Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-09-18 / 75. szám

a’ dunántúli ref. collegium maradjon tovább is ősi he­lyén Pápán, melly a’ többi jó között azzal dicsekszik, hogy fekvése bátorságos, levegője egészséges,rajta keresztül folyó Tapolcza veszélytelen fürdéssel kí­nálkozik, a’ város minden oldalról télen nyáron, éjjel nappal hozzájárulható, benne az élelmezés és tűzifa jutányos; és mind a’ honi fővárosokkal, mind Béccsel kapcsolatai vagynak. Ha pedig ennyi ok ellenére is a’ collegiumot Komáromba erőtetik,akkor én csekély honfi egyebet nem tehetvén, ez intézetet uj helyére sajnálkozó könnyekkel kisérendem; sajnálkozván a’ szülőken és ifjainkon, de legkivált mégis a’ török-á­tok folytonos pusztításán és a' magyarhoni protestán­soknak maguk közti boldogtalan felemésztő belmeg­­hasonlásán, mellytől megvakítatva nem láthatják a’ mi békességükre szolgál. — Végre,a’ derék intézet magasítására, úgy vélném, másuvá szállítás helyett inkább arról kellene gondoskodni, hogy az belsőleg tökélyesittetnék. Pápán uj czélszerű épület állíttat­ván,a’ pénzbírságok, ünnepjárások, kézikönyvekkeli egyedárulkodások ’s más effélék eltöröltetvén. Nem helvét. Sopronymegyei kis tisztikar.­) Soprony sept. hó 11 kén 181­5. Ns. Soprony vármegye újon­nan választott tisztviselőjinek névsorát ezennel köz­löm*, a’körülmények utóbbi közlését ígérvén: alis­pánok lettek: 1. Simon nép. János 1069 szava­zattal. 2.Tóth Bálint. Sopronyi felső járás­ban: főszolgabíró Gaal László; alsóban: Kollár Ferencz. Répczemellékiben: Csontos István. Rábaközi felsőjárásban: Dőry Ádám; a­l­­sóban: Csupor Gábor. Szolgabírák: Tóth Sa­mu, Kutrovich Antal, Horváth Károly, Szabó János, Kéry Péter, Kis Lajos, Iladó Dániel, Ságh­i Dániel, Fejér Ferencz, Csapó Imre, Csapó József. F­ő­j­e­g­y­­ző: Tar János, 1. aljegyző Roth Sándor, 2. Ihász Rudolf.Főügyész Lampert Imre, alügyész Bognár Lajos. Fő pénztárnok: Pethe Bálint, a­l­p­é­n­z­­tárnok: Takács István. Számvevő: Simonyi Ist­ván. Levéltárnok: Thalabér István. Esküdt 16 és 6 biztos. Igen sietve. Rendes közlő. 9 Csanád közgyűléséről. Két napi tanács­kozás botrányainak kelle szemtanúivá lennünk,r mely­­lyeknek leghevesebb képzelet élethű rajza is idét­len vázolattá törpülne, botrányoknak, mellyek még alkotványunk tengerén nem itték fel hydrafejöket. Elmondom eseményeit a’ borzasztó emlékű napok­nak , pártatlanul, mivel Csanád viszonyaihoz nem fűzé sorsunk fonala érdekimet. A’ gyűlést alispán úr nyitá meg azon jelentéssel, miszerint főispán ő magát beteges helyzete, tanácskozásaikban teendett elnökségétől,eltartóztatá. E’ jelentés után S.S. tb. nyomatékos hangon indítványt tan, hogy ő bárka az uj rendszer barátai közé nem engedi ma­gát soroztatni, mindazáltal a’ történt tényeket meg­változtatni nem lehetvén, ő magától kötelessége és esküszavai férfias beváltását követeli; különösen Csanád jelen aborinis állásában, midőn az elnök al­ispán személye ellen a’ belügyek háttérbe szorításá­val már majd három évi keserű harczot vi Csanád e­­gyik jelentékes töredéke; továbbá mivel a’közigaz­gatás minden ágai hanyagon teljesítetnek,sőt a’fo­lyó adó is alig pár hónappal vetteték ki ezelőtt,végre mivel e’ megyében hivatalos tolvajlások (lárma zaj majd szavait igazítva ,,hivatalbeli személy­ektől vaj­­lásai**)vannak napi­renden, ez okok miatt ő,főisp.­ár elmaradását, kötelessége nem kellő teljesítéséül két­szeresen rója fel,mi végett felírás utján hivatalától el­­mozdíttatni kivánja.T.tb.S. S. indítványát pártolja,’s mivel a’ tisztikar gyalázat szennyével egy perczig sem mocskoltathatik be,kijelölt nyilatkozatot,és sza­vai igazolását kívánja. Cs.főügy.,N. T.tb.,D. esküdt szinte a’határozott nyilatkozat és vád bebizonyítása mellett emelék hatályos szavukat,mivel undok vétek súlyával terhelt tisztikar között szégyennek hiszik helyzetüket, mindnyájok közös érdeke a’ bűnös ki­­jelöltetését, ellenkezőleg a­ vádló rágalmai azonnali megbosszultatását vélik legelső teendőnek. B.B.tb. szinte osztozik véleményben az indítványozóéval,kü­lönösen a’ főispán elleni felírásra nézve,mert ő eped­ve nézett e’nap elibe, ’s ő valga részrehajlatlanságá­­tól hívé a’ régi bajok valalmra leendő kiegyenlitteté­­sét, mellyek orvoslása B. A. elnöksége alatt, az ál­tala mindig használt nyers erő dorongjai között egy­­általjában nem reménylh­ető, most is,bár a­ múlt gyű­lés utasítása szerint B. A. elnök elleni vádját, ada­tokkal igazolhatná azokkal fel nem lép, mivel B. A.­­,alispán* hangzók a’ terem egyik részéről, „nekem nem alispánom mondá B. B., én őt törvényes alispá­nomnak nem tekintem**­ e’szavaknál szóló háta mö­götti*,ügy­véd,szóló felé irányzott harsány szavakkal kiáltá a’„kivele** jelszót, és szavát minden rend­reutasítás nélkül ismétlé mindaddig, mig a’ nyers tö­meg F. vezérlete alatt ezen oldalra tolált szóló B. B. tábla bírót nyakon ragadá („rémitő lárma, az asztal­tól mindenek felugranak, a’ zaj legfőbb fokra hág**) ütéssel, huzgálások ’s hajczibálások között ajtó felé hurczolja ’s ez mindaddig tart, mig P.F. főszolga­bíró és többeknek a’ bőszült tömeget szétválaszta­nak sikerült. — És a’ megye közbátorságá­nak felügyelői nyugodtan hagyak szemeik előtt ez iszonyatos dráma szomorú jelenetét elvonulni, ’s hi­degen tudák nézni a’ gyíkot, mellyet alkotványos létünk sziverére mért ez öntudatlanok vad keze, ’s midőn a’ megtámadok lázas rohamát azok rögtöni elfogatásival lesim­tani csak egy szigorú parancs­szóba kerülendett, tétlenül hagyák megyei létünk koronájáról a’ szólásszabadság és személy biztosság gyöngyét rabló kezekkel eloroztatni. Valóban kínos görcsök szorítják minden jobbnak keblét az illy bot­rányok felmerültén, epedve várt szebb jövőnk egére tapadt szemeinket közelgő vész villámai kápráztat­ják. A’gyűlés a’ kedélyek higgadta után folytatta­­ték, de mivel a’ többség személyes bátorsága biz­tosítását nem tudja, a’ zavargókat azonnal törvény­­széki szigorú fenyíték alá vétetni határozta.Mi nem jegyzettük ugyan a’ szólók névsorát, de bátran mér­nék állítani, hogy a’ többség az elfogatásban köz­pontosult. A’ gyűlés rögtön sedriává alakult, és ál­tala ismét felfüggesztetett a’ köz ügyek elintézése, pedig a’ letartóztatandott vétkesek megfenyitése nem olly túlnyomósággal birt, hogy annak annyiak ügye félretolásával kelle bevégeztetnie, és nyilvá­­nyos eljárás utján tanuk hallgattattak ki, holott a’ botrány tényezőit minden láthatta,kit ép szemmel ál­dott meg a’ gondviselés. P. ügyvéd s vádlott fél az őt terhelő tanuk ellen tett kifogásai után mentő tanuk előállítására szólittatott fel. „Negativa facti non debet probari** mondaná Kövink ha élne, azonban még is hely adatott a’ tanúknak, kik pogá­­nyul bizonyitgaták azt, hogy ők nem látták a’ vád­lott megtámadását „az utczáról még többeket is le­hetne tanukul használni, kik nem látták** e’ tényt jegyzé meg L. I. táblabiró. Bizony dicső a’ jury­­féle eljárás, ha ahoz értők kezelik a’ törvény mérő­­serpenyőjét! Végre a’tiszti ügyész azon nyilatkozata után, miszerint ő actiót feltenni nem tudhat, mig a’ vádlottak annak rende szerint meg nem idéztetnek, kiknek nevei a’ közgyűlés által sem mondattak meg, a’ nyilványos törvényszéki eljárás félbenszakadt. — Másnap 9 órakor ismét összeült a’ törvényszék, de már nem nyilványosan többé,’s még a’ táblabirák is eszélyesen kizárattak. Hiába erősiték ők, hogy ti­toktartási esküt tevén le, noha nem vesznek részt a’ tanácskozásban,azon joggal még is mint az írnokok, jelen lehetnek az itélethozásnál. 10 órakor a’ gyű­lést alispán ur azon jelentéssel kezdé meg, hogy őt egyed actio alá vétetni határozttattak. Csekély ár egy jól sikerült botrányért. — Aligha mintául nem használtatandik Csanádban ez eljárás azok ál­tal,kik­nek kedve kerekednék jó pénzért egy pár gyűlölteb­bek kihurczoltatásához. N. T. tbiró a’ törvényszék gyakorlatba vett nyilván­osságának zárt körűvé változtatása miatt szót emelt, de szavai mint pusztá­ban kiáltóé,néhány lelkesb pártolása mellett légben hangzottak el. P. F. Jészbiró a’ tegnapi vádakra tért viszsza ’s kívánja kijeleltetését azon hivatalos e­­gyednek, ki tolvajság vádjával illetteték. L. L.több szónok erőteljes sürgetésére L. J. esküttre mutat, kit — mint mondá — kamrai erdőkből történt falopás vádja nyom. L. J. tagadja e’ vádat, ’s egyenesen cselédjeire hárítja, kikért a már elégtételt szolgál­tatott A’ vádlott elmondja az erdész jegyzőkönyve szavait, mellyek őt mint személyesen vétkezőt ró­ják meg. Vizsgálat rendeltetett ellene, valamint a­­zon vádra nézve is, hogy a’ tisztviselők az adó kive­tésben hanyagok voltak. Eddig voltunk Csanád köz­gyűlésén. És eljövénk Csa­nádból azon hiedelemmel, hogy ott, hol olly tömérdek idő áldoztatik a’ szemé­lyeskedés bálványának, hol a’ meghallgattatásért esdeklő szerény közérdek olly hidegen utasittatik el, ’s hol constitutiónk gyökerét majd büntetlen ke­zek sértése marczangolja, ott borzasztó vész rejlik az idő méhében , ’s iszonyú féreg rágódik municipa- sitásunk életfáján, ’s mi százszor vétkesnek hisszük azt, ki midőn elvonulásával a’ megye békéjét esz­­közlendené, személyes tápot ad a’ belháborgás gyá­szos következvényü vulkánjának. Alföldi. — Sitro«»megyei közgyűlés. Utolsó közgyűlé­sünk eredményeit leirandó, mindenek előtt szüksé­gesnek tartom megérinteni, hogy ezen közgyűlé­sünk folyama alatt,a’megyei kör- és javitóház kápol­nájának alapköve létetett le igen számos közönség jelenlétében.­­ A­ közgyűlés folyamát illetőleg,mi­után az időközben tartatott kisebb gyűlések jegyző­könyvei hitelesíttettek, szóba hozatott a’ scontro, melly iránt már a’ legújabb időkben legalább négy­szer határoztunk,de mind annyiszor csak papíron ma­radt a’ határozat. Ezúttal is végzésileg ki lön mond­va, hogy a’scontro minden közgyűlés harmad napján olvastassék fel. Meddig birand kötelező erővel ezen határozat?, azt majd a’ jövendő fogja megfejteni, én azonban alig hiszem, hogy csak a’ legközelebb köz­gyűlésen is életbehozatnék. Úgy vagyunk mi majd minden határozattal: — tanácskozunk, választvá­­nyokat küldünk ki, határozunk, de a’ határozatokat soha vagy legalább igen ritkán hajtjuk végre. — Igen élénk vitákra szolgáltatott alkalmat, a’ kincstárral kötött amaz állítólagos szerződés,mel­lyet ugyan soha senki nem látott,de mellynek tartal­mánál fogva adózó népünk bizonyos meghatározott árért a távol eső állomási helyekre „velle nolle** sót fuvarozni köteles. Mi ama szerződést, ha léteznék is — szerfölött terhesnek tartván az adózó népre,meg­szüntetését annyival inkább sürgettük,minthogy en­nek megkötésébe az adózó soha be nem folyt, nélküle pedig, sőt ellene szerződés kötést tiltja azon törvény is,melly a’közterheket szabályozza. Azonban midőn ezen tanácskozás egész Hiedelemmel igy folyt,az el­lenrész által amaz oksulylyal sujtattunk le, melly az elnök főispán ajkaiból folyt, hogy t.i. az adózó nép pártfogásunkra nem szorult. Illy meggyőző ok elle­nében, lehet e még nálunk többséget reményleni, a’ határozat is ekként mondatott ki, hogy a’ szerződés érvényes.— A’ kormánynak főispánok iránti uj rendszere tárgyában keletkezett megyei felszólítások sem ta­láltak viszhangra a’ többségnél, jóllehet az ellenzék ezen tárgyat is megvitatta úgy,mint annak nagysze­rűsége méltán igényli ’s jóllehet még többen szólni kivántak,a’nem pártoló határozat még is kimondatott. Az ezt követő tárgyban tehát vagyis a’ mag­tárak felállítását érdeklő vitatkozások elején tb. B. M. imigy kezdvén szavait „sietek előadni nézeteimet nehogy elnöki határozat kimondása által szavamtól elüttessem**e’ szavak főispán által sértőknek talál­tattak, ’s felszólitá a’őket, hogy neki elégtételt ad­janak, ’s a’szólót büntessék meg. ’S ezen elnöki fel­szólítás után a’ magát többségnek nevezni szerető rész igen criticus helyzetbe tétetett, mert köztük is voltak számosan, kik a’büntetésnek helyét nem ta­lálták, csak B. Gy. és még vagy három társa, köztök rövid idő előtt közel 40 évig a’legszabadabb elvű volt ellenzéki tag Sz. M. is actiót kiáltoztak — mások, hogy igazságosaknak is látszassanak; és a’ főispánt is megnyugtas­sák,részint rászaltatni kívánták jegy­zőkönyvileg a’ fentebbi szavakat, részint pedig a’ kérdésben levő táblabirót mintegy kényszerítve szó­lították fel szavainak visszahúzására, vagy legalább magyarázatára. — De miután ez, ismét felszólítva bár, szavait vissza nem vonta sőt ismételte, két órá­­náli hosszabb vitatkozás után a’ főispán,fentebb elő­­hozataknál fogva a’ keresettől ellátott ’s B. M. sza­vait elnökileg rosszalta.Mi pedig igen sajnáljuk hogy a’per nem tétetett folyamatba, hadd látták volna a’ legfőbb Ítélő törvényszékek is,miért ad­ioznak város­­ban. Az egész vitatkozás alatt első alispánunk igen jelesen és igazságosan viselte magát. Makoviczai járásbeli, ínséggel küzdő adózóink számára 300 pft. jött be magánv­adakozás utján. — Ezen közgyűlé­sünk alatt folyamatba tétetett egyszersmind az eper­jesi takarékpénztár működése.— Szabolcsi közgyűlés. *) Távol minden pár­toskodás és népcsőditéstöl csendesek, ’s rendesek most megyénk gyűlései. Van néhány felsőbb lelkü­ lek­ünk Sopronyból más közleményt is,melly a’ tiszt­­ujitási rendszabályokkal együtt küldetett be ’s azokat ész­revételekkel kiséri;—ezen, egyébiránt becses küldemény — közretételét akkorra halasztjuk, midőn a’ tisztujitásról szólandó részletes tudósítások annak közöltetését — biz­­tos­ eligazulhatás tekintetéből — netalán szükségessé te­­endnék. Mi pedig érintett küldemény igéretpontját illeti, annak hovahamarábbi teljesítésére­­. beküldő urat szíve­sen kéri a­ szerk.­­) Lehetlen olvasó­unk figyelmét jelen közlemény i­­ránt különösen föl nem hívunk, — tesszük pedig ezt an- 449

Next