Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-27 / 86. szám
eredetét a’ lek. RR. 1 só üzenetében vette, elég téve nincs. Az volna tehát a’ kérdés: mit kelljen a’ m.b RRnek a’ dolog jelen helyzetében tenniük? Felfogásom szerint csak kettő történhetnék: vagy fel kellene a RRet szólitnunk, hogy a’hivatalképességet alalról és ne felülről kezdjék meg, vagy pedig az, hogy reáállanánk ugyan az általuk javasolt kivételekre,de viszont mi is állítanánk ilyen kivételeket föl; részemről azonban sem egyik, sem másikra nem hajolhatnék; én ez tényt, melly minden esetre csak hiszleni fog rendelkezésünk sorában , nem akarom félszegün alkotni,nem akarok olly javaslatot tenni, mellyre a’ t. RR. az oligarchiára hajlam színét foghassák; mi könnyen megtörténhetnék , ha a’ t. RR. példáját követve mi is kivételeket próbálnánk tenni; de nem fogom soha e’ törvényt úgy alkotni, hogy azon a helyhatósági érdeknek vétethessék észre szaga. Ugyan mit mondanánk : ha a’ városok olly törvényt indítványoznának,feltéve, hogy netalán egykor a’ polgári rend lenne túlnyomó e’ honban,mi nem újság már más országokban, hogy a’ nemes lehessen minden, csak polgármester, kapitány, és senator nem; illy félszeg törvényre részemről soha nem állanék ; ’s azt hiszem, hogy éz az egyik legszebb feladata táblánknak, miszerint az ehez hasonló, az elfogultság némi jeleit magukon viselő törvényjavaslatokat kellőleg kiegészítse ’s e kiegészítést itt e helyen abban inditványzom, miszerint ezennel mondjuk ki az általános hivatalképességet. Igaz, hogy ekként nem lépcsőnként fogunk eljárni, de azért ne gondoljuk mégis, hogy valami nagy rohanást fogna ezen megállapodásunk maga után hozni, sőt inkább azt hiszem , hogy ha van törvény, melly lassan fog életbelépni, ez általam inditványzott egyike lesz azoknak ; eszmei hatása leszen,de gyakorlati eleinte kevés; évekig a’ statusquo fog fenmaradni, az a’ főkormányszékeknél ’s kinevezésektől függő hivataloknál; mert ma is nincsenek , azoknál nemnemesek is alkalmazásban? ’s van e reá példa, hogy egy különben alkalmatos egyed csak a’ miatt mellőztetett volna el, hogy ő nem nemes szülőktől származott, tudtomra nincs; ellenben arra van, hogy ha hivatalos pályáján eljutott azon fokozatra, mellyen túl polgári állásánál fogva nem mehetett volna,az által nyerte meg a’ hivatalképességet, miszerint előbb megnemesittetett. A’ választásokal függő hivataloknál pedig még tovább fog tartani az átalakulási idő; hiszen tapasztalás mutatja, hogy megyei nemesink mielőtt megválasztnak valakit, még pergamentje régiségét is megvizsgálják;’s egy ujdonan teremtett nemesnek fia megyékben csak ritkán nyer alkalmaztatást;sőt a’ megyékben annyira egyedárazzák a’ hivatalokat, miszerint csak a’szomszéd megyéből áttelepült egyedeknek is,úgyszólván,meg kell uj lakhelyükön honosulni, hogy nemeseink által hivatalokra emeltessenek, ’s bizony meszsze még azon idő, mellyben illy alkalmazásokra a’ nemnemesek számot tarthatnak. Ámde e’ törvény megszületésétől fogva legjobb hatást fog a’ haza minden polgárira gyakorolni, ha látják a’ nemnemesek , hogy nyitva előttük a’ tér minden hivatal elnyerhetésére, küzdeni fognak azokért, miglen a’ nemes ivadék versenyezni fog velük, ha látandja, hogy képesség, érdem ’s igyekezet többet fognak innen túl élni e’ honban, mint puszta születés. Szeretem én is kiváltságos polgártársim előjogait, ’s úgy tekintem azokat mint őseink jól szerzett hagyományát, örömest megóvom azokat maradékim számára is , de elsánczolni magamat többi polgártársimtól nem kívánom, sőt szeretem megtágitni módját annak, miszerint eszökés szívek után mások is élvezhessék azt, mit a’ kiváltságosak közül sokan — csak valljuk meg igazán— kirekesztőig őseik érdemeinek köszönhetnek. Vagy tán Németországra mutat valaki, ’s annak alkotványos kisebb herczegségeirek hol a’jelen időben bűn már kiváltságosnak lenni; hol néhány udvari ’s erdészeti hivatalt kivéve , minden tisztség a’ polgárok kezei közt van ’s azt jósolja, hogy nekünk is ez lesz sorsunk, részemről azt hiszem,hogy épen az általam inditványzott törv, óvand meg bennünket hasonló eseménytől. Ha ott is maga idejében eszmélt volna fel a’ nemesség, nem hanyagolta ’s jobbnak nevelte volna gyermekeit, nem támadtatott volna meg az öszszes miveltebb polgári rend által, melly erővel vette el tőle azt ’s egyszerre, mit mi most annak önként ajánlunk , ’s mire nálunk e’ szerint békés utón lesz eljuthatni módjában , ismétlem m. FRR. lassan kint fog e’ törvény a’gyakorlati életbe átmenni, lassabban, mint ama másik általányos képességi, mellyel pedig csak kevéssel ezelőtt fogadónkél egyhangúlag. Sokat gondolkoztam rajta, mi birhatá a’te Rket ezen általam minden tisztelettel fogadott üzenetükre; de megvallom, alapos okokat sem egyikre, sem másikra nem találók, mert ha az lett volna oka ezen kivételeknek, mit fönebb már érintők, mikép bajos föltenni, hogy a’ választók, kik meg annyi nemesekből állnak, bárkit nem nemest megválaszszanak megyei hivatalra , úgy ezen ok minden más megyei hivatalra is állna ,mellyektöl pedig nem kívánják a’ t. RR. a’ nemnemeseket elzárni; mert hisz választatnak sok helyen a’ megyei jegyzők, a’ tiszti ügyvédek pedig mindenütt, valamint az adószedők,’s más egyéb hivatalok is, mellyek fontosságát senki kétségbe nem vendi, azt legalább nem állitandja, hogy az esküttszékek előttük elsőbbséggel bírjon. Továbbá mindjárt első üzenetökben kimondák a’ t. RR., mikép a’ közigazgatási hivatalokra a’ nemnemeseket is óhajtják alkalmazni ; de hát a’ most kivettek nem közigazgatásiak ? szeretném én azon végrehajtó hatalmat látni, melly ezek segedelme nélkül csak egy lépést is tehetne honunkban. De ha ezek nem is, a’ főispánság csak közigazgatási hivatal; ha tehát ebben mellőzhető a’ character indelebilis, miért nem az annyiszor említett ’s kivett hivataloknál ? Igen ám, de mondhatná valaki, az annyiszor említett triumvirátusban a’bírói minőséget kell tiszteletben tartani. Ezt okul azonban ismét nem hozhatják fel a’ t. R., kik a’ táblabirákban nem kívánják meg a’ kirekesztöleges nemességet. De továbbá nem magok mondák, mikép a’ kanczelláriánál ’s consiliumnál a’ legfelsőbb hivatalokig mindenre alkalmaztathatnak a’ nemnemesek. Úgy de ezen kormányszékek akárhányszor működnek bírói téren, miután az úrbéri, nemesitési ’s visszahelyzési perek oda szoktak felküldetni. ’S ha mind ez nem lenne is, a’ hétszem. és kir. tábla tagjai csak kirekesztőleg bírák; hát ezekben miért nélkülözhető a’ nemesi minőség? Mindezen okoknál fogva tehát, hogy kelletén túl ne éljek vissza cs. k. Fhgséged ’s a’ m. FRR. türelmivel, indítványomat im a’ következőkben központosítom : Mondjuk meg a’ t. RRnek válaszunkban, mikép első válaszunk alkalmakor a’ hivatalképesség életbeléptetését némi megszorításokkal azért javaslók mi is, mivel a’t. RR. is azt látszattak első felszólításukban kívánni ; látván azonban a’ t. RR. előttünk fekvő javaslatából , milly nehézségekkel lenne illy megszorítás meghatározása egybekötve ; de magát a’ javasolt megszoritást is olly csekélynek tartván, hogy e’ miatt nem lenne méltó az úgyis már közösen elfogadott elvet egész átalányosságban nem iktatni törvénybe, részünkről óhajtjuk , hogy e’ tekintetben a’ t. RR. velünk kezet fogni szíveskedjenek. — Ezen közhelyesléssel fogadott beszéd után szokásos cauteláját interponálta Horvátország követe mind küldött municipalis jogainak föntartása, mind jelesen minden a’ protestánsok lakhatási jogaira vonható belmagyarázat eltávoztatására. Az általános hivatalképesség elfogadásának egy lelkes gr. azon okból is örült, nehogy a’ magyar nemesekről is az mondassék , mit egy német iró földjeiről mondott: „Sie sind alle Hofräthe , oder wollen es werden.“ Egy gr. azon gyanúsítását, mintha a’ földi többség majd a’ megyékben ezen általányos elfogadás ellen agitálni fogna , egy gr. és főispán viszszautasitá ,egy országnagy pedig emlékezteté a’szónokot, hogy ezen tábla a’birtokképességet is minden megszorítás nélkül azon kiterjedésben fogadta el, melly a’nemesekre nézve létezik; ez pedig sokkal nagyobb engedély volt mint a’ jelen , melly az előbbinek olly szükséges eredménye, hogy azt legnagyobb inconsequentia nélkül nem is lehetne megtagadni. A’ vitatások berekesztése elött még egy gr. aristokratiai szót emelt a’végzés ellen, előre jól tudván, hogy a’nm. gyülekezet illy szokatlan hangon csodálkozandik. De felszólal csak azért is , hogy legyen némi nyoma,miszerint olly idők felé sietünk,mellyekben majd kérdés támad : volt e valaha aristokratia Magyarországban? Szónok nem bánja, legyünk bár republicánusok, demagógok, szsimonisták vagy pedig communisták, de váljunk azokká, ha tetszik egészen ; de fentartani az aristokratiát ’s mellette illy demokratiai intézményeket tenni, nem egyéb mint kertésznek állitni kecskét. Ha tehát elrontani tetszik az aristokratiát, töröljük el a’ laetust ’s legyünk mindnyájan egyenlők. A’ fens. Elnök a’ végzést a’ b — i helyettes nézetei szerint kimondván, felolvastatá a’ magyar ezredekbeli tisztségekre ’s parancsnokságokra csak honfiak alkalmazásáról üzenet ’s föliárási javaslatot, mellyel egy gr. ’s kormányszéki alelnök mint már múlt országgyűlésekből fölterjesztett ’s az orsz.sérelmek közt is foglalt tárgyat nem ellenezvén, csaknémelly kifejezések megváltoztatását javasló, mi el is fogadtatott. Következék ezután az országgyűlési szabad újság tárgyábani másodédi üzenet, mellyre egy gr.’s főisp. helyettes igy adá elő nézeteit. Ha visszahozom emlékezetbe mindazt, mi az időszaki sajtó iránt történt; ’s ha figyelembe veszem , mit a’ t. RR. még múlt országgyűlésen átküldött üzenetben kinyilatkoztattak , hogy t. i. elveiket és nézeteiket fentartják akkorra, midőn a’sajtószabadság általános kérdése szőnyegre kerül , mellynek köréhez tartoznak a’ hírlapok is, e’ tekintetben a’tezikket át fogják küldeni a’ m. FRRhez; ha mindezt vizsgálat alá veszem, megfoghatlan előttem, hogy a’ t.RR. ezen nyilatkozatuk következtében miért nem bocsátkoztak a’ sajtószabadság általányos tárgyalásába ’s miért nem közlőttek az iránt is javaslatot a’ m. FBRel. ? Megfoghatlannak látszik előttem ezen dolog annyival inkább, mert véleményem szerint sokkal több ok van arra, hogy a’sajtószabadság egész kiterjedésében tárgyaltassék, mintsem hogy annak rendszeréből a’ hírlapok kivéve külön tárgyaltassanak; mert ki fogja tagadni, hogy az időszaki sajtó tárgyában múlt országgyűl óta nevezetes előlépések történtek , miszerint látjuk, hogy az időszaki sajtó tágasb körben működik mint az előtt; a’hírlapokban bővebben szoktak megjelenni az országgy. tanácskozások mint eddig; látjuk a’ gyorsírókat , kiknek állandósítását a’ t. Rt. fizetésmegajánlás által kívánják eszközöltetni. Nem úgy áll a’ dolog a’ sajtószabadság általános kérdésére ; ezen kérdés , melly mondhatni, a’ polgári modon világ legfontosb kérdése, még ez országgyűlésen rendszeresen nem vizsgáltatott és nem fejtetett ki; igy a’fogalmak egészen még tisztában nincsenek,’s azt hiszem,hogy ezen kérdés az, mellyröl a’ t.hozásnak rendelkezni kötelességében áll, épen a’nyilvánosság könnyen veszélyeztethető érdekében ;de máskép is , hogy ezen tárgy, melly már eddig is számos országgyűlésen kivántatott tárgyalás alá vétetni, valahára tárgyaltassék. Az 1792-i országgy. kiküldütt egy számos tagból álló biztosságot, hogy ezen munkálatot fölvegye. Vélekedésem szerint sokkal több ok van arra, hogy a’ sajtószabadság általános kérdése tárgyalás alá vétessék, mintsem , hogy ezen rendszerből kivéve a’ hírlapok vétessenek tárgyalás alá, de azt hiszem, hogy a’dolog természete’s a’külföldi példa is ezt hozza magával; mert külföldön azt tapasztaljuk, hogy a’ sajtószabadság legelőször terjedelmes keletü munkákra , azután nagyobb, kisebb röpiratokra ’s csak végre engedtetik meg az időszaki sajtóra nézve. Ezen okoknál fogva valóban a’ legnagyobb anomaliáju állapotba jönénk , ha például hírlapokra nézve, mellyek leghangosabban szólnak a’ közvéleményhez, kezdenék meg a’ sajtószabadság felállítását pedig épen az országgy. szabad újsággal, miután orsz.gyűléseken épenleg is legkényesb kérdésekről folynak a’ vitatkozások, ’s igen anomál állapot volna, ha országgyűlés után a’ tágabb terjedelmű munkálatokra nézve a’ megelőző rendszer fogna megmaradni. Részemről nem tartozom azok sorába, kik ha fontos kérdésekben elöhaladás tétetni kívántatik, azzal állnak elő : halasszuk ezt a’ rendszeres munkálatokra, vagy más szóval ad graecas calendas ; sőt inkább azok közé tartozom, kik a’fontos tárgyakat, ha biztos lépéssel akarunk előhaladni, kiszemelőleg is fölvétetni kívánják, de a’ dolog jelen állásában az országgy. hírlapok kérdésének tárgyalása ’s törvényesitése által a’ sajtószabadság elvének megvitatását’s tárgyalását praeoccupálni nem akarom. Én tehát azt vélném a’ t. R-nek válaszolni, hogy a’ m. FRR. eddig is soha nem voltak idegenek a’ sajtószabadság általános vizsgálatába bebocsátkozástól, sőt inkább ezt mindig kinyilatkoztatták: jelenleg sem idegenkednek tőle, most azonban a’hirlapokat, kivéve a’sajtószabadság általányos rendszeréből, mellékesen tárgyalni nem akarják;magától értetik azonban, hogyha a’t.RR. az országgy.tanácskozások bővebb nyilvánosságra juthatása iránt valamelly módokat adnának elő, mellyek a’mostani rendszerrel megegyeztethetök, például, hogy az újságokban terjedelmesebben jöjenek ki a’ tanácskozások , hogy a’ napló jutányosb áron és sebesebben juthasson a’közönség kezébe, ezt ha elő fogják adni, bizonyára nem fogom ellenezni, de ez alakban ’s illy formában elfogadhatónak nem tarthatom. Ez vélekedésem. Ezen beszéd a’ többség által helyeseltetvén, a’következett vitatkozásokban tárgy érdemére nézve csak a’múlt alkalomkori okok’s ellenokok használtattak, de mellette a’ kérdés velejétől távol eső eltérések történtek. Míg az előbbi kérdésnél aristokratiai szellemben felszólalt gr. most is azon panaszkodott , hogy a’ kormány ellöki magától az aristokratiát; hogy, kivált jelen orggy. megnyitása elött a’ hírlapokban minden az aristok, megtámadó czikk fölvételék , ellene mindent mondani lehetett,mellette semmit,a’másik oldalról ugyanazon panaszok hangzanak a’ haladó eszmék gátlótt terjesztése ellen. Egy gr. sajnáló, hogy a’ tábla többsége illy lényeges kérdést csak formaság miatt akarna elmellőzni ’s a’ sajtószabadság általányos fölvételét sürgetvén ’s azt most az or.gyűlés végével a’ szabad or.gyűlési újsággal összekötvén , nem is akarhat egyebet, minthogy az egészből ne legyen semmi.Csodálkozik szónok , hogy a’ fontolva haladók most rögtön mindent akarnak egyszerre.!) ’s elvbaráti nem kívánnak általányos 514