Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-16 / 5. szám

PEST, csütörtök január 16kán Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizélhetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 4.")3di első emeletében egyebütt pedik minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartómérnokba kívántaté példányok iránt csupán a’bér 103 5 hetik a’megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdelvény felvételik's pontosan és jutányosan kezeltetik 1845. 5- ik szám. tulajdonosnál úri utcza 463 dik sz. alatti Trattner Károlyi ház a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történt Figyemeztetés Előfizetésre. Testvél kettős lapjainkra folyvást előfizethetni, Budapesten, boritéktalanuil ’s házhoz küldéssel félévre , borítékosan helyben van 7 postán 6 pengő forinttal. Vidéki pártfogódás az előfizetési dijt biztos alkalom, szorgalom-vagy gyors-kocsi által hibátlan czim-beküldés mellett úri utczai d 53 sz. Trattner—Károlyi házba tisztelettel kéri utasittatni a szerkesztőség. V. Magyar- és Erdélyország. O cs. ’s ap. kir. fels. székhelyi Majláth György országbiró ő excllját, a’magy. kir. Sz.István-rend nagykeresztjével dij-elengedés mellet, legkegy. diszesiteni , Zsedényi Eduárd m. l. helytartósági tanácsnokot és Zárka János országbírói itélőmestert a’ főmirgy m. kir. udv. kanczellariához udv. előadó-tanácsnokká ; a’ fehérvári székeskáptalanban meghiresült két tiszteletbeli kanonokságra Aigner Károly budakeszi és Corvathovszky Vilmos promontoriumi plébánosokat méltoztatott kegy. kinevezni. O cs. ’s ap. kir. fels. jan. aki legfensőbb határozata által Svajczer Gábor alsó-magyarországi kamra grófot saját kérelmére nyugalmazni ’s kitűnő szolgálatai méltánylása tekintetéből Leopold-rend kiskeresztjével diszesiteni ’s od. 24ki végzeténél fogva Janicsáry Miklós komáromi polgárt és kereskedőt Krassómegyébe keblezett Dragombrestye kamrai helység jószágrész adományozása mellett dragomirestyei előnévvel magyar nemességre emelni kegy. méltoztatott. A’ rm. közönséges udv. kamra Nádasdy Tamás gróf cs. kir. kamrásnak 5 észt. szabaditékot adott azon találmányra mellynél fogva mind azon zsinór és ezérna mint szinte fonalfajakat, mellyek eddig Angliából szállíttattak egy e’végre talált gép segedelme által hasonló minőségben ’s az angolnál jutányosabban előállíthasson. Legújabb mozgalmaink. Férfiaknál nem sympathia kölcsönöz becset mondatnak és tettnek, hanem mondat és tett belértékeknél fogva költenek rokonérzetet véleménybeni egyezést, meggyőződésre alapult tiszteletet. Kit én vagy más nagy hazafinak tartunk azt tisztelnünk kötelesség, mert ha őt nem tisztelnék vagy hazafiságróli fogalmunk lenne — a‘ fönebbi értelemben — alapnélküli, vagy nem viseltetnénk tisztelettel önmagunk ’s meggyőződésünk iránt, mivel a’meggyőződés amannak hazafias érdemei által keletkezett, ugyanazért el nem választható. Ez oknál fogva gondolkodó ember nem tulajdoníthat szerfölötti nyomatékot akár a’ nagy tömeg tömjénzésinek, akár az olly czifra bókolatoknak, miilyenek p. o. tiszt, e’ vagy ama hazafi kitűnő erényeit, megismerem szellemi fönsőségit, értelmi túlnyomóságát, ’s. t., e’ mellett azonban legkisebb kedvet sem mutat az illy módon tisztelgő szóval tettel rokonságot tanusitni a’ nálánál nagyobbnak ismert tekintély iránt. így vagyunk mi magyarok legtöbbedre: megismerjük parányiságunkat, kiemeljük másnak bokros érdemeit, elmondjuk miként nem vagyunk méltók hogy saruszíját többijuk’s igy tovább szebbnél szebb formulákban ,de azért mindenikünk már jó előre föltette magában, hogy még is csak jól lesz a’szónál tovább nem menni , ’s a’ helyett hogy egyesitnek kiki saját parányi tehetségét a’ megismert nagyobb tekintély törekvéseivel, jobb szeretjük külön irányt affectálni félvén nehogy egyedi jelességeink gyenge sugárszálai ama nagy tökélyt fényragyogvány mellett észrevétlenül fognak szertefolyni , ’s mi meg leszünk fosztva azon felséges élvezettől,mit egyik latin költő e’sorokba rejtett: at pulchrum est digito monstrari et dider , hic est. Ha végig mennénk azok során kik újnál újabb tanaik emlegetéseivel jobbára csak az emlegetésnél szoktunk maradni , mivel mielőtt roppant ismereteink aknáiból sikerült volna valamit fölmeritgetni a’ tanszomjas hallgatók számára , már uj iskola állott elő, melly ép azért mivel újabb jobb is az előbbemnél , az miért is aztán amaz cserbe hagyatik, ez pedig hőn pártoltatik, tehát ha végig mennénk azok során kik újnál újabb tanaik emlegetésivel elvégre annyira kifárasztják a’kifogyhatlan türelmi közönség várakozását,miszerint kénytelen az egykét tanállítványt elfogadni habár csak azért is hogy legyen min túladnia ha mások érkeztek; bízvást kérdezhetnék e’tanároktól: honnan meriték tanaikat, ’s mi kezeskedik azok helyes voltáról de méginkább a’ tanárok képességéről miszerint azon fönhangzó doctrinákat nemcsak kimeritőleg sajátjokká tették, hanem meggyőződtek arról is, hogy azok itt e’ honban üdvösen fognák nem egyedül az eszmék számát szaporitni hanem a’jóllét után sóvárgó magyarnak valahára már eredményt is biztositnak. Nagy hiba közönségünkben hogy olly könnyen rá hagyja magát szedetni a’ doctrinairek külön fajai által ’s bizonyossá tehetjük nem egy becsületes magyar műveltségű hazánkfiát miként e’ szép beszédű oktatók ritkán vannak tisztában önmagokkal még ritkábban tanaikkal legritkábban azok következésivel, mit nagy részt annak is tulajdoníthatni, mivel mögöttük más is számit ’s ép akkor midőn légváraik valósításához legközelebb hiszik magokat előáll e’ gonosz galileus , ’s ők a’jámborok csak akkor kezdenek eszmélni, midőn a’ „netovább“ elzárja elölök az utat, ’s nekik alig maradt vigasztalásul más mint a’ szerencse láthatni mint szedi le más az epret,mellyel szomjas ajkokat enyhitni reménylék. Szerencséjük e’ jó uraknak hogy az olvasó közönség nagy része sokkal szerényebb hogysem följogosítva érezné magát bírálat alá venni azt mi mondatik ehez járul hogy sokan merő mulatságból tartják a’polit. lapokat ’s napi foglalkodásaik után eszökbe sem jut taglalgatni, vájjon úgy van é minden amint—meg kell vallani igen választékos szavakban — mondatik? Hát még a’ külön színezetek emberei, kiket bízvást két felekezetre oszthatni, egyikben azok foglalnak helyet kik gondolkodás után határzák magokat e’vagy ama zászló kitűzésire , a’ másik csoportot meglehetős számmal azok képezik, kik ismerőseik vagy magoknál nagyobb tekintély után indulnak mint szinte azok, kik merő divatból csatlakoznak valamelly színezethez ’s végre kik — túlnyomó lévén nálok az inertia — a’ szerint határozzák el hadi állásukat, amint ez vagy ama csapat áll hozzájok közelebb. Képzeljük az igy megoszlott közönség apróbb szinvegyületeit vagy mint bizonyos urak mondani szokták nuancsait, valamint a’ különvélekedéseket, miket ama szinvegyületek képviselnek , ’s körülbelül elgondolhatjuk mennyire öszhangzó lesz az itéletmelly az összes journalistica fölött kimondatik. Nem kell feledni ezenfelül, miként bizonyos elnevezések — csudálatos de igy van — varázshatállyal bírnak annak meghatárzásában ki mellyik tan embereivel tartson. Tizet lehetne tenni egy ellen hogy sok csupán azért nem alszik el egy magasztos értekezés olvastára, mivel kezei közt olly lapot tart melly előbb utóbb revolutiot igér teremteni------az eszmék világában; igaz ilyesminek még most nyoma sem látszik , ámde nyomtatva, van , hát csak igaznak kell lenni; lehetnek ismét olyanok kik még csak hallani sem akarnak e’vagy ama tárgyról szóló nyilatkozásokat csupán azért, mivel olly lap hasábjait kellene végig futniok, a’ melly merészelt ellenkezni a’közdivattal, vagy bizonyos szójárásokat , mellyek a’ közönség nagy részénél közjogi tulajdonnal bírnak — nem tekinti csalhatlan igazság gyanánt sőt azt téveszmének, roszul alkalmazott tanok kifolyásának tartja, miilyen például a’következő : „Magyarország csak pártmőködés által fejlődhetik nagygyá, mivel a’ halhatlan Montesquieu szerint a’ melly alkotványos országban párt nincsen ott az alkotvány kihal „lesz alkalmunk az illy nagyszerűségek tárgyalatába bocsátkozni, addig is mig azt tennék megjegyezzük, miként Montesquieu műveit mi is örök becsüeknek hisszük, mégis szerfölött távol vagyunk attól hogy az iménti állítást föltétlenül igaznak ismerhetnek. — Nem kis száma van bonunkban azoknak is, kikkel a’ világért sem lehetne elhitetni hogy magyar munkákból még ők is tanulhatnának;ezek jobbára politkák kik jól tudván miként magyarhon pol. tehetségei — értjük a’ doctrinairek külön fajait — igen egy niveauban állnak képzettségüket tekintve ugyanazért egyik a’ másiktól nem igen tanulhat, hanem legföljebb is más szavakkal ismételhető azt mi előtte tiz húsz által már untatásig sokszor el volt mondva. Mi ezen épen nem csudálkozunk, mivel igen természetesnek látjuk , hogy ha például A ma csak azért tud többet B- nél mivel X német könyvét három nappal hamarább megszerezte, holnap vagy holnapután ismét B lehet birósabb mivel Y franczia művét már bírja ama pedig legalább egy hétig meg nem kerítheti. Illy elemekből áll nagy részben író és olvasó közönség,valóban illy különnemű alkatrészeket együtt véve nem egy hamar találhatni ; de bezzeg meg is adjuk az árát, mert költségeink után, gerjesztett reményeknél egyebet ritkán nyerünk. Legveszélyesb az egész dolognál azon körülmény, miszerint a’ szakadatlan folyású idő heterogen részek ilylyetén egymást emésztő működésinél nem lel annyira mulatságot hogy csak egy vonalnyival is alább hagyna futásában ’s kedvet érezné bevárni míg kijátszotok magunkat; az idő folytatja futását, ’s magával viszi egymásután a’ nemzet jobbjait, mi pedig emlegetjük hogy Magyarország pillanatai drágák, de azért e’ pillanatokat okszerűen használni egy cseppet sem igyekszünk. Midőn vagy két évvel ez előtt hazánkban a’ pol lázas állapot söfokra hágott, olly közel hittük magunkat a’ sokáig keresett jóllét kikötőjéhez,hogy e’ hitünk szülte öröm mámor közt időnk sem maradt megérteni a’kelet népét, csudálkoztunk hogy akkor midőn minden olly kedvező folyamatban volt, előáll a’ kelet népe írója ’s azt mondja hogy a’ dolgok menetén változtatnunk kell ha nem akarjuk hogy még e’ nemzedék letünte előtt elénekeltessék alkotványos nemzeti létünk fölött az örök nyugalomra kísérők ,requiemre; igen természetes mi ezt nem hittük , ’s meg valánk győződve azaz szerettünk akként meggyőződve lenni, miszerint Széchenyi isten tudja mi oknál fogva kijött sodrábul, ’s ma már (1842 )az ügyek kedvező fordulatán annyira zavarba van hogy jó formán nem tudja mit akar vagy legalább nem érti nem fogta föl mit akarnak a’ kor óriás erejű intézőji. Lehet e gyemekesb ’s egyszersmind hálátlanabb okoskodás mint mellyel akkor magunkat nyugalomba ringattuk , ’s mi körülbelül igy adható vissza: ki első tajista minket ez elvekre, ki első üzent hadat a’ kérgesült visszaéléseknek , ma ellenünk kel ki nyíltan, ’s vádol bennünket arról hogy sírba döntjük a’ hazát! Ha saját elméje magzatit , önkeblének elveit megtagadni nem akarja, hogyan mer illy módon megtámadni csupán holmi érthetlen üres szóra — mellynek neve „modor* támaszkodva? így kérdezősködtünk, ’s aztán jöttek a’ következtetések, mintegy illy sorral: fejére nőtt az idő , nem érti többé a’ kor hatalmas szózatát ; belé fáradt a’ hosszas futásba ’s most pihenésre szeretne térni de hogy mások ne aggassák homlokukra a’ siker koszorúját, azokat visszatartóztatni igyekszik a’ czélhoz vivő útón; eleinte csak ennyire mentünk és legföljebb is értelmi túlnyomóságát szellemi fönsőségét vontuk kétségbe. Majd haladva a’ kezdett irányban gyanakodni kezdettünk vájjon azon Széchenyi irta é a’ .Kelet népét* ki,Hitel* és ?Stadium* czimümüveiben fülébe dörgé nemzetének FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország: (kinev. ; megtiszt.; előlépt.; legújabb mozgalmaink; a mn gazd. egyesület működései 1840- 2ik felében ; Békésmegyei közgy. követjelentés gyakorlati tapinttal szerkesztve , a’ védegylet pártoltatik ; tudom, szorgalom méltányolva, adó , törv. hirdet. , húsáremelés sz. — Tolnamegyei közgy. követjelentéskor általános figyelmetlenség ; nemesi bizonyítvány hamisítók; Mátyásemlék , himlőoltás ; Abaújlali villongás; megyei levelek, magányügyek, védegylet. Turóczmegyei közgy. Köz- magány- és váltó törv. pörök számvizsgáló szék múlt évi eljárása; adókivetés 1815re. Hevesből ritka hir (összenőtt ikrek) lapszemelvény; a’ hazai polit. lapok uj évi alakulta: P.Hírlap B. P. Híradó Hírnök. Nemzeti újság. Jelenkor. Amerika (hajóverseny és villongások) Spanyolország (elfogatási parancs ; amnestia, pasaszerű önkénykedés.) Anglia (Ross uj útra készül; vallási mozgalmak; kicsapongások ’sz.) Francziaország (hódolatok új év napján; statistikai adatok; a' libanoni keresztyének ügyes miniszteri költségvetés; ’sz.) Belgium (pauperismus , nemzetiség és gyarmatok ) Oroszország (a’ tengeri haderő növekszik, kőszénbányák ; ’st ) Értesitő.)