Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-12-18 / 101. szám
mint a’ vállalattali teljes felhagyás, vagyis magyarul mondva: ünnepélyes megbukás ’s ezen ünnepélyes megbukások okozák majd mindenbeni hátramaradásunkat; kívánatos lenne tehát az adóztatással kissé méltányosabbaknak lennünk, hogy a’ kecskét is mi fejhessük meg ’s a’ káposztát se más nyelje el. Szerémben mindezen antikedvezés daczára a’ selyemtenyésztés megteszi hatását gondos kezelőire, mi leginkább a’ megye alsó vidékin tapasztalható; ellenben a’ felső tájék, hol a’ népnek ezen üzlet nem foglalkozási tárgya, valóban az éhenhaló’s rongydarabokba temetkező nyomornak legijesztőbb rémvázait láthatni. Pedig mi kínos az emberi kebelnek illy csontalakokkal találkozni! Hogy azonban előbbi tárgyunkra viszszamenjek, Szerém megye meglepő szépségét is a’ selyemtenyésztésnek köszöni, mert mióta ez néhány lelkes ügybarát által divatba hozatott, azóta egyik helység a’másikkal eperfasorozatból állított sétányokkal köttetik öszsze,melly kezelés által nemcsak a’ vidék szépítését, hanem termékeny-és jövedelmezőségét is eszközli. A’ fiatal eperfacsemeték az iregi faiskolából hozatnak, mellynek szakértő főfelügyelője Szarevics valóban nyilványos méltánylásra érdemesité magát; ezen érdemét a’ megye is elismeré,miért is a’ nm. Helytartótanácsnak megjutalmaztatásul ajánlá,ő felsége pedig fáradsága méltánylásául szalagtól függő arany érdempénzzel ajándékozá meg a’ buzgó kertészt. A’ Civisgargazdasági Egyesület kertészeti szakosztálya részéről i. é. dec. 6kán tartott fiúséból közhírré teszi, miszerint a’ következő pályakérdésre: ,,a’gyümölcstenyésztésnek mind sikeres!) meghonosítására, mind a’gyümölcstenyésztő vidékek nagyobb fölsegélésére ’s gyarapodása végett, dolgoztassék ki egy népszerű utasitás a’ gyümölcsaszalásról, különös figyelemmel ’s útmutatással czélszerű aszaló-kemenczék állítására, ’s a’ sopronyi aszugyümölcs készítésére“— két rendbeli felelet érkezett. Az egyiknek jeligéje: „Vive, vale, si quid novistirectius istis, Candidas impertv.; si non, his utere mecum.“ A’ másiknak jeligéje: „Immer strebe mm Ganzen; und kannst Du selber kein Ganzes werden, als dienendes Glied sehliess an ein Ganzes dich an.— E’ két pályairat bírálatra bocsáttatván, ámbár kivált ez utóbbiban figyelemre méltó észrevételek foglaltatnak ’s a’ két szerző szives törekvése köszönetet érdemel, mégis a’ kitűzött czélnak tökéletesen egyik sem felelt meg, ’s igy a’ kitett jutalmat sem nyerhető el. Mivől tehát az ügybarátok azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy a’fentebbi pályakérdés ujabbi kidolgozás tárgyául tűzetett ki, és az illető válaszok 1846ik évi junius lsó napjáig kéretnek névrejtő jeligés levélkékkel ellátva beküldetni. Az e’czélra jutalmul szánt 16 db. az. addig kamatra adatik, ’s az igy szaporuló öszszeg az időközben tán ügypártolók által ajánlandó mennyiséggel együtt a’ köszorészott feleleté leend. Ugyanezen ülésben a’ nagyobb terjedelmű országos kert megszerezhetésére elfogadott részvénykölcsönre szakosztályi elnök maga által az aláírás tiz részvénynyel megnyittatott’s nyomban buzgó követőkre is talált. Ez ügynek vidéken lakó igen tisztelt baráti hazafilag kéretnek a’ titoknoki hivatalt részvételi szándékjok iránt mielőbb szívesen értesíteni. Pesten, december 7-én 1845.Török János,mint szakosztályi jegyző. Ingváron 1845. decemb. Sán.E’f. é. Jelenkor 94 ik számában azungi tudósításban azon állítás, miképen F. J. középponti szolgabiró a’ közgyűlésen akkor, midőn a’ rabok pénztára volt szőnyegen, hogy „minek azt valakivel tudatni?“ akként módosittatik, hogy levelező a’ hangnyomatot a' zajban ki nem vehette, mellynek iróniai modora,mint ezt levelező előtt említett szolgabiró nyilványitá, egészen ellenkező értelmet kölcsönöz; azt pedig levelező, miután érintett szolgabiró ezt becsületszavával is erősitette, ’s az e’miatt közbe jött kölcsönös félreértések köztünk elenyészvén, mind ketten az előbbi barátságos viszonyba visszaléptünk, a’ fenforgó kiejtést jelen módosítvány szerinti értelemben vétetni kívánja Zombory Leopold. Színi ig?. Aluljegyzettnek barátai ,Fekete Lajos* és ,Tomka Kálmán folyó évi junius hóban adták be a’ nemzeti színháznál a’ „Falura kell mennie“ czimű, németből fordított színdarabot, a’mint ez az akkori Hírnökben, ’s ezenkívül még a’Honderűben is megemlittetett,’s valamelyik lapban —ha t.i.alulirt jól emlékszik, később még az is mondatik, hogy a’ darab elfogadtatott. És csakugyan mégis fordult—a mint érdemié köztetszéssel — színpadon e’ mű legutóbbi szombaton; demilly nagy volt aluljegyzettnek megütközése, midőn a’ szinlapon ezen szavakat olvasó: „Irta Bayard és Bailly. Fordította N. N.^ A' darab ugyanaz, mellyet aluljegyzett már Pozsonyban nem egy alkalommal látott, ’s jóllehet barátai kéziratát nem olvasó, de mégis főleg F. sima styljére mintegy ráismerni vél némelly helyeken.Joga van tehát ’s kötelessége barátjai nevében felvilágosítást kérni az illetőktől. „Őrködik még Róma fölött a’ capitolium!“ —kissé ugyan aránytalan hasonlítás, de a’ fenforgó tárgy nem kisebb mértékben méltányosság és becsület ügye. Azért még egyszer: felvilágosítást! 7. Budapesti napló. (Dec 18kián.) Jelen futó évünk is megőszült már; f. hó Izilika éjjelén véve csikorgó felszél kíséretében föl a’ hattyuszín-palástot, ’s rohan heted hét országon keresztül, míg az uj év torkában elenyészik. Mint halljuk a’ vámszedők is annyira megfáztak, hogy több pénzt beszedni nem akarnak, hanem a’ hidat kiszedni igen;’s e’ szándék tegnap már valósíttatott is ’s egy hidunk nincsen.Ámbár hajóhidunk eléggé kopott vala már, mégsem örömest néztünk azon idő elé, midőn hullámok kényire bízatva ’s mogorva és bárdolatian eharonok hegyére szorulva kellend a’ két város közt átjárnunk, ’s midőn nemcsak jégtorlatok,hanem gyakran durvaság is uralkodik rajtunk.—Egy német tükör,melly számos jeleit adá, mikép viseli meg néha tán szántszándéktalan is,nemzetiségünk érdekeit, ’s mellynek őszinteségét rostálgatni velünk együtt más társunknak is volt alkalmok, jelenleg a’ magyar szókészilök irányában mutat dorongot,’s roppant nehezen esik benne valakinek, hogy már a’ tunner szót is bátorkodtak alaguttá magyarosítani; holott Magyarország Európában van! tehát ez okból nem szabad az európai nyelvzagyvaléktól menekülnie. Mi arra figyelmeztetjük barátságosan ama buzgódó urat, miszerint ollyas dologba, mihez alaposan nem ért, ex professo ne avatkozzék.— Egy német színigazgató rendkívül érzékeny a’mangyar elem elharapozása irányában, ’s míg egyrészt azon német lap (Ungar) ellenében, melly nemzetiségünk köpenyegét felölté, nem szűnnek meg panaszai; más részben az egész magyar journalistikát megvetendő silányságnak tartja; amiről azonban talán azon tekintetből is mást vélhetni, mivel ez a’ jó urnák igen fejére nőtt. Kár igy és annyit félre beszélnie. Ellenben Budavár mindinkább viszszanyeri ősi színezetét; színészink múlt hétfőn ismét fölléptek az ottani német színházban, ’s pártolóiknak annyi érvet szereztek, miszerin ezek viszonzására kétes:fognak találni más módot, mint ha saját hajlékokba telepítik a’ magy. színészetet.—Némelly dologról igen hasznos mennél kevésbet írni; ez okból elhallgattuk még azt is, hogy nemzeti színházunkban a’ mostani népsűrűségkor a’ karzat gyakran igen rakonczátlankodik. Mi jól tudjuk, hogy épen azon helyen sokan jelennek meg tisztes osztályokból is, ’s hogy az ottani közönség épen az, mellytől az értelmiséget nem tagadhatni meg; igen viszszatetsző tehát, midőn onnan ollyan szózatokat hallunk lehangzani, mik kellemetlen hatással bírnak minden műveltebb ember érzékire.Kérjük azért az illetőket eféle fülsértő jelenetek megszüntetésére.A Földszint az arszlánok panaszkodnak, hogy már nem is méltó a’nemzeti színházba járni, mert körülsétálni nem lehet. Erre valaki azon okos tanácsot adá, hogy jobb lesz az illetőknek német színházba járni, ott úgyis több martalékot találhatnak az állatok országából; a’ nemzeti pedig közönség tekintetében csak emelkedni fog.— A’ múlt naplónkban említett szomorú eseményt a’B. hvg azon fájdalmas tudósítással adja elő, miszerint a’ bajinasok egyike meghalt. Vigasztalásul az illetőknek, mi személyes meggyőződés után állíthatjuk, hogy a’ szerencsétlenül meglőtt egyed még az érdeklelt sorok megjelenésekor is könnyebben érezte magát; ’s ha gyógyrendszer nem tiltaná, folyvást beszélni is képes; sőt ideigleni meggyógyulásához némi reménycsillám mutatkozik. — Néhány nap előtt utazott fővárosunkból a felségéhez a’ Pestmegyétől kirendelt küldöttség. Jótékonyság. A’pestbudai hangász-egyesület kormánya alatti nyilványos énekiskola gyámolításául,’s illetőleg a’ leendő nemzeti conservatoriumra közelebbi hónapokban következő kegyes adományok érkeztek: I) Alapítványul a’ tőkepénzek szaporítására ezüst pénzben: a) Gr. Esterházy Lajosné, szül. Batthyány grófné őmtgától 100 fr. készpénzben. — b)Andrássy György gr. őmtgtól 100 fr. kötelezvényben. —c) Thalberg Zsigmond zongoraművész ur, Pesten a nemzeti színházban f. é. nov. 12-én általa adatott zeneverseny tiszta jövedelmének reá esett felét, 410 fr. 40 krt ugyane czélra szentelni szíveskedett. —11) Részvényesek lettek évenkinti 6 p. forinttal. A) 1845től kezdve t. ez. Kassélik Erzsébet, Szevera Anna, Tipula Amália asszonyságok, ’s Csejtey József és Lustig János urak. — B) 1846tól számítva pedig t. ez. Eötvös József báró, Petrichevich Horváth Lázár, Mühr Antal ’s Frey József urak. — III) Az intézet hangműtárát gazdagító: Brauer Ferencz ur, énekiskolánk aligazgatója, Weinlig énekgyakorlatainak egy nyomtatott füzetével. — E’ nagylelkű adományokért, ’s illetőleg az intézet gyarapítására szentelt hazafiságos részvétért , valamint általányosan, úgy jelesen az említett, nagybecsű alapítványi öszvegekért, különösen pedig Thalberg úrnak a külföld világhírű művészének intézetünk iránt bebizonyított kitűnő figyelme ’s nagylelkűségéért az intézet nevében ezennel alulírta’legforróbb hálátnyilványitván, bátorkodik egyszersmind a’ fentebbi nagyszerű példákra a’ t. ez. hazafiak ’s honleányokat mély tisztelettel figyelmeztetni, valamint ismételve kérni, hogy a’nevezett intézetet (mellynek tökélyes létesítése közös óhajtásunk tárgya) a kedves hazára nézve hasznosan gyümölcsözendő tettleges pártolásukra méltatni szíveskedjenek. Mátray Gábor, énekiiiskola-igazgató, Amerika. Az éjszakamerikai congressus előkészületiről Bostonból következőket írnak:„A’ vámviszonyok teendik a’közelebb alkalommal megnyitandó congressusban a’fő kérdést. Az éjszaki statusok Pennsylvaniában gyűlendnek öszsze,hol a’magas vámszabályt megvitatják ’s az ipar és kereskedésre kártékony hatását kimutatva az egyesületi elnöknek határozatot nyujtnak be, mellyben annak csökkentését, vagy bármi módoni szabályoztatását sürgetendik. Memphysben (Tenessee tartomány) a’ pártok szintilly gyülekezést tartaminak, mellyben a’vámjegyzékek minimuma fog védelmeztetni, ’s e’ nemben csak olly rendszabály állittatik czélszerűnek,mely mind a’statust biztosítsa illő bevételeiről,mind pedig a’ termesztőt — és feldogozót költségei ’s fáradozásiért jutalmazza.Egyébiránt az e’ térem intézkedés nem könynyű feladás leend, minthogy az iparűző érdek a'földmivelő és fogyasztó érdek ellen nyílt és elkeseredett harczot küzd. Látszólag utóbbaké lenne a’ diadal, ha mindazáltal uj Anglia ’s más statusok jólléte — mellyekben t. i. a’ rabszolga-kereskedés eltöröltetett, hozatik szőnyegre, akkor Éjszakamerika öszszes népségének többsége az iparűzők részire döntendi el a’ felállított kérdést, minthogy a’ déli statusok polgárai az éjszakiak irányában még igen gyengék. Igaz ugyan, hogy Újangliában sok gabnatermesztő (Tarmer) vagyon;de ezek érdekei azonosultak az iparüzőkéivel, habár nem is jutalmaztatnak úgy, a’ mint fontos állásuk méltán kívánhatná. A’ demokraták és whigek és pártjai e’ kérdésben nem fognak szavazni. Az elnök minisztériumában Buchanan, Bancroft és Mason a’ tarif (vámszabály)emberei mellett állanak, Walker és két társa, úgy az elnök is azok részire nyilatkoznak, kik a’ vámot minden behozatali czikkre kivétel nélkül 30-ra kívánják megállapítani. Ezen két párt feszült figyelemmel nézi a’fönebb érintettük népgyűléseket, mert ezek határozata eldöntő befolyást gyakorland a’ miniszteri elvharczokra is. Az innen beküldendő határozatok felett a’ congressus fog ítélni, melly ítélet maga után vonja a’ mostani miniszterség okvetetlen felbomlását, mert azon esetre, ha a’ mostani árszabály mellett küzdő párt vesztend, akkor Buchanan, Bancroft ’s ezek társai azonnal a’ congressus feloszlása után elhagyandó ják tárczájokat, ellenben Walker’s tán Calhoun is ismét uralkodási poletra ülendnek.Ha ez megtörténik, akkor az Angliávali alkudozások újólag azon modorban folytattatnak, minőben azok Polknak elnökké emeltetése előtt voltak. Az egyesült statusok politikája ismét parancsoló ’s épen ezért veszélyes kezdő lenni. A’ nép teljes elszántsággal kész minden veszélybe rohanni.Ezen bajokon segíteni kellene. Calhoun azon egyetlen férfiú, kitől ezt reméllhetni, ’s kivüle nincs most mása’széles és hoszszu Amerikában,ki ezen mozgalmakat részint vezetni, részint fékezni czélhoz vezetőleg tudná. Őt most a’ nemzet Periklészének mondhatni. —A’második szinte nevezetes kérdést Oregon vidéke teszi. Az elnöknek — miként látszik, kedve van megüzenni a’ britt hatalmasságnak, hogy tizenkét hó elteltével a’ határok feletti ideiglenes szerződés erőnélkülinek fog tekintetni, ’s hogy az éjszaki egyesült statusok itteni birtokaik határit egész az orosz szélekig akarják terjeszteni. — E’ kérdésben most legtöbbet sőt mindent a’nép hangulatától várnak itt.Minden nevezetesb lap, egyik, vagy másik pártnak orgánumi hoszszas kivonatát közlik azon utazási rajznak, mellyet Freemont kapitány közlött Oregonban tett tapasztalati után. A’ vidék nevezetességei, sajátságos terményei, állatai és csudáji faraetszvényekben szóratnak szét a’ hírlapok mellett, hogy a’ nép ennyi nyereség által felingereltetvén mindent elkövessen minél előbbi hirhatásáért; az ezzel határérintkezésben levő California szinte a’ képzelet játékává tétetik; ’s hogy az állítás ne csupa elméletnek tekintessék, azonnal elmondják a’ bőbeszédű izgatók , miként Nanrooban Mississippi mellett a’ mormonokat i. e. septemberben a’ közöttük fekvő farmerek (haszonbérlők) véletlenül megtámadták, ’s házaikat felgyújtották, betakarított élelmiszereiket pedig részint elragadozták, részint megsemmisítették. A’ megtámadottak segítséget kértek a’ statustól,de ez későn érkezett meg,miért önvédelemhez folyamodtak’s egy derék ütközetben raegtámadójikat teljesen megverték, úgy hogy Is”e) Ominosus N. N K*. 607