Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-12-21 / 102. szám

N­­­PEST, vasárnap december 21kép 102dik szám 1845. --------------------------------■■ ■ --------------i/Hh 1 “* . I——n—-.......... „ r . . a. csütörtökön Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház „ ,1 Társalkodóval minden héten hétszer: t­­ '^a ndp birodalomba vagy külföldi tartományokba kivántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történ­ f Ag bSc.vény f.lvá.Ck's pontos,, és j.ttoT.»­ FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország. (Nemzeti színház; há­­lanyilványitás a’nevelés körén; az alkotandó erdélyi urbér elt­­sajgása II; a’ pestszegedi csatorna ügyében őszinte szózat vége; s­evesmegyei közgyűlés; Szarvason a’ főiskolában uj tanszék; ma­gyar nyelvű istentisztelet; kisdedováda; budapesti napló. Amerika (Oregon és Texas köblesitési kérdése; Uj york statistikája; Mexico állapotja.) Spanyolország. (Uj őrsereg-alakitás ; madrid-aran­juezi vasútra engedély.) Anglia. (Hírek a’ parliament minél előbbi öszszehivatásá­­ról a’gabnatörvények módosíttatása miatt ) K­r­a­n­ez­iao­r­s­z­ág. (Két atyagyilkos lesi vér 's az eskü­­­­szék; h­ugeaud irtó háborút kezd az arabok ellen; Abdelkader m­inden szertei lázító föl- és eltűnése; tanulósági zajongás Pa­risban; Ostrowszky f) Értesítő; dunavízállás. Hlagynia és Erdélyország. Nemzeti színház. Folyó hó 16aiga’nemzeti szín­házhoz előadás végett benyújtott eredeti színdarabok az il­lető választvány által mind megvizsgáltatván, az elfogadott darabok szerzőji magános utón már tudósítva vannak. Azon szerzők, kik illyetén értesítést nem kaptak, el nem fogadott darabjaikat alulirttól, a’ színházi irodában, reggeli 9 és 10 óra közt, viszszavehetik. Pesten, december lé kén 1845. Szigligeti titoknok. Ilálanyilatkozata a’ nevelés körén. A’ jólét nem szorult dicséretre, nem jutalomra , az azt tevő önérzetében találja legfőbb jutalmát, innét a’ hála hangjai elfojthatlanok, és a’ szemérmes erény bár homályt keres, még is valamint a’ napfényt a’ ko­mor felhők sem bírják örökre éjbe borítni; úgy a’szép tettet sem; főleg ha a’jótét ollyanokra van intézve ’s ollyanok törekvésit segíti elő, kik azt méltányolni képesek’s tudják is;egy illy jótettet közleni örö­m an­nál inkább, mert az a’ nagy reményüleg zsengedező szabadkai kispolgárok kiképeztetésökre szerfölött czélszerű segédeszköz. Ezen tanodai növendékek száma jelenleg 361. ’S hogy azok a’földleírásban kellőbben haladhassanak elő, ut. Czorda Béla ales­­peres ur ’s a’ szabadkai anya-egyház buzgó lelkésze Schedius Alajos és Blaschnek Sámuel 12 darabból álló magyarországi földabroszaival, mellyek a’h­ely­­beli nemes tanács által csinosan be is köttettek,tano­dánkat megajándékozni szives volt. A’ legbensőbb hála, e’ ritka ’s még eddig kevés tanodának juhatott adományért. V­á­c­z­i K. Az alkotandó erdélyi urbér előaargusa. (folytatás.) Nincs ország, mellynek mindenik részében egy­forma lenne a’ népesség ’s a’ föld termékenysége­ sőt — mi csudálatos— a’termékenyebb tájak népet­­lenebbek’s nyüzsög az ember a’kopár sziklák alatt. Mennyi haszna fogna lenni a’ közállománynak is ab­ban, ha az aránytalan népesség mintegy öszszerá­­zatnék, a’ buján termendő parlagok munkás kezek alá jutnának ’s nem kevésbbé növekednék jólléte a’ föld népének is, mint kényelme egy szobába szorított csoport-embernek más szomszéd terem kinyitásával. És vinné e valami a’port faluja határából ki?Igen, a’ szükség és szabadság! melly utolsót — nem lehet tagadni — mindeddig költözési tekintetben sem él­­vezheté.És ha nevelő,gazdatiszt ’stb. hirdetgeti ma­gát ujságlapokban, miért ne ajánlkozhatnék földmi­­ves is, miért ne egy fél vagy egész falu népe szint­ezen után? Csak hogy az illy elköltözni vágyókat kellene ám azután — ’s pedig lehetne is — biztosí­tani a’ megunt földesúr üldözései ellen; — ’s miért ne tudakozódhatnék épen igy a’ széles mezők ura mun­kás kezek utján, tudatván ajánlatit és kivánságit? A’ földbirtokosnak dologtevő emberekre, a’ birtoktalan szántóvetőnek földre van szüksége.Nagy számú min­denik fél; egyedárusságot egyik sem gyakorolhat ’s igy végbe mehet köztük a’legigazságosabb egye­zés hosszabb vagy rövidebb időre,mindeniknek meg­szorítás nélküli szabad akaratján alapuló. — Most, midőn a’ két magyar hazában tömérdek még a’ műve­letlen föld —de Magyarországban már urbér van, a­zért csak Erdélyről szólok — midőn Erdély völgyei­ben is sokszorozott számmal elférne jelen népessége, legbizonyosabb számítással igen kedvező föltételek alatt juthatandna szabad egyezés utján a’parasztte­lekhez, cseppet sem terhesbek alatt bizonyosan,mint a’millyeneket urbér szabna ki.Ha pedig később maj­dan akkorára szaporodnék a’ nép száma, mellynek a’ földbérlésrei csődülete méltányosságon túlfeszí­tett kívánságokra képesitné a’ birtokosokat, ezen körülmény világos tanúsága lévén annak, hogy van már egy fölösleg népszám, mire nincs a’ földnek — ha nincs birtokosának — szüksége, akkor, mint a’ túltöltött edényből kilocsosan a’ folyadék, vagy ol­dalán leszivárog, engedni kellene őket menni egy más hazába;de a’ tulajdonos földbirtokát elvenni vagy arról rendelkezni soha sem. — Meszsze lesz az, mi­kor ezen eset álland elő, addig sok föld és munka fe­letti egyezvényt lehetne kötni. — Megtörténhetik, hogy némelly helyeken némelly birtokosak magasb­­ra szabandják a’ földjeikérti tartozásokat; másutt a’ jobb föld ’s talán a’fogyasztó városok közelsége ka­­pósabbá teendi a’ letelepedést; de azért a’ minden­kor sza­ba­don mással is egyezésre léphető föld népe nem fogná még is sehol igen nagy terhek alá vetni magát, ha nagyobbnak is egy, mint más vidé­ken, tudván maga is,hogy érdeke kivárja a’ földbir­tokosnak úgy adni mindig használatus telkeit, ne­hogy azok a’ nyomasztó föltételek miatt népetlenű­l, miveletlenül maradjanak.’S valóban a’föld vagy nép bősége, néhol csak szokás szerint voltak különbözők eddig is Erdélyben vidékenként a’ jobbágytartozá­­sok; ’s ez a’ milly természetesen, olly igazságosan. Mert a’kölcsönös szükségek egyensúlyba jönek egy­mással ’s mint az öszszetöltött forró és hidegvízből lágymeleg ( langyos­ lesz polgári törvény hozás ren­delkezése nélkül, úgy egyáltaljában nincs szükség ennek befolyására egyebütt sem, hol önkéntesen áll elő a’ természetes, ’s csak mint illyen , igazságos arány. Meg kell maradni,mint mindennek, úgy a’ föld­birtokosnak is— igazság kivánata szerint — akár maga szerzett akárcseitül öröklött tulajdonában ’s annak szabad, idő és körülmény szerinti használásá­ban ;az urbér jogtalanul fékezné abbani szabad aka­ratját még akkor is, ha ez kicsapongó lenne és le­hetne; jogtalanul annyival inkább, hogy más osztá­lyai a’ haza polgárinak — ha mi kevés — tulajdona­ikban is szabadok.Pesti lakos XX.és kolozsvári pol­gár M­. házakat öröklöttek,amaz kereskedő, ez, te­szem,városi tanácsos atyjaiktól; építtetése mindenik­nek sokba került,’s nem hoztak 100 telket sem;most, ’s ha majd még inkább szaporodik a’ házatlan nép; felrúg a’ szállásbér; zúgnak érte a’ benne lakók — de mi mindenért nem zúg, a’ kifizet? — hanem limi­­tatio tán csak nem jut eszökbe! Adja a’ ház tulajdo­nosa’hogy adhatja,’s veszik a’ lakók a’miként ve­hetik; a’ bért egyedül a’ házak és bérlők közti arány szabályozza. P .­ T­. jobbágyot fazekas-mester­­ségre tanittatá atyja, ’s drágán veszik tőle a’ hely­ségbeliek, még földesasszonya is a’csuprot,tálat ’stb. ell. drágábban mint városon. Nem adja alább,ő egye­düli sárművész a’ faluban. De a’ haszon ingere más­sal is épittet házat’s a’ falu fazekasa is hamar társra talál, és csökken az árszabás. — így van, igy kell lenni minden vagyoni,műipari és közmunkai viszony­nak a’polgári társaságban.Szabadság kell reá,sem­mi egyéb, különben a’mennyire pártoltatik az egyik, épen annyiban terheltetik a’másik. A’ földbirtokkal csak azért bajosabb a’ dolog, mert a’ jobbágyot annyi kötelék kapcsolja lak­tel­kéhez,hogy attól könnyűszerű­leg nem válhatik meg. Az édes szülőföld, a’ rokonok, ismerősek, gazdasági eszközei ’s— elfogultsága nehézzé teszik távozását. De a’köteléket szakasztani meg kell próbálniok va­lahára; szakadásuk nem baj, csak jó helyen és jól szakadjanak, t. i. az igazság paizsa ’s törvény ólal­­ma alatt. Ez a’ szabad költözési jog; másik biztosí­téka a’földmives sorsának ’s hatalmas emeltyűje az elsőnek, a’szabad egyezkedésnek. Olly sokáig volt a’paraszt — latin műszó szerint — a’föld göröngyé­hez bilincsezve, hogy, kalitkában tartott madárként, feloldatása után sem éri meg huzamosan zsibbadt szárnyainak kiterjeszthetésit. És — ’s mi ez egyéb mint: nesze semmi, fogd meg jól! — ha megengedte is a’ törvény nekik a’ szárnyra kelhetést, zsineget kötött lábaikra, mellynek végit tartó földesur őket reptűikből kénye szerint viszszarángatja.Mert vájjon nem erre czéloz, nem ezt eszközli é azon feltétel,mi­szerint kötelesek magok helyett mást állitni,ollyant, ki az áltatok hordott terheket viselhesse ’s tartozá­saikat teljesíthesse? Milly bajos ezt tenni az illeték megelégülésökre, elgondolhatni. Nem érzem magam kivántató erőben és bátor­ságban egy fenálló törvényt bonczolgatni vagy al­kalmazásmódját világosságra hozni.Ezt tegye a’tör­­vényhozás! Lássa át, mikép akárminő rendszabások kedveznek a’ földmivelőnép sorsa enyhítésére, azok — ha meg nem hiúsulnának is, mitől az előbbiek pél­dáján olly méltán tarthatni — csak kevésbbé fájdal­massá teendik a’ sebet,nem éppé a’ roncsolt tagokat. A’ tévedettre ítélt ötven bot huszonötre engedtessék le bár végrehajtáskor:megaláz szintúgy minden jobb érzést ’s a’ testi sanyar múltával magában foglalatos lélek nem felejtheti soha, hogy el van gázolva mél­tósága ’s önbecse lesújtva. Örömmel fogadná — nem kétlem — a’ kifáradt családatya úrbéri tartozásai csökkentését ’s a’jelen nemzedék nagyobb része ál­daná a’ jótékony törvényt. De ember az ember kapa ’s kaszával is kezében, kit csak természetes jogaiba helyzetes békit sorsával ki; a’száján elvont mézes madzag inkább bosszant, mérgesít,’s ki minél kisebb felfogású a’jogtanban, vágyai annál korlátlanabbak, mig nem maga saját belátása szerint javítja vagy terhesiti állapotját,hanem mástól kénytelen elfogad­ni kegyelemként azt. — Mig határozatlan volt a’pa­raszt tartozása, mig szokástól, vagy némi „bizonyos punctumok­tól függ annak mennyisége;’s miután tör­vény, de befolyásán kívül hozandó törvény szabandja ki teendőit, őt egyformán önkény nyomta, tartja igá­ban és terhelendi; a’ különbség csak annyi, mint a’ fenebbi 50 és 25 bot között­i?). Mindig róla, de nél­küle ’s tehát mindig úgyszólván kényszerítve. És itt áll a’ baj gyökere; ezt soha ne téveszszük el szem elöl. Vájjon az 52, 104, vagy 156 roboti napnak csak fele vagy harmada unott é előtte, ’s tán a’ többi alatt jó kedvvel teendené tartozásit? Vájjon egy zsák fa­nyar gyümölcsnek elhajítva felét vagy harmadát, a’ többi jóizüvé válik é azonnal ? A’ pénzbírság, egy rész elengedésivel, megszűnik é bírság és Szibéria zordon ege a’ fogandó nyusztok számának kegyel­mes leapasztásával büntetés lenni? A’ könnyítés,ál­lapotjavítás tagadhatlan.De mi meszsze még az elé­rendő nagy czél, a' néptömeg kibékitése’s nemzeti érdekekhez csatlósa !Második ’s harmadik nemzedék szintúgy nem kedvelendi a’ szabályozott robotot, mint eleji a’szabálytalant. Az ember nem szűnik meg fészkelődni soha, mig valami szorítja; hagyjuk,hogy gombolja a maga be ruháját; ő tudja, milly feszesen szereti,’s mennyi meleget kiván általa tartatni;hagy­­juk magára; kitalálandja ő a’ karjai ’s gyomra ereje közti arányt, és a’ szerint önjószántából vállaland munkát, mint felköti nadrágját önmaga.— Magára, igen magára és szabad akaratjára kell hagyni a’föld­­mivelő népet is, mint más osztályát a’ hon polgári­nak. llajta álljon: sokat dolgozzék é vagy keveset? Szántót béreljen é ki vagy kaszálót, termékeny föl­det é vagy verítéket igénylő kopárt, és mennyit s mekkorát mindezekből? A haszon, a’ süket munkára

Next