Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-16 / 5. szám

PEST, csütörtök január 16kán Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizélhetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 4.")3di első emeletében egyebütt pedik­ minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartómérn­okba kívántaté példányok iránt csupán a’bé­r 1­03 5 hetik a’megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hir­delvény felvételik's pontosan és jutányosan kezeltetik 1845. 5-­ ik szám. tulajdonosnál úri utcza 463 dik sz. alatti Trattner­ Károlyi ház a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történt F­i­g­y­e­meztetés Előfizetésre. Testvél kettős lapjainkra folyvást előfizethetni, Budapesten, boritéktalanuil ’s házhoz küldéssel félévre­­ , borítékosan helyben van 7 postán 6 pengő forinttal. Vidéki pártfogódás az előfizetési dijt biztos alkalom, szorgalom-vagy gyors-kocsi által hibátlan czim-beküldés mellett úri utczai d 53 sz. Trattner—Károlyi házba tisztelettel kéri utasittatni a szerkesztőség. V. Magyar- és Erdélyország. O cs. ’s ap. kir. fels. székhelyi Majláth György or­­szágbiró ő excllját, a’m­agy. kir. Sz.István-rend nagyke­­r­esz­tjé­vel dij-elengedés mellet, legkegy. diszesiteni , Zsedényi Eduárd m. l­. helytartósági tanácsnokot és Zár­ka János országbírói itélőmestert a’ főmirgy m. kir. udv. kanczellariához udv. előadó-tanácsnokká ; a’ fehérvári székeskáptalanban meghi­resült két tiszteletbeli kano­­nokságra A­i­g­n­e­r Károly budakeszi és C­orvathovszky Vilmos promontoriumi plébánosokat méltoztatott kegy. kinevezni. O cs. ’s ap. kir. fels. jan. aki legfensőbb határozata által Svajczer Gábor als­ó-magyar­országi kamra grófot saját kérelmére nyugalmazni ’s kitűnő szolgálatai mél­tánylása tekintetéből Leopold-rend kiskeresztjével di­szesiteni ’s od­. 24ki végzeténél fogva Janicsáry Miklós komáromi polgárt és kereskedőt Krassómegyébe keble­­zett Dragom­brestye kamrai helység jószágrész adomá­nyozása mellett dragomirestyei előnévvel magyar nemes­ségre emelni kegy. méltoztatott. A’ rm. közönséges udv. kamra Nádasdy Tamás gróf cs. kir. kamrásnak 5 észt. szabaditékot adott azon talál­mányra mellynél fogva mind azon zsinór és ezérna mint szinte fonalfajakat, mellyek eddig Angliából szállíttattak egy e’végre talált gép segedelme által hasonló minőség­ben ’s az angolnál jutányosabban előállíthasson. Legújabb mozgalmaink. Férfiaknál nem sympathia kölcsönöz becset mondatnak és tettnek, hanem mondat és tett belértékeknél fogva költenek rokonérzetet véleménybeni egyezést, meggyőző­désre alapult tiszteletet. Kit én vagy más nagy ha­zafinak tartunk azt tisztelnünk kötelesség, mert ha őt nem tisztelnék vagy hazafiságróli fogalmunk lenne — a‘ fönebbi értelemben — alapnélküli, vagy nem viseltetnénk tisztelettel önmagunk ’s meggyő­ződésünk iránt, mivel a’meggyőződés amannak ha­zafias érdemei által keletkezett, ugyanazért el nem választható. Ez oknál fogva gondolkodó ember nem tulajdoníthat szerfölötti nyomatékot akár a’ nagy tö­meg tömjénzésinek, akár az olly czifra bókolatok­­nak, miilyenek p. o. tiszt, e’ vagy ama hazafi kitű­nő erényeit, megismerem szellemi fönsőségit, ér­telmi túlnyomóságát, ’s. t., e’ mellett azonban leg­kisebb kedvet sem mutat az illy módon tisztelgő szóval tettel rokonságot tanusitni a’ nálánál na­gyobbnak ismert tekintély iránt. így vagyunk mi magyarok legtöbbedre: megismerjük parányisá­gunkat, kiemeljük másnak bokros érdemeit, elmond­juk miként nem vagyunk méltók hogy saruszíját töb­­bijuk’s igy tovább szebbnél szebb formulákban ,­­de azért mindenikü­nk már jó előre föltette magában, hogy még is csak jól lesz a’szónál tovább nem men­ni , ’s a’ helyett hogy egyesitnek kiki saját parányi tehetségét a’ megismert nagyobb tekintély tö­rekvéseivel, jobb szeretjük külön irányt affectálni félvén nehogy egyedi jelességeink gyenge sugárszá­lai ama nagy tökélyt­ fényragyogvány mellett ész­revétlenül fognak szertefolyni , ’s mi meg leszünk fosztva azon felséges élvezettől,mit egyik latin köl­tő e’sorokba rejtett: at pulchrum est digito monstra­­ri et did­er , hic est. Ha végig mennénk azok során kik újnál újabb tanaik emlegetéseivel jobbára csak az emlegetésnél szoktunk maradni , mivel mielőtt roppant ismerete­ink aknáiból sikerült volna valamit fölmeritgetni a’ tanszomjas hallgatók számára , már uj iskola állott elő, melly ép azért mivel újabb jobb is az előbbe­mnél , az miért is aztán amaz cserbe hagyatik, ez pedig hőn pártol­tatik, tehát ha végig mennénk azok során kik újnál újabb tanaik emlegetésivel elvégre annyira kifárasztják a’kifogyhatlan türelmi­ közön­ség várakozását,miszerint kénytelen az egykét tan­­állítványt elfogadni habár csak azért is hogy legyen min túladnia ha mások érkeztek; bízvást kérdezhet­nék e’tanároktól: honnan meriték tanaikat, ’s mi kezeskedik azok helyes voltáról de méginkább a’ ta­nárok képességéről miszerint azon fönhangzó doc­­trinákat nemcsak kimeritőleg sajátjokká tették, ha­nem meggyőződtek arról is, hogy azok itt e’ hon­ban üdvösen fognák nem egyedül az eszmék számát szaporitni hanem a’jóllét után sóvárgó magyarnak valahára már eredményt is biztositnak. Nagy hiba közönségünkben hogy olly könnyen rá hagyja ma­gát szedetni a’ doctrinairek külön fajai által ’s bizo­nyossá tehetjük nem egy becsületes magyar művelt­ségű hazánkfiát miként e’ szép beszédű oktatók rit­kán vannak tisztában önmagokkal még ritkábban ta­naikkal legritkábban azok következésivel, mit nagy részt annak is tulajdoníthatni, mivel mögöttük más is számit ’s ép akkor midőn légváraik valósításához legközelebb hiszik magokat előáll e’ gonosz galile­­us , ’s ők a’jámborok csak akkor kezdenek eszmél­ni, midőn a’ „netovább“ elzárja elölök az utat, ’s nekik alig maradt vigasztalásul más mint a’ szeren­cse láthatni mint szedi le más az epret,mellyel szom­jas aj­kokat enyhitni reménylék. Szerencséjük e’ jó uraknak hogy az olvasó közönség nagy része sokkal szerényebb hogysem följogosítva érezné magát bí­rálat alá venni azt mi mondatik­ ehez járul hogy so­kan merő mulatságból tartják a’polit. lapokat ’s napi foglalkodásaik után eszökbe sem jut taglalgatni, vájjon úgy van é minden amint—meg kell vallani i­­gen választékos szavakban — mondatik? Hát még a’ külön színezetek emberei, kiket bízvást két felekezetr­e oszthatni, egy­ikben azok foglalnak he­lyet kik gondolkodás után határzák magokat e’vagy ama zászló kitűzésire , a’ másik csoportot meglehe­tős számmal azok képezik, kik ismerőseik vagy ma­goknál nagyobb tekintély után indulnak mint szinte azok, kik merő divatból csatlakoznak valamelly szí­nezethez ’s végre kik — túlnyomó lévén nálok az i­­nertia — a’ szerint határozzák el hadi állásukat, a­­mint ez vagy ama csapat áll hozzájok közelebb. Képzeljük az igy megoszlott közönség apróbb szinvegyületeit vagy mint bizonyos urak mondani szokták nuancsait, valamint a’ különvélekedéseket, miket ama szinvegyületek képviselnek , ’s körül­belül elgondolhatjuk mennyire öszhangzó lesz az i­­téletmelly az összes journalistica fölött kimondatik. Nem kell feledni ezenfelül, miként bizonyos elneve­zések — csudálatos de igy van — varázshatállyal bírnak annak meghatárzásában ki mellyik tan em­bereivel tartson. Tizet lehetne tenni egy ellen hogy sok csupán azért nem alszik el egy magasztos érte­kezés olvastára, mivel kezei közt olly lapot tart melly előbb utóbb revolutiot igér teremteni------az eszmék világában; igaz ilyesminek még most nyo­ma sem látszik , ámde nyomtatva, van , hát csak i­­gaznak kell lenni; lehetnek ismét olyanok kik még csak hallani sem akarnak e’vagy ama tárgyról szó­ló nyilatkozásokat csupán azért, mivel olly lap ha­sábjait kellene végig futniok, a’ melly merészelt ellenkezni a’közdivattal, vagy bizonyos szójáráso­kat , mellyek a’ közönség nagy részénél közjogi tu­lajdonnal bírnak — nem tekinti csalhatlan igazság gyanánt sőt azt téveszmének, roszul alkalmazott tanok kifolyásának tartja, miilyen például a’kö­vetkező : „Magyarország csak pártmőködés által fejlődhetik nagygyá, mivel a’ halhatlan Montes­quieu szerint a’ melly alkotványos országban párt nincsen ott az alkotvány kihal „lesz alkalmunk az illy nagyszerűségek tárgyalatába bocsátkozni, ad­dig is mig azt tennék megjegyezzük, miként Mon­tesquieu műveit mi is örök becsüeknek hisszük, még­is szerfölött távol vagyunk attól hogy az iménti állítást föltétlenül igaznak ismerh­etnek. — Nem kis száma van bonunkban azoknak is, kikkel a’ világért sem lehetne elhitetni hogy magyar munkákból még ők is tanulhatnának;ezek jobbára polit­­k­ák kik jól tud­ván miként magyarhon pol. tehetségei — értjük a’ doctrinairek külön fajait — igen egy niveauban áll­nak képzettségüket tekintve ugyanazért egyik a’ másiktól nem igen tanulhat, hanem legföljebb is más szavakkal ismételhető azt mi előtte tiz húsz által már untatásig sokszor el volt mondva. Mi ezen épen nem csudál­kozunk, mivel igen természetesnek lát­juk , hogy ha például A ma csak azért tud többet B- nél mivel X német könyvét három nappal hamarább m­e­g­s­z­erezte, holnap vagy holnapután ismét B lehet birósabb mivel Y franczia művét már bírja ama pedig legalább egy hétig meg nem kerítheti. Illy elemekből áll nagy részben író és olvasó kö­zönség,valóban illy különnem­ű alkatrészeket együtt véve nem egy hamar találhatni ; de bezzeg meg is adjuk az árát, mert költségeink után, gerjesztett reményeknél egyebet ritkán nyerünk. Legveszé­­lyesb az egész dolognál azon körülmény, misze­rint a’ szakadatlan folyású idő heterogen részek ily­­lyetén egymást emésztő működésinél nem lel annyi­ra mulatságot hogy csak egy vonalnyival is alább hagyna futásában ’s kedvet érezné bevárni míg ki­játszotok magunkat; az idő folytatja futását, ’s magával viszi egymásután a’ nemzet jobbjait, mi pedig emlegetjük hogy Magyarország pillanatai drágák, de azért e’ pillanatokat okszerűen használ­ni egy cseppet sem igyekszü­nk. Midőn vagy két évvel ez előtt hazánkban a’ pol­ lázas állapot söfokra hágott, olly közel hittük magunkat a’ sokáig keresett jóllét kikötőjéhez,hogy e’ hitünk szülte öröm mámor közt időnk sem maradt megérteni a’kelet népét, csudálkoztunk hogy ak­kor midőn minden olly kedvező folyamatban volt, e­­lőáll a’ kelet népe írója ’s azt mondja hogy a’ dol­gok menetén változtatnunk kell ha nem akarjuk hogy még e’ nemzedék letünte előtt elénekeltessék alkotványos nemzeti létünk fölött az örök nyugalom­ra kísérők ,requiemre; igen természetes mi ezt nem hittük , ’s meg valánk győződve azaz szerettünk akként meggyőződve lenni, miszerint Széchenyi isten tudja mi oknál fogva kijött sodrábul, ’s ma már (1842 )az ügyek kedvező fordulatán annyira zavar­ba van hogy jó formán nem tudja mit akar vagy leg­alább nem érti nem fogta föl mit akarnak a’ kor óri­ás erejű intézőji. Lehet e gyem­ekesb ’s egyszers­mind hálátlanabb okoskodás mint mellyel akkor magunkat nyugalomba ringattuk , ’s mi körülbelül igy adható vissza:­­ ki első tajista minket ez elvek­re, ki első üzent hadat a’ kérgesült visszaélések­nek , ma ellenünk kel ki nyíltan, ’s vádol bennün­ket arról hogy sírba döntjük a’ hazát! Ha saját el­méje magzatit , önkeblének elveit megtagadni nem akarja, hogyan mer illy módon megtámadni csupán holmi érthetlen üres szóra — mellynek neve „mo­dor* támaszkodva? így kérdezősködtünk, ’s aztán jöttek a’ következtetések, mintegy illy sorral: fejé­re nőtt az idő , nem érti többé a’ kor hatalmas szóza­tát ; belé fáradt a’ hosszas futásba ’s most pihenésre szeretne térni de hogy mások ne aggassák homlo­kukra a’ siker koszorúját, azokat visszatartóztatni igyekszik a’ czélhoz vivő útón; eleinte csak ennyire mentünk és legföljebb is értelmi túlnyomóságát szel­lemi fönsőségét vontuk kétségbe. Majd haladva a’ kezdett irányban gyanakodni kezdettünk vájjon a­­zon Széchenyi irta é a’ .Kelet népét* ki,Hitel* é­s ?Stadium* czimüm­ü­veiben fülébe dörgé nemzetének­ ­ FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország: (kinev. ; m­egtiszt.; előlépt.; legújabb mozgalmaink; a mn gazd. egyesület működései 1840- 2ik felében ; Békésmegyei kö­zgy. követjelentés gyakorlati tapinttal szerkesztve , a’ védegylet pártoltatik ; tudom, szorga­lom méltányolva, adó , törv. hirdet. , húsáremelés sz. — Tol­­namegyei közgy. követjelentéskor általán­os figyelmetlenség ; nemesi bizonyítvány hamisítók; Mátyásemlék , himlőoltás ; Aba­­újlali villongás; megyei levelek, magányügyek, védegylet. Turóczmegyei közgy. Köz- magány- é­s váltó törv. pörök szám­­vizsgáló szék múlt évi eljárása; adókivetés 18­15re. Hevesből ritka hir (összenőtt ikrek) lapszemelvény; a’ hazai polit. lapok uj évi alakulta: P.Hírlap B. P. Híradó Hírnök. Nemzeti újság. Jelenkor. Amerika (hajóverseny és villongások) S­p­a­n­yo­lo­r­sz­ág (elfogatási parancs ; amnestia, pa­­saszerű önkénykedés.) Anglia (Ross uj útra készül; vallási mozgalmak; kicsapon­gások ’sz.) Fr­a­nc­z­i­aor­s­z­á­g (hódolatok új év napján; statis­tikai adatok; a' libanoni keresztyének ügyes miniszteri költségvetés; ’sz.) Belgium (pauperismus , nemzetiség és gyarmatok ) Oroszország (a’ tengeri haderő növekszik, kőszén­bányák ; ’st ) É­r­t­e­s­i­t­ő.)

Next