Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-05-23 / 41. szám

PEST, csütörtök május 23kán 4 fldifii, szám* VíPfTiplonik a’ Tárcallíunióval minden héteie kétszer: t. r. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a' szerktő ’s kiadó tulajdonánál úri utcza 463dik sz. alatti Traltner-Károlyi ház első emeí»tin Airvphius T° .°r,a«a királyi Costa-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ leien, egyénim pedig minden nira.y.v megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan küzöltetik. FOGLALAT: Magyar-és Erdélyország (kinevezés ’s előléptetések' névmagyaritás; Szökött katona a budai színkörben, Pestváros résziről újabb követutasitások; Országgyül közlemény: a’ H3 és i -Aid. főrendi ülés részleteinek vége az országgyűlés évenkinti tartatása iránt, a’ mondott legkitűnőbb beszédek ’s nyilatkozatok rajzával. 1 f)Ad. ker. ülésb. a’ komárommegyei petitio; 147 és 146d. frdi ülésb. a’ városrendezés ügye majd végig átvizsgálva; 195 és 196d. kerül, ülésb. a' vallás iránt érkezett kir. leirata’ majd legidősb követ előterjesztésével; szatmármegyei közgyűlés fontos eredményei többi közt a’ közvállalati terhek közös viselése elfogadva 's egyéb követutasitások;Szepesmegyei követutasítások.) Spanyolország (Kölcsönajánlat; az ostromállapot megszüntetve, új lap, Chinávali viszonyla’t ) Portugália (Almeida meghódol.) , Anglia (O'Connell fölött az itélethozás ismét elhalasztatik különös eskültszéki eljárás.) , Francziaország (A’ kövelkamrában & magasig-boi ionrendszer fogadtatott el; haytii zendülés’s ter.) Görögország (Minisztertanács az ország hatóságihoz oromnyilatkozványt bocsát.) . . . Törökország (Az arnauta kihágások igazolása ; egy egész görög község protestánssá lesz s egy porosz család törökké.) M od va°és Oláhország (uj ministerelnök-választás ) Orosz és Lengyelország (a’ birodalmi tanács uj nemesi törvény-kidolgozással foglalatos.) Schweiz (Wallisban nyugtalankodások.) Értesítő: Nagyarorszsig és Erdély b cs. ’s ap.kir Pels, a’ sopronyi társas káptalanban éneklő-kanonokká Tauber Ferenczet ugyanazon káptalan őrkanonokát; erre Muich József nyulasi plébánost ; utolsó kanonokságra Gruber Ferenczet a’ gyáli növendék pap-intézet lelki igazgatóját kinevezni; a’ nagyváradi görög kath.káptalani);éneklőkanonokságot Pack János őrkanonokra ; ezét Dobra Sándor iskolai kanonokra , imezét Alexi János kanczellárkanonokra ruházni;aittner Ferenczet Sopronysz. kir. város tanácsosát nagyobb arany érdempénzzel jutalmazni ; Pászthory Józsefet a’ fiumei kormány fogalmazó gyakornokát tiszteletbeli fogalmazóvá kinevezni; chilowgradi b. Rukavina György cs. kir. altábornagyot magyar báróságra dijmenten emelni ; Simunich Boldizsár tábornokot és Simunich Máté alezredest szinte dijmenten magyar nemességgel , végre b. Obenaus Ferencz és Ferdinand testvéreket magyar nemesség- és bárósággal megajándékozni méltóztatott. Zimonyban Guggenberger János második áruvizsgáló f. é. apr. 25-én meghalt. Ő cs. ’s ap. kir. fels. Weisz András a’ m. kir. udvari Kincstár kiadó hivatalánál írnok , és testvére Weisz Károly a’Reusz Henrik herczeg nevét viselő huszár ezrednél alhadnagy ,vezetéknevének Fehéry-re változtatását legkegy. megengedni méltóztatott. (Ezen testvérek névmagyaritása iránt f. évi Jelenkorunk 37dik számabeli hibás iktatástigy szükséges megigazítani.) A’pesti nemzeti casino junius Ildikán délelőtti 10 órakor tartamtja idei nyári közgyűlését, mellyre a’ t. ez részvényesek minél számosabban meglenni keretnek. Pénteken máj. 24kén Budán a’ horvátkerti színkörben pesti műkedvelők által’s az énekiskolai növendékek közremunkáltával adatni fog a’budai dologház és énekiskola javára bérszünetben „SZÖKÖTT KATONA“ népszínmű 3 felv. Szigligetitől. Pest május 21 k én szab. kir. Pest város tanácsa és választott polgársága 1844. évi május 18 án tartott közgyűléséből pótlólag oda utasitá országgyűlési követeit, hogy midőn a’ szab. kir. városok rendezése a’ m. főrendi hoc üzenet következtében szőnyegre kerülend, továbbá is iparkodjanak előbbi utasításaikhoz ragaszkodóig az azokban kifejtett elveket létesíteni; mennyiben pedig egy, vagy más kérdésre nézve többséget nem nyerhetnének, a’ két tábla különböző javaslatai közül azt pártolják, mellynek elvei, utasításukat inkább közelitendik.Továbbá nevezetesb kérdésekre nézve,miilyenek: a’ polgári és választói képesség, rendőrség, közigazgatás, ha netán a’ BR. előbbi üzeneteikhez ragaszkodnának, Pest városára nézve terjedelménél, népességénél ’s egyéb viszonyainál,fogva külön kivételes törvényt sürgessenek alkottatni, hasonlót az úrbéri törvényben a’ bánságra ’s kapcsolt részekre nézve előforduló czikkelyekhez ; nehogy azon nagy különbségnél fogva, melly Pest és a’többi sz. kir. város között fenforog, vagy Pest város szenvedjen rövidséget, vagy a’ többiek, vagy általában mindnyájan tovább is törvényes intézkedés nélkül maradjanak. ,A’ királyi főfelügyelőt' illetőleg az előbbi utasítás oda módosíttatott, miszerint követ urak a’ m. fork által üzenetükben javaslott ,illy hivatalnak törvény általi rendszerűttetését minden alkalommal ellenezzék." Egyébiránt Pest város az izraeliták általános ,emancipatióját mindaddig, míg kereskedésünk, míg a’ szab. kir. városok és hazánk sok millió egyéb lakosai jogai rendezve bővítve, és megállapítva nem lesznek, pártolni nem hajlandó. — Országgyülési közlemény* (A’ 143. és 44. földi ülés részleteinek vége.) Az előbbi szónok nézetei többek által gyámoliltatván , az országgyűlés elrendezése előtt, azaz mielőtt annak mechanismusa változtatva nem lesz , a’mindenévi diaetát inkább károsnak mint hasznosnak tárták. Ezt leginkább egy gróf és főispáni helyettes körülményesen kifejté, megmutatván, hogy mostani körülményekben négy hónap alatt eredményhez jutni teljes lehetlenség. Rövidebb országgyűlések főbb akadályául az utasításokat tekintő, noha az átalakulás szakában nem lehet más garantiája a’ nemzetnek, mint épen az utasítás. Nézzük csak a’ mostani országgyűlést, melly már szinte egy esztendőig folyt, van e egy tárgy befejezve ? Nálunk a’ municipalis élet szüntelenül működik; más országokban épen ennek hiánya miatt szükségesek a’mindenévi országgyűlések. Angliának teljesen elrendezett parliamentje van, de municipiuma nincs ; nálunk ez épen ellenkezőleg áll; ott az igazságkiszolgáltatás nem gátoltatik a’ parliament öszszeülése által, nálunk ez nagy részben az országgyűlés alatt megakad. Ehez járulnak még a’ követválasztás, viszszahivás és az utasítások adásánál előfordulni szokott agitatiók, melly ezentúl a’ városokra is átmenend. Most olly fontos kérdések állnak előttünk, mellyektöl az ország jövendője függ : számba veendő a’ tömérdek pénz is, melly a’ korteskedésre fog pazaroltatni. ’stb. Egy gr. és főispán mindezek ellenében azon argumentummal élt, ha a’ nemzet azon belátásra jutott, hogy a’ mindenévi országgyűlés szükséges, rendezni is fogja azt úgy, hogy lehetséges és eredménydús legyen. Hogy az eszme nem fér egészen alkotványunk mostani állásához , igaz, de épen ennek jobbra változtatása a’törvényhozás főbb feladata. Hisz a’ nemesség megadóztatása sem fér meg az alkotvány szellemével, ’s innen munkálkodik ebben egy országos választmány,’s adja isten, hogy sikerrel munkálkodjék. Megszünendik minden évi országgyűléssel a’ sok haszontalan cerimonia ’s jobban haladandnak majd a’ tárgyak, ha ideje már előre el lesz határozva. A’ mindenévi választásokat szónok is ellenzi, ’s azért felszólitandóknak véli a’ t. Reket: indítványozzanak olly törvényt, mellynek következtében a’ követválasztás 3 vagy 5 évre legyen elhatározva. Itt a’ fenséges elnök figyelmezteté a’gyülekezetét, hogy mellőzve minden eltérést, két pont mindenek előtt volna elintézendő. Első a’ definitio , minthogy a’ BR. csak mindenévi országgyűlést javasolnak; de különbség van mindenévi összejövetel és minden évi követválasztás közt, így például Angliában minden évben gyűl öszsze a’ parliament, de a’ választások csak mindenyik évre határoztatvák. Második pont volna az orsz.gyűlés elrendezése, mellynek szükségét senki sem tagadja. Itt már most az lenne a’ kérdés : elhatároztassák é előbb az országyülésnek minden évbeni tartása, vagy teendők é előbb azon előkészületek, mellyek ezen mindenévi diaetákat lehetségesekké tegyék ? Erre volna talán szorítandó mindenek előtt a’ tanácskozás. Most egy báró a’ mindenévi diaetát pártolván, jó kedvvel, úgymond, sokkal többet végezhetni néhány hét alatt, mint a’ mostani rendszer mellett szint annyi hónapig. Isten hat nap alatt teremté a’ világot. A’ hoszszas diaeták főokául a’ kormányt hozá fel, a’ követelt systemát, Romát és Pétervárt nem a’ legmérsékeltebb modorban említvén. Ha mindez megváltozik, majdnem váltand e’ tábla annyi üzenetet ’s hamarább érkezendnek a’ resolutiók. Ezután az utasítási rendszer ellen kikelvén, mig teljes bizodalommal felruházott szabad követ nem lesz, hanem minden szóért felelős rabszolga , addig gyors és hathatós eredményeket nem várhatunk. Miután az általános coordinatio most rögtön nem lehetséges,ideiglenes rendszabályokat óhajt, például hogy köteles legyen a’ kormány a’ fölterjesztett törvényt sanctionálni, hogy a’ kir. tábla maradjon otthon ’s a’ főtiszt. urak az oltárnál, így majd semmi hátramaradás nem leszen.Egy báró jeles előadásában, mellyben a’ mostani országgyűlések főbb akadályit élethű képben rajzolá,’s mindenévi diaetát, de 3 vagy 5 éves választásokat kívánt, a’ BR. eszméjét pártolta, de mindenekelőtt arról vélte szükségesnek a’gondoskodást, hogy az létesithetővé is tétessék. Szinte csak röviden érinthetjük egy püspök tudományos előadását. Mire egy másik püspök megistutatá, hogy a’ 3 évet, tehát az országgyűlésnek törvényes és rendes határidejét, nemcsak az újabb törvények , hanem a’ régibbek is kétségtelenné teszik , jelesen az 1653: 49 t. ez. ezt mondja: generalium regni conventuum articularis terminus est triennium. Az országgyűlésnek tehát három év előtt közszükség eset idében összehivatása csak kivételnek tekintendő ; ennélfogva nem áll egészen az, mi a’javaslott felírásban mondalik: midőn az országgyűlésnek évenkint tartatását kívánjuk, semmi ollyast nem kívánunk, mi törvényink szavaiban és szellemében nem volna gyökerezve ; mert a’ kivétel nem szabály, ’s ha az évenkinti országgyűlések a’jelenleg fenálló törvényekben olly módon , mint állíttatik , gyökereznek , akkor azok iránti új törvényjavaslat fölösleges. Azt reményük a’ tek. Rz, hogy az évenkinti országgyűlések hazánk jóllétét és boldogságát legmagasb fokra emelendik. Azonban nem mindig azon haza legboldogabb, mellynek leggyakoribb országgyűlése és legtöbb törvénye van. Plurimae leges pessima Respublica , mondja Tacitus. És ha hazai történetink évrajzira viszszapillantok, a’ gyakori, a’ folytonos országgyűlések tartását a’ haza boldogsága csalhatlan mérlegének nem tekinthetem ; mert kérdem : nem volté hazánk a’bús emlékezetű Mohács vészteljes napjai előtt legroszszabb állapotban ? pedig azon korszakban évenkint ’s folyvást országgyűlések tartattak, mint ezt az 1526 : 20. svrv.cz. bizonyítja : Quoniam autem propter continuas Diaetarum celebrationes pauperes nobiles adeo exhausli sunt, ut corum multi propter nimias expensas bona sua impignorando in perpetuam devenerunt russicitatem ; ideo statutum est, ut a modo deinceps nonnisi magna ingruente necessitate extra solitum Diaetae terminum ad conveniendum in unum cogantur.Ezen t.czikk csak négy hónappal hozatott a’ vészteljes mohácsi ütközet előtt.De ezen szomorú évszak és a’következő idők emlékét mellőzve, csak a’jelen korra vonatkozólag, kérdem: váljon hazánk jelen viszonyait, az országgyűlésnek még el nem rendezett helyzetét ’s a’ t.hatóságok szellemét kellő figyelembe véve, leendő az évenkinti országgyűléseknek hazánkat boldogító azon eredménye, melly a’javaslott felírásban dús ecsettel festetik,vagy nem gerjeszté inkább némi aggodalmat azon gondolat: vájjon idöjártával az évenkinti országgyűlések nem fognak olly testületté alakulni, melly a’ törvhozás kellő határit túllépve , hatását a’közigazgatás,az administratio minden ágaira, főkép petitiók következtében kiterjesztendi, ’s minden más hatalmat öszpontositván és magának alárendelvén,az illető hatóságok alkotványos működését megsemmisitendi ’s ősi alkotványunkat sarkalapjaiban megrenditendi ? Több más előadás után egy gróf kedélyes beszédének lényeges tartalma következő: A’ mik eddigelé e’tárgyban elmondattak, azok csekély vélekedésem szerint olly gyenge, olly bágyadt argumentumok voltak , hogy részemről megvallom, nem csudálkozhatom eléggé még olly férfiak részéről is olly argumentumokat hallani, kiktől én magasbakat vártam volna és várok ezentúl. Nem akarok én ez által legkevésbbé is sértő lenni, mert ha egy részről az eddig előadott argumentumok igen gyenge és bágyadt voltát meg is fogom mutatni, más részről igen átlátom, hogy a’ dolog sok és okos emberek elött olly színben állhat. ’S ennek eszközlésire legyenek cs. kir. Fölige igen tisztelt elnökünk és a’m föRR.kegyesek nekem megengedni,hogy egy kis indiseretiót kövessek el, ’s némellyeket, mik a’culissák mögött történnek, mint azok előttem feltűnnek, itt elősorolják , hogy t. i. miért van itt sok embernek az országgyűléseken egyáltalában szinte valami nauseája (csömöre) ’s hogy azt, miért hozzuk elö még többször,holott elég keservesen esik sok érdemes embernek, ki úgyszólván kinpadra vonatik a’ minden három évbeni országgyűlés tartással ’s épen ezen helyzetben van a’ kormány is. Mindenek előtt átmegyek azon okokra, mellyeket elősoroltatni hallottam ’s azután bátor leszek előadni, mikép tűnik sok ember előtt az országgyűlések még többszöri tartása valami rémképben elő, mellyet a’ mennyire lehet, szeretne az ember inkább ritkítani, mint minek psychologiai oka van, szaporítani; és épen azon okok azok, mellyekbül ’s vajmi könnyen megbocsáthatólag származik a’ többszöri tanácskozásoktól idegenkedés ’s mellyekböl indulva fakadtak ki sokan a’ tegnap hallott indokokra. Többek közt azt hallottam , hogy a’ minden évi országgyűlés haszna csak