Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-23 / 85. szám

gúlatok részé­r­e­­ bemutattatván — az egészre megkívántasé egyesült akarat és erő kifejtethes­sék. ’S a’raennyiben minden nagyobb teendő két rész­re oszlik,úgymint: mit kelljen tenni ma’smit azután? ugyanazon társulati küldöttek a’ teendők sora iránt is végeznének — mert igen sokat tesz a­ vizi mun­kálatoknál, ha kedvez a’ sors; de lehet,hogy az évi munkát a’ más esztendei viz elhordja, lehet, hogy e­­gyes határokat ideiglen az egész szabályozás be­végzése előtt még jobban fogja rongálni ’s ezen kö­rülményeket a’ társulati szellera­ alkotta testületek­nek leend morális kötelességek enyhíteni. A’szük­séges pénzmennyiség kiállítására nézve pedig ő rím­­sága oda nyilatkozott, hogy ha a’köz­megállapodás ’s egyetértés eléretik — az előlegezést eszközölhet­ni teljesen remélli. — Minden esetre pedig előleg egy kulcs lesz kidolgozandó, melly szerint hozzávetőleg meghatároztassék, hogy kinek kinek mennyi birtoka fog a’vizek szabályoztával viz alól kiszabadulni,’sigy mennyi birtoktól leend köteles a’ szabályozási költ­ségekért jót állani. — Megjegyeztetvén, hogy ezen kulcs a’ szabályozás bevégeztével a’ tettleg és va­lósággal víztől felszabadult földek irányában kiiga­zítandó résten.­ Ez elnöki előterjesztés folytában nm. kir. biz­tosul­ ő kegyelmessége által a’jelenlevők vélemé­nyeik kijelentésére felszólittatván, előleg még a’ S. Ujhelyben és Vásáros-Naményban tartatott tanács­kozások jegyzőkönyvei olvastattak fel,mellyek foly­tában Szabolcs megye küldöttei részirül azon észrevétel létetett, hogy csupán társulatok a’megye közönségének mellentével nem végezhetnek ’s hogy az adózó nép érdekéből a’ belészólhatási jogot a’ megyének fentartani kivánják’s e’ kijelentés ugyan­azok résziről oda módosíttatott, hogy a’ megyét csak őrködés ’s felügyelés, nem pedig gátul szolgálható egyenes beavatkozás illetvén’s csak ez, a­mit fentar­­tani kívánnak. B­o­rso­d megye k­ül­d­ö­tt­e­i részirül pedig előterjesztetvén, hogy a’tisztelt megye keblében is már alakult egy társulat 's annak programmja felol­vastatván azon kérdés téteték:ha várjon a’ Tiszának ’ szabályoztatásával azon mellékfolyókra, mellyek a’ Tiszába ömlenek ’s Borsod határában folynak —le­end­ő tekintet? ’s azokat érdeklőleg van é már terv készítve? továbbá Bihar megye küldöttei ré­szirül hasonlag azon észrevétel ’s illetőleg kérdés tétetvén, hogy mivel megyéjük határán a’ Tisza nem foly ’s oda csak árja hat, ez érdeken kivű­l a’megyét hasitó Berettyó és Svörös folyók a’ szabályozási terv­be fölvétettek é? ’s a’ szabályozási munkájat illető­leg azokra kiterjesztetik é? kijelentetett, hogy bár egyedi nézeteik szerint elnök ő úmságának előter­jesztését a’törvényhatóság őrködő ’s felügyelő jo­gának a’ szabolcsi módosítás értelmében fentartása mellett helyeslik, tettleg’mindazáltal beegyezésöket csak annyiban nyilványithatják, mennyiben megyé­jük közönségétől semmi megbízatást semmi utasítást nem nyervén csak alisp. kiküldetés mellett vehetnek részt ’s úgy,ha az itteni megállapodásról teendő je­lentésöket megyéjük jóváhagyása követendi. Mely­­lyek folytában elnök ő úmsága kijelentvén, hogy a’ Tiszába folyó egyéb vizek is tárgyai lesznek a’ szabályozásnak ’s hogy mennyiben a’ mellékfolyók constellatiója külön társulatok alakítása eszközlését kívánná, az illető t.hatóságok buzgalmától várja. Vá­sárhelyi FAI hajózási felügyelő ’s igazgató vizmér­­nök úr részirül pedig a’ borsod-és biharmegyei kér­désekre feleletül adatott, hogy a’ mellékvizek a’ sza­bályozási tervbe még ez időig csak azon pontokig vannak felvéve, meddig rájok a’ Tisza árjának beha­tása van ’s hogy azokon felül a’szabályozási tervek még csak ezentúl lesznek elkészítendők. A’ nagy- Kun és Hajdúkerületek,szab. kir. Debreczen városa ’s a’ több jelenlevő által pedig elnök ő úmsága elő­terjesztése elfogadtatván következő végzés alkotta­tott: ,,E’ gyülekezet tagjai osztozva a’ nemzet több­ségének azon véleményében, melly szerint tettek kellenek a’ haza fölemelésére — örömmel értették, hogy magas kormányunk a’ nemzet anyagi tekintet­­beni fölemeltetését eszközlendő, elnök kir. biztos ő­rmságát, a’ kivitel és tettek emberét,a’ nm. m. kir. Helyt.tanácsnál rendszeresítendő közlekedési osz­tály élire állitá ’s hálás elismeréssel fogadva tisztelt úmsága kir. biztos urnak azon hazafiéi kebelből eredt lépését, melly szerint átlátva azon anyagi kárt,mely­­lyet a’ Tisza és beléömlő folyók kiöntései okoznak ’s áttekintve azon anyagi és szellemi hasznot, melly ezek szabályoztatása által elérhető, a’ magyar elem,­­ a’ magyar nemzetiség ’s igy országos szempont ér­dekéből legelőször is e’ tájra forditá becses figyel­mét,mély benyomást tőnek kebleikben egyetértésre ’s egyetértés eszközlésére felhívó szavai, azért is közakarattal elhatározzák, hogy azon buzgósággal, mellyet egy illy nemzeti nagyvállalat létesítése igé­nyel — küldőik körében igyekezzenek elkövetni mindent, hogy a’ vizek szabályoztatására — egye­düli tekintettel a’ szabályoztatandó vizek helyezte­tésére szakaszonként— minden törv.hatósá­ronkén­­ti megkülönböztetés nélkül társulatok alakuljanak az egy érdekű ’s a’ két parton egyenlőn érdeklett törvényhatóságokban, a’már létező társulatok pedig egygyé olvadjanak ’s ezek még a’i. e. december iső napjáig eképen alakulván teljes hatalmú biztosokat a’ végből válaszszanak,hogy ezek a’legközelebb ja­nuár havában elnök ő kegyelm­essége által kitűzendő időben Pesten öszszejövén, ő kegyelmességével ’s elnöklése alatt a’ teendők iránt tanácskozzanak és végezzenek ’s mindezekről küldőiknek jelentést te­gyenek. Az eképeni megállapodásról tudósított tár­sulatok pedig az adózók érdekében őrködtetés és fel­­ü­gyelés tekintetéből az illető törvényhatóságokhoz kimerítő tudósítást terjeszszenek. Egyébiránt ezen czélba vett szabályozási munkálat az érdekek egyik leghatalmaasbika,az önérdek,által is gyámolíttatván, a’jelenlevök elnök tnmsága azon felszólítására,hogy a’ kitűzött czél elérésére megkivántató egyetértés ’s nemzeti közakarat ’s ezt támogató közszellem ki­­fejtésére, melly nélkül semmi nagyobb nem létesít­hető,a’vélemények felvilágosítása ’s helyreigazítása utján mindent kövessenek el, a’ mennyiben ezt tenni hazafiui kötelességüknek ismerik — e’ végre mago­kat azon viszonti kérelem mellett ajánlják föl, hogy ő kegyelmessége is magas kormányunkat részvétre buzdítani legyen szives ’s figyelmeztesse az alka­lomra, mellyel jól felfogott önérdekében hazánk föl­emelésére működhetik ’s a’ tettek után sovárgó nem­zetet őszinte szándékáról és jóakaratáról tettleg győzheti meg. Jegyzetté Bay Ferencz szabolcs­­megyei főjegyző. — Hason tartalmú ’s határozati­ ta­nácskozás tartatott sept. itákén Szolnokon Heves, Pest ’s Székes vgye küldötteivel, melly utolsó maga a’ főisp. gr. Károlyi György vezérlete mellett Wenk­­heim gr. Wenkheim Béla és László bárók, továbbá Szombathelyi, Tomcsányi ’stb. állott—innen Kun sz. Márton felé Szegedre m­envén az itteni tanácskozáson is a’ közlettel­ rokon szellemű végzés kelt Csongrád, Bácsbodrog és Torontál megyék és sz. kir. Szeged városa képviselőivel od­. lakén,a’szegedi elöljáró­ság a’ révnél kitűnő tisztelettel fogadván kir. biztos ö­nmságát. — Nagy-Kunság mind n.k.-Madarason mind Kun-szentmártonban a’legkitűnőbb tisztelgés­sel ’s legszivesb vendégszeretettel látta kir.biztos ö­nméltóságát, Kun­sz.mártonban ugyanis még dia­dalkapu is vala felállítva üdvözlésére a’ körösfolyami hidon a nagykun kapitány Illésy János aranysarkan­tyús vitéz egész nagykunsági útjában szakadatlan kísérője ’s kalauza volt ő excilájának,a’ hazát, fej­­­delmet ’s érdemet tisztelvén meg az által, midőn a’ nagy hazafi’s mint e’nagyfontosságu hazai ügy iránt ő felségétől megbízott iránt is a’ nemes kerület ő­­szinte örömtiszteletét tolmácsolta. Horvátországi tartomány­gyűlés. Zág­rábbal oct. 9én. Közelebbi levelemben érintett bármi kijelentés’s illetőleg leérkezett felsőbb ’s a’ gyűlés­ben felolvasott leiratban Zágrábraegye követei a’ nemesség alapjogait látván koczkáztatva miután több , a haladó párthoz tartozó jeles szónokkal együ­tt­­munkálólag sem tudhatákama’ végzést megváltoz­tatni, a’tartománygyülésbül visszavonultak ’s a’ sept. 29 én tartott negyedik ülésben már nem jelentek meg. Ezen ülés egyike volt a’leglátogatottabbaknak,min­­denek előtt K­. báró szólalt fel ’s a’ tegnapi végzést bonczolgatá, említvén, mikép a’ nm.­bán a’végzés kimondásával hirtelenkedett ’s nem várta be, hogy minden szónok,kik a’ nevezetes tárgy érdemében né­zeteiket közlendésül felállottak—csakugyan nyilat­kozhattak volna; festő beszédében azon szomorú e­­redményeket,mellyek születlenek az ugyanazon ha­za polgárai közti viszálkodásokból,fájdalommal emli­­té,mikép annyi siralmas hisztériás kép,minőkkel nem­zetünk történetlapjai boríttatvák — sem képes a’két rend közt — értvén a’ fő és nemes rendet a’ kivánt­­egyetértést helyreállítni; holott egy ország ’s egy nemzet sincs, melly a’jótékonyság e’ malasztdlás ne­me nélkül rendeltetése ezélját bármi távolról megkö­zelíthesse; különösen megütközött szónok Szerém­­megye küldöttein, kik egyenesen a’ nemesi érdekek képviselőji lévén, mégis —ennek zászlóját elhagyva — ellene szavaztak, holott önálló kormányzása 1791 ben kiváltkép nemességi erélyesség által ala­­pittatott meg;ezeket elmondva, a’nemesség törvény­hozási jogát védőleg felírást kér. Elnek bánó exe. a’ végzést a’ többség kivánatára mondá ki, azért azt jelenleg sincs kedve megsemmíteni.Egy tbiró a’ ne­messég törvényhozási jogára nézve bizonyos okle­vélre hivatkozott, mellyből kitetszik, hogy 1838 ban nemcsak Zágráb de Varasd megyei egyes nemesek is befolytak a’ tartományi törvényhozásba , é is tehát felírást akar; hasonló értelemben nyilatkozott egy jelen nem levő gróf képviselője é s a’ turopolyai gróf, ki egyszersmind a’ zágrábmegyei követek által el­mondott alapos okok megczáfolására hivá fel az el­lenvélemény iseket. Dr.J.gróf nehézséggel látja ösz­­szekötöttnek a’ rendezést, azért szinte felírást akar, egyúttal óvást tesz minden tartománygyűlési rende­zés ellen; megvitatva lévén a’ tárgy’s miután elnök­­ban újólag is kijelenté, hogy a’tegnapi végzéstől el­állni nem akar, a’ turopolyai gróf is elhagyáa’termet ’s vele a’ nemesség jobb része, miután t.i. számos a­­lairással ellátott óvását benyújtotta. —Befejezettnek tekintetvén a’ tárgy Körös megye követének felszó­lalására a'horvátországi követek magyarországgyü­­lészüli jelentése olvastatott, melly terjedelmessége miatt az ötödik ülésben is tartott,’s bevégezte után Pozsega megye követe küldéji nevében köszönetet szavazott a’ képviselőknek.Innét azon négy rendbeli k.leirat tárgyalására tért az ülés, mellyek a'múlt tartományi ülésből tett fölterjesztésekre érkeztek; ezen leiratok részint választványhoz utasíttattak ; Varasd indítványa pedig,miszerint ő felsége keres­sék meg, hogy Zágráb követei az ülésbeni részvé­telre szoríttassanak, közhelyesléssel fogadtatott el. — Az ötödik ülésben od­. Ján a’ Horvát- Tót és Dal­mát tartományok közgyűlésének rendeztetése hoza­tott szőnyegre; ezt azonban ismét megakadályozta­­ták más közbejött események,különösen a’ zágrábi. követek meg nem jelente tárgyábani felírás határo­zatának viszszavétele, mi nem sikerülvén,a’ rende­zésre megbízott választvány munkálatát kezdék tár­gyalni, ’s pontonként vitatni, melly tárgyalás az i­­dőbüli kifogyás miatt másnapra halasztatott; midőn a’kik ülésben felolvastatván a’zágrábi. követeknek felsőbb után az ü­lésekbel megjelenésre szoríttatások, ’s ugyanaz helyben is hagyatván, a’ gyűlés rende­zésére tértek a’tartományi RA, mellynek alapjául az 1837­. évi küldöttségi munkálat vétetett, melly kö­vetkező pontokra oszlik: l)a’tartományi gyűlés ren­des elnöke a’ bán, kinek joga van a’tartományok ren­deit a’fejdelem megegyeztével tanácskozásra össze­­híni, valamint a’gyű­lés helyét egy —az ország keb­lében levő város, vagy helységben meghatározni; ha pedig a’ báni szék üres lenne, akkor mondott jogok­kal a’ báni helyettes, vagy a’ két tartomány hat me­gyéinek legidősb főispánja bírand; mi akkor is meg­történik , ha a’báni gyűlések alkalmikor más fogla­latosságok szólítnák el a’ törvényhozástól. 2) A’tar­tományi ülésre báni levelek által fognak meghivatni: a)minden r­egyéspüspök bárminő szertartásu legyen, (értvén a’ bevett vallásokat) nemkülönben a’czímze­­tespüspökök’stb.b) az auránai perjel;c) a’tartomány alkapitánya, d) a’káptalanok számra hatan, ezekhez Körösmegye a’körösi görög nem egyesültet is kiváná sorozni, e) a’ főispánok és helyetteseik, fi a’ fiumei kormányzó. g ) A’ hármas mellékországban lakó, ön­­állásbeli főrendüek. h) Az ezen országok megyéji. f) A’ turopolyai gróf. k) A’ királyi városok Fiume és Buccari kerületekkel. 1) A’ báni helyettes, itélő mes­­ter és a’báni tábla ülnökei. m­) A’kerületi tábla el­nöke, ülnökei és tollvivőji. n) A’zágrábi tudományos akadémia, de azon feltétellel, hogy küldöttje nemes­levéllel bírjon,melly feltételtől azonban vitatkozás u­­tán elálltak. o ) A’ királyi tanácsosok és kamrások. Ezen elsorolt pontok többnyire jóváhagyattak, a’ dj alattira nézve Körös követe inditványozá, hogy a’ meghívandó káptalanok közé a’körösi görög szertar­tást is soroztassék,mi el is fogadtatott; az éj alatti pont pedig, melly mellett Pozsega követe hatalma­san küzdött, teljesen kimarad. O­ct. 4én a’ hetedik ü­­lésben a’rendezés befejeztetett; következő három napon ülés nem tartatott.Oct. 9.a’nyolczadik ülésben szóba hozatott a’ horvátországi külön helytartó ta­nács , ’s inditványoztatott felírás ő felségéhez ,vmelly­­ben keressék meg aziránt, hogy e’ tartományok ré­szire külön helytartó tanácsot adni m­é 11 ó­z­­­a­s­s­é­k, melly indítvány nagy többséggel elfogadtatott. Od­. Déna’turopolyaiak eddigi képviselése tönkre jutott, 508

Next