Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-04-20 / 32. szám

ülftgy a rég Ernél? ország- O cs. ’s ap.kir. föls. gr. Cs. Káky Jánost a’ m.k.urlv. kanczelláriánál udv. titoknokot kir. táblabáróvá ; továbbá Döry Gábort tolnamegyei első alispánt, fia Zoghy Imrét hontmegyei első alispánt ’s Rhédey Lászlót Zemplénymegye főjegyzőjét kir.táblai ülnökökké méltóztatott legkegy. kinevezni. A’ pesti kikötői társaság f. 1945ki april 27-en vasárnap délutáni 5 órakor a’ nemzeti pasinában közgyűlést tart,mellére minden tag hivatalos. Gr. Széchenyi Istv. Pest. , fels., hazánk kegyes atyja , dicső névnapja utóünnepléseül, vasárnap april 20k án reggeli 10 órakor a’ szervita szentegyházban , a’ dalegylet tagjai által, Volkmann énekes miséje fog tartatni,melly alkalommal a’szentegyház ajtajánál kegyes adományok gyüjtetnek Prága városa vizáradás által szerencsétlenné lett lakosai számára, mihez minden ájtatos és emberbarát ezennel hivatalos. Szigeten aprilién. Eljutott hozzánk is Kállay István k. k. igazgató úr halálának hire. Az enyészet ugyan naponként tanít bennünket a’ világ e’ rendével ’s vas törvényével kibékülni , és mégis kiválólag levert bennünket ez eset hallása , mert: ki tilthatja el a’ kinyírt szemeinkből az olly férfiak porai felett, kik az emberiségnek éltek, ’s kiknek feladatuk volt napként hatni a’ könyek szárítására? Ki maradhat érdektelen annyi özvegy, árva és nyomorult könyeinél, kik az ég urához egy férfiú életéért emelek naponta hálaadó imásokat.Téged illetnek poraidban is tisztelt férfiu e’ könyek, mert te voltál, ki titokban tevél jót, neveltél, gyógyital, férjhez adtál, temettetél, annyi árvát és özvegyet tápláltál, kiknek nagy száma csak halálod után jutott világosságra, ’s kiknek fájdalma most annál leverős!), mennyivel nehezebb a’megszokott segítséget véletlenül nélkülözni tanulni; e’mellett minden közhasznú megyei intézetinkben neved legelőt fénylett, a’ közvélemény megvesztegethetlen szigorú bírónak tartott; e’ jellemed megismertetésével tartoztam azon közös érdekből , hogy élted például szolgáljon, mikép nem annyira az elvek vallása , mint azok követése teszi a’valódi nagy polgárt és tiszteletessé emlékünket. Szőllősi Balázs: Az árvamegyei éhséggel küzdők felsegéllésére adakozott Pesten m.b. P. J. ur 100 pozs. mérő rozszsal, mellyet, gyorsabb odaszállitás okáért, Pesten átvehetés mellett , t. ifj. Dráskóczy Sámuel ur gömörmegyei jószágiból előlegezett ’s onnan múlt hó derekán Liptó-Szent-Miklósig szállíttatott. A’szállítási költség födözésére adakoztak Pesten : Jurenák Pál 38 p.ft; Aninger Pál 12 p.ft; Kropf Venczel 10 p.ft; Beniczky Márton tbiró urak 5 p.ft; alulirt a’szükségessé vált levelezések dijával és 5 p.ft; öszvesen pengőben 70 fttal. Miket alulirt szükséges igazolás végett ezennel közöl Pesten april 10én 1815. Füredy Lajos ügyvéd. szlégentiázó E. urnák a ..per quam regulám nem jog a’ magyar nemen adómentessége, hanem ortés viszszaélés, himis Czikkére. Ezen kérdés igen könnyen eldönthető, ám ezen szót „Adó” elemezzük. Ha ezalatt minden fizetést, de egyszersmind olly cselekvéseket értünk , mellyek az ország fentartására szükségesekül értetnek, akkor a’ nemességnek adómentességről szólani képtelenség, mert a’ személyes,portalis és banderialis felkelés tartalma szerint ezekre a' nemesség köteleztetik, ’s ezt tagadni eddig senkinek sem jutott eszébe, de ha az adó azon közönséges értelemben vétetik, mint közönségesen használtatni szokott, t. i. ha azon pénzöszveg értetik alatta, melly a’ haza lakosai által fizettetik, akkor a’ dolog máskép áll; mert valamint a’ felemlitett három rendű felkelésre köteleztetik, úgy számtalan törvényink által mentetik föl ez illy fizetéstől; már a’ bulla aureatikusza azt tartja: „item nullam collectam, nec libras denariorum, colligi faciemus supra praedia servientium“ ’s igy egész mai napokig tömérdek tezikket idézhetnék, mellyek a’ nemfizetési jogot nyilványosan kimondják; ezek idézgetésivel azonban nem akarván sem időt sem papirost vesztegetni, sem olvasót untatni, csupán az 1741. Bikát hozom emlékezetbe , melly szerint a' fizetési kérdés még csak szokást hozathatik. Ha tisztelt E. ur diplomákra utal, mellyek szerint az adományot nyert jószágához képest tartozik katonáskodni, azok ollyat bizonyítnak,mit ki sem tagadott; én ellenben szinte annyival, ha nem többel szolgálhatok, mellyek szerint a’ nemesek mindennemű fizetéstől felmentettek, sőt néha némellyeknek még jobbágyaik is. Az 1667iki 12ik törvényczikk ellenkezőt látszik ugyan bizonyítani, azonban ezen törvény azok közé tartozik, mellyek vagy nem mentek foganatba, vagy azoknak más volt értelmük, mint azt némellyek mai napokban magyarázzák.Több év előtt több megye levéltárnokaival történeti adatok szerzése végett értekezvén, kérdeztem : vájjon, van e a’ vármegyéknek 2 vagy 300 évről szóló rendes öszveiratásuk? azonban mindenütt csak ,,nincscsel“ elégíttettem ki, miből látható, hogy rendes adózási elv a’ nemességre nézve soha sem létezett, mert öszveirás nélkül amaz lehetetlen. Mindfogvást azon törvényezikknek más magyarázatot adni nem lehet, mivel azon impositiók alatt más nem vala értve, mint subsidium utján némelly országgyűléseken tett ajánlatok, mellyek miatt rendes öszveirást tenni szükségtelennek tartották, minthogy mai napig sem bir talán egy megye is illyesekre nézve rendes kivetési kulcscsal. — Fictiót én nem teszek , hanem felveszem a’ dolognak valódi publico-politikai állását, ennélfogva hajdan őseink a’haza javára szükségeseket szinte két részre osztották t. ilször, mellyek a’külső ’s belső bátorságra, 2szor mellyek az ország belső igazgatása miatt igényeltettek,az elsőt vagyonuknál fogva magokra vállalták, a’ másikra nézve azonban a’ királynak a’ bányákat, vámokat s’ fizetési adót által— adták. 1715 ben változás van , mert az állandó katonaság ezt szükségessé tette, hanem a’személyes fölkelési teher a’ nemességen megmaradt, a’ portalis fölkelés helyett azonban a’ nemességtől majd 12 millió hold föld adatott a’jobbágyságnak. Ezekből látható , hogy a’ nemfizetés a’ nemességre nézve még teljes jog ugyan, de ollyan jog, mellynek mai napokban czéltalanságát átlátva kész arról önként lemondani nagylelkűen. Minélfogva rész taktikát követnek azok, kik az adót most is már törvényesnek hirdetvén, azt mindenkire ráparancsolni akarnák, mert ha valaki, a’ magyar nagyon is elvének tartja Ovid ezen mondását: „Quod nego poscenti,desine veile, dabo.“ Rosty Zsigmond. Eangzeilletvény. Új irány az agitatió terén. Ezen czím alatt terjedelmesen értekezett nem régiben a’ Nemzeti újság, czélja leginkább az lévén hogy megmutassa, miként a’főispánok ’s ezek helytartóji körül tapasztalt legújabb kormányi eljárás koránsem olly veszélyes municipalis szerkezetünkre nézve , mint azt Pestmegye utóbbi közgyűlésén több szónok elhitetniigyekezett, sőt a’ gyűlési határzat maga is erősíteni látszik. A’B.P.Híradó fölvevé ezen értekezést lapjaiba, sőt itt ott, hol szükségesnek látá, meg is csillagozta; mi által a’ mondott értekezés természetesen sokkal nagyobb olvasó körekibe jutott, mint tán egyelőre a’ czikk írója maga is gondolható. Több ízben is feszült figyelemmel olvastuk át mi is a’Nemzeti újság érdeklett czikkeit részint azon sajátságos előadási modor következtében, melly az egész értekezésen átvonul, ’s inkább philosophiai mint hírlapi nyelvfordulatival kissé nehezíti a’ tökéletes fölfogást; részint pedig azon oknál fogva is, mihez képest magunk is sokkal nagyobb jelentéket tulajdonítunk Pestr megye utóbbi közgyűlési határzatának, hogy sem élénk figyelemmel ne fogadnék mindazt, mi a’ mondott határzatra közelebbről vonatkozik. Szándékunk következőkben lehetőlegrövidebb de mégis hű kivonatát adni a’ sönkitett czivili értekezésnek, ’s később néhány észrevétellel kisérni nem annyira czáfolás vagy helyreigazításként, mint inkább a’ dolognak más oldalról is némileg megkísértendő földerítése végett. — Miután szerző megvallja, miként hazánk politikai terén a’ demokraták ugy szólván compact egészet képeznek ’s taktikájok egyre öszhangzóbb irányban mutatkozik,nem átallja nyiltan kimondani, miszerint a’ magyar aristokratia még mindig tétlenség közt szunnyad ’s nem bir fölébredni tespedéséből, elegendő ok arra, hogy a’ megye legújabb határozata, melly, szerző szerint a’haza politikai pártjátékainak történeti lefolyására nézve aligha epochalissá lenni nem készülő fordulat — mindenütt legnagyobb figyelemmel fogadtassék. Értekező ellenébe teszi saját fölfogását azon nézetnek, melly az utóbbi közgyűléskor majd általányos volt P.megye teremében; itt ugyanis kimondaték, miként a’ legújabb rendszer — melly,Kreishauptmannsystem* nevet nyert — alkotványellenes, és a’ municipalis életet gyökereiben támadja meg. A’ kérdéses értekezés írója az ujabbi kinevezések ’s hirlelt változtatásokban illyesmit nem lát, mivel, úgymond értekező — ez által csak a’ régi fenálló törvény (1723: 56. t. sz.) szabályai lépnek életbe. Továbbá azon nézőpont, mellyből a’ demokrata rész ezen kormányi cselekvést tekinté, nem egyéb mint ollyatén csinyfogás, mellynek czélja fölizgatni a’ mindinkább csilapuló kedélyeket , miknek izgásban tartásául a’ védegylet maga többé már nem elegendő. Nehezíti e’szempont azon főispánok ’s helytartók állapotját, kik legközelebb neveztettek ki, vagy ezentúl fognak kineveztetni. De van még egy harmadik czéljok is demokratáinknak, midőn a’ fönebb érintett pontbul indulnak ki ’s ezen gondosan rejtegetett czél nem kevésb, mint meghasonlás magvait hinteni el kormány és conservativek közt, aztán pedig magokat a conservativeket egymással ellenkezésbe hozni. Itt hű rajzát nyújtja szerző az 1840. utáni állapotoknak, ’s kiemeli, miként a’ demokratia életrevalóságának bebizonyítására a’ mondott évtűl kezdve legszabadabb tér nyílt; azonban a’ sajtó körében nekik engedett szabadságnak kívánt eredménye nem jön; a’ legközelebbi orsz.gyűlés pedig egyenesen törvényhozási incapacitás bélyegét süté homlokára a’ demokrata pártnak. Eleinte ugyan a’ korm. nem gátlá ezen pártot működéseiben, későbben, de mivel egyre világosabban kitetszék, miszerint a’demokrata párt törekvései az európai fönálló békerendszerrel meg nem egyeztethető — elkülönité magát a’ kormány, mikor aztán a’ subversiv irányok a’ kath. clerűs megtámadtatása, kir. városok rendeztetési kérdése körül még inkább fölismertettek. Látván a' demokraták, hogy a’ kormány őket túlságos terveik ’s mellényeikben nem segíti, mindent elkövetnek , mi által a’ kormányt népszerűtleníteni reméllhetik; e’ czélra nézve két eszközhez nyúltak, egyik a’ védegylet, másik a’ kormány által állítólag behozatandó .Kreishauptmannsystem/ Ügyes tapintatot árul el a’ demokrata párt résziről ezen legújabb elkeresztelés;mert így igen sokkal elhitethetik, hogy a’ municipalis szerkezet akként van megtámadtatva, mint egykor II. József alatt; ha ez így volna , csak hamar mellettük fogna állni a’ nemzet jobb része, mert a’ megyerendszer a’ nemzet jellemében gyökerező és a’politikai életből kifejlett alapvonás, nem csuda tehát, ha ezt nálunk minden eszmélő polgár gyöngéd ’s lelkesült részvéttel szorítja kebléhez. Ámde mere illusio vagy mystificatio állítni, hogy a’ megyei szerkezet az uj rendszer által akként volna megtámadtatva, mint az II. József alatt történt; bizonyítja ezt a’ fejdelemnek Pálffy kanczellárhoz intézett levele, mellyben a’ ,,nos universitas“ alkotmányos hatását megsemmítni kívánja. A’ megyék alapereje, az öszszes nemesség jogállapotja az uj rendszer következtében változtatást szenvedni nem fog, megtartja mind politikai mind bíráskodási befolyását; más felől azonban a’ főispánság vagy a’ főispán-helytartói hivatal ezentúl már nem leend sinecura , hanem kellő ellenőre a’ tisztikar hanyagsága’s rendetlenségének. Mennyire szükséges az illyetén ellenőrködés és fensőbb szoros fölügyelés, kitetszik azon körülményből is, miszerint nem egy megyében még a’ világos törvény sem hajtatik végre, mint p. p. az 1836:11. t.cz.a’jobbágy telken lakó nemesekre nézve; a’ nemzeti színház ’s museumra megajánlott pénzek beszedetését parancsoló törvény ’stb. Mi több, 1845. 32bik szám PEST, vasárnap april. 20-án .. . . , T. . ikodóval minden héten kétszer, t. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál mri ulcza 4.'23 dik sz. alatti Trattner Károlyi ház 1rt volti itt nédir minden királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’bécsi cs. főpostahivatal utján történelső emeletében, egyenitthetik a’ megrendelés. Az Erlesitőben mindenfélé hirdelvény fülvetetik s pontosan és jutányosan közöltetik. April elején kezdődött , évi példányokkal boritéktalanul 21.40, postán 3 fr. 30 kr. szolgálhat a’ szerk. I FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország; kinevezések; egyházi ünnepély; részvéti szózat Mármarosból Még egy szó K. ur czikkére. Lapszemelvény. Gyáralapító társaság közgyűlése. Temesmegyei közgyűlés. Komáromból válasz a' P. NI.ban köztük fogadj istenre. Esztergom és Szabolcsmegyék közgyűlései. Budapesti napló. A’ honi szobrászat ügyében. Spanyolország (Öszszeesküvések; elfogadások;készületek Trapani gr. fogadtatására; statusadósságok körüli kedvezőbb kilátások.) „ * Schweiz (Részletek a’ szabadcsapatok megverélésükről; Luzern határzatai a’ további teendőkre nézve; jelenetek a’ polgári viharok köréből; a’ cantonok nyilatkozásai szövetségi gyűlésben tárgyaltatnak.) Görögország (Tengeri rablásokat fékező törvény ; hírlapi viták Maurokordatos beszéde fölöl; Libanon felől megnyugtató hírek.)