Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-03-28 / 25. szám
PEST, csütörtök mart. 28 km 1844. «adik szám. Megjelenik a’ Társalkodóvá minden héten kétszer, t. r. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktos kiadó tulajdonosnál úri utcza 413di sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emel„tíni p.rvohiff „Díj,,r mi„rton királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántatb példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ téten, esettan peate minneui megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan küzöltetik. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország (előléptetések; magy. tuílom. társaság; Sapha G. M. jótékony akadémiája; Országgyűl. közlemény: a’ 119d. foldi ülésb. tanácskozások a városi hatóságrul’s ez ügyben tartott jelésb előterjesztések veleje; 174d. ker. ülésb. a’jászkun kerül, rendezésű, történt változtatások hitelesítése ; 125 d. orsz. rdi ülésb. a’ ki- ihágási t. javaslat folytatása az e’ tárgybeli üzenettel együtt; 126d. orsz. rdi ülésb. Szathmár m. követ U. B. ügyében érkezett kir. leirat iránti üzenet, s e’ tárgy iránti vitatkozások; 121. és 121d. foldi ülésb. az országgy. követek választatásmódja képviselők által határoztatik a’ k. városokban; 1211d. firdi ülésb. a’ városi képviselők osztálya nem meghatárzott számban ha nem aránylagosan állapittatik meg; 137d. orsz. rdi ülésb. a’ jászlóvi kerületi rendezés iránti üzenet ’s az e’ tárgyi munkálat 10 -ig vizsgálva ; középponti gazd. egyes, munkálkodások; hazai termékink ára József vásárkor; bácsbodrogi közgyűlés utasítási; hibás eljáratu statárium ; középszolnoki közgyűlésben b. Wesselényi Miklósnak Széchenyi Istv. gr. telekdiját ajánló levele a’ telekdij elfogadtalik ’s az körlevél által minden magyar és erdélyországi t.hatóságnak ajánllalik köszönet-nyilatkoztatással a’ tervező részire.) Spanyol ország (komoly hadi készületek Marocco ellen; Bonét 24 zenditő czimboráival agyon lövetett.) Angia (Alsóházi viták a’ párviadal elleni törvény ügyében; O'Connell ünnepélyes megtiszteltetése Londonban.) Francziaország (Lajos Fülöp utikészületei; új hadi terv; Algír meghóditására.) Svédország (A’ krály mart. Skán meghalt.) Értesítő: Magyarorszg és Erdély A’ mi. m. kir. uilv. Kincstár az ipolysági sóárnok hivatalt Schöpf Miklós carlopagói k. só és harminc,adi ellenőrre, ennek hivatalát Planinatz fiumei k. sómázsamesterre , ezét Burdács János buccarii k. sómázsamesterre , ezét Lipovchich fiumei sómázsálóra , a’ dömölki sóárnok hivatalt Merzsey Ferenc/bajai k. sóellenőrre, ezét Lenshardt János ipolysági ellenőrködő sómázsamesterre, ezét Keszlerffy Károly sómázsamesterre , ezét Szilágyi Mihály sómázsálóra helybeli fokszerinti előléptetéssel, ennek hivatalát Obit Ferenc/ selmeczi sópajtnőrre , ezét Bakó Adolf néhai katona- kadétra , végre a’ carlopagoi sómázsamester hivatalt Frideczky Barabás kilépett m.kir. testőrre ’s eddigi selmeczi sóhivatali gyakornokra ruházó. Továbbá Pajthényi Ambrus poroszlói sómázsárót szolnoki sómázsálóvá, ennek hivatalára pedig Rosztoczky János szatmári sópajtnört alkalmazá. —Országh János, gácsi ellenőrködő somázsamester f. é. febr. 17. meghalt. A’ zimonyik. harminczadi segédállomás megészült. — Magyar tudós társaság. I. A’ XIII. nagygyűlés által 1842 ben kitűzött ezen ,törvénytudományi feltételre: „Fejtessék ki jogelméletileg’s mind a’honi mind a’külföldi állapotok figyelembe vételével történetileg is . Milly befolyással vannak az örökösödési törvények a’polgári társaságra, ’s ennek anyagi és szellemi jó vagy részvételére ?“ martius 24ig mint határnapig egy pályamunka érkezett illy jeligével: „. . . . aegimm mi animum ipse parabo." — II. Az ugyanakkor hirdetett,természettudományi jutalomtételre: „Kívántatik hazánk éghajlatának természettudományi vizsgálatokon épült ismertetése, előadatván egyszersmind annak hatásai a’ növényi és állati életre“ hasonlókép egy pályairat érkezett illy jeligével:,,Naturae contemplate est ad Dei admirationem proxima et apertis—sima via." Cic. — III. Az 1843ban kihirdetett,drámai jutalomra nyolcz vígjáték küldetett be köv. czimek ’s jelmondatokkal: 4.,Bölcsek köve', 3 felv.; jelszó : „Egy okos bolond olly követ vet a’ Vizbe, mit száz bolond bölcs sem húz ki belőle.“ Népszava. 2. K öltözködés', 3 felv.: Fürtöd felett leng pályád lombja már. Kölcsey. 3. ,Tárcza', 5 felv.Mundus vult decipi. 4. ,Szökött nő', 3 felv.: Ki mer, nyer. 5. ,Vándor - színészek', 3 felv.: Sok szakács elsózza az ételt. 6. ,A’ hamis gyöngyök', 3 felv.: Ki hogy éri, úgy szedi. gr. Teleki Ferencz. 7. A’ testvérek, 3 felv. :Száz arany vagy semmi. 8. ,Az örült és orvosa', 3 felv.: Toute méchanceté vient de faihlesse. Rousseau. — E’ munkák a’ mai ülésben előterjesztetvén, a’ jeligés levelek bontatlanul az akadémia és Schedius tt.pecséteivel lepecsételve a’helyettes levéltárnoknak adattak által őrzés végett, a’ kéziratok pedig névszerint az első és második rendűek három három osztálybeli ragnak, a’ drámák a’ XIV. nagygyűlés által választott küldöttségnek adattak ki megvizsgálás végett. A’ pályázás sikere folyó évi közgyűlésben fog közhírré tétetni. Pesten a’ m. t. t. kisgyűléséböl, mart. 25. 1844. D. Schedel F. trtoknak. (Saphir Gr. M. jótékony akadémiája.) Ma csütörtökön mart. 28-án lesz a’ hires bécsi humorista Saphir G. M. ur hazánkyának’második szenészeti szavalat és humoristikai felolvasással vegyes akadémiája a’ városi színházban, mellynek tiszta jövedelmét ő jótékony czélokra’s különösen, részben a’ nemzeti színház tagjai számára alapítandó nyugpénzintézeti pénztőke növelésére szentelte. Saphir neve nemcsak Bécsben , hanem egész Németország szerte tiszteletben áll minthéé ’s művészet-’s emberbaráté,ki semmi alkalmat nem mulasztott el főleg a’császári lakvárosban ’s egyebütt is kifogyhatom szeszélyei’s közkedvességü felolvasásival elegy akadémiáji által a’jótékonyság oltárin áldozni ’s jelen alkalommal saját nyilványitása szerint csak hazafiai kötelességét hiszi leróni, midőn némi részben hazai jótékony czélokra tehetsége szerint valamit tenni óhajt, ’s legkedvesb vágyainak egyikét látná elérve , ha e’ felolvasását, mint magyar, a’ nemzeti színpadon tarthatná; de életviszonyai őt édes honától hosszú időre távol tartván ’s ennélfogva a’ magyar nyelv gyakorlatától nagy időre megfosztván , magát arra képesültnek nem tartja, hogy a’ nemzeti színház fényes közönsége előtt nyilványos fölolvasással léphessen föl, meglevén pedig arról győződve, hogy a’ szives áldozat tüze, Imrinelly oltárról lobogjon is föl, a’ t. ez. közönség méltánylatát nem a’hely, hanem leginkább a’kitűzött irányhoz képest fogja megérdemelhetni , e’ czélra a’ városi színpadot lévén választani kénytelen , ezen estére azt az illetőktől kibérlette ’s ha ezáltal elesik is óhajtott szerencséjétől , másfelől vigasztalást lel abban , hogy a’ városi színház nagyobb számú közönséget fogadhatván be : ha a’ t. ez. közönség kegyes részvétére számítnia szabad , jövedelmi tekintetben kitűnőbb sikerrel lehet szerencsére hazai jótékony czélok javára működnie. Országgyűlési közlemény. A’ földi 1194. orsz. ülésben a’ városi hatóságrul egy m. főisp. tartott beszédének veleje köv: „Vannak az életben olly tartozások, mellyekért a’ m.FőRRk díszes koszorújában mindenkor hálás örömmel emelem szavamat, valahányszor azt tőlem nemes sorsosim alkotv. jogai ’s kiváltságainak részvevő pártolása igényli. Midőn a’ nemességről szólok, az Is. rész 9. czimének cikla szerint, azon értelmet adom szavaimnak, hol az van : „per nobiles autem hoc in loco generaliter universos dominos Praelatos, Barones, caeterosque Magnates , et alios regni hujus Proceres intellige, quima, ejusdemque libertatis praerogativa semper muniuntur." Ebből kitetszik , hogy a’ nemesség hazánkban jogaira nézve közös. Én midőn szivemből kívánom, hogy a’ városokba felvigyázás, jóllét és rend hozassák , soha nem akarnám, hogy ezt a’nemesi kiváltságos rendnek és sarkalatos jogainak némi csorbulásával történjék.Az ázsiai magyar törzsek, nemzet vérébe van szőve a’ szabadság eszméje, ezt tanúsítják minden intézkedési; hajdan szabadon választá önmaga királyát, ettől azonban sok zavaros összeütközések miatt később elállótt, de még most is vannak díszes hivatalok, miilyen a’ nádori és koronaőri’s a’ megyei hivatalok minden biráji, mellyek elsőbbéi pl.,az utóbbiak pedig megyei rendek által választatnak. Ebből világos , hogy a’ megyei nemesség ezen alkotványos jogánál fogva, önmagának nemes bírót választhat. De ha megáll ezen javaslott szerkezet, akkor a’ városokban kizáratnának a’ nemesek azon jogból, hogy maguknak bírákat válasszanak; mert először, létezhetnek a’városokban afféle nemesek, kik sem olly vagyonnal nem bírnak, millyet megkíván a’ törvény, hogy azzal polgári jogot gyakorolhassanak, semszor olly mesterséget nem űznek , melly szinte a’ polgárosításra szükséges; de nem is volnának eléggé kiművelve, hogy ennélfogva polg.jogot gyakorolhassanak. Az illy nemeseket a’ városok hatósága alárendelvén, nekik a’biróválasztásban elő bocsátott képességük netaláni hiányában semmi joguk nincsen. Terveztetik tovább, hogy olly nemesi telkek vagy udvarhelyeknek,mellyek a’város területében vannak, de hatósága alatt eddig nem léteztek lakosaira nézve a’ város hatósága terjedjen ki, ’s noha illyes telkek tulajdonosai földbirtokosak’s ezeknek a’ város physikai kiterjedésében fekvő birtokuk vagyon , de ezen birtok a’ törvény értelmében a’ város területéhez nem számíttatván , az a’ polg.jogok gyakorlatára ez oknál fogva őket nem jogosítja ; ’s ámbár a’ birtok ollyan, melly ha polgári volna, választási jog gyakorlásra elegendő qualificatióval bírna; de a’felhoztam oknál fogvást azok tulajdonosai választási jogot a’ városokban még sem gyakorolhatnak,’s bírája választásához, ki becsületéről ’s életéről ítél,járulni soha sem fog. Ha illy nemesnek polgári qualificatiója van ’s ekkint polg.jogokban és választásban részesíttetik, még illy nemesnek sem lesz akaratjaszerint választott bírája; mert ő mindig kisebbségben maradand; ’s járult ugyan a’ választáshoz, de soha sem fogja választhatni azt, kit óhajt. ’S mivel hazánkban léteznek alkotványos rendek, u. m. praelatusok,bárók,nemesek és városok, azoknak külön jogaik és kötelességeik vannak ; veszem például a’ m. fölöket,kik közül sokan csak születésüknél fogva személyenkint hivatnak meg országgyűlésre, és akkint ott részt is vehetnek; ’s ez azon jog, mellyet a’ föbd születésük és állásuknál fogva, mint ollyanok, joggal igényelhetnek. Vannak a’ nemességnek is jogai, mellyeket szinte követelhet; tudjuk ezelőtt a’ nemesség személyesen jelent meg az országgyűlésen,ezen joga azonban megszüntetett; vannak a’ polg. rendnek is külön jogai, de mindegyik rend tartsa meg a’ magáét’s egyik se kívánja terjeszteni jogát a’ másik csorbításával, ’s higyek el a’ m. föRv., hogy ha ezen dologba mélyebben tekintünk, bizony a’nemességnek, melly századokon keresztül vérzett e’hazáért, már sok kiváltságit veszély fenyegeti. A’ nemesség ezelőtt biráját választotta ’s városi hatóság alá rendelve nem volt; a’ nemesség város által ennek akaratja szerint nem adóztathatott, mert a’ fenálló törvények nyomán a’ város akkor is,midőn adót vetett ki, a’ nemességet összehíni köteleztetett; most már a’ nemesség úgy szólván csak fejétől maradt tehermentes; de ismerek várost, hol a’ polg. szinte fejadót nem fizetnek,’s erre nézve is identificálva van már a’polgárság a’ nemességgel. ’S ezenkívül fenmarad olly kötelesség a’nemességre, mellyel a’polgárok nem tartoznak, t.i. felkelés, subsidium’s orsz.gyűlési költségek fizetése. Akkor, midőn a’ haza veszélyben forog, midőn a’nemesség kötelessége teljesítésére felhivatik, azon szegény nemes ember fejenkint tartozik a’ haza védelmére felállani; és minél számosabb az, ki védelmezi a’ hont, annál biztosb a’ remény, hogy a’ védelem süker nélkül nem marad; és ekkor mi, kik vagyonosbak vagyunk, nem kelünk föl személyesen, hanem azok tisztes soraiba sokszor egy zsoldos szolgát állítunk helyünkbe, ’s csak pamlagokon heverve újságból olvassuk, mikint vérzettek el és társaink a’ haza védelmében a' csaták mezején. I Ha a’ nemességet igy rendeljük alá a’ városi hatóságnak, kihal azon kölcsönös éltető viszony, mellynek egynek kell lenni a’ megyében, ’s a’ mi egyedül csak képes fentartani a’ municipélet garantiáját, melly e’századodik tizedében alkotványunk fentartására olly elszántság ’s lelkesedéssel mutatkozott; és ha ez történik, előre látható, hogy annak a’ municipéletre rész behatása lesz. Egyébiránt, ha a’haza javát elő akarjuk mozdítani, ne tegyük azt úgy, mint a’ hullámzó tengeren úszó hajósok, kik midőn a’ veszedelmet máskép elkerülni nem tudják, legdrágább kincseiket a’ mindent elnyelő tenger örvényébe vérző szívvel a’hajóból kidobálják. Még nem látom hazánk illy hullámzását; reményiem hogy az átalakulás békés után megtörténhetik; nem is látom át, miért vessük ki ezen legdrágább kincset a’ hajó párkányzatán, azon kincset, mellyet őseink annyira megóttak ’s mellyet nekünk ereklye gyanánt őrizni kötelességünk; én legalább dicsőségemnek tartom azt mindenkor, és minden alkalommal védeni. Ha szabad képekkel élni, hallottam ősi alkotványunkat hasonlíttatni egy terebélyes nagy cserhez,melly magában díszes. Nyíltan mondom, hogy ezen cser, melly alatt hajdan őseink nyugalmat találva, annak lombjaiból hős tetteikért hervadatlan koszorúkat szereztek , az úgynevezett kor kivánatinak mesterséges szabdalásit romlás nélkül ki nem állhatja. Mi engem illet, rendülhetlen feltételem az, hogy annak ollyatéri nyesésére jobbamat emelni sohasem fogom. Azonban nem ellenzem a’javításokat, sőt a’ városokban is elismerem azok szükségét, de arra, hogy azok a’rendet fentarthassák, nem kívántatik több,mint hogy rendőri tekintetben legyenek alávetve azon nemesek, kik a’ városban laknak; ez akármi zavarodás csilapitására elég és akkor a város rendőri szabályokhoz nyúlhat. Mondhatom, 1832 ben, midőn én a’ Bk. táblájánál Bács megye részéről mint követ szerencsés valók lenni, átmehtvén az úrbéri törvényeken,úgy volt lelkesölve a’ haza,hogy nec unico quidem excepto, mind a’ kilencz rendszeres munkálatot el akarta végezni; bevégeztetvén az úrbéri munkálat, a’ törvénykezés és itélőszékek elrendezésére mentünk, és a’ városi biróságokrul alkotott III- ik t.cz.ben azon évi iratok 2ik kötelez3 ük lapján olly javaslat létetett, hogy nemcsak a’ nemeseket hanem a