Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-04-27 / 34. szám

PEST, vasárnap april. 2-kén 1845. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivántató példányok iránt csupán a’bécsi cs.főpostahivatal utján történ­hetik a’megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdet­vény fölvétetik s pontosan és jutányosan közöltetik. April elején kezdődött­­ évi példányokkal boritéktalanul 2 f. 40, postán 3 fr. 30 ki­­szolgálhat a1 szerk. BALAT. m­agyar- én Erdélyország. Kinevezés : Takarék-pénztárak. II. Gyáralapító-társaság. Gömör, Mármaros és -ei közgyűlések. Budapesti napló; a­ huni szobrászat ügyében; répitő bűnvádi eset Lőcsén E­rika (U minisztérium ; vámszövetségi ügy ; szózatok Texas-békeblesittetése ellen; alkotványszerkesztési munkák FOGLALAT. Győrmegyei Amerika (I­ Mexicóban; L-Ana­s kegyenczeinek sorsa )­­ Spanyolországul­. Izabella a' római sz­ezék által törv. uralkod. elismerve; keresked. kilátások; zavargások) P­o­r­t­u­g­á­l­i­a (A’ cortes darab időre elhalasztatik; rabszolga-kereskedést illető hírek) Anglia. (Parliament­ ‘s hírlapi nyilatkozatok a’ maynooth-bill felöli adatok ifjú Olasz pec.áttörés ügy.) Értesítő O­laszország ‘s Mazzíni ismertetéséül: Magyar- és Erdélyország. Takarék-pénztárak. II. 1. Életbiztosítási mód : életbiztosítási tőke egyszeri betétellel kamatvétel nélkül. Ez abból áll, hogy a’ betett pénzalapot a’pénztár forgatja’s gyümölcsözteti olly kamattal, miilyennel lehet, de kamatokat bi­zonyos f1 évig nem fizet, n év múlva felszámítja a’ pénzalap mennyiségét, nem a’forgatott hanem a’ kialkudott kamatok és közkamatokkal, ’s ekkor az egész tőkét kifizeti. A’pénzalapot looftra tevén az n évek alatt nyerendő tőkemennyiség 10 évtől 30ézig 4%/ kamatlábtól 6-ig az ide mellékelt táb T­ök ea­­­a pi t 6­ t áb 1 a c2 100 fo­ri­n­tb­ó 1 les­z en a­­CSs:4% I V110/0 5* 5'/a % 1 6 ^ 03 (kamattal \ kamattal | kamattal kamattal | kamattal > ‘W ft P*M 1100« P* p j 100 ft P*p 100 ft P*p 1001 ft P*p 100 10 1485950 1560508 1638618 1720426 ISO6109 11 1545980 1631521 1721570 1816350 1916100 12 1608440 1705765 1808730 1917623 2032790 13 1643432 1783390 1900300 2024542 2156587 14 1741027 1864543 1996500 2137424 2287924 15 1811323 1949390 2097575 2256600 2427258 16 1884546 1996300 2203763 2382416 2575078 17 1960680 2130846 2315328 2515250 2731900 18 2080690 2227808 2432542 2655490 2898272 19 2122300 2329193 2553690 2S03550 3074771 20 2208046 2435185 2883072 2959900 3262030 21 2297260 2546000 2821005 3124896 3460687 22 2390060 2661860 2963820 3299128‘3671443 23.2486620 2782991 3113821 348307413895034 24 2587080 2909634 3271502 3677275 4132240 25 2691600 3042010 3437122 3882397i43S-3809 26 2800337 3187800 3611127 4099770 4650872 27 2913471 3325203 3793949 4327300 4934110 28 3052187 3476520 3988205 456S575 5234600 29 3153640 3634723 4187803 4823300; 55533841 30 3281044 3800126|4399811 5092230 i5891584: 31 3413600 3973052 4622550 5376154-6250380! 32 3551510 4153859)4856570 567560716631028 Ezen táblából rövid aránynyal (imoportio) igen könnyű kiszárallni akárhány alapforint bárminő kamatlábbal kialkudva tétetik le a­ takaréktárba, ’s a’ letett alappénz akárhanyadik évben hány forintra rúg. Például­­ 500 frt élet­biztosításul betéve 4/2^? kamattal 30 év múlva hány forintot fog tenni? illy arányt tevén 1­00 írtból lesz 472^ kamattal 30 év alatt a’tábla szerint 380 ft 01 és 271 fo pénz , így 1500 írtból mi öszveg leend? 100, 380,0126= 1500, X = 5700 frt 19 pénz. *0 p=p P = 15001- 0,05\32.2 0,03 /V, 0,05 \ 32.2 \ Ifl-H 1 C1+-V­) — 1 ) U­ 2 J 0,05 V( 2 1 ) egész alappénz kamatkiadás­sal pedig — P**3 **­ p =p (d­^y-V)] 3) Életbiztositó­ t­ő­k­e évenkénti bizo­nyos öszveg betételével. Legkönnyebb itt roppant tőkéket alapítani évenkint bizonyos öszveg betételével, mellyet a’ takaréktár több évig forgatván, szép mennyiségű tőkét alkot ’s ezt ki is fizeti , például ha évenkint 100 ftot teszek a’ pénztárba, 30 év alatt leszen ebből 5% kamattal^3 ^1 6969 ft «lp. 0.05 V 2 y •ujj azaz 30 év alatt 100 f. esztendőnkénti betéteiből le­szen 6969 f. 61 pénz. Ezen esetre is lehetne táblákat készíteni köny­­nyebb felszámítás kedvéért, de ezek szinte több ivet igényelvén,azokat itt mellőzni szinte kénytelünk,ak­korra hagyván az illyetén táblákat, ha a’ takaréktá­r›HKc1+1/±(1h-1:1) 2. Életbiztosítási tőke egyszeri betétei mellett a’kialkudott ka­mat egy részével, midőn t. i. valaki nem enged oda min­den kamatot, hanem annak egy részét fölveszi, ’s másik részét tőkésiti. Ezen mód különösen ügyvédeknek kedves, kik 20 vagy 30 évig félnek kamatot nem venni, nehogy a’ kölcsön elidősüljön ’s utoljára se tőke se kamat. Ha az alappénz A’ kialkudott kamat . A’ kifizetett kamat A’ tőkésített kamat ./ P V 0 0 az Ezen kérdést táblákkal megfejteni mint föntebb, igen kívánatos volna, ámde mivel ez több ívre terjedő táblákat kí­vánna,mellőzni kényzelünk an­­nál is inkább , mivel a’ most irt képlet megtekintéséből min­denki világosan láthatja, hogy a’most nevezett kérdések ke­vés számtudomány után az u­­tólsó tőkealapitó-táblából is megfejthetők, mivel a’ nehéz­r­e V ^211 seg csak (_1-+-— ) formának megfejtésében áll, ezt pedig a’ tőkealapitó-tábla már megfej­tette , melly minthogy lOOzal sokszorozva volt, most lOOzal el kell osztani ’s igy többé ne­hézség nincs, p. o. ha beteszek 1500 frtos tökét kialkudott kamattal ’s ebböl.S^karaatot é­­venkint hűzni kívánok, ’s igy kapok 0,03 X 1500 , 40 frt, 2 etet pedig tőkésítek 5 kér­dés 32 év alatt mennyi pénzem leend a’ takarékpénztárban? 1 3813 frt 78 p. rak, a’ takarékosak és kölcsön vevők minden föntebb előszámlált igényeit magokra vállalván az igen tisz­telt közönség egy rendszeres munkát kíván ez ér­demben létrehozatni. 43 Életbiztosító-tőke enyészhető t­ő­k­é­­ve­l az emberélet hihető szakaira tá­ma­­­s­z­k­o­d­v­a. Ez azon mód, mellyel legroppantabb tőkéket alakíthatni, ha valaki t.i. csekélyebb tőkéjét szerencséltetni kívánja. A’ hosszas, rendszeres ma­gyarázásnál népszerűbb egy példa: Ma született egy fiam, örömben beteszek a’bécsi ápoló intézetbe 1 000 ftot 5^3 kamatra, de a’ kamatokat mindig tőkésiteni kívánom, hogy ha majd a’ csecsemőbül 30 év múlva ember leend, akkor legyen miből kényelmesen élnie. Ezt a’bécsi ápoló­ intézet örömest elfogadja ’s olly föltétellel, hogy ha meghal a’ gyermek, a’tőke ka­matostul az intézetre maradjon, igen nagy mennyi­séget igér, azon okból, mivel az­ emberi élet bizony­talansága miatt Bécs körül, ’s talán nálunk is példá­ul 100 ma született kisdedből 44 alig ér 30 évet ’s igy 56 gyermekért betett alappénz kamatostul az in­tézetnek maradván, nagy summa pénzt adhat an­nak, ki megél, ’s mégis a’ pénztárnak is lesznek hasznai. A’ dolog érdemére tehát épen annyi, mintha egy akárki, ki 1000 ftot beteszen l­z­. 1000 ftot tenne be, ebből pedig leszen 30 év alatt hié ka­mattal 2272,7 ( 1+ ■MÍL y~ 100OO ft - pénz, vagy a’ tábla szerint áll az arány 30ik évben 5°/° ka­mattal 1­00,439,9811=2272,7: X= 10, OOOf -pénz Ezen 10,000 f. — p.nek évi kamatja 5^=500 ft — p. Ha a’ feniit tökét az örökös kivenni nem kívánja , hanem még életében, mellyet 40 évre számit, meg­van, 30 éven felül, elérni akarja, az annuitások tör­vénye szerint, uj alkura lépvén a’ pénztárral, kaphat évenként 5 é tes kamattal 10,000.0,05­580 f. 520. 1 — 1,02440.2 Ha pedig előbb meghalna 40 esztendőnél,a’ hátrale­vő évekig a' kinek akarja e’ most irt kamatot hagy­hatja végintézetileg. De ezen felvetés csak úgy áll, halomcsecsemőból csak négy fogja megérni a 2 30 évet, és 2 30 éves­ből csak 1 ér 70 esztendőt, különben az intézet vagy megbukik 5 vagy illetlen nyeresége leend. Azonban illy arányokat nemcsak csecsemőkről lehet alakíta­ni, hanem idősebb korú egyedekről is , é s tapaszta­lás után kidolgozni, hogy 1,2,3, 4, 5,6, 7,10, 20’stb. éves gyermek vagy ember hihetőleg hány é­­vig élhet, ’s igy az ápoló-intézet mindenkora embert biztosíthat bizonyos mennyiségű tőkével,vagy hol­táig járó évidíjjal. Csakhogy egy cholera roppant mennyiségű pénzt hagy ám a’tárban,egy a’himlő-be­­oltáshoz hasonló panacea pedig tönkre teheti az in­tézetet *,­ mert ez számait, mint a’közönséges lotteria, nem zárhatja be. Ezen előadásból az is kiviláglik, hogy illyen elővételeket biztosan csak igen hosszas és pontos tapasztalásokra alapíthatni, Illyenek ha­zánkban nem lévén, az ápoló-intézet számadásit kül­földön tett tapasztalásokra értekező csak úgy épít­heti,ha azokat még tapasztalások is igazolni fogják. Illy tapasztalásokkal Ausztria sem dicserhetik,még­is amai nagyszerű ápoló-intézetet, mellynek hasznai igen nagyoknak mondatnak Ausztriában, Sonnleith­ner #3 Süssmilch észrevételeire alapítani bátorko­dott a­nélkül, hogy még eddig számításiban csalat­kozott volna , sőt Littowa’ hires bécsi csillagász is Süssmilch szerint számított illyetén intézetek dol­gában. Értekező felszámitásit mégis csak általá­n­osságban fogja tenni,mellyek akárminemű tapasz­talásokra alkalmazhatók leendőek.­Megjegyezvén itt, hogy csak egyes személyek ápolására terjesz­kedik ’s mellőzvén még most az özvegyek, árvákféle nyugdijazási felszámolásokat, mellyeket terjedel­­mességök miatt más alkalomra kénytelen halasztani. Igen sokféle tervet készíthetni ez érdemben^ három­félék lehetnek azok még is leginkább^, m. egysze­ri betétellel kamat nélkül 5 egyszeri betétellel kamat­­húzás mellett ’s évenkénti betétellel kamatok nélkül. «­ Egyszeri betételka­matok nélkül, ha t. i. valaki másért vagy magáért beteszen az ápo­lóintézet pénztárába bizonyos pénzöszveget •— p. — ’s azt benns hagyja mindaddig, míg hajlott korában munkára már elég alkalmas nem lévén , abból holta napjáig évenként egyenlő pénzmennyiséget húz­ván, öregségére magát vagy szegénység­es nyomo­rúságtól óhassa, vagy aggkorára nagyobb kényel­meket szerezhessen magának’s öregségével járható nagyobb költségit jobban födözhesse. Mert az inté­zet az ő tőkéjét 4, 5, vagy 6% kamattal mindaddig forgatni, és igy szaporítani fogja, míglea az ápolást igénylő évek bekövetkeznek, akkor ha a’ betevő vagy takarékos, vagy ápoltatandó él, a’ tőkéből évenként Sonnleithner Statuten und Reglement der ersten ös­terreichischen Spar-Casse vereinigten allgemeinem Versorgungs Anstalt. Wien 1831.

Next