Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-26 / 77. szám
át, tehát az állóhidat is ide értvén, jutányos idomban álljanak mindig. Nem tudom, vannak e a’jobbparti vasútnak Budáról Győrig valóban annyi akadályai, hogy mint több helyen állittalik — csak Győriül Bécsig lehessen azt indítványozni ? nem vagyok képes erről tiszta ítéletet hozni; de emlékezem , hogy az 1 83 oki törvény alkotásakor hireket sem hallottam; egyébiránt annyira ismerem a’helyzetet mégis,hogy ha nagyobbak volnának is, itt a’ nehézségek, mint a’ másik parton, legalább nem lehetnek legyőzhetetlenek, igy tehát legfölebb csak nagyobb költségeket okozhatnak; de ez mennyi befolyással lehet az egészre ? Tekintsünk más orsz. vasúti vonalaira, és a’felállításoknál folyt tanácskozásokra, ott a’hasznot nem a’ részvényesek érdeke szerint, hanem a’ how direct és indirect jólléte irányzatában szokták fölfogni; egy pár kamat, tőzsérdei nyereség, vagy részvényi dividende (osztalék) különbség nem ütheti fel vagy le a’ honi hitel mérlegét illyes életkérdésben egy nemzetnél, melly köziparának előmenetelét meghatárzottsággal ’s minden részletes és önséges czélok nélkülözésével eszközleni kész. — Egy van még hátra megemlítendő, a’hon megnyugtatása arról, hogy az egyszer meghatározott vasutak kétségkívül fel is épülnek, és hogy a’felállítás és használás közt tönkre nem jutnak ; azután a’részvényesek biztosítása a’ keresett nyereségről. Az elsőre a’ hozandó törvény czélirányos fogalma és szoros ellenőrsége szolgálhat egyedül; a’ másikra nézve a’ kamatok biztosítása van javasolva , vagy a’vasutak teljes átvétele a’ status költségeire. — Vannak mind két részről súlyos okok előadva ’s nehéz meghatározni, mellyek ígérik a’ nagyobb hasznot, mert ámbár igaz , hogy a’ kormányi kezelésnél a’ sebes és bizonyos közlekedésre inkább tekinthetni, mint a’ nyereségre, tehát olcsóbb is lehetne díjra, nem hihetem mégis, hogy kormányunk — kivált honunkban addig, mig munkában levő más vonalai tökéletesen el nem végeztetnek , újak építtetésére késznek mutatkoznék; az ország pedig olly helyeztetésben nincs, hogy most legalább csak gondolkodhassék is róla — úgyhogy ezen lehetőség valósulásáig minden esetre részvényes társaságoknak kell átengedni a’ vasutak fölállítását é s kezelését törvényes őrködés mellett; nincsen szabad választásunk , mert várni és ezen főérdekű tárgyat eldöntetlenül félbenhagyni nem lehet; meg vagyok győződve, hogy erre nézve egész tágas hazámban gyéren találtatnak , kik egyértelműek nem volnának velem. Meg kell mégis ismernem, hogy kárnak, nagy kárnak tartom , hogy a’ kormány , vagy a’ hon, vasutainkat át nem veszi;mi már csak az által is meg nem becsülhető hasznot hajtana, hogy a’ kamatbiztositásruli kérdést egészen elmellőztetné,mellynek tisztába hozása, az országgyűlésen elágazott vélemények és elvek miatt, idővel fog csak és nehezen kifejlődni; azonban jelenleg javaslatomra épen semmi befolyással nincsen.A’vasutak vagy biztosított kamatok mellett fognak fölépütletni,vagy nélkülök , ami a’ teendő szerződés’s ezt helybenhagyó törvény értelmétől függ; ha a’kamatok biztosíttatnak , ezt vagy a’ kormány teszi, vagy az ország, ha az utolsó ? a’ mi reánk nézve fődolog— uj kérdés az, hogy miből? és hogyan teheti ? és ez az, mit szükségképen el kell döntenünk , máskép valutunk sehol sem lesz; de egyszer törvényesen megállapítva minden akármelly vonalú vasútra ■— tehát az általam tervezettre is — ki fog terjedni egyirányosan, különbséget tehát reá nézve sem most, sem később nem okozand. A’ jövendő lesz ebben is a’ nagy tanár, az fogja megmutatni gyakorlatilag, ki jóslott legigazabban, kinek javaslata volt legczélirányosabb! Ha nézelim hason hangulatra akadtak , akár a’justitia distributiva elveiből, akár önös érdekből indulva, ne hallgassátok el drága elvbarátim, hacsak egy két szóval is használjátok a’ sajtó többféle lapjait; álljatok elő és pártoljátok szónokságlokkal orsz.gyűlésen és a’ megyékben , fordítsátok okoskodástokatujabb instructiók készítéseire, t. i.,hogy a’ most tervezett egyoldalú javaslatok végső megállapítását akadályozni képesek legyetek, és hogy a’ kivánatok valódi többsége — legyen az , pro vagy contra, jobban kifejlődjék — mire figyelmezni a’ törvényhozás minden részei kötelesek, a’ kormány úgy, mint az országgyűlés ; működjetek tehát elvünk mellett minden rendes és törvényes utakon , de lovagiasan és czélirányosan minden gyanúsítás, minden most divatozó személyeskedés , főkép a’ korteskedés legsávulabbi árnyéka nélkülözésével, mivel ezek által a’ legigazságosabb követelés is kétséges szint vészén magára, és ha akkor ellenzőink iparkodásunkat agitalio - nak keresztelnék is , bár legyen — csakhogy a’mostani pillanatot gyáván ne szalaszszuk el; emlékezzünk meg Schiller bölcs tanácsáról: a’mit a’perezben megvetünk, egy egész örökség sem adja meg többé! gróf Széchényi Lajos, m. k. Országgyűlési közlemény a’ Hírnök szerint. 222. orsz. ülés a’ m. FURnél, sept. 1 Okán déli egyedlélkor. Országbíró ő kegyelmessége előlülte alatt kéziratra utasittattak a’ felolvasott földi válaszüzenetek a’ büntető eljárás, a’börtönrendszer’s megyei kihágások tárgyában ; utána megvizsgáltatott ’s helybenhagyatott a’jászkunkerület rendezése körüli második válaszüzenet. Napirend főtárgya volt a’szabad átmenetei iránti folirás ’s az ez iránti t.javaslat megvizsgálása, mellyet egy rm. püspök mind a’ róm. kath.,mind a’ protestáns hívekre sértőnek állitott; az elsőbbekre azért, mert hitelveikkel ellenkezik,az utóbbiakra pedig azon oknál fogva, mivel törvényes szabadságukat korlátozza. Mivel azonban még igen kétes, nyerendő ezen törvény felsőbb helybenhagyást, csupán a’napló tekintetéből nyilatkozók ő exc., továbbit annak idejére fentartván. Ezen nyilatkozást egy főispán oda czélzónak tartotta, hogy itt is az 1791 . 26. t. sz. ellen a’ róm. kath. papság által emelt ellenmondás ismételtessék; mit azonban a’ rm. püspök el nem ismert. Viták folytában továbbá az elöbbi alkalmakkor félhozatlak, névszerint az egészen korlátlan átmenet kivonata, ismételtettek, a’ többség által azonban a’fölirás, valamint a’ t.javaslat helybenhagyaltab. 223 d. orsz. ülés a’ t.--nél sept. 17kén. Orsz. tanácskozás alá került tárgy, a’múlt országgy. alkotott váltótörvényekben tett módosítások ’s az ezekre vonatkozó üzenet vala. A’ módosított t.javaslatok olvasása kezdetén G. m. követe úgymond, mielőtt a’ fel Olvaslatai kezdett munkálatban tovább mennének a’ BR., szükségesnek tartom küldőim utasítását és saját meggyőződésemet kijelenteni: ugyanis küldőim a’ múlt országgy. olly tág alapra állított váltóképességet megszorítani kívánják. A’ múlt országgy. csupán theoriára épité a’ váltótörvényeket, mostan tehát, mivel azóta gyakorlottságot szereztünk, a’ váltótörvényinkben rejlő hibákat megismerve, azokat a’ tapasztalt eredmények után javítani’s módosítani szükséges. Átlátom én a’ váltó hasznos és jótékony oldalát; tudom, hogy a’ váltó a’ pénz hamarabbi előteremtésére keletkezett, mi a’ kereskedés felvirágzására okvetlenül szükséges , mert a’ kereskedés sebes pénzforgalmat igényel; de ne feledjük, mi földmivelő nép vagyunk, a’földmivelést pedig rövid időre könnyen felmondható tőkével elő nem mozdíthatjuk, ennek használása első lépés lenne arra, hogy gazdaságunk tönkre menjen, mert a’ birtokjavitásra a’ birtokos csak olly olcsó kamatú pénzöszszeget használhat, melly a’ gazdaságban több időig heverhet. Ez okból indulván küldőim, a’ váltóképességet csak olly bejegyzett kereskedőkre kívánják szorítani, kik törvény által meghatárzott mód szerint hitelesített könyvet rendesen vezetnek, ezek a’váltóképesség által hasznot szereznek magoknak, mig a’ birtokosak által az uzsoráskodás hatalmasan neveltetvén, őket kimondhatlanul szegényük Ha széllyel nézünk hazánkban, mikép állott hitelünk a’ váltók keletkezte előtt és után , őszintén meg kell vallani, hogy hazánkban a’ váltó a’ hitelt csak látszatólag növelte, valódilag pedig csökkentette; azt hittük , hogy a’ váltók által pénzünk szaporodni ’s ez által a’productumok értéke emelkedni fog, de majd ellenkezőt kénytelen illelünk tapasztalni; eddig a’ kisebb tőkepénzesek tőkéjöket termesztvények vásárlásira fordították,’s az által igyekeztek kamatjokat növelni, most ezek is mind visszavonultak, ’s pénzöket kevés fáradsággal járó, mitsem koczkáztató uzsorás pénzkereskedésre használják, mi által kereskedésünk, a’ helyett hogy emelkedett volna, fogyott; mindezek elszámolása mellett ismételte szóló küldőinek utasítását, azonban kereskedők neve alatt mindazokat kívánta értetni, kik valamelly üzletre magokat bejegyeztettek , és hiteles kereskedői könyvet vezetnek,mert csak ezen könyvvezetés mellett lehet a’ csalásokat meggátolni, ha t. i. ezek könyveikből a’kibocsátott váltókat hitelesen ki nem mutathatják. Egy más m. követ pedig megemlitvén, miképen a’ váltóképesség kiterjesztésével csak a’ tőkepénzeseknek üzérkedéseit biztosították széles alapra , mert a’ ki váltó üzletre adja magát, az a’ törvény ótalma alatt bátran uzsoráskodhatik; minélfogva azok, kik földbirtokra nem nagy kamatok mellett kölcsönadtak, most pénzeiket váltóüzletbe tették’s általa egyrészről a’ kereskedést csökkentették, más részről pedig a’földbirtokosak, kik váltóra kölcsön vettek, tetemes adósságokba bonyolódtak, az ebből származott tönkrejutást a’számos concursualis perből sajnosan tapasztalni kénytelen illelünk, mi által a’ birtok hitele napról napra jobban györigittelik ; ha ezen bajon gyökeresen segíteni kívánunk, a’ váltóképességet csak a’ kereskedőkre, a’ földbirtokosok kiszorításával kell kiterjeszteni; ezáltal a’ kereskedésnek nagyobb becse és hitele lészen; mert a’ birtokosra, meddig a’ birtokviszonyok hazánkban elintézve nem lesznek, a’ váltóképesség csak kárt veszedelmet áraszthat. Az ezután nyilatkozott nm. elnök is ezen véleményből indult ki. Azt tartom, úgymond , minden institutiót a’ körülményekhez kell alkalmazni, ránk e’ földmivelő országban a’ váltóképességnek olly szerfölölli kiterjesztése , mint azt az eddigi tapasztalások bebizonyították,kártékonyan hat,ezt maga ő felsége előre látván , múlt országgyűlésen k. k. leiratában ki is mondotta , ’s a’ Békot arra figyelmeztette, hogy más orsszágokban is vannak megszorítások, mert a’ váltónál a’ numeralio pecuniae nem lévén szükséges , a’váltóképesség olly kiterjesztése által az uzsoráskodás segilletik elő. És ez csakugyan valósult is, mert a’ váltó egyedül a’ kereskedői üzérkedésre , hol a’ pénz gyors forgatása szükséges , lehet jótékony hatású; ezeknél a’ pénzszámitás kimutatása, nálok a’ hitel leginkább jó hiszemre állapíttatván, nem szükséges;mert ha egyszer valamelly kereskedő szavát nem tartja , a’ kijelölt napon tartozását le nem rója, hitele csökkenvén , kereskedésével tönkre jut; ennélfogva saját váltóra tett kölcsön miatt igen kevés per folyt; egy abba avatott hiteles egyed által értsihtetem , hogy a váltótörvényszéknél saját váltóról szóló per csak négy volt, mig az idegen váltói perek százakra terjedtek. Illy állapotban vizsgáljuk meg kevéssé , hogyan áll hazánkban a’dolog. Ki szemét be nem hunyja, kénytelen megvallom , hogy még a’ szegény földmivelő nép is az uzsoráskodók kezei közé esett,’s a’mellett, hogy az egész birtokos osztály fogyasztatik, leginkább árt a’nép azon fajtájának , melly a’ váltókkali üzérkedést legnagyobb mértékben gyakorolja. Nézzük csak az emancipatio ügyét, mikép állott a’ múlt országgyűlésen, annak pártolására a’ nagy többség milly lelkesedéssel nyilatkozott, és hogyan áll most párt továbbá a’ váltó számtalan nemzetségnek ; azt mondják ugyan erre, hogy vesszen az, kit saját könnyelműsége pazarlása által tönkre juttatott , ámbár én ezt soha sem merném mondani, mert sokszor valakinek könnyelműsége egész családját örökre koldusbotra juttathatja, és így az ártatlanok is szenvednek ; de mások szerint mondjuk: érezze mindenki könnyelműsége keserű gyümölcsét. Azonban nézzük ezen szegény országban mire költetik a’ váltó mellett nagy kamatra kölcsönvett pénz? annak legnagyobb része nem e’ hazában fogyasztatik el, hanem azt külföldi hiábavaló utazásokra , lovakra ’s talán még más részokra pazarolják ; midőn pedig a’ visszafizetés ideje előáll, akkor száz forintot érő köblös földét 25 — 50 forintért adja el, miért az uzsoráskodó 5 — 6 százlólit jövedelmező földbe tőkéjét nem teszi, mivel ő könnyebb módon szerezhet 50-60 százlólit. A’jószág illy bitang módoni eladása által várjon a’ status nem szenvedé kárt ? Valóságos igaza volt ő felségének, midőn a’ váltói képességet, mellyet más nemzetek is megszoktak szorítani , nem javaslolta mindenkire kiterjesztetni , de arra a’ BR. múlt országgyűlésen nem hajlottak; mostan tehát midőn a’ szomorú tapasztalás által tanulságot szereztünk, hogy a’váltóképességnek mindenkire tett kiterjesztése milly kártékonyan hatott hazánkra ,óhajtanám , ha a’ t. RB. a’ történtek figyelembe vétele mellett a’ váltóképességet a’ földbirtokos osztályra megszorítanák , ’s csupán azok részire, kikre hasznot, jótékonyságot, mint a’ kereskedőkre, gyárosakra, és kézművesekre gyakorol, hagynák meg; ne gondolják, hogy ez által majd a’ birtokosak hitele csökkenni fog ; nekünk mindig nagy, fölötte nagy hitelünk volt, ezt mutatják tömérdek adósságink, nekünk ezután is, ha a’földbirtokosakra ki nem terjesztetik a’ váltóképesség, elég hitelünk lesz; ezeknél fogva a’ váltóképességet a’ földbirtokosakra megszorittatni kívánnám,mert a’ mellett,hogy azok,kik váltókra kölcsönvettek, fölötte megjárták, még közállományi tekintetben is a’ földbirtokosokra károsnak, veszélyesnek tartom. A’ következett szónokok által elmondatott, miképen hazánkban a’ váltók más nemzetek példájára hozattak be, de ott, hol ezek vannak, a’ közhitel fentartására nemzeti bankok létesillettek, e’ nélkül a’ váltóképesség, kivált a’ földbirtokosokra csak veszedelmet hoz;tekintsünk csak viszsza a’ lefolyt négy évre , ugyan minő hasznot árasztott hazánkra a’ váltó ? volt ugyan annak következménye , de mintegy magyar közmondás tartja, nincs köszönet benne, mert a’ birtokosak, kik eddig 5 — 6 perre kölcsönvehettek,most mint hogy a’ numeratio pecuniae ki mutatása mellőztetik, 25 perre kénytelenek pénzt fölvenni, mi ha sokáig tart, nem sok idő múlva az ország zsidók kezére fog jutni, minthogy legtöbb pénz a’zsidók kezében van, ’s leginkább ők üzérkednek gyalázatos uzsoráskodás mellett a’ váltókkal ’stb. ez a’ földművelő hitelét csökkentette, mert ezelőtt, kinek 25 — 30 ezer forintot érő vagyona 4ö©