­be után forditá Szerdahelyi. Zenéje Aubertül. Az álar­­ezos bálban Veszter ur társival a’jutalmaztatandó iránti szívességből részt veendnek. Oig.zsár­gyszési közlemény. F­olytatása a ZJikkerül, ülésnek.Szóló négy kérdést kívánna föltenni ’s tisztára hozni: a) A’ városban állandón lakó nemes a’ kir. adón kül, minden házi adó­ban részüljön é? ’s ha ez utóbbi nem pártoltatik, lega­lább polg. birtokától fizessen. b)A’ házi költséghez já­ruljon é vagy nem némelly tekintetekben.c) ha igás és más nemű jószága legelőre jár t.i. városb­a és d) kérdés alá jönének adóra nézve a’ curiák.Kik pártolók, még né­hány okot mondanak ; különösen : ha nemes városba megy lakni, számos ok, mellyek nemesi kiváltságai mel­lett állanak, megszűnik. És hogy a’magyar nemes, ha városba megy lakni, fizessen: erre egy szóló Lombar­diák történt példára is hivatkozott.Igaztalanság volna a’ nemesre nézve, városi kényelemért nem fizetni.— Nem is a’ város, hanem a’ nemesség érdeke kívánja a’ fize­tést, mert azon pár száz forint nem is nagyban neveli a’ város kaszszáját.Igy nyeri meg a’ nemesség a’ városi lakosok jó indulatát ’s igy szereltetik ezektől. Bizonyos megyének falujában lakó egy nemesi család, maga kérte kérelemlevélben a’megyei bíróságot, hogy ő azon falu­­bani lakásáért adó alá vettessék. Ki valamelly társaság javával él, igazságos hogy annak terheiben is osztoz­zék. Egy m. követ tudományos rendszerben mondta el az adó szokott nemeit ’s tárgyait, mellyek alkalmazása a’ körülményeknél fogva lehet hasznos ’s káros is. Ha ki városba megy lakni,magának tulajdonítsa,’s fizessen. Városban a’kereseti adót mindenki fizeti. Falun szegé­nyebb a’ keresetmód , kevésb a’ kényelem, városban mindegyik kedvezőbb é s nagyobb, tehát fizessen a’nemes ha oda megy lakni.Mind ezen vélemény szónokai azonba­a’hadi adót semmi esetben sem értik városi nemesre ki­terjesztetni; curiáktól is csak házi adót értettek. Volt ki elfogadta ugyan, de szavazatát az adórovatokra fön­­tartá,katonai szállásolást, deperditákat’sa’t. semmi eset­ben nem vállal el.Három k. városi követ vitatkozás köz­ben fölvilágositást tett, a’ városaikban gyakorlatos adó ’s adóztatásra nézve Első ,­ hogy városában személyes adó akárkire nézve is ismeretlen. Igazságtalan hogy né­melly k. város portáinak számánál fogva többet fizessen, mint némelly nagyobb megyék kevésb portáiknál fogva.­­ Másik kettő leginkább az elsőnek előadásában osztozott.­­ Továbbá városaidban eddig is fizettek a’ nemesek is mes­terség, kereset és polgári birtok után, sőt legelőért is. ’S ez igazságos ; mert ki mint veszi a’hasznot úgy ré­szesüljön a teherben.— Az adónak, királyi és más neműre osztása bizonyos városnak még kárára’s hátra lépés lenne, mert ott mindenki, nemes és nemnemes fizeti a’ polgári adót. A’curiákra nézve ren­delkezzenek a’ KR. és RR., — mert ezek okozták már ma­t hét óta az izgágát; bár csak 3 vagy négy városban vannak, mégis 17 város ügyét hátráltatták ’s a’t. Az adónak különböző nemei, tárgyai, felosztásai és alkal­mazásinak fejtegetése közben, voltak kik csak a’nemes személyének’s curiának adó alá vettetésében nem egyez­­tek meg; jelesen: egy m. követ, szavazat alá bocsátotta volna a’ tárgyaimért úgy hitte, hogy ezen f­okban a’ cu­ria és nemes személye nem értetnek; de miután 3 m. kö­vet szélesb térre vitte a’ vitatkozást, minden okoskodás mellett is kijelenti, miként ezek adó alá vetésében most sem egyezik meg; polg. vagyontól, keresettől, mester­ségtől, korcsmai haszontól, legelősül, annyival inkább ha eddig is fizetett, fizessen ezután is a’nemes. Egy kér. követ: a’magyar nemes sem városi, sem megyei, hanem m. országi nemes ; de ha adó alá vettetik, akkor lesz i­­gazán sem városi, sem­ megyei, vagy városi is megyei is — amphibium­. T.i. ha megyében lakik: nemes; ha városban, nem; kerületében is vagynak, de személyes adó alatt nincsenek. A’ nemesnek is meg kell adni az övét, el lehet azért a’ czélokat érni. A’ nemest nem ide­genitni, hanem édesgetni van szükség a’ magyar váro­­sokbani élethez. Ezek után, azon kérdésre: ,,a’ város határában levő nemesi curiáktól fizetni kell éházi adót, azok fizessenek­­ domesticát vagy nem ? 25 megye 21 ellen“ nemre szavazott ’s a’ többség elnökileg kimonda­tott. Midőn a’ 2ik kérdés : „fizessen é a’ nemes szemé­lyes adót a’domesticába vagy nem“? feltétetett: egy m. követ a’szavazás ellen ismét beszédet tartott: óva­tosnak kell lenni úgy mond a’ kérdésekre nézve. Mert ha ezen átalányos kérdés, nemre talál,eldőlni, a’ győző többség ezt, a’ kereseti adóra is kiterjeszti. Elsőben is azon kérdést kell tehát eldönteni: váljon a’ nemes fi­zessen e polg. keresetétől vagy nem. Szóló óhajtja, hogy „igent, mondassék ki többségnek szavazat nélkül, ki talán meg nem egyezik benne,álljon föl ’s mondjon el­lene. Óhajtja ezt azért is; különben roszabbá tesszük a’ kir. városok sorsát az eddiginél, mire pedig küldőink föl nem hatalmaztak. Ha pedig szavazat alá kívánják a’ Kir. és RR , vitassuk meg előbb jól az egész tárgyal’s értsük meg egymást. Igazság eszméjénél fogva nemes polgári keresetet nem űzhet fizetés nélkül, ’s ezt minél gyakrabban tenni engedtetik, annál inkább nő a’ városi lakosoknak a’nemesek iránti gyülölsége. Más m. követ: eddig sem lett volna többször a’ következés, ha e’ tárgy megvítattatott volna. Igaz, hogy minden utasítás kötelezi a’ követet, mint mondák többen, de szóló szerint, az utasítás szellemének alkalmazása a’ követ egyedi lelkű­idétől , akaratától függ (többektől nem helyeslés, sőt roszalás) 1832/tában a’ nemesi birtok elkülönöztetett az úrbéritől ’s ez adó alá vettetett, s következetességből mi­ért ne mehetne a’ jelen orsz.gyűlés tovább. Más m. kö­vet. igen nagy mesternek tartja azt, ki a’ curialis tel­kektől járandó terheket megkülönböztetni ’s felosztani tudja. A’ szavazást nem óhajtja, de kívánja azért, hogy benne az elme végetlenségét csudálhassa, mi szóló vélekedése szerint ugyan mégis csak véges. Az urbér hozatalakor kimondatott, miként az azért történik, hogy a’ jobbágy sorsa a’ múltnál rosszabb ne legyen, ’s ezt szóló ide is alkalmazni szeretné. Mint fér össze igazság­gal hogy a’nemes, kir. városban, űzheti mesterségét ’s mint a’ here érdel­eli a’kényelmet ?! Ha 1832/­ban co­­lonicalis nemest adó alá lehetett vetni azért,mit nem bir, nem látja át, miért nem lehetne most a’városi nemest a­­zért a’mit bir. Hiszen, hogy kereseti adót fizessen azt szinte kérdés alá sem lehetne venni.Ne legyünk illusió­­ban hogy nem fizetünk, fizetünk mi több tárgytól. Sza­vazattal nem sokat gondol, mint nem azzal is ha a’ tárgy megbukik; mert az illy igazság, vita megtenni eredmé­­nyét, ha megbukik is, előbb utóbb, és ez eredvénytöl nem tart ha későbbre marad is.Ha akarják, szavazzunk, lássuk meg, magunk is mit akarunk, nyugtassuk meg ezzel is a’ várakozó városokat is. Egy városi követ e’ vita közben kéré a’ Reket, hogy ha jelen­tek meg­buknak, vonják vissza határozatukat is arra nézve,hogy városi nemes, városi bíróság választásába befolyjon.— Egy m. követ: itt semmi kérdés, semmi tárgy gyalázat­­tal nem bélyegeztethetik ; mindenki utasítását ’s meg­­győzödését mondja ki,mert egy megy. követ előbb mondá hogy a’ szavazás, illy kérdések eldöntésére talán a’ leggyalázatosabb mód, mit egy városi követ ismételt. Az elnökség, kétszer akará kimondani ugyan végzésül az „igenére; de egy kér. követ szava’s többek akarata u­­tán, föltétetvén a’kérdés: „polg. keresetmódja után, a’ városban lakó nemes, adózzék é vagy nem“? 3­7 me­gye 6 ellen „adózzék“ra szavazott.Két megye régi gya­korlat megtartására szavazott; egy pedig úgy értett vok­­sát sz­avazás után, hogy ha városi curialis telken gyako­rolja a’ nemes keresetét, attól ne fizessen. Szathmár , Nyitra mint máskor is, nem szavaztak ; Bács nem volt jelen. Az egyházi rendnek egy tagja, midőn imént sza­vazásra szólittatott, kérte a’ KK és RRtöl azon jogi mél­tányosságot , hogy mindenkor szólítsák föl az egyházi rendet ’s ne mellőzzék, mint tegnap történt. Szavazás alatt több követ komoly ’s elmés okot ad a szavazatára nézve, mellyek közöl nevezetesbek: a) előbbi szavazat­kor mennyiben igazságtalan hogy nemesi curiát város­tól fizetett őrszólga őrizzen : igen. b) utóbbi szavazás­kor , minthogy a’ nem fizetés nem a’ szegény nemesség­nek, melly a’városokban curiát nem bir, hanem a’ gaz­dagoknak kik bírnak, javára történik: igen. c) 3. mint­hogy az egalité még honunkban éretlen gyümölcs, mig megérnék : nem. d) kik hogy az egalité gyümölcse megérjék : igen. e) 5ik ? LXXII. ker. ülés oct. 6kán. Emn.: Abaffy, Kiss; jegyző: Szentkirályi; naplóvivő Botka; kezdete reg. 10. vége egyér. d. u.Miután a’verificat. választm. jegyzője fel olvasta Szeben város ujdon választott köve­tének credentionalisát, egy m. követ pedig utasításánál fogva gr. Kornis Károly meghivatását indiványozta : a’ tegnapi tanácskozás ’s vita közt szavazás alá kitűzött 2ik kérdést, t.i. fizessen e a’ nemes személyes adót a’városi domesticába vagy sem­­az elnök feltette. Ekkor egy vá­rosi követ kérte a’őket: miként, legalább a’városi ké­nyelmek eldeletéért rendeljék hogy fizessen a’ nemes is, mint világítást, járdákért’s ne kívánják hogy a’ polgár ingyen őrködjék a’ nemes fölött. Az ellenkező nem is férne öszsze a’ magyar legislatio lelkű idével. Ha a’ curiák polg. természetű földekkel vagynak körül véve , a’ felügyelést kívánó költségeket fizesse a’nemes is. De a’mentesség visszaélésre is adna alkalmat, káros is len­ne a’ városra nézve, mivel egy curialista, curiájába több mesterembert fogadhat. Kérelmét annál inkább teljesít­hetik, mivel már tegnap kereseti adófizetés alá rendelték a’ nemest. Még kettő pártolá, egyik a’ kérdést legna­gyobb általányosságban kívánná föltétetni szavazás alá, másik azt, mi alól a’ nemest fölmenték, mint koronázási subsidiumot, nem tartja adónak.Úgy hiszi, miként senki sem fogja mondani a’ Bdek közöl hogy nemeség a’ városban ingyen vegye a’hasznot. Ezek után egy m. kö­vet emlité, miként kereseti adó alá vettetvén már a’ váro­si curialis nemesek,az lenne eldöntendő, hogy személyes adót is fizessenek , vagy nem: szóló egyébiránt jelen 83. §. egészen kihagyná, ’s a’mit személyi adóúl kelle­ne fizetni, más rovatba tenné. E’ gondolat ’s kijelentés vonalán egy más m. követ úgy nyilatkozott, miként a’ fejadó némi keleti képű és sötét századok maradvá­nya lévén, a’ mennyiben igazságtalan ’s aránytalan is minthogy semmivel biró napszámos, kinek minden va­gyona keze épségében áll csak annyit tartozik fizetni, mint a’ legnagyobb birtokos dús, egészen mellőzné most azt, és szavazat alá nem bocsátná; a’ városokra magokra hagyván hogy vessék ki más nemében’s rovatában az a­­dónak. E’nyilatkozat után a’többfelé ágazó elvekből, mai tanácskozás egész idejét elfoglaló vita, többször több fordulatot vett, ’s különböző térekre vezettetett. Kettő ezen tárgyak’s kérdések közül, mellyek, eldönté­sére szorítkoztak, annyi sok elv, kérdés és módosítások

Next