Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-04 / 1. szám
francziák ellen, hogy magának a’ királynak, ki a’ szép hölgyeknek imádója vált,, szép asszonyt küldött, az első ministernek, ki a’ szép lovakban gyönyörködött, a legnemesb fajú lovakkal kedveskedett, a’ adik ministernek pedig, kinek minden kedve a’ régi pénzekben telt, régi pénzeket ajándékozott, ’s illy egyszerű úton az egész udvar meg lön nyerve az angoloknak. Legveszélyesb vesztegetésmódnak nevezé szóló a’ tisztválasztások alkalmával a’ vallásra hivatkozást, a’ midőn sem kérd, sem hall többé senki, hanem csak arra néz, a’ merre kakast vagy keresztet lát! — a’ mikor aztán többnyire mindennek azzal lesz vége, ubi omnes pecant, punitur nemo. Mondatott még egy és más, jelesül a’ választmányi jegyzőnek azon kijelentésére, hogy némelly dolgokat p. o. a’ világosságot definiálni nem lehet, válaszoltatott, miszerint, a’mit definiálni nem lehet, azt büntetni sem szabad, különben könnyen despolicus önkényre fajul a’status. Igaz ugyan, hogy vannak dolgok, miket definiálni nem lehet p.o. világosságot, emberi elmét’sa’t, de ezekre nem is szükség büntetést szabni. Megkülönböztette továbbá szóló azon megyei kicsapongásokat, mellyeket,mikint fentebb mondá, egy két ember hivatalszomja idéz elő, azoktól mellyek politikai elvkérdések vitájában követtetnek el. Zban úgy mond politikai elvekért küzdöttenek, ’s mi volt oka a’ borzasztó mészárlásoknak ? tán a’ szegény nemesek elvekért verették magokat agyon? ki hinné ezt? titkos kezek dolgoztak itt,még pedig úgy dolgoztak,hogy alávalóságukat be ne lehessen bizonyítani. Ezen úri vesztegetők ki tudják kerülni a’ törvény súlyát, midőn a’ szegények azért, hogy meghagyák magokat vesztegettetni, nem egyszer életükkel adóznak. Újra kell tehát dolgozni a’ 39ik és következő gokat, egész a’Ilídik fejezetig, ha azt akarjuk, hogy ezen intézkedésink a’ hatalmasok által ki ne játszassanak. Végül elnökség a’ 39 ’s az azt követő goknak a’ tanácskozás alatt kifejtett szellemében leendő átdolgoztatását a’ többség akaratául mondván ki egyszersmind jelenté, hogy erre, mint szinte a’ kereskedési és bányászati k. választmányok munkálkodására idő kivántstván , a’ bevett szokás szerint i. e. január 3 ig kerületi tanácskozási szünet leend. — Pelsőcz, dec. Ildikén. Kocsik és szekerek szokatlan sürün tolongtak a’ szűk székvárosba, kétsz.biró ’s közügyész választatása volt a’ megyei negyedes gyűlések egyik tárgyául kitűzve ’s tán ezen érdek voná be a’ús választókat? De láttunk más részrül férfiakat , kik ritkább vendégei gyüléstermeinknek ’s a’karhatalmas választó csoportra keveset ügyelve szokatlan számmal gyülekeznek. És a’ nyári gyűlések lemondása ’s ígérete viszhangzott búsan füleinkbe. Megyénknek komor időkben feltűnt’s egén jótékonyan ragyogott napja Draskóczy Sámuel ur, a’ hét és fél évig volt jeles első alispán, végbucsujának szomorú ünnepe lesz megüllendő. Alkotványunkba hatni minden nemesnek jogos osztályrésze , gyakran még is egyesek azok, kik szellemek képességében az egészért működni megbizatnak ’s kikben az egésznek véleménye, akaratja és munkássága képviselve van. Ilyen vali Gömörmegyénkben első alispán Draskóczy Sámuel ur, ki első ifjúságától fogva idejét ’s erejét a’ közügyeknek szentelve, évek során által ritka ügyességgel tudott minden értelmet, szellemi és anyagi tehetségeket személye körül a’ közügyek előmenetelére öszpontositani. Nem volt jótékony egyesület, mellybe nem folyt előkelőleg, vagy megyei ügymenetéit jobbitó választmány, mellyel nem ő alkotott ’s elősegített volna. Háza mintegy megyei capitolium volt, hol kis és nagy tárgy , személyes és közügy, arányos érdekben részesült, hol híven’s erőteljesen kezeltettek az alispáni ügyek ezer nemeinek ágai; semmi sem maradt elhanyagolva , még is ha néha ellenérdekek visszavonássá készültek képződni, semmi sem maradt próbálatlan a’közegyességet fentartani ’s házi és köz ünnepek is alakultak, mellyek a’ kérgesedő kebleket felolvaszszák. És mi csoda, ha illyen férfiú nélkülözhetlennek látszik az elválás első napjaiban, mi csoda, ha minden tárgy, melly a’ közgyűlésen előkerült, szomorú gondolatokat keleszte bennünk: váljon ezek kezelése jövendőben hasonló hűség’s ügyességgel menend e véghez? ’s a’ megszokott elnök elválása nem okozand é ezeralakti pártoskodást ’s az értelmiség eddigi egyetértésének szakadását? A’gyűlés egyéb tárgyait bővebben hirdetendik lapok és személyek, kik ez auispáni lemondásban is csupán gyűlési tárgyat teremtenének, én a gyűlések legtöbb é s legfontosb tárgyainak jó vagy rész menetét nagyobbára az elnök alispánok személyességében találtam,’s igy jelen évnegyedes gyűlés ez eseményén tul hasonló érdekkel közlendőt hasztalan kutatok. Első napon törvényszéki ítéletek, legfelsőbb parancsok ’s intézvényeken kellőleg áthatolva , a’ következőn közel 600 nemes jelenlétében a kitűzött tisztviselők választattak meg, sem rendetlenség sem garázdaság nem jellemzé a’ tömeg külön nézetét, ’s e’ választó gyűlés bélyege Hiedelem és méltóság vala, kivált midőn oszláskor az elnök első alispán érzekény búcsúját mondá a’ sokaságnak, szánó komolyság ült százak keblein. A’ búcsúzó elnök még a hét végein működni ígérkezett, azontúl székét törvényesenő másodalispán Szentmiklósy Antalnak általadandó zerdán és csütörtökön az országgy- tárgyak ’s megyei eltentezések végeztettek, követeinknek a’ megye sze eme ’s utasítása nyomán történt minden eljárása helyese tetve, hatalmi ihlet ’s magasztos őszinteséggel Parti követjelentések a’ tárgyak komolyságához mert e veséggel fogadtatott ’s alaputasitássok szelleméhez következetesek maradtunk. Ez nap este a megyei harangszó az első alispán búcsúzó torra kondult meg hívőjet , bár a’ lakomában fény, ’s a’ társalkodásban megszol baráti körök nem hiányzottak, minden hanges e a szöntés, bármilly szónoklat ’s elmeél ihlette át, valamint a’karzati zene is, egy bucsueste szomore esteleméből nem olvadhatott föl. A’ néhai ellenpártól e maradt egyedei tisztelni tanulók azt, ki azirigy C tal álmát önkint tévé le, hogy a’ megye időközleg önál-lásra szoktatva jövendőjét nagyobb gonddal biztosítsa , ki újabb tiszt választást nem várva be, időt hagyott keresni férfiút, ki kormányhelyét a’ köz javára méltólag betölthesse. Gyűlés 5dik napján véve a’ lemondó első alispán még a’ számosan jelenvoltaktöl régbucsuját, s a’ megmaradandó elnök ’s egyedüli alispán, a’ közszeretete másod alispán Sentmiklósy Antal urnak adván által székét és hivatalos pecsétjét, táblabirói helyét foglalta el. Szentmiklósy Antal urban túlgyengéd szegénység, a’ legszigorúbb becsületesség’s érzékeny kedélyű kebeltisztaság honolnak , ő mint székfoglaló rögtönzésében könnyezve mondá, hogy a’ követválasztási zavarok közt tapasztalt bárhaimat személye iránti ellenkedésnek nézve, lemondásával kívánt a’ közügynek használni, úgy jelenben elnökké marasztalásával is, csak a’magányos és közkörökben tapasztalt óhajtásnak akar áldozni. És kívánjuk: e’ tiszta de túlgyöngéd kedély a’ megyei életben elmaradhatlan alapos, ’s emberi gyengeségek mellett gyakran feltűnő alaptalan ellenkedések irányában ne érezze magát soha sebhedtnek, nincs és nem fog létezni párt, melly illy tiszta jellemet megbántani czélozna, ’s kívánjuk, hogy kormányzói állásban erő ’s szigorúság párosuljon a’gyöngédkedélyhez , melly edzettségében felvirágoztathatja a’ közügy jóllétét. Jelenleg párt-töredékek ’s egyedek és minden szinezetű vélemény férfiai ritka egyességben simulnak az egyedüli elnökhöz, könnyitni nehéz tisztes gondjait, mit ügyes erővel betöltve, a’lebucsuzott nap holnap felderül. E’ he lykén délután megyegyülési tisztes férfiakkal telt húsz kocsi elrobogó zaja ébreszté figyelemre a’ közel útvonalon fekvő helységek lakosit. Dráskóczy Sámuel volt első alispán és tbirót kiséré a’ köztisztelet magányos barkácsi laka ’s kedvelt családja körébe , ezrek egyhangú kivánalival, hogy ezen erőteljes ’s munkában edzett és megpróbált egyediséget, a’ házi istenek rövid időn a’ köz boldogítás terének adják át , ’s jeles két fia atyja nyomdokit Jövőbbig kísérhesse. — Nyárádi E. *) Hevesmegyei közgyűlés dec. 11 —19. Ez évi utolsó közgyűlésünk egyike volt a’ legnépesb ’s legdicsőbbeknek, mellyek Hevesben évek óta anyagi erő nélkül tartattak. Országgyűlési követinknek igen érdekes tudósításaik felolvastatásával nyittatét meg ez, melyekből a’ magyar nyelv ügye szemeltetek ki legelsőbben, melly egyedüli tárgya is volt az első napi gyűlésnek.Magyarul köteleztessenek tanácskozni magyar országgüésen a’ horvát követek, vagy tovább is latinul szólhassanak; azaz: elfogadtassék-e a’ kir. leirat, vagy nem? volt a’ kitűzött kérdés. Alig kell emlitnem, milly hévvel vitalák e’ tárgyat a’hevesiek. De hisz nem is lehet hanyagul venni nemzetiségünk ügyét, melly úgyszólván alkotványunk sőt lételünk egyedüli támasza. Még is két véleményre oszoltak a’ vitázók. Egyik törvényességet követelvén,a’ leiratot elfogadni ’s a’ horvátoknak újabb törvény alkotásáig a’ latin nyelven szólhatást megengedni kívánta; a’másik fél a’ gyakorlatot vevén tekintetbe a’ jun. 2 Oki határzatnak gyakorlat által szentesített törvényességét ismerte el, ’s azt továbbá istentartatmi sürgette. E’ vélemény pártolóji közül több felszólitá az ellenvéleményü szónokokat, kik mindig törvényességet emlegettek, idézzék a’ törv, melly orsz.gyülésen a’ latin nyelv használatát megengedi; ezt azonban tenni képesek nem valának,mig a’ jun. 2 Oki határozat mellett gyakorlat, az eddigi minden törvényen kívül történt tanácskozási nyelvváltozások,’s a’józan ész kivánata harczoltak. Végzésül a’többség kivánata, a’jun. 20ki határozat fentartása mondaték ki. Alig volt tagjaé’gyűlésnek , melly nem nyilatkozott, és öröm volt látni e’ buzgalmat , mellyel nemzetiség ügye támasztott; mi azonban ez örömet felmagasztalá : első alispánunk, ki véleményével inkább a’ nem csekély ellenpárthoz hajolni látszott a’többség akaratának, teljes készséggel tett nyilványitása. Csak illy elnök érdemli meg a’ közbizodalmát! Második közérdekű tárgy az évenkint tartandó országgyűlés iránti indítvány vala, mellyel megyénk idei elfogadtak és követeiknek utasításul adának. Az élelmezés tárgyában azon vélemény, hogy ő felségével egyezkedés utján az adó csak készpénzben adassék, fogadtatott el. Börtönrendszer dolgában Heves a’ magányt pártolja, de sem minta sem kerületi börtönöket nem akar. Az esküttszéket szinte pártolja, de olly hozzátéttel, hogy bírák csak törvénytudó nemesek (!) közül választathassanak.Általán országgyűlési tárgyakban a’ többség majd mindenben az orsz. Adek véleményéhez csatlakozik, ’s örömmel irhalom,hogy a’ korábbi tudósításokban említett hanyagsággal ellenkezőleg Heves Adei e’ gyűlés alatt feltűnően kitartó részvétet tanúsítottak. — Egerből írván nem mulaszthatom el, hogy néhány szót e’ városról is ne tegyek. Emlékeznek még e’ lapok t. olvasóji azon tudósításokra, mellyek múlt év elején az egri tisztujitásról közöltettek, ’s ennek következtében nem lehet némi fogalommal nem birniok Eger jelen állapotáról, ha értésükre adom, hogy városunkban ismét beszélnek egy a’ jövő év első napjaiban szokás szerint tartandó tisztujitásról. Képzelhetni melly kedélybe hozhatja illy körülmény egy olly város lakosit, hol mindenki bir választási joggal, főleg ha még az illy városban egy nagy sereg (a’ Nagy Ignácz által olly jelesen osztályozott) iskoláit jól-roszul végzett arszlánfai, naplopó és számos dolgot únt és hivatalra vágyó kézműves találkoznék; ezen felül ha illy városiaknak boruk elég volna, a’ pénzhiány pedig általán érezhető lévén, mindennek, kinek elegendő keresménye nincs , vagy henyélve élni (ha tovább nem lehet, csak egy évig is) óhajt, hivatalért esdegnie kellene, és hivatalra át a legutolsó varga előtt is nyílnék! valóban illy város lakosi egykedvüleg nem igen nézhetnének egy tisztujitás elibe , ’s bizonnyal az ármányok és mindennemű rágalmak sem fognának szögre akasztatni, sőt könnyen megtörténhetnek , hogy némelly tisztviselő vagy tisztségre vágyó annyira is lealázná magát, hogy korhelykedjék a’ korhelyekkel, és kártyázzon a’ kártyásokkal, sőt védje is ezeket, csakhogy voksot nyerjen, mert hiszen ki nem tudja, hogy tisztujitásoknál a’korhelyek és naplopók zsarnoksági alatt élünk, és milly fontos szerep az övék néha, még országos ügyeinkben is! Illy dolgok történhetnének igen könnyen egy a’ beirt helyzetű városban; azonban — és itt kérem magamat félre nem értetni —igen hibázna, ki e’ vázlatot Egerre alkalmazná, mert olly állapotba jutna, mellyöl Isten őrizze a jobblelküeket; — mi egriek még ennyire nem vagyunk, bár az évenkinti tisztujitás itt is nem egy becsületes családot foszt meg néha kenyerétől, ingert ad mindennemű fondorkodásra ’s naponkint inkább enyészli a’tisztviselők iránti tiszteletet; mert hiszen hogy is tisztelné a’ tudatlan azt, kinek valódi érdemét nem ismeri, kezében kenyere, ’s évenkint talál egy napot, mellyen boszúból rajta legalább szóval minden képzelhető gyalázatot elkövethtt. Valóban e’ részben Eger népe — kivéve természetesen a’ kiveendőket — annyira elerkölcstelenült, hogy arról csak borzadással gondolhatni s minden közhivatalviselőben egy egy áldozatot kell tekinteni, ki leghosszabb fáradozásinak jutalmául csak gúnyt ’s megvetést reméllhet a’ pártoktól. A’ szabad választásnak igen szép (theoriai) elve az, hogy a jó tisztviselő ismét megválasztathatik (fájdalom! hogy csak választathatik) ; de nem kell feledni a’fondorkodásokat, egyesek boszúját, szeszélyét és baráti vonzalmukat; — hát még midőn a’ tisztviselőnek legfőbb hibája az, hogy igen is igazságos? Azonban hagyjuk ezt és várjuk el a’ tisztujitást,lássuk, hogy menend véghez.Különben is egész halmaza fekszik elől *) Volt első alispán ur búcsúzó szellemű és szónoklata beszédét rövid időn teljesen közliendem , *s a’ t. szerkesztőség becses lapjában nyilványositását annál inkább ’s tisztelettel kérem , mert jeles ’s közszolgálatban érdemgazdag férfiúinknak alig adhatunk egyéb elismerést, mintha köznyilványitás által hasonló tettekre másokat is ébreszthetünk. Ny. Elvárjuk. Szerk. :