Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-04 / 62. szám

jul. 2okán a’gloggnitzi társaság által kibocsátott hirdet­­vény szükségessé teszi, ha kimondani nem akarjuk,hogy Brucktól Győrig lehet az 1836. 25. t­­atalma alatt vas­­pályát létesiteni. Soprony megnyugtatására legyen,hogy a’ balparti vasút által nem akarja a’nemzet a vasutvonal­épitéstöl örökre eltiltani, hanem csak egy időig felfüg­geszteni,mivel a’ parallel vonalok fen nem állhatnak. Az 1836: 25. törvényben nem lévén kimondva a’Brucktól Győrig vezetendő vonal-épithetés ’s minthogy az csak az ország három negyed részének roppant kárával létesi­­­lethetik,szónok a’felirásban nyíltan kitételni kívánta,mi­szerint a’ bruck-győri vaspályát építtetni nem szabad. Történtek még mind a’jobb mind a’ balparti vasút, úgy a’ P. indítvány mellett is nyilatkozatok, hasonlók a’ kér­ ülésbeli előadásokhoz,mellyeket ismételni nem kívánván, csupán azokra szoritkozunk,mellyek a’ker­ülésben mel­­lőztettek. Egy városi követ így nyilatkozott: P. m.kö­­vetének indítványa a’fenforgó tárgyra nézve két részre ágrik; szerinte a’ múlt és jelen tekintetében viszható ha­tározat, jövendőre pedig minden egyes közvállalat iránt külön törvényjavasoltatik alkottatni.Sajnálom,hogy in­dítványa első részére,vagy is arra nézve,hogy az 1836: 2­5. czikk megszűntnek nyilatkoztassék, egyet vele nem érthetek,de ezen eltérő meggyőződésemet, részint a’tör­­vény szerkezetéből, részint a’t.hozás rendszeréből men­tém; az említett törvény ezen szavai: „legközelebbi or­szággyűlésig, mellyen a’haza közjavát előmozdító ma­gányvállalatok iránt a’ t. hozás kimeritőleg okvetlenül fog rendelkezni ’stb.,elöttem azt tanúsítják, hogy a’ tör­vény azon országgyűlésig érvényes,melly a’ feladott kö­telességet teljesitendi,erejét egyedül a’t.hozás szüntet­heti meg , melly szokásunk szerint a’ sanctio napján és szertartásakor nyilványitja akaratát; már pedig múlt or­szággyűlésen a’ t.hozás a’magányvállalatok iránt nem csak kimeritőleg nem rendelkezett,sőt a’ trieszti vaspá­lya irányozhatását engedélyező,valamint a’ kereskedési társulatokról szóló számos­ czikkben, épen a’ javaslati­­lag megszűntnek mondott 25. törvényre,mint illyenre hi­vatkozik , mi előttem azt tanúsítja, hogy az 1840ki or­szággyűlés azt érvényesnek ’s végrehajtandónak tartot­ta. Azonban az 1836: 2­5d. tökéletlenségét’s az erre hi­vatkozó 1840 ki tezikk súlyát az inditványzóval magam is mélyen érzem; ’s miután azon hitben élek,hogy a’köz­­társaság nem a’törvény kedveért létezik,hanem a’törvény a’társaság életczéljai miatt alkottatik, pártolom az in­dítvány azon részét, hogy az említett törvény megszün­tetvén, jövőre minden egyes vasútvonal a’ törvényhozás különös engedélyzési tárgya legyen;illy általán­os tör­vény a’mostani igényeknek megfelelne a’jövendőnek megkötése nélkül, ’s a’ t.hozást a’ körülmények fölébe állitván,egyszersmind a’ tökélyesitések ’s tapasztalások idő szerinti elfogadásira ’s alkalmazásira leginkább ké­­pesitné.Mi a’ kérdésben levő balparti vasutat illeti,mel­lőzve minden provinciális érdeket, nyíltan kimondom: mikép én sem a’ bal sem a’jobbparti vonal térítő barát­jának tekintetni nem akarok mindaddig, mig tengerpar­tunk a’ Dunával’s illetőleg az ország szivével hasonló át­­eszközlés által biztos öszszeköttetésben nincsen. Mert fejfedező kereskedésben az első irány kijelölése lénye­ges feladás,mellyel megváltoztatni későbben fölötte ne­héz, gyakran fehetlen; ’s tartok attól,nehogy a’t. R­. e­­clecticus buzgósága,mellyet a’balparti vasút mellett ta­núsítnak,tengerpartunk kárára válhatnék, mellynek ka­puja országunké’s ennek kulcsa inkább kezünkben van, mint az ausztriai sorompó. Őszintén megvallom, misze­rint meglepett azon rendkívüli félelemészrevétele,melly­­be a’balparti társaság authentiával nem biró ’s minden a­­datban szűkölködő folyamodásának jövendölése a’t. RR. nem csekély számát ejtette. Meglepett, mert a’ folyamo­dás ’s többek nyilatkozata szerint, a’jobbparti társaság többé nem létezik; meglepett, mert vevő az eladók soka­ságától ’s igy a’ szükséges concurrentiatól félni nem szo­kott, sőt jól felfogott érdekéhez képest ezt óhajtja, óhaj­­tandónak vélem én a’ vetélyt vaspályák tekintetében is , mert hiszem mindig a’ törvényhozás hatalmában áll, az adatok és föltételek mérlegezése után a’ legczélszerűb­­bet, a’ honra leghasznosbat kiválasztani. Azt mondják , hogy sietni kell a’ kedvezés megadásával, mellyet a’bal­­parti társaság igényel, mert a’ gloggnitzi társaság jul. 30 ára hirdetvén közgyűlést, ez netalán a’ balparti vasút felépítésére ajánlkozhatnék,mi a'balparti társaságra ká­ros hatással lehetne. Én a’jul. 3 Okán tartandó közgyű­léstől nemcsak nem irtózom, sőt határozatit bevárandók­­nak vélem , mivel számokra alapítandó vállalatokban az illető adatok öszszehasonlitása nélkül ítélni sem nem tud­ván, sem nem akarván,kívánatosnak tartom,hogy illy a­­datok mindkét vetélkedő részről terjesztessenek elő. És a’ mennyiben a’gloggnitzi társaság a’középpontihoz ha­­sonló hoszszuságú pályaépítésre vállalkoznék, hiszem hogy valamint joga úgy kötelessége is a’ t.hozásnak, a­­zon társasággal szerződni,mellynek ajánlata, terve czél­­szerűbb, építési költségre olcsóbb ’s föltételekre kedve­zőbb a’ haza tekintetében. De azt mondja P. követe,hogy a’balparti társaság résziről kívánt kedvezés, vagy mint én nyíltan nevezem, monopólium tüst­nk­ megadásával,a’ börzejátéknak elejét vehetni. Nekünk börzénk nem lé­vén,ármányiba annyira beavatva nem vagyok, tudom a­­zonban, hogy a’ börzejáték erkölcsi állapotunk egyik rut kárjelenete. De maga P. követe e’játék következményit mindenek fölött két szempont alá veszi,a’ mennyiben t. i. az az egyedeket és a’ vállalatot illeti. Az első szempont nálunk mint politicus társaságnál nyomatékos nem lehet, mert sem a’ nyereségben sem a’ veszteségben nem igen részesittetü­nk, a’ nem nemes kevés pénzét máshova lé­vén fordítani kénytelen ; a’ kiváltságos osztálybeli pedig magáét, sokkal kecsegtetőbb élvezetekért, mint mi­nőt illy részvények birtoka nyújthat, szokta b­e­­c­ser­él­ni. A’2 dik szempont alatt tekintve az el­lenvetést, a’balparti társaság számításai’s ígéretei vagy alaposak, ’s akkor a’ gloggnitzi társas­ág lehető határozatai ellenében nincs mit félnie; v. alap­talanok , és akkor felületességre’s hibás előterjesztésre az inditványzott lényeges határozatot hozni veszedel­mes. Azon elsőbbségek méregetésibe, mikkel a’ bal­vagy jobbparti vasút kínálkozik, nem bocsátkozom, mert a’ tárgy mostani állapotában, midőn minden adat hiányzik , csak előszeretet nyilatkozhatnék; hanem rö­viden előterjesztem: mikép én az 1836: 2­5d. ’s az erre alapított 1840 40. t.ez megszüntetését eszközöltetni ’s czélszerűbb törvényalkotás után, minden egyes vas­­vonalt a’ t.hozás engedélyezési tárgyává kívánok tétet­ni ; azon vasút megengedtetését, melly Bécset ’s illető­leg Bruckot csak Győrrel kötné öszsze, részemről nem pártolván. Ellenben kérem a’ t.­Reket, hogy a’ mennyi­ben a’ balparti most folyamodott társaságon kívül a’ gloggnitzi, vagy más társaság vállalkoznék a’ kérdé­ses pontoknak jobb vagy balparti vasúttal leendő össze­kötésére, mindenek előtt az adatokat, költségvetéseket ’s föltételeket megvizsgálni, ’s az engedélyt annak ré­szére méltóztassanak kiadni, mellynek föltételei a’ hon­ra nézve hasznosbak’s kedvezőbbek,’s melly arra néz­ve, hogy a’ vasút valósággal bizonyos idő alatt fel is é­pül, elfogadható biztosítékot nyujtana. Az utána szólt m. követ csupán azon kérdés fejtegetésére szorítkozott: a’közlekedési eszközök elrendezése milly szoros ösz­szeköttetésben van nemcsak nemzeti iparunk előmozdí­tásával, de alkotmányos függetlenségünkkel is, tudniil­lik mennyire szükséges az idegen befolyástól őrizked­nünk ; szónok az előbb s­z­ó 11 B. városi követtel kezet fog, hogy mindaddig kereskedési függetlenségünk ve­szélyeztetve maradtmig a’ fiumei vasút nem létesittetik ; S.követével megegyezik abban, hogy az 1836: 25 d. t.cz. alkotásánál ignorans volt a’ t.hozás a’ vasútvona­lak kijelölésinél, mert nem fogta fel, melly vonalok le­hetnek a’nemzet kereskedésére leghasznosbak; ignorans volt szóló megyéje, de az ország többsége is, mert a’ bécs-trieszti vasút hazánkon keresztül építtetésének engedélyeztetésével a’nemzet érdeke koczkáztatott, ’s minthogy ezen törvény független állásunkra káros ha­tású, annak eltöröltetése szükséges. Emlékeztetem S. követét azon körlevélre, mellyet megyéje a’ vámsorom­­pok megszüntetésére az országban köröztetett, azt ál­lítván , hogy a’ vámsorompok megváltásával hazánkban a’ vagyonosság előmozdittatik, nem vevén tekintetbe, hogy a’vámsorompok lerontatása mindenütt a’nemzetek összeforrasztását vonta maga után, mint látjuk legújab­ban a’német vámszövetségnél, melly nem csupán keres­kedésre , hanem politikai czélokra is vagyon irányozva. Ezt maga List, a’ vámszövetség első alapitója, megval­lotta. Megtörténhetnék tehát, hogy ha vámszövetségbe lépünk, ez nemzeti függetlenségünk rovására történik; de mindezekre S. m­e­g­y­e nem gondolt, hanem még a’ vámsorompókat megváltani ’s arra talán még évenkinti adót’s örökös terhet is kész lenne ajánlani, hazánkból egy tributarius népet alkotni ’s a’ törvénytelennek meg­szüléséért fizetni. Illy kérdések elhatározása ügyében igenis ignoransok vagyunk ; illy elvek felállítása mel­lett nem csodálom, hogy S. m. a’ bécs-trieszti vaspálya pártolása mellett annyira ment, miszerint Nádor őfen­ségét küldöttség által megkérte annak kieszközlésére , hogy a’bécs-trieszti vasút hazánkon vonassák keresz­tül. Látjuk, Francziaország, Belgium, sőt Ausztria is a’ közlekedési eszközöket magában öszpontositja,midőn tehát Ausztria minden vasútvonalát Bécsben központosít­ja, akkor ez irányról nem felejtkezhetik el Magyaror­szág.Nekünk leginkább azon kell igyekeznünk, hogy a’ magyar kereskedés Pesten központositlassék; ide van­nak irányozva az 1836: 2­5.t. kijelölt pályavonalak is, ott van, hogy Pesttől Bécsig vonassák vasút; de annyi­ban káros e’ törvény, hogy a’tariffa-meghatározást, és igy a’ magyar kereskedés kulcsát, minden garantia nél­kül a’ kormány kezeibe adta, mi eddig nem egyébre, mint néhány idegen tőzsérnek nyerészkedésre nyújtott alkalmat. Az 1936: 25. o.világos szavai bizonyítják, hogy annak már semmi ereje nincs, mert csak ideiglen a’ legközelebb törv­ hozásig alkottatott, ’s a’ kormánynak nincs hatalma többé azon törvény értelminél vaspályák­ra engedélyeket osztogatni , nekünk pedig szükséges olly törvényekről gondoskodni, millyeket az ország közjava kereskedésünk felvirágzására méltán igényel ; még eddig abból, mi a’ közlekedés előmozdítására ha­zánkban tétetett, ránk legkisebb haszon sem háramolt; mi annyira örülünk a’gőzhajóknak, pedig azok nem ma­gyarok , hanem a’ magyar Dunán ausztriai gőzhajók e­­gyedárulkodnak ’s idegen nyelv és szellem uralkodik rajtok;egyeseknek meglehet kényelmükre, ’s talán hasz­nukra szolgálnak, de általok a’pénz hazánkból kiszivá­rog , ’s az egész országnak csak annyi haszna van, hogy belőle azon kis nedvet, melly még benne fenmaradt, a’ gőzhajók kiszivattyúzzák.(T)Pártolta P.indítványát. — Szólt ismét S. m. követe, cs­up­án P. követének azon vádjára , hogy S. megyét tájérdek vezérli, kívánván me­gyéjének 1840-i országgy. adottpótló utasitását meg­említeni, melly illy formán szólt: követ urak pártolják azon vonalt, mellyet az ország leghasznosbnak talál, ebből úgy hiszi,tájérdeket kimagyarázni épen nem lehet; igen sajnálja, hogy P. megye követe, ki maga kívánt az elvek terére lépni, a’ factumokra ment által, ám ma­radjunk az elvek megvitatása mellett, akkor egyetértek vele; vizsgáljuk meg, mellyik pályavonal legszüksé­­gesb hazánk közjava előmozdítására, ’s ahoz szívesen járulok. T. követe nehezen vette azon állításomat, hogy a’kérdésben ignoransok vagyunk; én ezen kifejezés­sel soha nem éltem , hanem azt mondottam, hogy a’ ke­reskedési dolgokban még tapasztalatlanok vagyunk ; még annak gyakorlati oldalát nem igen ismerjük , ’s le­het hogy e’ részben több olly lépést követünk el, mely­­lyek hibásságát csak a’jövendő fogja megmutatni. T. követe S. megyét azzal vádolá, miszerint az minden mó­dot elkövetett, hogy a’ bécs-trieszti vaspálya hazánkon vezettessék keresztül. Erről legtöbb bizonyságot nyújt az 1840. országgy. napló , hol láthatni, hogy épen T. megye volt az inditványzó. S. megye akép van meggyő­ződve , hogy egyesek jólléte eszközli a’ haza boldogsá­gát, ezért igyekezett a’bécs-trieszti vonalnak hazán­­kon keresztül leendő építtetését kieszközleni,hogy belő­le a’ hazának egy része hasznot nyerhessen, de minden fáradozása hasztalan volt; készebb volt Ausztria, Ma­gyarország elmellettével minden hegyen keresztül’s leg­­nagyobb költséggel a’ vasutat építtetni. A’ vámsorom­pókat pedig azért kívánta megyém megváltani, mivel nem reményű, hogy a’védvámrendszer hazánk jelen körülményei mellett, behozathatnék. A’ concurrentiára nézve, egy m. követ megjegyzé, mikép­p nem azt tartja versenyzésnek, ha egy társaság az egyik oldalon, a­ másik másikon kíván vasutat építtetni, hanem azt, ha egy vonalra több vállalkozó ajánlkozik. Többnyire még mindkét részről hosszas előadások történtek, az indít­­ványzó P. követe mindenkinek okoskodásit legyőzni tö­rekedett, azonban a’ RR. többsége a’ kér. szerkezetet maradjonnal minden változtatás nélkül megtartotta ’s a’ felírási javaslatot is. Végre bemutatta kir.személynök ő excel, a’jászkun kerületek elrendezésére lelt fldi ész­revételeket, mellyek kinyomatni határoztattak. Julius 2­okon nádorö fensége elnöklete alatt tart. 1839.országos főrendi ülésben kéziratra bocsátás végett felolvasottak : a’sérelmek és kivonatok iső osztályára vonatkozó válaszüzenet, továbbá a’ középponti vasút­társaság folyamodása következtében a’ vasútvonalak i­­ránt keletkezett üzenet ’s felirási javaslat. Ezek után Kelemen itélömester által a’ RRnek bányatörvény iránti 2dik üzenete olvastatott, mellynek §kénli tárgyaltatása folytán, a’ RR. által a’„platina”­éret kitételéül javas­lott,­csillom“ szó elfogadtatott; a’ köszönjük­ törvény 1. ’s 2. §§hoz a’ fölk hozzájárultak ; a’ 3. §ban gróf A. M. a’ turzatók számára bizonyos jutalmat kívánt biz­tosíttatni , minthogy különben a’ kutatónak a’ bánya­­miveléstűl földesúr általi elmozdittatandása esetében jutalma nem maradna. Melly indítványt, valamint egy grófnak a’ bányatelkek terjedelminek meghatározását tárgyazó javaslatát is a’ fölk. magokévá tevék. A’ köv. §§. megmaradtak, a’ 10. §nál a’ bányabér-csökkentés okai elősoroltatását kívánják a’ fő­k. A’ bányabiróság­­ról szóló VI. és XII. t. cznél ugyancsak gr. A. M. a’ frdi előbbi üzenet mellett nyilatkozott. Miksa király idejé­ben úgymond, a’ bányabirák nem a’ polgárok, hanem a’ városi tanács által választattak. VI. Károly alatt pe- 369

Next