Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-14 / 4. szám
nőstől, Veszprémitől, b. Wesselényitől stb., ’s ezek nyomán készíteni valamelly előzetes törvényjavaslatot , hogy e’ részbeni átalakulásunk is csendesen ’s pusztító mozgalom nélkül történhessék. A’ visszatorló intézkedések a’ tömegeknek mostani mód szerinti részvéte mellett nem fognak czélhoz vezetni. Hozhatni ugyan intézkedéseket hogy csend és hiedelem eszközöltessék ; fegyelem alá vehetni a’ tömeget, hogy a’ garázdaság megakadályoztassék; de azért a’ tömegi túlnyomóság megmarad ’s elnyomhat minden valódilag alkotványos joggyakorlást. A’ BRek kétségkívül átlátják, ’s meg vannak győződve hogy kortesek nélkül is lehetne ’s kellene tanácskozni, de úgy látszik, nem merik kimondani, holott tudják azt is, hogy a’ kortes önindulatából különben sem szokott cselekvő részt venni a’ közügyekben, hanem csak akkor, ha mások által eszközül használtatik, ő csak borpályinka miatt, nem pedig tanácskozás végett jár gyűlésekre. Itt a’ közjónak győzedelmeskedni kell a’magányérdekeken’s egyedi czélokon; mert ha azon elvhez ragaszkodunk: „védem jogom ’s vagyonomat utolsó csepp véremig“ ezen elv mellett haladni ’s a’ haza boldogságát eszközleni ’s biztosítani nem lehet, mert a’ közszabadság igen gyakran áldozatul kívánja egyesek szabadságát. Ezen elvet szem előtt kell tartani, ’s ha szükség, rendilhetlenül foganatositni is, minden törvényhozatalnál. Kik jogaikat nem tudják máskép használni,mint ha fegyveres erő őrködik mellettük, nem érdemlik jogaikat ’s azon szabadságot, mellyel a’, közjónak veszélyeztetése nélkül élni elégtelenek. A’ szónok ennélfogvást a’ szőnyegen forgó munkálatot a’ választmányhoz visszautasittatni kívánja, hogy azt a’ mondott nézetekhez képest, figyelembe véve az e’ tárgyban megjelent értekezéseket ’s dolgozatokat is módosítsa, mindenesetre pedig a’ megvesztegetések ellen czélszerű intézkedéseket hozzon javaslatba. A’ szónok által kifejtett nézetek új, élénk fordulatot adtak a’ vitának, ’s következve számos előadás történt, de többnyire mind ellenkező véleményeket foglalva magokban, így az utána felszólalt követ a’ megvesztegetést politikai bűnnek el nem ismérve, minthogy azt határzottan definiálhatónak nem látja, büntetés által fenyítendőnek sem vélte. Vétek-e az, úgymond, ha valaki Péternek adja szavazatát’s nem Pálnak, ’s ki fogja ezt egyikre vagy másikra bebizonyíthatni, hogy szavazatát egyik vagy másik inditóokból adta ide vagy amoda? ’s ki meri állítani, hogy szavazatában valakit nem meggyőződése, hanem megvesztegetés, csábítás stb. vezérlett? Ollyan megvesztegetések, mellyek hivatallali visszaélésre vezetnek, valódi bűnnek tekintendők; de ki tudja elszámlálni ’s törvénybe foglalni a’megvesztegetés minden nemeit? Vagy a’ rábeszélés nem megvesztegetése? ’s ki mondhatja büntetésre méltónak azt, ki mást felvilágosit, rábeszél, vagy magát felvilágosittatni ’s rábeszéltetni hagyja? ’S mi következése lenne a’ megvesztegetések büntetés alá vonatásának ? Ha valamelly tisztviselő ellen bebizonyittatnék, hogy megvesztegetettek szavazata által nyerte hivatalát, szükségkép érvénytelennek kellene tekinteni választatását; ebből pedig a’ visszaélések egy uj faja , új zavar következnék, mert valakinek ellenségei azért fognának másokat megvesztegetni,hogy rászavazzanak, utóbb pedig rábizonyítanák, hogy megvesztegetettek szavazatival nyerte hivatalát, ’s igy attól meg kellene fosztatnia. Illy módon a’ legármányosb megbuktatások történhetnének. Mi a’ bajok gyökeres orvoslatát illeti, ezt inkább onnan reményű, hogy az egész organismust kell gyógyítani ’s erre nézve egyetért ugyan a’ szónok az előtte nyilatkozott követtel; de illy gyógymódra nincs utasítása. Egyébiránt nyíltan megvallja, hogy ha a’ zavarok ’s visszaélésekhez más tényezők nem járulnának, mint csupán a’ megvesztegetés, úgy ő azokat nem látná épen olly igen igen veszélyeseknek. Bizonyság erre Anglia,hol történnek nagyobb megvesztegetések mint ott, ’s hol lép föl mégis ezek következében több jeles férfiú mint Angliában? Ott a’ választások megvizsgáltatnak ugyan a’ legnagyobb szorgalommal, de ritkán mondatnak ki büntetések a’ megvesztegetés ellen. Addig is tehát, mig gyökeres orvoslásra megérünk, elégségeseknek tartja a’ szónok azon intézkedéseket, mellyek a’ választmányi munkálatban foglaltatvák ’s ahoz semmikép,nem járulhat, hogy visszatarló törvények által még restauráltok után is adassék fegyver az ellenfél kezeibe, ’s a’ zavarok folytatásira még azontúl is ütés mód nyittassák. A’ megvesztegetés ellen elég biztosíték a’ titkos szavazás, melly módot nyújt a’ megvesztegetettnek arra, hogy szavazatát meggyőződése szerint bárkire adhassa. Mig tehát talán már jövő országgyűlésen a’ megyék rendezete munkába vétetik, addig organikus orvoslást nem sürget, ’s megelégülvén a’ választmányi munkálattal, a’ megvesztegetések ellen visszatorló törvényeket nem kíván. Miután erre egy követ megjegyzé, hogy az e’munkálattal foglalkozott választmány azért küldetett ki, hogy a’ korteskedést zabolázza, nem pedig a’ választások szabadságát korlátozza, ’s ő azért semmi kategóriáktól, nevezetesen az írni és olvasni tudástól a’választói képességet föltételezni nem akarja, mivel a’ szegény nemes nem tehet róla, hogy szülési neki jobb nevelést nem adtak, ’s igy ő a’ választási jogot senkitől elvétetni nem kívánja, egy másik tag a’ korábban szólt követek egyikének azon előadására, ki a’választási jognak a’ tanácskozásitól elválasztatását hozá javaslatba, megjegyezte, mikép annak gyökeres orvoslásra czélzó nyilatkozatában sok jót, sok igazat talált, de abbeli csudálkozásának méltó okát nem látja, hogy a’ kér. Rt. az ő javaslatához járulni nem akarnak, mert ha körültekint, látni fogja, hogy ők mindnyájan nemesség által választott képviselők,’s mint illyenek, jogainak védelmezőji és fentartóji,’s igy ezek ellenére, világos utasítás nélkül, semmihez sem járulhatnak. Nem mond le senki örömest jogairól, a’ választások alkalmikor pedig evésről ’s ivásról. Anynyi egyébiránt bizonyos, hogy a’jelen törvényjavaslat a’ viszszaéléseket fékezni nem fogja, sőt talán még nagyobb — legalább biztosb tért nyitand nekik, ’s a’ szónok — a’nélkül, hogy azokhoz tartoznék, kik mintegy divatból szoktak a’ municipiumok ellen felszólalni — kénytelen megvallani,hogy a’kicsapongások által municipiumunk annyira depopularizáltatik, hogy ha rövid idomulva gyökeres orvoslásról gondoskodva nem lesz, még azon jó is kártékonnyá válik, mi jó eddigelé a’municipiumokban minden visszaélés daczára fenmaradt. Most azonban orvosoljuk azt, a’ mi lehetséges, máskép még az is elvesz, a mi jó ’s üdvös benne. A’ megvesztegetések ellen egyébiránt a’ szónok is kíván rendelkezést, noha ő nem abban lát vétket, hogy valaki Péterre vagy Pálra adja szavazatát ’s e’ végre mások szavaira is hajol, hanem abban, hogy ezt bérért teszi. A’jelen szerkezetben lát a’ szónok büntetést szabva a’ korteskedés kifolyásira, de némám annak kútfejére. Pedig itt leginkább a’ gazdag és tekintélyes megvesztegető a’ bűnös , ’s e’ tekintetben a’ demokratia színe alatt leginkább csak az oligarchia ármányai legyeztetnek ; mert a’ köznemes ember többnyire helyesb ítélettel bir, mint a’ gazdag piperőcz, de tiszta esze a’ megvesztegetés által elhomályosittatik. Nem nyugtatja meg őt sehogy azon biztosíték, mit egyik követ a’ titkos szavazásban vélt találhatónak; mert valódi szabadság csak az, midőn valaki alattomosság és csalás nélkül adhatja szavazatát arra, kire akarja, ’s ő olly módokban nem talál biztosítást ’s keresni sem akar,mellyek általányos erkölcstelenülésre vezetnek,ellensége lévén azon elvnek, hogy jó czélokra rész eszközöket szabadon használhatni. A’ meggyőződést nem kell hússal és borral vezetni, elég a’ beszédbeli felvilágosítás, ez pedig az összejövetelek szabadságának kimondása által biztosítva van, ’s ezen szabadság mellett nem vonakodik büntetést szabni a’ kicsapongások bármelly okaira és kútfejére. Egymás szónok főleg azon kérdés fejtegetését foglalta beszédébe : miért nem akarják a’kér. RR. most a’ választási jogot a’ tanácskozásitól elválasztani ’s ez által a’ képviseleti rendszert behozni. Úgyis az a’ baj, hogy az alkotmányos jogok gyakorlatában csak egy osztály részen részt, még nagyobb lenne tehát a’ sérelem, ha most még azon osztálynak egy részét kirekesztenék , a’ nélkül hogy más elemnek az alkotvány lánczaiba bevételéről gondoskodnánk. Minél megszoritvabb a’ választók száma, annál könnyebb a’ megvesztegetés, mert a’ nagy tömegeket nehezebb megvesztegetni, mint a’ kisebb gyülekezetet.De nem is reméllhető, hogy a’ nemesség erre álljon,minthogy a’ világ bármelly privilegiált osztálya sem mondana le előjogairól olly könnyen, mint azt a’ magyar nemesség már eddig is tanúsította. Csak ha a’ népet az alkotvány sánczaiba fogadjuk ’s ez által szabadságunkat legtágabb alapra rakjuk, lehet helye a’ képviseletnek. ’S igy a’ szóló nem akarja föltételezni a’ joggyakorlást az írni ’s olvasni tudás képességéről is, mert ez nem bizonyos kriteriuma annak, hogy valaki alkotmányos jogok gyakorlatára érett-e vagy nem. Bizonyítja ezt egymással ellentétesen, Anglia és Poroszország, melly országok utóbbikában sokkal számosbaz irni ’s olvasni tudó mint Albionban, melly a’ polgári szabadság főbb fokát elérte. Könnyű mondani, hogy a’ ki nem bírja meg a’ szabadságot, arra nem érdemes; de vájjon ki lesz ebben biró ? hol ítélik meg azt, ki és mennyiben bírja meg a’ szabadságot, ’s mennyiben érdemes jogokra? Ő azt tartja, hogy minden ember képes a’szabadság- gyakorlásra , mivel ember ! A’ munkálatra nézve egyébiránt ő is abban fejezé ki véleményét, hogy ez a’ reménylett gyakorlati gyümölcsöket nem hozandja meg.A’ választmánynak volt elnöke szinte nyilatkozott azon kérdésre : miért nem pártolhatá a’választmány a’képviseleti rendszert, ’s miért nem készíthető törvényjavaslatát ennek elvei szerint; azon egyszerű okból t. i. hogy arra kiküldve nem volt,’s ugyanezért nem használta dolgozata közben azon irók értekezésit ’s munkáit is, kiket egy előbbi tag megnevezett. Azon elvet , hogy valaki Péterre adja e szavazatát vagy Pálra, magáévá nem tette,mert úgymond, a’ nemes nemcsak önmagának,hanem a’ nem - nemesnek is választ bírákat és tisztviselőket ; azért e’ jogát tiszta lélekkel gyakorolja, ’s ne vásárlással A’ munkának s egyébiránt a’ választm.hoz visszautasittatását fölösleg sőt czélszerűtlennek látta, mert a’ javaslott módosítás és a’ szerkezet tartalma közt elvbeli különbségek forognak fön, ’s egyik a’ másik mellett nem állhat meg. Mig tehát a’ kér. Re. egészen más elveket nem szabnak a’választmány elibe, addig e’ munkálaton az előadott javaslat szellemében módosítást nem tehetni. A’ vita komolyabb hangulatát kedélyesség vidám színezetével élénkité a’ köv. nyilatkozott tag, a’ képviseleti rendszer behozatalát javaslóti tagnak adott válaszában. Az érd. követ, úgymond, nagy fába vágta fejszéjét, midőn a’ nemességet illy szűk körbe szorítani kívánta, de nem tudom,hogyan huzza ki belőle. Ő a’ kis— nemességet jogai gyakorlatából könnyeden ki akarja vetkeztetni,noha ez osztályt semminek nézni teljességgel nem lehet. Ugyan mit vétett ez, hogy úgy bánjunk vele, mint a’ czitrommal, melly miután belőle nedve kinyomatott, elhajittatik. Gondoljuk meg csak, mi volnánk mi most, ha a’ szegény , úgynevezett bocskoros nemesség nem lett volna? Emlékezzünk csak vissza két évtizeddel. A’ főnemesség akkor mindenre hajlónak mutatkozék, sőt biztatá a’ köznemességet is ; de ez megmaradt alkotványos jogai mellett: mert birt bizonyos helyes érzettel, melly a’jó ösvényen megtartja’s a’közötte elterjedő vélemény még egyes személyekre nézve is alaposnak bizonyult előbb vagy utóbb. Van a’ kis nemességnek esze, csak nem kell abból szándékosan kiforgatni. Egyébiránt az észt sem kell túlbecsülni; ’s midőn a’ születési és pénzaristokratiának baloldalai kiemeltetnek , nem kell feledni, hogy az ész ariszokratiának is megvan saját veszélyes része, az t. i. hogy könnyen zsarnokságra vezet. Tökéletes igaza vala úgymond azon előbbi szónoknak, ki Anglia példájára hivatkozva állitá , hogy magában a’ megvesztegetésben nem fekszik olly rendkívüli baj , mint némellyek gyanítják, ’s nem is egészen azokból kell származtatni a’ kicsapongások némelly fajait, hanem mint már Luther is mondotta, azon igazságból, hogy „Freiheit und Grobheit sind Geschwisterkinder“ vagyis a’ szabadsággal együtt jár a’ szabadosság,’s nincs is törvény, melly a’ kettő közt a’határvonalt szigorán kijelölhesse. Az angoloknál azért könnyű csendet és rendet eszközleni, mert az angol tiszteli a’ törvényt, meg lévén győződve jóságáról, tehát örömest engedelmeskedik, ha annak nevében a’ fejér pálczát fölmutatják, holott nálunk még az sem használ, ha némellyiknek a’ hátához verik is azt. A’ választói módosítást ő sem látja kielégítőnek, minthogy azon nézetek, mellyek a’ munkálat fönforgó részének visszautasításakor kifejtettek, most sincsenek fölhozva ; igy a’ hivatalok igérése általi megvesztegetés, a’ női Varázsszemek általi csábítás Ckaczaj) a’ pártokra oszlás vagy épen táboronkinti megjelenés stb. stb. Ezek’s általában a’ dec. 2rdiki ülésben kifejtett vélemények részletesb tekintetbevétele mellettis újabb módosítást vél szükségesnek, de az elveket világosan kijelentetni kívánja, mellyen a’ választmány újabb módosítási munkálatában haladhasson. Történt még többrendbeli érdekes nyilatkozat, válasz és fölvilágositás, mellyek közlését mivel a’ tanácskozás eredménye úgyis függőben maradt, jövő számunkra halasztjuk. LEGÚJABB: Január 6kán vizkereszt, 7kén vasárnap miatt ülésszünet leven,jan. 8kán a’ 132dik, 9kén a’ 133dik ’s 10kén a’ 134dik kerül, ülésekben folytaták a’ megyei kicsapongásokéut választmányilag módosított czikkek fölötti tanácskozást, névszerint arról: váljon a’ megvesztegetésekre határoztassék e büntetés a’ törvényben vagy nem ? E’tárgyra számos és jeles nyilatkozat történt a’ négy napi folytonos tanakodások alatt, mellyek velejét közlendjük,mig végre tőkén szavazás alá kerülvén 40 hatósága ellen a’ megvesztegetésre büntetést kívánt szabatni, büntetést nem kívánt: Békés, Bereg , Gömör , Ilont, Torontál, és Pest vgye; szavazás után a’ törvényjavaslat mikép szerkesztése iránt több rendű vélemény nyilatkozott’s e’fölött több rendű szerkesztői módositvány,terjeszttetett elő részint az illetékes jegyző részint a’javaslattevő követek által. Akadt mindegyik javaslatnak több vagy kevesebb helyeslője és ellenzője is,végre az összes jegyzőségre bízatott a’szerkezeti javaslat-készítés , de mivel némelly képviselő tagok szükségesnek látták az előterjesztett javaslatokat