Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-20 / 84. szám

viszszacsatoltatást végrehajtani nem akarja. Midőn Er­délyben országgyűlés volt, akkor rátudtak parancsolni a’ Részekre , hogy oda követeket küldjenek , m­ig a' ma­gyar országgyűlésre megjelenhetést főispáni fack­ók ál­tal mindenkép akadályoztatni törekszenek , annálfogva pártolta P. megye felirási indítványát. Ellenben a' kö­vetkezett megyei követ e’ tárgyban a’ felírást fölösleg­nek találta; úgy járunk már úgymond, mi nem sokára a’ felírásokkal is mint a’ sérelmekkel, mellyek egy­másra halmoztatnak a’ nélkül, hogy azokra orvoslást nyernénk ; a’ sok felírást is megteszszük a’ nélkül, hogy valami hasznát tapasztalnók;azonban még a’ker.választ­mányt sem pártolhatom, mert ha ezt elfogadnék, általa magunk ismernék el, hogy vannak olly akadályok , mel­lyek a’ végrehajtást lehetlenítették. A’ világos törvény, melly a’ viszszakapcsoltatást elrendeli, meg van hozva, ’s vélekedésem szerint itt látom idejét, hogy ezen dolog­nak valahára vég vettessék; a’kormány mindig azt mondja , miszerint a’ visszakapcsolás előtt a’ részek kü­lön érdekeit kell elintézni, küldenénk ki tehát a’ hely­színére egy orsz. választmányt, melly minden körül­ményt megfontolva hajtsa végre a’törvényt; illy erő­teljes határozat mellett, úgy hiszem , a’ végrehajtó ha­talom ki nem bujhatik, ’s ha a’ végrehajtást csakugyan tovább is akadályoztatni szándékoznék, nem lelne a’ kibujhatásra semmi hátulsó ajtócskát, vagy ki kell nyíl­tan mondania , hogy a’ visszakapcsoltatást nem akarja, vagy pedig azt végre fogja hajtani, ’stb. Ezután egy ti­szai m. követe nyilatkozott: Jelen kérdésben a’végre­hajtó hatalom a’ mellett, hogy a’ törvény végrehajtását nem eszközölte, a’ visszakapcsoltatás akadályoztatá­sára a’főispánokat felbiztatta; főispáni önkény szülte azt, hogy 1839 ben Közép-Szolnok követeket nem küld­hetett, mert a’ főispán a’ választó gyűlést meg nem tar­totta; akkor Közép-Szolnok nemeseinek nagy része fo­lyamodvánnyal járult az országgyűlés eb­be,­­s a’ nél­kül , hogy sérelme orvosoltatott volna , most újabban a’ visszakapcsolás akadályoztatására ismét főispáni fon­­dorkodás működött; midőn tehát a’ törvények igy kiját­szatnak, a’ nemzetnek azon fegyverhez szükség nyúlni, mellyel alkotványos nemzetnek élni, hogy a’ törvény tiszteletben tartassák, joga van. Valóban, ha meggon­doljuk anomál helyzetünket, lehetetlen keserűséggel el nem telnünk ; ezen képviselői tábla­­ 6 hónapon keresz­tül a’ kir. propositiókat, mellyek a’ nemzet jövendő jó­létének előmozdítására mindannyi üdvös eszméket fog­laltak magokban, legnagyobb energiával végig taglal­ja ’s a’ fölterjesztett tárgyakra nem érkezik válasz , ha­nem a’ helyett kihirdettetik a’praeclusi terminust; mi­dőn a’ nemzet’s az aristokratia önmaga részt akar a’ közterhekben venni, önmaga i­itiat arra törvényt,a’ha­talom mégsem várja meg, hogy az e’ tárgyban kiküldött választmány munkálatát bevégezze; már ha a’ kormány az orsz.gyűlést, midőn neki tetszik, akkor oszlathatja el , úgy hasonlók vagyunk azon örökös tartománybeli népekhez, mellyek semmi alkotvánnyal nem bírnak; annálfogva tehát meddig ezen kérdés tisztába nem ho­­zatik , javaslá szónak, hogy a’ BB. a’ közadó megálla­pításába ne bocsátkozzanak ; azonban mielőtt ezen szo­morú kötelességet teljesitnek, tegyünk egy felírást ő felségéhez ’s a' részek tettleges viszszakapcsoltatását sürgessük , mondjuk meg benne, mikép játszatik ki az 1836: 2­1. t. Igaz ugyan, hogy az orsz.gyűlés bere­kesztéséhez csak néhány nap van hátra, de azalatt is adhat resolutiót ’stb. Illy szellemben nyilatkozott egy nagy tiszai megye követe is; legnagyobb hibája e’ nem­zetnek , úgymond, hogy midőn valaki hivatalra lép, al­­kotványától, hazájától búcsút vesz, pedig ha tiszta fo­galmuk volna arról, hogy a’ hivatalnak a’ hazaszeretet­tel kapcsolatban kell állani, akkor alkotványos állásuk iránt olly ellenszenvet nem tanusitnának ; igazolja ezt a’ múlt vasárnapi védegyleti közgyűlés, mellyben egyet­lenegy hivatalnok sem találkozott, ki annak részire lett volna , ugyan tud é erre valaki a’ civilisált világban példát, hogy a’ hivatalnokok olly intézetet, melly által mintólétü­nk előmozdítása eszközöltetik, ne ápolják’s rész­vétőkkel elő ne segítsék ? de itt feladásaik tárgya gyanúsítás vala ’s hirdetni nem röstelték, hogy a’ rész­vevők üldözés tárgyaivá fognak lenni ’stb. Hosszas elő­adásban a’ jelen orsz.gyűlés folyamát ’s a’ kormány el­­ járását végig taglalá még, éles és keserű megrovások­kal sujta ennek munkátlanságát, a’ tárgyra nézve pedig az előbb szólt Cs. követével egy véleményben volt. Ezek után Sz. megye követeköv. szólt. A’ dolog érdemében P. követe által javasloti felíráshoz járulok, de az attól eltérő váratlan és P., B.és Cs. követei érzelmeinek fel­­csordulásából eredt előadásbra némi észrevételeket nem hallgathatván el, hogyha ezen előadásokban az ellen­zék elveivel találkozni kény­telenih­etném, őszintén meg­vallom , hogy azok tűzszavakba öntve a’ szenvedélye­teket fölébreszthetik , de soha sem tudnak a’ szóló e­­széhez simulni, vagy értelmét megzavarni. Szóló becsül­ni tudja azon hangokat, mellyek a’ tiszta haza fiúi ajkak­ról esnek,de századok tapasztalása eszébe juttatja,hogy a’ demokratiai ’s pártdalok ugyanazon hangkulcscsal hangoltatvák. A’ vesztaláng, melly a’ közügyek templo­mában ég, egyformán gyújthat tűzvészt a’hazára, vagy lehet tisztító villanya nemzetünknek, de az utóbbi soha­sem , a’ mai napon hallott keserű kifakadások nyomán. Az agitatori hivatás gyakorlatában nincs hiba, melly magát hamarabb ’s keserűbben megboszulná, mint azon tisztelet hiánya , mellyel azok iránt tartozunk , kiknek segítsége nélkül nemzetünknek maradó jóllétet eszkö­zölni nem tudunk ; ’s midőn az előbb szólt követek a’ kormány embereitől a’ tiszteletet ál­talányosan megta­gadván, mindennemű hivatalnokok ellen e’ terem tör­vényhozói székéről képzeletük és szónoklati tehetségűk egész erejéből ömledező szavakkal azért keltek ki,mert a’ védegyleti gyűlésben jelen nem voltak, vagy az alá­írásban részt nem vettek, a’ vélemények szabadságát zsarnokilag támadták meg, ’s majd azon idő ellen pa­naszt nem emelhetnek , hol mások azon tiszteletet, mellyel a’képviselő tábla iránt tartoznak, azért fogják eltiporni, mert elvei e’ teremben viszhangra nem ta­láltak ; hol a’kormány, melly ellen igazságos panaszt emelni kötelességünk, de azt mocskolni törvényhozói állásunk tiltja, a’tiszteletet tőlünk megtagadni fogja, kik csak ingerleni, de csilapitani nem tudunk , kik a’ helyett, hogy statusférfiak, törvényhozók, a’jövendő biztositóji ’s előkészitőji lennénk, nem akarunk egyebek lenni,mint a’ múlt és jelen időnek keserű, szomorú és bizony nem mindig részrehajlatlan historiographusai. Midőn B. kö­vete az erőslelkü férfiúnak azon öntudatában, melly nem engedi kétkedni, hogy elveiben uj évkor kezdődik, ’s hogy pártja tetteiben rejlik a’ nemzeti dicsőség elindu­lási pontja, elveinek csalhatatlansága mellett is , saját szavaival a’ viszszatorlás leghatalmasb eszközét nyúj­totta, mert midőn hazánkért lángoló szivéről, áldoza­tokra­ készségéről szólt, a’ haza és a’ nemzet közérde­keitől megtagadó azon egy áldozatot,melly minden más­­nál nagyobb,t.i.önszeretete föláldozását,mellyel elveibe mintegy belészeretve , azokat minden áron, bár törjék és szakadjon minden, nemzetünkre tolni kívánja, mint­ha a’magyar nemzet olly beteghez hasonlitna, kinek egy orvos recipéjén kívül üdvössége nem lehet. Vagy talán azon magyar enthusiasták lobogóji fölirására esküdt,kik azt hiszik, vagy ha nem hiszik is, másokkal elhitetni a­­karják, hogy az, ki föltétlenül velők nem tart, föltét­lenül minden véleményikben nem osztozik, bármilly érett férfiú ’s bármelly jeleit adta legyen is jellemének és ha­­zafiságának, már testestül lelkestül eladta magát a’ kor­mánynak — vagy az előbb szólt követek által — kor­mányunkról olly igen épületesen kifejtett fogalmak sze­rint a’ rósz léleknek, mintha e’ közt és jámborságuk közt férfiúnak nem volna egyéb választása. Csalódásban él tehát B. követe azon hatás fölött, mellyet működése gyakorol, ’s bár tévedése tiszta érzéseken alapul, még is annál veszedelmesb, mennyivel inkább intézi szavait a’ nemesi indulatokhoz , az öntudathoz , a’ hazafiság­­hoz, hogy azokból vegyen erőt szilárdságra, csalódása mellett! Nemes érzelmekben soha nem maradt el a’ ma­gyar, de vajmi sokszor hagyja magát épen érzelmei ál­tal elragadtatni! Miért ébresztik tehát B. és Cs. követei tűzzel vassal a’ nemzetben épen azt, mi úgy sem aludt egészen el soha is , miért akarja a’ nemzetet épen ezen tulajdonában fölforrasztani ? mellyben úgyis fölcsordul ’s mellyeknek tulpezsgése a’ politikai életünkben olly szükséges óvakodáson már annyi csorbát ütött. A’ köz­véleményre hivatkoznak ? Szóló is figyelemmel kisérte a’ közvélemény minden oscillatait, de nem volt képes azon mély és közönséges aggodalmat föltalálni, mellyel a’nemzet állítólag kormánya ellen viseltetik,sőt azt talál­ta, hogy a’ közvélemény máris ezen tábla ellen fordul. Vagy talán e’mai napon hallott keserű kifakadások,de­­clamaliók , szolgáljanak .b­ozói működésink biztos si­­nórmértékeül? Sajnálatra méltó lenne azon törv­ hozás, melly ezen indulat szülte ösvényen kivánna indulni. Mi­dőn B. követe érzelmeinek minden érdeket visszás hely­zetbe tevő fáklyáját felgyújtván, a’ védegylet alá nem­űéit a’ haza előtt gyanuszinbe állítani ’s hazafitlanság bélyegét rájok sütni törekszik , ’s ekép az úgy is forró tűzzel telt katlan alá mindegyre tüzet hord , midőn vele együtt P. és Cs. követei, ma szabad utat engedtek azon falánknak, mellyet az úgynevezett kormány emberei el­len éreznek keblökben, midőn minden tartózkodás nél­kül kitálalták hatalom iránti ellenszenvüknek keblökben rejlő árját, szóló bennök nem a’ hideg vérrel számító törv.hozókat, de érzelmeiktől elragadtatott gyarló em­bereket látni kénytelen, kik a’ tapasztalás azon intő sza­vaira nem hallgatnak , hogy most, midőn nem vagyunk az agitalio, a’ föltüzelés stádiumában, de egyedül az értelem és nyugodalom körében , eszközölhetünk nem­zetünkre nézve létesíthető és valódi jót: ki kell okvetet­­len emelkednünk az érzelmi szenvedelmek ingerlő köré­ből, vagy ezen országgyűlésben helyzett reményekről végkép lemondanunk. B. követe elkeseredett szivének minden fölcsordulását azok fejeire önté, kik a’ védegy­letben részt nem vesznek , holott szóló , ki bár kir. hi­vatalt visel, alkalmasint több magyar egyesületnek mun­kás tagja, mint B. követe,’s ezen védegylethez azért nem járult, mert ezt a’ kereskedés tárgyában fül terj­esztett fölirásra kiadandó kegy. kir. válasz előtt, idő előtti, sőt káros demonstratiónak tartja, mellyben utolsó menedé­két a’ nemzet minden esetre csupán akkor találhatja,ha egyéb eszközök süker nélkül maradnak ; ’s úgy látszik, hogy B. követe , ki tegnap a’ dunabalparti Vasut részé­re , melly hazánkat Bécscsel ’s külfölddel öszszeköti, a’kamatok biztositását’s a’ parallelák eltiltatását szóló­val együtt szorgalmazta, a’ védegylettől nem sokat vár, mert máskép a’külfölddeli ez öszszeköttetést nem sür­gethette volna. B. követe tehát illynemű vádak és szem­rehányások által csak azon szerencsétlen egymásra rá­­fogási és viszszatorlási szenvedélyességet fogja növelni, melly ezen tábla ’s kormány közt valódi átokkint már is olly élénken létezik, melly miatt azon eloszlási, napról napra inkább elágzó örvény százszorta aggasztóbban tátongni fog előttünk. Szóló a’ védegylet irányában, ’s úgy a’ többek is, kik nem tagjai, tisztán és kirekesztő­leg meggyőződésüket követték , a’kormánytól semmi uta­sítást nem kaptak’s el sem fogadnák,sőt illynemü gyanu­­sitgatást, mintha a’ kir. hivatalnok, kineveztetése nap­jától fogva hazafiságát megtagadni kénytelen volna, mint merő rágalmat viszszautasitván, azt kérdi B. követétől: vájjon bűn­é az, hogy ha azok, kik az igenis tulban nem gyönyörködnek , az innenre átesnek? Bűn­é az,hogy ha máskép fogják föl honunk diagnosisát? Egyet akarunk, hazánk boldogságát; ne ingereljük tehát egymást, ne ébreszszünk szenvedelmeket ,s ezeket ne uszítsuk egy­másra szakadatlanul,de léptessük életbe azt,mi haszon­­hajtólag, nem viszszatökőleg vagy ingerlőleg hat nem­zeti kiképzelésünkre. Ezen nyilatkozatra, hoszszas el­lenészrevételek,honnan reeriminatiok sem hi­ányzottak, történtek ; mondatott: mikép a’nemzetre decretum ál­tal sem bizodalmat sem tiszteletet parancsolni nem le­het , tisztelni csak a’ fejdelmet kell, ki a’ nemzet fölött áll, de egészen máskint van ez a’ kormányra nézve,melly a’ nemzet mellett áll, kivált midőn a’ bizodalmát elvesz­tette, ’stb. Ha minden kérdést, mellyek 1­79 -töl a’ nem­zet jövendőjére szükségeseknek nyilványittattak, végig vizsgálunk, van e közülök csak egy is teljesítve ? ha mi mindig a’ régi dolgokon rágódunk , vájjon el fogja­­ ezen törv.javaslatot a’ kormány fogadni, akkor e’ nem­zet kifejteni soha sem fog, ’stb. Végre a’P. m. követe által inditványzott fölirás közakarattal elfogadtatott. E’ tárgynak illyképem­ befejezte után, P. m. követe két fo­lyamodványt, t. i. a’pesti jégkárbiztositó ’s az ipar­egyesület folyamodványát mutatta be, egyszersmind a’ magányegyesületek szabadságának biztosítására törv.­javaslatot inditványzott, mellynek készítése az indít­­ványzóra bízatott ’s a’ folyamodványok érdemleges tár­gyalása máskorra halasztatott. Végre a’ zsidók ügyé­ben átküldött válaszüzenete a’ FőRRnek jőve tanácsko­zás alá, mit a’ FORR. azon hozzáadással, hogy a’ múlt országgyűlésen javaslati 5. t. ez. mellyre a’ két tábla közti egyezség megtörtént, a’ törv.javaslat közé iktat­­tassék , elfogadtatott. Voltak, kik ezen javaslatban fog­lalt kedvezést csupán a’ belföldi zsidókra kívánták ér­tetni,’s azt fölirásban nyilván kitétetni, minek folytában K. m. követe az országba költözendő zsidók honfiusitá­­sára törv.javaslatot inditványzott,miszerint a’ beköltöz­ni kívánó tartozzék az illető t.hatóságnál magát jelen­teni , és kimutatni azt, hogy legalább 5000 forint ér­tékkel bir, mellymennyiséget gyárba, vagy mesterségbe, kereskedésbe, művészetbe vagy haszonbérlésbe fektetni tartozik ;s ha magyarul tud, 10 év után mindazon jog­ban, mellyekre az or­gban született zsidók jogosittat­­vák, részesittetni fog. Ezen föltételek alól azonban azo­kat, kik e’ hazában vagy örökséget nyernek, vagy adop­táltalak , kiveendőknek vélte; de ez, minthogy sok ki­játszásra szolgálhatna alkalmul, nem fogadtatott el; az elsőnek 1.javaslatba foglalása az inditványzóra bízatott. 24­3d. országos rdi ülésb. October 1­1kén az ele­­gyesülésböl viszszatértök után a’ k. kir. leiratok egyi­ke, melly a’ magyar nyelv ügyében érkezett, fölolvas­tatott, más kettő pedig fölolvasottnak vétetvén, mind a’ háromnak kinyomatása rendeltetett. Ezután a’birhatási jog iránti 2dik üzenet minden észrevétel nélkül helyben­ 5©.s

Next