Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-02 / 1. szám
rökre el van veszve, azt többé megszabaditni nem lehet. Egy valam e’ sajátságos véleményben, ’s mégis hoszszacska vitát idézett elő. Végre azon expediensre találtak a Rendek, hogy ne adjanak a’conscriptoroknak semmi utasítást,mert azt a’ törvény ad, hanem megrendelők, hogy a’ kinevezett conscriptorok gyűljenek az első alispánnál öszsze ’s egymás közt dolgozzák ki az öszszeirás rendszerét, hogy munkálatuk egybehangzó legyen. Ez történt is. Ezután a’ vita más térre vonult , a’ nemesi birtok öszszeiratási rendszerére került a’ sor. A’kiosztandó országgyűlési költségek ezt mellőzhetlenné tevék. E téren az elmélet emberei hittak a’practicusok ellen. Hiúban vittünk elvek mellett, és itt azt mondák, conservativelleneink, ti nem tudjátok a körülményeket. És hiúban mondok: legyen igazság egyenlő mindenkinek , fektessék a’ teher a’ jövedelmi értékre, vétessék elő a’ pénzügyi választmány munkálatában foglalt kirovási mód, így kisuhan az aranyhal, ’s a’ többség e’ varázsszótól megilletve hajlott feléjök; ’s a’ régi öszszeirási rendszer szabaték a’nemesi birtokra nézve a’ conscriptorok elibe; a nádlás azonban Tyukod szomorúságára az öszszeirási rovatok közé soroztaték. Hasonló sorsban részesültek az allodialis szőlők is, mellyeket a’ rovatkészitő választmány kihagyott. Ezeken tulvergődvén kegyes volt e’ megye kegyelmes pillanatot vetni saját belsejére, ’s a gyűlés végperczeiben meghallgatá két bányai járásbeli szolgabiró tudósítását azon vidék szomorú helyzetéről. Ott a’ legborzasztóbb rablások napirenden vannak. Egész vidék ostromállapotban, a’ neki bátorult rablók faluk közepett törnek házakba ’s borzasztó vérengzés és faggatások közt rabolnak — évek óta büntetetlen. Ezen állapotok hoszszabb fejtegetést ’s némi megjegyzéseket igényelvén jövő postára halasztom. Azonban Tudósításom folytatását helyesebben szatmári állapotoknak kell vala neveznem, mert az események gyűlésen kivüliek ’s csak egyik sz.biró igen futólagos tudósításából lőnek gyűlés tárgyává. Lehet mintegy 5 — 6 éve, hogy Szatmárnak éjszaki bérczeiben Mármaros és Erdély felé rablók a’ legborzasztóbb merényeket követik el — büntetetlen sőt jobbadlan üldözetlen is. A’ forgóhegyi Sziget felé vezető passuson a’ nagybányai bérczeken gyakran előtűnnek , egy időre ismét megcsendesül, feledni kezdjük a’ kiállott remegéseket, mikor egyszerre vagy utasokat gyilkolnak le , vagy házakat rabolnak meg kegyetlen vérengzések közt. Pár év előtt egyik N.bánya melletti völgyben egy csöndes bányagyarmat közepett, este, midőn a’munkások az udvaron vacsoráznak, megjelen egy vagyonos verkes házánál mintegy 40 fegyveres ember ’s formás ostrom alá veszi a házat. Hasonló események egymást érve a' múlt hetekben remegésbe hozták Szatmár felvidékét, mert a’rablók hol egyik hol másik ponton az Avasban ’s bányai oldalon le lecsaptak ’s kegyetlen vérengzések közt raboltak házakat utasokat. Nálunk e’ faj annyival veszélyes!), mivel a’ megye legvadabb lakosaiból válnak ki, ’s mint példák bizonyítják, nincs áldozat, mellyel az ember életet váltson, többnyire előbb gyilkolnak,aztán rabolnak ’s nincs eset hogy pénzt vér nélkül vennének. Hoszszu 9 —10 lábnyi dorongokkal verik le az utast, ’s midőn vérében fetreng, kifosztják. A’megyei hatóságé’ közben évektől annyit tett, hogy midőn egyik táblabiránk pár év előtt a’Pesti Hírlapban a’ tisztviselők hanyagságát gyönge ecsettel föstené, majd „adót“ adtak ’s hatalmasan fölzudulának, meghagyák az illető sz.birónak, adna hiteles tudósítást a’ tett nyomozásokról, de csak czáfolatul ’s ha szükséges fenyítékül „az Író ellen.“ A’ tudósítás, czáfolat, fenyíték máig elmaradt. A’ rablók folyvást dulongnak. . Ma a’ (1010 ) közgy ülésekbe kerülvén a rendek felhatalmazák az alispánt minden rendkivülileg szükséges intézkedésekre, addig is egy sz.birót tüstint kiküldöttek,pénzt és hatalmat adtak kezeibe, statáriumért folyamodtak ’s a vidékbe katonaságot rendeltek, jeléül hogy a’ magyar a határozatok hozatalában igen erős. Azonban a’végrehajtás minő, kiki elképzelheti. A’rablókat majd fejenként ismerjük, nejeik gyermekeik falvainkban laknak, ők oda éjenkint lejárnak, csárdáinkban tanyáznak , ’s még sem került egy sem a’ hatóság kezére. Sőt a’faluk e’ védetlen állapotban annyira meg vannak rémülve, hogy a’ rablókkal kényszerűlésökben alkura léptek, hogy egymást ne, bántsák. Mi csuda, ha a’gazok vakmerősége a’ legmagasabb fokra hág. Lépjen valaki a’ bányavidéken vagyonosabb ház udvarába este felé ’s teljes védállapotban találja rendezett status ’s béke közepett.E’ rémülése a’ vidéknek már is szomorú eseményeket idézett elő. Legyen elég egy borzasztó példa. Pár nap előtt egy szerencsétlen kóbor ember a’ sikárlói országúton elfogatik a’ gr. Károlyi urad. katonája által. Svét zsidó állitván hogy ezen ember az nap hajnalán őket meg akarta fosztani,őt az uradalmi tiszt a’ sz.bíróhoz kisértetni rendelte. Elküldetik a’ szerencsétlen faluról falura ’s estére Sikárlóra viszszakisértetvén a’falubirónál őrizet alá tétetik reggelig. Egy fiatal apai birtokos őrlés végett Sikárlóra lővén meghallja, hogy a’ bírónál egy rabló fogva van 's hihetőleg borban kedvet ’s bátorságot vevén magának a’ bíró házához megy ’s magát commissariusnak adván ki megkezdi a’ kötözött rabon a’ benevolumot. Alig tudott a’ biró elég palezát előteremteni a’ commissarius számára,tizet saját kezével eltört a’rabon. Végre a’ szerencsétlen veretés közben kiadá lelkét. Mi legborzasztóbb, másnap rá ismertek halva a’ sikárlóiak , hogy az egy gyönge gyáva kóbor ember a’szomszéd helységből, ki hol egyik hol másik helységbe vándorló dolgot keresgetni, ’s igy élősködőit. — Nevezetesb tárgyai közgyűlésünknek még ezek valának . Volt főispánunk b. Vécsey Miklós a’megyétől ’s hivatalától elbúcsúzott egy a’ rendekhez irt levélben. U. B. tanácsos inditványozá hogy a’ rendek sajnálkozásukat egyszerűn igtassák jegyzőkönyvbe’s ez ellen szó nem emelkedők ’s ebben mutaták a' pártok méltányosbak a’ búcsúzó iránt mint ő vala, ki búcsúleveléből egyik párt eliminatióját ki nem hagyható. — Szőnyegre került még Berencze helység közbirtokosainak kérelme is már most az uj törvényre alapítva a’Szamos átmetszése iránt. Múlt gyűléskor azt mondák U. B. és társai, mikép olly átmetszések, mellyek egyszersmind több határt érintenek, nem vonhatók az 1840. X czikk rendelete alá. Most megalkottatik az uj törvény, épen mintha Berencze kérelme szolgált volna alapul. ’S mit mondanak azon urak? Igen, több határt érintő átmetszés is történhetik,de már most minden határt be kell vonni ’s együtt szabályozzuk az egész 27 mérföldnyi folyamot megyénkben, Berenczének melly a’felvidéken fekszik , egyedül nem lehet. — így kell a’ magyarnak törvény! Casinónk a’ védegylet ügyét magáévá tevén tagjait apostolkodásra buzditá. Szatmárban kitűnő fészke lehet a’ védegyletnek, mert igen számos középrende van. Négy város számos tagból álló vidéki egyleteket fog alakitni, efölött a’ faluk vidékenkint egyesülnek ’s fiók-egyleteket alkotnak.Tapasztalás ’s az első mozgalmak körüli nyomozódás azon örvendetes reményt adja, hogy ez eszmének jövendője van , miután sokan máris bár nyilván — bizonyos okokból — az egyletnek nem avatottjai,de szabályit önként megtartják. Ez a’józan politika eredménye. — X. IPA HEGYESÍLET. A’ szakosztályok közül, miknek teendőit, szerkezetét ’s eljárási módjait i. e. October 26ról két jelentésünk mellett a’ Társalkodóban olvashatni, — egyiknek, a’természet- és vegytaninak tagjait igazgató választmányunk már megválasztotta ’s ezek a’ tagságot el is vállalni szíveskedtek, sőt a’ f. h. fákén összegyűlvén, a’ szakosztályokat meg is alakították. E’ szerint elnöke e’ szakosztálynak: dr. Balogh Pál, toll vivője dr. Vállas Antal, helybeli tagjai pedig : dr. Boor Károly, Jurenák Pál gyógyszerész, dr. Nendtwich Károly, Petz Vilmos vegyszergyárnok, dr. és prof. Szadicsy József és dr. Wagner Dániel gyógyszerész és vegygyárnok urak. A’ szakosztályok egyik teendője az lévén , hogy „minden az iparműkiállitásra, folytonos iparműszemlére, vagy csak bírálás végett beadott iparművekről ítéletet hozzanak“ az igazgató választmány ezután minden a’fölebb érintett czélokból érkezendő küldeményeket, mennyiben azok a’ már alakult tenészet-és vegytani szakosztály körébe tartoznak,szívesen elfogad ’s az említett szakosztályhoz utasít, melly a’ bíráskodás után még „ajánlást fog tenni aziránt hogy, ha a’ megbírált czikk érdemes, mi vonatkozásban, jelesül mi fokozatú díjazásban részesittessék az igazgató választmány által, miután ennek felhatalmazása a’ közgyűléstől van országos iparműkiállitásokon kívül is osztani ki mindazon jutalmakat, mik ama nagy kitételek alkalmikor, mint a’korszerű méltánylás jelei, a’közönség által szentesítettek, a’kiállitók által nemes becsvágygyal óhajtatnak. Kik tehát időközben előállítandó műveikről részrehajlatlanul szigorú ugyan hanem egyszersmind jóakaratosan irányzó ítéletet kívánnak nyerni, vagy még valamelly díjban is részesülhetni reménységgel vannak, legyenek a’ fölebb mondottakra szives figyelemmel.Másik hivatásául a szakosztályoknak az tüzeték ki,hogy mindegyik „havonkint gyűlést tartson, mellyben, meghiván a szakához tartozó minden czéhbeli és egyéb műveseket, ezekkel minden érdekesb ’s megismertetésre méltó újdonságot élő szóval, társalgás közben közöljön, azt, a’ capacitatio minden eszközeivel, kivált vitatkozás, eszmecsere, ’s különös fejtegetés által magyarázza,megfoghatóvá tegye.“ A’ természet és vegytani osztály illy rendeltetésű társalgásokat , — mineket Bécsben „Conversation“ nevezet alatt, minden hónap első vasárnapján délutáni 3 órakor tartami,a’ legszivesbben fogván venni , ha ezen szakosztállyal rokon gynírosak , mesteremberek’s kézművesek minél számosabban megjelennek , ’s ha magoknak vannak valamelly technikai foglalkodásuk körében kifejlett nehézségeik , ezek iránt fölvilágositást magok kérnek, vagy a’ szakosztály érdemes tagjai által előadandó szinte technikai újdonságok megvitatásában szóval és tanácscsal részt vesznek. — E’ Társalgásokról mindig előleges figyelmeztetések fognak annak idejében létezni. További rendeltetéséhez tartozik minden szakosztálynak „éber és folytonos figyelemmel kisérni a’ folyóiratokban , önálló munkákban, az életnek úgy köznapi forgalmában, mint korszerű nyilatkozásban felfeltünedező azon újabb eszméket, eljárási módokat, ellátási szükségeket, mik az iparügy körébe tartozva, fejlesztést, érlelést, ismertetést, terjesztést, kísérleteket, életbeléptetést, szóval közfigyelembe, közhasználatba avatást , átvitelt, kivált az iparegyesülettől igényelnek ,“ ’s ezért, „szinte havonkint egy más ülést tartani, kiszemeléséül a’ lefolyt hónapban tudomásra került iparközi eszmék és ügyeknek, mikre nézve a’ választmány teendőit látandja szükségeseknek , kiszemelvén pedig ezeket, javaslatokat, indítványokat tenni, miket a’választmány által vagy a’kormányszékekhez, vagy a’hatóságokhoz, vagy technikai kivitel és kísérletek tekintetében , egyes műhelyekbe , gyárakba óhajtana vezéreltetni.“ — Az itt előszámlált teendők teljesítéséül a’ természet- és vegytani szakosztály minden hónapuik hétfőjén délelőtti 11 órakor tartami úgy nevezhető véleményező ülést, mellyre minden, ki a’hazának anyagi jobbléte, honi iparosságunk előhaladása által érdekeltetik, szívesen meghivatik azon megjegyzéssel, mikint ez ülésekben szava, tanácsa, indítványa mindenkinek meghallgattatik, íme ismét újabb térek ezek, miket műiparunk parlagin az iparegyesület igazgató választmánya szakértő férfiak által mivelés alá vészén , azért, valamint a’ tisztelt szakosztályi tagokat őszinte bizodalommal kérte fel a’választmány, akarják egyesületi kezdeményink ez 1f jabb csemetéjét hű gonddal és lankadatlan munkássággal ápolni, úgy szabadjon a’ tisztelt nagy kivált pedig az illető szakbeli közönséghez is intézni azon kérőfölszólitást: nevelje részvétele, csatlakozása, pártfogó jóakaratúsága által nagyra’s gyümölcsözővé fiatal intézvényünket. Pesten dec. 24. 1841. Csanády , jegyző. Hertzfelder Gusztáv úr megengedtetni kérvén magának, hogy az iparegyesületi teremben oktatást adhasson a’ viasz-plasticából jelesül pedig a' viaszvirág-csinálásról, miután nemcsak számos’s pedig iskolai igazgatóktólszerzett bizonyitványnyal tanúsította , mikint a’ virágcsinálásra 5 óra alatt tökéletesen megtaníthat minden gyermeket, hanem az igazgató választmány előtt valóban ’s tettleg mutatta a’ virágkészitésben derék 's ügyes képességeit, annálfogva a’ választmány szívesen nyitva alkalmat; nemcsak tudományos, hanem technikai oktatásra is . Hertzfelder Gusztáv úrnak megengedte , hogy az önmaga által meghatározandó díjak mellett a virágcsinálásból adandó oktatásra teremünket használhassa,s ez engedelem következtében értesittetik minden, aki vagy maga meg akarná tanulni, vagy gyermeke által óhajtaná megtanultatni e színtőlly hasznos mint kellemes mesterséget, hogy Hertzfelder Gusztáv minden héten legalábbszor, de ha kívántatik, gyakrabban is kész órákat adni olly föltételek alatt, miképen összesen öt hatóra alatt .