Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-12-21 / 102. szám
NPEST, vasárnap december 21kép 102dik szám 1845. --------------------------------■■ ■ --------------i/Hh 1 “* . I——n—-.......... „ r . . a. csütörtökön Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház „ ,1 Társalkodóval minden héten hétszer: t '^a ndp birodalomba vagy külföldi tartományokba kivántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történ f Ag bSc.vény f.lvá.Ck's pontos,, és j.ttoT.» FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország. (Nemzeti színház; hálanyilványitás a’nevelés körén; az alkotandó erdélyi urbér eltsajgása II; a’ pestszegedi csatorna ügyében őszinte szózat vége; sevesmegyei közgyűlés; Szarvason a’ főiskolában uj tanszék; magyar nyelvű istentisztelet; kisdedováda; budapesti napló. Amerika (Oregon és Texas köblesitési kérdése; Uj york statistikája; Mexico állapotja.) Spanyolország. (Uj őrsereg-alakitás ; madrid-aranjuezi vasútra engedély.) Anglia. (Hírek a’ parliament minél előbbi öszszehivatásáról a’gabnatörvények módosíttatása miatt ) Kraneziaország. (Két atyagyilkos lesi vér 's az esküszék; hugeaud irtó háborút kezd az arabok ellen; Abdelkader minden szertei lázító föl- és eltűnése; tanulósági zajongás Parisban; Ostrowszky f) Értesítő; dunavízállás. Hlagynia és Erdélyország. Nemzeti színház. Folyó hó 16aiga’nemzeti színházhoz előadás végett benyújtott eredeti színdarabok az illető választvány által mind megvizsgáltatván, az elfogadott darabok szerzőji magános utón már tudósítva vannak. Azon szerzők, kik illyetén értesítést nem kaptak, el nem fogadott darabjaikat alulirttól, a’ színházi irodában, reggeli 9 és 10 óra közt, viszszavehetik. Pesten, december lé kén 1845. Szigligeti titoknok. Ilálanyilatkozata a’ nevelés körén. A’ jólét nem szorult dicséretre, nem jutalomra , az azt tevő önérzetében találja legfőbb jutalmát, innét a’ hála hangjai elfojthatlanok, és a’ szemérmes erény bár homályt keres, még is valamint a’ napfényt a’ komor felhők sem bírják örökre éjbe borítni; úgy a’szép tettet sem; főleg ha a’jótét ollyanokra van intézve ’s ollyanok törekvésit segíti elő, kik azt méltányolni képesek’s tudják is;egy illy jótettet közleni öröm annál inkább, mert az a’ nagy reményüleg zsengedező szabadkai kispolgárok kiképeztetésökre szerfölött czélszerű segédeszköz. Ezen tanodai növendékek száma jelenleg 361. ’S hogy azok a’földleírásban kellőbben haladhassanak elő, ut. Czorda Béla alesperes ur ’s a’ szabadkai anya-egyház buzgó lelkésze Schedius Alajos és Blaschnek Sámuel 12 darabból álló magyarországi földabroszaival, mellyek a’helybeli nemes tanács által csinosan be is köttettek,tanodánkat megajándékozni szives volt. A’ legbensőbb hála, e’ ritka ’s még eddig kevés tanodának juhatott adományért. Váczi K. Az alkotandó erdélyi urbér előaargusa. (folytatás.) Nincs ország, mellynek mindenik részében egyforma lenne a’ népesség ’s a’ föld termékenysége sőt — mi csudálatos— a’termékenyebb tájak népetlenebbek’s nyüzsög az ember a’kopár sziklák alatt. Mennyi haszna fogna lenni a’ közállománynak is abban, ha az aránytalan népesség mintegy öszszerázatnék, a’ buján termendő parlagok munkás kezek alá jutnának ’s nem kevésbbé növekednék jólléte a’ föld népének is, mint kényelme egy szobába szorított csoport-embernek más szomszéd terem kinyitásával. És vinné e valami a’port faluja határából ki?Igen, a’ szükség és szabadság! melly utolsót — nem lehet tagadni — mindeddig költözési tekintetben sem élvezheté.És ha nevelő,gazdatiszt ’stb. hirdetgeti magát ujságlapokban, miért ne ajánlkozhatnék földmives is, miért ne egy fél vagy egész falu népe szintezen után? Csak hogy az illy elköltözni vágyókat kellene ám azután — ’s pedig lehetne is — biztosítani a’ megunt földesúr üldözései ellen; — ’s miért ne tudakozódhatnék épen igy a’ széles mezők ura munkás kezek utján, tudatván ajánlatit és kivánságit? A’ földbirtokosnak dologtevő emberekre, a’ birtoktalan szántóvetőnek földre van szüksége.Nagy számú mindenik fél; egyedárusságot egyik sem gyakorolhat ’s igy végbe mehet köztük a’legigazságosabb egyezés hosszabb vagy rövidebb időre,mindeniknek megszorítás nélküli szabad akaratján alapuló. — Most, midőn a’ két magyar hazában tömérdek még a’ műveletlen föld —de Magyarországban már urbér van, azért csak Erdélyről szólok — midőn Erdély völgyeiben is sokszorozott számmal elférne jelen népessége, legbizonyosabb számítással igen kedvező föltételek alatt juthatandna szabad egyezés utján a’paraszttelekhez, cseppet sem terhesbek alatt bizonyosan,mint a’millyeneket urbér szabna ki.Ha pedig később majdan akkorára szaporodnék a’ nép száma, mellynek a’ földbérlésrei csődülete méltányosságon túlfeszített kívánságokra képesitné a’ birtokosokat, ezen körülmény világos tanúsága lévén annak, hogy van már egy fölösleg népszám, mire nincs a’ földnek — ha nincs birtokosának — szüksége, akkor, mint a’ túltöltött edényből kilocsosan a’ folyadék, vagy oldalán leszivárog, engedni kellene őket menni egy más hazába;de a’ tulajdonos földbirtokát elvenni vagy arról rendelkezni soha sem. — Meszsze lesz az, mikor ezen eset álland elő, addig sok föld és munka feletti egyezvényt lehetne kötni. — Megtörténhetik, hogy némelly helyeken némelly birtokosak magasbra szabandják a’ földjeikérti tartozásokat; másutt a’ jobb föld ’s talán a’fogyasztó városok közelsége kapósabbá teendi a’ letelepedést; de azért a’ mindenkor szabadon mással is egyezésre léphető föld népe nem fogná még is sehol igen nagy terhek alá vetni magát, ha nagyobbnak is egy, mint más vidéken, tudván maga is,hogy érdeke kivárja a’ földbirtokosnak úgy adni mindig használatus telkeit, nehogy azok a’ nyomasztó föltételek miatt népetlenűl, miveletlenül maradjanak.’S valóban a’föld vagy nép bősége, néhol csak szokás szerint voltak különbözők eddig is Erdélyben vidékenként a’ jobbágytartozások; ’s ez a’ milly természetesen, olly igazságosan. Mert a’kölcsönös szükségek egyensúlyba jönek egymással ’s mint az öszszetöltött forró és hidegvízből lágymeleg ( langyos lesz polgári törvény hozás rendelkezése nélkül, úgy egyáltaljában nincs szükség ennek befolyására egyebütt sem, hol önkéntesen áll elő a’ természetes, ’s csak mint illyen , igazságos arány. Meg kell maradni,mint mindennek, úgy a’ földbirtokosnak is— igazság kivánata szerint — akár maga szerzett akárcseitül öröklött tulajdonában ’s annak szabad, idő és körülmény szerinti használásában ;az urbér jogtalanul fékezné abbani szabad akaratját még akkor is, ha ez kicsapongó lenne és lehetne; jogtalanul annyival inkább, hogy más osztályai a’ haza polgárinak — ha mi kevés — tulajdonaikban is szabadok.Pesti lakos XX.és kolozsvári polgár M. házakat öröklöttek,amaz kereskedő, ez, teszem,városi tanácsos atyjaiktól; építtetése mindeniknek sokba került,’s nem hoztak 100 telket sem;most, ’s ha majd még inkább szaporodik a’ házatlan nép; felrúg a’ szállásbér; zúgnak érte a’ benne lakók — de mi mindenért nem zúg, a’ kifizet? — hanem limitatio tán csak nem jut eszökbe! Adja a’ ház tulajdonosa’hogy adhatja,’s veszik a’ lakók a’miként vehetik; a’ bért egyedül a’ házak és bérlők közti arány szabályozza. P . T. jobbágyot fazekas-mesterségre tanittatá atyja, ’s drágán veszik tőle a’ helységbeliek, még földesasszonya is a’csuprot,tálat ’stb. ell. drágábban mint városon. Nem adja alább,ő egyedüli sárművész a’ faluban. De a’ haszon ingere mással is épittet házat’s a’ falu fazekasa is hamar társra talál, és csökken az árszabás. — így van, igy kell lenni minden vagyoni,műipari és közmunkai viszonynak a’polgári társaságban.Szabadság kell reá,semmi egyéb, különben a’mennyire pártoltatik az egyik, épen annyiban terheltetik a’másik. A’ földbirtokkal csak azért bajosabb a’ dolog, mert a’ jobbágyot annyi kötelék kapcsolja laktelkéhez,hogy attól könnyűszerűleg nem válhatik meg. Az édes szülőföld, a’ rokonok, ismerősek, gazdasági eszközei ’s— elfogultsága nehézzé teszik távozását. De a’köteléket szakasztani meg kell próbálniok valahára; szakadásuk nem baj, csak jó helyen és jól szakadjanak, t. i. az igazság paizsa ’s törvény ólalma alatt. Ez a’ szabad költözési jog; másik biztosítéka a’földmives sorsának ’s hatalmas emeltyűje az elsőnek, a’szabad egyezkedésnek. Olly sokáig volt a’paraszt — latin műszó szerint — a’föld göröngyéhez bilincsezve, hogy, kalitkában tartott madárként, feloldatása után sem éri meg huzamosan zsibbadt szárnyainak kiterjeszthetésit. És — ’s mi ez egyéb mint: nesze semmi, fogd meg jól! — ha megengedte is a’ törvény nekik a’ szárnyra kelhetést, zsineget kötött lábaikra, mellynek végit tartó földesur őket reptűikből kénye szerint viszszarángatja.Mert vájjon nem erre czéloz, nem ezt eszközli é azon feltétel,miszerint kötelesek magok helyett mást állitni,ollyant, ki az áltatok hordott terheket viselhesse ’s tartozásaikat teljesíthesse? Milly bajos ezt tenni az illeték megelégülésökre, elgondolhatni. Nem érzem magam kivántató erőben és bátorságban egy fenálló törvényt bonczolgatni vagy alkalmazásmódját világosságra hozni.Ezt tegye a’törvényhozás! Lássa át, mikép akárminő rendszabások kedveznek a’ földmivelőnép sorsa enyhítésére, azok — ha meg nem hiúsulnának is, mitől az előbbiek példáján olly méltán tarthatni — csak kevésbbé fájdalmassá teendik a’ sebet,nem éppé a’ roncsolt tagokat. A’ tévedettre ítélt ötven bot huszonötre engedtessék le bár végrehajtáskor:megaláz szintúgy minden jobb érzést ’s a’ testi sanyar múltával magában foglalatos lélek nem felejtheti soha, hogy el van gázolva méltósága ’s önbecse lesújtva. Örömmel fogadná — nem kétlem — a’ kifáradt családatya úrbéri tartozásai csökkentését ’s a’jelen nemzedék nagyobb része áldaná a’ jótékony törvényt. De ember az ember kapa ’s kaszával is kezében, kit csak természetes jogaiba helyzetes békit sorsával ki; a’száján elvont mézes madzag inkább bosszant, mérgesít,’s ki minél kisebb felfogású a’jogtanban, vágyai annál korlátlanabbak, mig nem maga saját belátása szerint javítja vagy terhesiti állapotját,hanem mástól kénytelen elfogadni kegyelemként azt. — Mig határozatlan volt a’paraszt tartozása, mig szokástól, vagy némi „bizonyos punctumoktól függ annak mennyisége;’s miután törvény, de befolyásán kívül hozandó törvény szabandja ki teendőit, őt egyformán önkény nyomta, tartja igában és terhelendi; a’ különbség csak annyi, mint a’ fenebbi 50 és 25 bot közötti?). Mindig róla, de nélküle ’s tehát mindig úgyszólván kényszerítve. És itt áll a’ baj gyökere; ezt soha ne téveszszük el szem elöl. Vájjon az 52, 104, vagy 156 roboti napnak csak fele vagy harmada unott é előtte, ’s tán a’ többi alatt jó kedvvel teendené tartozásit? Vájjon egy zsák fanyar gyümölcsnek elhajítva felét vagy harmadát, a’ többi jóizüvé válik é azonnal ? A’ pénzbírság, egy rész elengedésivel, megszűnik é bírság és Szibéria zordon ege a’ fogandó nyusztok számának kegyelmes leapasztásával büntetés lenni? A’ könnyítés,állapotjavítás tagadhatlan.De mi meszsze még az elérendő nagy czél, a' néptömeg kibékitése’s nemzeti érdekekhez csatlósa !Második ’s harmadik nemzedék szintúgy nem kedvelendi a’ szabályozott robotot, mint eleji a’szabálytalant. Az ember nem szűnik meg fészkelődni soha, mig valami szorítja; hagyjuk,hogy gombolja a maga be ruháját; ő tudja, milly feszesen szereti,’s mennyi meleget kiván általa tartatni;hagyjuk magára; kitalálandja ő a’ karjai ’s gyomra ereje közti arányt, és a’ szerint önjószántából vállaland munkát, mint felköti nadrágját önmaga.— Magára, igen magára és szabad akaratjára kell hagyni a’földmivelő népet is, mint más osztályát a’ hon polgárinak. llajta álljon: sokat dolgozzék é vagy keveset? Szántót béreljen é ki vagy kaszálót, termékeny földet é vagy verítéket igénylő kopárt, és mennyit s mekkorát mindezekből? A haszon, a’ süket munkára