Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-07-10 / 55. szám

évül (action­ praescribitur) valamint akkor is, ha a’ por elkezdetett ugyan , de nem folytattatott , és há­rom évig veszteglett. Jegyzés: Az eleintés mind a’ természeti raéltá­­nyossággal’s a’ rokonok iránti tekintettel megegyezik,(az eladónak különben is semmi kárával nem járván,) mind pe­dig azon jót is eszközli, hogy a’ családtagok vagy szom­szédok jószágai együttmaradnak. A’ rövid elévülési időt pedig a’ birtok bátorsága megkívánja. 10. §. Ősi fekvő nemesi birtokának három ne­gyedét a’ birtokos zálogba is vetheti 32 esztendőt meg nem haladó időre , ha mindazáltal ő , vagy örö­kösei a’lekötött esztendők lefolyásától számítandó három év alatt a’ zálogot ki nem váltják , az többé ki nem váltható, hanem a’ kereset elenyészik. Jegyzés: Azon megszorítást, hogy zálogot csak 32 esztendőre lehessen kötni,azért vélem továbbra is meg­­tartandónak,mivel e’ nélkül több száz esztendőre is köttet­nének zálogos szerződések s mi által a’ törvény egyik fő­­czélzata, melly a’birtok bátorságosítása , egészen meg­hiúsulna. Miért kívánom pedig a’ zálogokban is az elévü­lést létesittetni, magától is világos. 11. §. Azon zálogoknál,mellyeknek évei a’je­len törvény kihirdettetésekor már lefolytak , vagy a’ hol esztendők lekötve nem voltak, a’ kiváltásra sza­bott három éves határidő a’jelen törvény kihirdette­­tésétöl számítandó, — a’sik­sba foglalt rendszabály az elkezdett de nem folytatott perekre nézve , a’ zá­logos perekre is kiterjesztetvén. Jegyzés: Igaz, hogy ezen rendelet a’törvényt közvetlen követendő időben tömérdek sok pert fog elő i­­dézni, és talán némelly családokat, mellyek birtoka több­nyire zálogokból áll, nagy zavarba hozni; de talán még is csak jobb a’bajon egyszer mindenkorra általesni,mint még századokig a’ régi zűrzavarban tengeni. Egyébaránt elő­re látható, hogy a’keletkezendő zálogos perek nagy ré­sze auctiók adásával meg fog szüntettetni. 12. §. Jövendőben , zálogos szerződést csak bizonyos meghatározott évekre köthetni. Minden zá­logos szerződés , mellyben esztendők kikötve nem lesznek, örökfelvallásnak tekintendő. Jegyzés: A’birtokosra nincs veszedelmesb,és min­den ipar elölésére nincs czélszerűbb mód mintáz, ha a’ birtokosnak szüntelen reszketnie kell, hogy a’jószág, mellybe talán ma hasznos és költséges javítást tett, vagy tenni szándékozik, hónap elvétethetik tőle. Az illy szerző­­déseket irgalmatlanul meg kell tiltani. Ugyanezen nézet­ből foly a’ következendő §. is. 13. §. A'birói zálogok is csak a’törvényes fog­lalás következtében véghez vitt árveréstől számí­tandó három év alatt kiválthatók a’ tulajdonos , an­nak örökösei vagy osztályos atyafijai által; három év elmúlása után , a’ kiváltási jog elenyészik. Azon bí­rói zálogoknál, mellyek még a’jelen törvény kihir­­dettetése előtt keletkeztek, a’három év a’jelen tör­vény kihirdettetésétől számítandó. 14. §. Fekvő nemesi jószágot, a’ mennyiben az a’fentebbi §§. értelmében szabadon eladható, akár zálogképen, akár örök áron szerezhet minden, bár nem nemes , magyarországi statuspolgár; — a’ bir­tokképtelenség miatti pereknek(ex incapacitate pos­­sessorii) ezentúl csupán külföldiek ellen lehetvén helye. Jegyzés: Ezen $. igazolása találtatik az előmun­kálatban , ’s így azt itten újra motiválni szükségtelen.#­ 15. §. Önszerzeményéből majorátust alkotni mindenkinek szabad ugyan; de a’majorátus egy rész­ről az egész nemesi fekvő szerzemény egy ötöd ré­szét fölül nem haladhatja; más részről pedig ezer cu­­rialis holdnál, vagy száz úrbéri teleknél kisebb nem lehet, magától értetvén, hogyha az alapítónak az előfin(majorescon )kivül több gyermekei is volnának, azok iránt a’ 21k §. rendelete megtartandó. Jegyzés: A’ majorátusok hasznairól és káros kö­vetkezéseiről itt bővebben értekezni helyén kívül volna; minden e’ tárgy iránti eddigi fejtegetéseknek eredménye , úgy látszik , ezekben pontosul öszszeri­­t­ogy a’ közállo­mányra nézve , nem káros, sőt lehet, némi tekintetben, hasznos is , ha némelly igen tehetős családokban majorá­tusok is léteznek; — de hogy : 2) Igazság­ elleninek lát­szik , egy család egész értékét majorátusra fordítani, és igy az egy elöfit kivéve, a’ család minden más tagjait a’ birtoktalan nemesek közzé sorozni. 3) Hogy a’majorátus­nak , ha czért akar érni, nem igen kicsinynek kell lenni, és hogy kis birtoku családokban majorátusokat alkotni, ha­szontalan , gyermekes , nevetséges hiúság. 4) Hogy óva­kodni kell attól is , nehogy az országnak igen nagy része majorátusokká váljék , és igy a’ fekvő birtok kézről kézre keringhetése a’ nemzeti ipar csonkolásával szerfölött gá­­toltassék.— E’ nézeteken alapul a’jelen §.— a’ negyedik pontnak a’ következendő l13. §• köszöni eredetét. 16. §. Ha valamelly vármegyében a’ fekvő ne­mesi birtok egyötöde, — ide nem értvén a’királyi kincstári és a­ papi jószágokat, — már majorátus a­latt van , az olly megyében uj majorátust alapítani szabad nem leszen. Fabric­zy Sámuel, i­j Irány az agriat­o terén. Polgári társa­ságban a’jog és szabadság fogalmai nem csupán a­­zon létrészekből alakulnak, miket elvont okoskodás azok tényezőjiként megismer és elfogad, hanem a­­lakulnak egyszersmind olly elemekből, mik egyene­sen az állodalmi szerkezet létezőinek kifolyásai; kö­zönségesen történeti és észjog elméleti és gyakorlati szabadság elnevezései alatt szoktuk az érintett sza­badságot fölmutatni, észjog, és elméleti szabadság alatt a’ fogalmak okoskodás­ nyujtotta alkatrészeit értvén ; történeti jog ’s gyakorlati szabadsággal pe­dig azon elemeket jelölvén ki, mellyek a’ társas e­­gyüttlét megállapított szabályinál fogva a’jog és sza­badság fogalminak helyviszonyokhoz alkalmazott meghatározást kölcsönzenek. Általjában az igy ki­fejlett jog és szabadság polg. vagy ha tetszik hon­polgár­inak nevezhető, melly elnevezés még ha­­tárzottabb alakot ’s értelmet nyer, ha a’ külön létele­meknek engedett érvényesség köre törvény által szabatott ki, mikor aztán az eként magas­ fokra e­­melkedett jog és szabadsági fogalom alkotványosnak mondatik. Ha csak futó pillanatot vetünk is a’ polgári tár­saságok külön korszakaira, nem tagadhatjuk, mi­ként az imént mondottak nyomai mindenkor és min­denütt föllelhetők, ’s az elkülönítő vonalak, mik né­pet néptől, kort kortól jellemzőleg elválasztanak , leginkább csak az által keletkeztek, mivel az emberi nem kifej­lése közben hol egyik hol másik neme ,a’ jo­­­­got és szabadságot képező elemeknek bírt több nyo­matékkal , miből természetesen az életbe ment elvek különböző alakbani nyíl­vány­ulása következik. — Ma is, midőn élet és iskola , elmélet és gyakorlat, hol csak lehet, egymásnak kezet nyújtva sietnek a’pol­gári lét czéljainak megközelítésire legbiztosb utakat föllelni, a’legalkalmasb eszközöket megismerni és használni, láthatjuk , mikér­t’a’ jog és szabadság ér­telmezése a’ szerint különbözik, a’ mint majd az is­kola haladt jóval to­vább az életnél, majd a’ polgári élet szabadság-gyakorlata hagyá meszsze maga u­­tán az elmélet alig bontakozó zsenge tanait. Német­­ország kétségkivül elég világos példa az elsőre néz­ve , mert végig menvén Kanttól Hegelig vagy ép a’ socialis tanok legújabb hőseiig azok során, kik a’jog és szabadság eszméinek megállapításával foglalkod­­tak , tapasztalandjuk, miként ezen,nemünk tökélyes­­bülését tekintve olly szerfölött nagy fontosságú, fo­galmak sokkal szebben fejtetnének ki elméletben, mint alkalmaztatvák az életben ; —­míg ellenben é­­des jó hazánk alkalmasint több életrevalót mutathat föl vérünkkel már egygyé forrt polgári institutióink életelemei után,mint az eddig koron­ként föl fölmerült tanok következtében. Bármit beszéljenek tehát hazánkban is az újabb kor tanait hévvel ölelő külön secták , bármit mond­janak alkotványunk korhadt épületéről, ’s az idők parancsoló követeléseiről, mellyeknek az elavult al­­kotvány többé meg nem felelhet, annyi kétségen kívül igaz, miszerint ezen főleg újabb időkben, be­­lölrül is, de egyébként külső belső ellenség által any­­nyiszor’s egy kiszámított sülyesztési taktika, olly, akadályt is alig ismerő energia, olly neki keseredett újítási láz eszközeivel megtámadott rozzant épület mindenkor szerencsésen kiállá a’ vívók ostromát, ’s mai napig védbástyául szolgál a’kelet szabadságra termett népének. Ezen körülményt főleg azért emel­tük ki, hogy kitessék, miként a’ magyar nemzet szebb jövőjét tárgyazó törekvéseknél van egy pont, melly támaszul’­ erős gyámul szolgál véletlen sőt ki­számított megtámadások ellen, 's kimerithetlen se­gédforrás azokra nézve, kik e’ haza föl virágzására irányzott nagy munkájokban belőle indulnak ki. Az alkotványos elem legfőbb tényező a’magyar nemzet újjá alakulási törekvéseiben, ’s bár h­a­z­á­n­k nagyba általányosan azt mondja, hogy ha csaku­gyan kettő közül egyikről le kellene mondanunk,mon­danánk le inkább az alkotványról, mert a’ nemze­tiség ismét teremthetne alkotványt — kénytelenek vagyunk még is megjegyezni, miszerint olly viszo­nyok közt, miilyenek a’ miéink,az alkotványvesztett magyar nemzetisége tán soha sem lenne képes az előbbi alkotványt, vagy azzal lényegében hason­lót visszaszerezni. A­lk­ot­v­án­y azon védpajzs ed­dig, melly a’ köröskörül levő idegen elemek közt vé­rünket eddig megtartotta, alkotványunk volt azon e­­rő,melly a’ magyart magyarral összefűzni tehát nem­zetül fentartani eddig minden időben képes vala, aminthogy a’ történet erre számtalan tanúbizonysá­got nyujthat, ’s a’ gondolkodni szeretőnek nyújt is , midőn mintegy újjal is mutatja, miként feledve nemzetiségét nem egyszer állt magyar magyar­ral szemközt, élethalálra küzdve az alkotványilag biztosított és egyik vagy másik fél által bitorlott vagy legalább kellőleg nem tisztelt jog és szabadságért; ellenben nincs példa rá , hogy ott, hol alkotványos jogaik és szabadságaikra nézve egymás ellen pa­naszra okot nem lesének , nemzetiség­ szülte villon­gások következtében a’ nemzet egyes részei egymás ellen fegyvert fogtak volna , sőt illyesmi lehetlen is volt mindenkor,mert nemzet e’hazában csak a’maagyar volt, hogy pedig nem más de a’ magyar vala, azt e­­gyedül az alkotványnak köszönhetjük.Külső hatalom vehetné el tőlünk alkotványunkat, vagy — m. Szé­chenyi István gr.állításaként. — bírhatná a’ Magyart arra, hogy alkotvány ’s nemzetiség közt válaszszon ; ámde ekor nem volna többé lehetséges hogy a’magyar nemzetisége az elvesztett alkotványt visszaszerez­ze; mert, mint már mondottuk, nemzetté a’magyart e’ földön alkotványa emelé,’s vegyük el azt tőle ma, megszűnik nemzet lenni azon pillanatban; holott ha alkotványát meghagyjuk,lassankénti elkorcsosu­­lás , tehát elnemzetietlenü­lés mellett is — nemzet maradand, nem ugyan magyar,de azért még is alkot­ványos nemzet leend. A’különbség pedig az, hogy ha alkotvány mellett nemzetiségéből ki hagyná ma­gát vetkőztetni, — sorsát megérdemlené; ellenben ha kénytelen lenne alkotványáról lemondani, mielőtt még nemzetiségéből kivetkőznék,sorsa a’ nemzetek nagy itélője előtt mentségre találhatna. A’ lengyel nem szűnt meg lengyel lenni, midőn alkotványát el­vesztése védetlen nemzetisége bizonyára előbb szét fog porlani, mint sem alkotványos szabadságát ön e­­rejéből visszaszerezhetné. Nincs ennélfogva magasb érdeke a’magyarnak, mint alkotványosságát érzeni; midőn ezt teszi, védi nemzetiségét is ’s minden józan lépés , melly alkot­­vány-tökélyesbitésre vezet, fejleszti és szilárdítja mindazon egyes eszméket, mik a’ nemzetiség egye­temes fogalmában rejlenek. Kérdhetné valaki: miért fejtegetjük illy hosz­­szasan e’ dolgokat, midőn a’ Jelenkor által eleitől fogva elfoglalt ’s mindekkorig megtartott álláspont vndokait elő kellene sorolnunk ? — Nem kell feled­ni , miként hasonló kérdések eldöntésénél első föla­dat, kellő szempontig emelkedni, ’s az ekként föl­lelt fő szempontot kijelölve fogni az alkalmazáshoz. Ha mi az alkotván­y­osság elvét állítjuk föl azon eszme gyanánt, mellynél jelen helyzetében a’ magyar m­agaslat nem ismer, ha kimondjuk,miként haladást, anyagi jóllétet, folyvásti művelődést csak úgy óhajtunk , ha mindezt alkotványunk értelmében ’s hol szükség ennek fejlesztésivel együtt eszközöl­hetjük; ha megismerjük, miként minden legkisebb csorba,melly alkotványunkon ejtetik,megannyi csor­ba nemzetiségünk zománczövén , nem leend nehéz megítélni működését azon nyilván­os orgánumnak , melly majd 14 év óta a’ körülmények által engedett határkört figyelemmel kiséri a’ nemzetélet mozgal­mit , melly ha nem dicsekszik is azzal, hogy korunk igényeit egyedül ő fogá föl helyesen, nemzeti cse­lekvésünk mutatkozó irányaira még sem volt tetemes befolyás nélkül’s minden önhittség vagy szerényte­lenség nélkül annyit állíthat, miszerint akkor és ott, hol és mikor ébresztésre volt szükség, mint ilyen hatott; mikor pedig a’ fölzaklatott erők, lerázva szunnyadalm­ok súlyait, cselekvőségre ébredének, útba igazító, hol szükség volt, korholó, hol helyén lenni látó, javuló és kitűzött politikai synthesisénél fogva érdekegyesítő szózatával soha sem hiányzott. Azok,akik elhitetni szeretik magukkal is mások­kal is , miszerint valamelly lap azért, mert egyiknek zászlójához sem esküszik , nem­ érezheti tulajdon­­képeni hivatását,nem küzdhet férfias eltökéléssel valamelly ügyben, az illyenek saját szemüvegükön nézik a­ világ ügyeit, bajait,’s mivel keblök hide­gen elzárkózott minden más eszme elől,melly lobogó­­jokra föl nem íratott, nem átallják fönhangon kürtöl­ni , hogy a’ párton kívül állók férfiakhoz illő elszánt cselekvésre nem képesek. Pedig a’válasz ellenveté­seikre mindenkor szemük előtt van; mert ugy hisszük nem valami rendkívüli tehetség kívántatik arra,hogy megítéljük, kinek állása terhesb;azé e ki e’ vagy ama zászlót kitűzve bizonyos eszméknek,egykét válasz­tott elvnek hűséget esküszik, aztán neki vágtat az .) Sőt már most fölösleg, miután a’ birtokképességet minden honfinak megadá az új törvény, tszerk. 326

Next