Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-07-10 / 55. szám
évül (action praescribitur) valamint akkor is, ha a’ por elkezdetett ugyan , de nem folytattatott , és három évig veszteglett. Jegyzés: Az eleintés mind a’ természeti raéltányossággal’s a’ rokonok iránti tekintettel megegyezik,(az eladónak különben is semmi kárával nem járván,) mind pedig azon jót is eszközli, hogy a’ családtagok vagy szomszédok jószágai együttmaradnak. A’ rövid elévülési időt pedig a’ birtok bátorsága megkívánja. 10. §. Ősi fekvő nemesi birtokának három negyedét a’ birtokos zálogba is vetheti 32 esztendőt meg nem haladó időre , ha mindazáltal ő , vagy örökösei a’lekötött esztendők lefolyásától számítandó három év alatt a’ zálogot ki nem váltják , az többé ki nem váltható, hanem a’ kereset elenyészik. Jegyzés: Azon megszorítást, hogy zálogot csak 32 esztendőre lehessen kötni,azért vélem továbbra is megtartandónak,mivel e’ nélkül több száz esztendőre is köttetnének zálogos szerződések s mi által a’ törvény egyik főczélzata, melly a’birtok bátorságosítása , egészen meghiúsulna. Miért kívánom pedig a’ zálogokban is az elévülést létesittetni, magától is világos. 11. §. Azon zálogoknál,mellyeknek évei a’jelen törvény kihirdettetésekor már lefolytak , vagy a’ hol esztendők lekötve nem voltak, a’ kiváltásra szabott három éves határidő a’jelen törvény kihirdettetésétöl számítandó, — a’siksba foglalt rendszabály az elkezdett de nem folytatott perekre nézve , a’ zálogos perekre is kiterjesztetvén. Jegyzés: Igaz, hogy ezen rendelet a’törvényt közvetlen követendő időben tömérdek sok pert fog elő idézni, és talán némelly családokat, mellyek birtoka többnyire zálogokból áll, nagy zavarba hozni; de talán még is csak jobb a’bajon egyszer mindenkorra általesni,mint még századokig a’ régi zűrzavarban tengeni. Egyébaránt előre látható, hogy a’keletkezendő zálogos perek nagy része auctiók adásával meg fog szüntettetni. 12. §. Jövendőben , zálogos szerződést csak bizonyos meghatározott évekre köthetni. Minden zálogos szerződés , mellyben esztendők kikötve nem lesznek, örökfelvallásnak tekintendő. Jegyzés: A’birtokosra nincs veszedelmesb,és minden ipar elölésére nincs czélszerűbb mód mintáz, ha a’ birtokosnak szüntelen reszketnie kell, hogy a’jószág, mellybe talán ma hasznos és költséges javítást tett, vagy tenni szándékozik, hónap elvétethetik tőle. Az illy szerződéseket irgalmatlanul meg kell tiltani. Ugyanezen nézetből foly a’ következendő §. is. 13. §. A'birói zálogok is csak a’törvényes foglalás következtében véghez vitt árveréstől számítandó három év alatt kiválthatók a’ tulajdonos , annak örökösei vagy osztályos atyafijai által; három év elmúlása után , a’ kiváltási jog elenyészik. Azon bírói zálogoknál, mellyek még a’jelen törvény kihirdettetése előtt keletkeztek, a’három év a’jelen törvény kihirdettetésétől számítandó. 14. §. Fekvő nemesi jószágot, a’ mennyiben az a’fentebbi §§. értelmében szabadon eladható, akár zálogképen, akár örök áron szerezhet minden, bár nem nemes , magyarországi statuspolgár; — a’ birtokképtelenség miatti pereknek(ex incapacitate possessorii) ezentúl csupán külföldiek ellen lehetvén helye. Jegyzés: Ezen $. igazolása találtatik az előmunkálatban , ’s így azt itten újra motiválni szükségtelen.# 15. §. Önszerzeményéből majorátust alkotni mindenkinek szabad ugyan; de a’majorátus egy részről az egész nemesi fekvő szerzemény egy ötöd részét fölül nem haladhatja; más részről pedig ezer curialis holdnál, vagy száz úrbéri teleknél kisebb nem lehet, magától értetvén, hogyha az alapítónak az előfin(majorescon )kivül több gyermekei is volnának, azok iránt a’ 21k §. rendelete megtartandó. Jegyzés: A’ majorátusok hasznairól és káros következéseiről itt bővebben értekezni helyén kívül volna; minden e’ tárgy iránti eddigi fejtegetéseknek eredménye , úgy látszik , ezekben pontosul öszszeritogy a’ közállományra nézve , nem káros, sőt lehet, némi tekintetben, hasznos is , ha némelly igen tehetős családokban majorátusok is léteznek; — de hogy : 2) Igazság elleninek látszik , egy család egész értékét majorátusra fordítani, és igy az egy elöfit kivéve, a’ család minden más tagjait a’ birtoktalan nemesek közzé sorozni. 3) Hogy a’majorátusnak , ha czért akar érni, nem igen kicsinynek kell lenni, és hogy kis birtoku családokban majorátusokat alkotni, haszontalan , gyermekes , nevetséges hiúság. 4) Hogy óvakodni kell attól is , nehogy az országnak igen nagy része majorátusokká váljék , és igy a’ fekvő birtok kézről kézre keringhetése a’ nemzeti ipar csonkolásával szerfölött gátoltassék.— E’ nézeteken alapul a’jelen §.— a’ negyedik pontnak a’ következendő l13. §• köszöni eredetét. 16. §. Ha valamelly vármegyében a’ fekvő nemesi birtok egyötöde, — ide nem értvén a’királyi kincstári és a papi jószágokat, — már majorátus alatt van , az olly megyében uj majorátust alapítani szabad nem leszen. Fabriczy Sámuel, ij Irány az agriato terén. Polgári társaságban a’jog és szabadság fogalmai nem csupán azon létrészekből alakulnak, miket elvont okoskodás azok tényezőjiként megismer és elfogad, hanem alakulnak egyszersmind olly elemekből, mik egyenesen az állodalmi szerkezet létezőinek kifolyásai; közönségesen történeti és észjog elméleti és gyakorlati szabadság elnevezései alatt szoktuk az érintett szabadságot fölmutatni, észjog, és elméleti szabadság alatt a’ fogalmak okoskodás nyujtotta alkatrészeit értvén ; történeti jog ’s gyakorlati szabadsággal pedig azon elemeket jelölvén ki, mellyek a’ társas együttlét megállapított szabályinál fogva a’jog és szabadság fogalminak helyviszonyokhoz alkalmazott meghatározást kölcsönzenek. Általjában az igy kifejlett jog és szabadság polg. vagy ha tetszik honpolgárinak nevezhető, melly elnevezés még határzottabb alakot ’s értelmet nyer, ha a’ külön lételemeknek engedett érvényesség köre törvény által szabatott ki, mikor aztán az eként magas fokra emelkedett jog és szabadsági fogalom alkotványosnak mondatik. Ha csak futó pillanatot vetünk is a’ polgári társaságok külön korszakaira, nem tagadhatjuk, miként az imént mondottak nyomai mindenkor és mindenütt föllelhetők, ’s az elkülönítő vonalak, mik népet néptől, kort kortól jellemzőleg elválasztanak , leginkább csak az által keletkeztek, mivel az emberi nem kifejlése közben hol egyik hol másik neme ,a’ jogot és szabadságot képező elemeknek bírt több nyomatékkal , miből természetesen az életbe ment elvek különböző alakbani nyílványulása következik. — Ma is, midőn élet és iskola , elmélet és gyakorlat, hol csak lehet, egymásnak kezet nyújtva sietnek a’polgári lét czéljainak megközelítésire legbiztosb utakat föllelni, a’legalkalmasb eszközöket megismerni és használni, láthatjuk , mikért’a’ jog és szabadság értelmezése a’ szerint különbözik, a’ mint majd az iskola haladt jóval tovább az életnél, majd a’ polgári élet szabadság-gyakorlata hagyá meszsze maga után az elmélet alig bontakozó zsenge tanait. Németország kétségkivül elég világos példa az elsőre nézve , mert végig menvén Kanttól Hegelig vagy ép a’ socialis tanok legújabb hőseiig azok során, kik a’jog és szabadság eszméinek megállapításával foglalkodtak , tapasztalandjuk, miként ezen,nemünk tökélyesbülését tekintve olly szerfölött nagy fontosságú, fogalmak sokkal szebben fejtetnének ki elméletben, mint alkalmaztatvák az életben ; —míg ellenben édes jó hazánk alkalmasint több életrevalót mutathat föl vérünkkel már egygyé forrt polgári institutióink életelemei után,mint az eddig koronként föl fölmerült tanok következtében. Bármit beszéljenek tehát hazánkban is az újabb kor tanait hévvel ölelő külön secták , bármit mondjanak alkotványunk korhadt épületéről, ’s az idők parancsoló követeléseiről, mellyeknek az elavult alkotvány többé meg nem felelhet, annyi kétségen kívül igaz, miszerint ezen főleg újabb időkben, belölrül is, de egyébként külső belső ellenség által anynyiszor’s egy kiszámított sülyesztési taktika, olly, akadályt is alig ismerő energia, olly neki keseredett újítási láz eszközeivel megtámadott rozzant épület mindenkor szerencsésen kiállá a’ vívók ostromát, ’s mai napig védbástyául szolgál a’kelet szabadságra termett népének. Ezen körülményt főleg azért emeltük ki, hogy kitessék, miként a’ magyar nemzet szebb jövőjét tárgyazó törekvéseknél van egy pont, melly támaszul’ erős gyámul szolgál véletlen sőt kiszámított megtámadások ellen, 's kimerithetlen segédforrás azokra nézve, kik e’ haza föl virágzására irányzott nagy munkájokban belőle indulnak ki. Az alkotványos elem legfőbb tényező a’magyar nemzet újjá alakulási törekvéseiben, ’s bár hazánk nagyba általányosan azt mondja, hogy ha csakugyan kettő közül egyikről le kellene mondanunk,mondanánk le inkább az alkotványról, mert a’ nemzetiség ismét teremthetne alkotványt — kénytelenek vagyunk még is megjegyezni, miszerint olly viszonyok közt, miilyenek a’ miéink,az alkotványvesztett magyar nemzetisége tán soha sem lenne képes az előbbi alkotványt, vagy azzal lényegében hasonlót visszaszerezni. Alkotvány azon védpajzs eddig, melly a’ köröskörül levő idegen elemek közt vérünket eddig megtartotta, alkotványunk volt azon erő,melly a’ magyart magyarral összefűzni tehát nemzetül fentartani eddig minden időben képes vala, aminthogy a’ történet erre számtalan tanúbizonyságot nyujthat, ’s a’ gondolkodni szeretőnek nyújt is , midőn mintegy újjal is mutatja, miként feledve nemzetiségét nem egyszer állt magyar magyarral szemközt, élethalálra küzdve az alkotványilag biztosított és egyik vagy másik fél által bitorlott vagy legalább kellőleg nem tisztelt jog és szabadságért; ellenben nincs példa rá , hogy ott, hol alkotványos jogaik és szabadságaikra nézve egymás ellen panaszra okot nem lesének , nemzetiség szülte villongások következtében a’ nemzet egyes részei egymás ellen fegyvert fogtak volna , sőt illyesmi lehetlen is volt mindenkor,mert nemzet e’hazában csak a’maagyar volt, hogy pedig nem más de a’ magyar vala, azt egyedül az alkotványnak köszönhetjük.Külső hatalom vehetné el tőlünk alkotványunkat, vagy — m. Széchenyi István gr.állításaként. — bírhatná a’ Magyart arra, hogy alkotvány ’s nemzetiség közt válaszszon ; ámde ekor nem volna többé lehetséges hogy a’magyar nemzetisége az elvesztett alkotványt visszaszerezze; mert, mint már mondottuk, nemzetté a’magyart e’ földön alkotványa emelé,’s vegyük el azt tőle ma, megszűnik nemzet lenni azon pillanatban; holott ha alkotványát meghagyjuk,lassankénti elkorcsosulás , tehát elnemzetietlenülés mellett is — nemzet maradand, nem ugyan magyar,de azért még is alkotványos nemzet leend. A’különbség pedig az, hogy ha alkotvány mellett nemzetiségéből ki hagyná magát vetkőztetni, — sorsát megérdemlené; ellenben ha kénytelen lenne alkotványáról lemondani, mielőtt még nemzetiségéből kivetkőznék,sorsa a’ nemzetek nagy itélője előtt mentségre találhatna. A’ lengyel nem szűnt meg lengyel lenni, midőn alkotványát elvesztése védetlen nemzetisége bizonyára előbb szét fog porlani, mint sem alkotványos szabadságát ön erejéből visszaszerezhetné. Nincs ennélfogva magasb érdeke a’magyarnak, mint alkotványosságát érzeni; midőn ezt teszi, védi nemzetiségét is ’s minden józan lépés , melly alkotvány-tökélyesbitésre vezet, fejleszti és szilárdítja mindazon egyes eszméket, mik a’ nemzetiség egyetemes fogalmában rejlenek. Kérdhetné valaki: miért fejtegetjük illy hoszszasan e’ dolgokat, midőn a’ Jelenkor által eleitől fogva elfoglalt ’s mindekkorig megtartott álláspont vndokait elő kellene sorolnunk ? — Nem kell feledni , miként hasonló kérdések eldöntésénél első föladat, kellő szempontig emelkedni, ’s az ekként föllelt fő szempontot kijelölve fogni az alkalmazáshoz. Ha mi az alkotványosság elvét állítjuk föl azon eszme gyanánt, mellynél jelen helyzetében a’ magyar magaslat nem ismer, ha kimondjuk,miként haladást, anyagi jóllétet, folyvásti művelődést csak úgy óhajtunk , ha mindezt alkotványunk értelmében ’s hol szükség ennek fejlesztésivel együtt eszközölhetjük; ha megismerjük, miként minden legkisebb csorba,melly alkotványunkon ejtetik,megannyi csorba nemzetiségünk zománczövén , nem leend nehéz megítélni működését azon nyilvános orgánumnak , melly majd 14 év óta a’ körülmények által engedett határkört figyelemmel kiséri a’ nemzetélet mozgalmit , melly ha nem dicsekszik is azzal, hogy korunk igényeit egyedül ő fogá föl helyesen, nemzeti cselekvésünk mutatkozó irányaira még sem volt tetemes befolyás nélkül’s minden önhittség vagy szerénytelenség nélkül annyit állíthat, miszerint akkor és ott, hol és mikor ébresztésre volt szükség, mint ilyen hatott; mikor pedig a’ fölzaklatott erők, lerázva szunnyadalmok súlyait, cselekvőségre ébredének, útba igazító, hol szükség volt, korholó, hol helyén lenni látó, javuló és kitűzött politikai synthesisénél fogva érdekegyesítő szózatával soha sem hiányzott. Azok,akik elhitetni szeretik magukkal is másokkal is , miszerint valamelly lap azért, mert egyiknek zászlójához sem esküszik , nem érezheti tulajdonképeni hivatását,nem küzdhet férfias eltökéléssel valamelly ügyben, az illyenek saját szemüvegükön nézik a világ ügyeit, bajait,’s mivel keblök hidegen elzárkózott minden más eszme elől,melly lobogójokra föl nem íratott, nem átallják fönhangon kürtölni , hogy a’ párton kívül állók férfiakhoz illő elszánt cselekvésre nem képesek. Pedig a’válasz ellenvetéseikre mindenkor szemük előtt van; mert ugy hisszük nem valami rendkívüli tehetség kívántatik arra,hogy megítéljük, kinek állása terhesb;azé e ki e’ vagy ama zászlót kitűzve bizonyos eszméknek,egykét választott elvnek hűséget esküszik, aztán neki vágtat az .) Sőt már most fölösleg, miután a’ birtokképességet minden honfinak megadá az új törvény, tszerk. 326