Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-01-14 / 4. szám

nőstől, Veszprémitől, b. Wesselényitől stb., ’s ezek nyo­mán készíteni valamelly előzetes törvényjavaslatot , hogy e’ részbeni átalakulásunk is csendesen ’s pusztító mozgalom nélkül történhessék. A’ visszatorló intézke­dések a’ tömegeknek mostani mód szerinti részvéte mel­lett nem fognak czélhoz vezetni. Hozhatni ugyan in­tézkedéseket hogy csend és hiedelem eszközöltessék ; fegyelem alá vehetni a’ tömeget, hogy a’ garázdaság megakadályoztassék; de azért a’ tömegi túlnyomóság megmarad ’s elnyomhat minden valódilag alkotványos joggyakorlást. A’ BRek kétségkívül átlátják, ’s meg vannak győződve hogy kortesek nélkül is lehetne ’s kellene tanácskozni, de úgy látszik, nem merik kimon­dani, holott tudják azt is, hogy a’ kortes önindulatából különben sem szokott cselekvő részt venni a’ közü­gyekben, hanem csak akkor, ha mások által eszközül használtatik, ő csak borpályinka miatt, nem pedig ta­nácskozás végett jár gyűlésekre. Itt a’ közjónak győ­zedelmeskedni kell a’magányérdekeken’s egyedi czélo­­kon; mert ha azon elvhez ragaszkodunk: „védem jogom ’s vagyonomat utolsó csepp véremig“ ezen elv mellett haladni ’s a’ haza boldogságát eszközleni ’s biztosítani nem lehet, mert a’ közszabadság igen gyakran áldoza­tul kívánja egyesek szabadságát. Ezen elvet szem előtt kell tartani, ’s ha szükség, rendilhetlenül foganatositni is, minden törvényhozatalnál. Kik jogaikat nem tudják máskép használni,mint ha fegyveres erő őrködik mellet­tük, nem érdemlik jogaikat ’s azon szabadságot, mellyel a’, közjónak veszélyeztetése nélkül élni elégtelenek. A’ szónok ennélfogvást a’ szőnyegen forgó munkálatot a’ választmányhoz visszautasittatni kívánja, hogy azt a’ mondott nézetekhez képest, figyelembe véve az e’ tárgy­ban megjelent értekezéseket ’s dolgozatokat is módo­sítsa, mindenesetre pedig a’ megvesztegetések ellen czélszerű intézkedéseket hozzon javaslatba. A’ szónok által kifejtett nézetek új, élénk fordulatot adtak a’ vitá­nak, ’s következve számos előadás történt, de többnyire mind ellenkező véleményeket foglalva magokban, így az utána felszólalt követ a’ megvesztegetést politikai bűnnek el nem ismérve, minthogy azt határzottan defi­­niálhatónak nem látja, büntetés által fenyítendőnek sem vélte. Vétek-e az, úgymond, ha valaki Péternek adja szavazatát’s nem Pálnak, ’s ki fogja ezt egyikre vagy másikra bebizonyíthatni, hogy szavazatát egyik vagy másik inditóokból adta ide vagy amoda? ’s ki meri ál­lítani, hogy szavazatában valakit nem meggyőződése, hanem megvesztegetés, csábítás stb. vezérlett? Ollyan megvesztegetések, mellyek hivatallali visszaélésre ve­zetnek, valódi bűnnek tekintendők; de ki tudja elszám­lálni ’s törvénybe foglalni a’megvesztegetés minden ne­meit? Vagy a’ rábeszélés nem megvesztegetés­e? ’s ki mondhatja büntetésre méltónak azt, ki mást felvilágosit, rábeszél, vagy magát felvilágosittatni ’s rábeszéltetni hagyja? ’S mi következése lenne a’ megvesztegetések büntetés alá vonatásának ? Ha valamelly tisztviselő ellen bebizonyittatnék, hogy megvesztegetettek szava­zata által nyerte hivatalát, szükségkép érvénytelennek kellene tekinteni választatását; ebből pedig a’ visszaé­lések egy uj faja , új zavar következnék, mert valakinek ellenségei azért fognának másokat megvesztegetni,hogy rászavazzanak, utóbb pedig rábizonyítanák, hogy meg­vesztegetettek szavazatival nyerte hivatalát, ’s igy at­tól meg kellene fosztatnia. Illy módon a’ legármányosb megbuktatások történhetnének. Mi a’ bajok gyökeres orvoslatát illeti, ezt inkább onnan reményű, hogy az e­­gész organismust kell gyógyítani ’s erre nézve egyetért ugyan a’ szónok az előtte nyilatkozott követtel; de illy gyógymódra nincs utasítása. Egyébiránt nyíltan meg­­vallja, hogy ha a’ zavarok ’s visszaélésekhez más ténye­zők nem járulnának, mint csupán a’ megvesztegetés, úgy ő azokat nem látná épen olly igen igen veszélyeseknek. Bizonyság erre Anglia,hol történnek nagyobb megvesz­­tegetések mint ott, ’s hol lép föl mégis ezek következé­ben több jeles férfiú mint Angliában? Ott a’ választások megvizsgáltatnak ugyan a’ legnagyobb szorgalommal, de ritkán mondatnak ki büntetések a’ megvesztegetés ellen. Addig is tehát, mig gyökeres orvoslásra megé­rünk, elégségeseknek tartja a’ szónok azon intézkedé­seket, mellyek a’ választmányi munkálatban foglaltat­­vák ’s ahoz semmikép­,nem járulhat, hogy visszatarló törvények által még restauráltok után is adassék fegy­ver az ellenfél kezeibe, ’s a’ zavarok folytatásira még azontúl is ütés mód nyittassák. A’ megvesztegetés el­len elég biztosíték a’ titkos szavazás, melly módot nyújt a’ megvesztegetettnek arra, hogy szavazatát meggyő­ződése szerint bárkire adhassa. Mig tehát talán már jövő országgyűlésen a’ megyék rendezete munkába vé­tetik, addig organikus orvoslást nem sürget, ’s megelé­­gü­lvén a’ választmányi munkálattal, a’ megvesztegeté­sek ellen visszatorló törvényeket nem kíván. Miután erre egy követ megjegyzé, hogy az e’munkálattal fog­lalkozott választmány azért küldetett ki, hogy a’ kor­teskedést zabolázza, nem pedig a’ választások szabad­­ságát korlátozza, ’s ő azért semmi kategóriáktól, neve­zetesen az írni és olvasni tudástól a’választói képessé­get föltételezni nem akarja, mivel a’ szegény nemes nem tehet róla, hogy szülési neki jobb nevelést nem adtak, ’s igy ő a’ választási jogot senkitől elvétetni nem kívánja, egy másik tag a’ korábban szólt követek egyikének a­­zon előadására, ki a’választási jognak a’ tanácskozási­tól elválasztatását hozá javaslatba, megjegyezte, mikép annak gyökeres orvoslásra czélzó nyilatkozatában sok jót, sok igazat talált, de abbeli csudálkozásának méltó okát nem látja, hogy a’ kér. Rt. az ő javaslatához járul­ni nem akarnak, mert ha körültekint, látni fogja, hogy ők mindnyájan nemesség által választott képviselők,’s mint illyenek, jogainak védelmezőji és fentartóji,’s igy ezek ellenére, világos utasítás nélkül, semmihez sem járulhatnak. Nem mond le senki örömest jogairól, a’ választások alkalmikor pedig evésről ’s ivásról. Any­­nyi egyébiránt bizonyos, hogy a’jelen törvényjavaslat a’ viszszaéléseket fékezni nem fogja, sőt talán még na­gyobb — legalább biztosb tért nyitand nekik, ’s a’ szó­nok — a’nélkül, hogy azokhoz tartoznék, kik mintegy divatból szoktak a’ municipiumok ellen felszólalni — kénytelen megvallani,hogy a’kicsapongások által mu­­nicipiumunk annyira depopularizáltatik, hogy ha rövid idomulva gyökeres orvoslásról gondoskodva nem lesz, még azon jó is kártékonnyá válik, mi jó eddigelé a’mu­­nicipiumokban minden visszaélés daczára fenmaradt. Most azonban orvosoljuk azt, a’ mi lehetséges, máskép még az is elvesz, a mi jó ’s üdvös benne. A’ megveszte­getések ellen egyébiránt a’ szónok is kíván rendelke­zést, noha ő nem abban lát vétket, hogy valaki Péterre vagy Pálra adja szavazatát ’s e’ végre mások szavaira is hajol, hanem abban, hogy ezt bérért teszi. A’jelen szerkezetben lát a’ szónok büntetést szabva a’ kortes­kedés kifolyásira, de némám annak kútfejére. Pedig itt leginkább a’ gazdag és tekintélyes megvesztegető a’ bűnös , ’s e’ tekintetben a’ demokratia színe alatt leginkább csak az oligarchia ármányai legyeztet­nek ; mert a’ köznemes ember többnyire helyesb ítélettel bir, mint a’ gazdag piperőcz, de tiszta esze a’ megvesztegetés által elhomályosittatik. Nem nyug­tatja­­ meg őt sehogy azon biztosíték, mit egyik kö­vet a’ titkos szavazásban vélt találhatónak; mert va­lódi szabadság csak az, midőn valaki alattomosság és csalás nélkül adhatja szavazatát arra, kire akarja, ’s ő olly módokban nem talál biztosítást ’s keresni sem akar,mellyek ál­talányos erkölcstelenülésre vezetnek,el­lensége lévén azon elvnek, hogy jó czélokra rész esz­közöket szabadon használhatni. A’ meggyőződést nem kell hússal és borral vezetni, elég a’ beszédbeli felvilá­gosítás, ez pedig az összejövetelek szabadságának ki­mondása által biztosítva van, ’s ezen szabadság mellett nem vonakodik büntetést szabni a’ kicsapongások bár­­melly okaira és kútfejére. Egymás szónok főleg azon kérdés fejtegetését foglalta beszédébe : miért nem akar­ják a’kér. RR. most a’ választási jogot a’ tanácskozá­sitól elválasztani ’s ez által a’ képviseleti rendszert be­hozni. Úgyis az a’ baj, hogy az alkotmányos jogok gya­korlatában csak egy osztály részen részt, még nagyobb lenne tehát a’ sérelem, ha most még azon osztálynak egy részét kirekesztenék , a’ nélkül hogy más elemnek az alkotvány lánczaiba bevételéről gondoskodnánk. Minél megszoritvabb a’ választók száma, annál könnyebb a’ megvesztegetés, mert a’ nagy tömegeket nehezebb meg­vesztegetni, mint a’ kisebb gyülekezetet.De nem is re­­méllhető, hogy a’ nemesség erre álljon,minthogy a’ világ bármelly privilegiált osztálya sem mondana le előjogai­ról olly könnyen, mint azt a’ magyar nemesség már ed­dig is tanúsította. Csak ha a’ népet az alkotvány sán­czaiba fogadjuk ’s ez által szabadságunkat legtágabb a­­lapra rakjuk, lehet helye a’ képviseletnek. ’S igy a’ szó­ló nem akarja föltételezni a’ joggyakorlást az írni ’s ol­vasni tudás képességéről is, mert ez nem bizonyos kri­­teriuma annak, hogy valaki alkotmányos jogok gyakor­latára érett-e vagy nem. Bizonyítja ezt egymással el­lentétesen, Anglia és Poroszország, melly országok u­­tóbbikában sokkal számosb­az irni ’s olvasni tudó mint Albionban, melly a’ polgári szabadság főbb fokát el­érte. Könnyű mondani, hogy a’ ki nem bírja meg a’ sza­badságot, arra nem érdemes; de vájjon ki lesz ebben biró ? hol ítélik meg azt, ki és mennyiben bírja meg a’ szabadságot, ’s mennyiben érdemes jogokra? Ő azt tartja, hogy minden ember képes a’szabadság- gyakor­lásra , mivel ember ! A’ munkálatra nézve egyébiránt ő is abban fejezé ki véleményét, hogy ez a’ reménylett gyakorlati gyümölcsöket nem hozandja meg.A’ választ­mánynak volt elnöke szinte nyilatkozott azon kérdésre : miért nem pártolhatá a’választmány a’képviseleti rend­szert, ’s miért nem készíthető törvényjavaslatát ennek elvei szerint; azon egyszerű okból t. i. hogy arra ki­­küldve nem volt,’s ugyanezért nem használta dolgozata közben azon irók értekezésit ’s munkáit is, kiket egy e­­lőbbi tag megnevezett. Azon elvet , hogy valaki Péter­re adja e szavazatát vagy Pálra, magáévá nem tette,mert úgymond, a’ nemes nemcsak önmagának,hanem a’ nem - nemesnek is választ bírákat és tisztviselőket ; azért e’ jogát tiszta lélekkel gyakorolja, ’s ne vásárlással A’ munkának s egyébiránt a’ választm.hoz visszautasittatá­­sát fölösleg sőt czélszerűtlennek látta, mert a’ javaslott módosítás és a’ szerkezet tartalma közt elvbeli különb­ségek forognak fön, ’s egyik a’ másik mellett nem áll­hat meg. Mig tehát a’ kér. Re. egészen más elveket nem szabnak a’választmány elibe, addig e’ munkálaton az előadott javaslat szellemében módosítást nem tehetni. A’ vita komolyabb hangulatát kedélyesség vidám szí­nezetével élénkité a’ köv. nyilatkozott tag, a’ képvise­leti rendszer behozatalát javaslóti tagnak adott vála­szában. Az érd. követ, úgymond, nagy fába vágta fej­széjét, midőn a’ nemességet illy szűk körbe szorítani kívánta, de nem tudom,hogyan huzza ki belőle. Ő a’ kis— nemességet jogai gyakorlatából könnyeden ki akarja vetkeztetni,noha ez osztályt semminek nézni teljességgel nem lehet. Ugyan mit vétett ez, hogy úgy bánjunk vele, mint a’ czitrommal, melly miután belőle nedve kinyoma­tott, elhajittatik. Gondoljuk meg csak, mi volnánk mi most, ha a’ szegény , úgynevezett bocskoros nemesség nem lett volna? Emlékezzünk csak vissza két évtized­del. A’ főnemesség akkor mindenre hajlónak mutatko­­zék, sőt biztatá a’ köznemességet is ; de ez megmaradt alkotványos jogai mellett: mert birt bizonyos helyes érzettel, melly a’jó ösvényen megtartja’s a’közötte el­terjedő vélemény még egyes személyekre nézve is ala­posnak bizonyult előbb vagy utóbb. Van a’ kis nemes­ségnek esze, csak nem kell abból szándékosan kiforgat­ni. Egyébiránt az észt sem kell túlbecsülni; ’s midőn a’ születési és pénzaristokratiának baloldalai kiemeltet­nek , nem kell feledni, hogy az ész­ ariszokratiának is megvan saját veszélyes része, az t. i. hogy könnyen zsarnokságra vezet. Tökéletes igaza vala úgymond azon előbbi szónoknak, ki Anglia példájára hivatkozva álli­­tá , hogy magában a’ megvesztegetésben nem fekszik olly rendkívüli baj , mint némellyek gyanítják, ’s nem is egészen azokból kell származtatni a’ kicsapongások némelly fajait, hanem mint már Luther is mondotta, azon igazságból, hogy „Freiheit und Grobheit sind Geschwis­terkinder“ vagyis a’ szabadsággal együtt jár a’ szaba­dosság,’s nincs is törvény, melly a’ kettő közt a’határ­­vonalt szigorán kijelölhesse. Az angoloknál azért kön­nyű csendet és rendet eszközleni, mert az angol tiszteli a’ törvényt, meg lévén győződve jóságáról, tehát örö­mest engedelmeskedik, ha annak nevében a’ fejér pál­­czát fölmutatják, holott nálunk még az sem használ, ha némellyiknek a’ hátához verik is azt. A’ választói mó­dosítást ő sem látja kielégítőnek, minthogy azon néze­tek, mellyek a’ munkálat fönforgó részének visszauta­sításakor kifejtettek, most sincsenek fölhozva ; igy a’ hivatalok igérése általi megvesztegetés, a’ női Varázs­­szemek általi csábítás Ckaczaj) a’ pártokra oszlás vagy épen táboronkinti megjelenés stb. stb. Ezek’s általá­ban a’ dec. 2rdiki ülésben kifejtett vélemények részle­­tesb tekintetbevétele mellett­­is újabb módosítást vél szükségesnek, de az elveket világosan kijelentetni kí­vánja, mellyen a’ választmány újabb módosítási munká­latában haladhasson. Történt még többrendbeli érdekes nyilatkozat, válasz és fölvilágositás, mellyek közlését mivel a’ tanácskozás eredménye úgyis függőben maradt, jövő számunkra halasztjuk. LEGÚJABB: Január 6kán vizkereszt, 7kén va­sárnap miatt ülésszünet leven,jan. 8kán a’ 132dik, 9kén a’ 133d­ik ’s 10kén a’ 134dik kerül, ülésekben folytaták a’ megyei kicsapongásokéut választm­ányilag módosított czikkek fölötti tanácskozást, névszerint arról: váljon a’ megvesztegetésekre határoztassék e büntetés a’ tör­vényben vagy nem ? E’tárgyra számos és jeles nyilat­kozat történt a’ négy napi folytonos tanakodások alatt, mellyek velejét közlendjük,mig végre tőkén szavazás alá kerülvén 40 hatóság­a ellen a’ megvesztegetésre büntetést kívánt szabatni, büntetést nem kívánt: Békés, Bereg , Gömör , Ilont, Torontál, és Pest vgye; szavazás után a’ törvényjavaslat mikép szerkesztése iránt több rendű vélemény nyilatkozott’s e’fölött több rendű szer­kesztői módositvány,terjeszttetett elő részint az illetékes jegyző részint a’javaslattevő követek által. Akadt mind­egyik javaslatnak több vagy kevesebb helyeslője és el­lenzője is,végre az összes jegyzőségre bízatott a’szer­­kezeti javaslat-készítés , de mivel némelly képviselő ta­gok szükségesnek látták az előterjesztett javaslatokat

Next