Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-19 / 83. szám
PEST, csütört. october 19-én 1843. ^tb szám. FOGLALAT: Magyarország és Érd. (nemesítés; nemzeti szin , liszi újdonságok; országgyűlési közlemények; Ivánvárommegye: az orszgyül. utas küldöttség munkálkodása; Somogymegye : határozatok és utasítások az országgülési tárgyak körűl; Esztergommegye : tisztujitási határ- nap kitüzeése, országgyűlési ügyek vitatása; Fehérvár , megye : kikelés a' követek ellen, pótlékutasitási pontok; Verőczemegye : törvénytelen buzgás a' latin nyelv mellett ; 'sat ) [ Ausztria (Ragusában földindulás; görög lázadás fölötti elmélkedések.) Amerika (Mexikóban külföldi áruczikkek bevitele attilla- , főtt.) Spanyolország (Zurbano a kormányhoz pártolt; választási eredmény Madridban; lőpor-összeesküvés a fővárosban.) Anglia (Mihály moszka alig Londonban ; O' Connell növekedő zajjal folytatja izgatását.) Francziaország (Tudományos küldöttség Panamába; véleménye Connell legújabb nyilatkozatiról; Montpensier hű beteg.) Görögország (a csend helyreállott. Egyiptus (semaari viszonyok.) Orosz és Lengyelország (a’ moszka czár nem megy Wosnessenskbe.) Külföldi élegyhir. Értesítő és H Erdély Ő cs. ’sap. kir. föls. f. u. aug. idején kelt legf. határzatában Bosics Miklós, nádor 12. sz. huszárezr. őrnagyot, magyar nemességgel díjmenten regk. fölruházni méltóztatott. (Nemzeti színház.) Pénteken oct. 20 án borfolyamban először: „Vén Sas“. Eredeti bohózat 4 felvonásban , Gaaltól zenéje Szerdahelyitől. Az utolsó felvonást egészen új a’ balatonfüredi sétáiért egész látkörével ábrázoló diszitvényt festette Neefe Herman. Szombaton oct. 21 én Konti Károly rendező javára, bérletszünéssel: ,,Bál-és“nagy opera 5 felvonásban Seribe után forditá Szerdahelyi. Zenéje Aubertül. Az álarezos bálban Veszter ur társival a’jutalmaztatandó iránti szívességből részt veendnek. Oig.zsárgyszési közlemény. Folytatása a ZJikkerül, ülésnek.Szóló négy kérdést kívánna föltenni ’s tisztára hozni: a) A’ városban állandón lakó nemes a’ kir. adón kül, minden házi adóban részüljön é? ’s ha ez utóbbi nem pártoltatik, legalább polg. birtokától fizessen. b)A’ házi költséghez járuljon é vagy nem némelly tekintetekben.c) ha igás és más nemű jószága legelőre jár t.i. városba és d) kérdés alá jönének adóra nézve a’ curiák.Kik pártolók, még néhány okot mondanak ; különösen : ha nemes városba megy lakni, számos ok, mellyek nemesi kiváltságai mellett állanak, megszűnik. És hogy a’magyar nemes, ha városba megy lakni, fizessen: erre egy szóló Lombardiák történt példára is hivatkozott.Igaztalanság volna a’ nemesre nézve, városi kényelemért nem fizetni.— Nem is a’ város, hanem a’ nemesség érdeke kívánja a’ fizetést, mert azon pár száz forint nem is nagyban neveli a’ város kaszszáját.Igy nyeri meg a’ nemesség a’ városi lakosok jó indulatát ’s igy szereltetik ezektől. Bizonyos megyének falujában lakó egy nemesi család, maga kérte kérelemlevélben a’megyei bíróságot, hogy ő azon falubani lakásáért adó alá vettessék. Ki valamelly társaság javával él, igazságos hogy annak terheiben is osztozzék. Egy m. követ tudományos rendszerben mondta el az adó szokott nemeit ’s tárgyait, mellyek alkalmazása a’ körülményeknél fogva lehet hasznos ’s káros is. Ha ki városba megy lakni,magának tulajdonítsa,’s fizessen. Városban a’kereseti adót mindenki fizeti. Falun szegényebb a’ keresetmód , kevésb a’ kényelem, városban mindegyik kedvezőbb é s nagyobb, tehát fizessen a’nemes ha oda megy lakni.Mind ezen vélemény szónokai azonbaa’hadi adót semmi esetben sem értik városi nemesre kiterjesztetni; curiáktól is csak házi adót értettek. Volt ki elfogadta ugyan, de szavazatát az adórovatokra föntartá,katonai szállásolást, deperditákat’sa’t. semmi esetben nem vállal el.Három k. városi követ vitatkozás közben fölvilágositást tett, a’ városaikban gyakorlatos adó ’s adóztatásra nézve Első , hogy városában személyes adó akárkire nézve is ismeretlen. Igazságtalan hogy némelly k. város portáinak számánál fogva többet fizessen, mint némelly nagyobb megyék kevésb portáiknál fogva. Másik kettő leginkább az elsőnek előadásában osztozott. Továbbá városaidban eddig is fizettek a’ nemesek is mesterség, kereset és polgári birtok után, sőt legelőért is. ’S ez igazságos ; mert ki mint veszi a’hasznot úgy részesüljön a teherben.— Az adónak, királyi és más neműre osztása bizonyos városnak még kárára’s hátra lépés lenne, mert ott mindenki, nemes és nemnemes fizeti a’ polgári adót. A’curiákra nézve rendelkezzenek a’ KR. és RR., — mert ezek okozták már mat hét óta az izgágát; bár csak 3 vagy négy városban vannak, mégis 17 város ügyét hátráltatták ’s a’t. Az adónak különböző nemei, tárgyai, felosztásai és alkalmazásinak fejtegetése közben, voltak kik csak a’nemes személyének’s curiának adó alá vettetésében nem egyeztek meg; jelesen: egy m. követ, szavazat alá bocsátotta volna a’ tárgyaimért úgy hitte, hogy ezen fokban a’ curia és nemes személye nem értetnek; de miután 3 m. követ szélesb térre vitte a’ vitatkozást, minden okoskodás mellett is kijelenti, miként ezek adó alá vetésében most sem egyezik meg; polg. vagyontól, keresettől, mesterségtől, korcsmai haszontól, legelősül, annyival inkább ha eddig is fizetett, fizessen ezután is a’nemes. Egy kér. követ: a’magyar nemes sem városi, sem megyei, hanem m. országi nemes ; de ha adó alá vettetik, akkor lesz igazán sem városi, sem megyei, vagy városi is megyei is — amphibium. T.i. ha megyében lakik: nemes; ha városban, nem; kerületében is vagynak, de személyes adó alatt nincsenek. A’ nemesnek is meg kell adni az övét, el lehet azért a’ czélokat érni. A’ nemest nem idegenitni, hanem édesgetni van szükség a’ magyar városokbani élethez. Ezek után, azon kérdésre: ,,a’ város határában levő nemesi curiáktól fizetni kell éházi adót, azok fizessenek domesticát vagy nem ? 25 megye 21 ellen“ nemre szavazott ’s a’ többség elnökileg kimondatott. Midőn a’ 2ik kérdés : „fizessen é a’ nemes személyes adót a’domesticába vagy nem“? feltétetett: egy m. követ a’szavazás ellen ismét beszédet tartott: óvatosnak kell lenni úgy mond a’ kérdésekre nézve. Mert ha ezen átalányos kérdés, nemre talál,eldőlni, a’ győző többség ezt, a’ kereseti adóra is kiterjeszti. Elsőben is azon kérdést kell tehát eldönteni: váljon a’ nemes fizessen e polg. keresetétől vagy nem. Szóló óhajtja, hogy „igent, mondassék ki többségnek szavazat nélkül, ki talán meg nem egyezik benne,álljon föl ’s mondjon ellene. Óhajtja ezt azért is; különben roszabbá tesszük a’ kir. városok sorsát az eddiginél, mire pedig küldőink föl nem hatalmaztak. Ha pedig szavazat alá kívánják a’ Kir. és RR , vitassuk meg előbb jól az egész tárgyal’s értsük meg egymást. Igazság eszméjénél fogva nemes polgári keresetet nem űzhet fizetés nélkül, ’s ezt minél gyakrabban tenni engedtetik, annál inkább nő a’ városi lakosoknak a’nemesek iránti gyülölsége. Más m. követ: eddig sem lett volna többször a’ következés, ha e’ tárgy megvítattatott volna. Igaz, hogy minden utasítás kötelezi a’ követet, mint mondák többen, de szóló szerint, az utasítás szellemének alkalmazása a’ követ egyedi lelkűidétől , akaratától függ (többektől nem helyeslés, sőt roszalás) 1832/tában a’ nemesi birtok elkülönöztetett az úrbéritől ’s ez adó alá vettetett, s következetességből miért ne mehetne a’ jelen orsz.gyűlés tovább. Más m. követ. igen nagy mesternek tartja azt, ki a’ curialis telkektől járandó terheket megkülönböztetni ’s felosztani tudja. A’ szavazást nem óhajtja, de kívánja azért, hogy benne az elme végetlenségét csudálhassa, mi szóló vélekedése szerint ugyan mégis csak véges. Az urbér hozatalakor kimondatott, miként az azért történik, hogy a’ jobbágy sorsa a’ múltnál rosszabb ne legyen, ’s ezt szóló ide is alkalmazni szeretné. Mint fér össze igazsággal hogy a’nemes, kir. városban, űzheti mesterségét ’s mint a’ here érdeleli a’kényelmet ?! Ha 1832/ban colonicalis nemest adó alá lehetett vetni azért,mit nem bir, nem látja át, miért nem lehetne most a’városi nemest azért a’mit bir. Hiszen, hogy kereseti adót fizessen azt szinte kérdés alá sem lehetne venni.Ne legyünk illusióban hogy nem fizetünk, fizetünk mi több tárgytól. Szavazattal nem sokat gondol, mint nem azzal is ha a’ tárgy megbukik; mert az illy igazság, vita megtenni eredményét, ha megbukik is, előbb utóbb, és ez eredvénytöl nem tart ha későbbre marad is.Ha akarják, szavazzunk, lássuk meg, magunk is mit akarunk, nyugtassuk meg ezzel is a’ várakozó városokat is. Egy városi követ e’ vita közben kéré a’ Reket, hogy ha jelentek megbuknak, vonják vissza határozatukat is arra nézve,hogy városi nemes, városi bíróság választásába befolyjon.— Egy m. követ: itt semmi kérdés, semmi tárgy gyalázattal nem bélyegeztethetik ; mindenki utasítását ’s meggyőzödését mondja ki,mert egy megy. követ előbb mondá hogy a’ szavazás, illy kérdések eldöntésére talán a’ leggyalázatosabb mód, mit egy városi követ ismételt. Az elnökség, kétszer akará kimondani ugyan végzésül az „igenére; de egy kér. követ szava’s többek akarata után, föltétetvén a’kérdés: „polg. keresetmódja után, a’ városban lakó nemes, adózzék é vagy nem“? 37 megye 6 ellen „adózzék“ra szavazott.Két megye régi gyakorlat megtartására szavazott; egy pedig úgy értett voksát szavazás után, hogy ha városi curialis telken gyakorolja a’ nemes keresetét, attól ne fizessen. Szathmár , Nyitra mint máskor is, nem szavaztak ; Bács nem volt jelen. Az egyházi rendnek egy tagja, midőn imént szavazásra szólittatott, kérte a’ KK és RRtöl azon jogi méltányosságot , hogy mindenkor szólítsák föl az egyházi rendet ’s ne mellőzzék, mint tegnap történt. Szavazás alatt több követ komoly ’s elmés okot ad a szavazatára nézve, mellyek közöl nevezetesbek: a) előbbi szavazatkor mennyiben igazságtalan hogy nemesi curiát várostól fizetett őrszólga őrizzen : igen. b) utóbbi szavazáskor , minthogy a’ nem fizetés nem a’ szegény nemességnek, melly a’városokban curiát nem bir, hanem a’ gazdagoknak kik bírnak, javára történik: igen. c) 3. minthogy az egalité még honunkban éretlen gyümölcs, mig megérnék : nem. d) kik hogy az egalité gyümölcse megérjék : igen. e) 5ik ? LXXII. ker. ülés oct. 6kán. Emn.: Abaffy, Kiss; jegyző: Szentkirályi; naplóvivő Botka; kezdete reg. 10. vége egyér. d. u.Miután a’verificat. választm. jegyzője fel olvasta Szeben város ujdon választott követének credentionalisát, egy m. követ pedig utasításánál fogva gr. Kornis Károly meghivatását indiványozta : a’ tegnapi tanácskozás ’s vita közt szavazás alá kitűzött 2ik kérdést, t.i. fizessen e a’ nemes személyes adót a’városi domesticába vagy semaz elnök feltette. Ekkor egy városi követ kérte a’őket: miként, legalább a’városi kényelmek eldeletéért rendeljék hogy fizessen a’ nemes is, mint világítást, járdákért’s ne kívánják hogy a’ polgár ingyen őrködjék a’ nemes fölött. Az ellenkező nem is férne öszsze a’ magyar legislatio lelkű idével. Ha a’ curiák polg. természetű földekkel vagynak körül véve , a’ felügyelést kívánó költségeket fizesse a’nemes is. De a’mentesség visszaélésre is adna alkalmat, káros is lenne a’ városra nézve, mivel egy curialista, curiájába több mesterembert fogadhat. Kérelmét annál inkább teljesíthetik, mivel már tegnap kereseti adófizetés alá rendelték a’ nemest. Még kettő pártolá, egyik a’ kérdést legnagyobb általányosságban kívánná föltétetni szavazás alá, másik azt, mi alól a’ nemest fölmenték, mint koronázási subsidiumot, nem tartja adónak.Úgy hiszi, miként senki sem fogja mondani a’ Bdek közöl hogy nemeség a’ városban ingyen vegye a’hasznot. Ezek után egy m. követ emlité, miként kereseti adó alá vettetvén már a’ városi curialis nemesek,az lenne eldöntendő, hogy személyes adót is fizessenek , vagy nem: szóló egyébiránt jelen 83. §. egészen kihagyná, ’s a’mit személyi adóúl kellene fizetni, más rovatba tenné. E’ gondolat ’s kijelentés vonalán egy más m. követ úgy nyilatkozott, miként a’ fejadó némi keleti képű és sötét századok maradványa lévén, a’ mennyiben igazságtalan ’s aránytalan is minthogy semmivel biró napszámos, kinek minden vagyona keze épségében áll csak annyit tartozik fizetni, mint a’ legnagyobb birtokos dús, egészen mellőzné most azt, és szavazat alá nem bocsátná; a’ városokra magokra hagyván hogy vessék ki más nemében’s rovatában az adónak. E’nyilatkozat után a’többfelé ágazó elvekből, mai tanácskozás egész idejét elfoglaló vita, többször több fordulatot vett, ’s különböző térekre vezettetett. Kettő ezen tárgyak’s kérdések közül, mellyek, eldöntésére szorítkoztak, annyi sok elv, kérdés és módosítások