Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-21 / 76. szám
1 A’fényűző nemcsak magát, de másokat is károsít,mert vagy megbukik,vagy értéke alábbszáll. Ha megbukik,az önfentartás ösztöne nagyobb lévén az erkölcsi kötelességek érzeténél, sok bűnt elkövetett addig a’ fényűző,mig megbukott,sokat megcsalt, többnek munkabérét elhúzta, talán lopott, rablott, sőt gyilkolt is, hazudott, esküdött, ámított, istent káromlott ’stb. Ha értékében fényűzés miatt fogyatkozott, nemcsak magát kárositá, hanem családját és örökösit, házánál pedig rettentő elégületlenséget támasztott; ha ugyan nehéz, a’ magas paripáról földre szállni;’s igy az alkalomra nézve is igen veszedelmes a’ fényűzés, mert romlott erkölcsök sírba döntik az álladalmakat. 2) Fényűzés mellett kevés vagy mi fölösleget sem alakíthatni, pedig az álladalmak erejét a’ megtakarított fölösleg képezi. Ha minden ember él és teng, de félretenni mitsora képes: a’ terméketlen évek, előre láthatlan tűzvész, hadi és ragályos nyavalyabeli szerencsétlenségek igen nagy nyomort árasztanak a’ népességre. Ha valamelly költséges terv, utak, vagy hidak, vagy vizi csatornák építése előáll, de fölösleg pénz nincs a’hazában,mellyet kölcsön venni lehetne: idegenekre szorulunk, kamatképen évenként, tömérdek pénz küldünk ki 's fáradságunk szorgalmunk hasznait más aratja, mint jelenleg már gőzhajózásunk ’s vasutaink hasznait, jobbára külföldiek tömik zsebükbe, vagy azon folyók, mellyeket isten a’ magyarnak ajándékozott, idegennek használnak inkább, a’ nélkül hogy a’ Pó, Visztula vagy Elbe, nekünk csak 1 krajczárt jövedelmezne. 3) Nem közönyös dolog tehát: buknak é hazánkban sokan vagy kevesen; ’s különösen eladásait földbirtokosink buknak e halomra vagy csak igen gyéren; mert erkölcsi romláson kívül ez a’ törzsökös magyar elemet is emészti. Adósságok külföldiektől vétetvén fel jobbára, idegen elemeket szaporitnak,a’ hazában talán majd ollyanokat, kik jövedelmeiket itt költeni nem is hajlandók, kik pénzük után jutván magyar földbirtokhoz, sem kötelességöknek nem találják magyarokká lenni,sem méltányossági belső érzet őket hozzánk szítani nem késztt. ’S végre ha csak annyi földbirtokos leend is illy idegen elemekből alakítva, mint mennyi a’ magyar elem, már a’nemzet élni megszűnt; miután a’magyar nyelv diplomaticai állása is törvényesen meg fog szüntetni, mellyet követ az alkotvány is. Ekkor a" centralisatio nagy munkája be leend tökéletesen végezve. Gáth y. Gyáralapító részvénytársaság. — A’ Gyáralapító részvénytársaság igazgató választványa a’ fővárostól távollakó részvényes urakra nézve a’ befizetés körüli nehézségeket, és alkalmatlanságokat lehetőleg könnyebbíteni óhajtván, czélszerűnek találta vidékenkint ügyviselőségeket állítani, hol az illető részvényes urak lehető legkisebb költséggel, és alkalmatlansággal fizethessék be részvényeiket. E’ czélra az igazg. választv. olly urakat kért meg az ügy viselet elvállalása végett,kikben hitelszilárdság tekintetében mind a’társaság,mind a’részvényesurak teljesen megnyughatnak.’S ezen ügy viselő urakat az igazgató választv.következő utasításokkal tartotta szükségesnek ellátni: 1) Az ügyviselő urak, az alapszabályok 10. §a végpontjának értelmében a’ nálok előfordulandó befizetésekről külön letéteményi könyvet tartoznak vezetni, mellybe a’ befizetés a’részvény számával és befizetés napjával együtt bejegyzendő,a’befizetett pénz pedig az alább kijelölendő beküldési határnapig külön letéteményi pénztárban kezelendő. — 2) Minden befizetést az ügyviselő ideiglenesen saját neve alatt nyugtatványozni tartozik. — 3) Az ügyviselő az igazg. választvány által igazgatói ’s pénztárnoki aláírást viselő nyugtatványokkal fog,a’pénz és a’befizetők névjegyzékének felküldése után,ellátatni; mihelyt az ügyviselő ezen nyugtatványokat megkapandja,azonnal kötelessége leeni saját nyugtatványait ezen igazgatósági nyug-t látványokkal becserélni,és ezen nyugtatványok épen olly erejűek lesznek,mintha a befizetés az ideiglenes részvényjegyre jegyeztetet volna fel,és az utolsó befizetéskor ezen nyugtatványok az ideiglenes részvényjegyekhez mellékelve,valóságos részvényjegyekkel fognak becséreltetni. 4) Az ügyviselő az alapszabályokban kijelölt befizetési határidő utolsó napjától számítandó 15 nap alatt,az addig befizetett öszlegeket a’ pénztárba juttatni tartozik, miszerint a’ kamatszámítás az ezen határidőt követő évnegyed első napjától kezdődhessék, ’s ennek elmulasztásából a’ részvényesekre kár ne háruljon; minden illy elmulasztásból eredő kamatveszteséget az ügyviselő tartozván a’ részvényesnek megtéríteni. ( 5) Ellenben ha valamelly részvényes az alapszabályokban kijelölt, és hírlapokban mindannyiszor kihirdetendő befizetési határidő utolsó napját is elmulasztaná, ’s ennéfogva az ügyviselő legjobb akaratja mellett is az illy késedelmesen befizetett öszvegeket a’fenkijelölt határidő alatt föl nem küldhetné, ez esetben a’ felelőség nem fogja az ügyviselőt terhelni ’s a’kamat csak azon évnegyedtől fog számittatni,melly a’pénztárban történt bevétel napját követendi, az ezen késedelemből eredő kamatveszteséget pedig — ha mindjárt ezen évnegyed előtt is, de a’ befizetési határidő lejárta után történt volna az ügyviselőnél a’ befizetés — a’ részvényes tartozandik viselni. — 6 Az ügyviselő minden nála befizetni kívánó részvényest körülményesen fel világositand e’ rendszabályról, ne hogy valaki magát tudatlansággal menthesse, ’s nagyobb biztosság okáért ezen utasításhoz egy üres lap leszen mellékelve, mellyre a’ befizető nevét kandja, ezzel azt nyílványitván,hogy az ezen utasításokban foglalt feltételeknek magát aláveti, fenmaradván joguk a’ vonakodóknak, hogy befizetéseiket egyenesen a’ társasági pénztárnál megtehessék. ( 7) Az ügyviselő a’ postabéren kívül ügyviteli, és szállítási dij fejében '12-tet fog magának fizettetni minden egyes részvényestől,ellenben minden levelezéseit ’s küldeményezéseit a’ társasághoz bérmentesen tartozik megtenni,és mind ezekből a’ részvénytársaság pénztárára semmi teher nem hárulhat. (Az ügynökök névsora közelebb közöltetni fog.]) — A’ gyáralapító társaság igazgatósága. A’ pesti gyermekkórház javára újólag befolyt jótékony adakozások jegyzéke. Gróf Nádasdy püspök őrmga ajándékozott 200 ftot. Breitner Katalin 10. Ghyczy Miklós öngaló. Vints Ferencz (Pajor Titus ur által)1. Nyitramegyei alispánnak 2d. küldése a’szakolczai járásból 2011. 24 kr. Magos Miskolczy István cs. kir. kamarás özvegye, szül. Bück Jozefa aszszonyság egy vas ágyra ajándékozott 11. Serasey aszszonyság 5 Mayer Katalin hagyománya 21. mind pengőpénzben Pesten,sept.fokén 1845. Frankenburg Adolf egyesületi titoknok. Pesti testgyakorló iskola. A’ helybeli testgyakorló iskola növendékeinek f. évi sept. 27kén szombaton délutáni 4 órakor tartandó közvizsgálatára a’ t. ez. részvényes urak, szülők, nevelők, oktatók ’s az ifjúság minden barátjai szívesen meghivatnak. A’ belépti jegyek, intézeti oktató Clair Ignácz urnái kaphatók. Tudomásul adatik egyszersmind, hogy a’ testgyakorlatokbani oktatás még ezen vizsgálat után is — míg csak az idő kedvezenb — folytattatni fog. Az igaz g. választvány által. Barsmegyei kötzgyülés. Megyénk néhány políticusai aug. 25k én tartandó közgyűlésünket, már rég szokottnál nagyobbnak jósolgaták, ’s mi örvendénk a’ meglehetősen tömött teremnek, mivel e’ számból mértük a’ közönségnek a’ közügyek iránti részvétét, ’s reméltük az előadandó tárgyaknak több oldalróli megvitatását, a’ mi által a’ közjó csak nyerhet. Főispán őrsága szívből fakadt élyenek közt elfoglalván elnöki székét, szokott nyájas köszöntése után előadá, hogy megyénkben szokás ezen a’ gyűlésen törvényszéki táblabirákat választani, ’s az ezen nyilatkozatra következett titkos szavazásunk a’ következőket jelöli jövő évi biráinkká: Jeszenszky Elekkam. 153 szóval, Kosztolányi József 152. Keinprecht Ignácz 150. Reinprecht Ferencz 144. Botka Tivadar 142. Jeszenszky Sándor 141.Majthényi Ágoston 134.Sebestényi Ignácz 112. Gyurcsányi Antal 106. Kürthy Lajos 102. Juhász Antal 98. Simonyi Ferencz 94. Simonyi Elek 91. Simonyi Libor 90. Lipthay Gábor 99. Tóth Imre észt. kanonok 87. Sebestényi Ignácz a’ választók iránta tanúsított bizalmát megköszönvén, a’ táblabiróságról lemondott, ’s helyébe Majthényi Rudolf választatott. Nagy készséggel fogadtuk a’ nm. m. kir. h tanács azon rendelését,miszerint kikutatván az ez évi termésmennyiségét és minőségét, az ínség elleni gyógyszerekről eleve gondoskodnánk. Az ezen munkálattal megbízott választvány oda nyilatkozott, hogy megyénk szolgabiráji ezen öszszeirást a’ nekik kiadott lajstrom szerint minél előbb eszközöljék, ’s az e’ tárgyba tartandó potitikai közgyűlésre okvetlen beadják. A’ segédeszközökről majd akkor gondoskodandunk, ha a’ szükség nagysága tudva lesz. Addig is a’fölösleges fogyasztást korlátozni akarván, eltiltatnak a’ költséges több napokig tartó lakomák, halotti torok. A’ községek gabonája zár alá fog vétetni. A’ molnárok zsarnok viszszaélései ellen, szolgabiráink végzésileg, szemes őrködésre szólittatnak, de nem hiszem hogy sikerüljön még a’ legerélyesebbnek is az igen begyökerezett viszszaéléseket kiirtani; miért? mert nem leend panaszló? ’s miért? mert bizonyos lehet a’panaszolkodó, hogy tübbé gabonája őrlésre a’ bepanaszolt molnárnál elfogadtatni nem fog, kik némellyikeinek önbizottsága annyira jött, hogy őket jobb őrlésre figyelmeztetőktől is, csak nagy kérésre fogadják el a’ gabonát. Megkérjük a’ helyi tanácsot, hogy a’ katonaságot vagy eltávolítsa szerencsésb vidékre,vagy a kincstárból lássa el; valamint az iránt is hogy országunk bővebb termésű vidékiről, szűkebb termésű vidékekre gabnaszállittatásról gondoskodjék. A’ köznép sorsát szivén viselő első alispánunk mint választványi elnök, a’pálinkafőzés korlátozását, ’s ennek következtében az uradalmak részéről a’ kazánpénz aránylagos elengedését is inditványozá; — vonakodik kezem leírni azon okok nehányait, a’melylyekkel ezen indítvány ostromoltatott, ’s megdöntetett. Elég legyen mondva, hogy Mathew atya illy nézetek közepette még sikertelenül munkálkodnék. A’ köznép tekintetéből talán igen hasznos volna, ha most midőn a’ gabonának ára megint jutányosabb, a’ házi pénztár költségein valami megvásároltatnék, hogy a’szükség idején, ugyanezen, habár jövő új terméskor befizetendő áron, a’ nélkülözőknek adathatvan, szegényebbek menekülnének némelly uzsorások markából, a’ kik hacsak nehány hétre is, nem adnak másként kölcsön, hacsak 1 szapu helyett (4 véka) öt véka viszsza nem adatik, több,szükséget szenvedő, kénytelen télen zöld vetését ’s abban helyzeti reményét másnak ócsó, alig a’ munkát és magot érő áron általengedni, hogy új termésig kiélhessen, és már igy aratni való gabonája kevesebb maradván, jövőre korábban éhezhessék. Vannak gazdák a’kik leróván adósságukat, ’s bevetvén szántóföldüket, alig fognak bírni annyit, mennyivel egy két hétig beérhessék. *) Csak akarjanak tisztviselőjük,most több viszszaélés nyomára jöhetnek. A’ nm. k. h.tan. azon körlevele, melly által tudatja a’ megyékkel, hogy ezentúl a’ megye kormányzójin kívül, szbb. is használhatják hivatalos szükség esetében a’ katonai karhatalmat, egy kis tüzet látszott önteni a’ kedélyekbe, mellynek hatása ezen intézvényre nézve ugyan különböző volt; mivel midőn mások annak elfogadását meleg szónoklattal éleszteni akarák,ellenben mások azt tüzesen ellenezték. Legnagyobb vitára szolgáltatott okot kérdéses intézvénynek azon balmagyarázata, mintha a’ katonai karhatalomhasználatkor csak a’sz.bírákat tenné felelőssé,’s a’ megyék kormányzóji attól fölmentve volnának, féltették mások személyes bátorságukat, ’s ezen igen csudálkoztunk, mivel hogy mellőzhető figyelmüket azon igen nyilványos kitétel; „hivatalos eljárásukban,avagy talán önmagukban nem bízván, féltek hogy annyira vetemülnek, hogy a’ katonai karhatalom által való fékezésre is méltóknak találtassanak? Ez szomorú elfajulás volna! Millyet ugyan semmikép nem reménylünk, de ha ollyas valami non putaram által megtörténnék, a’ közjó tekintetéből csakugyan az ollyan karhatalmat üdvösnek vélnék. Mások ellenben azt szükséges gyógyszernek tekinték, mellyet más előfordult politikai esetek szükségeltek, vagy a’ jövőben előfordulandók szükségeihetnek, ’s azt, a’ mások által féltett megye autonómiáját, mellyet bizonyos társulatok bitorolni szoktak, szilárdító eszköznek tekinték , annál kevésbb veszélyt hozót, hogy ollyakra van annak használata bízatva, a’ kik a’ RB. választásától függök, holott más országokban azt a’ rendtartásra kormány által nevezett egyedek használják a’nélkül, hogy valakinek eszébe jutna az ellen kifogást tenni, mondák hogy nem is adatott ez által új hatalom a’ tisztviselőknek, mivel már praestabiliált elv volt országszerte a’ katonai karhatalomnak rendkívüli esetekben használhatása, ’s hogy ha annak szükség esetében használatát a’ tisztviselők valamellyike eddig is mulasztotta volna, csak a’ BB. roszszalását vonta volna magára; hogy azonkívül a’katonai karhatalom, mellynek gyakran már puszta jelenléte is rendet eszközöl, kevésbé káros és szelidebb, a’ csak vérengzések kíséretében járni szokott polgári karhatalomnál. Végzés gyanánt kimondatott hogy a’ KK. és RR. az előfordulandó előre nem látható rendkívüli esetekben, értvén ollyakat, midőn rendföntartásra a’ polgári hatalom elégtelen, törvényhatósági eddigi jogukhoz ragaszkodnak, és anál fogva az intézvényben kifejtett elvekben nem osztoznak. Csongrád levelének következtében mi is föli .) Mennyi súly minden szóban, mennyi ok arra, hogy a’ szegény adózók erkölcsi ’s anyagi emelésére , mind ns. Bars mind hazánk egyéb megyéinek is minél több ’s buzgóbb Mathew atyát óhajtsunk. Szerk. 455 -