Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-04 / 62. szám
jul. 2okán a’gloggnitzi társaság által kibocsátott hirdetvény szükségessé teszi, ha kimondani nem akarjuk,hogy Brucktól Győrig lehet az 1836. 25. tatalma alatt vaspályát létesiteni. Soprony megnyugtatására legyen,hogy a’ balparti vasút által nem akarja a’nemzet a vasutvonalépitéstöl örökre eltiltani, hanem csak egy időig felfüggeszteni,mivel a’ parallel vonalok fen nem állhatnak. Az 1836: 25. törvényben nem lévén kimondva a’Brucktól Győrig vezetendő vonal-épithetés ’s minthogy az csak az ország három negyed részének roppant kárával létesilethetik,szónok a’felirásban nyíltan kitételni kívánta,miszerint a’ bruck-győri vaspályát építtetni nem szabad. Történtek még mind a’jobb mind a’ balparti vasút, úgy a’ P. indítvány mellett is nyilatkozatok, hasonlók a’ kér ülésbeli előadásokhoz,mellyeket ismételni nem kívánván, csupán azokra szoritkozunk,mellyek a’kerülésben mellőztettek. Egy városi követ így nyilatkozott: P. m.követének indítványa a’fenforgó tárgyra nézve két részre ágrik; szerinte a’ múlt és jelen tekintetében viszható határozat, jövendőre pedig minden egyes közvállalat iránt külön törvényjavasoltatik alkottatni.Sajnálom,hogy indítványa első részére,vagy is arra nézve,hogy az 1836: 25. czikk megszűntnek nyilatkoztassék, egyet vele nem érthetek,de ezen eltérő meggyőződésemet, részint a’törvény szerkezetéből, részint a’t.hozás rendszeréből mentém; az említett törvény ezen szavai: „legközelebbi országgyűlésig, mellyen a’haza közjavát előmozdító magányvállalatok iránt a’ t. hozás kimeritőleg okvetlenül fog rendelkezni ’stb.,elöttem azt tanúsítják, hogy a’ törvény azon országgyűlésig érvényes,melly a’ feladott kötelességet teljesitendi,erejét egyedül a’t.hozás szüntetheti meg , melly szokásunk szerint a’ sanctio napján és szertartásakor nyilványitja akaratát; már pedig múlt országgyűlésen a’ t.hozás a’magányvállalatok iránt nem csak kimeritőleg nem rendelkezett,sőt a’ trieszti vaspálya irányozhatását engedélyező,valamint a’ kereskedési társulatokról szóló számos czikkben, épen a’ javaslatilag megszűntnek mondott 25. törvényre,mint illyenre hivatkozik , mi előttem azt tanúsítja, hogy az 1840ki országgyűlés azt érvényesnek ’s végrehajtandónak tartotta. Azonban az 1836: 25d. tökéletlenségét’s az erre hivatkozó 1840 ki tezikk súlyát az inditványzóval magam is mélyen érzem; ’s miután azon hitben élek,hogy a’köztársaság nem a’törvény kedveért létezik,hanem a’törvény a’társaság életczéljai miatt alkottatik, pártolom az indítvány azon részét, hogy az említett törvény megszüntetvén, jövőre minden egyes vasútvonal a’ törvényhozás különös engedélyzési tárgya legyen;illy általános törvény a’mostani igényeknek megfelelne a’jövendőnek megkötése nélkül, ’s a’ t.hozást a’ körülmények fölébe állitván,egyszersmind a’ tökélyesitések ’s tapasztalások idő szerinti elfogadásira ’s alkalmazásira leginkább képesitné.Mi a’ kérdésben levő balparti vasutat illeti,mellőzve minden provinciális érdeket, nyíltan kimondom: mikép én sem a’ bal sem a’jobbparti vonal térítő barátjának tekintetni nem akarok mindaddig, mig tengerpartunk a’ Dunával’s illetőleg az ország szivével hasonló áteszközlés által biztos öszszeköttetésben nincsen. Mert fejfedező kereskedésben az első irány kijelölése lényeges feladás,mellyel megváltoztatni későbben fölötte nehéz, gyakran fehetlen; ’s tartok attól,nehogy a’t. R. eclecticus buzgósága,mellyet a’balparti vasút mellett tanúsítnak,tengerpartunk kárára válhatnék, mellynek kapuja országunké’s ennek kulcsa inkább kezünkben van, mint az ausztriai sorompó. Őszintén megvallom, miszerint meglepett azon rendkívüli félelemészrevétele,mellybe a’balparti társaság authentiával nem biró ’s minden adatban szűkölködő folyamodásának jövendölése a’t. RR. nem csekély számát ejtette. Meglepett, mert a’ folyamodás ’s többek nyilatkozata szerint, a’jobbparti társaság többé nem létezik; meglepett, mert vevő az eladók sokaságától ’s igy a’ szükséges concurrentiatól félni nem szokott, sőt jól felfogott érdekéhez képest ezt óhajtja, óhajtandónak vélem én a’ vetélyt vaspályák tekintetében is , mert hiszem mindig a’ törvényhozás hatalmában áll, az adatok és föltételek mérlegezése után a’ legczélszerűbbet, a’ honra leghasznosbat kiválasztani. Azt mondják , hogy sietni kell a’ kedvezés megadásával, mellyet a’balparti társaság igényel, mert a’ gloggnitzi társaság jul. 30 ára hirdetvén közgyűlést, ez netalán a’ balparti vasút felépítésére ajánlkozhatnék,mi a'balparti társaságra káros hatással lehetne. Én a’jul. 3 Okán tartandó közgyűléstől nemcsak nem irtózom, sőt határozatit bevárandóknak vélem , mivel számokra alapítandó vállalatokban az illető adatok öszszehasonlitása nélkül ítélni sem nem tudván, sem nem akarván,kívánatosnak tartom,hogy illy adatok mindkét vetélkedő részről terjesztessenek elő. És a’ mennyiben a’gloggnitzi társaság a’középpontihoz hasonló hoszszuságú pályaépítésre vállalkoznék, hiszem hogy valamint joga úgy kötelessége is a’ t.hozásnak, azon társasággal szerződni,mellynek ajánlata, terve czélszerűbb, építési költségre olcsóbb ’s föltételekre kedvezőbb a’ haza tekintetében. De azt mondja P. követe,hogy a’balparti társaság résziről kívánt kedvezés, vagy mint én nyíltan nevezem, monopólium tüstnk megadásával,a’ börzejátéknak elejét vehetni. Nekünk börzénk nem lévén,ármányiba annyira beavatva nem vagyok, tudom azonban, hogy a’ börzejáték erkölcsi állapotunk egyik rut kárjelenete. De maga P. követe e’játék következményit mindenek fölött két szempont alá veszi,a’ mennyiben t. i. az az egyedeket és a’ vállalatot illeti. Az első szempont nálunk mint politicus társaságnál nyomatékos nem lehet, mert sem a’ nyereségben sem a’ veszteségben nem igen részesittetünk, a’ nem nemes kevés pénzét máshova lévén fordítani kénytelen ; a’ kiváltságos osztálybeli pedig magáét, sokkal kecsegtetőbb élvezetekért, mint minőt illy részvények birtoka nyújthat, szokta becserélni. A’2 dik szempont alatt tekintve az ellenvetést, a’balparti társaság számításai’s ígéretei vagy alaposak, ’s akkor a’ gloggnitzi társaság lehető határozatai ellenében nincs mit félnie; v. alaptalanok , és akkor felületességre’s hibás előterjesztésre az inditványzott lényeges határozatot hozni veszedelmes. Azon elsőbbségek méregetésibe, mikkel a’ balvagy jobbparti vasút kínálkozik, nem bocsátkozom, mert a’ tárgy mostani állapotában, midőn minden adat hiányzik , csak előszeretet nyilatkozhatnék; hanem röviden előterjesztem: mikép én az 1836: 25d. ’s az erre alapított 1840 40. t.ez megszüntetését eszközöltetni ’s czélszerűbb törvényalkotás után, minden egyes vasvonalt a’ t.hozás engedélyezési tárgyává kívánok tétetni ; azon vasút megengedtetését, melly Bécset ’s illetőleg Bruckot csak Győrrel kötné öszsze, részemről nem pártolván. Ellenben kérem a’ t.Reket, hogy a’ mennyiben a’ balparti most folyamodott társaságon kívül a’ gloggnitzi, vagy más társaság vállalkoznék a’ kérdéses pontoknak jobb vagy balparti vasúttal leendő összekötésére, mindenek előtt az adatokat, költségvetéseket ’s föltételeket megvizsgálni, ’s az engedélyt annak részére méltóztassanak kiadni, mellynek föltételei a’ honra nézve hasznosbak’s kedvezőbbek,’s melly arra nézve, hogy a’ vasút valósággal bizonyos idő alatt fel is épül, elfogadható biztosítékot nyujtana. Az utána szólt m. követ csupán azon kérdés fejtegetésére szorítkozott: a’közlekedési eszközök elrendezése milly szoros öszszeköttetésben van nemcsak nemzeti iparunk előmozdításával, de alkotmányos függetlenségünkkel is, tudniillik mennyire szükséges az idegen befolyástól őrizkednünk ; szónok az előbb szó 11 B. városi követtel kezet fog, hogy mindaddig kereskedési függetlenségünk veszélyeztetve maradtmig a’ fiumei vasút nem létesittetik ; S.követével megegyezik abban, hogy az 1836: 25 d. t.cz. alkotásánál ignorans volt a’ t.hozás a’ vasútvonalak kijelölésinél, mert nem fogta fel, melly vonalok lehetnek a’nemzet kereskedésére leghasznosbak; ignorans volt szóló megyéje, de az ország többsége is, mert a’ bécs-trieszti vasút hazánkon keresztül építtetésének engedélyeztetésével a’nemzet érdeke koczkáztatott, ’s minthogy ezen törvény független állásunkra káros hatású, annak eltöröltetése szükséges. Emlékeztetem S. követét azon körlevélre, mellyet megyéje a’ vámsorompok megszüntetésére az országban köröztetett, azt állítván , hogy a’ vámsorompok megváltásával hazánkban a’ vagyonosság előmozdittatik, nem vevén tekintetbe, hogy a’vámsorompok lerontatása mindenütt a’nemzetek összeforrasztását vonta maga után, mint látjuk legújabban a’német vámszövetségnél, melly nem csupán kereskedésre , hanem politikai czélokra is vagyon irányozva. Ezt maga List, a’ vámszövetség első alapitója, megvallotta. Megtörténhetnék tehát, hogy ha vámszövetségbe lépünk, ez nemzeti függetlenségünk rovására történik; de mindezekre S. megye nem gondolt, hanem még a’ vámsorompókat megváltani ’s arra talán még évenkinti adót’s örökös terhet is kész lenne ajánlani, hazánkból egy tributarius népet alkotni ’s a’ törvénytelennek megszüléséért fizetni. Illy kérdések elhatározása ügyében igenis ignoransok vagyunk ; illy elvek felállítása mellett nem csodálom, hogy S. m. a’ bécs-trieszti vaspálya pártolása mellett annyira ment, miszerint Nádor őfenségét küldöttség által megkérte annak kieszközlésére , hogy a’bécs-trieszti vasút hazánkon vonassák keresztül. Látjuk, Francziaország, Belgium, sőt Ausztria is a’ közlekedési eszközöket magában öszpontositja,midőn tehát Ausztria minden vasútvonalát Bécsben központosítja, akkor ez irányról nem felejtkezhetik el Magyarország.Nekünk leginkább azon kell igyekeznünk, hogy a’ magyar kereskedés Pesten központositlassék; ide vannak irányozva az 1836: 25.t. kijelölt pályavonalak is, ott van, hogy Pesttől Bécsig vonassák vasút; de annyiban káros e’ törvény, hogy a’tariffa-meghatározást, és igy a’ magyar kereskedés kulcsát, minden garantia nélkül a’ kormány kezeibe adta, mi eddig nem egyébre, mint néhány idegen tőzsérnek nyerészkedésre nyújtott alkalmat. Az 1936: 25. o.világos szavai bizonyítják, hogy annak már semmi ereje nincs, mert csak ideiglen a’ legközelebb törv hozásig alkottatott, ’s a’ kormánynak nincs hatalma többé azon törvény értelminél vaspályákra engedélyeket osztogatni , nekünk pedig szükséges olly törvényekről gondoskodni, millyeket az ország közjava kereskedésünk felvirágzására méltán igényel ; még eddig abból, mi a’ közlekedés előmozdítására hazánkban tétetett, ránk legkisebb haszon sem háramolt; mi annyira örülünk a’gőzhajóknak, pedig azok nem magyarok , hanem a’ magyar Dunán ausztriai gőzhajók egyedárulkodnak ’s idegen nyelv és szellem uralkodik rajtok;egyeseknek meglehet kényelmükre, ’s talán hasznukra szolgálnak, de általok a’pénz hazánkból kiszivárog , ’s az egész országnak csak annyi haszna van, hogy belőle azon kis nedvet, melly még benne fenmaradt, a’ gőzhajók kiszivattyúzzák.(T)Pártolta P.indítványát. — Szólt ismét S. m. követe, csupán P. követének azon vádjára , hogy S. megyét tájérdek vezérli, kívánván megyéjének 1840-i országgy. adottpótló utasitását megemlíteni, melly illy formán szólt: követ urak pártolják azon vonalt, mellyet az ország leghasznosbnak talál, ebből úgy hiszi,tájérdeket kimagyarázni épen nem lehet; igen sajnálja, hogy P. megye követe, ki maga kívánt az elvek terére lépni, a’ factumokra ment által, ám maradjunk az elvek megvitatása mellett, akkor egyetértek vele; vizsgáljuk meg, mellyik pályavonal legszükségesb hazánk közjava előmozdítására, ’s ahoz szívesen járulok. T. követe nehezen vette azon állításomat, hogy a’kérdésben ignoransok vagyunk; én ezen kifejezéssel soha nem éltem , hanem azt mondottam, hogy a’ kereskedési dolgokban még tapasztalatlanok vagyunk ; még annak gyakorlati oldalát nem igen ismerjük , ’s lehet hogy e’ részben több olly lépést követünk el, melylyek hibásságát csak a’jövendő fogja megmutatni. T. követe S. megyét azzal vádolá, miszerint az minden módot elkövetett, hogy a’ bécs-trieszti vaspálya hazánkon vezettessék keresztül. Erről legtöbb bizonyságot nyújt az 1840. országgy. napló , hol láthatni, hogy épen T. megye volt az inditványzó. S. megye akép van meggyőződve , hogy egyesek jólléte eszközli a’ haza boldogságát, ezért igyekezett a’bécs-trieszti vonalnak hazánkon keresztül leendő építtetését kieszközleni,hogy belőle a’ hazának egy része hasznot nyerhessen, de minden fáradozása hasztalan volt; készebb volt Ausztria, Magyarország elmellettével minden hegyen keresztül’s legnagyobb költséggel a’ vasutat építtetni. A’ vámsorompókat pedig azért kívánta megyém megváltani, mivel nem reményű, hogy a’védvámrendszer hazánk jelen körülményei mellett, behozathatnék. A’ concurrentiára nézve, egy m. követ megjegyzé, miképp nem azt tartja versenyzésnek, ha egy társaság az egyik oldalon, a másik másikon kíván vasutat építtetni, hanem azt, ha egy vonalra több vállalkozó ajánlkozik. Többnyire még mindkét részről hosszas előadások történtek, az indítványzó P. követe mindenkinek okoskodásit legyőzni törekedett, azonban a’ RR. többsége a’ kér. szerkezetet maradjonnal minden változtatás nélkül megtartotta ’s a’ felírási javaslatot is. Végre bemutatta kir.személynök ő excel, a’jászkun kerületek elrendezésére lelt fldi észrevételeket, mellyek kinyomatni határoztattak. Julius 2okon nádorö fensége elnöklete alatt tart. 1839.országos főrendi ülésben kéziratra bocsátás végett felolvasottak : a’sérelmek és kivonatok iső osztályára vonatkozó válaszüzenet, továbbá a’ középponti vasúttársaság folyamodása következtében a’ vasútvonalak iránt keletkezett üzenet ’s felirási javaslat. Ezek után Kelemen itélömester által a’ RRnek bányatörvény iránti 2dik üzenete olvastatott, mellynek §kénli tárgyaltatása folytán, a’ RR. által a’„platina”éret kitételéül javaslott,csillom“ szó elfogadtatott; a’ köszönjük törvény 1. ’s 2. §§hoz a’ fölk hozzájárultak ; a’ 3. §ban gróf A. M. a’ turzatók számára bizonyos jutalmat kívánt biztosíttatni , minthogy különben a’ kutatónak a’ bányamiveléstűl földesúr általi elmozdittatandása esetében jutalma nem maradna. Melly indítványt, valamint egy grófnak a’ bányatelkek terjedelminek meghatározását tárgyazó javaslatát is a’ fölk. magokévá tevék. A’ köv. §§. megmaradtak, a’ 10. §nál a’ bányabér-csökkentés okai elősoroltatását kívánják a’ fők. A’ bányabiróságról szóló VI. és XII. t. cznél ugyancsak gr. A. M. a’ frdi előbbi üzenet mellett nyilatkozott. Miksa király idejében úgymond, a’ bányabirák nem a’ polgárok, hanem a’ városi tanács által választattak. VI. Károly alatt pe- 369