Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-03-28 / 25. szám

PEST, csütörtök mart. 28 k­m 1844. «adik szám. Megjelenik a’ Társalkodóvá minden héten kétszer, t. r. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkto­s kiadó tulajdonosnál úri utcza 413di­ sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme­­l„tíni p.rvoh­iff „Díj,,r mi„rton királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántatb példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ téten, esettan peate minneu­i megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan küzöltetik. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország (előléptetések; magy. tu­­­ílom­. társaság; Saph­a G. M. jótékony akadémiája; Ország­­gyű­l. közlemény: a’ 119d. foldi ü­lésb. tanácskozások a városi hatóságrul’s ez ügyben tartott jelésb előterjesztések veleje; 174d. ker. ü­lésb. a’jászkun kerül, rendezésű, tör­­tént változtatások hitelesítése ; 125 d. orsz. rdi ü­lésb. a’ ki- i­h­ágási t. javaslat folytatása az e’ tárgybeli üzenettel együtt;­­ 126­d. orsz. rdi ü­lésb. Szathmár m­. követ U. B. ügyében ér­­­­kezett kir. leirat iránti üzenet, s e’ tárgy iránti vitatkozá­sok; 121. és 121d. foldi ü­lésb. az országgy. követek vá­­lasztatásmódja képviselők által határoztatik a’ k. városok­ban; 1211d. fi­rdi ü­lésb. a’ városi képviselők osztálya nem meghatárzott számban h­a n­e­m aránylagosan állapit­tatik meg; 137d. orsz. rdi ü­lésb. a’ jászlóvi kerületi rendezés i­­ránti üzenet ’s az e’ tárgyi munkálat 10 -ig vizsgálva ; kö­zépponti gazd. egyes, munkálkodások; hazai termékink ára József vásárkor; bácsbodrogi közgyűlés utasítási; hibás el­­járatu statárium ; középszolnoki közgyűlésben b. Wesselé­nyi Miklósnak Széchenyi Istv. gr. telekdiját ajánló levele a’ telekdij elfogadtalik ’s az körlevél által minden magyar és erdélyországi t.hatóságnak ajánllalik köszönet-nyilatkoz­­tatással a’ tervező részire.) S­p­a­ny­o­l or­s­z­á­g (komoly hadi készületek Marocco ellen; Bonét 24 zenditő czimboráival agyon lövetett.) A­n­g­­­i­a (Alsóházi viták a’ párviadal elleni törvény ügyében; O'Connell ünnepélyes megtiszteltetése Londonban.) Francziaország (Lajos Fülöp utikészületei; új hadi terv; Algír meghóditására.) Svédország (A’ k­rály mart. Skán meghalt.) Értesítő: Magyarorsz­­g és Erdély A’ mi­. m. kir. uilv. Kincstár az ipolysági sóárnok hi­vatalt Schöpf Miklós carlopagói k. só és harminc­,adi el­lenőrre, ennek hivatalát Planinatz fiumei k. sómázsames­­terre , ezét Burdács János buccarii k. sómázsamesterre , ezét Lipovchich fiumei sómázsálóra , a’ dömölki sóárnok hivatalt Merzsey Ferenc/bajai k. sóellenőrre, ezét Len­­shardt János ipolyság­i ellenőrködő sómázsamesterre, ezét Keszlerffy Károly sómázsamesterre , ezét Szilágyi Mi­hály sómázsálóra helybeli fokszerinti előléptetéssel, en­nek hivatalát Obit­ Ferenc/ selmeczi sópajtnőrre , ezét Bakó Adolf néhai katona- kadétra , végre a’ carlopagoi sóm­ázsamester hivatalt Frideczky Barabás kilépett m­.kir. testőrre ’s eddigi selmeczi sóhivatali gyakornokra ruhá­zó. Továbbá Pajthényi Ambrus poroszlói sómázsárót szolnoki sómázsálóvá, ennek hivatalára pedig Rosz­­toczky János szatmári sópajtnört alkalmazá. —Országh János, gácsi ellenőrködő somázsamester f. é. febr. 17. meghalt. A’ zimonyik. harminczadi­ segédállomás m­eg­­észült. — Magyar tudós társaság. I. A’ XIII. nagy­gyűlés által 1842 ben kitűzött ezen ,törvénytudományi­ feltételre: „Fejtessék ki jogelméletileg’s mind a’honi mind a’külföldi állapotok figyelembe vételével történe­tileg is . Milly befolyással vannak az örökösödési tör­vények a’polgári társaságra, ’s ennek anyagi és szel­lemi jó vagy részvételére ?“ martius 24ig mint határ­napig egy pályamunka érkezett illy jeligével: „. . . . aegimm mi animum ipse parabo." — II. Az ugyanak­kor hirdetett,természettudományi­ jutalomtételre: „Kí­vántatik hazánk éghajlatának természettudományi vizs­gálatokon épült ismertetése, előadatván egyszersmind annak hatásai a’ növényi és állati életre“ hasonló­­kép egy pályairat érkezett illy jeligével:,,Naturae con­template est ad Dei admirationem proxima et apertis—­sima via." Cic. — III. Az 184­3ban kihirdetett,drámai­ jutalomra nyolcz vígjáték küldetett be köv. czimek ’s jel­mondatokkal: 4.,Bölcsek köve', 3 felv.; jelszó : „Egy okos bolond olly követ vet a’ Vizbe, mit száz bolond bölcs sem húz ki belőle.“ Nép­szava. 2. K öltözkö­dés', 3 felv.: Fürtöd felett leng pályád lombja már. Köl­csey. 3. ,Tárcza', 5 felv.Mundus vult decipi. 4. ,Szö­kött nő', 3 felv.: Ki mer, nyer. 5. ,Vándor - színészek', 3 felv.: Sok szakács elsózza az ételt. 6. ,A’ hamis gyön­gyök', 3 felv.: Ki hogy éri, úgy szedi. gr. Teleki Fe­­rencz. 7. A’ testvérek, 3 felv. :Száz arany vagy semmi. 8. ,Az örült és orvosa', 3 felv.: Toute méchanceté vient de faihlesse. Rousseau. — E’ munkák a’ mai ülésben előterjesztetvén, a’ jeligés levelek bontatlanul az aka­démia és Sch­edius tt.pecséteivel lepecsételve a’helyet­tes levéltárnoknak adattak által őrzés végett, a’ kézira­tok pedig névszerint az első és második rendűek három három osztálybeli r­agnak, a’ drámák a’ XIV. nagygyű­lés által választott küldöttségnek adattak ki megvizsgá­lás végett. A’ pályázás sikere folyó évi közgyűlésben fog közhírré tétetni. Pesten a’ m. t. t. kisgyűléséböl, mart. 2­5. 1844. D. Schedel F. trtoknak. (Saphir Gr. M. jótékony akadémiája.) Ma csütörtökön mart. 28-án lesz a’ hires bécsi humorista Sa­phir G. M. ur hazánkyának’második szenészeti szavalat és humoristikai felolvasással vegyes akadémiája a’ városi színházban, mellynek tiszta jövedelmét ő jótékony czé­­lokra’s különösen­­,­ részben a’ nemzeti színház tagjai számára alapítandó nyugpénzintézeti pénztőke növelé­sére szentelte. Saphir neve nemcsak Bécsben , hanem e­­g­ész Németország szerte tiszteletben áll minth­éé ’s mű­vészet-’s emberbaráté,ki semmi alkalmat nem mulasztott el főleg a’császári lakvárosban ’s egyebütt is kifogyhat­om szeszélyei’s közkedvességü felolvasásival elegy a­­kadémiáji által a’jótékonyság oltárin áldozni ’s jelen al­kalommal saját nyilványitása szerint csak hazafiai köte­lességét hiszi leróni, midőn némi részben hazai jótékony czélokra tehetsége szerint valamit tenni óhajt, ’s legked­­vesb vágyainak egyikét látná elérve , ha e’ felolvasását, mint magyar, a’ nemzeti színpadon tarthatná; de életvi­szonyai őt édes honától hosszú időre távol tartván ’s en­nélfogva a’ magyar nyelv gyakorlatától nagy időre meg­fosztván , magát arra képesültnek nem tartja, hogy a’ nemzeti színház fényes közönsége előtt nyilványos föl­olvasással léphessen föl, meglevén pedig arról győződ­ve, hogy a’ szives áldozat tüze, Imrinelly oltárról lobog­jon is föl, a’ t. ez. közönség méltánylatát nem a’h­ely, ha­nem leginkább a’kitűzött irányhoz képest fogja megér­demelhetni , e’ czélra a’ városi színpadot lévén választa­ni kénytelen , ezen estére azt az illetőktől kibérlette ’s ha ezáltal elesik is óhajtott szerencséjétől , másfelől vi­gasztalást lel abban , hogy a’ városi színház nagyobb számú közönséget fogadhatván be : ha a’ t. ez. közönség kegyes részvétére számítnia szabad , jövedelmi tekin­­tetben kitűnőbb sikerrel lehet szerencsére hazai jótékony czélok javára működnie. Országgyűlési közlemény. A’ földi 1194. orsz. ülésben a’ városi hatóságrul egy m. főisp. tartott beszédének veleje köv: „Vannak az életben olly tartozások, mellyekért a’ m.FőRRk díszes koszorújában mindenkor hálás örömmel emelem szava­mat, valahányszor azt tőlem nemes sorsosim alkotv. jogai ’s kiváltságainak részvevő pártolása igényli. Mi­dőn a’ nemességről szólok, az Is. rész 9. czimének cik­la szerint, azon értelmet adom szavaimnak, hol az van : „per nobiles autem hoc in loco generaliter universos do­minos Praelatos, Barones, caeterosque Magnates , et alios regni hujus Proceres intellige, quim­a, ejusdem­­que libertatis praerogativa semper muniuntur." Ebből kitetszik , hogy a’ nemesség hazánkban jogaira nézve közös. Én midőn szivemből kívánom, hogy a’ városok­ba felvigyázás, jóllét és rend hozassák , soha nem a­­karnám, hogy ezt a’nemesi kiváltságos rendnek és sar­kalatos jogainak némi csorbulásával történjék.Az ázsiai magyar törzsek, nemzet vérébe van szőve a’ szabadság eszméje, ezt tanúsítják minden intézkedési; hajdan sza­badon választá önmaga királyát, ettől azonban sok za­­varos összeütközések miatt később elállótt, de még most is vannak díszes hivatalok, miilyen a’ nádori és korona­őri’s a’ megyei hivatalok minden biráji, mellyek elsőb­béi pl.,az utóbbiak pedig megyei rendek által választat­nak. Ebből világos , hogy a’ megyei nemesség ezen al­­kotványos jogánál fogva, önmagának nemes bírót vá­laszthat. De ha megáll ezen javaslott szerkezet, akkor a’ városokban kizáratnának a’ nemesek azon jogból, hogy maguknak bírákat válasszanak; mert először, lé­tezhetnek a’városokban afféle nemesek, kik sem olly va­gyonnal nem bírnak, millyet megkíván a’ törvény, hogy azzal polgári jogot gyakorolhassanak, sem­­szor olly mesterséget nem űznek , melly szinte a’ polgárosításra szükséges; de nem is volnának eléggé kiművelve, hogy ennélfogva polg.­jogot gyakorolhassanak. Az illy ne­meseket a’ városok hatósága alárendelvén, nekik a’bi­­róválasztásban e­l­ő b­ocsátott képességük netaláni hi­ányában semmi joguk nincsen. Terveztetik tovább, hogy olly nemesi telkek vagy udvarhelyeknek,mellyek a’város területében vannak, de hatósága alatt eddig nem létez­tek lakosaira nézve a’ város hatósága terjedjen ki, ’s noha illy­es telkek tulajdonosai földbirtokosak’s ezek­nek a’ város physikai kiterjedésében fekvő birtokuk va­gyon , de ezen birtok a’ törvény értelmében a’ város te­rületéhez nem számíttatván , az a’ polg.­jogok gyakor­latára ez oknál fogva őket nem jogosítja ; ’s ámbár a’ birtok ollyan, melly ha polgári volna, vá­l­a­s­z­t­á­s­i jog gyakorlásra elegendő qualificatióval bírna; de a’fel­hoztam oknál fogvást azok tulajdonosai választási jogot a’ városokban még sem gyakorolhatnak,’s bírája válasz­tásához, ki becsületéről ’s életéről ítél,járulni soha sem fog. Ha illy nemesnek polgári qualificatiója van ’s ek­­kint polg.­jogokban és választásban részesíttetik, még illy nemesnek sem lesz akaratj­aszerint válasz­tott bírája; mert ő mindig kisebbségben maradand; ’s járult ugyan a’ választáshoz, de soha sem fogja választ­hatni azt, kit óhajt. ’S mivel hazánkban léteznek alkot­­ványos rendek, u. m. praelatusok,bárók,nemesek és vá­rosok, azoknak külön jogaik és kötelességeik vannak ; veszem például a’ m. fölöket,kik közül sokan csak szü­letésüknél fogva személyenkint hivatnak meg ország­gyűlésre, és akkint ott részt is vehetnek; ’s ez azon jog, mellyet a’ föbd születésük és állásuknál fogva, mint ol­­lyanok, joggal igényelhetnek. Vannak a’ nemességnek is jogai, mellyeket szinte követelhet; tudjuk ezelőtt a’ ne­messég személyesen jelent meg az országgyűlésen,ezen joga azonban megszüntetett; vannak a’ polg. rendnek is külön jogai, de mindegyik rend tartsa meg a’ magáét’s egyik se kívánja terjeszteni jogát a’ másik csorbításá­val, ’s higyek el a’ m. föRv., hogy ha ezen dologba mé­lyebben tekintünk, bizony a’nemességnek, melly száza­dokon keresztül vérzett e’hazáért, már sok kiváltságit veszély fenyegeti. A’ nemesség ezelőtt biráját választot­ta ’s városi hatóság alá rendelve nem volt; a’ nemesség város által ennek akaratja szerint nem adóztathatott, mert a’ fenálló törvények nyomán a’ város akkor is,mi­dőn adót vetett ki, a’ nemességet összehíni kötelezte­­tett; most már a’ nemesség úgy szólván csak fejétől ma­radt tehermentes; de ismerek várost, hol a’ polg. szinte fejadót nem fizetnek,’s erre nézve is identificálva van már a’polgárság a’ nemességgel. ’S ezenkívül fenmarad olly kötelesség a’nemességre, mellyel a’polgárok nem tar­toznak, t.i. felkelés, subsidium’s orsz.gyűlési költségek fizetése. Akkor, midőn a’ haza veszélyben forog, midőn a’nemesség kötelessége teljesítésére felhivatik, azon szegény nemes ember fejenkint tartozik a’ haza védel­mére felállani; és minél számosabb az, ki védelmezi a’ hont, annál biztosb a’ remény, hogy a’ védelem süker nélkül nem marad; és ekkor mi, kik vagyonosbak va­gyunk, nem kelünk föl személyesen, hanem azok tisztes soraiba sokszor egy zsoldos szolgát állítunk helyünkbe, ’s csak pamlagokon heverve újságból olvassuk, mikint vérzettek el és társaink a’ haza védelmében a' csaták mezején. I Ha a’ nemességet igy rendeljük alá a’ városi ha­tóságnak, kihal azon kölcsönös éltető viszony, mellynek egynek kell lenni a’ megyében, ’s a’ mi egyedül csak ké­pes fentartani a’ municipélet garantiáját, melly e’szá­zad­odik tizedében alkotványunk fentartására olly el­szántság ’s lelkesedéssel mutatkozott; és ha ez történik, előre látható, hogy annak a’ municipéletre rész behatá­sa lesz. Egyébiránt, ha a’haza javát elő akarjuk mozdí­tani, ne tegyük azt úgy, mint a’ hullámzó tengeren úszó hajósok, kik midőn a’ veszedelmet máskép elkerülni nem tudják, legdrágább kincseiket a’ mindent elnyelő tenger örvényébe vérző szívvel a’hajóból kidobálják. Még nem látom hazánk illy hullámzását; reményiem hogy az áta­lakulás békés után megtörténhetik; nem is látom át, mi­ért vessük ki ezen legdrágább kincset a’ hajó párkány­zatán, azon kincset, mellyet őseink annyira megóttak ’s mellyet nekünk ereklye gyanánt őrizni kötelességünk; én l­e­g­a­l­á­b­b dicsőségemnek tartom azt mindenkor, és minden alkalommal védeni. Ha szabad képekkel élni, hallottam ősi alkotványunkat hasonlíttatni egy terebé­lyes nagy cserhez,melly magában díszes. Nyíltan mon­dom, hogy ezen cser, melly alatt hajdan őseink nyugal­mat találva, annak lombjaiból hős tetteikért hervadatlan koszorúkat szereztek , az úgynevezett kor kivánatinak mesterséges szabdalásit romlás nélkül ki nem állhatja. Mi engem illet, rendülhetlen feltételem az, hogy annak ollyatéri nyesésére jobbamat emelni sohasem fogom. A­­zonban nem ellenzem a’javításokat, sőt a’ városokban is elismerem azok szükségét, de arra, hogy azok a’ren­det fentarthassák, nem kívántatik több,mint hogy rend­őri tekintetben legyenek alávetve azon nemesek, kik a’ városban laknak; ez akármi zavarodás csilapitására e­­lég és akkor a város rendőri sza­bályokhoz nyúlhat. Mondhatom, 1832 ben, midőn én a’ Bk. táblájánál Bács megye részéről mint követ szerencsés valók lenni, át­­mehtvén az úrbéri törvényeken,úgy volt lelkesölve a’ ha­­za,hogy nec unico quidem excepto, mind a’ kilencz rend­szeres munkálatot el akarta végezni; bevégeztetvén az úrbéri munkálat, a’ törvénykezés és itélőszékek elren­dezésére mentünk, és a’ városi biróságokrul alkotott III- ik t.cz.ben azon évi iratok 2ik kötele­z3 ük lapján olly javaslat létetett, hogy nemcsak a’ nemeseket hanem a­

Next