Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-09-21 / 76. szám

1­ A’fényűző nemcsak magát, de másokat is károsít,mert vagy megbukik,vagy értéke alábbszáll. Ha megbukik,az önfentartás ösztöne nagyobb lévén az erkölcsi kötelességek érzeténél, sok bűnt elköve­tett addig a’ fényűző,mig megbukott,sokat megcsalt, többnek munkabérét elhúzta, talán lopott, rablott, sőt gyilkolt is, hazudott, esküdött, ámított, istent ká­romlott ’stb. Ha értékében fényűzés miatt fogyatko­zott, nemcsak magát kárositá, hanem családját és ö­­rökösit, házánál pedig rettent­ő elégületlenséget tá­masztott; ha ugyan nehéz, a’ magas paripáról földre szállni;’s igy az alkalomra nézve is igen veszedelmes a’ fényűzés, mert romlott erkölcsök sírba döntik az álladalm­akat. 2) Fényűzés mellett kevés vagy mi fölösleget sem alakíthatni, pedig az álladalmak erejét a’ meg­takarított fölösleg képezi. Ha minden ember él és teng, de félretenni mitsora képes: a’ terméketlen é­­vek, előre láthatlan tűzvész, hadi és ragályos nyava­­lyabeli szerencsétlenségek igen nagy nyomort árasz­tanak a’ népességre. Ha valamelly költséges terv, utak, vagy hidak, vagy vizi csatornák építése előáll, de fölösleg pénz nincs a’h­azában,mellyet kölcsön ven­ni lehetne: idegenekre szorulunk, kamatképen éven­ként, tömérdek pénz küldünk ki 's fáradságunk szor­galmunk hasznait más aratja, mint jelenleg már gőz­hajózásunk ’s vasutaink hasznait, jobbára külföldiek tömik zsebükbe, vagy azon folyók, mellyeket isten a’ magyarnak ajándékozott, idegennek használnak in­kább, a’ nélkül hogy a’ Pó, Visztula vagy Elbe, ne­künk csak 1 krajczárt jövedelmezne. 3) Nem közönyös dolog tehát: buknak é ha­zánkban sokan vagy kevesen; ’s különösen eladásait földbirtokosink buknak e halomra vagy csak igen gyéren; mert erkölcsi romláson kívül ez a’ törzsökös magyar elemet is emészti. Adósságok külföldiektől vétetvén fel jobbára, idegen elemeket szaporitnak,a’ hazában talán majd ollyanokat, kik jövedelmeiket itt költeni nem is hajlandók, kik pénzük után jutván ma­gyar földbirtokhoz, sem kötelességöknek nem talál­ják magyarokká lenni,sem méltányossági belső érzet őket hozzánk szítani nem késztt. ’S végre ha csak annyi földbirtokos leend is illy idegen elemekből ala­kítva, mint mennyi a’ magyar elem, már a’nemzet él­ni megszűnt; miután a’magyar nyelv diplomaticai ál­lása is törvényesen meg fog szüntetni, mellyet követ az alkotvány is. Ekkor a" centralisatio nagy munkája be leend tökéletesen végezve. G­á­t­h y. Gyáralapító részvénytársaság. — A’ Gyáralapító részvénytársaság igazgató választ­­ványa a’ fővárostól távollakó részvényes urakra néz­ve a’ befizetés körüli nehézségeket, és alkalmatlan­ságokat lehetőleg könnyebbíteni óhajtván, czélsze­­rűnek találta vidékenkint ügyviselőségeket állítani, hol az illető részvényes urak lehető legkisebb költ­séggel, és alkalmatlansággal fizethessék be részvé­nyeiket. E’ czélra az igazg. választv. olly urakat kért meg az ügy viselet elvállalása végett,kikben hitelszi­lárdság tekintetében mind a’társaság,mind a’részvé­­nyesurak teljesen megnyughatnak.’S ezen ügy viselő urakat az igazgató választv.következő utasításokkal tartotta szükségesnek ellátni: 1) Az ügyviselő urak, az alapszabályok 10. §a végpontjának értelmében a’ nálok előfordulandó befizetésekről külön letétemé­­nyi könyvet tartoznak vezetni, mellybe a’ befizetés a’részvény számával és befizetés napjával együtt be­jegyzendő,a’befizetett pénz pedig az alább kijelölen­dő beküldési határnapig külön letéteményi pénztár­ban kezelendő. — 2) Minden befizetést az ügy­vise­lő ideiglenesen saját neve alatt nyugtatványozni tar­tozik. — 3) Az ügy­viselő az igazg. választvány ál­tal igazgatói ’s pénztárnoki aláírást viselő nyugtat­­ványokkal fog,a’pénz és a’befizetők névjegyzékének felküldése után,ellátatni; mihelyt az ügyviselő ezen nyugtatványokat megkapandja,azonnal kötelessége leeni saját nyugtatványait ezen igazgatósági nyug-t látványokkal becserélni,és ezen nyugtatványok épen olly erejűek lesznek,mintha a­ befizetés az ideiglenes részvényjegyre jegyeztetet volna fel,és az utolsó befi­zetéskor ezen nyugtatványok az ideiglenes részvény­jegyekhez mellékelve,valóságos részvényjegyekkel fognak becséreltetni. 4) Az ügyviselő az alapszabá­lyokban kijelölt befizetési határidő utolsó napjától szá­mítandó 15 nap alatt,az addig befizetett ösz­legeket a’ pénztárba juttatni tartozik, miszerint a’ kamatszámí­tás az ezen határidőt követő évnegyed első napjától kezdődhessék, ’s ennek elmulasztásából a’ részvé­nyesekre kár ne háruljon; minden illy elmulasztás­ból eredő kamatveszteséget az ügyviselő tartozván a’ részvényesnek megtéríteni. ( 5) Ellenben ha valamelly részvényes az alapszabályokban kijelölt, és hírlapokban mindannyiszor kihirdetendő befizetési határidő utolsó napját is elmulasztaná, ’s ennéfogva az ügyviselő legjobb akaratja mellett is az illy ké­sedelmesen befizetett öszvegeket a’fenkijelölt határ­idő alatt föl nem küldhetné, ez esetben a’ felelőség nem fogja az ügy­viselőt terhelni ’s a’kamat csak azon évnegyedtől fog számittatni,melly a’pénztárban tör­tént bevétel napját követendi, az ezen késedelemből eredő kamatveszteséget pedig — ha mindjárt ezen évnegyed előtt is, de a’ befizetési határidő lejárta u­­tán történt volna az ügyviselőnél a’ befizetés — a’ részvényes tartozandik viselni. — 6­ Az ügy­viselő minden nála befizetni kívánó részvényest körülmé­nyesen fel világositand e’ rendszabályról, ne hogy va­laki magát tudatlansággal menthesse, ’s nagyobb biztosság okáért ezen utasításhoz egy üres lap leszen mellékelve, mellyre a’ befizető nevét k­andja, ezzel azt nyílványitván,hogy az ezen utasításokban foglalt feltételeknek magát aláveti, fenmaradván joguk a’ vonakodóknak, hogy befizetéseiket egyenesen a’ társasági pénztárnál megtehessék. ( 7) Az ügyvi­selő a’ postabéren kívül ügyviteli, és szállítási dij fe­jében '12-tet fog magának fizettetni minden egyes részvényestől,ellenben minden levelezéseit ’s külde­­ményezéseit a’ társasághoz bérmentesen tartozik megtenni,és mind ezekből a’ részvénytársaság pénz­tárára semmi teher nem hárulhat. (Az ügynökök név­sora közelebb közöltetni fog.]) — A’ gyáralapító társaság igazgatósága. A’ pesti gyermekkórház javára újólag befolyt jóté­kony adakozások jegyzéke. Gróf Nádasdy püspök ő­rmga ajándékozott 200 ftot. Breitner Katalin 10. Ghyczy Miklós öngaló. Vints Ferencz (Pajor Titus ur által)1. Nyitra­­megyei alispánnak 2d. küldése a’szakolczai járásból 2011. 24 kr. Magos Miskolczy István cs. kir. kamarás özvegye, szül. Bück Jozefa aszszonyság egy vas ágyra ajándéko­zott 11. Serasey aszszonyság 5 Mayer Katalin hagyomá­nya 21. mind pengőpénzben Pesten,sept.fokén 1845. Fran­­kenburg Adolf egyesületi titoknok. Pesti testgyakorló iskola. A’ helybeli test­gyakorló iskola növendékeinek f. évi sept. 27kén szomba­ton délutáni 4 órakor tartandó közvizsgálatára a’ t. ez. részvényes urak, szülők, nevelők, oktatók ’s az ifjúság minden barátjai szívesen meghivatnak. A’ belépti jegyek, intézeti oktató Clair Ignácz urnái kaphatók. Tudomásul adatik egyszersmind, hogy a’ testgya­­korlatokbani oktatás még ezen vizsgálat után is — míg csak az idő kedvezenb — folytattatni fog. A­z i­g­a­z g. vá­lasztvány által. Barsmegyei kötzgyülés. Megyénk néhány políticusai aug. 25k én tartandó közgyűlésünket, már rég szokottnál nagyobbnak jósolgaták, ’s mi örven­­dénk a’ meglehetősen tömött teremnek, mivel e’ szám­ból mértük a’ közönségnek a’ közügyek iránti rész­vétét, ’s reméltük az előadandó tárgyaknak több ol­­dalróli megvitatását, a’ mi által a’ közjó csak nyer­het. Főispán ő­rsága szívből fakadt élyenek közt el­foglalván elnöki székét, szokott nyájas köszöntése után előadá, hogy megyénkben szokás ezen a’ gyű­lésen törvényszéki táblabirákat választani, ’s az ezen nyilatkozatra következett titkos szavazásunk a’ kö­vetkezőket jelöli jövő évi biráinkká: Jeszenszky E­­lekkam. 153 szóval, Kosztolányi József 152. K­ein­­precht Ignácz 150. Reinprecht Ferencz 144. Botka Tivadar 142. Jeszenszky Sándor 141.Majthényi Á­­goston 134.Sebestényi Ignácz 112. Gyurcsányi An­tal 106. Kürthy Lajos 102. Juhász Antal 98. Simo­­nyi Ferencz 94. Simonyi Elek 91. Simonyi Libor 90. Lipthay Gábor 99. Tóth Imre észt. kanonok 87. Se­­bestényi Ignácz a’ választók iránta tanúsított bizal­mát megköszönvén, a’ táblabiróságról lemondott, ’s helyébe Majthényi Rudolf választatott. Nagy kész­séggel fogadtuk a’ nm. m. kir. h tanács azon rendelé­sét,miszerint kikutatván az ez évi termésmennyiségét és minőségét, az ínség elleni gyógyszerekről eleve gondoskodnánk. Az ezen munkálattal megbízott vá­lasztvány oda nyilatkozott, hogy megyénk szolgabi­­ráji ezen öszszeirást a’ nekik kiadott lajstrom szerint minél előbb eszközöljék, ’s az e’ tárgyba tartandó pot­­itikai közgyűlésre okvetlen beadják. A’ segédesz­közökről majd akkor gondoskodandunk, ha a’ szük­ség nagysága tudva lesz. Addig is a’fölösleges fo­gyasztást korlátozni akarván, eltiltatnak a’ költsé­ges több napokig tartó lakomák, halotti torok. A’ köz­ségek gabonája zár alá fog vétetni. A’ molnárok zsar­nok viszszaélései ellen, szolgabiráink végzésileg, szemes őrködésre szólittatnak, de nem hiszem hogy sikerüljön még a’ legerélyesebbnek is az igen begyö­kerezett viszszaéléseket kiirtani; miért? mert nem le­end panaszló? ’s miért? mert bizonyos lehet a’pana­szolkodó, hogy tübbé gabonája őrlésre a’ bepanaszolt molnárnál elfogadtatni nem fog, kik némellyikeinek önbizottsága annyira jött, hogy őket jobb őrlésre figyelmeztetőktől is, csak nagy kérésre fogadják el a’ gabonát. Megkérjük a’ helyi­ tanácsot, hogy a’ ka­tonaságot vagy eltávolítsa szerencsésb vidékre,vagy a­ kincstárból lássa el; valamint az iránt is hogy or­szágunk bővebb termésű vidékiről, szűkebb termé­sű vidékekre gabnaszállittatásról gondoskodjék. A’ köznép sorsát szivén viselő első alispánunk mint vá­­lasztványi elnök, a’pálinkafőzés korlátozását, ’s en­nek következtében az uradalmak részéről a’ kazán­pénz aránylagos elengedését is inditványozá; — vo­nakodik kezem leírni azon okok nehányait, a’m­ely­­lyekkel ezen indítvány ostrom­oltatott, ’s megdönte­tett. Elég legyen mondva, hogy Mathew atya illy né­zetek közepette még sikertelenül munkálkodnék. A’ köznép tekintetéből talán igen hasznos volna, ha most midőn a’ gabonának ára megint jutányosabb, a’ házi pénztár költségein valami megvásároltatnék, hogy a’szükség idején, ugyanezen, habár jövő új termés­kor befizetendő áron, a’ nélkülözőknek adathatvan, szegényebbek menekülnének ném­e­lly uzsorások markából, a’ kik hacsak nehány hétre is, nem adnak másként kölcsön, hacsak 1 szapu helyett (4 véka) öt véka viszsza nem adatik, több,szükséget szenvedő, kénytelen télen zöld vetését ’s abban helyzeti remé­nyét másnak ócsó, alig a’ munkát és magot érő áron általengedni, hogy új termésig kiélhessen, és már igy aratni való gabonája kevesebb maradván, jövőre ko­rábban éhezhessék. Vannak gazdák a’kik leróván adósságukat, ’s bevetvén szántóföldüket, alig fognak bírni annyit, mennyivel egy két hétig beérhessék. *) Csak akarjanak tisztviselőjük,most több viszszaélés nyomára jöhetnek. A’ nm. k. h.tan. azon körlevele, melly által tu­datja a’ megyékkel, hogy ezentúl a’ megye kormány­­zójin kívül, szbb­. is használhatják hivatalos szükség esetében a’ katonai karhatalmat, egy kis tüzet lát­szott önteni a’ kedélyekbe, mellynek hatása ezen in­­tézvényre nézve ugyan különböző volt; mivel midőn mások annak elfogadását meleg szónoklattal élesz­teni akarák,ellenben mások azt tüzesen ellenezték. Legnagyobb vitára szolgáltatott okot kérdéses in­­tézvénynek azon balmagyarázata, mintha a’ ka­tonai karhatalomhasználatkor csak a’sz.bírákat ten­né felelőssé,’s a’ megyék kormányzóji attól fölment­ve volnának, féltették mások személyes bátorságu­kat, ’s ezen igen csudálkoztunk, mivel hogy mellőz­hető figyelmüket azon igen nyilványos kitétel; „hiva­talos eljárásukban,avagy talán önmagukban nem bíz­ván, féltek hogy annyira vetemülnek, hogy a’ kato­nai karhatalom által való fékezésre is méltóknak ta­láltassanak? Ez szomorú elfajulás volna! Millyet u­­gyan semmikép nem reménylünk, de ha ollyas valami non putaram által megtörténnék, a’ közjó tekinteté­ből csakugyan az ollyan karhatalmat üdvösnek vél­­nék. Mások el­lenben azt szükséges gyógyszernek te­­kinték, mellyet más előfordult politikai esetek szük­ségeltek, vagy a’ jövőben előfordulandók szü­kségei­­hetnek, ’s azt, a’ mások által féltett megye autonó­miáját, mellyet bizonyos társulatok bitorolni szoktak, szilárdító eszköznek tekinték , annál kevésbb ve­szélyt hozót, hogy ollyakra van annak használata bí­zatva, a’ kik a’ RB. választásától függök, holott más országokban azt a’ rendtartásra kormány által neve­zett egyedek használják a’nélkül, hogy valakinek e­­szébe jutna az ellen kifogást tenni, mondák hogy nem is adatott ez által új hatalom a’ tisztviselők­nek, mivel már praestabiliált elv volt országszerte a’ katonai karhatalomnak rendkívüli esetekben hasz­­nálhatása, ’s hogy ha annak szükség esetében hasz­nálatát a’ tisztviselők valamellyike eddig is mulasz­totta volna, csak a’ BB. roszszalását vonta volna ma­gára; hogy azonkívül a’katonai karhatalom, melly­nek gyakran már puszta jelenléte is rendet eszkö­zöl, kevésbé káros és szelidebb, a’ csak vérengzések kíséretében járni szokott polgári karhatalomnál. Végzés gyanánt kimondatott hogy a’ KK. és RR. az előfordulandó előre nem látható rendkívüli esetek­ben, értvén ollyakat, midőn rendföntartásra a’ polgári hatalom elégtelen, törvényhatósági eddigi jogukhoz ragaszkodnak, és anál fogva az intézvényben kifej­tett elvekben nem osztoznak. Csongrád levelének következtében mi is föli­ .) Mennyi súly minden szóban, mennyi ok arra, hogy a’ szegény adózók erkölcsi ’s anyagi emelésére , mind ns. Bars mind hazánk egyéb megyéinek is minél több ’s buz­góbb Mathew atyát óhajtsunk. Szerk.­ ­ 455 -

Next