Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-26 / 77. szám

át, tehát az állóhidat is ide értvén, jutányos idomban álljanak mindig. Nem tudom, vannak e a’jobbparti vas­útnak Budáról Győrig valóban annyi akadályai, hogy mint több helyen állittalik — csak Győriül Bécsig le­hessen azt indítványozni ? nem vagyok képes erről tiszta ítéletet hozni; de emlékezem , hogy az 1 83 oki törvény alkotásakor hireket sem hallottam; egyébiránt annyira ismerem a’helyzetet mégis,hogy ha nagyobbak volnának is, itt a’ nehézségek, mint a’ másik parton, legalább nem lehetnek legyőzhetetlenek, igy tehát legfölebb csak na­gyobb költségeket okozhatnak; de ez mennyi befolyással lehet az egészre ? Tekintsünk más orsz. vasúti vonalaira, és a’felállításoknál folyt tanácskozásokra, ott a’hasznot nem a’ részvényesek érdeke szerint, hanem a’ how di­rect és indirect jólléte irányzatában szokták fölfogni; egy pár kamat, tőzsérdei nyereség, vagy részvényi divi­­dende (osztalék) különbség nem ütheti fel vagy le a’ honi hitel mérlegét illyes életkérdésben egy nemzetnél, melly köziparának előmenetelét meghatárzottsággal ’s min­den részletes és önséges czélok nélkülözésével eszköz­­leni kész. — Egy van még hátra megemlítendő, a’hon megnyugtatása arról, hogy az egyszer meghatározott vasutak kétségkívül fel is épülnek, és hogy a’felállítás és használás közt tönkre nem jutnak ; azután a’részvé­nyesek biztosítása a’ keresett nyereségről. Az elsőre a’ hozandó törvény czélirányos fogalma és szoros ellen­­őrsége szolgálhat egyedül; a’ másikra nézve a’ kamatok biztosítása van javasolva , vagy a’vasutak teljes átvé­tele a’ status költségeire. — Vannak mind két részről súlyos okok előadva ’s nehéz meghatározni, mellyek ígérik a’ nagyobb hasznot, mert ámbár igaz , hogy a’ kormányi kezelésnél a’ sebes és bizonyos közlekedésre inkább tekinthetni, mint a’ nyereségre, tehát olcsóbb is lehetne díjra, nem hihetem mégis, hogy kormányunk — kivált honunkban addig, mig munkában levő más vona­lai tökéletesen el nem végeztetnek , újak építtetésére késznek mutatkoznék; az ország pedig olly helyeztetés­ben nincs, hogy most legalább csak gondolkodhassék is róla — úgyhogy ezen lehetőség valósulásáig minden esetre részvényes társaságoknak kell átengedni a’ vas­utak fölállítását é s kezelését törvényes őrködés mellett; nincsen szabad választásunk , mert várni és ezen főér­­dekű tárgyat eldöntetlenül félbenhagyni nem lehet; meg vagyok győződve, hogy erre nézve egész tágas hazám­ban gyéren találtatnak , kik egyértelműek nem volná­nak velem. Meg kell mégis ismernem, hogy kárnak, nagy kárnak tartom , hogy a’ kormány , vagy a’ hon, vasutainkat át nem veszi;mi már csak az által is meg nem becsülhető hasznot hajtana, hogy a’ kamatbiztositásruli kérdést egészen elmellőztetné,mellynek tisztába hozása, az országgyűlésen elágazott vélemények és elvek miatt, idővel fog csak és nehezen kifejlődni; azonban jelenleg javaslatomra épen semmi befolyással nincsen.A’vasutak vagy biztosított kamatok mellett fognak fölépütletni,vagy nélkülök , a­mi a’ teendő szerződés’s ezt helybenhagyó törvény értelmétől függ; ha a’kamatok biztosíttat­nak , ezt vagy a’ kormány teszi, vagy az ország, ha az utolsó ? a’ mi reánk nézve fődolog— uj kérdés az, hogy miből? és hogyan teheti ? és ez az, mit szükségképen el kell döntenünk , máskép valutunk sehol sem lesz; de egyszer törvényesen megállapítva minden akármelly vo­nalú vasútra ■— tehát az általam tervezettre is — ki fog terjedni egyirányosan, különbséget tehát reá nézve sem most, sem később nem okozand. A’ jövendő lesz ebben is a’ nagy tanár, az fogja megmutatni gyakorlatilag, ki jóslott legigazabban, kinek javaslata volt legczélirá­­nyosabb! Ha nézelim hason hangulatra akadtak , akár a’justitia distributiva elveiből, akár önös érdekből in­dulva, ne hallgassátok el drága elvbarátim, hacsak egy két szóval is használjátok a’ sajtó többféle lapjait; áll­jatok elő és pártoljátok szónokságlokkal orsz.gyűlésen és a’ megyékben , fordítsátok okoskodástokatujabb in­­structiók készítéseire, t. i.,hogy a’ most tervezett egy­oldalú javaslatok végső megállapítását akadályozni ké­pesek legyetek, és hogy a’ kivánatok valódi többsége — legyen az , pro vagy contra, jobban kifejlődjék — mire figyelmezni a’ törvényhozás minden részei kötelesek, a’ kormány úgy, mint az országgyűlés ; működjetek tehát elvünk mellett minden rendes és törvényes utakon , de lovagiasan és czélirányosan minden gyanúsítás, minden most divatozó személyeskedés , főkép a’ korteskedés legsávulabbi árnyéka nélkülözésével, mivel ezek által a’ legigazságosabb követelés is kétséges szint vészén magára, és ha akkor ellenzőink iparkodásunkat agitalio - nak keresztelnék is , bár legyen — csakhogy a’mostani pillanatot gyáván ne szalaszszuk el; emlékezzünk meg Schiller bölcs tanácsáról: a’mit a’perezben megvetünk, egy egész örökség sem adja meg többé! gróf Szé­chényi L­aj­os, m. k. Országgyűlési közlemény a’ Hírnök szerint. 2­2­2­. orsz. ülés a’ m. FURnél, sept. 1 Okán déli egyed­lélkor. Országbíró ő kegyelmessége előlülte alatt kéz­iratra utasittattak a’ felolvasott földi válaszüzenetek a’ büntető eljárás, a’börtönrendszer’s megyei kihágások tárgyában ; utána megvizsgáltatott ’s helybenhagyatott a’jászkunkerület rendezése körüli második válaszüze­net. Napirend főtárgya volt a’szabad átmenetei iránti folirás ’s az ez iránti t.javaslat megvizsgálása, mellyet egy rm. püspök mind a’ róm. kath.,mind a’ protestáns hívekre sértőnek állitott; az elsőbbekre azért, mert hit­elveikkel ellenkezik,az utóbbiakra pedig azon oknál fog­va, mivel törvényes szabadságukat korlátozza. Mivel a­­zonban még igen kétes, nyerend­ő ezen törvény felsőbb helybenhagyást, csupán a’napló tekintetéből nyilatko­zók ő exc., továbbit annak idejére fentartván. Ezen nyi­latkozást egy főispán oda czélzónak tartotta, hogy itt is az 1791 . 26. t. sz. ellen a’ róm. kath. papság által e­­melt ellenmondás ismételtessék; mit azonban a’ rm. püspök el nem ismert. Viták folytában továbbá az e­­löbbi alkalmakkor félhozatlak, névszerint az egészen korlátlan átmenet kivonata, ismételtettek, a’ többség által azonban a’fölirás, valamint a’ t.javaslat helyben­­hagyaltab. 223 d. orsz. ülés a’ t.--nél sept. 1­7kén. Orsz. ta­nácskozás alá került tárgy, a’múlt országgy. alkotott váltótörvényekben tett módosítások ’s az ezekre vonat­kozó üzenet vala. A’ módosított t.javaslatok olvasása kezdetén G. m. követe úgymond, mielőtt a’ fel Olvaslatai kezdett munkálatban tovább mennének a’ BR., szüksé­gesnek tartom küldőim utasítását és saját meggyőződé­semet kijelenteni: ugyanis küldőim a’ múlt országgy. olly tág alapra állított váltóképességet megszorítani kí­vánják. A’ múlt országgy. csupán theoriára épité a’ vál­tótörvényeket, mostan tehát, mivel azóta gyakorlottsá­got szereztünk, a’ váltótörvényinkben rejlő hibákat megismerve, azokat a’ tapasztalt eredmények után ja­vítani’s módosítani szükséges. Átlátom én a’ váltó hasz­nos és jótékony oldalát; tudom, hogy a’ váltó a’ pénz hamarabbi előteremtésére keletkezett, mi a’ kereskedés felvirágzására okvetlenül szükséges , mert a’ kereske­dés sebes pénzforgalmat igényel; de ne feledjük, mi földmivelő nép vagyunk, a’földmivelést pedig rövid időre könnyen felmondható tőkével elő nem mozdíthat­juk, ennek használása első lépés lenne arra, hogy gaz­daságunk tönkre menjen, mert a’ birtokjavitásra a’ bir­tokos csak olly olcsó kamatú pénzöszszeget használ­hat, melly a’ gazdaságban több időig heverhet. Ez okból indulván küldőim, a’ váltóképességet csak olly bejegy­zett kereskedőkre kívánják szorítani, kik törvény által meghatárzott mód szerint hitelesített könyvet rendesen vezetnek, ezek a’váltóképesség által hasznot szerez­nek magoknak, mig a’ birtokosak által az uzsorásko­dás hatalmasan neveltetvén, őket kimondhatlanul sze­gényük Ha széllyel nézünk hazánkban, mikép állott hi­telünk a’ váltók keletkezte előtt és után , őszintén meg kell vallani, hogy hazánkban a’ váltó a’ hitelt csak lát­­szatólag növelte, valódilag pedig csökkentette; azt hit­tük , hogy a’ váltók által pénzünk szaporodni ’s ez által a’productumok értéke emelkedni fog, de majd ellenke­zőt kénytelen illelünk tapasztalni; eddig a’ kisebb tőke­pénzesek tőkéjöket termesztvények vásárlásira fordí­tották,’s az által igyekeztek kamatjokat növelni, most ezek is mind visszavonultak, ’s pénzöket kevés fárad­sággal járó, mitsem koczkáztató uzsorás pénzkereske­­désre használják, mi által kereskedésünk, a’ helyett hogy emelkedett volna, fogyott; mindezek elszámolá­sa mellett ismételte szóló küldőinek utasítását, azon­ban kereskedők neve alatt mindazokat kívánta értetni, kik valamelly üzletre magokat bejegyeztettek , és hite­les kereskedői könyvet vezetnek,mert csak ezen könyv­vezetés mellett lehet a’ csalásokat meggátolni, ha t. i. ezek könyveikből a’kibocsátott váltókat hitelesen ki nem mutathatják. Egy más m. követ pedig megemlitvén, mi­képen a’ váltóképesség kiterjesztésével csak a’ tőke­pénzeseknek üzérkedéseit biztosították széles alapra , mert a’ ki váltó üzletre adja magát, az a’ törvény ótalma alatt bátran uzsoráskodhatik; minélfogva azok, kik földbirtokra nem nagy kamatok mellett kölcsönadtak, most pénzeiket váltóüzletbe tették’s általa egyrészről a’ kereskedést csökkentették, más részről pedig a’föld­­birtokosak, kik váltóra kölcsön vettek, tetemes adóssá­gokba bonyolódtak, az ebből származott tönkrejutást a’számos concursualis perből sajnosan tapasztalni kénytelen illelünk, mi által a’ birtok hitele napról napra jobban györigittelik ; ha ezen bajon gyökeresen segí­teni kívánunk, a’ váltóképességet csak a’ kereskedők­re, a’ földbirtokosok kiszorításával kell kiterjeszteni; ezáltal a’ kereskedésnek nagyobb becse és hitele lé­szen; mert a’ birtokosra, meddig a’ birtokviszonyok ha­zánkban elintézve nem lesznek, a’ váltóképesség csak kárt veszedelmet áraszthat. Az ezután nyilatkozott nm. elnök is ezen véleményből indult ki. Azt tartom, úgy­mond , minden institutiót a’ körülményekhez kell alkal­mazni, ránk e’ földmivelő országban a’ váltóképesség­nek olly szerfölölli kiterjesztése , mint azt az eddigi ta­pasztalások bebizonyították,kártékonyan hat,ezt maga ő felsége előre látván , múlt országgyűlésen k. k. leiratá­ban ki is mondotta , ’s a’ Békot arra figyelmeztette, hogy más orsszágokban is vannak megszorítások, mert a’ váltónál a’ numeralio pecuniae nem lévén szükséges , a’váltóképesség olly kiterjesztése által az uzsorásko­dás segilletik elő. És ez csakugyan valósult is, mert a’ váltó egyedül a’ kereskedői üzérkedésre , hol a’ pénz gyors forgatása szükséges , lehet jótékony hatású; ezeknél a’ pénzszámitás kimutatása, nálok a’ hitel leg­inkább jó hiszemre állapíttatván, nem szükséges;mert ha egyszer valamelly kereskedő szavát nem tartja , a’ kijelölt napon tartozását le nem rója, hitele csökken­vén , kereskedésével tönkre jut; ennélfogva saját vál­tóra tett kölcsön miatt igen kevés per folyt; egy abba avatott hiteles egyed által ért­sihtetem , hogy a­ váltó­­törvényszéknél saját váltóról szóló per csak négy volt, mig az idegen váltói perek százakra terjedtek. Illy álla­potban vizsgáljuk meg kevéssé , hogyan áll hazánkban a’dolog. Ki szemét be nem hunyja, kénytelen megval­lom , hogy még a’ szegény földmivelő nép is az uzsorás­­kodók kezei közé esett,’s a’mellett, hogy az egész bir­tokos osztály fogyasztatik, leginkább árt a’nép azon fajtájának , melly a’ váltókkali üzérkedést legnagyobb mértékben gyakorolja. Nézzük csak az emancipatio ü­­gyét, mikép állott a’ múlt országgyűlésen, annak párto­lására a’ nagy többség milly lelkesedéssel nyilatkozott, és hogyan áll most p­árt továbbá a’ váltó számtalan nemzetségnek ; azt mondják ugyan erre, hogy vesszen az, kit saját könnyelműsége pazarlása által tönkre jut­tatott , ámbár én ezt soha sem merném mondani, mert sokszor valakinek könnyelműsége egész családját örök­re koldusbotra juttathatja, és így az ártatlanok is szen­vednek ; de mások szerint mondjuk: érezze mindenki könnyelműsége keserű gyümölcsét. Azonban nézzük ezen szegény országban mire költetik a’ váltó mellett nagy kamatra kölcsönvett pénz? annak legnagyobb ré­sze nem e’ hazában fogyasztatik el, hanem azt külföldi hiábavaló utazásokra , lovakra ’s talán még más részok­­ra pazarolják ; midőn pedig a’ visszafizetés ideje előáll, akkor száz forintot érő köblös földét 2­5 — 50 forintért adja el, miért az uzsoráskodó 5 — 6 százlólit jövedel­mező földbe tőkéjét nem teszi, mivel ő könnyebb mó­don szerezhet 50-60 százlólit. A’jószág illy bitang mó­­doni eladása által várjon a’ status nem szenved­é kárt ? Valóságos igaza volt ő felségének, midőn a’ váltói ké­pességet, mellyet más nemzetek is megszoktak szorí­tani , nem javaslolta mindenkire kiterjesztetni , de arra a’ BR. múlt országgyűlésen nem hajlottak; mostan tehát midőn a’ szomorú tapasztalás által tanulságot szerez­tünk, hogy a’váltóképességnek mindenkire tett kiter­jesztése milly kártékonyan hatott hazánkra ,óhajtanám , ha a’ t. RB. a’ történtek figyelembe vétele mellett a’ vál­tóképességet a’ földbirtokos osztályra megszorítanák , ’s csupán azok részire, kikre hasznot, jótékonyságot, mint a’ kereskedőkre, gyárosakra, és kézművesekre gyakorol, hagynák meg; ne gondolják, hogy ez által majd a’ birtokosak hitele csökkenni fog ; nekünk min­dig nagy, fölötte nagy hitelünk volt, ezt mutatják tömérdek adósságink, nekünk ezután is, ha a’földbirto­kosakra ki nem terjesztetik a’ váltóképesség, elég hite­lünk lesz; ezeknél fogva a’ váltóképességet a’ földbir­tokosakra megszorittatni kívánnám,mert a’ mellett,hogy azok,kik váltókra kölcsönvettek, fölötte megjárták, még közállományi tekintetben is a’ földbirtokosokra káros­nak, veszélyesnek tartom. A’ következett szónokok által elmondatott, miképen hazánkban a’ váltók más nemze­tek példájára hozattak be, de ott, hol ezek vannak, a’ közhitel fentartására nemzeti bankok létesillettek, e’ nélkül a’ váltóképesség, kivált a’ földbirtokosokra csak veszedelmet hoz;tekintsü­nk csak viszsza a’ lefolyt négy évre , ugyan minő hasznot árasztott hazánkra a’ váltó ? volt ugyan annak következménye , de mintegy magyar közmondás tartja, nincs köszönet benne, mert a’ birto­kosak, kik eddig 5 — 6 perre kölcsönvehettek,most mint hogy a’ numeratio pecuniae ki mutatása mellőztetik, 2­5 perre kénytelenek pénzt fölvenni, mi ha sokáig tart, nem sok idő múlva az ország zsidók kezére fog jut­ni, minthogy legtöbb pénz a’zsidók kezében van, ’s leg­inkább ők üzérkednek gyalázatos uzsoráskodás mellett a’ váltókkal ’stb. ez a’ földművelő hitelét csökkentette, mert ezelőtt, kinek 2­5 — 30 ezer forintot érő vagyona 4ö©

Next